Vózni Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 2066 Újbarok, Fő u. 54 ------------------------------------------------------------------------------------------------- Újbarok Község Önkormányzata Schnobl Ferenc polgármester részére Újbarok Tisztelt Polgármester Úr! Újbarok község településrendezési terve és helyi építési szabályzata (HÉSZ) egyeztetési anyagát áttanulmányoztuk. Elöljáróban kiemeljük, hogy a tervezet teljes körű vizsgálata nem volt elvégezhető, mert a háttér információk nélkül egyes részei csupán találgatás szintjén voltak elemezhetők. Ezen túl problémát okozott, hogy a jelenlegi HÉSZ mellékletei nem voltak megtalálhatók a honlapon, ezt pedig kiindulási pontként feltétlen ismerni kellene. Nem volt feltalálható továbbá a helyi településfejlesztési koncepció, és nem ismert a megyei településszerkezeti terv sem. (Fentieken kívül számos egyéb irat, adat hiányzott, így például az anyagban hivatkozott bánya rekultivációs terv, az érintett területek főbb tulajdoni viszonyainak és művelési ágának meghatározása, az utak paraméterei, a környező tulajdoni viszonyok /pl. a volt vasúti töltésből lett útnak milyen az útcsatlakozása a főúti kivezetésig/, a szőlőhegyen életvitel-szerűen élők száma stb. ) I. Figyelemmel arra, hogy az Étv. 9. (3) bekezdésére hivatkozva küldték meg a tervanyagot, legfontosabb eljárásjogi hiányosságként az egyeztetési kötelezettség elmulasztását hozzuk fel. A törvény 3. (2) bekezdése alapelvi határozottsággal szögezi le a nyilvánosság biztosítását, azt, hogy az épített környezet alakítása során a személyek, szervek részére a megfelelő tájékoztatást biztosítani kell, lehetőséget adva a véleménynyilvánításra és javaslattételre. A településrendezési eszköz kidolgozása előtt a 9. (2) bek. értelmében meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés célját és várható hatásait oly módon, hogy az érintettek azzal kapcsolatban 15 munkanapon belül észrevételt tehessenek. Ennek érdekében konkrétan biztosítani kell a lakosság és a szervezetek véleménynyilvánítási lehetőségét. A volt polgármester átirata szerint a fenti egyeztetés lezajlott, ez azonban véleményünk szerint óriási csúsztatás. A megküldött dokumentációhoz csatolt egyeztetési anyag 2001. évben keletkezett és az ekkor a 9/2001. /X.1o/ Kt. számú rendelettel - hatályba lépett HÉSZ-re vonatkozott. Sőt, még ez sem bizonyos, hiszen a honlapon szereplő hatályos
2 helyi építési szabályzat nincs dátumozva, aláírva, azt elvileg Pajor Péter jegyezné, aki 2001. októberében még nem is volt polgármester. Eltekintve attól, hogy a jelen információk alapján nem tudni pontosan, hogy a 2001. évi véleményeztetések alapján miként történhetett meg a HÉSZ elfogadása, miközben annak alapvető hiányait több szakhatóság megállapította, érthetetlen, hogy most, 2010 évben az új HÉSZ és egyéb településrendezési eszköz elfogadása előtt a régi HÉSZ egyeztetési eljárására hivatkozva próbálják meg igazolni törvényi kötelezettségük teljesítését. Kiemelném, hogy a 2001-ben zajlott egyeztetés a csatolt iratok szerint csak és kizárólag szervek között folyt, ha volt is valamilyen lakossági fórum vagy tájékoztatás a tárgyban, arra már senki nem emlékszik, hiszen tíz éve telt el. Ez önmagában igényelné a teljes felülvizsgálatot, de már az Étv. alapvető rendelkezéseinek betartásával, a lakosság meghallgatásával. Ezt azért is elengedhetetlennek tartjuk, mert a jelenlegi koncepció bizonyosan nem közmegegyezésen alapul, egyes részei nem kellően átgondoltak, más részek pedig egyértelműen egyéni érdekek mentén alakított (idősek otthona, gazdasági terület). Kiemelnénk, hogy a 12/2002. Kt. sz. határozattal elfogadott településfejlesztési koncepció nincs az anyaghoz fűzve, senki nem tud arról, hogy azt a testületen kívül bárki látta volna, a honlapon a hatályos rendelkezések közt nem szerepel! Az a körülmény, hogy a tervanyagot a képviselő testület 2007. és 2008. évben többször tárgyalta szintén nem releváns az egyeztetési eljárásban, nem felel meg az Étv. 9. (2) bekezdésében foglaltaknak. II. Általánosságban a tervezettel szemben három fő irányban emelhető kifogás, illetve kezdeményezhető a koncepció felülvizsgálata: 1. Új beépítésre kijelölt lakótelkek tervezett kialakítása nem a leggazdaságosabb és környezetvédelmi problémákat vet fel (zaj, szennyvíz ártalmatlanítás). Új telkek kialakítását a Barok utca folytatásaként, azonos elrendezéssel tervezik az egység megtartása miatt. Ez gazdaságtalan megoldásnak tűnik, mert egyrészt nagyon nagy kertrészek maradnak, amik gondozáskötelesek, miközben kihasználtságuk és hasznosságuk csekély. Azonos közművesítési költségek mellett a Fő u Barok u folytatása közötti területen (a jelenlegi földútig) úgy is kialakíthatók a telkek, hogy a fennmaradó kertrészt középen felezzük az úttal, egy oldalon gyalogjárdával. Így két házsor is kialakítható, a teleknagyságok a Vajda János utcai, Barok utcai telkekét közelítenék, vagy mág meg is haladnák. A beépítés sűrűbb, de az infrastruktúra fajlagos költsége fele annyi mint a jelenlegi terv szerinti, hiszen pl. ugyanazzal az úttal nem egy házsor, hanem kettő kerül kiszolgálásra. Be kell látni, hogy az építtetők nem akarnak kertet műveli, mint a Fő u-i telektulajdonosok sem, a már sokak által elfogadott telekméret ez esetben is megfelelő lehet. A Fő u-i telektulajdonos ezzel a megoldással anyagilag is jobban jár, mert /akár az útterület ingyenes átadásával/ két szabadon eladható építési telekre tehet szert. Megjegyezzük, hogy ugyanilyen módszerrel megoszthatók a telkek a település északi oldalára eső részen (a felsőfalú csökkent méretű telkei kivételével), azzal, hogy a Barok köz funkcióját a Tríb látja el. A közművel ellátás jelentősebb nehézsége a szennyvíz-tisztitó kapacitásának elégtelensége. A felszín alatti vizek érzékenysége miatt a határozat-tervezet csak a kapacitásnövekedést követően
3 engedélyezné az új telkek kialakítását, ezzel ellentétben a HÉSZ tervezett szövege már átmenetileg eltérés engedélyez. A közlekedés kapcsán kiemelendő, hogy a felső falurészben bekövetkezett fejlesztések jelentősebben növelik a Fő u. forgalmát a Barok közi kivezetéstől. A fejlesztéskor csak olyan verzió készülhet, amely a Fő u-val párhuzamosan futó úttal biztosítja a további terhelés kiküszöbölését, ami azért is fontos, mert a zaj már jelenleg is a megengedett terhelési szint feletti mind a nappali, mind az éjszaki időszakban. 2. A mezőgazdasági területek fejlesztése megakad, a terv feltehetően a közműfejlesztési igények miatt nem a realitások talaján mozog. A Liponya dűlő kapcsán a legfontosabb észrevétel, hogy - a bizonytalannak tűnő útszélesítésen kívül - mindennemű fejlesztésből kimarad, sőt besorolódik a nem fejleszthető kategóriába. A terv nem számol azzal a realitással, hogy a mezőgazdasági területen ma már számos család él életvitelszerűen, nyaralók, családi házak épültek fel. Ehhez képest a területen továbbra is kizárólag gazdasági épület építését engedélyeznék nagyon alacsony beépítési lehetőséggel. Ezzel egyrészt e terület dinamikus fejlődése megtörik, miközben az eredeti állapot visszaállítása már nem lehetséges. Azok a telkek, amelyeken eddig építés nem történt elértéktelenednek. Fontos hangsúlyozni, hogy a tervezet szerint is a mobil lakosok száma 300 fölöttire tehető és 500-ra növekvését prognosztizálják, ami az ófalú lakosainak számát közelíti, ill. haladja meg. Erről mond le a terv, miközben nagyon szeretné a falut 500 lakosúvá tenni a jobb pályázati lehetőségek miatt. Fel kellene mérni annak lehetőségét, hogy miként lehetne a település szervesebb részévé tenni a Liponyát. Hangsúlyozni kell, hogy a terv feltehetően a jelenlegivel azonos besorolást biztosít a területnek, ami az OTÉK 29. előírásainak megfelel, de azt csak részben veszi át, nem engedélyez telekegyesítéssel nagyobb telek kialakítását, ezzel kizárja a lakóépület létesítésének lehetőségét (szőlő esetén 3000m2-nél, egyéb művelési ágban 6000m2 estén lakóépület létesíthető le Megjegyezzük még, hogy a 3. pontban ismertetésre kerülő, leginkább magánérdekeket sejtető fejlesztés kapcsán összehasonlítást kell végeznünk a Liponya lehetséges fejlesztésével, mert itt a falunk részeként már sokan élnek és tartózkodnak, sokan letelepednének. Őket nem tudjuk, vagy nem akarjuk fejleszteni, illetve bizonytalan jogi helyzetbe kényszerítjük, miközben idegenek beköltöztetésével képzeljük el a lakosság számának növelését. 3. A gazdasági terület és a feltehetően ahhoz kapcsolódó lakóterületi rész mint fejlesztési igény semmilyen konkrétummal nem felruházott, ez és a vasúti nyomvonalon futó magánúthoz kapcsolódó egészségügyi funkciójú terület a falu mobilizálható területeit célozza felhasználni, feltehetően egyéni elképzelései és érdekek szem előtt tartásával. a/ A gazdasági jellegű területre (a bányatelek és tőle az erdő felé eső rész (legelő besorolású?) a tervezet nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységet végző épületek elhelyezését engedélyezné, tervezi a telek belterületbe vonását. (Sejtéseink szerint a művelési ág megváltoztatása talán meg is történt.) A terület szomszédságában élők már a bánya miatt elég sérelmet szenvedtek el a falu fejlődésének érdekében, ez tovább nem fokozható. A tervezett gazdasági jellegű tevékenység kapcsán ezért az alábbiak kiemelése fontos: A bányatelek tovább nem bővíthető és annak működése tovább nem engedélyezhető! Erre irányuló eljárás a bányakapitányságnál mai napig felfüggesztés alatt áll, a HÉSZ jogerőre emelkedéséig!!!) A gazdasági tevékenység irányai pontosan meghatározandók és az már tényleg kizárólag lakossági konszenzus szerint engedélyezhető. Kiemelnénk, hogy a bánya működése csak ideiglenes volt, de a most tervezett fejlesztés hosszú távú (a terv nem csak tevékenységet,
4 hanem épületeket, beruházásokat engedélyezne!). Ha tehát minden igyekezet ellenére a hátunkba most egy nem kívánatos, zavaró hatásokkal bíró gazdasági tevékenységet kapunk, attól hosszú ideig nem fogunk tudni megszabadulni, csak az elköltözés marad alternatívaként. Kérdés egyáltalán, hogy a tervezett beruházás a lakosok számára előnnyel járna-e, ha igen milyennel, tényleg megéri-e, hiszen erről utalás szintjén sincs szó (tervezett tevékenység, várható munkahelyek száma, bevételek nagysága stb.). Csak akkor tervezhető e területen a hasznosítás, ha a közúttal való csatlakozása a főút további terhelése nélkül megoldható. A jelenlegi volt vasúti nyomvonalon kialakított magánút tervezett gyűjtőútként van meghatározva, ennek pontos tartalma, kivitelezhetősége, jogi háttere azonban nem ismert. Ki kell emelni azt is, hogy a csatlakozó földút tudomásunk szerint az Óbaroki Önkormányzaté. Addig a gazdasági fejlesztésben gondolkodni sem érdemes, amíg a települési önkormányzatok között az úthasználat nem egyeztetett! A tervezett részen az épületek elhelyezésére csak olyan időben kerülhet sor, ami az esetleges károkat kizárja (és a falu kárfelelősségét is), hiszen e terület rekultivációval érintett. Ennek tervét nem ismerjük, de ha feltesszük, hogy inert hulladékkal töltik fel a bányagödröt, a talaj süllyedésével, mozgásával még jó ideig számolni kell. Megjegyezzük, hogy a tervrajzon rekultiválandó területként csak a régi agyagbánya van feltüntetve. A jelenleg működő bánya kapcsán hivatkozás történik rekultivációs tervre, de ezt a lakosság, a civil szervezetek még körvonalaiban sem ismeri. b/ Azt, hogy a gazdasági területtel valaki(k)nek elég határozott elképzelései(k) lehetnek, az bizonyítja, hogy a terület bejáratával szemben egy magánterületi kertből 2000m2 területet jelöltek ki lakóterületnek (Lf-3 besorolással). Nem tudni, hogy az érintettek között megegyezés létrejött-e, illetve egyáltalán tudnak-e a tervről, az azonban bizonyos, hogy ezt az egyesület nem tudja támogatni, mert ellentétes az OTÉK 6. -val (gyakorlatilag egy azonos helyzetű csoportból kiemel és különleges státust biztosít egy teleknek). Mindeközben a közúttal való csatlakozása sem biztosított. c/ A különleges területi besorolással ellátott egészségügyi szociális intézmény kialakításának terve közösségi szinten nem ismert. A szántó művelésű terület (ráadásul jó minőségű termőföld!) belterületbe vonásával a falu mobilizálható földtulajdonának jelentős részét elhasználja, így ennek hasznosítása csak közmegegyezéssel képzelhető el. Ilyen nem lévén a terület belterületbe vonását, annak használati meghatározását jobban elő kell készíteni, a lehetséges elképzeléseket a lakosság elé kell tárni és ezek közül azt kell választani, ami a köz érdekét legjobban szolgálja. (Megjegyzem, hogy a tervtanulmány ehhez kapcsolódóan semmilyen munkahely, népesség stb. növekedést nem prognosztizál, szakképzett munkaerő a tervezett célra helyben nem áll rendelkezésre.) Kiemelem még, hogy álláspontom szerint a terület (OTÉK szerinti) 2 %-os beépíthetősége a nyugdíjas otthon funkciójához nem is feltétlen szükséges, óriási területek maradnak hasznosítás nélkül, ami csak azért probléma, mert a mobilizálható területet elveszítjük, az ennek megfelelő kompenzálására nem látunk esélyt. Kérdés, hogy a tervezett funkcióhoz képest óriási területhez még mi szükség van a mellette fekvő háromszögletű részre, amely egyébként több magánszemély tulajdonában áll. További kérdésként merül még fel a nyugdíjasház (vagy más intézmény) megközelíthetősége, úthálózati csatlakozása. Ezen túl a belterületbe vonásra csak akkor látunk reális esélyt, ha annak közművesítse is megtörténne, nyilvánvaló viszont, hogy a településfejlesztés kiemelt célja az aktív népesség növelése (vagyis az új utcák nyitása). III. Néhány részletprobléma 1. A településszerkezeti terv és a HÉSZ egyes rendelkezései nincsenek összhangban: A közműellátás kapcsán a településszerkezeti terv kategórikusan úgy foglal állást, hogy az új beépítésre szánt területeken a beépítés feltételeként kell
5 meghatározni a teljes közműellátást. Ehhez képest a HÉSZ 7. (5) bekezdése átmeneti jelleggel a szennyvíz gyűjtését vízzáró medencével is engedélyezné. A terület használatot korlátozó tényezőként került meghatározásra a gazdasági területet érintő bányatelek határa, ami nem érthető, mert a korábbiakban annak feltöltésére lehetett következtetni, a két területrész besorolása is azonos. A HÉSZ viszont nem határolja le a két területrészt, így a teljes terület felosztható a meghatározott teleknagyság szerint, és be is építhető. 2. A településszerkezeti tervvel kapcsolatos megállapítások: 5. pontban: az alapfokú ellátást Bicske mellett - részben Szár község látja el. 6. pontban: a bánya bezárását követő rekultiváció iránya csak pletykaszinten ismert, a 0,8 szintterület sűrűségből arra lehet következtetni, hogy a feltöltés a koncepció. Ennek részleteire kérjük a terv pótlólagos rendelkezésre bocsátását. Települési utak: a lakóterület fejlesztéséhez és a gazdasági területhez vezető földutak nyomvonalát felhasználó új utcák vezetnek majd, ennek azonban a jogi része nem tiszta (miként kívánják ezt megoldani a magántulajdonú úttal). Ha a zártkerti terület fogalma alatt a szőlőhegyet kell érteni, nem ismert, hogy az út szélesítését miként képzelik el, az egyébként nagyon rossz minőségű út ezzel egyidejű fejlesztése tervezett-e. Az utak besorolása a szabályozási terven nem jelenik meg, nem azonosíthatók térképileg. A kertes mezőgazdasági területeken a kertművelés továbbélésének megteremtését tűzték ki célul, amely álláspontunk szerint nincs összhangban a realitásokkal, ezen a területen vikendházasok pihennek hétvégenként, akik elsősorban bizonyosan nem a mezőgazdasági termelés miatt tevékenykednek. Az elsősorban egészségügyi célú hasznosításra tervezett terület ilyen fejlesztésének újragondolása több okból is szükséges (lásd fent). 3. A HÉSZ kapcsán tett konkrét megállapítások 5. (4) bek. és 7. (5) bek. részleges közmű kialakításának lehetősége ellentétes a szabályozási tervvel, 11. (5) bek. új buszváróink nem felelnek meg az átlátszóság követelményének, de esztétikusak! 12. (2) bek. a tájház melletti telkek építési magasságát korlátozza, ennek indokoltságát felül kell vizsgálni 14. (2) bek. idősek otthona tervet felül kell vizsgálni 16. (2) bek. ellentétes a 7. (5) bekezdéssel 20. (3) bek. a/ pontja építési tilalomról és/vagy korlátozásról beszél a mezőgazdasági területeken: a pontosításokat el kell végezni, lehetővé kell tenni a telekegyesítéskor a legális építkezést. Az Má. jelölésű területen az építési tilalom bevezetését magunk is szorgalmazzuk, mivel az a védett
6 növénnyé minősített árvalányhaj telepek kipusztulásával járhatna. Előterjesztést teszünk e terület helyi védettség alá kerülése érdekében. 21. (4) bek. a helyrehozatali kötelezettség az általánosan elhanyagolt ház és udvar kapcsán is lehetőségként álljon fenn. 24. Lf-3 lakóterület kialakítását ellenezzük a korábban leírt jogszabállyal való ellentét miatt. A 25. -ban szabályozott gazdasági területen kialakítható funkciók egyeznek az OTÉK szerinti felsorolással, ezek közül több bizonyosan nem kívánatos, így pl. üzemanyagtöltő állomás környezetvédelmi szempontból veszélyesnek tűnik a kiemelten érzékeny területen, de gazdaságossága is csak akkor képzelhető el, ha a járműforgalom már akkora, amely a lakóövezet határán nem lenne szerencsés. IV. Javaslataink 1. Természetesen javasoljuk, igényeljük a településfejlesztésre vonatkozó eljárási szabályok maradéktalan betartását, vagyis az elmaradt tájékoztatások, egyeztetések pótlását (Étv. 9. (2) bek). A lakossággal a tervek megismertetését, az együttgondolkodással, közmegegyezéssel a lehető legkedvezőbb irányú fejlesztés meghatározását; 2. Egyetértünk a védendő értékek körének meghatározásával, de javasoljuk helyi védelem alá helyezni a temetővel határos, kertes rész mellett elhelyezkedő gyepterületet. az itt található védett árvalányhaj telepekre tekintettel (a tervezet maga is kiemelkedő természeti értékként szerepelteti). Ezen túl védendő természeti értéknek tartjuk a faluvégén található (állítólag 200 éves) vadkörtefát, ami sajnos a tervezetből kimaradt. Nem csak idős kora és óriási mérete, hanem falubéli történeti múltja miatt is növelheti védendő értékeink körét. Esetlegesen megfontolásra javasoljuk a település arculatának további javítása érdekében a templom előtti terület rendezését, természetesen a kegyeleti jogok maximális tiszteletben tartásával. A háborús emlékmű áthelyezésével a területen látványos bevezető sétány lenne kialakítható a templombejáratig. Mellette kiemelkedő lehetőség nyílna a virágos, padokkal berendezett közpark megteremtésére. A közterület szervesen kapcsolódhatna a kultúrházi részhez, tényleges faluközponti képet biztosítva. Újbarok, 2010. október 21. Földházi Antalné elnök