2010. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Nevelési Programja (OM 032 823)
TÖRVÉNYI HÁTTÉR Az óvodai nevelési program törvényi és jogszabályi háttere: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) vonatkozó paragrafusai o Kt. 24. Az egyes közoktatási intézmények. Az óvoda o Kt. 44. (1) A nevelési, illetve pedagógiai program elfogadásáról, jóváhagyásáról és szakértői véleményezéséről o Kt. 47. Az óvodai nevelési program tartalmáról o Kt. 10. A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei o Kt. 13. - 14. A szülők jogai és kötelességei o Kt. 19. A pedagógusok jogai és kötelességei o Kt. 4. (4), Kt. 10. (3), Kt. 13. (3) Hit- és vallásoktatás o Kt. 8/B. (1) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést biztosító óvoda az óvodai nevelési program elkészítésénél figyelembe veszi a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét o Kt. 8/B. (3) A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését biztosító óvoda az óvodai nevelési program elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelveit o Kt. 50. a) A sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységeket is o Kt. 57. (1) bekezdés a) pontja: a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a nevelési program és módosításának elfogadása o Kt. 102. A fenntartói irányítás, nevelési program jóváhagyása o Kt. 103. (2) A jóváhagyás megtagadásának eseteiről o Kt. 1. számú melléklet: A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak o Kt. 95. (1) i) pontja: a hátrányos helyzetű, köztük különösen a roma gyermekek oktatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását segítő országos szolgáltató rendszer kiépítése és működtetése 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az Egyházról A katolikus óvodai nevelési programot meghatározó egyházi dokumentumok: a Szentírás tanítása, belőle Jézus tanítói és nevelői magatartása, az apostoli küldetés az Egyházi Törvénykönyv rendelkezései a zsinati dokumentumok és a pápai megnyilatkozások a katolikus egyházi dokumentumok nevelésre vonatkozó részei Rendeletek 11/1994. (VI: 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és módosításai 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveiről Melléklet az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről és módosításai 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Továbbá a fenntartói és helyi (önkormányzati) rendeletek 44/2
Módosított ALAPÍTÓ OKIRAT A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Nevelési Programja (OM 032 823) A módosított Alapító okirat száma: 862/b/2010. (V. 10.) A módosított Alapító okirat kiadásának időpontja: 2010. május 10. MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY A módosított Működési engedély száma: 7663-2/2010 A módosított Működési engedély kiadásának időpontja: 2010. június 7. 44/3
1. BEVEZETŐ GONDOLATOK Ha a jövő évről akarsz gondoskodni vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz ültess fát, Ha terved egy életre szól embert nevelj! (Kínai bölcs mondás) Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség. Fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermeknek sajátos, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A katolikus óvoda egész napja: a játék, a munka, a tevékenységbe ágyazott tanulás egy sajátos jellegű világszemlélettel történik. Ezért a Gondviselés Óvoda nevelőtestülete elkészítette saját nevelési programját. A tanulási folyamaton belül az anyanyelvi nevelést, a verset, mesét, a rajzolást, mintázást, kézi munkát, az éneket, zenét, énekes játékokat, a külső (teremtett) környezet tevékeny megismerését, és a mozgást vallásos légkörünk hatja át. Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaikból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őket körülvevő felnőttek (óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítő dolgozók) élete példájából tapasztalják meg Isten szeretetét. 44/4
1. 1. A katolikus közoktatási intézmények küldetése Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, Íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig (Mt 28,19-20) Küldetésünk a társadalom felé Az Egyház Krisztustól kapott parancsa a misszionálás. Az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése alapvető magatartása, lelkisége kell, hogy legyen a Krisztust követő embernek. (Mt 5,11-16) Bár az Egyház 2000 éves, ezt a feladatot minden embernél újra kell kezdenie. Az Egyház küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, vagyis kinyilvánítsa mindenki előtt az üdvösség örömhírét. Jézus krisztus evangéliumában egészen kifejezetten megvan az az igény, hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe és életébe. Éppen ez a célja a katolikus óvodai nevelésnek is. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus intézmények legsajátosabb jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi. 1 A misszionálás egyik eszköze a katolikus óvoda, melyben a nevelés, és a tanulás megalapozása folyik. Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi óvoda a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. (Az ember számára megfelelő erkölcsi nevelés szükséges, amelyre azután ráépülhet a hit.) A családokkal való kapcsolattartás folyamán a katolikus óvoda remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért óvodánk nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják az óvoda katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartjuk saját vallási szokásaikat. Az egyházközségnek és az óvodának van egy közös alapítványa is: Docete et educate! Jelentése: Tanítsatok és neveljetek! Társadalmunkban a tanítás, nevelés, a kultúra mostoha körülmények között van. Sajnálatos, hogy az ember legalapvetőbb szellemi, lelki, erkölcsi igényeinek kielégítése oly nagymértékben függ az anyagiaktól, hogy bizonyos esetekben nehézzé, vagy egyenesen lehetetlenné válik. Az ember alapvetően közösségi lény. Kapcsolataiban és kapcsolataiból él. A közösségi élet kialakításához, de folyamatos működtetéséhez is a mai időkben komoly pénzekre van szükség. Növendékeink jórészt nagy létszámú családok gyermekei. Ezen családok egyéni, közösségi életének megsegítésére és a fent említett célok megvalósítására hoztuk létre alapítványunkat. Az alapítvány közhasznú. Konkrét célja az óvoda működésének segítése, az egyházközség és az óvoda ifjúságnevelő, kulturális tevékenységének előmozdítása (dologi kiadások, ifjúsági táborok, családi kirándulások, családok nyaraltatása, céljainkat segítő kiadványok megjelentetése). Alapítványunk alkalmas az 1%-ok fogadására. 1 Katolikus Iskolák Magyarországon, 7,8,14. 44/5
Küldetésünk a pedagógus felé Az Egyházban a katolikus óvoda szerepe egyre nagyobb. A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat (óvodákat), amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében. 2 A katolikus iskolában (óvodában) a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek, az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. 3 Mint minden nevelési és oktatási intézmény, a katolikus óvoda is pedagógusfüggő. Céljait csak akkor érheti el, ha az óvodapedagógusokat, sőt a technikai dolgozókat is áthatja a katolikus küldetéstudat. Hangsúlyozni kell, hogy intézményeink nem csupán keresztény intézmények, hanem azon belül katolikus lelkiséggel és szellemiséggel rendelkeznek. Van, kell, hogy legyen katolikus pedagógia is! A katolikus óvoda messzire sugárzó otthona a benne megvalósuló keresztény életnek, amelyet minél több család számára szeretnénk vonzóvá tenni. Mély meggyőződésünk, hogy a gyermek Isten ránk bízott ajándéka, szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, s a katolikus óvoda evangelizáló és pasztorációs munkája kell talán, hogy ezt a kincset a szülők számára fokozatosan föltárja. Éppen ezért itt olyan dolgozókra van szükség, akiknek mindennapi életük tesz tanúságot hitük mellett. Küldetésünk a gyermek felé Az óvodás gyermeket mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem a pedagógus nem formálhatja saját képére és hasonlatosságára, hanem a mennyei Atya vele kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie, és megvalósulásában segíteni. A katolikus óvoda egész napja egy sajátos jellegű világszemlélettel történik. - Hitünk szerint mi mindig eggyel többen vagyunk: köztünk van Krisztus. A katolikus óvoda éppen olyan gyermekintézmény, mint az állami fönntartásúak, azonban szemléletében, életrendjében arra törekszik, hogy növendékeiben megalapozza a krisztusi értékrendet, s azon belül a katolikus életformát. Mindennapos lelki beszélgetéseink alkalmával a gyermekekben alakítjuk a hit elfogadásának képességét. Ebbe építünk be erkölcsi beszélgetéseket is, melyeken örökérvényű igazságokat dolgozunk fel a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően. (szeretet, segítés, igazmondás, egymásra figyelés, bocsánatkérés, vigasztalás...) Az egészségesen fejlődő gyermek a katolikus óvodában eléri az óvodáskor végére az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Minden pedagógus figyel a tehetségre utaló jelekre, és képességeinek megfelelően foglalkoztatja az ilyen gyermekeket. A felzárkóztatásra is nagy hangsúlyt fektet. Küldetésünk, hogy a Gondviselés Óvodából kikerülő gyermekek a mennyei Atya szeretetét érző és élvező, a társak és a világ felé nyitott, kreatív, testileg-lelkileg egészséges emberré váljanak. 2 Egyházi Törvénykönyv (C.I.C.796.1. kánon) 3 Egyházi Törvénykönyv (C.I.C.803.2. kánon) 44/6
1. 2. Az Egyház nevelésre irányuló alapelvei Az Egyház az emberek üdvösségének szolgálatára irányuló küldetésének megvalósítása során főként azokkal az eszközökkel él, amelyeket maga Jézus Krisztus bízott rá, de felhasználja azokat az eszközöket is, amelyek különböző korokban és különféle kultúrákban alkalmasak arra, hogy természetfölötti céljához közelebb segítsék, és előmozdítsák az emberi személy kibontakozását. Az Egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására. 4 A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a Gravissimum Educationis Momentum kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: Az Egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A hívők számára át kell adni Krisztus életét, és állandó szorgoskodással segíteni kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak. 5 A katolikus óvoda, iskola része az Egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. Az Egyház a katolikus óvoda, iskola által, mely felkínálja korunk embereinek a maga nevelési elgondolását, sajátos módon részt vállal a kulturális párbeszédben, s ezzel elősegíti a valóságos fejlődést, amely az ember teljes kibontakozásához vezet. Amikor a katolikus nevelésről szólunk Jézus által adott küldetésről van szó szükséges megfontolni: A Szentírás tanítását, belőle Jézus nevelői és tanítói magatartását, az apostoli küldetést, Az Egyházi Törvénykönyv rendelkezéseit, A zsinati dokumentumokat, pápai megnyilatkozásokat. 1. 3. A Gondviselés Óvoda helyi nevelési programjának módosításkor figyelembe vettük az: A módosított Óvodai nevelés országos alapprogramját, Az Egyházi Törvénykönyv ide vonatkozó részeit, A katolikus egyházi dokumentumok nevelésre vonatkozó részeit, A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit, Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét. 2. ISTEN GYERMEKEI, KATOLIKUS ÓVODAKÉP 2. 1. Katolikus óvodakép, a Gondviselés Óvoda óvodaképe A katolikus óvoda a katolikus közoktatási rendszer legelső láncszeme. Szakmailag önálló nevelési intézmény, amely segíti a családi nevelést. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszerével és tárgyi környezetével hozzájárul a gyermekek környezettudatos magatartásának alakulásához. Történeti áttekintés Fót megközelítőleg tizennyolcezer lakosú város. Várossá nyilvánítása 2004. július 1-én történt. A lakosság száma évente közel száz fővel növekszik. Agglomerációs körzetként sok a betelepülő fiatal család, és a gyermekek száma is magas. 4 Egyházi Törvénykönyv (C.I.C. 794-795. kánon) 5 II. Vatikáni Zsinat Gravissimum Educationis Momentum (G.E. 3.) 44/7
A gazdasági átalakulás következtében nagy a munkanélküliség, szembetűnő az életszínvonalbeli (szociokulturális környezetben megmutatkozó) különbség. A településen jelenleg öt óvoda működik. Az iskolák között alapítványi iskolaként 1991 óta Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium is fogadja a diákokat. A Fóti Római Katolikus Egyházközség kezdeményezésére és szülői igény alapján 1994. szeptember 6-án nyitotta meg kapuit a Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodája, amelyben jelenleg négy csoportban száz férőhelyet tudunk biztosítani a gyermekek számára. A környéken még Mogyoródon, Gödöllőn és Vácon működik katolikus óvoda. Óvodánkba a környező településekről is járnak gyerekek. Miért tartjuk fontosnak, hogy a gyermekek katolikus intézményben nevelkedhessenek? Egyházközségünkben egyre több fiatal család jelenik meg, akik vallásosan nevelkedtek, illetve felnőttként lettek hívő emberré, és szeretnék, ha gyermekeik is ilyen szellemben nevelődnének. Legalább annyira fontosnak tartjuk azoknak a gyermekeknek a nevelését is, amely családok útkeresők, illetve szimpatizálnak az óvodánkban folyó nevelő- oktató munkával. Hisszük és valljuk, hogy a családokkal való kapcsolattartásunkkal egyre több embert segíthetünk az igaz értékek fölismerése, megtalálása felé. Éppen ezért nyitottak vagyunk mindazon családok számára, akik elfogadják óvodánk katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező növendékeinknél tiszteletben tartjuk saját vallási szokásaikat. Óvodaarculat A Gondviselés Óvoda nevének megválasztásánál két szempont vezetett minket: A krisztusi tanítás lényege az az örömhír, hogy Isten szeret, és gondviselő mennyei Atyánk. Ez az istenkép meghatározza az óvoda alapítóinak és dolgozóinak életszemléletét. Úgy gondoljuk, hogy az ember életének alakulása nagymértékben függ attól az istenképtől, ami gyermekkorától rajzolódik ki benne. Fontosnak érezzük, hogy növendékeinkben a gondviselő mennyei Atya képe alakuljon ki. Szeretnénk, hogy ez határozza meg a mi óvodánk légkörét és ez egyben nevelési célunk is. Ennek érdekében intézményünkben hitüket gyakorló pedagógusok dolgoznak, akik fontosnak tartják önképzésüket ezen a területen is. Óvodai nevelésünk célja A gyermekek nevelése a bennük lévő lehetőségek, értékek folyamatos kibontakoztatása, hogy olyanná váljanak, amilyenné Isten öröktől fogva elképzelte őket. A gondviselő mennyei Atyától tanult szeretettel, személyes bánásmóddal figyelünk a ránk bízott gyermekekre. Szeretnénk nekik továbbadni azokat az értékeket, amelyek meghatározzák, és boldoggá teszik a mi életünket. Ezt fejezi ki az óvoda emblémája: a tenyérbe hajló gyermekfej, illetve a biztonságot és védelmet nyújtó kéz. Óvodánk egyenruháját (emblémával ellátott mellény) ünnepi alkalmakkor öltjük magunkra. Ezen kívül minden gyermeknek van óvodai jelvénye, amit mindig viselhet. Az egyenruha és a jelvény viselésével az összetartozás élményét szeretnénk elmélyíteni óvodásainkban. Óvodai nevelésünkben alapelv - Engedjétek hozzám a gyermekeket! (Lk 18,16 b) mondta Jézus az őt hallgató embereknek. A gyermekek nevelése örök életre szóló feladat a család számára. Fontos, hogy lehetőségük legyen olyan intézményt választani gyermeküknek, amely elképzelésük szerint segíti őket a nevelésben. A Gondviselés óvodában felvállaljuk, hogy megalapozzuk a katolikus hitet, és a vallásos élet felé irányítjuk őket. Valljuk, hogy óvodánk vezetője Jézus, Aki segít minket ebben a munkában. Alapelv továbbá: o A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A gyermekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. 44/8
o Képviseld a legjobbat bátran, de a mód, ahogy képviseled, szelíd legyen! - Ezt tartjuk a legfontosabbnak nevelő-oktató munkánk során. o A nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez és a keresztény értékrendhez kell igazodniuk, a gyermekek jogai és kötelességei figyelembe vételével. o A katolikus/keresztény pedagógiában megvalósítható innovációs törekvéseket támogatjuk. o Nevelőmunkánk során és a családokat támogató programokkal segítjük a nemi szerepek, az identitás kialakítását. o A nevelés biztosítja az óvodás gyermek számára a szabad játékot, e tevékenységen keresztül lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. o Az óvoda és iskola közötti átmenet sikeressége érdekében fejlesztjük a beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonásokat. o Figyelünk a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a migráns gyermekek önazonosságának megőrzésére. (Jelenleg nincs ilyen növendékünk. Amennyiben szükséges lesz, kapcsolatba lépünk a megfelelő hatóságokkal, szervezetekkel is.) Az óvoda funkciói Óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció, valamint a hit felébresztése, és a gyermekek életkorához mért fejlesztése. Mindezek célja az óvodába járó gyermekek kiegyensúlyozott életének biztosítása. 2. 2. Katolikus gyermekkép, a Gondviselés Óvoda gyermekképe A katolikus óvoda a katolikus nevelési rendszer szerves része. A katolikus óvodai nevelésben a hit felébresztése, és a gyermekek életkorához mért fejlesztése a legfőbb cél. Célja továbbá az óvodás gyermekekben a minket szerető Isten képének kibontakoztatása a keresztény pedagógus példája nyomán, valamint harmonikus, kreatív, embertársaikkal szemben felelősségteljes személyiséggé formálni őket, illetve ennek alapjait megvetni. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik. A gyermeket megillető jogok tiszteletben tartására irányul, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő nevelési hozzáférést. A megvalósuló feladatok módjának és mikéntjének megfogalmazásából rajzolódik ki a katolikus gyermekkép. 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATA A katolikus óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: A megfelelő tárgyi és személyi környezet biztosítása, A vallásos életre nevelés, keresztény értékek hordozása, megismertetése, Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás alakítása, Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az egyéni készségeknek és képességeknek megfelelő, tevékenységbe ágyazott értelmi nevelés és fejlesztés megvalósítása. Nevelési programunk szerint kiemelten: A vallásos életre nevelés Katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása. 44/9
Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben. A keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családba. A keresztény hitélet megtapasztalása az óvodai élet során (Krisztustól erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség...). A katolikus vallási élet eszközei: Egyház, egyházi év, liturgia, szentek tisztelete... A teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem, óvás, felelősség ). Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás alakítása A kereszténység nagyra értékeli az emberi testet. A katolikus nevelés az egész embert szolgálja, egész -ségre irányul. Egész életet csak úgy élhetünk, ha testünket a szellemi és erkölcsi értékek szolgálatába állítjuk. Az emberek egészségi állapotát jelentősen befolyásolja életmódjuk. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Óvodáskorban az egészség szomatikus, pszichikus, és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. Az életritmus, a táplálkozás, a testápolás, öltözködés, mozgás, edzés és pihenés megszervezésével, az ezekhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, és az ezeken alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot gyermekeink számára. Az egészségnevelés területén fontosnak tartjuk a prevenciót. Ennek érdekében a gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakítására törekszünk. Így az óvodai napirendben rugalmas időkeretet biztosítunk, amelyben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek. Ezek segítik a gyermekeket eligazodni az időben, szabályozzák tevékenységeiket, ritmust adnak napjuknak és mindezek kihatnak életfolyamataikra is. A mindenkori napirendet a csoportnaplók tartalmazzák. Szeretnénk elültetni gyermekeinkben az egészséges életmód csíráit. Olyan igényt megalapozni bennük, melyek később befolyásolják életmódjuk kialakítását. (A teremtett világra való rácsodálkozás, köszönet, hála, a természet szeretete és védelme.) Élmények biztosításával a kirándulás, a mozgás iránti igény felébresztésére törekszünk. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése, egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Ezen belül: A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése és biztosítása. (A gyermekek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés magában foglalja a személyi, tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak rendszeres ellenőrzését. Tevékenység közben önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük őket konfliktuskezelés, tolerancia). A gondozásnak kiemelt szerepe van a gyermekek önállóságának segítésében. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatát a gyermekkel, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Óvodába lépéskor a gyermekek a gondozás terén különböző fejlettségi fokon vannak, és eltérő ütemben fejlődnek. Célunk, hogy a gyermekek önmagukhoz viszonyítva eljussanak az önállóság minél magasabb szintjére. Gondozásukat testi szükségleteik figyelembe vételével végezzük. A megfelelő egészségügyi szokások (korszerű táplálkozás, étkezés, öltözködés, pihenés) elsajátíttatása, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, higiénikus szokások, szabályok kialakítása, intimitás tiszteletben tartása. A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. Kézmosás, a WC-használat, a fogápolás, a fésülködés és az orrfújás helyes technikájának megismertetését és elsajátíttatását segítjük. 44/10
Elegendő idő biztosításával a gyermekek nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes, intim légkörben, saját tempójuknak megfelelően végezhetik testápolási folyamataikat. A meghitt, bensőséges hangulatú, szerető, elfogadó pedagógusi magatartással minden dolgozónak tudatosan azonosulnia kell. Ismerjék föl a legalapvetőbb testi szükségleteiket és maguk is járuljanak hozzá kielégítésükhöz. A szokásrend, a társaikat segítő mentalitás alakítása. A szervezett mozgás alkalmával váltóruha (tornaruha) áll a gyermekek rendelkezésére. Mozgásigényük kielégítését és fejlesztését a szervezett mozgás, és a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek szolgálják. Célunk, hogy az óvodáskor végére megszerettessük velük a mozgást és az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig minden területen elősegítsük fejlődésüket. Mozgásfejlesztő feladataink: o A mozgás megszerettetése, a mozgáskedv megőrzése, o A mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészségek alakítása, o A testi képességek, a fizikai erőnlét fejlesztése (kondicionális, koordinációs), o Értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése. Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgásigény figyelembe vételével folyamatos testedzés, testi nevelés, prevenció. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. A testi nevelésben helye van a természetnek is, hiszen a gyermekek az évszakok változásain keresztül is sok lehetőséget kapnak testi erejük, mozgásbiztonságuk fejlesztésére. A szabadban végzett mozgások (kerti munkák: söprés, ásás, gereblyézés..., játékos mozgások: futások, mászások...) hatással vannak értelmi fejlődésükre is. Szívesen tartózkodjanak és tevékenykedjenek a szabadban. Legyenek egészségesek, edzettek. Kihasználjuk a levegő, a víz, a napfény együttes hatását a gyermekek testi edzettségének érdekében. Az időjárástól függően a mozgásokat, testnevelést a szabadban végezzük. A szabadban töltött idő alatt óvjuk őket a nyári napsütés káros hatásától. A nyári időszakban biztosítjuk a vízfürdőzést a gyermekek számára. A nagyobb gyermekek hosszabb sétákon, kirándulásokon vesznek részt a szülők támogatásával. A szülőket bevonva évente mozgásos sportjátékokat (gyermeknap), családi kirándulásokat szervezünk. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások (környezettudatos magatartás, pl.: takarékosság) alakítása. A kulturált étkezési szokások kialakítása (pl. étkezés előtti és utáni imádság, halk beszélgetés, az evőeszközök, a szalvéta helyes használata stb.). A vitamindús, egészséges táplálkozás fontosságát hangsúlyozva növendékeink naponta fogyasztanak frissgyümölcsöt, vagy zöldséget. Segítjük a szülőket a helyes bioritmus kialakításában. A pihenéshez szükséges friss levegő, nyugodt légkör, bensőséges hangulat (mese, vagy halk zene) biztosítása! A több alvást igénylő gyermekek élhetnek a továbbalvás lehetőségével. Óvodánkban a gyermekek részére váltóruhát és váltócipőt kérünk. A lúdtalp, a bokasüllyedés megelőzése céljából kérjük, hogy a szülők kemény kéreggel és sarokkal ellátott lábbelit vásároljanak gyermekeik részére. A játszóterületek kialakításánál fontos szempont a biztonság, a tisztaság, a jó levegő. Törekszünk arra, hogy a gyermekcsoportok az időjárás alakulása szerint minél többet tartózkodjanak a szabadban, a napi levegőzés időtartama minimum egy óra legyen. 44/11
A délelőtti levegőzéseket mozgásos játékkal fejezzük be (fogó, futó, körjáték). Megfelelő szakemberek bevonásával prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása (erkölcsi nevelés, közösségi nevelés családi nevelés, keresztény erények) Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Jelen van a mindennapokban a gyermek fejlődését elősegítő szeretet. A teremtő Isten gondoskodásának megélése. A gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt kapcsolatának pozitív attitűdje. Érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség igényének alakítása, érzelmek megjelenítésének formái (szeretet, féltés, félelem kifejezése, barátkozás, figyelmesség, segítőkészség, együttérzés stb.) a közös élményekre építve az erkölcsi tulajdonságok fejlődésének segítése. (önállóság, önfegyelem, fegyelem, kitartás, szabálytudat, udvariasság). A derűs, nyugodt, tevékeny óvodai élethez szükséges szokás- és normarendszer megalapozása (feladattudat, feladattartás, az önállóság és a szociálisan elfogadható önérvényesítés képessége). Szocializáció, társadalmi elvárások tudatosítása, a különbözőség elfogadása, tisztelete. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, nehezen szocializálható, valamint kiemelkedő képességű gyermekek elfogadó szeretete, szükség esetén segítése megfelelő szakemberek közreműködésével. Hagyományaink ápolása, jeles napok feldolgozása, a szülőföldhöz való kötődés alapozása (a munkaterv szerint). Egyházi, világi ünnepek megélése (A munkaterv szerint). Anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása A kisgyermekek életkori sajátosságaikból adódóan elsősorban a metakommunikációra figyelnek, csak később, a beszéd és a gondolkodás fejlődésével párhuzamosan alakul ki a verbális közlés tartalmára való figyelés képessége. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés), kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyerekek közötti kapcsolatteremtést. Bővítse szókincsüket, adjon példát arra, hogyan lehet beszédüket gesztusokkal, arckifejezésekkel, testtartásokkal színesebbé, gazdagabbá tenni. Minden ember egy adott nyelvi kulturális közegben él. Ez alapvetően meghatározza gondolkodását, világlátását, magatartását. Akiben ez nem alakul ki, annak hovatartozása kerül veszélybe. Magyarságunk gyökerei nagyon mélyek. Nyelvünk sok változáson ment keresztül. Sokrétű, gazdag, árnyalt, jól artikulálható, lassú nyelv, melynek ápolása, továbbadása és az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére nevelés fontos feladatunk. Az anyanyelvi nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítőelemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. A gyermekre figyelő, jó beszédmintát adó, jól artikuláló, választékosan beszélő környezet a gyermek nyelvi fejlődését pozitívan befolyásolja. A beszéd az önkifejezés fontos eszköze, ezért az anyanyelvi nevelésnél a szókincs bővítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása, a gyermekek kommunikációra ösztönzése, metakommunikáció fejlesztése a cél. Óvodánkban nincs idegen-nyelv oktatás. 44/12