Pszichológiatörténet Aczél Balázs 2011
Mi értelme van pszichológiatörténetről tanulni? Útkeresések története: Mi a téma? Mi a módszer?
Mivel foglalkozik a pszichológia? Klasszikus hagyomány: önmegfigyeléssel megragadó belső folyamatokként felfogott lelki jelenségeket, Freud és Watson óta megkérdőjeleződött, hogy közvetlen bejárásunk lenne saját belső életünkhöz. Gyermeklélektan, klinikai pszichológia: viselkedés, összehasonlító módszertan Szellemtudományos pszichológia: a fejünk felett lebeg örök értékek Pszichoanalízis: nem csak a tudatos, de a tudattalan is a lelki élet fóruma
A pszichológia nagyon rövid története 1910-es évek: a klasszikus tudatlélektan válsága 3 válasz: a viselkedés, az egész, a tudattalan Darwinista Fejlődéselvű Gyakorlati irányultságú Alaklélektan Behav. Pszichoanalítikus A lelki jelenségeket alkalmazkodási funkciójukban tekintik a fejlődés egyre A tanulás a Libidofejlődési elmélet, bonyolultabb középpontban emberfejlődési elmélet struktúrák Kognitív pszichológia: téma a megismerő funkciók de viselkedéses vizsgálatokból
Előzmények 18-19.század tudománya: Newton-i sikertörténet volt az útmutató. John Stuart Mill: a szociális tudományokat csak a fizikai tudományok módszertanának bevonásával fejleszthetjük.
Mi a módszer? Fő kérdés: Honnan származik a tudásunk? Mi az a tudományos megismerés? Mi a különbség tudomány és nem-tudomány között? Mitől tudomány valami? A filozófia kiindulópontja az, hogy a világ megismerhető Ehhez kell léteznie egy MÓDSZER-nek 2 fő kísérlet a módszer leírására: LOGIKAI POZITIVIZMUS, FALSZIFIKÁCIÓNIZMUS Közös: Koroktól független módszer Bárki aki alkalmazza őket tudós lesz A tudomány tekintélyét a módszere adja meg, nem a sikeressége
Pozitivizmus ADATGYÜJTÉS és VERIFIKÁCIÓ. Minden új objektív adattal ellenőrizzük a törvényt és ez által igazoljuk. Így végül mindent törvényekkel le tudunk majd írni. Ha-akkor; óramodell, állatgép, behaviorizmus A tudós minden előítélet nélkül tényeket gyűjt, majd általános törvényeket ír le (LEÍRÁS), amik mindenre érvényesek. Ezután előjelzéseket tesz (PREDIKCIÓ). Bécsi-kör: 20.sz elején formalizálódott A tudományos tételek összessége kimeríti az összes értelmes állítást. Otto Neurath. Minden más kifejezés (művészeti, vallási) értelmetlen, ha nem fordíthatóak tudományos megfigyeléssé. A tudomány sikeres -> Minden tudománnyá kell fordítani, az mindent megold Minden más legyen vagy alsóbb rendű, vagy ki az ablakon! A logikai pozitivizmus ma HALOTT, mára minden tétele megdőlt. Sosem működött így a tudomány ÉS NEM IS TUD.
Falszifikácionizmus Aki felelős az egész irányzat haláláért: Karl Raimund Popper (1902-1994) Pszichoanalízis és einsteini fizika: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik igazi tudomány? A tudomány pont a verifikáció ellentéte. Popper szerint pont azért nem tudomány a pszichoanalízis és az asztrológia, mert minden és minden ellentéte is lehetséges a rendszerükben. Semmilyen megfigyelés nem tud cáfoló lenni tételeikre. - Einstein elmélete azonban kizár bizonyos eseteket: a fény nem haladhat egyenesen gravitációs térben. Ha igen, akkor az elmélet téves. (de tudományos!) - Popper: támogató adatokat mindenhez lehet találni. A tudományos állítás meghatározó eleme a CÁFOLHATÓSÁG.
Falszifikácionizmus - A valódi tudományos tételeknek tiltaniuk kell bizonyos esetek fennállását. Ha az eset mégis fennáll, akkor a tétel elvetendő. Állítás fajták Példa Módszer Minden hattyú fehér Falszifikáció (=nincs nem fehér hattyú) Szigorúan univerzális állítások = Tisztán nonegzisztenciális állítások (egy adott dolog nemlétezésére irányul) Tisztán egzisztenciális állítások (egy adott dolog létezésére irányul) Megszámolható dolgokra vonatkozó állítás Van fehér hattyú Az állatkert összes hattyúja fehér Verifikáció Indukció
Falszifikácionizmus - A valódi tudományos tételeknek tiltaniuk kell bizonyos esetek fennállását. Ha az eset mégis fennáll, akkor a tétel elvetendő. Állítás fajták Példa Módszer Minden hattyú fehér Falszifikáció (=nincs nem fehér hattyú) Szigorúan univerzális állítások = Tisztán nonegzisztenciális állítások (egy adott dolog nemlétezésére irányul) Tisztán egzisztenciális állítások (egy adott dolog létezésére irányul) Megszámolható dolgokra vonatkozó állítás Van fehér hattyú Az állatkert összes hattyúja fehér Verifikáció Indukció
Falszifikácionizmus - A valódi tudományos tételeknek tiltaniuk kell bizonyos esetek fennállását. Ha az eset mégis fennáll, akkor a tétel elvetendő. - Minél többet tilt egy elmélet, annál jelentősebb. - A tudományos munka célja, hogy cáfolható állításokat tegyen és mindent elkövessen, hogy megcáfolja azokat. - Egy tudományos elméletről legjobb esetben csak annyi mondható, hogy eddig nem sikerült cáfolni, de azt nem, hogy bizonyított. (nem matematikai logikai tételekről van szó) => a tudomány cáfolható elméletek felállítása és cáfoló adatok keresése.
Falszifikácionizmus Problémák: Nem foglalkozik az elméletek tartalmával. Minden lehet tudomány, ha a módszer megfelelő? A frenológia és a parapszichológia is tudományos módszereket használt(t) mégsem fogadja el őket a tudományos világ. A tudománya gyakorlatban nem így működik. Egy ellentmondás miatt nem szoktak egy egész elméletet elvetni.
Naturalisztikus megközelítés Thomas Kuhn (1922-1996) A tudomány egy emberi vállalkozás, nem elvont idea Az előzmények és az aktuális társadalom fontos meghatározói annak, hogy mi része az adott tudománynak A tudományos fejlődéshez a tudósoknak el kell fogadni az alapszabályokat, célokat és módszereket. Ez alkotja a kor PARADIGMÁját A paradigma általában nem tanított tudás, mégis mindenki felveszi, ez a természetes hozzáállás. A kísérletek sosem a paradigmát tesztelik, hanem kérdéseket (rejtvényeket) a paradigmán belül Ha a tudós nem tudja megoldani a kérdést az a tudós és nem a paradigma hibája
Tudományos forradalmak Az anomáliákat vagy félreteszik, vagy a paradigmán belül próbálják megoldani Ha túl sok az anomália, akkor növekszik a szabadsága a tudósoknak, hogy a paradigmán kívüli utakat is kipróbáljanak Ha túl sok az anomália, akkor bekövetkezhet a tudományos forradalom: új személet, új módszerek A fiatalok lelkesednek, az öregek kihalnak A korábbi művek, szerzők átértékelődnek
Tudományos forradalmak
Naturalisztikus megközelítés Nagyon népszerű tudományfelfogás a 70-es években, azóta egyre inkább ellentmondásos elképzelés Kuhn fő érdeme, hogy a figyelmet a tudomány tényleges művelésére irányította egy idealizált tudományfelfogás helyett. Problémák: Nincs nagyon példa tényleges tudományos forradalomra, ahogy Kuhn elképzeli. Irracionális tudománykép: Kuhn szerint a rivalizáló paradigmákat nem lehet racionális alapon összehasonlítani (pedig egyszerűség, tények és produktivitás alapján lehet) Ezek nélkül nem sok marad az elképzeléséből.
Neometodológiai megközelítés Lakatos Imre (1922-1974) Popper követője, de elismeri a történeti körülmények figyelembevételét. Vissza kívánja állítani a tudomány objektív kereteit. Kutatási programok vannak, amik egy kemény mag (~paradigma) köré épülnek fel Ezt védőövként veszik körül hipotézisek és módszerek. Ezeket teszteljük csak. Cseréik nem hatnak a magra. Kritika: nem veszi figyelembe a társadalmi és történelmi folyamatokat a tudomány leírásához.
Konklúziók Milyen egy jó elmélet? Cáfolható perdikciókat tesz (de nem biztos, hogy eldobjuk, ha megcáfolják) Az elméletből modellek készíthetőek. A kísérletekkel a modelleket teszteljük. A modell előnyei: nem kell a valóság komplex egészét megmagyaráznunk, csak egy leegyszerűsített helyzetet. Az elmélet fényében értelmet kapnak a mért adatok. Elmélet nélkül az adatoknak nincs jelentése. A várakozástól való eltérés esetén módosíthatjuk az elméletet, de a hibát máshol is kereshetjük: pl. a kísérlet menetében, módszertanában, a kísérleti alanyokban, a statisztikában, a következtetésekben. Nincs minden helyzetre érvényes tudományos eljárás. Kreativitás kell!