SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Az óvodavezető Aláírás: Kapja: Budapest II. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Jóváhagyta: A nevelőtestület. Budapest, 2010. március 10. 1 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések, az alapító okiratban foglaltak részletezése II. Az óvoda szervezeti felépítése III. A vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, a belső kapcsolattartás rendje és formája 1. Vezetők közötti feladatmegosztás 2. Vezetők közötti együttműködés 3. A helyettesítés rendje 4. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás 5. Szakmai munkaközösségek 6. A vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás formája 7. Külső kapcsolatok IV. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés V. A működés rendje 1. A gyermekek fogadása, a vezetők benntartózkodása. 2. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával. 3. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. 4. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. 5. Intézményi védő, óvó előírások. 6. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők. 7. Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ ről, a házirendről, és a minőségirányítási programról 8. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok. VI. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. VII. Gazdálkodási tevékenység. VIII. Záró rendelkezések Melléklet 1. Adatkezelési szabályzat 2. A szabálytalanságok kezelésének rendje 2 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Az óvoda OM- azonosítószáma: 034229 neve: Virág árok Óvoda székhelye: Budapest 1026 Virág árok 8. telephelyének neve: Virág árok Óvoda telephelye: Budapest 1026 Virág árok 15. statisztikai törzsszáma: 677 677 Költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszáma: RAIFFEISEN BANK: 12001008-00368631 00100008 Az óvoda Fenntartója és felügyeleti szerve: Bp. II. kerület Önkormányzat Polgármesteri hivatal Budapest II. kerület 1021 Mechwart liget 1. Alapító okiratának száma, kelte: 471/2009.( X. 22. ) működési körzete: a fenntartó által kijelölt utcákkal határolt városrész csoportszáma: székhelyén: 4 telephelyén: 5 maximális gyermeklétszám: székhelyén: 89 telephelyén: 128 A Helyi Nevelési Program: Száma: 86/2010.(II. 18.) A költségvetési szerv bélyegzőinek lenyomata: Hosszú bélyegző 1db Körbélyegző 1 db Használhatja: vezető helyettes óvodatitkár gazdasági ügyintéző 3 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
3. Az óvoda jogállása Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Önálló jogi személy, az alapító okirat rendelkezése szerint részben önálló költségvetési szerv. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű költségvetési szerv. Vállalkozási tevékenységet nem folytat. 4. Az óvoda alapfeladata Az óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelési országos alapprogramjára épülő a nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott óvodai nevelési program alapján folyik. Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok: a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló, módosított 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet A működésre vonatkozó egyéb jogszabályok, különösen: a közoktatásról szóló törvény végrehajtására kiadott, többször módosított 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet 4 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
Az intézmény törzsszáma: 677 677 A költségvetési szerv tevékenységei: Alaptevékenysége: 851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 8510 Iskolai előkészítő oktatás 85101 Óvodai nevelés 851011 Óvodai nevelés, ellátás 562912 óvodai intézményi étkezés 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása: Hallássérült és beszédfogyatékos ( megkésett beszédfejlődésű )gyermekek integrált nevelése, ellátása. A feladat ellátására szolgáló vagyon és vagyon feletti rendelkezési jog: a.) A költségvetési szerv rendelkezésére áll a székhelyén kijelölt ingatlanrész. A költségvetési szerv rendelkezésére áll továbbá a leltár szerint nyilvántartott állóeszköz állomány. Vagyontárgyait tevékenységének ellátásához szabadon használhatja. b.) A költségvetési szerv az alaptevékenységének ellátását közvetlenül támogató vagy azt, kiegészítő tevékenységet folytathat, ha az nem akadályozza az intézményben folyó szakmai munkát. c.) A költségvetési szerv rendelkezésére álló helyiségeket a hatályos jogszabályok szerint bérletbe adhatja. A bérletbe adásra akkor van lehetőség, ha az nem akadályozza az intézményben folyó szakmai munkát. d.) A költségvetési szerv rendelkezésére álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni. 5 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
A költségvetési szerv vezetőjének megbízása: A költségvetési szerv vezetőjét a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete bízza meg nyilvános pályázat útján. A munkáltatói jogkör gyakorlása: A költségvetési szerv egyszemélyi felelős vezetője jogkörében gyakorolja a költségvetési szerv munkavállalói feletti munkáltatói jogokat. A költségvetési szerv foglalkoztatottjai jogviszonya: foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban történik. Feladatmutatók megnevezése és köre Feladatmutató megnevezése Óvodai nevelés, iskolai életmódra való felkészítés; a gyermekek létszáma, csoportszám Intézményi közétkeztetés éves élelmezési napok száma (nap/év) Pedagógusszakkönyv-vásárlás Pedagógus-szakvizsga és - továbbképzés Köre Az óvodába felvett gyermekek Az óvodában étkező gyermekek, az étkeztetést igénybe vevők létszáma Az óvodában közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak Az óvodában közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak 6 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
II. AZ ÓVODA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az óvoda szervezeti felépítése Közalkalmazotti tanács Óvodavezető Szülők közössége Gazdasági ügyintéző Óvodatitkár Vezetőhelyettesek Minőségfejlesztési vezető Nevelőtestület Technikai dolgozók 1. Szervezeti felépítés Vezető beosztások: magasabb vezető beosztású: óvodavezető vezető beosztásúak:a) a székhelyen dolgozó óvodavezető-helyettes, aki ellátja az általános helyettesi feladatokat b) telephelyen dolgozó óvodavezető-helyettes 2. Az óvoda alkalmazotti közösségét a székhelyén és telephelyén foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. 3. Az óvoda nevelőtestületét a székhelyén és telephelyén foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják. A székhelyen, valamint a telephelyen működő óvodapedagógusok önálló közösséget is alkothatnak. 4. Szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az óvodapedagógusok azonos feladatok ellátására a székhelyen és a telephelyen 5. Az óvoda minőségfejlesztési csoportjának tevékenysége egységesen fogja át a székhely- és a telephely tevékenységét. 6. Az óvoda székhelyén és a telephelyen a dajkák önálló csoportot alkotnak. 7 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
7. A gazdasági ügyintéző és az óvodatitkár az óvodavezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintézők, feladataikat munkaköri leírása határozza meg. 8. Technikai alkalmazottak: a dajkák,az óvoda karbantartója és fűtője III. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA 1. Vezetők közötti feladatmegosztás 1.1 Óvodavezető: az óvoda egyszemélyi felelős vezetője. Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló törvény állapítja meg. a) Az óvodavezető felelős az óvoda szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért, a nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért, a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért, az óvoda költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mértékéért az elvárható takarékosság mellett, a nem dohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért, jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért; 8 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
b) gyakorolja a munkáltatói jogkört; c) dönt az óvoda működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe; d) képviseli az intézményt; e) az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetéseket lefolytatja f) feladatkörébe tartozik különösen: a nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése, a minőségfejlesztési rendszer kiépítése és működtetése, az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a pénzügyi-gazdasági feladatokban, való megállapodásban rögzített munkamegosztás szerinti közreműködés, szülői szervezetekkel való együttműködés, a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése, a gyermekvédelmi munka irányítása, a szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetekor, hogy gyermekvédelmi ügyekben kit, mikor és hol kereshetnek meg, a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, a gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezése, a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők azt igénylik, a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal, az igazgatási feladatok ellátása, így különösen: az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte, a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele, 9 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
a szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előírja; g) kizárólagos jogkörébe tartozik: a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, a kötelezettségvállalás, az aláírás, a fenntartó előtti képviselet; h) közvetlenül irányítja az óvodavezető-helyetteseket, a gazdasági ügyintézőt, az óvodatitkárt, a műszaki és kisegítő alkalmazottakat. 1.2 Az óvodavezető-helyettesek a) Az óvodavezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben el nem halasztható ügyek intézésével ellátja az óvodavezető helyettesítését. Az óvodavezető tartós távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az óvodavezetőt. Tartós távollétnek minősül a két hetet meghaladó távollét. b) Közreműködik a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítésében, a telephellyel való szoros kapcsolatot és együttműködést a tart az óvodai hagyományok őrzésével, az ünnepélyek szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában, gyermekvédelmi felelős feladatainak ellátásában a székhelyen és a telephelyen, a gyermeket veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. c) Közvetlenül végzi a dajkák munkájának irányítását a székhelyen és telephelyén a helyettesítés-kijelölést a székhelyen és telephelyén A helyettesítések elszámolásának előkészítését A munkaidő vezetését 10 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
3. Minőségfejlesztési csoport Az intézményben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtson. Az intézmény ennek érdekében elkészítette minőségirányítási programját, és folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. A minőségfejlesztési feladatok végrehajtásához munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szokásait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásért felelős személyek neveit. Az intézmény munkatervének összhangban kell állnia a helyi nevelési programmal. Az intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása a mindenkori minőségfejlesztési szervezet (támogató szervezet) feladata. A minőségfejlesztési szervezet (TEAM) figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését, és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását. A minőségfejlesztési csoport vezetőjét a vezető kéri fel és bízza meg. A minőségfejlesztési csoport vezetőjének feladata: a mindenkori minőségi rendszer működtetésének, a minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása, a minőségfejlesztéssel kapcsolatos dokumentációk kezelése, rendszeres intézményi önértékelés szervezése, lebonyolítása, az eredmények értékelése, beszámolás. 2. A vezetők közötti együttműködés közvetlen, az előforduló ügyektől függően azonnali megbeszélés folytatható, rendszeresített formája a hónap első és harmadik keddjén tartott vezetői megbeszélés. 3. A helyettesítés rendje 3.1 Az óvodavezetőt akadályoztatása esetén, a székhelyen dolgozó helyettes helyettesíti az 1.2 pontban írtak szerint. 3.2 Az óvodavezető és a székhelyen dolgozó helyettes kivételes egyidejű távolléte esetén a helyettesítés a telephelyen dolgozó vezető - helyettes feladata. Az óvodavezető a székhelyóvodában szükségessé váló vezetői 11 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
helyettesítési feladatokra a székhelyóvodában működő óvodapedagógusnak is adhat megbízást. 3.3 A telephelyen lévő vezető-helyettes akadályoztatása esetén az általa megbízott óvodapedagógus helyettesíti. 3.4 A reggel 6 órától 7 óráig, illetve a 17 órától 18 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 4. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás 4.1 Az óvoda nevelési egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. 4.2 Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: a nevelési program és módosítása elfogadására, a Szervezeti és működési szabályzat, valamint módosítása elfogadására, a nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására, az óvoda éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására, a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztására, a házirend elfogadására, az ötéves pedagógus-továbbképzési terv elfogadására, az óvodavezetői pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, a nevelőtestület véleményének kikérésére a vezető-helyettes megbízása, illetve megbízás visszavonása előtt, az óvodapedagógusok külön megbízása előtt, nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges egyetértés megadására, jogszabályban meghatározott esetekben. 4.3 Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha az óvodavezető összehívja, a nevelőtestület egyharmada kéri, 12 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadta. 4.4 A székhelyóvoda és a telephely nevelőtestülete önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik. 4.5 Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, az ügyintéző és a műszaki, kisegítő dolgozók együttműködését. 4.6 Alkalmazotti értekezletet kell tartani: a közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetői megbízással kapcsolatosak, továbbá az óvodai minőségirányítási program elfogadására. 4.7 Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak a székhely- vagy csak a telephelyet érintik, a szervezeti egységek is tarthatnak alkalmazotti értekezletet. 4.8 A dajkák munkaértekezleteit az óvodavezető-helyettesek hívják össze az éves munkaterv szerint. Rendkívüli esetben az óvodavezető engedélyével hívható össze. 4.9 A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az óvodavezető hívja össze az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével. 13 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
5. Szakmai munkaközösség A pedagógusok szakmai munkaközösséget hozhatnak létre azonos feladatok ellátására. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség irányítására, koordinálásra munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösségek évenként, az igényeknek megfelelően változhatnak. Feladatai: segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, a tagok véleményezhetik a feladatok megvalósulását, munkájuk során javaslatot tehetnek a nevelőmunka változtatására, igényelheti szaktanácsadó segítségét, támogatja a pályakezdő és új pedagógusok munkáját, összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatokat tehet a helyi nevelési program módosítására. A munkaközösség-vezető feladatai és jogai: összekötő a munkaközösség és az óvoda vezetője között, adott témában együttműködik a szaktanácsadóval és a területgondozóval, képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, az intézményen belül és kívül, állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatást ad a nevelői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez, 14 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, összeállítja a nevelési program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét mely az óvoda éves munkatervének melléklete, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, szakmai továbbképzésekre ad javaslatot, véleményezi a vezetői pályázatokat. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza, amit minden tanév elején az érintett munkaközösség-vezetőkkel a vezető módosít. 6. A vezetők és a szülői szervezet (közösség) közti kapcsolattartás formája 6.1 Az óvodai szintű szülői szervezet (közösség) vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülőinek képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben a vezető-helyettes tart kapcsolatot. 6.2 A telephely vezető-helyettese a telephely szülői szervezetével közvetlen kapcsolatot tart. 6.3 Az óvodai szintű szülői szervezet (közösség) vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda Szervezeti és működési szabályzata a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. A szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni: a nevelési év rendjének (munkatervének) elfogadásakor a Szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt, a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módját szabályozó részében, a szülői értekezlet napirendjének meghatározásához, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításához. Minőségirányítási program elfogadásakor A szülőket anyagilag érintő ügyekben 15 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
A vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendjéről Házirend elfogadásakor A szülői szervezet (közösség) egyetértését be kell szerezni: Az óvoda adatkezelési szabályzatának elfogadásakor a gyermekek adatainak kezelése és ezek továbbításának szabályozása tekintetében. 6.4 Az óvodapedagógus a csoport szülői képviselőjének szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal ad tájékoztatást. 6.5 Ha a szülői szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az óvodavezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az óvodavezetőnek kell gondoskodnia. A gyermekek nagyobb csoportját a házirend határozza meg. Ha a tájékozódás a telephely óvodájába járó gyermekek összességére vagy nagyobb csoportjára vonatkozik, a szülők tájékoztatásába a telephely vezetőhelyettesét is be kell vonni. Ha a szülői szervezet a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az óvodavezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. 7. KÜLSŐ KAPCSOLATOK 7.1. Polgármesteri Hivatal és óvoda kapcsolata jelentések, beszámolók, intézményvezetői tanácskozásokon keresztül kölcsönös informálás 7.2. Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézménnyel melyben közös felelősséggel tartozik a gyermekekkel közvetlenül foglalkozó óvodapedagógus, valamint a gyermekvédelmi felelős is. A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában 16 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
Logopédiai szűrések és kezelések az arra rászoruló gyermekeknél Fejlesztőpedagógus foglalkozik a különböző részképességben lemaradt gyermekekkel Pszichológus nyújt segítséget szülői kérésre a rászoruló gyermekeknek 7.3. Az intézményi szakmai munkaközösség tagjainak képviselője részt vesz a kerületi szakmai munkaközösségek foglalkozásain. A kerületi szakmai munkaközösségek működését a II. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ biztosítja külön megállapodás alapján. 7.4. Az óvodához legközelebb lévő bölcsőde és általános iskola képviselőjével külön megállapodások rögzítik a bölcsődéből átkerülő, illetőleg az iskolába távozó gyermekek beilleszkedését, megkönnyítő együttműködést. 7.5. A vezető helyettesek a gyermekvédelmi felelőssel közösen folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámolnak. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gondozza. 7.6. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezető feladata. 7.7. Az óvodát a szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli. 7.8. Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tart kapcsolatot. IV. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS [1993. évi LXXIX. törvény 118. (10) bekezdés] A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés a közoktatási intézmény valamennyi alkalmazottja részére megállapítható évenként egy alkalommal, meghatározott időre. Odaítélésének szempontjai: átmeneti többletfeladat ellátásáért az intézmény és az alkalmazotti közösség előzetes megállapodása szerint, kiemelkedő munkateljesítmény eléréséért a munkaközösség vezető véleményét is figyelembe véve, az intézmény minőségfejlesztési munkájában való részvételért 17 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
V. A MŰKÖDÉS RENDJE 1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása 1.1 Az óvoda székhelyén és telephelyén hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. 1.2 Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott téli szünet / karácsony és újév közötti idő / nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. 1.3 A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket, a gyermekeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően tájékoztatni kell. 1.4 A zárva tartás ideje alatt hetente egy alkalommal külön megállapított beosztás szerint ügyeletet kell tartani. 1.5 A nyitvatartási idő napi 12 óra: reggel 6 órától 18 óráig. Az ügyelet reggel 6.00 órától 7.00 óráig, délután 17.00 órától 18.00 óráig tart. 1.6 Az óvodát reggel a munkarend szerint 6 órára érkező óvodapedagógus nyitja. A kapu 9 óráig nyitva van, ezt követően 15 óráig zárva kell tartani. 1.7 A hivatalos ügyek intézése az óvodatitkár irodájában történik. 1.8 Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. 1.9 Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 7 és délután 17 óra között az óvodavezetőnek vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. A vezetők, benntartózkodásának időbeosztását havonta kell megállapítani. A telephelyvezető - helyettes benntartózkodása munkarendjéhez igazodik. Távozásakor megbízott óvodapedagógus felel a telephely működési rendjéért. 18 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
2. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával 2.1 A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek és a kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka a belépőket a gazdasági ügyintézőnek vagy az óvodatitkárnak jelentik be és kísérik oda. 2.2 Az gazdasági ügyintéző vagy az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. 2.3 A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. 2.4 Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi kivételes és indokolt esetben. 2.5 A telephelyen a telephelyvezető - helyettes fogadja az óvodával jogviszonyban nem álló külső látogatókat. 3. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 3.1 A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával: Ősz ünnep karácsony évzáró (ballagás) Március 15. A karácsony valamint az évzáró nyilvános. Ezekre a szülők kapnak meghívást, akik más vendéget is hozhatnak. 3.2 A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: Ősz ünnep Mikulás Farsang Március 15 Húsvét Föld napja Madarak és fák napja Víz napja Gyermeknap 19 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
Az Ősz ünnepre, Farsangra, Március 15. re minden csoportból az óvodapedagógusok három szülőt hívnak meg. Akik aktívan vesznek részt az ünnepély lebonyolításában. Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. Csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek születésnapjáról. 3.3 Hagyományok ápolása körében történik a jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése, kézműves technikákkal való ismerkedés. 3.4 Tanulmányi kirándulások, séták, mozi- és színházlátogatás, sportnapok szervezése a munkatervben rögzítettek szerint történik. A gyermekek életkorához, érzelmi beállítottságához és a helyi sajátosságokhoz igazodóan. 4. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 4.1 A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik. 4.2 Ha egy gyerek betegségre gyanús vagy beteg, a következő módon kell eljárni: Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni. Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. 5. Intézményi védő, óvó előírások 5.1 A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. 5.2 Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá 20 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 5.3 Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban a gyermekek életkorának megfelelően ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. A gyermek óvodai életével kapcsolatos szervezési feladatokat, a csoport szokásrendszerének kialakítását és betartását oly módon kell ellátni, hogy azok a baleset-megelőzést szolgálják. 5.4 Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert aszerint alkalmazni. 5.5 Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Tájékoztatni kell az óvodavezetőt a gyermek kisebb sérüléséről is. Bármilyen veszélyforrás észlelése esetén a gyermekcsoportot biztonságba kell helyezni, majd azonnal értesíteni kell az óvodavezetőt. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettséget jogszabály szerint kell teljesíteni. 6. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 6.1 Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. 6.2 Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. 6.3 Székhelyen és telephelyen az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Telephelyen lévő épületben az azonnali intézkedéseket a telephelyvezetőhelyettes teszi meg, amelyről haladéktalanul értesíti az óvodavezetőt. 21 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
6.4 Az óvodavezető a szomszédos általános iskolákkal dolgoz ki együttműködést a gyermekek bombariadó esetén történő ideiglenes elhelyezéséről. 6.5. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. 7. Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ - ről, a házirendről, a minőségirányítási programról; a dokumentumok elhelyezése 7.1 Az óvoda nevelési programját, SZMSZ - ét, házirendjét, minőségirányítási programját egy-egy példányban el kell helyezni székhelyen az óvodatitkárnál, telephelyen a lévő vezető - helyettesnél. A dokumentumokat a szülők szabadon megtekinthetik de ehhez időpont-egyeztetést kell kérni. 7.2 A dokumentumok tartalmáról tájékoztatás kérhető az óvodavezetőtől és a vezető- helyettesektől, de előzetes időpont-egyeztetés szükséges. 7.3 Tájékoztatás adható a szülői értekezletek alkalmával is. 7.4 A gyermek felvételekor az óvodai házirendet a szülővel ismertetni kell. 8. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a közoktatási törvény 56 57. -ai, valamint a rendelet 29. -a határozza meg. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. 22 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a nevelési program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, a beszámoló Elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. Ha a munkaközösség megvitatta az írásos anyagot, akkor a munkaközösségvezető szóban ismerteti a munkaközösség véleményét a nevelőtestület előtt. Írásban továbbítja az óvodavezetőhöz a munkaközösség javaslatát a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést, az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezetőhelyettes, akadályoztatása esetén a munkaközösség-vezető látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők: A jegyzőkönyvet a gazdasági ügyintéző vezeti. Az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. 23 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
Az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. Csatolni kell mellé a jelenléti ívet. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben meghívás ellenére nem jelenik meg. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza. IX. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. Az ellenőrzési tervet a minőségfejlesztési csoport vezetője, az óvodavezetőhelyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területét, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni (az éves munkaterv része). Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az intézményvezető-helyettes, a szakmai munkaközösség, és a szülői szervezet is. 24 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
Az intézményvezető minden pedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja: az intézményvezető-helyettest, a szakmai munkaközösség vezetőjét, a szakértői névjegyzékben szereplő szakértőt. Az ellenőrzés formái: nevelőmunka gyakorlatának ellenőrzése, beszámoltatás, írásbeli dokumentációk ellenőrzése, speciális felmérések, vizsgálatok. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintettekkel ismertetni kell, akik arra írásban észrevételt tehetnek. A tanévzáró értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Minősítés Az intézmény 287/2009. (IX.22.) számú Képviselő-testületi határozatával jóváhagyott Minőségirányítási Programja részletesen tartalmazza. Szempontok a pedagógusok értékeléséhez 1. Óvodapedagógusi szerep értékelése Szakmai felkészültség Foglalkozás vezetése A HOP szerinti tartalmi megfelelés Kapcsolattartás Inklúziv magatartás Pedagógusi tulajdonság 2. Szervezeti szerep értékelése Elfogadja a közösség által felállított szabályokat Felelősségteljesen végzi az elvállalt feladatokat Tudását, tapasztalatait közvetíti, átadja Megbízható, együttműködő Terhelhető, segítőkész 25 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
3. Dokumentációhoz kapcsolódó értékelés Elvárás: határidők betartása, HOP-ban meghatározott dokumentációs rendszer pontos ismeret, alkalmazása. Csoportnapló, egyéni fejlesztési lap, mulasztási napló, nevelési terv, szülői értekezlet jegyzőkönyve, szakvélemények, intézkedések dokumentálása. Nem pedagógus kollegák minősítése Minősítés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas alkalmatlan eredménnyel zárul A minősítési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. 26 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
VII. GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG A Képviselő Testület az INTELIG-et hatalmazta fel a részben önálló intézmények gazdasági tevékenységének koordinálására, melyet az intézmény és az INTELIG közötti Megállapodás tartalmaz. Az intézmény pénzforgalmát az INTELIG folyószámláján bonyolítja: Raiffeisen Bank 12001008-00368631-00100008 Kötelezettség vállalás Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult. A kötelezettségvállalás csak ellenjegyzéssel és érvényesítéssel hiteles. Aki jogosultság nélkül, illetve azt meghaladó mértékben/körben ír alá, fegyelmi vétséget követ el, és az okozott kárért felelősséggel tartozik. Az intézmény a számlavezető bank felé nem rendelkezik aláírási joggal. Az intézményben aláírási jogkörrel rendelkeznek az óvodavezető, az óvodavezető helyettes, az óvodatitkár gazdasági ügyintéző A részben önállóan gazdálkodó óvoda vezetője felelős a pénzügyi és gazdálkodásból adódó feladatok elvégzéséért. Az óvodavezető a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. Költségvetésen belüli átcsoportosítást kezdeményezhet az önálló gazdálkodással megbízott INTELIG igazgatójánál. A költségvetési szervek belső ellenőrzése A 193/2003.(XI.26.) Kormányrendelet 4. (2) bekezdés Az intézmény saját belső ellenőrt nem foglalkoztat. Az intézmény függetlenített belső ellenőrzési feladatait a Polgármesteri Hivatal belső ellenőrei látják el. A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, ezen belül folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéseket (FEUVE) működtetni. A belső kontrollok kialakítása során a költségvetési szerv vezetője figyelembe veszi a pénzügyminiszter által közzétett, az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet. (Ámr. 292/2009. (XII: 19.) Kormány rendelet 155 (1 bekezdés). 27 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és működési szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, amely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 2. Amennyiben a Szervezeti és működési szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatályba lépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselő-testületi ülés napja. 3. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda 21/2005 (I. 25) sz. Szervezeti és működési szabályzata. 4. A hatályba lépett Szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. 5. A Szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és működési szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. Mellékletek 1. számú melléklet: Szabálytalanságok kezelésének szabályzata 2. számú melléklet: Az óvoda Adatkezelési szabályzata Az SZMSZ-hez kapcsolódó önálló belső szabályzatok: Házirend Munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Szoftvervédelmi szabályzat Leltárkezelési és leltározási szabályzat Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata 28 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
Záradék A fenti módosításokkal egybeszerkesztett és a mellékleteket is tartalmazó Szervezeti és működési szabályzatot a Virág árok Óvoda nevelőtestülete a 2010. március 04-én megtartott határozatképes nevelőtestületi értekezletén 100 %-os szavazataránnyal elfogadta. Ezt a tényt az óvodavezető és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják. Budapest 2010. március 04. óvodavezető jegyzőkönyv - hitelesítő jegyzőkönyv hitelesítő Nyilatkozat A Szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk, és az intézményi alapdokumentumokkal kapcsolatos tájékoztatásról szóló ponthoz, valamint az SZMSZ mellékletét képező Adatkezelési szabályzatnak a gyermekek adataira vonatkozó részéhez egyetértésünket adtuk. Budapest 2010. március 04. Szülői szervezet képviselője 29 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
1. számú melléklet A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. (5) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben előfordulhat. 1. A szabálytalanságok alapesetei A szabálytalanságok alapestei: a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság) 2. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézményvezető felelőssége. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézményvezető felelőssége, hogy: a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény, 30 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető, szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: megakadályozza (megelőzés) a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését, keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. Intézményünkben a szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az intézmény vezetőjének a feladata. 3. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerében A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. 3.1. Az intézmény valamely munkatársa észlel szabálytalanságot Amennyiben a szabálytalanságot az intézmény valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni az intézményvezetőt. A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 3.2. Az intézményvezetője észleli a szabálytalanságot Az intézményvezető észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 3.3. Az intézmény belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot 31 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. 3.4. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgozni. 4. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Az intézményvezető felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Fegyelmi ügyekben az intézményvezető vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. 5. Intézkedések, eljárások nyomon követése Az intézmény vezetője: nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét, figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását, a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további szabálytalanságlehetőségeket beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, 32 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.
elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. 6. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása Az intézményvezető feladata: a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik; egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket; a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat. 33 1026 Budapest Virág árok 8. és 15.