Pápai Református Kollégium Gimnáziuma ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA ( 21-216) Hatályos: 21. május 1. Készült a közoktatási esélyegyenlőségi programok tervezéséhez az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott útmutatók és sablonok, illetve a közoktatási intézmény adatszolgáltatása alapján. Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 1
Bevezetés A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket, és gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja Magyarország versenyképességét. Horizontálisan érvényesítendő szempont ezért a közoktatás-fejlesztésben az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek iskolánk szeretne tudatosan és hosszú távon is megfelelni, ezért elkészítette esélyegyenlőségi helyzetelemzését és intézkedési tervét. A terv célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltételeként az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. 1. 1.1 A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma fenntartója a Dunántúli Egyházkerület. 1.2 Az intézmény szerkezete: 37178 Ellátott feladat Létszám hh-s hh-s arány hhhs hhh-s arány SNIs SNI-s arány Székhely: Gimnáziumi 443 168 37,9% 35 7,9% 7 1,58% Pápa, Március oktatás: 4 15. tér 9 évfolyam, 6 évfolyam Kollégium 253 98 23 2 Tagintézmény: Dad, Általános iskolai oktatás 1-8 89 32 36% 5 5,62% Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 2
évfolyam Pápán a gimnáziumunk két 4 évfolyamos osztállyal és egy 6. évfolyamos osztállyal dolgozik. Diákjaink nagy része kollégiumban van, összesen 298. Ebből fiú 111, leány 187. A két intézményben a hátrányos helyzetű (hh-s) tanulók azonos arányban vannak jelen. A dadi tagintézményben azonban nincs halmozottan hátrányos helyzetű tanuló (hhh-s) tanuló. Itt a hhh-s tanulók beazonosítása még nem történt meg. A sajátos nevelési igényű tanulók aránya a dadi tagintézményben is az országos átlag alatti. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált oktatásban vesznek részt. A rendszeres nevelési támogatásban részesülő hátrányos helyzetű tanulók száma 17, ebből a tartósan beteg gyerekek száma 4, és egy védelembe vételi eljárás van folyamatban. Iskolánkban, a tankönyvtámogatásban részesülő tanulók száma 128, melynek többsége három-vagy többgyermekes családban nevelkedik. Csaknem minden osztályban van egy-két határon túlról érkezett magyar gyerek. Külföldről érkező diákunk is van, akik a Cserkész szövetség közvetítésével érkeznek. Ők külföldön, többnyire Amerikában élő magyar szülők gyerekei. Számuk évente változik 2-3. Az ilyen tanulók esélyegyenlőségének biztosítása elsősorban a differenciált magyar nyelvi képzéssel valósítható meg. Diákjaink közül 56 a bejáró, egy részük bejáró a többiek Pápaiak. A közeli településekről 41 tanuló jár be, részben tömegközlekedési eszközök igénybe vételével, részben a szülőkkel együtt kocsival jönnek iskolába. Az iskola 4 évfolyamos képzésén párhuzamosan két osztály működik, ezek közül az egyik humán osztály a másik pedig reál. A két osztály között az eltérés a megfelelő tantárgyak magasabb óraszámában van. A hat évfolyamos képzésben részesülő osztály saját tantervvel rendelkezik és csak részben kapcsolódik a négy évfolyamos képzésben foglalkoztatott osztályokhoz. Ez a kapcsolódás a nyelvi órák csoportbontásában és a 11 és 12- évfolyam emeltszintű képzésében valósul meg 1.2 Gimnáziumunk 3 nyelvi teremmel, 1 orvosi szobával, 3 számítástechnikai szaktanteremmel, és 2 tornateremmel rendelkezik. A legalább P4-es diákszámítógépek száma 2, amelyek közül mindegyik rendelkezik internet Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 3
hozzáféréssel. Az iskolaépület tetőszerkezete az elmúlt években komoly felújításon esett át, az iskola akadály mentesítése megoldott. Az oktatás infrastrukturális feltételei megfelelőek, így az intézményen belül kiegyenlítetten biztosítottak az oktatás feltételei. Középtávon megoldandó feladat az épület teljes felújítása, a szaktantermek és a bútorzat fokozatos megújítása. 1.3. Gimnáziumunk továbbtanulási mutatóit az alábbi táblázat tartalmazza 1 : 1.4 1.5 Időszak FELVÉTELI ARÁNY (F/L) 22 83,2 23 79,3 24 76,6 25 68,4 26 71,5 27 79,1 28 84,3 29 79,3 A kompetenciamérések vizsgálata során kitűnik, hogy gimnáziumunk teljesítménye mind a szövegértés, mind a matematikai-logikai gondolkodás terén kimagasló eredményeket mutat. Az adatokból egyértelműen levonható következtetés az is, hogy tanulóink a kétévenként egymást követő méréseken mindig kiválóan teljesítenek, így az iskola által alkalmazott sikeres készségfejlesztő tevékenységet a mérések eredményei visszaigazolják. Az országos átlag feletti teljesítés mértéke mind a szövegértés, mind a matematikai-logikai gondolkodás terén megközelíti átlagosan (6., 8., 1. évfolyamot is számolva) a 13 pontot (az átlaghoz mérve kb. 25%-os felülteljesítés). 28-ban a hh-s tanulók eredményeit is vizsgáltuk mindkét kompetenciaterületen. A diákok teljesítménye csekély mértékben ugyan elmaradt az intézmény átlagától, de több, mint 2 képességponttal meghaladja az országos átlagot. Megállapítható a kompetenciamérések és a felvételi adatok alapján, hogy a gimnáziumban folytatott oktatási gyakorlat eredményes. Az adatok alapján elmondható, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka sikeres a tekintetben, hogy az iskola tanulóit felkészíti a következő iskolatípusba való lépésre. 1 Felhasznált forrás: www.oki.hu A középiskolai munka néhány mutatója Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 4
1.6 A középiskolai munka néhány mutatója 26. című Oktatási és Fejlesztő Intézet 27-es kiadványa alapján hasonlítom össze iskolámat a Pápai Református Gimnáziumot, a városunkban működő két másik középiskolával, a Petőfi Sándor és a Türr István gimnáziumokkal. Minden összehasonlításban szerepeltetem megyénk elismerten legjobb gimnáziumát a Veszprémi Lovassy László gimnáziumot, mint mértékadó iskolát. Így még láthatóbbá válnak a különbségek, ami megfelelő odafigyeléssel, tudatos fejlesztéssel csökkenthető lesz a jövőben. Az adattáblákba még két egyházi iskola mutatóit is beválogattam, azzal a szándékkal, hogy a mi iskolánkéhoz hasonló intézmény eredményeit is látva még árnyaltabb képet kapjunk magunkról. A Debreceni Református Gimnáziumot, azért választottam, mert egy nagyvárosi gimnázium és így eredményei összevethetőek a Veszprémivel is, a Sárospataki Gimnáziumot pedig azért mert hasonló szerkezeti felépítésű kollégium internátussal olyan kisvárosból, mint a miénk, így eredményeiből számunkra is lehetnek iránymutató tanulságok. Felsőoktatási felvételi arány (F/L) mutatói A felvételi arányok azt jelzik, hogy száz 12. évfolyamos tanulóból hányat vettek fel felsőoktatási intézménybe. Intézményünk 26-ban készített egy 5 évre visszamenőleges kimutatást a felvételi arányokról. Gimnázium 22 23 24 25 26 22- Fejlődés Fejlődés Szórás 26 22 1995 Petőfi S. 7,7 8,3 63,7 79,3 6,5 7,5 29,5 48,44 8 Türr I. 71,3 75,5 67,4 66,3 65,5 69,4 5,92 21,58 3,7 Lovassy L. 9,3 87,9 92,7 85,3 89,8 89, 4,5 26,12 2,5 Református 83,2 79,3 76,6 68,4 71,5 75,5 7,78 5,3 G. Debreceni 81,3 72,1 76,1 71, 7,2 74,5 8,74 36,12 4,1 Refi Sárospataki R. 79,1 74,1 84,9 71,9 74,2 76,6 11,19 19,84 4,7 Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 5
Agrár Bölcsész Egészség ügy Gazdasá gi Informati kai Jogi Műszaki Pedagógi ai Társadal mi Művésze ti Termész ettudomá nyi Esélyegyenlőségi program Felsőoktatási felvételi arány (F/L) mutatói (22-26) 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 22 23 24 25 26 Petőfi S. Türr I. Lovassy L. Református G. Debreceni Refi Sárospataki R. A felvételi arányokból látható, hogy a legjobban teljesítő gimnázium a Lovassy László, az arány átlaga 89% és a szórás is kicsi. A kiválasztott gimnáziumok közül az iskolánk a harmadik legjobb eredménnyel szerepel. A szórás nagyobb, mint a többieké, ami az évfolyamok egyenetlen színvonalát is jelentheti. A felvételi arányok mutatói felsőoktatási intézménytípusonként. 22 és 26 között. Gimnázium Petőfi S. 3,94 13,8 1,85 15,16,93 4,4 15,5 12,27,23 3,26 Türr I. 5,94 1,93 7,11 11,89,64 8,92 7,64 12,21,85,21 3,93 Lovassy L. 3,99 14,84 6,26 23,59 1,22 6,42 21,82 4,65 1,88,66 3,93 Református 1,41 19,8 9,76 7,62 1,3 5,39 13,2 6,32,75,65 5,67 G. Debreceni 7,47 16,17 11,4 9,64,16 5,29 6,69 7,15 1,32,62 12,29 R Sárospataki 5,87 17,62 6,8 16,5,82 8,27 7,1 12,7 1,64,89 5,67 Felvételi eredményekből készült grafikus kimutatás szakonként ábrázolja a bejutottak és jelentkezettek arányát. Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 6
Agrár Bölcsész 12 25 1 8 6 4 2 Petőfi S. Türr I. Lovassy L. Református G. Debreceni R Sárospataki 2 15 1 5 Petőfi S. Türr I. Lovassy L. Református G. Debreceni R Sárospataki százalék százalék Petőfi S. 3,94 Türr I. 5,94 Lovassy L. 3,99 Református G. Debreceni R Sárospatak i 1,41 7,47 5,87 Petőfi S. 13,8 Türr I. 1,93 Lovassy L. 14,84 Református G. Debreceni R Sárospatak i 19,8 16,17 17,62 Egészségügyi Gazdasági 12 25 1 8 6 4 2 Petőfi S. Türr I. Lovassy L. Református G. Debreceni R Sárospataki 2 15 1 5 Petőfi S. Türr I. Lovassy L. Református G. Debreceni R Sárospataki százalék százalék Petőfi S. 1,85 Türr I. 7,11 Lovassy L. 6,26 Református G. Debreceni R Sárospatak i 9,76 11,4 6,8 Petőfi S. 15,16 Türr I. 11,89 Lovassy L. 23,59 Református G. Debreceni R Sárospatak i 7,62 9,64 16,5 Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 7
Informatikai Jogi 1,4 1,2 1,8,6,4,2 százalék Petőfi S. Türr I. Lovassy L. Református G. Debreceni R Sárospataki 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 százalék Petőfi S. Türr I. Lovassy L. Református G. Debreceni R Sárospataki Petőfi S.,93 Türr I.,64 Lovassy L. 1,22 Református G. Debreceni R Sárospatak i 1,3,16,82 Petőfi S. 4,4 Türr I. 8,92 Lovassy L. 6,42 Református G. Debreceni R Sárospatak i 5,39 5,29 8,27 Műszaki Pedagógiai 25 14 2 15 1 5 Petőfi S. Türr I. Lovassy L. Református G. Debreceni R Sárospataki 12 1 8 6 4 2 Petőfi S. Türr I. Lovassy L. Református G. Debreceni R Sárospataki Petőfi S. 15,5 Türr I. 7,64 Lovassy L. 21,82 Református G. Debreceni R Sárospatak i százalék 13,2 6,69 7,1 Petőfi S. 12,27 Türr I. 12,21 Lovassy L. 4,65 Református G. Debreceni R Sárospatak i százalék 6,32 7,15 12,7 Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 8
Társadalmi Művészeti 2 1,8 1,9 1,6 1,4 1,2 1,8,6,4 Petőfi S. Türr I. Lovassy L. Református G. Debreceni R Sárospataki,8,7,6,5,4,3,2 Petőfi S. Türr I. Lovassy L. Református G. Debreceni R Sárospataki,2 százalék,1 százalék Petőfi S.,23 Türr I.,85 Lovassy L. 1,88 Református G. Debreceni R Sárospatak i,75 1,32 1,64 Petőfi S. Türr I.,21 Lovassy L.,66 Református G. Debreceni R Sárospatak i,65,62,89 Természettudományi 14 12 1 8 6 4 2 Petőfi S. Türr I. Lovassy L. Református G. Debreceni R Sárospataki Petőfi S. 3,26 Türr I. 3,93 Lovassy L. 3,93 Református G. Debreceni R Sárospatak i százalék 5,67 12,29 5,67 Gimnáziumunk diákjai kiemelkedően nagy százalékban jutottak be bölcsészeti képzésre. Ebben a képzésben a református gimnáziumok megelőzik az állami intézményeket. Ez valószínűleg az egyházi intézményekbe felvett diákok számával magyarázható. Meglepő az egészségügybe felvettek magas számaránya is, ahol a két református gimnázium több százalékkal is jobb a többinél. A gazdasági szakokra a mi gimnáziumunkból vették fel a legkevesebb jelentkezőt. Informatika szakra a gimnáziumunkból jutott be a legtöbb felvételiző. A műszaki pályára Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 9
felvettek arányából látszik, hogy a református gimnáziumok közül kimagaslóan jobb a mi arányunk. A városunkban a második helyen vagyunk. 1.7 Az iskola a természettudományos és humán tárgyakhoz, valamint a szabadidős tevékenységhez kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások terén különleges hagyományokkal rendelkezik. A tanórán kívüli foglalkozások körében említésre méltóak a környezettudatosságot erősítő iskolán kívüli programok, a sportfoglalkozások, az irodalmi színpad, a filmklub, a sakk és társasjáték szakkör, versenyfelkészítő és irodalmi szakkörök, valamint a külföldi csereprogramok. A szakkörökön a tanulók 25%-a vesz részt, azonban a hh-s és hhh-s tanulók részvétele csekély. 1.8 Az intézmény eljárásrendet alkalmaz a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése céljából. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök jelzése és saját információgyűjtése alapján személyesen megkeresi az adatot nem szolgáltató, de vélhetően hátrányos szociális helyzetben lévő tanulók szüleit, és felhívja figyelmüket a kérhető támogatásokra és igénybe vehető szolgáltatásokra. Az esélykülönbségek mérséklésére, a több alapítványunknak is, alapító okiratában rögzített célja, hogy segítse a tehetséges és szorgalmas, ám hátrányos helyzetű tanulókat. Az érintett tanulók pályázat útján jutnak támogatáshoz, a pályázati lehetőségről évente két alkalommal az osztályfőnökök informálják a tanulókat, illetve gyakran maguk az osztályfőnökök nyújtanak be tanulóik nevében támogatási kérelmet az Alapítványhoz. Megállapítható, hogy az átlagosnál szélesebb körű az a támogatási lehetőség, amit az intézmény a rászorult tanulóinak biztosít segítség céljából. A tanórán kívüli támogató programokon, pl. Útravaló programon nem vesznek részt a hh-s és hhh-s tanulók. 1.9 A Pápai Református Gimnázium pedagógiai munkáját több lelkész is segíti. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a többi tanulóval közösen vesznek részt az iskolai nevelésben, oktatásban, ezért oktatásuk integrált kereteken belül valósul meg. Enyhe fokban értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, illetve súlyos tanulási és magatartási zavarral küzdő gyermek nincsen az intézményben. A kisebb tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő, a nem magyar anyanyelvű(pl. Amerikából érkezett) tanulók számára korrepetálást, fejlesztő Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 1
foglalkozásokat szervezünk (pl. helyesírás szakkör, diszlexiás). Az intézmény rendelkezik egyéni fejlesztő szobával. Mindezek alapján elmondható, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei az intézményben adottak. 1.1 Intézményünkben a megfelelő szakember ellátottság biztosított. 53 főállású és 12 fő nem főállású pedagógus látja a nevelő/oktató munkát. Az intézmény pedagógusai között, több olyan kolléga is van akik a hatékony nevelést segítő továbbképzéseken, illetve tréningeken vettek részt az elmúlt tervezési időszakban: Életvezetési ismeretek és készségek Tanulásszervezés elvei és gyakorlata Prevenciós szemlélet a testnevelésben Önismeret a családsegítő kapcsolatban Mentálhigiéne Tanulásmódszertan Az intézmény Pedagógiai Programjának és Minőségirányítási Programjának megfelelően az osztályfőnök a szaktanárok, a gyermekvédelmi felelős és a nevelők együttműködésével nyújt segítséget a beilleszkedési zavarok és a tanulási nehézségek kezelésére. A tanulási nehézségek leküzdése, illetve a részképességzavarok kiszűrése érdekében szükséges figyelmet fordítanunk lehetőleg egy magyar szakos (diszlexia a leggyakoribb részképesség-zavar) kolléga célirányos továbbképzésen való részvételére. 1.11 Az iskolát 1952-ben államosították és csak 1991-ben több évtizedes használat után kapta vissza az egyház. Fokozatosan alakult ki a képzési rendszer jelenlegi arculata. Az iskola szolgáltatásait igénybe vevő szülők és a diákok igényeinek megfelelően előtérbe kerültek a reáltárgyak, az informatika- és nyelvoktatás, valamint a környező kisiskolák megszűnése után a hat évfolyamos képzés. Az intézmény minőségirányítási programjának megfelelően a tanulási problémák hatékony javítása érdekében az egyéni bánásmódot igénylő tanulók munkáját a szaktanárok és az osztályfőnökök folyamatosan figyelik, a szülőket értesítik az ifjúságvédelmi felelős és a lelkigondozók segítségével. A tehetséges tanulók tevékenységét elsősorban szakkörök, csoportbontások keretében szervezzük meg. A tehetséggondozás rendkívül sikeresen zajlik hála a tanárok magas Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 11
felkészültségének és a tanulók motiváltságának. A tehetséggondozó tevékenység fontos, mert a Dunántúl tehetséges, zömében vidéki gyerekei járnak hozzánk, aki iskoláikból különböző felkészültséggel, tudással érkeznek. A tehetséges tanulók fejlesztése érdekében változatos és korszerű tanítási módszereket alkalmazunk. Az oktatás központi célja, hogy a tanulók a megszerzett ismereteket alkalmazni is tudják, másrészt a tanítási órák nevelési szintérként is működjenek. A továbbtanulásra célirányosan a fakultációk, csoportbontások és az egyéni foglalkozások alkalmazásával készítjük fel tanulóinkat. 1.12 Kiemelt figyelemmel kísérjük a szociálisan hátrányos helyzetben élő tehetséges tanulóink előmenetelét. Sok a három-vagy többgyermekes családban élő gyermek, ahol a családnak még egy-egy sport-vagy tanulmányi verseny nevezési díjának kifizetése is gondot jelent. Az osztályfőnökök vagy a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős jelzése alapján ezekben az esetekben az Bódis Alapítvány vállalja a nevezési díj, esetleg utazási költségek finanszírozását. 1.13 Az intézmény rendszeres kapcsolatot ápol a Védőnői szolgálattal, a Családsegítővel és a Gyermekjóléti szolgálattal. 1.14 Az iskolának szakképzett gyógytestnevelő tanára van, így az intézményen belül oldjuk meg a gyógytestnevelés foglalkozások szervezését. A testnevelők a védőnővel és iskolaorvossal szoros együttműködésben kiszűrik azokat a tanulókat, akik tartásjavító tornára szorulnak, és a velük való foglalkozást is házon belül oldjuk meg egy jól felszerelt tornateremben. 1.15 A délelőtti és a délutáni foglalkozások közötti idő kulturált eltöltésére teremt lehetőséget az iskola épületében levő Dunántúli Református Egyház Tudományos Gyűjtemények könyvtára. Felszereltsége, nyitvatartási ideje egyaránt lehetővé teszi a tanórákra való felkészülést, a kutatómunkát, a pihentető olvasást. Az idő jó kihasználása érdekében iskolánk számítógéptermei minden délután fogadják a diákokat, és szaktanári felügyelettel segített Internetezési lehetőséget biztosítunk Ez a lehetőség különösen hasznos a nem kollégiumban lakó naponta bejáró diákjainknak számára. Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 12
1.16 Osztály/csoportszervezés Normál (általános) tanterv Összesen HH HH aránya(%) HHH HHH aránya(%) SNI SNI tanulók aránya (%) 7.b 27 8 29,63% 1 3,7%,% 8.b 33 15 45,45% 4 12,12%,% 9. a 37 16 43,24% 5 13,51% 2 5,41% 9. b 26 1 38,46% 4 15,38%,% 9. c 32 13 4,63% 4 12,5%,% 1. a 29 1 34,48% 1 3,45%,% 1. b 26 8 3,77% 3 11,54%,% 1. c 34 12 35,29% 1 2,94%,% 11. a 29 11 37,93% 4 13,79%,% 11. b 21 7 33,33%,%,% 11. c 29 13 44,83% 2 6,9% 2 6,9% 11. e 25 1 4,% 3 12,%,% 12. a 3 11 36,67%,% 2 6,67% 12. b 29 8 27,59% 1 3,45% 1 3,45% 12. c 36 16 44,44% 2 5,56%,% 1. 14 8 57,14% 1 4 4,% 1 4 4,% 1 4 4,% 1 Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 13
A gimnázium normál tantervű oktatást folytat. Osztályszervezés tekintetében a tanulócsoportokban a hh-s és hhh-s tanulók aránya kiegyensúlyozott. A hhh-s tanulók arányának eltérése azonos évfolyamon lévő párhuzamos osztályok között a 11. évfolyamon a legnagyobb, 13,79%, ami a 11/1994 MKM r. E. -a alapján nem számít szegregációs oktatásnak. A helyzetelemzés összegzése Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjai 1. A dadi tagintézményben nem azonosítottak még teljes körűen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. Az intézményi és fenntartói nyilvántartások koherenciája Szükséges lépések, beavatkozási lehetőségek, megállapítások Meg kell teremteni a megbízható adatszolgáltatást és nyilvántartást ezen a téren. Törekedni kell a szülői nyilatkozatok beszerzésére. (E tájékoztató, a szülőket meggyőző munkába be kell vonni az érintett szakembereket: a védőnőt, a szociális munkást, a kisebbségi önkormányzat képviselőit, a pedagógusokat.) Meg kell magyarázni az érintett szülőknek, milyen előnyeik származhatnak a gyermekeiknek abból, ha nyilatkoznak. 2. Az intézményben biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatás feltételei. Lemorzsolódási adatok Tanórán kívüli foglalkozások Kompetencia mérés eredményei 3. Az intézmény csoportjaiban, osztályaiban nem tapasztalható szegregáló gyakorlat. Az intézményben nincsenek évfolyamismétlések. A magántanulói státusz sem jellemző. Beavatkozást nem igényel. A hh-s és hhh-s tanulók kevéssé vesznek részt a tanórán kívüli foglalkozásokon. A hh-s tanulók is eredményesek, mutatóik az országos átlagnál kedvezőbbek. A hh-s és hhh-s tanulók aránya az egyes tanulócsoportokban kiegyensúlyozott, nem éri el a 25%-t. Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 14
Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjai 4. Az intézményben az oktatás feltételei. 5. Az intézmény működésének továbbfejlesztése, az esélyegyenlőség optimális érvényesülése. 7. Egész életen át tartó tanulás megalapozása, a munkaerő-piaci igények érvényesítése. Szükséges lépések, beavatkozási lehetőségek, megállapítások Beavatkozási lehetőségek, megállapítások: Támogatások és normatívák igénylési lehetőségének számbavétele, kiegészítő források igénylése, a hatékony felhasználás monitorozása. Különös tekintettel az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás pályázati úton történő igénylése a HHH-s gyermekek/tanulók ellátása érdekében. A telephelyek esetében tapasztalható eltérés a feltételekben. Fontos feladat a telephelyek feltételeiben a kiegyenlítésre törekvés. Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása. Beavatkozási lehetőségek, megállapítások: Esélyegyenlőség alapú és ellenőrzött támogatás-politika. Integrációs támogatás felvételét támogató pedagógiai rendszer kiépítése, illetve elterjesztésének ösztönzése. Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók integrált oktatásához a szervezeti feltételek biztosítása. A kompetencia alapú oktatás megvalósítása IKT alapú oktatás biztosítása Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 15
INTÉZKEDÉSI TERV Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 16
Bevezetés Intézményünk a keresztény szellemiség alapján elkötelezett a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek támogatása mellett. Minőségi oktatási feltételeket biztosítunk számukra, azért dolgozunk, hogy eredményesen kapcsolódjanak be a munkaerőpiacra, vagy vegyenek részt a felsőoktatásban. Programunk kialakításában a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény és az 1993. évi LXXIX évi törvény a közoktatásról, előírásait vettük figyelembe. 2. A Program célja 2.1 A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programnak alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy biztosítsuk a szolgáltatásainkhoz való egyenlő hozzáférést, és hangsúlyt helyezzünk az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. 2.2 Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítanunk minden téren a szülőkkel, a segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel való együttműködésre. (a beiratkozásnál, a felvételinél, az oktató nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés és büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, a pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, a pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban). 2.3 Az intézményi esélyegyenlőségi program fő célja az, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek mellett az összes szociálisan veszélyeztetett tanulónk (hátrányos helyzetű, tartósan beteg, csonka családban élő, nehéz anyagi helyzetben lévő többgyermekes családban élő stb.) esélyegyenlőségét biztosítsuk, és hátrányos helyzetét enyhítsük. Külön figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű gyermekek tehetségének kibontakoztatását és gondozását célzó tevékenységek erősítésére. Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 17
Rövid távú céljaink (21-211) A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szabadidejének eltöltését támogassuk, segítsük elő. Ösztönözzük a tanulókat, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt a tanórán kívüli foglalkozásokon. A segítő programokon való részvétel támogatása a hh-s tanulók eredményeinek továbbfejlesztése érdekében. Közép távú célok (211-213) Kompetencia alapú oktatás járuljon hozzá az élethosszig tartó tanulás megalapozásához. A hh/hhh-s tanulók eredményességi mutatói feleljenek meg az iskolai átlagnak Korszerű módszertani elemek beépítése a tanítási gyakorlatba. Hosszú távú célok (213-216) A tárgyi feltételek teljes körű biztosítása járuljon hozzá az eredményes oktatáshoz, az eredmények fenntartásához. 3. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma Szükséges beavatkozás Halmozottan hátrányos helyzetű adatgyűjtés/nyilatkoztatás problémái A dadi tagintézményben nincsenek hhh-s tanulók. Egyéb adathiányok Minden intézményi folyamatban szükséges a hhh-s tanulók részvételét elemezni. Iskolai szegregáció intézményi szinten Továbbtanulási arányok Lemorzsolódás: Magántanuló és 25 óránál többet hiányzó több tanévre visszamenőleg nincs. Beavatkozásra nincs szükség. Beavatkozásra nincs szükség. A továbbtanulási mutatók kedvezőek, a hhh-s tanulók mutatói nem térnek el. Beavatkozásra nincs szükség. A hhh-s gyermekek/tanulók körének pontos beazonosítása, szülők pontos tájékoztatása, figyelmük felhívása, hogy milyen kiegészítő szolgáltatásokhoz juthatnak a nyilatkozat által, a szülői nyilatkozatok beszerzése. A fenntartói és intézményi adatok koherenciáját meg kell teremteni. Rendszeresen, minden nevelési/tanévben frissíteni kell az adatokat, kiterjeszteni a hhh-s gyermekek/tanulók esetében minden intézményi folyamatra. Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 18
Tanórán kívüli programok Iskolán kívüli segítő programok. SNI-s tanulók ellátása. Személyi feltételek biztosítása Hiányos a pedagógusok módszertani képzettsége A hh/hhh-s tanulók az iskola által kínált lehetőséget kisebb arányban veszik igénybe, mint nem hátrányos helyzetű társaik. A hhh-s tanulók aránya növekedjen a programokon. Nem veszik igénybe. Útravaló programba történő bekapcsolódás. Beavatkozásra nincs szükség, a tanulók integrált oktatása, egyéni fejlesztése a rehabilitációs terv alapján történik. Beavatkozásra nincs szükség. Kevés pedagógus vett részt a korszerű módszertani továbbképzéseken Beiskolázási, továbbképzési terv átdolgozása, a korszerű módszertani képzések előnyben részesítése, TÁMOP pályázat. 2.1. Csomópontok kiemelése Tématerület A hhh-s gyermekek/tanulók pontos beazonosítása Pedagógusok továbbképzése Aktorok Jegyző, intézményvezetők, családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat Intézményvezető, szakmai szolgáltatók 3. Akcióterv 3.1. Azonnali beavatkozást igényel minden olyan folyamat minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem felel meg (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény rendelkezéseire). Ilyen eljárások, folyamatok az intézményben nem tapasztalhatók. minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatási gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét. aminek során igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok) vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 19
tanulók részére. Ilyen eljárások, folyamatok az intézményben nem tapasztalhatók. amikor az intézményben a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %-nál). Az érintett gyermekek arányai az intézményben 1% alatti, ezért nincs szükség speciális intézkedésekre. Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 2
3.2. Akcióterv ütemezése megállapítására (problémára) hivatkozás Az épület állagmegóvására fokozatosan ügyelni szükséges. Nincs együttműködés a településen működő kisebbségi önkormányzatokkal. Hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a pedagógusok vegyenek részt a hatékony együttneveléssel, a differenciált tanulásszervezéssel és a kooperatív tanulással, projekt pedagógiával foglalkozó pedagógus továbbképzésen. Cél konkrét szöveges megfogalmazá sa Az intézmény folyamatosan alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára. Az intézmény ismertesse meg programját helyi kisebbségi önkormányzatok kal. Több olyan pedagógusra van szükség az intézményben, aki a felsorolt módszereket ismeri és alkalmazza Intézkedés leírása Rendszeres állagmegóvási munkálatok elvégzése. Kapcsolat kiépítése és fenntartása a helyi kisebbségi önkormányzatok kal. Folyamatosan biztosítani kell az intézményben dolgozó pedagógusok továbbképzését az érintett tárgykörben. Az intézkedés felelőse Fenntartó Az intézmény vezetője. Az intézmény vezetője. Az intézkedés megvalósításának határidej e Folyamatos Folyamatos Folyamatos Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Az intézmény alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára. A 11/1994 MKM r. 7. sz mellékelte alapján eszközfejlesztési terv készítése, prioritások kiemelése. A hiányzó eszközök 15%-nak biztosítása. Az intézmény tartson fent kapcsolatot a helyi kisebbségi önkormányzatokkal Együttműködési Megállapodás kötése és a kapcsolat működtetése. A nevelőtestület 1% -a végezze el a korszerű módszertani képzést Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) Az intézmény alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára A hiányzó eszközök 45%-nak biztosítása. Az intézmény tartson fent kapcsolatot a helyi kisebbségi önkormányzatokkal A nevelőtestület 2% -a végezze el a korszerű módszertani képzést Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) Az intézmény alkalmas legyen az oktató-nevelő munkára A hiányzó eszközök 9%- nak biztosítása. Az intézmény tartson fent kapcsolatot a helyi kisebbségi önkormányzatokkal A nevelőtestület 3% -a végezze el a korszerű módszertani képzést Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 21