NME Közleményei, Miskolc, I. Sorozat, Bányászat, 33(1986) kötet, 1-4. füzet, 117-123. A TEKENŐSI FEKETE-BARLANG KRISTÁLY-TAVI-ÁGÁNAK GEOLÓGIAI LEÍRÁSA NAGY TIBOR Összefoglalás A dolgozat tartalmazza a tekenősi Fekete-barlang egy újonnan feltárt részének kőzettani vizsgálatát és az ebből levont geológiai, tektonikai, genetikai összefüggéseket, illetve ezek kapcsolatát az egész barlanggal és annak földtani környezetével. 1, Helyszíni viszonyok A tekenősi Fekete-barlang a Bükk-hegység ÉK-i peremén, a Garadna völgyére nyiló Tekenősi-völgy D-i végében található. Kényelmesen megközelíthető a Létrástető-jávorkuti műút érintésével, az Autóspihenőtől mintegy tízperces gyaloglással. (1. sz. ábra) 2. A barlang környezetének geológiai felépítése A terület geológiai felépítésére vonatkozó adatok hiányosak. Néhány lokális felméréstől eltekintve eddig csak Balogh K. (1.) végzett részletes kutatást. Az általa szerkesztett, majd az NME TDK KHSZCS által kiegészített (3.) geológiai térkép az 1. sz. ábrán látható. NAGY TIBOR egyetemi hallgató NME Miskolc-Egyetemváros A kézirat beérkezett: 1985 július 24. 117
Maga a völgy egy olyan tektonikus vonal mentén alakult ki, amely magába foglalja azt a feltolódásos zónát, mely mentén az felső-triász és felső-perm képződmények a Bükk fő szerkezeti tengelyét alkotó enyhe Ívelésű boltozatra nyomultak. 3. A barlang feltárásának története A tekenősi Fekete-barlangot a Nehézipari Műszaki Egyetem TDK Karszthidrológiai Szakcsoportja tárta fel 1975 őszén. (2.) Egy inaktiv víznyelő megbontásával, három hónapi munkával jutottak be a rendszerbe. A barlang a Tekenősi-völgy D-i végében, egy patakmeder kizáródási pontjában, 10x4 m-es dolinában nyílik. Jelenlegi mélysége 162,8 m, hossza megközelíti az 1 km-t. A Kristály-tavi-ágat egy későbbi bejárás során, 1980-ban fedezte fel Fehér Ernő. 4. A Kristály-tavi-ág részletes geológiai leírása A Perec-ág végéből (2. és 3. sz. ábra) függőlegesen felfélé induló ma már inaktív Kristály-tavi-ágat két nagyobb egységre oszthatjuk. Az első törmelékes-omladékos részre és az ezt követő vízszintes járatra. Az első részt tulajdonképpen egy hatalmas hasadékrendszer alkotja, benne megakadt nagyméretű omladék sziklatömbökkel. A hasadékrendszer kőzete erősen kicsipkézett, korrodált mészkő. A mészkő sötétszürke, tömött, jó megtartású, kalciterekkel orientáltan átszőtt, kristályos. Az innét hozott minták elemzése alapján a karbonáttartalom 94 r /<, A falakon homokos kötőanyagú 0,5 5 cm átmérőjű kavicstörmelék és finomszemű iszap található. A kavicsok laposan koptatott porfiritek, amelyeken enyhe palásság is megfigyelhető, valamint szögletes, éles kvarctörmelék. A járat második, vízszintes szakasza egy teremmel indul, melynek alja messzes iszappal kitöltött, karbonáttartalma 25 %. Az aljzaton lévő iszap egészen a végpontig megtalálható, benne 1-3 cm-es kvarckavicsokkal. A falak simáraerodáltak, rajtuk cm-es nagysárendű függő szalmacseppkövek találhatók. A kőzet világosszürke, kissé bontott, kalciteres mészkő. A néhol fél cm-es vastagságot is elérő kalciterek sűrűn szövik át a kőzetet és általában egymással párhuzamosak. A 12-es poligonpontnál (3. sz. ábra) található a járat névadója, a Kristály-tó. Itt egy 8 m magas, fokozatosan elszükölő kürtő található, melynek oldalai cseppkőlefolyásokkal, függő cseppkövekkel borítottak. Az aljzaton a cseppkő barna színű csillogó bevonatot képez a kvarckavicson és leheletfinom, tűszerű, fehér kalcit-kristályok tömege látható. A jelenlegi végpont előtt néhány méterrel megváltozik a kőzet minősége. Erősen töredezett, sötét-szürke, kalciteres dolomittal találkozunk, amely jól korrelálható az innét alig 30 m-re lévő Nagyakna dolomitjával. (2. sz. ábra) 5. A vizsgálatok összefoglalása 5.1. Geológiai felépítés A Kristály-tavi-ág eddig feltárt rendszerének fő tömege világosszürke, kalciteres mészkőben képződött. A törmelékként jelenlévő porfirit es kvarckavics vízi szállítás utján ke- 118
rült a járatba, elősegítette annak erodálását, tágítását. Jelenleg a járat hidrogeológiai szempontból inaktív, vízfolyással sehol nem találkozunk. Feltehető, hogy a járat végének szivárgó, csepegő vize a Nagyakna alján lévő Békás-szorosból érkezik. 5.2. Tektonika Balogh K. (1.) szerint a Tekenősi-völgy egy feltolódási zóna. Tektonikus vonalnak tekintve a völgyet, ebben az egyenesben erősen összetöredezett kőzeteket találunk. A hasadékos részben kimért vetősik iránya 306 amely pontosan megegyezik az Omlásos-teremben (2. sz. ábra) mért vető tükör irányával, illetve a Tekenősi-völgy felső részének csapásával. Ezek az adatok megerősítik Balogh K. elméletét. A Kristály-tavi-ág járatának iránya eltérően a többitől, néhány foknyi eltéréssel megegyezik a vető irányával és feltételezhető, hogy ez nem csak egyedi eset. Tehát lehetőség van a barlang további kutatására. 5.3. Genetikai követkéztetések Összegezve a járatot formáló erőket, arra a következtetésre jutunk, hogy ez a járatrész - csakúgy mint a barlang többi része - elsősorban tektonikus eredetű (4.). A felszíni vizsgálatokból is következik, hogy a barlang egy tektonikailag erősen preformált területen alakult ki. A Kristály-tavi-ág második részének kialakításában jelentős szerep jutott a víznek és a vele szállított törmeléknek is. IRODALOM 1. BALOGH K.: A Bükkhegység földtani képződményei MÁFI ÉVKÖNYV 48. (1964) 2. 245-719. 2. OLASZ J.: Az ország legnagyobb dolomitbailangja: a Fekete-barlang= Karszt és Barlang (1976) 57-58. 3. OLASZ J.-VERES L.-KOVÁCS L.-VIRÁG Z.-SIMON E.: A miskolci NME TDK barlangkutató csoport 1978. évi jelentése 'Beszámoló a MKBT 1978. évi tevékenységéről (1982) 180-205. 4. SIMON E.: A tekenősi Fekete-barlang geológiai felépítése és genetikája =NME Közleményei I. Bányászatit. (1980) 3-4. 139-146. 119
GEOLOGICAL DESCRIPTION OF THE KRISTÁLY"-LAKE BRANCH OF FEKETE"-CAVE OF TEKENŐS Т. NAGY Summary The paper deals with the petrologicaj studies of a newly opened section of the Tekenos's Fekete"-cave, and the relations concluded from them as for the geological, tectonical, genetical relations, as well as their connections with the whole cave and its geological environment. GEOLOGISCHE BESCHREIBUNG DER ABZWEIGUNG KRISTÁLY"-TEICH DER FEKETE-HÖHLE IN TEKENŐS Т. NAGY Zusammenfassung Die Studie führt die pctrografische Untersuchung eines neuerdings geöffneten Zweiges der Fekc te-höhle und die daraus folgenden geologischen, tektonischen und genetischen Zusammenhänge vor, bzw. ihren Verbindungen mit der Höhle und ihrer geologischen Umgebung. ГЕОЛОГИЧЕСКОЕ ОПИСАНИЕ ФЕКЕТЕ-БАРЛАНГ (ОТДЕЛ ФЕКЕТЕ-; КРИШТАЛЬ-ОЗЕРО) Т. НАДЬ Резюме Работа содержит описание новой части вышеуказанной пещеры с геологической точки зрения; делает выводы относительно геологических, тектонических, генетических взаимоотношений, т. е. их связь с пещерой и окружающей средой. 120
J\ Feij -anizu*xi fchcv méizkő 7J Alsó-anizuszi dolomit a 7^ Körcpsö-anizuui eiuptív ötizleí r, AUó-triisz lemezes mcukő /", Fclíó-permi öimaradvínyoj mcsikő L ábra ; A Bükkfennsík ÉK-i részének geológiai térképe (Balogh K. nyomán)
Tekenó'si Fekete barlang vízszintes vetület or Ember-terem Vk i i r i i i 0 5 25 m Kristály-tavi-ág 2 ábra: A tekenó'si Fekete-barlang vízszintes vetülete.
KRISTÁLY-TAVI AG / Kiegészítés az 1978-ban kiadott Tekenősi Fekete-barlang térképéhez/ Feltárta és térképezte NMÉ TDK Karszthidr. Szakcsoport VÍZSZINTES VETÜLET M=1W0 JELMAGYARÁZAT MÉSZKŐ 10 V POLIGONPONT AKNA LEFELÉ -9&A BE JÁRAT TOL SZÁMI TO TT MELYSÉG 0 KURTÖ FELFELÉ %? OMLADÉK // LÁTHATÓ CNEM LÁTHATÓ) BARLANGKONTÚR 3. ábra : A Kristály-tavi-ág vízszintes vetülete.