Tanodakönyv Javaslatok tanodák szervezéséhez Tanodakönyv 2005
Tanodakönyv Javaslatok tanodák szervezéséhez 2005 1
2
Tanodakönyv Javaslatok tanodák szervezéséhez Kiadja: Budapest, 2005 3
A Tanodakönyv a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1.1. központi program A komponens (Hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlõségének biztosítása az oktatásban) könyvsorozatának elsõ kiadványa, amely a sulinova Kht. Országos Oktatási Integrációs Hálózatának szakmai irányításával készült. A pécsi Amrita, a Budaörsi Tanoda, a mánfai Collegium Martineum, a pécsi Faág Tanoda, a budapesti Józsefvárosi Tanoda, a nagykanizsai Hétvégi Kollégium és a laki Rom Som Tanoda munkatársai, valamint Bacskay Bea, Bernáth Gábor, Békési Kálmán, dr. Dávid Mária, Derdák Tibor, Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna, Farkas Zsuzsanna, Hídvégi Márta, Kopp Erika, Lénárd Sándor, Lukács István, Ollé János, Rapos Nóra, Réthy Endréné, L. Ritók Nóra, Sallai Éva, Szilvási Jelena, dr. Szõke Judit, Tallér Júlia, Trencsényi László, Vámos Ágnes és Zágon Bertalanné gondolatainak, írásainak és interjúinak felhasználásával szerkesztette: Kerényi György Közremûködött: Bujdosó János Lektorálta: dr. Knausz Imre A grafikákat készítette: Oláh Zoltán Nyomdai munkák: Volumen Press Kft. Kiadja: sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: 06 1 886 3900 Fax: 06 1 886 3910 e-mail: sulinova@sulinova.hu Felelõs kiadó: Cselik Tibor ügyvezetõ igazgató ISBN 963 86542 4 4 4
Tartalom Bevezetés 7 Az iskola gyengeségei 9 Mi a tanoda? 15 A tanoda céljai 17 A tanoda diákjai 21 Tanodai módszerek 25 Az iskolai sikeresség támogatása 25 Másfajta légkörben 25 Tovább, tanulni! 30 Tehetséggondozás 35 Pedagógiai módszerek 38 Családhoz kijáró magántanári program 38 Korrepetálás vagy tanulásmódszertan? 39 Mentorok, tutorok, segítõk 42 A projektmódszer 43 A kooperatív tanulás 45 A tanulók értékelése 48 Egyéni fejlesztési tervek készítése 51 Szociális segítségnyújtás a tanodában 54 Identitások, kultúrák 57 A tanoda kapcsolatrendszere 65 A család: partner 65 Kapcsolat az iskolával 67 Egyetemisták, fõiskolások, kortárs segítõk 69 Kapcsolat az önkormányzattal 70 Az idõ és a tér megszervezése 71 A munkatársak 75 Hogyan kezdjünk hozzá? 77 Lezárásképpen 83 Tanodák listája 85 Utószó 87 5
6
Bevezetés Magyarországon tíz éve mûködnek tanodák, sajnos, egyelõre nem túl sok helyen. Létjogosultságukat elõbb néhány elhivatott ember, késõbb mind több szülõ és gyerek, immár pedig az oktatásirányítás is felismerte. De miért van szükség egyáltalán ilyen intézményekre? Mi a baj a magyar iskolával, ami miatt rá kell segíteni ahhoz, hogy gyerekünk jövõjét biztosnak érezzük? Amelyik szülõ megteheti, külön szolgáltatást vásárol gyermekének, mások abban bíznak, hogy valahogy majd elboldogul csemetéjük, szerencsére sokaknak jó iskola és/vagy jó tanár jutott, de nagyon sok gyerek csak bukdácsol az iskolában, kimarad, nem tanul tovább. S sajnos, e gyerekek legtöbbje olyan családból érkezik, amelyet a szociológusok halmozottan hátrányos helyzetûnek neveznek. Nos, elsõsorban nekik segíthetnek a tanodák. Ez a könyv pedig azoknak, akik fejükbe vették, hogy településükön felállítanak egy tanodát. 7
8
Az iskola gyengeségei * A modern társadalom új iskolát és újfajta tudást igényel. A korábbi szelektív iskolarendszer helyett mindenki iskolájára van szükség, több okból is: a média mellett a társadalom alapvetõ integráltságának legfontosabb eszköze az iskola; a folyamatosan változó piac a munkaerõ sokféle kompetenciáját igényli; és szerencsére az emberek vágyai, szükségletei is sokszor túlmutatnak azon az élet- és társadalmi helyzeten, amelybe beleszülettek. Minél szélesebb kört elérõ és magasabb színvonalú oktatásra van tehát szükség. Ezt ma általában akadályozza a magyar iskolarendszer erõs szelektivitása (jelesül, hogy külön osztályba, iskolába koncentrálja a pedagógusok által problémásabbnak látott gyerekeket), és az, hogy ezzel összefüggésben oktatási rendszerünk nemzetközi összehasonlításban az esélyegyenlõséget legkevésbé biz-tosító oktatási rendszerek közé tartozik Európában: jelentõsen felerõsíti a gyermekek iskolai teljesítményében és késõbbi boldogulásában a szülõk szegénységébõl, a kistelepülési létbõl, a családi iskolázottsági deficitekbõl származó hátrányokat. A magasabb színvonalú oktatás a tudás újfajta megközelítésével és átadásával jár: problémamegoldásra, nyitottságra, valóságos önszabályozásra, élethosszig tartó tanulásra van szüksége a felnövekvõ nemzedéknek. Nem elégséges az elszigetelt tantárgyi tények, definíciók, általánosítások puszta ismerete. Helyükre a tantárgyi és tantárgyközi (személyes és szociális) kompetenciák, a találékonyság, a kreativitás, a problémamegoldás, a tanultak ismeretlen helyzetben való alkalmazni tudása kerül. Az iskolai hátrányok megítélésében, értékelésében a tanárok egy része a közvélemény * Ez a fejezet Bacskay Bea, Békési Kálmán, Kopp Erika, Lénárd Sándor, Ollé János, Rapos Nóra, Réthy Endréné, L. Ritók Nóra, Sallai Éva, Szilvási Jelena, Tallér Júlia, Trencsényi László, Vámos Ágnes és Zágon Bertalanné gondolatai, tanulmányai alapján készült Közoktatási törvény, 4., 15. bekezdés: A közoktatás szervezésében, irányításában, mûködtetésében, feladatainak végrehajtásában közremûködõk döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy a) az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelõ színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, b) az e törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerûsítéséhez. 9
nagy többségéhez hasonlóan hajlamos a szülõket, a családokat felelõssé tenni. Pedig: minden gyermek önálló, egyedi, megismételhetetlen, nincsenek átlagos gyerekek, legfeljebb olyan tanulók, akik adott élethelyzetüknek, családi körülményeiknek, temperamentumuknak köszönhetõen jobban tudnak alkalmazkodni az iskola elvárásaihoz. Mivel az iskolai követelményekhez történõ alkalmazkodást a fentebb említett körülmények közül a szociokulturális háttér alapvetõen meghatározza, ezért azok a gyerekek, akik hátrányos helyzetû és/vagy roma családból érkeznek az iskolába, sok esetben nehezen alkalmazkodnak az iskola elvárásaihoz hiszen az sem alkalmazkodik hozzájuk. Különösen igaz ez a magyar iskolarendszer esetében, amely az e helyzetbõl adódó problémákkal találkozva nem a tanulók sajátos nevelési vagy oktatási igényeihez alkalmazkodik, hanem szelektál: kisegítõ iskolába, szegregált, csök- Egy tanoda vezetõjének leírása a település iskolájáról Milyen is a «mi iskolánk»? A -i iskolába járó cigány gyerekek szülei is a -i iskolában «tanultak», pontosabban annak idején onnan maradtak ki. A szülõk átlagos iskolai végzettsége 6 osztály. Szakmája alig néhányuknak van, többségük funkcionális analfabéta. A családi kultúrában nem kap helyet az intellektuális fejlõdés, az otthoni tanulás. Ennek okait nem kívánjuk megindokolni, tény az, hogy a szülõk döntõ többsége elsõsorban rossz élményeket õriz egykori iskolai éveirõl. Gyerekeiket inkább megsiratják iskolába menetelükkor, minthogy büszkén kísérnék õket az elsõs évnyitóra. Féltik õket az iskolától. A -i iskolában igen megkérdõjelezhetõek a «pedagógiai» módszerek. A paraszt gyerekek «értenek a szóból», de a cigányok nem. Tendenciájában csökkenõ és enyhülõ, de még mindig gyakori a gyerekek testi fenyítése. A jelenleg itt élõ cigányok még sosem láttak tanárt paraszt gyereket verni: mert õk «értenek a szóból». Kevés olyan cigány fiatalt ismerünk, aki még sosem kapott verést a -i iskolában. Félnek is, féltek is. Még el sem jutottunk az iskola hátrányainak pedagógiai és strukturális elemzéséhez, de a bent folyó pedagógiai folyamat máris kudarcra van 10
kentett követelményekkel dolgozó osztályba sorolja õket. E gyerekek esetében azonban a nehézségek jelentõs része csupán átmeneti, megfelelõ segítségnyújtással, a hátrányok kompenzálását célzó fejlesztésekkel kiküszöbölhetõ. Kétségtelen, hogy a hátrányos helyzetbõl érkezõ gyermekeknek a mai magyar iskolában esetleg nagyobb arányban lehetnek tanulási nehézségei, ám ha az iskola jobban tudna alkalmazkodni a gyermekek eltérõ sajátosságaihoz, szükségleteihez, akkor e problémák egy része talán nem is jelenne meg. A hátrányos helyzetû gyerekek és fiatalok iskolai sikerességének támogatása az oktatás méltányosságának megvalósításával érhetõ el. Az oktatás méltányossága annak az oktatási környezetnek a kialakítását jelenti, amelyben minden gyerek családi, szociális, etnikai hátterétõl függetlenül ki tudja teljesíteni képességeit, tehetségét, és ezáltal esélye nyílik arra, hogy kényszerek nélküli döntéseket hozzon saját életérõl. A szociálisan eltérõ hátterû gyerekeket is oktató iskolának reményeink szerint az iskolai szegregáció eltüntetésével mind több iskola lesz ilyen a következõ alapelvekre kellene épülnie: amellett, hogy feladata az esélyek, lehetõségek bõvítése, közvetíti a társadalmi igazságosság szemléletét; az iskolai ismeretanyagot összeköti a gyerekek saját élettapasztalataival; kritikus a társadalmi egyenlõtlenségek tekintetében, tudatosan fellép a diszkrimináló gyakorlat ellen; a gyerekek egyéni szükségleteihez igazítja a tanulási/tanítási módszerek széles tárházát; a hátrányos helyzetû gyerekeknek nem kevesebbet tanít, hanem megtalálva a helyzetükbõl adódó különlegességüket, még többet vár el tõlük; nem korrigál, hanem az erõsségekre épít; tiszteli a gyerek családját és kulturális hátterét; családias, személyes, odafigyelõ. ítélve. Az a gyermek, akit vernek, egyre kezelhetetlenebbé válik, s hamarosan olyan lesz, hogy nem használ neki már a verés sem. A gyerekek meg védekeznek, és mivel testileg gyengébbek a felnõtteknél, nem tudnak ellenállni a fizikai támadásnak, ezért mentálisan védik magukat a megfélemlítõ pedagógus hatalmától: nem figyelnek oda! Ez a gyerek hatalma. De tudjuk azt is, hogy a megfélemlítés frusztrációt szül, ami közismerten blokkolja a szabad kreativitás kibontakozását. Elmarad a teljesítmény, a tehetség kibontakozása. Amikor a szülõk inkább siratják, mint bíztatják gyermeküket iskolába menetelkor, tudják jól, miért teszik. Mert nem tudják õket megvédeni attól, amin õk is kénytelenkelletlen keresztül mentek. 11
A magyar iskola sajnos még nem ilyen, és különösen nem az a legelesettebb családok, illetve a cigányok gyermekeivel: az oktatási rendszerek nemzetközi összehasonlítását végzõ ún. PISA-jelentések Magyarországot olyan szélsõséges esetként említik a vizsgált országok között, ahol kiugró a különbség az iskolázott és az iskolázatlan szülõk gyerekeinek iskolai eredményességében. A PISA-jelentés szerint az alsó és felsõ státuszú szülõk gyerekeinek iskolai teljesítménye közötti különbségek veszélyesen magasnak számítanak. Az elmúlt években tovább növekedett a tesztekben mért tanulói teljesítményekben a falvak és a városok közötti különbség. A hátrányos helyzetû gyerekeket nagy számban befogadó iskolák az átlagosnál rosszabb személyi és tárgyi feltételek között mûködnek. Kialakultak teljesen homogén, kizárólag cigány tanulókból álló iskolák. Kb. 770 homogén cigány osztály van, ahol mintegy 9000 cigány gyerek tanul. A teljes általános iskolai népesség 10%-át kitevõ cigány általános iskolások bõ egyharmada cigány többségû osztályokban végzi tanulmányait. A normál általános iskolák homogén cigány osztályainak 60%-ában csökkentett (felzárkóztató, kisegítõ) tananyag szerint tanítják a diákokat. Az általános iskolák szintjén etnikai és társadalmi szegregáció tapasztalható, a cigányok és legszegényebb gyerekek a településen a legalacsonyabb presztízsû iskolákba járnak. Iskolafokozat Nem cigány tanulók % n Cigány tanulók % c Esélyegyenlõtlenség mértéke n/c Általános iskola 8 osztályát elvégzi 88,5 36,5 2,43 Általános iskola után nem tanul tovább Általános iskola után szakmunkásképzõben továbbtanul Szakmunkásképzõt sikeresen befejezi Általános iskola után középiskolában továbbtanul 8,6 66,4 0,13 42,8 30,5 1,40 78,0 45,2 1,73 48,6 3,1 15,83 Középiskolát sikeresen befejezi 86,3 61,0 1,42 Középiskola után felsõfokom továbbtanul 26,7 26,7 1,00 Továbbtanulási esélyek a megelõzõ iskolai fokozatot elérõ normál korú tanulók százalékában. (1981 1982-es évjárat. Kertesi Gábor: Cigány gyerekek az iskolában, cigány felnõttek a munkaerrõpiacon, Közgazdasági szemle, 1995. január) 12
A jogi szigorítás ellenére az általános iskolás cigány gyerekeknek most is kb. 20%-a jár gyógypedagógiai intézménybe, osztályba (a nem cigányoknál 2% az arány). A fogyatékosnak nyilvánított gyerekek integrálása lassú és számos problémával terhelt folyamat. A pedagógusképzés alaptartalmaként nem jelennek meg azok a tudásformák és kompetenciák, amelyek az átlagtól eltérõ tanulási szükségletû gyerekek oktatásához szükségesek. Nem biztosított minden gyerek számára a teljes idejû (3 éves kortól kezdõdõ) óvodai ellátás. Az eltérõ tantervû iskolákba (osztályokba) kerülõ gyerekek 36,8%-a nem járt óvodába, szemben a normál tantervû iskolákba (osztályokba) járókkal, kiknél ez az arány 4,9%. A hátrányos helyzetûek továbbtanulásának útja majdnem kizárólagosan a szakképzés felé vezet. A piacképtelen szakképzést nyújtó szakiskolák a hátrányos helyzetû fiatalok gyûjtõhelyeivé váltak. A peremhelyzetû diákok középiskolai továbbtanulásának ügyét az alapítványi, egyházi és magánkezdeményezések túlsúlya jellemzi. Közoktatási rendszerünkre az iskolafenntartók nagy száma és a társulási viszonyok hiánya miatt erõs polarizáció és szakmai izoláltság jellemzõ. A jelenlegi, szelektív iskolarendszer tehát felerõsíti a társadalmi-gazdasági helyzetbõl fakadó esélykülönbségeket, hátrányokat, sõt gyakran nagyban hozzájárul azok újratermeléséhez. A rossz körülmények közül érkezõ gyerekek minõségi oktatásának megteremtése, az oktatásirányításban az utóbbi idõben történt erõfeszítések ellenére, idõigényes folyamat. A szegregáció visszaszorítása közben sok, ma iskolába járó gyerek még elszenvedõje ennek a gyakorlatnak. Az iskola és az általa oktatott gyerekek tehát rászorulnak az iskolai sikerességet kívülrõl segítõ partnerre: így a tanodára is. Szerintem én szegény leszek, mert most is szegények vagyunk. De azért jó lenne, ha rendõr lehetnék, és lenne egy kertes házam, meg két gyerekem. Mást nem is szeretnék, csak egy jó nõt. Ismeretlen szerzõ a Józsefvárosi Tanoda újságjában 13
14
Mi a tanoda? A tanoda olyan intézmény, amely iskolán kívüli foglalkozás keretében a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók, közülük is fõként a hátrányos megkülönböztetésük miatt még nehezebb helyzetben lévõ romák iskolai sikerességét, továbbtanulását kívánja elõsegíteni, ezáltal javítva késõbbi esélyeiket a munkaerõpiacon való érvényesülésre és a társadalmi integrációra. A tanodai programok célul tûzték ki, hogy azokat a gyerekeket segítsék, akik számára önmagában sem a család, sem az iskola nem tud megfelelõ feltételeket kialakítani az iskolai sikerességhez és a továbbtanuláshoz. Mivel a tanoda diákjainak is a jelenleg mûködõ iskolarendszerben kell sikereket produkálniuk, ezért a tanoda pedagógiai programjának azokat a kompetenciákat (is) fejlesztenie kell, melyek a mai magyar iskolában való boldoguláshoz szükségesek. A Józsefvárosi Tanoda kultúraközvetítõ iskola, mely képességfejlesztõ, tehetséggondozó, értékközvetítõ program megvalósításával a társadalmi mobilizáció lehetõségét kívánja megteremteni. Olyan stimuláló környezetet kívánunk nyújtani a gyerekeknek akiknek ez otthon nem adatik meg, amely a továbbtanulás irányába tereli õket, olyan intenzív értelmiségi légkört, amelynek hatására a tanulás érdekessé, fontossá válik. A Józsefvárosi Tanoda alapelvei Amikor a kompetenciáról beszélünk, akkor a legtágabb értelemben vett intelligenciáról szólunk: a «mit» egyszerû tudásán túl a «hogyan» tudását is magába foglaló operatív intelligenciáról. A kompetencia ugyanis akcióra vonatkozik, a környezet megváltoztatására csakúgy, mint a környezethez való alkalmazkodásra. (Jerome S. Bruner) Azokat a háttértudásokat kell megteremtenie, amelyekre az iskola elõzetesen építi a tananyagát, amelyek meglétét tehát az oktatási rendszer feltételezi. Ezek szerint a tanoda a sok 15
szempontból diszfunkcionálisan mûködõ oktatási rendszer által nem kezelt, sõt újratermelt hátrányok ellensúlyozására vállalkozik. A tanoda munkáját segíti a tágabb oktatási környezet is: olyan idõszakban élünk, amikor a közoktatás új alapokra helyezését minden résztvevõ elengedhetetlennek tartja. A tanoda nem vállalhat kisebb feladatot, mint azt, hogy diákjait az érettségiig eljuttassa. A továbbtanulás segítése érdekében a tanulási hátrányok kompenzálása kétféle, közvetlen és közvetett módon történhet. Közvetlenül segíthet a tanoda az iskolai teljesítmény javításában, a konkrét tananyag elsajátításához szükséges háttérismeretek, kompetenciák és készségek erõsítésével, amihez különféle alternatív pedagógiai módszereket alkalmazhat. Közvetetten pedig a diák személyiségének minél teljesebb kibontakoztatásával, önismeretének fejlesztésével, pozitív önképének erõsítésével járul hozzá a fenti célhoz. A tanoda tehát a tanulás helye, a lemaradások leküzdésének színtere, egy továbbtanulásra motiváló közösség, olyan hely, ahol a mai iskoláétól merõben eltérõ hatásrendszer éri a gyereket, egy intézmény, amelyet önként vállalt közösségként, családként él meg az ott tanuló gyerek. Az oktatási rendszer bonyolultsága, az alkalmazott ismeretek köre és száma, azok a nehézségek, amelyekkel a családok, különösen a legelesettebb családok a gyerekek iskolai teljesítményének nyomon követése közben találkoznak, valamint az a tény, hogy az iskolán kívül végzett egyéni munka megnöveli a gyerekek közötti szakadékot, mindmind ahhoz a felismeréshez vezettek, hogy a tanoda hatalmas fontossággal bír. Hiszen az iskolai tanítás kiegészítéseként ez a munka adja meg több ezer gyereknek és fiata lnak az esélyt arra, hogy a kiscsoportos foglalkozások keretében megtalálják a reményt, megértsék és átérezzék a tanulás és a felfedezés örömét. Így a tanodai foglalkozások nagyban hozzájárulnak az esélyegyenlõség biztosításához. A franciaországi tanodák alapelvei A Rom Som Tanoda a «Tanítva tanulni» nevet kapta. Tanodánk a mi cigány közösségünk modellteremtõ erejére épít. Családias környezetet teremtve egy, a szülõi feladathoz hasonló tutori rendszert építettünk ki. A Rom Som Tanoda felülrõl építkezõ rendszer, amelyben az idõsebbek iskolai sikerei követendõ modellként állnak a fiatalok elõtt. 16
A tanoda céljai A tanodák hármas célt tûznek ki maguk elé: 1. Hozzájárulnak az iskolai sikerességhez, olyan kereteket és programokat kialakítva, amelyek lehetõséget biztosítanak minden gyermek számára képességei kibontakoztatásához. 2. Megpróbálják csökkenteni a szociális hátrányok hatásait. 3. Segítenek megõrizni, illetve támogatják az otthoni kultúra értékeit, a tanulók kulturális identitását: a tanodákban minden gyerek otthonról hozott tudását és kultúráját értékként képviselheti, kamatoztathatja. Lássunk néhány példát, az elsõt Budapest nyolcadik kerületébõl. A Józsefvárosi Tanoda céljai: Programunk nem egyszerûen korrepetáló jellegû bár természetesen igény szerint a napi iskolai tanulnivalóban képesített pedagógusok segítenek, hanem mûveltségi területenként megszervezett fejlesztõ és ismeretbõvítõ foglalkozásainkkal, valamint szakkör-, illetve klubkínálattal kívánjuk felhívni a gyerekek figyelmét a körülöttük lévõ világ ismeretforrásainak gazdagságára, a tudásnak mint értéknek a jelentõségére. Emellett felkínáljuk az egyetemes és a magyarországi cigány kultúrával való mélyebb megismerkedés lehetõségét is. Az egyéniséget nemcsak az egyes ember vonatkozásában tekintjük értéknek, hanem az etnikai közösségek vonatkozásában is. Azt szeretnénk sugallni, hogy a cigány-volt érték, ahogy minden etnikai másság az egyáltalán, a világ sokszínûsége érték, gazdagság. Hogyan ír errõl a francia Tanodai Karta? Tanodai munkának nevezünk minden olyan projektet, programot vagy foglalkozást, amely az iskolával karöltve a gyerekek sikeres iskolai szerepléséhez megadja a szükséges támo- Társadalmunkban az oktatáshoz való jog alapvetõ emberi jog. Az a demokratikus követelmény, amely megkívánja, hogy mindenki jobb közoktatásban részesüljön és magas színvonalú képesítést szerezzen, a nemzet alapvetõ érdekei közé tartozik. Minden család érdekelt abban, hogy a gyermekek sikereket érjenek el az iskolában. A tanoda kiegészítõ és partneri szerepet tölt be azt iskola mellett, amennyiben mûködése során tiszteletben tartja az érintett résztvevõk szaktudását és kötelezettségeit, a gyermekek szükségleteit, és oktatási szempontból nem törekszik átvállalni az állam feladatait. A leginkább hátrányos helyzetû falusi és városi régiókban ez akár elsõdleges feladat is lehetne. A franciaországi tanodák alapelvei 17
gatást és eszközöket, vagyis azt a segítséget, melyet a gyermekek nem mindig kapnak meg családi és szociális környezetüktõl. Ezek a tanítási idõn kívül folyó programok a házi feladat elkészítésében nyújtanak segítséget és megadják a sikeres iskolai szerepléshez szükséges kulturális többletet. A segítségnyújtásnak ez a két kiegészítõ és oktatási jellegû formája hozzájárul a diák egyéniségének kibontakozásához és sikeresebb iskolai teljesítményéhez. A nagykanizsai Hétvégi Kollégium a következõ célokat tûzte ki maga elé: Olyan oktatási tevékenységek szervezése, amelyek révén a Hétvégi Kollégium diákjai az általános és középiskolákban sikeresebbek lesznek. Kapcsolatrendszer kialakítása a nagykanizsai oktatási intézményekkel, amelynek révén az iskolák szívesebben fogadják a gyerekeket, nagyobb odafigyeléssel foglal- A cigánytábor az jó? Igen. Azért, mert itt megtudják a roma gyerekek, hogy honnan származnak és mi a cigányság történelme. Ezt én is innen tudtam meg két évvel ezelõtt. Azért is jó, mert így legalább tanulnak a gyerekek, lesz miért tanulniuk. És akiknek nincs lehetõségük arra, hogy elmenjenek nyaralni, azoknak itt a lehetõség, mert ingyenes. Mert tanulni kell? Hát kell. Miért? Hogy ne legyenek sötétek, tudjanak normálisan beszélgetni, tisztában legyenek a szavak értelmével. És hogy vigyük valamire, és hogy legyen mire büszkének lennünk. Hogy például én nyertem az Európa-bajnokságot fociban. Vagy, hogy amikor azt mondják, hogy a Mercedes az egy kocsi neve, de az egy ember volt, a Benznek a lánya. A világ emlékszik az õ nevére, nem úgy, mint például Kovács Jánoséra, akire csak a családja emlékszik. Vagy, hogy például én találtam fel a tévét. Dú svájci? Nem, én is roma vagyok. Részlet a Józsefvárosi Tanoda újságjából 18
koznak velük. Olyan szabadidõs tevékenységek biztosítása, amelyek erõsítik a gyermekek identitását, segítenek elsajátítatni olyan ismereteket, képességeket, magatartásformákat, amelyeket a gyerekek otthonról nem hoznak, és amelyek a többségi társadalom intézményeiben hiányként jelentkeznek, valamint képesek a kollégiumhoz tartozó gyermekeket közösséggé szervezni. Egy észak-kelet magyarországi tanoda vezetõi így határozzák meg intézményük céljait: A Rom Som Tanoda a Tomor, Lak, Szakácsi, Homrogd községekben élõ cigány közösség megerõsítéséhez kíván hozzájárulni azzal, hogy a cigány közösség saját erõbõl történõ önsegítõ és modellteremtõ erejét felhasználva a közösségbõl származó gyerekek leggyengébb pontját erõsíti meg: az akadémiai tudás elsajátításának technikáit. Közvetlen cél a helyi cigány fiatalok önértékelésének és önbizalmának megerõsítése, tanulási technikáinak csiszolása, a tanulással kapcsolatos sikerélmények gyarapítása. Célunk az, hogy minél több, középiskolában továbbtanuló tutor jöjjön vissza hozzánk általános iskolások tanulását segíteni ami azt jelenti, hogy sokan tanulnak tovább középiskolában. De célunk az is, hogy minél több szülõt is hozzásegítsünk az általános iskolai bizonyítványhoz, valamint a szakmai végzettséghez. Végsõ és talán legfontosabb célunk bevinni a tanulást, a tanulás fontosságát a cigány gyerekek otthonába. Ennek érdekében erõsítjük, mozgósítjuk a közösség összetartó erejét. 19
20
A tanoda diákjai A tanoda tehát a hátrányos helyzetû gyerekek iskolai sikerességét hivatott elõremozdítani. De kik is õk? A Közoktatási törvény 121. paragrafusa (1) bekezdésének 14. pontja szerint: (E törvény alkalmazásában) hátrányos helyzetû gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzõ védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak; ezen belül halmozottan hátrányos helyzetû gyermek, tanuló az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülõje legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, feltéve, hogy a szülõ a gyermek, tanuló után rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek. Azt javasoljuk tehát, hogy az állami forrásokból mûködõ tanoda szolgáltatásai a legszegényebbeknek szóljanak, de természetesen ellenszolgáltatás fejében a középosztály gyermekei is igénybe vehessék. 21
Egyes programok, mint a budaörsi, a nagykanizsai, az alsószentmártoni vagy az ózdi az általános iskolás korú gyermekek oktatási nehézségeire reagáló korrepetáló programokból nõttek ki, ezekbe ágyazva építettek ki a középfokon való továbbtanulást segítõ programokat, más intézmények viszont mint a Józsefvárosi Tanoda vagy az Amrita tudatosan erre, a továbbtanuló csoportra koncentrálnak. Mivel a tanoda az érettségiig kívánja eljuttatni diákjait, életkor szempontjából a 6 7 8. osztályos általános iskolás, valamint az érettségit adó középiskolába járó gyerekek jelentik a legfontosabb célcsoportját. A Józsefvárosi Tanoda szervezõi így írnak errõl: Két korosztályra koncentrálunk: azokra a felsõ tagozatosokra és középiskolásokra, akiknek tanulási szándékuk van, de stimuláló, segítõ légkör hiányában nem juthatnának el a középiskolába, illetve az egyetemre, fõiskolára. E két feladat összevonását az indokolja, hogy 22
a program így a középiskola bemeneti és kimeneti szakaszában is segítséget tud nyújtani a kerületi cigány gyerekek oktatásában, és a családok is két kritikus életszakaszban érzékelhetik a támogatást. Az általános iskolai tagozatra azok az 5 6 7 8. osztályos tanulók nyernek felvételt, akiknek az intézményünk által nyújtott segítséggel reális esélyük van az érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra. Azoknak kínáljuk fel ezt a lehetõséget, akik úgymond a második vonalat képviselik, azaz, bár jó képességûek, külön segítség nélkül nem lennének képesek eljutni a középiskola eredményes elvégzéséig, mivel ehhez nincsenek meg a tágabb értelemben vett eszközeik. Mindehhez természetesen szükséges a szülõk, a család együttmûködése is, ezért a kezdeti években mindenképpen csak olyan gyerekekkel kezdünk el dolgozni, akiknek a családja ezt egyértelmûen igényli. A középiskolai tagozat szolgáltatásait azoknak a fiataloknak ajánljuk fel, akik valamely érettségit adó középiskolába járnak, felsõfokú (fõiskolai, egyetemi, szakmai) tanulmányokra készülnek. Azzal szeretnénk támogatni tanulmányaik sikeres befejezését, hogy a program keretében megadunk nekik minden olyan háttérszolgáltatást, amelyet a középosztálybeli családok továbbtanulni szándékozó gyerekei megkapnak (egyéni felzárkóztatást, szakmai korrepetálást, könyvtárat, számítógépet, nyelvórákat, háttértudást, a gyerek háttérismereteit gyarapító élményeket). Ezzel, akárcsak a program egészével, azt kívánjuk elõsegíteni, hogy azok a gyerekek, akiket családjuk már önerejébõl eljuttatott egy bizonyos szintre, ne kallódjanak el, legyenek képesek végigjárni a nekik való pályát. Mindkét tagozat esetében felvételi követelmény az iskolai munkával kapcsolatos motiváltság, illetve a Tanodával kapcsolatos együttmûködési készség. A Rom Som Tanoda más módon dolgozik. 23
Elsõdleges célcsoportunk maguk a tutorok, akik mindannyian középiskolában tanulnak, többségük a digitális levelezõ képzésben. Az együtt tanulásra való felkészülés, a tanulásban nyújtott segítség, az ismétlés mind olyan részfeladatok, melyek nagymértékben fejlesztik õket is, tanulási technikáikat, ezáltal tanulmányi eredményeiket. A másodlagos célcsoportot jelenti az a harminc 6 8. osztályokba járó általános iskolás, akik csatlakoztak egy-egy tutorhoz, õk kizárólag a Tanodától kapnak iskolai munkájukat segítõ támogatást. Harmadlagos célcsoportunk a szülõké, akiket ösztönzünk tanulmányaik folytatására, újbóli megkezdésére, ennek érdekében keressük és szervezzük számukra a lehetõségeket, mert azt reméljük, hogy ha õk is elõrébb jutnak az iskolai végzettségük gyarapodásában, akkor inkább segítik és ösztönzik gyermekük iskolai elõremenetelét. 24
Tanodai módszerek Az iskolai sikeresség támogatása Másfajta légkörben * A tanodák fõ célja diákjaik iskolai eredményességének növelése kell, hogy legyen. Ezért olyan pedagógiai környezetet, légkört kell teremteniük, amelyet optimista tanár diák kapcsolat, inkább magasabb elvárások, mint gyógy feladatok, a fejleszthetõség hangsúlyozása, a sok szempontú gondolkodás értékelése, pozitív szerepminták felmutatása, ítéletmentes válaszkészség, a hatékonyság, a kompetencia érzésének erõsítése jellemeznek. Egy ilyen intézményben a tanítási-tanulási folyamatot, vagyis a tudás megszerzésének módját úgy értelmezik (és ennek megfelelõen foglalkoznak a gyerekekkel), hogy a tudást a tanuló aktívan hozza létre, nem csak passzívan elfogadja. A tanulók az új tudományos ismeretet a már általuk birtokolt tudásra reflektálva, azzal integrálva hozzák létre. A tanulás egyéni konstrukciós folyamat, amely azonban nagyon gyakran társas folyamatok során zajlik. A tanulók magukkal hozzák a világról alkotott saját elképzeléseiket, s minden lehetõséget meg kell kapniuk arra, hogy azokat kifejezhessék. A differenciálás komplex szemléletmódja a gyerekek közti különbségek tekintetében a személyiség egészét tekintetbe veszi. Nem csak a tantárgyban eddig elért eredményességet, hanem sok minden mást is: a tantárgyhoz, annak tanulásához szükséges összetett képességrendszert, az elõzetes tudást, e tudás elemeinek nem csak a meglétét vagy hiányát, hanem azok tartalmát, sajátosságait is. * Ez a fejezet Csirmaz Mátyás, Mayer Ágnes és Radnóti Katalin gondolatai, tanulmányai alapján készült Az én Józsefvárosom 1. A házak faláról omlik a vakolat, az utcák retkesek. 2. Sok szegény ember van. 3. Éheznek a gyerekek. 4. Éhen halnak. 5. Nincs munkalehetõség. 6. Sok a részeg, meg a csöves. 7. Egyre több a kábítószeres. Sok a kábítószer: hasis, speed, extasy stb. 8. Sok a szipus. 9. Az utcán szörnyûségek történnek. 10. A megszült gyerekeket megölik és a belsõ szervüket eladják külföldre. 11. A csecsemõket megölik. 12. Sok a gyerekrablás. 13. Sok a szórakozóhelyeken a kötekedés. 14. Sok a szexuális zaklatás, erõszak. 15. Az utcán sokan vannak a lugnyák, stricik. 16. A gyerekeket küldik kéregetni. 17. Lopnak, hogy legyen pénzük kajára, ruhára. 18. A cigány családokat kilakoltatják. 19. Vannak jó rendõrök is, meg rosszak is. (De azért) Ha minket molesztálna valaki, nem adnánk neki tíz percet sem. Mi azt gondoljuk, nagyon jó cigánynak lenni, hiába szenvedünk. Nagyon jó Józsefvárosban lakni. Cs. Mária és Sz. Erika írása a Józsefvárosi Tanoda újságjában 25