A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban



Hasonló dokumentumok
KBevezető. A Magyarországon termelőkapacitással. gyógyszergyárak (Richter Gedeon Nyrt., Egis Nyrt., Teva, Sanofi-csoport) szerepe a magyar gazdaságban

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana július

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

A gazdaság és a közlekedés kölcsönhatása

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

A BELSŐ KERESLET ERŐSÍTÉSÉNEK HATÁSA A HAZAI ÉLELMISZERGAZDASÁGRA REGŐS GÁBOR, PHD Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, dr.

Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

Vegyipari bér- és létszám trendekről. Budai Iván Magyar Vegyipari Szövetség December 7. MAVESZ VDSZ konzultáció

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013.

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

A magyar vegyipar* 2011-ben

2010/2011. teljes üzleti év

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által képviselt tagvállalatok szerepe a magyar gazdaságban

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Piaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei Szeptember 28.

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

Emberi erőforrás menedzsment

A magyar ágazatok input-output és termékhálói, azok regionális lenyomatai

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

Gazdaságpolitika és költségvetés 2018

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Válságkezelés Magyarországon

AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.

A KKV-k helyzete október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

Melléklet 1. A knn-módszerhez használt változólista

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL AZ ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGÉNEK MATEMATIKAI FELDOLGOZÁSA, 2000

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában

Kinőni Magyarországot III. Válságkezelés innovációval. Bogsch Erik május 20.

Vezetõi összefoglaló

A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

A magyarországi feldolgozóipar exportteljesítményének vizsgálata inputoutput táblák és hozzáadottértékmultiplikátorok

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS

A magyar vegyipar* 2010-ben

Munkaerő-piaci adatok

2011/2012-es üzleti év 2. negyedév

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás Nemzetközi kitekintés...2

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

TRENDRIPORT 2019/1 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA ÉS ÉVEK VONATKOZÁSÁBAN BUDAPEST ÁPRILIS 23.

GYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

Oktatási, továbbképzési útmutatás

2012/2013. üzleti év 1. negyedév

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

4. el ő el adás Értékkategóriák ÁKM Élelmisz Élelmis eripar z, élelmisz élelmis erf z o erf gy o as gy zt as ás zt

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

ÚJ KIADVÁNY A NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKRÓL MIKRO- ÉS MAKROSTATISZTIKAI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások

Konjunktúrajelentés 2014

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

A magyar vegyipar 2008-ban

EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények

Mire lesz elég az élelmiszeriparra szánt uniós fejlesztési pénz? Szeptember 4. Éder Tamás

Növekedés Magyarországon : Tőke, munka és termelékenység szerepe Harasztosi Péter. Nyíregyháza, MKT vándorgyűlés Szeptember 5.

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

Vezetõi összefoglaló

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

A cég alapvető jellemzői

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév

Forráskivonás a gyógyszeriparból

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

A Kormány iparfejlesztési tervei a vegyipari stratégia intézkedései

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok)

73 Kutatás, fejlesztés Kivéve: 73.2 Humánkutatás, fejlesztés. 90 Szennyvíz, hulladékkezelés, szennyeződés mentesítés II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

Gazdasági helyzetértékelés évi kilátások

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

1. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete

ZA5470. Flash Eurobarometer 315 (Attitudes of European Entrepreneurs Towards Eco-innovation) Country Specific Questionnaire Hungary

Átírás:

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5.

Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása: 1. A hozzáadott értékhez 2. A foglalkoztatáshoz 3. Az államháztartási befizetésekhez A vállalatok értékesítési tevékenysége A vállalatok tevékenységéből fakadó tovagyűrűző hatások A vizsgálat főbb megállapításai

A vizsgálat területei A kutatás célja a vizsgált gyógyszergyártók magyar nemzetgazdaságra gyakorolt szerepének felmérése volt. A nemzetgazdaságban játszott szerepüket a következő aspektusok mentén vizsgáltuk meg: A vállalatok által megtermelt összes hozzáadott érték A vállalatok nemzetgazdaságba való integráltságukból származó multiplikatív hatásuk: a hozzáadott érték teremtésére a munkahelyteremtésre Az aktív értékesítési tevékenység alakulása Hozzájárulásuk az államháztartási befizetésekhez A vállalatok tovagyűrűző-hatásai a kutatásfejlesztésben való részvételük által

Módszertan Az adatokat aggregáltan bocsátották a gyártók a Századvég Gazdaságkutató Zrt. részére. Megbízható vállalati adatok (kiegészített éves jelentések). Kutatásunkban 4 vállalat vett részt (Richter Gedeon Nyrt., Egis Nyrt., TEVA, Sanofi csoport). Az adatszolgáltatás a 2008-2012-es évet érintette.

1. Hozzájárulás a nemzetgazdaság hozzáadott értékéhez

milliárd forint A vállalatok által megtermelt GVA alakulása 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 1 591,5 1 399,6 1 201,5 1 218,0 1 086,3 895,4 743,8 815,4 702,4 635,8 696,1 584,1 450,4 457,7 515,6 303,1 302,0 284,3 301,9 276,8 2008 2009 2010 2011 2012 Bruttó kibocsátás Folyó termelőfelhasználás Bruttó hozzáadott érték (GVA) A GVA 54,5%-kal (245,7 Mrd Ft-tal) bővült 4 év alatt.

A nemzetgazdaság hozzáadott értékéhez multiplikátorral számított hozzájárulásuk A multiplikátorok kiszámításához a KSH által számolt inputoutput táblázatokat használtuk (publikálás dátuma: 2011; felhasznált adatok: 2008) + Közvetlen GVA hozzájárulás: a vizsgált vállalatok által teremtett GVA + Közvetett GVA hozzájárulás: GVA mely a vállalatok között fennálló gazdasági kapcsolatok útján jönnek létre + Indukált GVA hozzájárulás : GVA, mely a jövedelmek belföldi elköltésének köszönhetően teremtődik meg

Munkaerőpiaci szolgáltatás Gyógyszergyártás Közúti jármű gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Szárazföldi és csővezetékes szállítás Nagykereskedelem Kiskereskedelem Mezőgazd. és vadgazd. termékek és szolg. Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Építőipari tevékenység Szálláshelyszolg., vendéglátás Élelmiszerek és italok GVA multiplikátor értéke A versenyszféra domináns ágazatainak GVA multiplikátora 5 4 3,70 3 2 1,63 1,66 1,70 2,01 2,07 2,09 2,09 2,09 2,16 2,17 2,51 1 0 Közvetlen hatás Közvetett hatás Indukált hatás

milliárd forint Multiplikatív hatással számított GVA 1 800 1 500 1 200 900 600 300 0 297,1 3,3% Σ 747,5 Σ 759,5 130,0 132,1 301,8 167,1 169,8 3,4% 3,7% 340,1 Σ 855,6 148,8 191,3 385,3 4,0% Σ 969,4 168,6 216,7 450,4 457,7 515,6 584,1 459,2 4,8% Σ 1155,3 200,9 258,3 696,1 2008 2009 Közvetlen hozzájárulás 2010 2011 2012 Közvetett hozzájárulás Indukált hozzájárulás Részesedés a teljes nemzetgazdasági GVA-ból (%, jobb tengely) 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% Nemzetgazdasági részesedése 47,2%-kal növekedett.

2. A vállalatok foglalkoztatási multiplikatív hatásai

állás Munkavállalók megoszlása végzettség alapján 14 000 12 000 10 000 8 000 Σ 11 882 Σ 11 725 Σ 12 005 Σ 12 330 Σ 12 494 4 547 4 697 4 841 5 104 5 203 6 000 4 000 2 000 0 6 685 6 427 6 553 6 447 6 475 649 601 611 778 816 2008 2009 2010 2011 2012 Alapfokú Középfokú Felsőfokú Felsőfokú végzettségűek aránya magas: 41,6%, 4 év alatt 14,4%-kal növekedett.

A vállalatok foglalkoztatási multiplikatív hatásuk A multiplikátorok kiszámításához a KSH által számolt inputoutput táblázatokat használtuk (publikálás dátuma: 2011; felhasznált adatok: 2008) + Közvetlen foglalkoztatási hozzájárulás: a vizsgált vállalatok által teremtett munkahelyek + Közvetett foglalkoztatási hozzájárulás: munkahelyek, melyek a vállalatok között fennálló gazdasági kapcsolatok útján jönnek létre + Indukált foglalkoztatási hozzájárulás: munkahelyek melyek a jövedelmek belföldi elköltésének köszönhetően jönnek létre

Közúti jármű gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Kiskereskedelem Nagykereskedelem Építőipari tevékenység Szárazföldi és csővezetékes szállítás Élelmiszerek és italok Gép, gépi berendezés gyártása Mezőgazd. és vadgazd. termékek és szolg. Szálláshelyszolg., vendéglátás Munkaerőpiaci szolgáltatás Foglalkoztatási multiplikátor értéke Gyógyszergyártás Foglalkoztatási multiplikátorok 4 3 2 1,26 1,30 1,38 1,51 1,51 1,60 1,93 2,01 2,02 2,13 2,81 3,32 1 0 Közvetlen hatás Közvetett hatás Indukált hatás 100 munkahellyel másik 232 létrejöttéhez járulnak hozzá.

állás Foglalkoztatási multiplikatív hatás 45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 Σ 39 392 Σ 38 875 Σ 39 803 Σ 40 881 Σ 41 424 14 846 14 651 15 001 15 407 15 612 12 665 12 499 12 797 13 144 13 318 11 881 11 725 12 005 12 330 12 494 2008 2009 2010 2011 2012 Közvetlen foglalkoztatás Közvetett foglalkoztatás Indukált foglalkoztatás További 28 930 munkahely létrejöttét segítették elő.

3. A vállalatok értékesítési tevékenysége

milliárd forint Vállalatok értékesítési tevékenysége folyamatosan nőtt 1 000 800 600 400 200 Σ 632,4 Σ 693,7 Σ 754,7 492,5 548,3 614,8 Σ 885,8 Σ 924,8 737,7 794,8 139,9 145,4 139,9 148,0 130,0 111,2 113,4 107,7 111,9 0 94,3 2008 2009 2010 2011 2012 Társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerkészítmények Társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő gyógyszerkészítmények Export értékesítés Export értékesítés 61,4%-kal nőtt, belföldi értékesítés 7,1%-kal csökkent a 4 év alatt.

4. Hozzájárulás az államháztartáshoz

milliárd forint Vállalatok államháztartási befizetései 80 60 40 69,6 20 0-20 Σ 54,5 Σ 54,8 14,7 16,6 9,9 9,2 9,1 77,1 25,0 71,2 25,5 24,6 70,6 66,2 31,8 33,2 19,9 19,9 19,9-15,0-16,4 Σ 37 12,6 Σ 42 13,3-29,2-28,6 Σ 32,6 18,6 11,1 11,8 14,5 13,5-44,5 Egyéb befizetések (társasági adó, iparűzési adó, stb.) Ágazati különadók Társadalom-biztosí tási járulékok Személyi jövedelemadó -40-60 2008 2009 2010 2011 2012 Nettó áfa befizetés Az export növekedése miatt nő az áfa visszaigénylés.

5. A vállalatok tevékenységének tovagyűrűző hatásai

Egyes nemzetgazdasági ágak K+F ráfordításai a szektor bruttó kibocsátásának százalékában (2011) Vizsgált vállalatok 4,0% Szolgáltatási szektor Nemzetgazdasági átlag Feldolgozóipar Számítógép, elektronikai, optikai termék, villamos ber., gép, gépi ber., közúti, egyéb jármű gyártása Mezőgazdaság Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 0,7% 0,6% 0,5% 0,4% 0,1% 0,1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% A feldolgozó iparhoz képest 8-szor többet költenek K+F-re.

Főbb üzenetek A magyar gazdaságban előállított teljes GVA mintegy 5%- kát a vizsgált vállalatok adják. Az előállított GVA a 4 év alatt 54,5%-kal növekedett. 100 új munkahellyel másik 232 létrejöttéhez járulnak hozzá. Magyarországon 41 424 munkahely megteremtésében játszanak szerepet. Az export értékesítés 61,4%-kal nőtt, a belföldi 7,1%-kal csökkent a 4 év alatt. A feldolgozó iparhoz képest 8-szor többet költenek K+F-re.

Köszönöm figyelmüket!