A LÉTRÁSI-VIZES-BARLANG KOMPLEX BARLANGTANI VIZSGÁLATÁNAK FŐBB EREDMÉNYEI LÉNÁRT LÁSZLÓ

Átírás

1 NME Közleményei, Miskolc, I. Sorozat, Bányászat, 33(1986) kötet, 1-4. füzet, A LÉTRÁSI-VIZES-BARLANG KOMPLEX BARLANGTANI VIZSGÁLATÁNAK FŐBB EREDMÉNYEI LÉNÁRT LÁSZLÓ Összefoglalás A Bükk-hegységi Létrási-Vizes-barlang a hegység tudományosan legjobban kutatott barlangja. A dolgozat a több, mint egy évtizedes kutatómunka morfológiai, földtani, tektonikai, vízföldtani, genetikai eredményeit foglalja össze s utal a barlangban végzett radiológiai, klimatológiai és biológiai kutatásokra is. Feltárás- és kutatástörténet A barlang természetes víznyelőszádája régóta nyitott, ennek ellenére az 1937-as, Schönviszky-féle barlangleltárban nem szerepel, s a korabeli katonai térképek sem tüntetik fel. Az első irásos említése (név nélkül, a Margit-forrás 8-11 km-es emeletes barlangrendszere "-ként) Jakucs L. 195 l-es munkájában olvasható. Csoportunk jogelődjének, a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportja Karsztvízkutató Szakosztályának tagjai - naplóbejegyzésük alapján március 20-án jártak először a barlangban. Munkájuk nyomán 1963-tól kezdődően a barlang egyre nagyobb részét tárták fel, de azért napjainkban is történt még új rész feltárása (pl. a Tavi-ág szifonon DR. LÉNÁRT egyedemi adjunktus Földtan-teleptani Tanszék Nehézipari Műszaki Egyetem 3515 Miskolc-Egyetemváros A kézirat beérkezett: ápr

2 túli részének első szárazon történő bejárása 1982-ben.) Térképezés, geológiai felvétel, csepegés, víz- és léghőmérséklet, vízszintmérés, denevérszámlálás és legújabban radiológiai vizsgálati eredmények születtek a Marcel Loubens Barlangkutató Csoport (ma Egyesület) tevékenysége nyomán. így a barlangot bükki (és országos) viszonylatban a legjobban kutatott barlangok közé soroljuk. Helyszíni viszonyok A barlangot magába foglaló mészkőtömeg a Bükk-hegységben, a Nagyfennsíkon van. Maga a barlang Lülafüred-től Ny-ra kb. 4 km-re nyílik, a területen áthaladó Lillafüred-Jávorkut-Szilvásvárad műút D-i oldalán. (A természetes, I II III. sz. bejárata mintegy 60 m, az NME Marcel Loubens Barlangkutató Csoport által 1971-ben nyitott IV. sz. bejárata pedig kb. 10 m távolságban található. A barlangot a benne folyó tudományos mérések és természetvédelmi okok miatt a Bükki Nemzeti Park megbízásából lezárta a csoport.) A barlang hossza kb m feltérképezett járatból és mintegy m-nyi ismert, de fel nem mért szakaszból tevődik össze. így a magyarországi barlangok hossz-szerinti rangsorában a 6., a Bükkben az első helyen áll. A természetes bejárat és a barlang ismert végpontját képező Tó között 85 m szintkülönbség van. A mesterséges bejárat 5 m-el magasabban nyílik, így a barlang összmélysége 90 m. A barlang környezetét az L, részben elvi hosszmetszetét a 2. ábrán mutatom be. Morfológiai viszonyok A barlang bejáratai és első szakasza a K Ny-i irányú Létrási-lápában található. Talpszintje , környezete pedig mtf-i magasságra emelkedik. A terület oldalvölgyei D felől vezetik a nem karsztos térszín csapadékvizeit az e barlangot is magábafoglaló Szárdóka mészkőtömegének. A Szárdóka mészkő- és porfirittömegéneklejtőhajlása zömében 5 10, a nem karsztos vízgyűjtőterületének viszont általában 0-5 fok közötti. A barlang emeletes víznyelő barlangrendszer. Járatai elsősorban eróziós jellegűek, melyeket az embrionális szakaszban, majd utólag alakított a korrózió és kis mértékben a gravitáció. A barlang legnagyobb termei és jelentősebb kürtői több szintet kötnek össze. Földtani viszonyok A barlang felszíni (morfológiai) vízgyűjtőterületének kb. 1/3-án a Fehérkői Mészkő Formáció kőzetei találhatók. Csaknem hasonló nagyságú területet foglal el a Kisgyőri Szericitpala Formáció zömében quarter törmelékkel fedett palaösszlete, melyben több helyen a Létrási Diabáz Tagozat zöld vulkanitjai és zöldessárga tufái (homokkövei) is megvannak. Kis területen a Bükk-fennsíki Mészkő Formáció világos mészkövei, valamint a Szt. István hegyi Porfírit Formáció vulkanitjai is megtalálhatók. 34

3 A barlang a Fehérkői Mészkő Formáció mészkövében van, természetes bejárata a mészkő-agyagpala határon nyilik. Az agyagpalát és az agyagpala mészkő váltakozásából álló összletet I. rétegnek véve, az azt követő kb. 20 m vastag, lemezes,jiatármészkövet" három részre lehetett bontani színe és kifejlődése alapján. (11/1 2 3 rétegek.) Az ezt követő 30 m vastag vörös és sárga sávos, vékonyréteges mészkövet (III. réteg) könnyen el tudtam különíteni a formáció fő tömegét adó, m vastag, közepes és világos szürke, vastag réteges mészkőtől, mely színe alapján volt tovább bontható. (IV/1 2 rétegek). A barlangjáratok döntő többsége ebben a mészkő típusban húzódik. A 3. ábrán az elvi földtani rétegsort és a barlangosodottság mértékét" tüntettem fel. A barlangot magábafoglaló kőzetek kalciumkarbonáttartalma erősen változó. A II. réteg átlagértéke 76, a Ill.-é 87, a IV.-é pedig 91 %. A törmelék kb. 90 %-a a jelenlegi vízgyűjtő területről származó agyagpala, homokkő, diabáztufa, kvarcit, diabáz, porfirit, mintegy 10 %-a pedig a helyi mészkő és málladéka, valamint mészképződmény töredék és bevonat. A barlang belsőbb részein a miocén üledéktakaró maradványaként értékelt gömbölyű kvarckavicsok és csillámok is nagyobb mennyiségben fordulnak elő. Tektonikai viszonyok A területen meglévő érintkezési zónák és az elmozdulások felületi, szerkezeti gyöngülésként foghatók fel, melyek különösen hidrológiai szempontból jelentősek. Döntő mértékben a K-Ny-i, ül. ÉNy-DK-i csapásirány a jellemző, de a barlang környezetében az É-D-i, ill. ÉÉK-DDNy-i irányok válnak kifejezetté. A barlang bejáratánál a rétegek dőlésszöge 18-22, mely fokozatosan meredekebbé válik s a barlangnak kb. felétől már tartósan (A dőlésirány tartósan É; ÉÉK-i) A járatok kb. 60 %a ÉÉK-DDNy-i csapásirányú. A rétegek dőlésiránya és a törések csapásiránya együttesen alakították ki a barlang fő irányát a pleisztocénben és aholocénben. Az alárendeltebb mértékű NyÉNy-KDK-i csapású haránttörések a labirintusok és a nagy termek kialakulását tették lehetővé. A külszíni és a barlangi mérések a rétegek és a törések esetében is szoros kapcsolatot bizonyítanak. Vízföldtani viszonyok A barlang környezetét is figyelembevéve a IV. szinten folyó (időszakos) barlangi patakok és a Tó a maximális karsztvízszintet jelölik. A maximális karsztvíz domborzati viszonyaira a bemutatott 1. ábra alapján lehet következtetni. A barlang felszíni (morfológiai) vízgyűjtőterülete 1,83 km 2. A vízgyűjtő területen csak kis számú pala ill. törmelékforrások (szivárgók) vannak. Az innen származó vizeket a Létrási-Vizes-barlang egy nyitott és három törmelékkel zárt víznyelőn keresztül a föld alatt gyűjti össze. A Tóból távozó víz a nyomjelzések tanúsága szerint a Garadna-völgyi Margit- és Eszperantó, valamint a Szinva-völgyi Anna, Soltész-kerti és Szinva-főforrásokban jelenik meg. 35

4 A barlangban álló, folyó vagy csepegő vizeket különíthetünk el. A legnagyobb állóvíz a Tó. Felülete kb. 10 m 2, víztömege maximális vízállás esetében mintegy 30 m 3. Eddigi legnagyobb víz szintingadozása 2,8 m volt, de a tavaszi-téli vízszintek különbsége általában 1,0 m körüli. Folyóvizekkel általában 3 6 hónapos időtartamban (téltől nyárig) találkozunk a barlangnak kb. a negyedében. A természetes bejárat vize (átlaghozama 5 10 l/p) elsősorban a legalsó, embrionális résrendszeren (5. szint), valamint annak megtelése után a Fő-ág-Kuszoda-Patakos-ág (4. szint) útvonalon ömlik a Tóba. Ugyanide jút a Tavi-nyelőben eltűnő víz a Buvár-(Tavi) ágon át (átlaghozama l/p.) A Létrási-patak medrében az ezután eltűnő víz a Kapás-ágon és a Kereszt-ágon (együttes átlaghozamuk l/p) át ömlik a Kuszodán keresztül a Tóba. A barlangnak csaknem minden részén vannak csepegő vizek. Beszivárgást az év minden szakában észleltem. A csapadék és a csepegés között a késleltetés különböző, a leghosszabb adatsorú 4. mérőhely esetén ez 3 hétnek adódott, (r = 0,56 0,86, c = 0,3 1, közötti időszak június-október közötti nyári időszakában.) Ugyanezen mérőhely vizsgálata bebizonyította, hogy azonos csepegéshozamok az év bármely szakaszában előfordulhatnak. Közel azonos hozamú szakaszok hossza nap volt, így a nyári, beszivárgás nélküli időszak" elvet el kell vetnünk. A havi csepegéshozamok, a csapadékmagasság és a kettő hányadosát a 4. ábrán közlöm. Egyértelmű a nyári beszivárgás megléte, mégha értéke mintegy tizede a maximális beszivárgás arányának. A csepegésmérőhelyeink adatai alapján számított szivárgási tényező értéke 10~ 4-10~ 5 m/s nagyságrendű. A barlangból és a külszínről származó vízminták elemzési eredményei egyszerű kalciumhidrogénkarbonátos vizeket jeleznek, a karsztvizekhez képest esetenként magas szulfáttartalommal. Tájékoztatásként az 1. táblázatban néhány elemzési eredményt közlök. Egyéb kutatások A barlangban a földtani jellegű kutatások mellett számottevő klimatológiai, biológiai, radiológiai vizsgálatok és megfigyelések folytak ül. folynak. Az 5. ábrán nyolc barlangi hely és a külszín több éves hőmérsékleti adatsoraiból számított havi átlagértékeket tüntettem fel. Jól látható, hogy a barlang belsőbb, vízfolyástól nem zavart légterű részein a hőingadozás 1 2 C. Ahol viszont a vízfolyások hűtő-fűtő hatása érvényesül, ott az amplitúdó az 5 6 C-t is elérheti. A biológiai kutatások közül elsősorban a denevér-megfigyelések említhetők. A csepegés- és hőmérsékletmérések útvonalán észlelt denevérek számát és a legnagyobb csoportokat a 6. ábrán mutatom be. A radiológiai vizsgálatokról e konferencia keretében önálló előadás hangzott el. 36

5 L táblázat Vízkémiai elemzési eredmények a Létrási-Vizes-barlangból és közvetlen környezetéből X Ca (mg/l) 70,8 63,3 78,0 77,2 90,0 89,4 110,8 Mg 7,4 2,8 11,7 13,0 12,2 6,5 5,7 Na 2,5 2,3 3, K 0,6 0,7 1, Li 0,08 0, Sr 1, NH ,5 0,0 0,0 0,4 0,0 Si0 2-9,5 16,0 12, HCOj 251,4 192,8 201,3 207,4 176,9 183,0 250,1 Cl 4,5 6,5 10,7 12,6 13,6 11,1 12,3 so 4 < 10,0 17,6 57,6 134,5 326,6 192,1 115,3 N ,3 0,1 0,1 0,3 0,1 N0 3-3,5 1,4 6,2 5,9 2,2 3,8 0, fogy.» - - 8,0 5,6 4,1 4,6 3,8 Lugosság(W ) 4,1 3,2 3,3 3,4 2,9 3,0 4,1 Karb. kern. (nk ) 11,5 8,9 9,2 9,5 8,1 8,4 11,5 Áll. kern. 0,1 0,7 4,4 4,3 7,3 5,6 5,3 összes kern.» 11,6 9,6 13,6 13,8 15,4 14,0 16,8 összes oldott anyag (mg/l) 146,0 204, ph 6,2 8,0 6,9 6,9 6,9 6,9 7,2 Q (ml/ó) Vízhó'm. ( C) 14,6 8,0-4,9 6,2 6,5 - Léghőm. ( C) 20,0 21,0-4,9 6,2 6,5 - Mintavétel ideje Fe, Mn, kémhatás: 0,0 - : nem történt mérés 1. A Létrási-patak forrásai 1-2 Elemezés az NME-r 2. Róka-kut 3-7 Elemzés az OF KFV Ém-i 3. A barlangba belépő víz (I. bejárat) Üzemében 4. A barlang Forrása" 5. 4-es csepegésmérő hely 6. A 7-es csepegésmérő hely 7. Tó 37

6 IRODALOM 1. BÖCKER T.-DÉNES Gy.: A Szinva, Anna, diósgyőri és tapolcai forráscsoportok védőidoma. Kézirat, VITUKI, Budapest. 2. GYURKÓ P.: Jelentés a Miskolci Barlangkutató Csoport évi munkájáról = Karszt és Barlangkutatási Tájékoztató, HEVESI A.: Adatok a Bükk hegység negyedidőszaki ősföldrajzi képéhez Földtani Közlöny, JAKUCS L.: A Bükk-hegység még feltáratlan, ismeretlen barlang rendszerei = Földtani Közlöny, JUHÁSZ A.: Ujabban feltárt jelentősebb barlangok Borsodban = Természettudományi Közlöny, KESSLER H.: Mértékadó csapadékszázalék-számításon alapuló dinamikus karsztvízkészlet meghatározásának ellenőrzése - MÁFI Évi Jelentése az évről KORDOS L.: The Longest and deepest caves of Hungary = Karszt és Barlang (Sí) LÉNÁRT L.: A Létrási-Vizes-barlang környezetében lévő mészkőösszlet hézagtérfogata és áteresztő képessége. NME diplomadolgozat, Miskolc. 9. LÉNÁRT L.: Hidrogeológiai kirándulások a Bükkben. NME egyetemi jegyzet, Tankönyvkiadó, Bp. 10. LÉNÁRT L.: A Létrási-Vizes-barlang vízkémiai vizsgálata = Karszt és Barlang, LÉNÁRT L.: A karsztos beszívárgási % pontosítása barlangi csepegésmérések segítségével. MHT II. Országos Vándorgyűlés, II Pécs. 12. LÉNÁRT L.: A Létrási-Vizes-barlang komplex barlangtani vizsgálata. Egyetemi doktori értekezés. Kézirat, NME, Miskolc. 13. MAJOROS Zs.: A MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport évi jelentése = Beszámoló az MKBT évi tevékenységéről. (1977) MAUCHA L.: A jósvafői kísérleti terület vizsgálati eredményeinek értékelése. VITUKI kézirat, T. sz SCHÖNVISZKY L.: A Bükk hegység barlangjai (I-H) = Turisták Lapja, 1937, ; SZABÓ L. és társai: összefoglaló jelentés a felsőanizuszi mészkőréteg Lillafüred-Jávorkut közötti szakaszának karszthidrológiai kutatásáról. MHT kiadvány, Miskolc. 17. TÓTH G.: A Központi-Bükk karsztvíztérképe = Hidrológia Közlöny, ZÁMBÓ L.: Some methods to observe karst corrosion and percolation = Annales Un. Sei. Bp. Sect. Georgr MAIN RESULTS OF THE COMPLEX RESEARCH WORK CARRIED OUT IN THE VIZES"-CAVE OF LÉTRÁS L. LÉNÁRT Summary The Vizes-cave in the Bükk is the most researched cave. The paper summarizes the more than one decade long research work and its morphological, geological, tectonical, hydrogeological, genetical results, and refers also to the radiological, climatical, and biological researches. 38

7 DIE WICHTIGSTEN ERGEBNISSE DER KOMPLEXEN GEOGRAPHISCHEN FORSCHUNG DER LÉTRÁSI-VIZES-HÖHLE L. LÉNÁRT Zusammenfassung Die Létrási-Vizes-Höhle ist die wissenschaftlich am Besten geforschte Höhle des Gebirges. Die Studie zusammenfaßt die morphologische, geologische, tektonische, wassergeologische, genetische Resultate der mehr als jahrzehntelangen Forschungen und verweist auch auf die radiologischen, klimatologischen und biologischen Forschungen. ГЛАВНЫЕ РЕЗУЛЬТАТЫ КОМИ КОМПЛЕКСНОГО ОБСЛЕДОВАНИЯ ВИЗЕШ-БАРЛАНГ В ЛЕТРАШ Л. ЛЕНАРТ Резюме Летраш-Визеш барланг ("пещера) в горе Букк - научно наиболее раскрытая пещера горы. Работа обобщает результаты десятилетнего обследования с морфологической тектонической, и т. д. точек зрения, и делает ссылку на радиологические, климатологические и биологические исследования. 39

8 o C Szóvviicg-f. 1. ábra: A Létrási-Vizes-barlang környezetének karsztvízdomborzati térképe A Létrási-Vizes-barlang távolabbi környezetének karszthidrográfiai viszonyai. (Lénárt L ) * Bizonyított összefüggés^jthidraulikailag kétségbevonható, biztosnak mondott összefüggés,^ Karsztforrások. SC Barlangbejárat, barlang, barlang legmélyebb pontja 5 víznyelő, Max. karsztvízszint izovonal [m. A. f.jy^nem karsztos kőzet [Balogh K után]

9 DNy ÉK > Bailangszir.Tek IV. Hágcsó s-tere Patakos-ág Tó 200 t 300 -t (m -I 2 az?rö: A Létrási-Vizes-barlang hosszmetszete A Létrási-Vizes-barlang egyszerűsített [részben elvi] hosszmetszete a barlang legfontosabb tájékozódási pontjainak feltüntetésével az I. bejáratot és a Tavat összekötő' síkra vetítve.

10 i IS m 4 m 7 ra I-I M^v#^ Agyagpala Agyagpala es lemezes mészkő.'mezes mészkő A barlangosodottsag mértéko 30 MI vöröses sárga sávozású sötét mészkő sötét, vékonyrétegei mészkő m világos, vastagréteges mészkő Porfirit és tufája 3. ábra: A Létrási-Vizes-barlang által feltárt földtani rétegsor és a barlangosodottsag aránya" 42

11 ('.?.) III ~7~ VII IX XI (hónap) 4. flora; A beszivárgás évi megoszlása a Létrási-Vizes-barlang 4. mérőhelyén Csepegesi- és csapadék havi átlagértékek aránya az éves mennyiségekhez viszonyítva (a: csepegeshozam; b: csapadéktömeg; c: csepegés/csapadék).

12 li H 4 l> - / / \ \ \ \ *- - H 5-11 IV VI Vlll \ XII 4- -"*". _ -C\ : -i".n:^:' / ^ i 11 iv VI VIII X XII \ - 3 I. '' / 0 11 IV V VIII X XII 8- '^y : J T t ! I! IV VI VIII V 0 V /~\ 1 i ' ' X XII 5, ábra: Több évi havj átlag víz- és léghó'mérsékleti értékek a Létrási-Vizes-barlangból A Létrási-Vizes-barlangban között mért hőmérsékleti adatok többéves havi átlagértékei ([1] vízhőn,.., O'Ci/'Cl);' 6 j- ; 8,)-( 9 ).(l0) léghőmérők adatai). 44

13 6. ábra: A denevérek egyedszámainak változása a Létrási-Vizes-barlangból (havi maximális egyedszámok között) A denevérek számának alakulása havonta között Az I IV. bejárat - Fó'ági-forrás - Agyagfej-terem útvonalon (a: A legtöbb észlelt denevér száma; b: A legnagyobb számú denevéregyedet tart. csoport létszáma) 45

14