Tudományfilozófia. A demarkáció problémája

Átírás

1 Tudományfilozófia A demarkáció problémája

2 Az óra tematikája I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Az órán a tudomány szót általában a legszűkebb értelmében használjuk, de a legtöbb esetben ez értelemszerűen kiterjeszthető. Tudomány és nem-tudomány/áltudomány A modern tudomány kialakulása A Bécsi Kör és a logikai pozitivizmus Popper és a falszifikálhatóság kritériuma Összeesküvés-elméletek, a falszifikálhatóság alkalmazása Lakatos és a kutatási programok Feyerabend, az ismeretelméleti anarchista Manapság

3 I/1. Mi a tudomány és mi nem az? a kérdést a legáltalánosabb formában a filozófusok tették fel: Mi a tudomány? Mitől tudományos egy eredmény, egy gondolatmenet, egy kijelentés, egy gyakorlat? Mi különbözteti meg a többi, nem tudományos szövegtől és tevékenységtől? Milyen példákat lehet hozni a nem-tudományokra? És milyen példákat lehet hozni az áltudományokra? a tudomány elhatárolása a nem-tudománytól (főleg az áltudománytól) a demarkáció problémája, a tudományfilozófia egyik központi kérdése

4 I/2. A demarkáció haszna egészségügy: hatásos kezelések igazságügyi szakértőség: a legmegbízhatóbb szakértői tudás környezetpolitika: a potenciális veszélyforrások elkerülése tudományos oktatás: védekezés a nem megbízható tudással szemben Milyen egyéb példákat tudunk mondani?

5 II. A modern tudomány kialakulása tudományos forradalom (17. század) a modern értelemben vett tudomány kezdetei a puszta megfigyelés helyett kísérletezés felvilágosodás (18. század) az ész mint vezérelv a tudást és a társadalmi berendezkedést a tudományokra kell alapozni romantika (19. század) az érzelmek és az individualizmus hangsúlyozása nemcsak az analitikus és racionális megközelítés értékes pozitivizmus (19. század) a természetről alkotható valamilyen biztos (pozitív) tudás a tudásnak tapasztalati (empirikus) tudásnak kell lennie

6 III/1. A Bécsi Kör természet- és társadalomtudományokkal, logikával és matematikával foglalkozó tudósok és filozófusok csoportja 1924 és 1936 között találkoztak rendszeresen a Bécsi Egyetemen nevezetesebb tagok: Rudolf Carnap, Kurt Gödel nem tagok, de közel álló személyek: Karl Popper, Ludwig Wittgenstein

7 III/2. A logikai pozitivizmus és célja a filozófia újjászervezése, hogy teljesen alkalmas legyen az emberi racionalitást megtestesítő tudomány szolgálatára a tudomány szolgálatába nem állítható, értelmetlen filozófia (metafizika) kritikája; nem demarkációs kísérlet! A semmítés nem merül ki a megsemmisítésben és a tagadásban. Maga a Semmi semmít. (Martin Heidegger: Mi a metafizika?) A metafizikusok zeneileg tehetségtelen muzsikusok. (Rudolf Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül)

8 III/3. A Bécsi Kör tudományfelfogása a tudomány egységes és folyamatosan gyarapszik a megfigyelések világosan elválnak az elméletektől a tudományos módszer induktív (az egyediből, megfigyeltből következtet az általánosra, elméletre) Ez a liba fehér. Ezek a libák is fehérek. Minden liba fehér.

9 III/4. A tudományos felfedezés és igazolás a felfedezés és az igazolás kontextusai: a felfedezés, elméletalkotás történhet intuitív, nem tudományos módon is (pl. Kekulé kígyó-álma; Rámánudzsan és Námagiri istennő) az igazolás, az állítások szerkezetének és igazságértékének vizsgálata csak racionális, tudományos módon történhet

10 III/5. A helyes nyelvhasználat a helyes filozófia = helyes nyelvhasználat: értelmes beszéd = valódi ismeretek értelmetlen beszéd = látszatismeretek logikailag korrekt nyelv tapasztalaton alapuló fogalmak háromféle logikailag értelmes állítás: tautológia (mindig igaz): Most vagy esik az eső, vagy nem. ellentmondás (mindig hamis): Most esik az eső, és nem esik az eső. tapasztalati állítás (igaz vagy hamis): olyan állítás, amely igazolható (verifikálható) látszatállítás logikailag inkorrekt: Caesar egy és. nem empirikus: Caesar egy prímszám.

11 Megtapasztalható Nem megtapasztalható Logikailag nem helyes Logikailag helyes Értelmes beszéd = tudományos Értelmetlen beszéd = nem-tudományos Tehát, ha egy fogalom érzékszervekkel megtapasztalható, és ezek a fogalmak logikailag helyes sorrendben követik egymást, az tudományos. Minden más humbug. Ez biztos?

12 III/5. A logikai pozitivizmus problémái Léteznek-e tényleg olyan megfigyelési állítások, amelyek egyrészt közvetlen érzékszervi tapasztalaton alapulnak, másrészt elméletek építhetők rájuk? Ez a tárgy 23,4 C-os. Mi az, hogy Celsius-fok? Megbízható-e az indukció? Minden liba fehér. Amit eddig láttál. És ha a következő fekete?

13 IV/1. Karl Popper a Bécsi Kör belső ellenzékének is hívták hasonló nézetek a tudományról, mint a Bécsi Kör tagjainál: tudomány a megismerés kitüntetett formája a tudományos tudás tapasztalaton alapuló elméletekből áll és ezek egy logikai rendszerbe szerveződnek a tudomány egységes és folyamatosan gyarapszik a megfigyelés és az elmélet elválasztható de a tudományos módszer szerinte nem induktív, mert az logikailag nem korrekt

14 IV/2. A dedukció dedukció: az általános állításokat (elméleteket) vetjük össze az egyedi egyedi állításokkal (megfigyelésekkel) ha a következmény igaz: Hipotézis 1: Minden madár tud repülni. (hamis) Hipotézis 2: A holló madár. (igaz) Konklúzió: A holló tud repülni. (igaz) bár tudjuk, hogy tartalmilag nem jó, a formája miatt logikailag a következtetés helyes: (Hipotézis 1: Minden X az Y. Hipotézis 2: Z az X. Konklúzió: Z az Y. )

15 IV/3. A dedukció és a falszifikálhatóság ha a következmény hamis: Hipotézis 1: Minden madár tud repülni. (hamis) Hipotézis 2: A strucc madár. (igaz) Konklúzió: A strucc tud repülni. (hamis) Egyetlen hamis következménnyel meg lehet cáfolni bármely általános kijelentést (törvényt, elméletet)! a dedukcióval az elméleteket nem lehet igazolni (verifikálni), csak cáfolni (falszifikálni) falszifikálhatóság: a tudománynak a cáfolatokra kell törekednie, elméleteinek cáfolhatónak kell lennie

16 Ha létezik a (nem)tudomány óceánja, a tudományos elméletek hajói bátran bemennek a tapasztalat sziklái közé. Lesz, ami elsüllyed, és lesz, ami közelebb jut az Igazsághoz. De ami kint marad, az biztosan nem tudomány. Tapasztalat Elmélet

17 V/1. Összeesküvés-elméletek az összeesküvés-elméletek jellemzői: egy nagy horderejű eseményről vagy eseménysorról kíván számot adni az eseményt (vagy eseménysort) jelentős befolyással bíró emberek alapvetően kis létszámú, titkos és rossz szándékkal létrejött szerveződése sikeresen idézte elő. Milyeneket ismerünk?

18 V/2. Buta konteóhívők? nem a legműveletlenebbek hisznek a konteókban

19 V/3. Cáfolhatatlan összeesküvés-elméletek Cáfoljátok meg, hogy nincs chemtrail, titkos szabadkőműves társaság vagy gyíkemberek! Összeesküvéselméletekkel csak gyíkemberek vitatkoznak! a cáfolás mint elvi lehetőség, úgy tűnik, létezik de ha megpróbáljuk felhozni az érveinket: mi magunk is az összeesküvés támogatói vagyunk a háttérhatalom hiteti el velünk ezeket az ellenérveket stb. gyakorlatban a konteók cáfolhatósága nem létezik, csak igazolni lehet őket

20

21 VI/1. Lakatos Imre Popper belső ellenzéke a falszifikálhatóság jónak tűnő elméleti elképzelés, de a tudománytörténetben erre nem találni példát a tudósok nem vetik el az elméletüket csak azért, mert megcáfolták Newton és a gravitációelmélete Prout és kémiai elmélete

22 VI/2. Kutatási programok nem az egyedi elmélet számít, hanem a kutatási program (egymásra épülő elméletek sorozata) két részből áll: kemény mag: legfontosabb elvek, nézetek negatív heurisztika: ezt nem adják fel, ez jelöli ki a kutatási program irányát védőöv: a magot körülvevő segédhipotézisek pozitív heurisztika: ha baj van, ezen lehet módosítani

23 VI/3. Progresszív és degeneratív kétféle kutatási program van: progresszív: a problémák ellenére előre halad előrejelzéseket (predikciókat) tesz, amelyek beválnak esetleg újabb, váratlan felfedezésekre vezet degeneratív: már nem képes előre haladni egy helyben áll, nem tesz új előrejelzéseket a be nem váló előrejelzéseit folyton módosításokkal (vagy különféle körülményekkel) magyarázza ki, vagyis csak védekezést folytat

24 VI/4. Egy progresszív kutatási program Newton elmélete alapján a Naprendszeren belüli mozgások magyarázata kemény mag: a newtoni téridő, dinamika és a gravitációs erőtörvény védőöv: a konkrét égitestek száma, tömege és pozíciói számos elképesztő siker ha nem pontos az egyezés, új égitestet lehet feltételezni ez egyben predikcióra is vezet előzetes számítások alapján így találják meg a Neptunuszt a Naprendszer mozgásait és a fellépő árapályerőket egyre pontosabban tudják megjósolni

25 VI/5. Egy degeneratív kutatási program a Pasteur nyomán megszülető egyik orvosi kutatási program kemény mag: minden nem parazita vagy sérült szerv által okozott organikus sérülést mikroorganizmusokkal kell magyarázni védőöv: a mikroorganizmus fajtája ha nem egyik vagy másik fajta baktérium, akkor pl. vírus ennek egy alprogramjaként értelmezhető a 19. század végi ázsiai beriberi-járvány megmagyarázása a hántolt rizs egyoldalú fogyasztása volt a gond Patrick Manson szerint a járvány oka bakteriális fertőzés (tisztított rizsbe valamilyen baktérium került) valójában a rizstisztítás során elbomlott a rizs hüvelyében található B1-vitamin a járványt ez a vitaminhiány okozta

26 VI/6. Degeneratív vagy progresszív? a hidegfúzió elképzelése: kemény mag: lehetséges szobahőmérsékleten elérni hidrogénatomok egyesülését héliummá védőöv: egyesülés körülményei, a használt katód kísérletek: 1989: Fleischmann és Pons kísérlete elektrokémiai reakció során ötszörös energiatermelődés embernek sikerült reprodukálni az eredményt csak néhány 2011: Rossi és Focardi találmánya 400 watt energiabefektetéssel watt nyereség szabadalmat nem kaptak, mert szembemegy az energiamegmaradás törvényével kutató, éves konferenciák a témában posztmodern áltudomány vagy futurisztikus proto-tudomány?

27 VI/7. Hogyan hozzunk döntést? egy sikeres előrejelzéseket tevő progresszív programhoz érdemes ragaszkodni de nem biztos, hogy mindig az marad egy degeneratív programhoz ragaszkodni sem feltétlenül irracionális lehet, hogy a jövőben progresszív lesz nincs instant racionalitás csak az utókor tudni megállapítani, hogy egy kutatási program tudományos-e vagy nem csak az utókor tudja eldönteni, hogy jó ötlet volt-e ragaszkodni egy kutatási programhoz

28 Csak utólag határozható meg, melyik kutatási program tudományos, és mi nem az. A tudománytörténész az, aki visszanézve a múltat (mint egy régi videófelvételt) dönthet erről a kérdésről.

29 VII. Paul Feyerabend Lakatos jó barátja, az egész tudományfilozófiai hagyomány belső ellenzéke (ismeretelméleti anarchista) szerinte az eddigi javaslatok nem véletlenül nem jöttek rá a tudomány különlegességének és sikerének a titkára a tudomány kitüntetett szerepe a nyugati kultúra mítosza csupán A tudomány racionális? Ha igen, miért jobb a racionális a többinél? Jobb a módszere? Mi ez a módszer? Eredményesebb? Nem lehet az ok az anyagi támogatás? a válasz a demarkáció-problémára az, hogy nincs is valójában semmiféle meghúzható határ = tudományos relativizmus

30 Vajon a relativisták kihez mennek, ha betegek? Hagyományos orvoshoz vagy varázslóhoz?

31 VIII/1. Mi a helyzet ma? sem a verifikáció, sem a falszifikáció nem elég jó a tudománytörténet figyelembevétele alapvető fontosságú több, egymással összefüggő szempontot kell figyelembe venni pl. a tudósközösség belső és külső társadalmi viszonyai a megfigyelések és az elméletek nem választhatóak könnyen ketté (elméletterheltség) elvileg minden megfigyelt jelenségre vagy jelenségcsoportra végtelen számú elméletet fel lehet építeni a tudományos módszer és a tudomány nem egységes a demarkáció problémája azonban praktikus kérdésként feltéve igenis fontos!

32 VIII/2. Mi a helyzet ma? néhány kritérium az áltudományokra: tekintélyben való hit: meggyőződés, hogy adott személy(ek)nek különleges képessége van meghatározni, hogy mi igaz, és mi nem Minél több kritérium teljesülését látjuk, annál erősebbnek kell lennie a gyanúnak, hogy a vizsgált diszciplína áltudomány! megismételhetetlen kísérletek kiválasztott, nem általános kategóriát leíró példák a tesztelések elhagyása cáfoló információk figyelmen kívül hagyása beépített menekülőútvonal: az elmélet tesztelésére készített rendszer csak az eredmény megerősítésére alkalmas tartható magyarázatok helyettesítés nélküli feladása: az új elméletek így kevésbé megmagyarázhatóak, mint a korábbiak

33 Kulcsszavak és fogalmak demarkáció indukció és dedukció verifikáció és falszifikáció kutatási program (progresszív és degeneratív) kemény mag és védőöv tudományos relativizmus