MAGYARORSZÁG NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERVE a 2007-2013-as tervezési idıszakra 1. verzió Társadalmi vitára 2006. július 17. 2006 Szarvas 1
TARTALOMJEGYZÉK 0. BEVEZETÉS...4 0.1. A NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV KERETEI...4 0.2. A NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV EX-ANTE ÉRTÉKELÉSE...4 0.3. A NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV KIDOLGOZÁSA ÉS TÁRSADALMI EGYEZTETÉSE...5 1. A MAGYAR HALÁSZATI SZEKTOR KÜLDETÉSNYILATKOZATA...5 2. ÁGAZATI VÍZIÓ...7 3. AZ ÁGAZAT ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA...8 3.1. A HALÁSZATI ÁGAZAT NEMZETGAZDASÁGI JELENTİSÉGE...8 3.2. AZ ÁGAZAT ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA ÉS JELLEMZÉSE AZ EHA RENDELET PRIORITÁSI TENGELYEI SZERINT...9 3.2.1. I. Prioritási tengely: Intézkedések a közösségi halászflotta szabályozására... 9 3.2.2. II. Prioritási tengely: Akvakultúra, belvízi halászat, halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása és forgalmazása... 9 3.2.2.1. Tógazdasági haltermelés... 9 3.2.2.2. Intenzív üzemi haltermelés... 10 3.2.2.3. Természetes vízi halászat... 11 3.2.2.4. Horgászat... 11 3.2.2.5. Halfeldolgozás és marketing... 12 3.2.3. III. Prioritási tengely: Közös érdekeket célzó intézkedések... 14 3.2.3.1. Halászati kutatás... 14 3.2.3.2. Promóció és piacfejlesztés... 14 3.2.3.3. A humán erıforrás helyzete a halászati ágazatban... 15 3.2.4. IV. Prioritási tengely: Halászati területek fenntartható fejlesztése... 15 3.2.5. V. Prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás... 15 4. ÁGAZATI ELEMZÉS...16 4.1. ÁGAZATI SWOT ELEMZÉS ÉS FEJLESZTÉSI LEHETİSÉGEK...16 4.2. PROBLÉMAELEMZÉS...18 4.2.1. Problémák és kihívások az akvakultúra területén... 22 4.2.2. Problémák és kihívások a természetesvízi halászat területén... 23 4.2.3. Problémák és kihívások a halfeldolgozás, a halfogyasztás és a piac területén... 23 4.2.4. Horizontális jellegő problémák és kihívások... 24 4.2.4.1. Oktatás, kutatás-fejlesztés, szaktanácsadás... 24 4.2.4.2. Élelmiszerbiztonság és -minıség... 24 4.2.4.3. Állatjólét, állategészségügy... 25 2
5. A NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV (NHST) CÉLJAI...25 5.1. AZ ÁGAZAT KÍVÁNATOS ÁLLAPOTA 2013-BAN...27 5.2. A Z NHST ILLESZKEDÉSE A KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁHOZ (KHP)...28 5.3. AZ AKVAKULTÚRA FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE...29 5.4. KAPCSOLÓDÁS MÁS KÖZÖSSÉGI POLITIKÁKHOZ...29 5.5. A GLOBÁLIS KIHÍVÁSOKHOZ VALÓ IGAZODÁS...30 6. RÉSZLETES CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK...31 6.1. HALTERMELÉS, HALFOGÁS ÉS HALFELDOLGOZÁS...31 6.2. ÁLLATJÓLÉT...32 6.3. FOGYASZTÁS, PIAC...32 6.4. ÉLELMISZERBIZTONSÁG...34 6.5. OKTATÁS...34 6.6. KUTATÁS-FEJLESZTÉS...34 6.7. KÖRNYEZET ÉS TÁJ, TERMÉSZET...35 7. A NEMZETI TÁMOGATÁSOK SZEREPE A FENNTARTHATÓSÁGBAN...37 7.1. A HALÁSZATI ERİFORRÁSOK FENNTARTHATÓSÁGA...37 7.1.1. Csak nemzeti forrásból biztosított támogatások rendszere... 37 7.1.2. Társfinanszírozott támogatások rendszere... 37 7.1.3. Egyéb, a halászat számára igénybe vehetı támogatások rendszere... 38 7.2. A HALÁSZAT JELENTİSÉGE A NEMZETI STRATÉGIÁBAN...38 7.3. NHST STRATÉGIAI INDIKÁTOROK ÉS CÉLPARAMÉTEREK...39 8. AZ NHST MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÁZALÉKOS FORRÁSTÉRKÉPE...40 9. AZ NHST VÉGREHAJTÁSA ÉS MONITORINGJA...41 9.1. VÉGREHAJTÁS...41 9.2. MONITORING...41 10. KÜLSİ MELLÉKLETEK...42 MELLÉKLET 1. TERMELÉSI ADATOK...43 MELLÉKLET 2. TÓGAZDASÁGOK NEMZETI TÉRKÉPE...45 MELLÉKLET 3. TECHNIKAI INDIKÁTOROK...46 MELLÉKLET 4. A TÁRSADALMI EGYEZTETÉS NEVESÍTETT RÉSZTVEVİI...47 3
0. BEVEZETÉS Az Európai Tanács 10529/06 számú dokumentuma az Európai Halászati Alapról (EHA) elıírja, hogy minden tagállamnak a Közös Halászati Politikával (KHP) összhangban lévı Nemzeti Halászati Stratégiai Tervet (NHST) kell készítenie a 2007-2013-as programozási idıszakra szoros partnerség alapján mind a társadalmi, mind a közigazgatási szereplıkkel, valamint a Bizottsággal. Az EHA-ról szóló rendelet alapján minden tagállamnak el kell készítenie az NHST-ét és a Halászati Operatív Programot (HOP), amely az adott tagállam társfinanszírozott támogatási rendszerét részletezi. A tagállam meghatározza az EHA tevékenységének specifikus céljait és prioritásait, a Közösségnek a KHP számára felállított stratégiai irányelveire figyelemmel. Ez a stratégiai terv, amely megjelöli a beavatkozásokat, valamint az EHA-ból és az egyéb forrásokból szükséges pénzügyi hozzájárulást, ugyanakkor hivatkozási keretként szolgál a HOP kialakításához. A magyar NHST kidolgozása során figyelembe lett véve a KHP minden releváns szempontja (kivéve a zárt kontinentális elhelyezkedésbıl és a tengeri halászat hiányából adódó specifikumokat) és az EHA-ban felállított prioritási tengelyek és célkitőzések alapján lett csoportosítva az NHST tartalma. Az EHA Rendelet, a hozzá kapcsolódó iránymutatások, és a halászatról és a horgászatról szóló nemzeti törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján Magyarország megalkotta a NHST-t, melyet az alábbiakban részletezünk. 0.1. A nemzeti halászati stratégiai terv keretei Az NHST tartalmazza mindazokat a célkitőzéseket, amelyeket a halászatban érdekeltek ország szerte szeretnének elérni a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között a 2007-2013-as idıszakban. A stratégia megfogalmazásában csak azokat a célokat és az azokhoz segítségül rendelt támogatásokat fogalmazzuk meg, amelyekben érdekelt és érintett a halászati ágazat. A stratégia támogatási rendszere tartalmazza a társfinanszírozott és tisztán nemzeti forrásból biztosított támogatásokat, melyek nagyságrendjét és támogatási intenzitását a támogatási forrás térkép tartalmazza. 0.2. A nemzeti halászati stratégiai terv ex-ante értékelése Az EHA Rendelet részletesen nem rendelkezik az NHST ex-ante értékelésének szabályozásáról, de a stratégiai tervvel és a Rendelettel összhangban kidolgozott HOP-ot elızetes, idıközi és utólagos értékelésnek kell alávetni. Az értékelések célja az, hogy javítsák az Alapból nyújtott támogatás minıségét és hatékonyságát, valamint az operatív program végrehajtását. Értékelik továbbá ezek hatását a 18a. cikkben meghatározott irányadó elvek, a nemzeti stratégiai tervek megfelelı része és a tagállamokat érintı konkrét problémák vonatkozásában, miközben figyelembe veszik a fenntartható fejlıdés igényeit a halászati ágazatban, valamint a környezeti hatást. Az elızetes értékelés célja az összhang biztosítása a meghatározott irányadó elvek, a nemzeti stratégiai terv megfelelı része és az operatív program között, valamint a költségvetési források operatív program szerinti felosztásának optimalizálása, és a programozás minıségének javítása. Az idıközi értékelés célja az operatív program egészének vagy részének hatékonyságvizsgálata, a stratégiai tervvel való megfeleltetése a támogatás és a végrehajtás minıségének javítására és a szükséges módosítások végrehajtására. Az utólagos értékelés keretében értékelik az operatív programban és a stratégiai tervben lefektetett célok elérését, a módosulások okait és a következı tervidıszak megalapozásának irányait. A stratégiai vita keretében a tagállam a benyújtott dokumentumok alapján 2011. december 31-ig vitát kell lefolytatnia a Bizottsággal a nemzeti stratégiai tervek tartalmáról és a végrehajtásuk terén elért eredményekrıl. 4
0.3. A nemzeti halászati stratégiai terv kidolgozása és társadalmi egyeztetése Az NHST kidolgozása során alapkövetelményként kellett figyelembe venni a partnerség és az átláthatóság elvét. Ennek biztosítására speciális eljárás mechanizmus került kialakításra. - A 2004-2006-os tervezési idıszak HOPE felhasználását irányító, Irányító Hatóság (IH) szerzıdést kötött a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézettel (HAKI) az NHST és a HOP kidolgozására. - Ennek segítésére megalakult a Halászati Stratégia Koordináló Bizottság (HSKB), melynek tagjai az FVM Vadászati, Halászati és Vízgazdálkodási Fıosztály, a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a HAKI, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, és az országos halászati érdekvédelmi szervezet Haltermelık Országos Szövetsége és Terméktanácsa (HALTERMOSZ) képviselıi. A tagokra jellemzı, hogy széleskörő halászati, közgazdasági és szakigazgatási ismeretekkel rendelkeznek. - A HSKB a HOPE, a nemzeti támogatások tapasztalatai és az elızetes széleskörő szakmai konzultációk alapján elkészítették az NHST munkaanyagát. - A munkaanyag elızetesen egyeztetésre került egy halászati szakmai fórumon, majd a partnerség keretében egyeztetett módosítások után elkészült az 1. számú változat. - Az 1. számú verzió széleskörő társadalmi egyeztetésre kerül. Ennek keretében címzetten kerülnek felkérésre és véleménynyilvánításra az Európa Terv Felzárkózó Vidék (agrár szerkezetváltás) Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Tematikus Munkacsoportjának tagjai, a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztetı Tanács Vadászati, Halászati és Vízgazdálkodási Ágazati Tanácsának tagjai, Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottságának halászatban érintett, vagy esetlegesen érintett és az elızı felsorolásokban nem szereplı tagjai és az elızıekben nem szereplı, de a halászat szempontjából fontos szervezetek tagjai. A nem nevesített vélemény nyilvánítók bevonására az NHST 1. számú változatot a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján helyezzük el egy felhívással egyetemben. - A Bizottsággal való párbeszéd keretében az 1. számú változatot megküldjük véleményezésre a Halászati Fıigazgatóságnak is. - A beérkezett véleményeket összesítjük és egy széleskörő szakmai fórumon, egyeztetjük, majd az egyeztetett módosításokat beépítetjük a végleges, számjelzés nélküli változatba és megküldjük a Bizottságnak. 1. A MAGYAR HALÁSZATI SZEKTOR KÜLDETÉSNYILATKOZATA A halgazdálkodás, kiemelten a Magyarországon meghatározó tógazdasági haltermelés, a mezıgazdaság, a környezet- és természetvédelem, valamint a vidékfejlesztés szorosan egymásra utalt területek, mindamellett, hogy a vidéki térség és benne a halastó a termelés színhelye és egyben biológiai és társadalmi élettér is. Magyarországon a tógazdasági haltermelés a mezıgazdaság sajátságos szereplıje, mivel egyaránt magán viseli az állattenyésztési és a növénytermesztési ágazatok sajátosságait, mindamellett hogy jelentıs a természetvédelmi és a szocio-ökonómiai meghatározottsága is. Ezen körülmények miatt az ágazat küldetése összetett, melyet a következık szerint fogaltunk össze: A változó társadalmi és gazdasági környezetben a természeti értékek, különösen a vizes élıhelyek fenntartása, fejlesztése és a halászati hagyományok megırzése, valamint az ágazat rendeltetésének való megfelelés, melyek: - gazdasági, azaz termelési funkció (termelés), 5
- természeti- és környezeti állapot megóvása és javítása (természetvédelem), - jóléti funkció, azaz a pihenés és kikapcsolódás szolgálata (turizmus, rekreáció) - az egészséges táplálkozásra való nevelés, a halfogyasztás növelése érdekében. A fenntartható tógazdasági haltermelés legfontosabb kritériuma az, hogy alábbi feladatait úgy lássa el, a változó gazdasági, társadalmi és természeti környezetben, hogy mőködéséhez szükséges erıforrások hosszabb távon fennmaradjanak. A halászati ágazat specifikus feladatai: - a környezetileg, gazdaságilag és társadalmilag fenntartható termelés, - munka és megélhetési lehetıség biztosítása a vidéki térségekben, - a hazai és export fogyasztói igények kielégítése, biztonságos élelmiszer elıállításán keresztül, - hozzájárulás a vizes élıhelyek és a biodiverzitás fenntartásához, - horgász-rekreációs igények kielégítése. A fenntarthatóságot a környezetvédelem, a természetvédelem és a bıvített újratermelés területén szükséges értelmezni. Ennek megfelelıen az ágazatnak meg kell felelnie a fenntarthatóság követelményeinek, azaz legyen jövedelmezı és finanszírozható, társadalmilag elfogadott és környezet, illetve erıforrás kímélı. Az ágazatnak a tógazdasági és felszíni vízi környezet természeti értékeivel gazdálkodnia szükséges és azokat óvnia kell, mindamellett, hogy termelı a tevékenységet, mint az elsıdleges tevékenységet is folytatnia kell. Ezeken túlmenıen járuljon hozzá a vízi erıforrások ésszerő hasznosításához. A gazdasági funkciót a tógazdasági és intenzív üzemi haltermelés, a halfeldolgozás, a természetesvízi halászat, a kereskedelem és a halászati szolgáltatások területén értelmezzük. Ezek között kiemelkedı fontosságú az elsısorban hazai és ezen túlmenıen az export élelmezési célú árualap biztosítása, melynek biztonságosnak és nyomonkövethetınek kell lenni a termelıtıl a fogyasztóig. Az integrációs kapcsolatok viszont több területen és mélységben alakuljanak ki. A tógazdasági haltermelés legfontosabb jóléti vonatkozása, hogy szolgálja ki a vízhez, illetve halhoz kapcsolódó szabadidıs programok igényeit. Mindezek közül kiemelkedik a horgászat, mint a szabadidı aktív eltöltésének egyik közkedvelt módja. A horgászatot a vonatkozó törvényi elıírásoknak megfelelı kifogható hal (faj, méret stb.) biztosításával és kultúrált horgászati lehetıségek nyújtásával kell szolgálnia. Ágazati szinten fel kell készülni vízszennyezések okozta halpusztulások rehabilitációjára, és elı kell segítenie a vizes élıhelyek, illetve a biodiverzitás fenntartását és fejlesztését. A magyar halászatban és haltermelésben dolgozók elsıdleges célja a fogyasztó egészséges és biztonságos élelmiszerrel történı ellátása. Az ágazat jelentıs szerepet tud vállalni a környezettudatos fogyasztói szemlélet kialakításában is, mely fontos társadalmi jelentıséggel bír. Bizonyított tény, hogy a környezettudatos fogyasztó egyben jobban ügyel a saját és családja egészségére is, mely az egészséges táplálkozásban is megmutatkozik. Ezáltal közvetve növekedhet a halfogyasztás is ebben a fogyasztói szegmensben. Külön kiemelendı, hogy a tógazdasági tevékenység szinte kizárólag a vidéki térségekben, gyakran leszakadó és halmozottan hátrányos helyzető térségekben valósul meg, ahol sok esetben szinte ez az egyetlen munkaalkalom az ott élı lakosságnak. A halászati és a haltermelési ágazat biztonságos és kiszámítható munkahelyek teremtésével ismeri el a helyi társadalomban játszott felelıs szerepét. A hazai tógazdaságok többsége nem felel meg mindegyik funkciónak, de a jövıben növekedni fog azon gazdaságok száma, amelyek a multifunkcionalitás teljes kihasználására törekednek a vállalkozás szintjén. A multifunkciós halgazdálkodás szerint a termelésen túlmenıen kiemelt szereppel bír az élelmezésbiztonság, a kultúrtáj ápolása, a társadalmi és biológiai élettér megırzése, az ökológiai és mőszaki infrastruktúra fenntartása, ökológiai stabilitás, népességmegtartás és 6
munkaerı kiegyenlítés, a vendégfogadás és idegenforgalom alapjainak biztosítása valamint a halászati értékek és akvakultúra hagyományok ápolása. Mivel a halászat, a haltermelés és a halfeldolgozás egyre nagyobb jelentısséggel bíró tevékenység, ezért az ágazatnak fel kell vállalnia az ebbıl adódó társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi kötelezettségeket. A komoly fejlıdés elıtt álló intenzív haltermelés szintén szerepet kap a halászati ágazat feladatainak végrehajtásában. A magasabb értéket képviselı halak elıállításával bıvíti a halválasztékot. Elmaradt térségékbe telepítve munkahelyeket hoz létre és hozzájárul a vidék felzárkóztatásához. A természetesvízi halászat fenntartása is mindenképpen indokolt Magyarországon, az Európában is egyedülálló halászati kultúrára és hagyományokra alapozva, de természetesen a kor igényeinek megfelelı technológiai színvonalon. A természetesvízi halászatnak a vízi ökoszisztémák természeti erıforrás-gazdálkodásában kiemelkedı szerepe volt és van, amely sajátosságai, és kultúrája alapján képes az adott ökoszisztémába ágyazottan, rendszerszemlélető ún. bölcs használat mőködésre. 2. ÁGAZATI VÍZIÓ A magyar halászati ágazat víziója szerint, az elkövetkezı idıszakban a magyar halászati ágazat folyamatosan fejlıdik és megújul, növekszik a vizes élıhelyek területe és fajgazdagsága. Megvalósul a korszerő és egyben környezetbarát termelési módszerek széleskörő használata, egyre gyakrabban alkalmazzák a megújuló és alternatív energiaforrásokat (szél, nap, energianövények, stb.) a fosszilis energiahordozók kiváltására, illetve az ágazat energia igényének kielégítésére. Az ágazatban kialakul, és hatékonyan mőködik a vertikális integráció a termelıi szervezıdésekre (termelıi csoportok) alapozva. Ez az önszervezıdés kiszámítható és ellenırzött piacot jelent az ágazati szereplık részére, így az ágazat versenyképes azon európai uniós országokkal szemben, ahol szintén meghatározó a tógazdaságokra alapozott pontyfélék termelése. A hazai húsfogyasztási szerkezetben a halhús relatív részesedése növekszik, mind több fogyasztó számára elérhetıek a feldolgozott, nagy hozzáadott értékő, egészséges, biztonságos és egyben ízletes haltermékek, melyek között megtalálhatóak az ökológiai gazdálkodásból származó biotermékek és az egészségvédı hatású funkcionális halhús alapú élelmiszerek is. A horgászlétszám fenntartása mellett mely napjainkban meghaladja a háromszázezer fıt (a magyar lakosság mintegy 3,2%-a, de kiterjesztve családi szintre, kijelenthetjük, hogy a rekreáció ezen tipusában az ország lakosságának mintegy 10 %-a érintett) - javul és bıvül a horgászati kínálat, a természetes vizek tehermentesítése érdekében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a rekreációs célú mesterséges horgász tavak. Ennek eredményeképpen egyre több ember tölti szabad idejét a vízparti környezetben. A természetes vizekbe történı halkihelyezés bıvül, és a kihelyezett állomány szerkezet a környezeti adottságnak megfelelı. A természetes vizek halállományának fenntartását és fejlesztését már meghatározóan a horgászbevételekbıl finanszírozzák a hasznosítók. A horgászható vizek halasítási igénye magyar tógazdasági termelésbıl kerül kielégítésre. A horgászat, illetve a horgászturizmus szerepe a vidékfejlesztésben felértékelıdik. Az oktatás megfelelı létszámú és képzettségő (közép- és felsıfokú) szakembert biztosít az ágazati vertikum számára. A kutatás-fejlesztés finanszírozási gondja megoldódik, az új alkalmazott kutatási eredmények gyorsan bevezetésre kerülnek a mindennapi gazdálkodási gyakorlatba is. Az oktató-kutató szféra folyamatos kapcsolatot ápol a termeléssel, megvalósul a viszonossági alapokon nyugvó szaktanácsadási rendszer, mely számára naprakész és megbízható adatok állnak rendelkezésre a szektor vonatkozásában. Egészében véve javul az ágazat társadalmi elismertsége. 7
3. AZ ÁGAZAT ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 3.1. A halászati ágazat nemzetgazdasági jelentısége A hazai haltermelést több mint kilencven százalékban a tógazdasági haltermelést jelenti, amely során elsısorban pontyot, busát, amurt és néhány ragadozó fajt (harcsa, süllı, csuka) állítanak elı. Magyarország vízrajzi és klimatikus adottságai kedvezıek a tógazdasági halhús termeléséhez, mely alapvetıen a klasszikus halastavi technológiák alkalmazását jelenti. Sajátossága a regionalitás: az ország egyes térségeiben jellemzı gazdálkodási tevékenység, míg másutt szinte teljesen hiányzik (1. ábra). 1. ábra A jelentısebb halászati termelıhelyek Magyarországon Az ágazat nemzetgazdasági súlyának megítélésekor az egyik leggyakrabban használt nyers mutató a kibocsátáshoz, illetve a GDP-hez való hozzájárulás. A magyar halászat (termelés + természetesvízi halfogás) éves bruttó termelési értéke (13-15 millárd Ft), a hazai állattenyésztés bruttó termelési értékének (585,8 milliárd Ft, 2004) mintegy 2,5%-át adja. Jelentısége azonban ezen túlmutat, mivel számos ellátó és kiszolgáló ágazat léte, valamint a teljes rekreációs célú halászat és horgászat, illetve ezek gazdasági teljesítménye ezen szektoron alapszik. Külön kiemelendı a természeti környezet megırzéséhez és a vidéki megélhetési lehetıségekhez való hozzájárulásának társadalmi értéke. Mindezeken túlmenıen kijelenthetı, hogy a hazai tógazdasági haltermelés gabona alapú ágazat, amely csökkenteni tudja a felhalmozott gabona feleslegeket és javítani tud a jelenlegi egészségtelen arányokon. 8
3.2. Az ágazat általános leírása és jellemzése az EHA rendelet prioritási tengelyei szerint 3.2.1. I. Prioritási tengely: Intézkedések a közösségi halászflotta szabályozására Magyarország kontinentális zárt földrajzi elhelyezkedése miatt nem rendelkezik tengerrel, és nem rendelkezik tengeri halász flottával sem. Ezért ezen prioritási tengely intézkedései nem érintik az országot. 3.2.2. II. Prioritási tengely: Akvakultúra, belvízi halászat, halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása és forgalmazása Az ágazat általános leírásában a 2005-ös hivatalos statisztikai adatokat használjuk, melyek közül a tógazdasági haltermelés adatainak forrása az Agrárgazdasági Kutató Intézet, míg a természetes vizekre vonatkozó adatok forrása az Országos Halászati Adattár (HAKI). A gazdasági és kereskedelmi adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilt adatbázisai. A tendenciák érzékeltetésére az utóbbi hat év adatait a mellékletetek között mutatjuk be. Magyarország 2005. évi összes halfogása, azaz bruttó termelése 28633 tonna volt, melybıl 20977 tonna az étkezési célú végtermék (a különbség az anyaállomány és a következı év népesítı anyagának továbbnevelésébıl adódik). A domborzati, vízrajzi és éghajlati viszonyok mellett az ıshonos halfauna összetételének is tulajdonítható, hogy a pontyos tógazdálkodás vált Magyarországon a haltermelés legfontosabb területévé. A tógazdasági és természetesvízi halgazdálkodáson kívül egyre nagyobb szerep jut az iparszerő, vagy intenzív haltermelésnek is. Hazánk gazdaságilag legfontosabb halfaja a ponty, mely az éves haltermelésünkbıl és fogásból mintegy 66%-kal részesedik. Szerepe nem csak a tógazdaságokban meghatározó, hanem a víztározók és a holtágak, illetve egyéb élıvizek halgazdálkodásában is. A ponty után tógazdaságainkban a második legjelentısebb halfaj csoport a növényevık (amur, fehér- és pettyes busa), melyek részesedése 14%, a harmadik nagy halfaj csoport a ragadozók (csuka, harcsa, süllı), melyek részesedése 4% (mely a torzítás miatt nem tartalmazza az 1800 tonnás intenzívüzemi afrikai harcsa termelést), a maradék 16%-ot a keszegfélék és egyéb halfajok alkotják. 3.2.2.1. Tógazdasági haltermelés A statisztikai adatok szerint Magyarországon 2005-ben 338 tógazdaság mőködött. A teljes tóterület 25846 hektár, melybıl az üzemelı tóterület 23078 hektár volt. A különbség a szükséges szárazon tartásból, valamint rekonstrukciós munkálatokból adódik. 63 hektár volt a termelésbe lépett új tavak és 241 hektár a rekonstrukció után termelésbe vont tavak területe. 2005-ben az összes lehalászott hal 19103tonna volt, amelybıl az étkezési hal mennyisége12189 tonna volt. A tógazdaságokban horgásztatással értékesített hal mennyisége 599 tonna volt. Az 1 hektárra jutó szaporulat 519 kg-ot ért el. Az étkezési hal döntı többségét a ponty tette ki 9739 tonnával, ami 80%-nak felel meg. A 1700 tonna növényevı hal részesedése 14%, míg a 215 tonna ragadozó halé 2%, míg az egyéb vadhal és nemes hal aránya 535 tonnával 4 % -ot tett ki. A fogyasztási szokásokhoz igazodó étkezési ponty átlagsúlya 1,6kg volt. A tógazdasági haltermelés jelentıs szerepet játszik a természetes vizek halállománypótlásának telepítı anyagának biztosításában is, továbbá a horgásztavak mennyiségi és minıségi haligényének kielégítésében. A rendelkezésre álló adatok szerint Magyarországon az üzemelı halastavak mintegy 68%-át étkezési hal, 17%-át növendék hal elıállítására, 10%-át ivadéknevelésre és a maradék 5%-ot pedig 9
egyéb célra, például horgásztatással történı halértékesítésre hasznosítják egy termelési perióduson belül. Megállapítható, hogy a halastavak mintegy 40%-a elöregedett, és általában korszerősítésre és/vagy felújításra szorul (2. ábra). Az elmúlt évtizedben a támogatási rendszer következtében a halastó felújítások a korábbinál nagyobb mértékőek voltak ugyan, de nem elegendıek a több évtizedes, elhanyagolt mőszaki állapotú tavak megmentéséhez. A stratégiai célkitőzések eléréséhez, az árualap biztosításához és a választék bıvítéséhez a felújítások mellett új tavak építésére is lehetıséget kell biztosítani. 2. ábra A magyarországi halastavak építési idı szerinti megoszlása 20 % 16 % 9 % 39 % 16 % 1700-1919 1920-1944 1945-1959 1960-1979 1980 - napjainkig Forrás: HALTERMOSZ, 2000 A tógazdasági haltermelésben az utóbbi években megjelent és egyre nagyobb teret nyer a természet közeli módon és meghatározott feltételek betartásával nevelt étkezési hal termelés. A magyar szakmai szóhasználattal biohaltermelés a 2092/91/EGK rendelet értelmében az organikus akvakultúra körébe tartozik. A hazai tógazdaságok egyre nagyobb számban kapcsolódnak be az Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrárkörnyezet gazdálkodási intézkedésének vizes élıhely célprogram csoportjaiba (D1. extenzív halastavak fenntartása, D2. vizes élıhelyek létrehozása, D3. zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása, D4. nádgazdálkodás). Ez a program biztosítja a fenntartható környezetbarát gazdálkodási gyakorlat napi alkalmazását. 3.2.2.2. Intenzív üzemi haltermelés 2005-ben 10 intenzív haltermelı üzem mőködött Magyarországon, melyek többsége geotermikus energiát hasznosító rendszer. Az intenzív rendszerekben elıállított halmennyiség 1921 tonna, ebbıl az étkezési célra elıállított mennyiség 1471 tonna volt. Az intenzív üzemek összes termelése az utóbbi években folyamatosan növekszik. 2004-hez viszonyítva a teljes termelés 8 %-kal, a végtermék kibocsátás pedig 14 %-kal nıtt egyetlen év alatt, jól bizonyítva a piaci kereslet húzóerejét,. E számok jól igazolják a halászati termékek iránti kereslet növekedését, amire leggyorsabban, legrugalmasabban a viszonylag rövid termelési ciklusú intenzív üzemek tudnak reagálni. Intenzív üzemi haltermelésünk meghatározó jelentıségő halfaja továbbra is az afrikai harcsa, amelynek hazai piaci bevezetése az utóbbi években a magyar halászat valódi sikertörténete. E halfajból a termelık 2005-ben mintegy 15 %-kal többet értékesítettek mint 10
a megelızı évben, amikoris közel 30 %-os volt a növekedés 2003-hoz képest.-. Az afrikai harcsa az intenzív rendszerben nevelt hal mennyiségének mintegy 95%-át adja. 3.2.2.3. Természetesvízi halászat A halászati ágazat másik termelı bázisa a természetes vizek közvetlen hasznosítása. Ez alapvetıen kétirányú: kereskedelmi halászat és a rekreációs célú hasznosítás. A rekreációs célú hasznosítás nagyobbik fele a horgászat (több mint háromszázezer fı) és a kisebbik fele a kisszerszámos ún. hobby halászat (kb. 3000 fı). 2005. évben a két, illetve három szereplı együttes zsákmánya 7609 tonna volt, melybıl 7317 tonna az étkezési célú. A kereskedelmi célú halászat 2005-ben 3051 tonna halat zsákmányolt a teljes fogás mintegy 40%-át -, melynek kb. 33%-a ponty, 38%-a növényevı hal, 7%-a ragadozó és 22%-a egyéb hal. A természetes vizek területe közel 1.500 adminisztratív egységre, úgynevezett halászati vízterületre tagolódik, melyek halászati jogát általában 15 éves idıtartamra pályázat útján nyerhetik el a hasznosítók, amely rekreációs hasznosítás lehetıségét is jelenti A halászati vízterületek (az állam halászati joga érvényesül) nagysága mintegy 141 ezer hektár. Az üzemi halászat nagyobb és kisebb szereplıinek eszközállománya elöregedett, pótlásuk a munkahely megırzés és a tradíciók fennmaradása szempontjából is indokolt. Magyarországon természetes vízterületen és víztározón folyik kereskedelmi célú halászat, részben a hagyományos halászati módszerekkel, részben a tógazdasági haltenyésztés bizonyos elemeinek átvételével (elsısorban víztározókon és néhány holtágon). Ez utóbbi területek kivételével a vizek döntı többségén egyszerre folyik kereskedelmi célú és rekreációs halászat. A természetesvízi halászatot folytató vállalkozások egy része tógazdasági tevékenységet is folytat és a halászati engedélyt kiváltók egy része nem fıállásban végzi tevékenységét. A részfoglalkozású halászok száma a kiadott engedélyek alapján közel háromezer fı. A tógazdasági haltermelés fontos szerepet tölt be a természetes vizek halasításához szükséges tenyészanyag (közöttük védett és veszélyeztetett fajok) elıállításában. 3.2.2.4. Horgászat A természetesvizek hasznosításában egyre meghatározóbb a horgászat rekreációs tevékenysége. A horgászok létszáma az 1960-as évek ötvenezres létszámáról mára háromszázezer fı fölé emelkedett. Ez a lakosság mintegy 3,2%-a, és ezzel az adattal Európában a 13. helyen állunk. Magyarország legnagyobb civil társadalmi szervezete a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), mely 25 megyei illetve területi szövetséget és 1.079 egyesületet fog össze. A horgászok 2005-ben 4534 tonna halat fogtak, mely a természetes vízi zsákmány 60%-a, vagyis a horgászzsákmány a kereskedelmi halászatnak közel másfélszerese volt. A horgászzsákmányban 55%-ban a 2473 tonna ponty volt a meghatározó. Fontos zsákmányi kör a ragadozó halak csoportja 480 tonnával, ami az összes fogás 11%-a volt. Fontos és kiemelendı horgászhal a növényevı halak közül az amur, melynek részesedése 307 tonnás fogással 7 %. A fennmaradó 27 % döntı többségét a keszegfélék adták. Jelentısen emelkedett a tógazdaságokban horgásztatással értékesített halmennyiség, így a természetes vizek mellett a tógazdaságok is jelentıs szerepet kezdenek betölteni a rekreációs igények közvetlen kielégítésében. A tógazdaságok jelentısége a horgászzsákmány biztosításában kulcsszerepet játszó haltelepítések területén is megfigyelhetı. A 2004-es közel 6 ezer tonnás telepítésbıl a ponty önmagában 5 ezer tonnát tett ki. A ragadózó hal telepített mennyisége mintegy 130 tonna volt, míg a fennmaradó halak többségét ebben az esetben is a keszegfélék adták. 11
3.2.2.5. Halfeldolgozás és marketing Magyarországon jelenleg 24 jelentısebb halfeldolgozó üzem mőködik, melybıl 18 fıleg elsıdleges halfeldolgozással foglalkozik, további 6 üzem a halfeldolgozás különbözı specializált formáit (pácolt hal gyártás, halfüstölés) végzi (3. ábra). Az üzemek többségében importhal átcsomagolással is foglalkoznak. Az elsıdleges halfeldolgozási kapacitás a legnagyobb üzemben 5,2 tonna/8 órás mőszak. A legkisebb kapacitású üzem 0,4 tonna/mőszak élıhal feldolgozására alkalmas. Az évente feldolgozott halmennyiség körülbelül 5000 tonna, melynek kb. 45-50%-a a hazai édesvízi hal (ebbıl kb. 1400 tonna afrikai harcsa) és a maradék az import eredető hal. A hazai feldolgozó üzemek által elıállított termékek közül legjelentısebb a csomagolt, fagyasztott és az elıhőtött haltörzs. További termékek: halszelet, halfilé friss és fagyasztott formában, halkonzerv, halászléalap és kocka, pácolt hal, füstölt hal, halpép, valamint hidegkonyhai készítmények, úgymint különbözı pástétomok és halsaláták. 3. ábra A magyarországi jelentısebb halfeldolgozó üzemek és a halforgalmazás szempontjából fontosabb üzletláncok területi elhelyezkedése A hazai halforgalmazásra jellemzı, hogy a legfontosabb termékpálya szereplık minıségükben nem változtak, azonban a gazdasági jelentıségük és az általuk forgalmazott hal és halászati termékek mennyisége viszont igen. Ez a termékpálya az elmúlt 10 évben alaposan átrendezıdött. Sajátos helyzet Magyarországon, hogy a haltermeléssel, illetve halászattal foglalkozó vállalkozások azok, akik meghatározóak a halfeldolgozásban is annak ellenére, hogy megtalálhatók önálló, csak halfeldolgozással (konzerv, pácoló, füstölı stb.) és halforgalmazással foglalkozó üzemek is (4. ábra). Az export tevékenységet fıleg a haltermelık és halkereskedık bonyolítják, mivel annak 12
elsıdleges formája az élıhal. Az importban - mely fıleg feldolgozott, vagy elsıdleges feldolgozáson átesett halak forgalmazását jelenti megjelennek a szupermarket hálózatok is. Az élıhal importot mely mennyiségében ugyan nem jelentıs elsıdlegesen a haltermelık és közvetítıi kereskedık bonyolítják. Ez a hal szinte kizárólag étkezési célú felhasználásra kerül. Az országban halászati aukciós központok nincsenek, és a jövıben sem valószínősíthetı a létrejöttük. 4. ábra A magyarországi halforgalmazás fıbb irányai Export / Import Haltermelı Horgász szervezet Halfeldolgozó Halfeldolgozó Szupermarket Vendégl glátóipar Fogyasztó Halkereskedı (kis- és s közvetk zvetítıi kereskedelem) Export / Import Export / Import A változások, illetve átrendezıdések jelenleg is folyamatban vannak, melyek fıbb elemei az alábbiak: - csökken az élıhal exportunk, és jelentısen nem növekszik a feldolgozott halászati termékeink kivitele, - a horgászpiac jelentısége folyamatosan növekszik, - csökken a halkereskedık forgalomban betöltött szerepe és a kiskereskedelmi egységek száma is folyamatosan csökken; - a szupermarketek szerepe folyamatosan növekszik, mind az élıhal és mind a feldolgozott termékek vonatkozásában, - a halfeldolgozó üzemek kibocsátása mind mennyiségben és mind választékban ugyan csak kismértékben, de növekszik, - direkt módon a fogyasztók felé közvetlenül történı értékesítés jelentısége nem számottevı, - a vendéglátóipar szerepe stagnál a halforgalmazásban, de egyes térségekben szinte nulla szerepe, míg másutt számottevı. 13
Az utóbbi hat év export-import adatai a hal és halászati termékek import arányának növekedését szemlélteti az alábbi táblázat. 1. táblázat Magyarország hal- és halászati termék export-importja 2000-2005-ben Nettó súly tonna 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Érték ezer USD Nettó súly tonna Érték ezer USD Nettó súly tonna Érték ezer USD Nettó súly tonna Érték ezer EUR Nettó súly tonna Érték ezer EUR Nettó súly tonna Érték ezer EUR Export 3 454 4 886 3 376 4 876 2 544 4 162 2 704 4 991 1 964 3 325 1 000 2 367 Import 14 601 24 423 15 402 27 872 16 413 31 309 17 437 32 669 18 836 36 536 17 507 43 068 Export/Import % 23,6 20,0 21,7 17,5 15,5 13,3 15,5 15,3 10,4 9,1 5,7 5,5 3.2.3. III. Prioritási tengely: Közös érdekeket célzó intézkedések 3.2.3.1. Halászati kutatás A magyar halászati kutatás komoly múltra tekint vissza: 2006-ban ünnepelte intézményes fennállásának 100. évfordulóját. A magyar halászati kutatások célja és feladatai összhangban vannak a nemzeti halászati stratégiai célokkal és azok megvalósítását segítik el. A kutatás-fejlesztésnek az oktatással és szaktanácsadással együttmőködve vízi erıforrásaink felelısségteljes hasznosítására és védelmére kell összpontosítania, az egészséges táplálkozás fejlesztése és az életminıség javítása érdekében. Jelentısebb halászati kutatások a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézetben, valamint egyetemi tanszékeken, egyes magánvállalkozásoknál és nemzeti parkokhoz kapcsolódóan folynak. A közöttük kialakult szoros együttmőködést folytatni kell a nemzeti és nemzetközi projektek mentén szervezıdı konzorciumok formájában, ahol a termelık (kiemelten a kis és középvállalkozók) elengedhetetlen szereplık. A kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását a már meglévı és a jövıben még szorosabban megvalósuló hosszú távú partnerség ösztönzésével kívánjuk elérni a kutatók és a halászati ágazat szereplıi között. A halászati kutatás és gyakorlat kapcsolata innovatív fejlesztések keretében is megvalósul. Az innováció és technológiatranszfer szerepe az intenzív technológiák és az integrált technológiák megvalósításában különösen jelentıs. Kiemelt együttmőködésre van szükség a halászati ágazat és az alapjait jelentı vízi környezet viszonyának kutatásában és a kapcsolat rendszer harmonizálásában. 3.2.3.2. Promóció és piacfejlesztés A magyar általános fogyasztói szokások lassú változása következtében a halfogyasztási szokások is változóban vannak. A többéves promóciós akcióknak valamint a folyamatos árukínálat biztosításának köszönhetıen az ünnepekhez, kiemelten a Karácsonyhoz és a Húsvéthoz, kötött fogyasztási csúcson kívül a rendszeres halfogyasztás jelei is mutatkoznak. A fogyasztásösztönzı kampányok támogatásán kívül jelentıs a fogyasztók részére széles választékot biztosító termékfejlesztés támogatása is. A halfogyasztást növelı kampányok szervezéséhez és eredményességének méréséhez elengedhetetlen a fogyasztók visszajelzéseinek elemzése. Ezt a fogyasztói szokások felmérésével és elemzésével érhetjük el. 14
3.2.3.3. A humán erıforrás helyzete a halászati ágazatban Az ágazat méretébıl következıen a foglalkoztatottak száma is alacsony a mezıgazdaságban foglalkoztatottakhoz képest. Mivel többnyire a statisztikai küszöb alatt van az egyes egységekben foglalkoztatottak létszáma, statisztikai nyilvántartásuk nem teljes körően megoldott. Gyakori a foglalkoztatási átfedés, például ugyanaz a dolgozó foglalkoztatható a gazdasági egység akvakultúrás létesítményében és halfeldolgozójában egyaránt, vagy egyazon dolgozó alkalmazottja a vállalkozás tógazdaságának, de ugyanakkor természetesvízi halász is. A jelenleg elérhetı adatok szerint 2005. évben 1 404 fı teljes munkaidıs és 422 részmunkaidıs foglalkoztatott (összesen 1 826 fı) dolgozott közvetlenül a haltermelésben. Azonban felhívjuk a figyelmet arra a tényre, hogy a haltermelésben, mint alaptevékenységben dolgozók mellet, még továbbiak számára biztosítanak munkalehetıséget a az input és output oldalhoz kapcsolódóan, így az aqua-business tényleges foglalkoztatotti létszáma jelentısen meghaladja az alaptevékenységben foglalkoztatottakét. Az alkalmazotti struktúra felmérésére elindult egy program, de kiterjesztése az NHST tervidıszakában, míg megvalósítása a tervezési idıszak elsı negyedében szükséges. A foglalkoztatottsági helyzetrıl reprezentatív felméréssel kapott adatok alapján alkothatunk képet. A feldolgozóiparban dolgozók kor és végzettség szerinti struktúráját a késıbbiekben tervezzük részletesen felmérni és elemezni. 3.2.4. IV. Prioritási tengely: Halászati területek fenntartható fejlesztése Ehhez a tengelyhez kapcsolódó intézkedések a Magyarországi viszonyokat alapul véve csak nagyon nehezen lennének alkalmazhatóak, mivel az országban nem találhatunk olyan területeket ahol egyszerre jellemzı az alacsony népsőrőség, a hanyatló halászat mely a településen lévı halászközösségek létét veszélyezteti. A potenciálisan önszervezıdı akciócsoport sehol sem érné el a szükséges kritikus tömeget. Mindezek miatt a hazai döntéshozók az ágazati képviselettel egyeztetve úgy ítélték meg, hogy ezen prioritási tengely mentén nem fogalmazunk meg célkitőzéseket és támogatandó intézkedéscsomagokat. 3.2.5. V. Prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás A 2000-2006-os Középtávú Halászatfejlesztési Program tervezési idıszakából a 2004. május elsejei csatlakozásunkat követıen az elızetesen elkészített, és a Bizottság által elfogadott Operatív Programnak megfelelıen a HOPE (Halászati Operatív Pénzügyi Eszköz) keretében társfinanszírozott támogatások rendszerét az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) tartalmazza. Ennek megfelelıen a Technikai Segítségnyújtás (TS) a halászati program adminisztratív megvalósításában is az AVOP keretében történt. Mivel a 2007-2013 idıszakra önálló program kidolgozása és megvalósítása szükséges, a TS keretei és támogatási irányai is önállóan kerülnek kidolgozásra. A technikai segítségnyújtás keretében kívánjuk megvalósítani a halászati ágazat statisztikai adatainak felmérését és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat. A természetesvízek hasznosítói, területi, telepítési és lehalászási adatait az Országos Halászati Adattár, a tógazdaságokra vonatkozó hasonló adatokat az Agrárgazdasági Kutató Intézet tartja nyilván az adatszolgáltatóktól beérkezı adatok alapján. A két adatbázis alapján évente elkészített összesítı jelentések képezik az alapját a különbözı szervezeteknek megküldendı ország statisztikának (EUROSTAT, FAO, OECD). A teljes áttekinthetıség miatt a két adatbázis egységes kezelése szükséges és az adatbázis kezelésének forrását folyamatosan biztosítani kell. 15
4. ÁGAZATI ELEMZÉS A magyarországi halászati ágazat a kedvezı ökológiai adottságok és a vidéki térségekben fellelhetı erıforrások kihasználásában alapvetı szerepet játszik. A hazai agrárgazdaság egyik nagy múltú és a jövıben is mindenképpen fenntartandó, illetve fejlesztendı ágazata. Mivel a magyar halászati ágazat esetében a halfeldolgozás és a termelés élesen nem válik el, ezért a halfeldolgozó szakágazat kérdéseit is ehelyütt tárgyaljuk. A teljes ágazati vertikum szereplıi közül a halforgalmazás és értékesítés szinte teljesen, míg a horgászat részlegesen elválik a termelı egységektıl. 4.1. Ágazati SWOT elemzés és fejlesztési lehetıségek Az ágazati SWOT elemzést a három meghatározó alágazatra bontva végeztük el, melyek a következık: akvakultúra (2. táblázat), természetesvízi halászat (3. táblázat) valamint halfeldolgozás és marketing (4. táblázat). 16
2. táblázat A magyar akvakultúra (tógazdasági és intenzív üzemi termelés) alágazat SWOT analízise Strengths Erısségek - Kedvezı klimatikus viszonyok - Jó minıségő tenyészanyag elıállítás - A halastó vizes élıhelyként funkcionál - Polikultúrás termelési lehetıség - Magasabb szintő élelmiszerbiztonság a termelt, mint a fogott halak esetében - A víztakarékos és környezetbarát haltermelés technológiai alapjai ismertek - A biohal termelés technológiai alapjai adottak a tógazdaságokban - Bevezetett minıségbiztosítási rendszerek Opportunities Lehetıségek - A magyar lakosság életminıségének javítása egészséges hal ellátással - Horgász halpiac folyamatos bıvülése - A gabona-alapú állattenyészési ágazatok kiemelt fejlesztése - Növekvı igény az akvakultúrákban termelt halak kihelyezésére szabad vizekbe (természetvédelem, rekreáció) - Öko- és horgászturizmus töretlen népszerősége - Alternatív földhasználati módok térnyerése - Technológiatranszfer igény a fejlıdı országok részérıl Weaknesses Gyengeségek - Degradálódott halastavak - Alacsony mőszaki színvonal a termelésben - Nem kellıen képzett és kiöregedı munkaerı - Jelentıs regionális különbségek a termelés feltételrendszerében - Konzervatív termelıi szemlélet - Innovatív szemlélet alacsony szintje - Magas kallódás és egyéb veszteségek - Integrációs kapcsolatok hiánya - Alacsony színvonalú termelıi szervezıdések - Intenzív üzemi termelés alacsony energetikai hatékonysága - Hazai haltápok alacsony felhasználási szintje Threats Korlátok, Fenyegetettségek - Fokozódó madárkártétel (pl. kormorán) - Termelési költségek (víz, energia, takarmány) növekedése - Koi herpesz vírus megjelenése - Környezetterhelési díj - Vízszennyezések - Konfliktusok a természetvédelem, a vízgazdálkodás és a halászat között - Szigorodó állatvédelmi, környezet- és természetvédelmi elıírások betartásának többlet költsége 3. táblázat A magyar természetesvízi halászat SWOT analízise Strengths Erısségek - Megfelelı klimatikus és vízrajzi viszonyok (Balaton, Duna és a Tisza és ezek vízrendszere) - Halászati hagyományok - Mőködı termelıi csoportok - Az értékesítésben integrált halászok Opportunities Lehetıségek - Rekreációs célú halgazdálkodási tevékenység folyamatos bıvülése - Szelektív halászat szükségessége a természetes víztereken - Horgász halpiac bıvülése Weaknesses Gyengeségek - Vízminıség kockázatok - Kiegyenlítetlen és idıszakosan bizonytalan árualap - Alacsony fogástechnikai színvonal a halászatban (mőszaki, technikai és informatikai) - Nem kellıen kidolgozott és alkalmazott szelektív halászati módok - Halırzés alacsony színvonala (személyi, tech.-i) - Hiányos adatgyőjtés és adatszolgáltatás Threats Korlátok, Fenyegetettségek - Szigorodó állatvédelmi, környezet- és természetvédelmi elıírások - Fokozódó madárkártétel - A horgásztársadalom ellenérzései - Fogyasztói félelem a vízszennyezések hatásainak kitett halakkal szemben 17
4. táblázat A magyar halfeldolgozás és marketing SWOT analízise Strengths Erısségek - Bıvülı feldolgozott termékskála - Bevezetett minıségbiztosítási rendszerek (HACCP, ISO) - Nyomonkövethetıség (tótól a tányérig) esetenként megvalósul a nagy üzletláncoknál - Bio-halfeldolgozás - Mőködı marketingkommunikációs program Opportunities Lehetıségek - Lassan, de növekvı mértékő kereslet - Közétkeztetés növekvı gazdasági súlya - Ellátatlan területek (fehér foltok) a halértékesítésben Weaknesses Gyengeségek - Alacsony mőszaki technikai színvonal feldolgozásban - A tógazdasági termelés túlzottan ponty-centrikus - Az elsıdleges feldolgozás túlsúlya - Alacsony feldolgozottsági szint - alacsony hozzáadott érték - A halfeldolgozók humán erıforrása zömmel a halászatból került ki, nem pedig az élelmiszeriparból - Az innovatív szemlélet hiánya - Termelık gyenge alkupozíciója a hipermarket piacon - Az együttmőködés hiánya az értékesítés területén Threats Korlátok, Fenyegetettségek - Rövid idın belül a magyar halhús fogyasztási szokások nem fognak megváltozni - Az export-import arány értékben még inkább eltolódik az import felé, mely fıleg feldolgozott termékeket foglal magában - Szigorodó állatvédelmi, élelmiszerbiztonsági elıírások betartásának többlet költsége - A cseh és lengyel konkurencia erısödése - Helytelen fajnév használat a kereskedelemben - A sütıhalak piacán a tengeri halfajoknak versenyelınyük van - Fogyasztói idegenkedés az új halfajokkal szemben 4.2. Problémaelemzés Az ágazati problémaelemzést problémafa segítségével három fı alágazatra bontva végeztük el, melyek: az akvakultúra (5. ábra), a természetes vízi halászat (6. ábra) és a halfeldolgozás és marketing (7. ábra). A késıbbiekben megfogalmazott célkitőzések a problémákból lettek levezetve, illetve ezek alapján lettek meghatározva. 18
5. ábra A hazai akvakultúra problémafája ÁGAZATI VERSENYKÉPESSÉG ROMLIK ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK HÁTTÉRBE SZORULNAK HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS A GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEGŐ FEJLESZTÉSEKET NEM BIZTOSÍTÓ ÖSSZÁGAZATI JÖVEDELEMTERMELİ KÉPESSÉG I. Akvakultúra (tógazdaság, intenzív üzemi) termelés nem kielégítı jövedelmezısége A potenciális szinthez képest alacsony színvonalú hozamok és szolgáltatások Értékesítési és piaci problémák Relatíve magas költségek Degradálódott halastavak Tórekonstrukció bevételekhez képest túl magas költsége Elöregedett és nem kellıen képzett munkaerı Túlzottan alacsony munkabérek Informatikai rendszerek fejletlensége Alacsony mőszaki színvonal Alacsony innovatív készség Konzervatív technológiai szemlélet Kutatás és gyakorlat kapcsolatának nem megfelelı szintje Magas kallódás Jelentıs mértékő hallopás Enyhe szankcionálás A növekvı rekreációs igények kiszolgálásának alacsony színvonala Nem kellıen diverzifikált gazdaságok Természetvédelmi korlátozások Pályázati források bonyolult elérhetısége Hektikus áralakulás Import ponty dömping áron Vertikális és horizontális integráció alacsony szintje Alacsony fokú termelıi szervezıdés Nem megfelelı együttmőködési készség Kedvezıtlen export import struktúra A szabályzó rendszer és környezet bonyolultsága és ellentmondásai Szegényes halfaj szortiment Koi-herpesz fenyegetettség Energia hasznosítás alacsony hatásfoka Jelentıs kompenzálatlan madárés vadkártétel Export piacok túlzott távolsága miatt magas szállítási költségek A konkurenciához képest magas vízgazdálkodási költségek Konfliktusok más erıforrás felhasználókkal K+F alul finanszírozottsága 19
6. ábra A hazai természetesvízi halászat problémafája ÁGAZATI VERSENYKÉPESSÉG ROMLIK ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK HÁTTÉRBE SZORULNAK HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS A GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEGŐ FEJLESZTÉSEKET NEM BIZTOSÍTÓ ÖSSZÁGAZATI JÖVEDELEMTERMELİ KÉPESSÉG II. Természetes vízi halászat leépülése Csökkenı nemeshal fogások Értékesítési problémák Nincs rend a vízpartokon Relatív adat és információ hiány Nem az élıhelynek megfelelı faji és korosztályi összetételő haltelepítések Relatíve értéktelen invazív halfajok agresszív terjeszkedése Idıben változékony árualap (mennyiség, minıség, faj) Jelentıs mértékő hallopás Jelentıs mértékő madárkártétel Kötelezı adat és információszolgáltatás nehézségei Nem egységes adat kezelés Kiszámíthatatlan vízszennyezések Élıhely degradáció, feliszapolódás Ívóhelyek degradációja Halbölcsık számának csökkenése Alacsony színvonalú halırzés Adatgyőjtés és adatfeldolgozás forrásszőkössége Rendkívüli árvizek Tavak, vízterek, holtmedrek nem megfelelı vízutánpótlása Fokgazdálkodás megszőnése Horgász/halász ellentétek Társadalmi elfogadottság alacsony szintje 20