A Kertvárosi Óvoda Szervezeti és működési szabályzata

Átírás

1 A Kertvárosi Óvoda a Készítette: Szijártóné Gáspár Mónika óvodavezető Tatabánya, 1

2 TARTALOMJEGYZÉK (20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 4. (1) alapján) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI III. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK IV. AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA V. AZ INTÉZMÉNY NYITYA TARTÁSA, AZ ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE VI. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL, AZ ÓVODA VEZETÉSÉVEL VII. A KAPCSOLATTARTÁS RENDSZERE VIII. A NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE IX. GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA X. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE XI. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-, ÓVÓ EÉŐÍRÁSOK, BALESET ESETÉN AZ ÓVODA DOLGOZÓINAK TEENDŐJE XII. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK ÓVODÁNKBAN XIII. INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK XV. MELLÉKLETEK a) ADAT- ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT b) MUNKAKÖRI LEÍRÁSMINTÁK 2

3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: Meghatározza a Kertvárosi Óvoda, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény ban foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Nkt.25. (4) szerint a Kertvárosi Óvoda SZMSZ-ét a nevelőtestület, a szakalkalmazott értekezlet, az óvodai szülői közösség véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ hatálya Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára, az óvodába járó gyermekek közösségére. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek betartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. Az SZMSZ jogszabályi háttere évi CXC. tv a Nemzeti Köznevelésről évi CXXIV. tv. a Nemzeti köznevelésről szóló évi tv. módosításáról A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény., valamint módosítása, a évi CXVIII. tv. A Munka Törvénykönyve évi I. tv. (Mt.) és annak módosításai Az államháztartásról szóló évi CXCV. Törvény, az államháztartásról szóló tör Az államháztartás működési rendjéről 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet, valamint a 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet vény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet /2012. (VIII.28) Korm. rendelet a Nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmény működéséről és a köznevelési intézmény névhasználatáról 368/2011. (XII.31.) Államháztartásról szóló kormányrendelet ÁNTSZ előírások, helyi szabályozások évi XXXI. Törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról évi CLII. Törvény a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a 37/2001.(X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről 3

4 2011.évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről Kertvárosi Óvoda Tatabánya, Bakony u.1/a Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya, jóváhagyása, megtekintése Az SZMSZ a nevelőtestület és a szülői szervezet jóváhagyásának napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi SZMSZ-e. Az SZMSZ a két óvodában minden érdeklődő számára hozzáférhető, s tartalmáról az első szülői értekezleten a szülők tájékoztatást kapnak. A dokumentummal kapcsolatos információkat a vezető és helyettesei adnak. Az SZMSZ kiterjed: A Kertvárosi Óvoda pedagógusaira A nem pedagógus munkakörben alkalmazottakra Az óvodába felvett gyermekekre és gondviselőikre II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. Az intézmény neve: Kertvárosi Óvoda Székhelye: Kertvárosi Óvoda 2800 Tatabánya, Bakony u. 1/A. Telephelye: Lila Óvoda telephely 2800 Tatabánya, Verebély u. 1/A. Oktatási azonosító: Az intézmény alapítója: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 2800 Tatabánya, Fő tér 6. Az intézmény alapításának időpontja: augusztus 01. Hatályos alapító okirat kelte : december 14. Közgyűlési határozat száma: 225/2012.(XI.22) 246/2012.(XII.14 Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott óvodavezető látja el. 4

5 3. Az intézmény alapfeladatai: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény szerint Szakágazat száma: Szakágazat megnevezése: óvodai nevelés Szakfeladat száma Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok Óvodai nevelés, ellátás Óvodai nev. int. programjainak komplex támogatása Óvodai intézményi közétkeztetés Munkahelyi étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szervekkel Határozatlan idejű szerződések megkötésére a fenntartó előzetes hozzájárulása után az intézmény vezetője jogosult. Határozott idejű (maximum egy év) bérleti szerződések megkötésére az intézmény vezetője jogosult, amelyről a fenntartót tájékoztatni köteles. Az óvoda bélyegzői és lenyomatai: 4. Kisegítő tevékenység: Az intézmény kisegítő tevékenységet nem folytat. 5. Vállalkozási tevékenység: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 6. Az intézmény működési területe: Tatabánya Megyei Jogú Város közigazgatási területe 5

6 7. Az intézmény feladatellátásához kapcsolódó funkció: Önállóan működő, pénzügyi-gazdasági feladatait a Gazdasági és Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet látja el. Előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik. 8. Jogelőd intézményei: Kertvárosi Óvoda (Tatabánya, Bakony u. 1/A.) OM azonosító: Adószám: Lila Óvoda (Tatabánya, Verebély u. 1/A.) OM azonosító: Adószám: A fenntartói ellenőrzés rendje: Pénzügyi, törvényességi és szakmai ellenőrzést Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése rendel el az SZMSZ-ében elfogadtak szerint. 10. Az intézményben működő csoportok és gyereklétszám Csoportok száma: 12 csoport (székhely 6+ telephely 6) Felvehető maximális létszám: 336 fő (székhely telephely 156) 11. A feladat ellátását szolgáló ingatlan vagyon: Helyrajzi száma: 6817/1 Címe: 2800 Tatabánya, Bakony u. 1/A Helyrajzi száma: Címe: 2800 Tatabánya, Verebély u. 1/A A tárgyi eszközöket az intézmény leltára tartalmazza. 12. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: A feladatellátást szolgáló vagyon feletti rendelkezési jogot Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja, a vagyon feletti használati jogkört az intézmény vezetője gyakorolja. Az intézményi SZMSZ elkészítésének, módosításának felelőse: az óvoda vezetője. 6

7 III.AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MAGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 7 A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: Az alapító okirat Az óvoda pedagógiai programja Az intézmény éves pedagógiai munkaterve Jelen SZMSZ és mellékletei Közalkalmazotti szabályzat Az Alapító okirat Az Alapító okirat (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 225/2012.(XI.22) és 246/2012.(XII.14) határozata alapján jóváhagyott) tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az óvoda nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény Alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. Az óvoda pedagógiai programja A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőmunka tartalmi, szakmai alapjait. A Pedagógiai program megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A pedagógiai program tartalmazza: Az óvoda nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeket A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit Az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket A Pedagógiai programot a nevelőtestület közösen készíti el, elfogadását követően az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé. Az óvoda Pedagógiai Programja nyilvános, megtekinthető a vezetői irodákban, ezzel kapcsolatban az óvodavezető és helyettesei tájékoztatással szolgálnak. Az óvoda éves pedagógiai munkaterve Az óvoda hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök

8 megnevezésével, megjelölésével. Az éves pedagógiai munkatervet a nevelőtestület együttműködésével az óvodavezető készíti el. Elfogadásakor be kell szerezni a nevelőtestület és a szülői közösség véleményét. Az éves munkaterv tartalmazza: a kiinduló helyzetképet a pedagógiai munka hangsúlyos területeit, az adott nevelési évben stratégiai tervet, mely kiterjed szakmai programokra, rendezvényekre, a kapcsolattartás rendszerére, a feladatelosztásra, a fejlesztésre, gazdálkodásra, a belső ellenőrzés értékelés rendszerére és ütemezésére Nevelés nélküli munkanapok számát és ütemezését A közalkalmazotti szabályzat a munkáltató és a közalkalmazotti tanács kapcsolatrendszerével és a részvételi jogok gyakorlásával összefüggő kérdéseket szabályozza. IV. AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA Az óvodavezető és feladatköre Az óvoda élén óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az óvoda vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét, feladatait a köznevelési törvény, az óvoda belső szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg. Az óvodavezető feladatai Az intézmény szakszerű működtetése Az ésszerű és takarékos gazdálkodás Az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezése A tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség, a számviteli rend teljesítése Az óvoda gazdasági eseményei A pedagógiai munka megszervezése, irányítása A gyermekvédelmi feladatok megszervezése és ellátása A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése A gyermekbalesetek megelőzése A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése A pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítése A pedagógusok továbbképzésének megszervezése Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működtetése 8

9 A kötelezettségvállalási, munkáltatói jogkör gyakorlása Az intézmény külső szervek előtti teljes képviselet Kertvárosi Óvoda Tatabánya, Bakony u.1/a Az óvodavezető részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 9 Az óvodavezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) az általános vezető helyettes, a telephelyvezető helyettes helyettesíti. A helyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor a saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az óvodavezető a döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja a helyettesekre vagy a nevelőtestület más tagjaira. A döntési jog átruházása írásban történik, kivéve a helyettesek felhatalmazását. Az intézményi bélyegzők használatára az óvodavezető, a helyettesek, és az óvodatitkár jogosult. Az óvodavezető közvetlen munkatársai, az átadott feladat és hatáskörök Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: Általános óvodavezető helyettes székhely intézményben, Telephely vezető-helyettese (Lila Óvoda) Óvodatitkár Általános óvodavezető - helyettes Vezető helyettesi tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját. Feladatai: a házi továbbképzések megszervezése, szakmai konzultációk a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosítása a helyettesítési beosztás elkészítése a hiányzásjelentés elkészítése és elküldése a szabadság nyilvántartás vezetése a dajkák munkájának irányítása a székhelyen Az általános óvodavezető helyettes részletes feladatait és felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza. Telephely-vezető helyettes Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető,

10 illetve annak helyettese akadályoztatása esetén ellátja azok helyettesítését. Nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Szoros kapcsolatot tart a székhely óvodával, biztosítja az információk továbbítását a telephelyen. Feladatait és felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza. Az óvoda vezetőségének tagjai Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik a meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézményvezetés tagjai. Az óvodavezetés tagjai. az óvodavezető az általános óvodavezető helyettes telephely óvodavezető helyettese szakmai munkaközösségek vezetői Alkalmanként: a közalkalmazotti tanács elnöke szakszervezeti titkár szülői szervezet elnöke Az óvoda vezetősége rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélést az óvodavezető és helyettesei készítik elő és az óvodavezető vezeti. Az óvoda vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint belső ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A vezetőség együttműködik a szülői munkaközöséggel. A Közalkalmazotti tanács és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata. Az intézmény által kibocsájtott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsájtott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Vagyonnyilatkozat tétel A vagyonnyilatkozatra kötelezett személyek köre kibővül az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. Törvény alapján, melynek rendelkezései január 1-étől léptek hatályba. Célja: Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése. 10

11 Gyakorlati megvalósítása: Az a személy, aki a törvény 3. -ában felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be, az e törvényben meghatározott esetekben a törvény mellékletében rögzített adatlap kérdései alapján nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről. Esetünkben a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozik: E törvény 3. (1) pontja szerint: vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki önállóan vagy testület tagjaként- javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során, feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy ön kormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében. A fentiek értelmében az intézményvezetőn túl e törvény vonatkozik mindazokra, akik a vezető helyettesítése során döntéshelyzetbe kerülnek. Tehát intézményünkben vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek: óvodavezető óvodavezető helyettes telephelyvezető helyettes A hozzátartozók köre vagyonnyilatkozat szempontjából: a házastárs az élettárs (Ptk. 685/A ) a közös háztartásban élő szülő, nagyszülő, gyermek (ek), függetlenül attól, hogy kiskorú-e, vagy elmúlt 18 éves, és nagykorú (ha nincs saját vagyona, akkor ezt a tényt kell rögzíteni) a házastárs, élettárs gyermeke (i), ideértve az örökbe fogadott és nevelt gyermeket is A hangsúly a közös háztartáson van. Ha valakinek a gyermeke (i), szülei máshol laknak, akkor rájuk nem vonatkozik a nyilatkozatadási kötelezettség. A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei: A formai követelményeket a törvény 11. -a részletesen szabályozza. 11

12 A vagyon nyilatkozatot két példányban, az e törvény mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni, és a kötelezett által, valamennyi oldalán aláírva, példányonként külön-külön, zárt borítékba kell helyezni. A nyilatkozó és az őrzéséért felelős személy (óvodavezető) a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadásakor a borítékot lezárták. Az őrzésért felelős óvodavezető a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős személy (óvodavezető) az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat a nyilatkozó és az őrzésért felelős személy példányát is csak a 14. -ban meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a 14. rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről. Egyéb esetben a boríték (ok) felnyitása törvénytelen, jogi következményeket von maga után! A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékessége: Az óvodavezető, óvodavezető helyettes, telephelyvezető helyettesek és a gazdasági vezető esetében legelső esetben 2008 évben a továbbiakban, amikor valaki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyba, beosztásba kerül, a feladatkör betölthetősége érdekében a kinevezését megelőzően a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munkavagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, 5 év múlva, az esedékesség évében, június 30-ig Aki feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb állami pénzeszközök felett rendelkezik, annak kétévente esedékes a vagyonnyilatkozat beadása. Ez vonatkozik az óvodavezetőre. 12

13 A vagyonnyilatkozat őrzése: A vagyonnyilatkozat (ok) őrzője az óvodában az óvodavezető. Az óvodavezető köteles az érintett személyt, illetve személyeket a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról legalább 30 nappal megelőzően tájékoztatni. A tájékoztatás tartalmazza: a törvény mellékleteként szereplő vagyonnyilatkozati nyomtatványokat saját és hozzátartozói a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést. V. AZ INTÉZMÉNY NYITVATARTÁSA, AZ ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE Az óvoda nyitva tartása, az óvodában tartózkodás rendje A gyermekek fogadása (nyitva tartás) Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik. A nevelési év a tárgyév szeptember hó 1 napjától a következő év augusztus 31 napjáig tart. Az óvoda nyitvatartási ideje Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 121/ (VI.2.) számú közgyűlési határozata alapján napi 11 óra. A nyitvatartási idő: reggel 5.30 órától délután óráig tart. Az intézményekben a gyermekek nevelését, fejlesztését a reggeli érkezéstől 7 óráig, illetve délután 16 órától hazabocsátásig óvodai szárnyanként 1 csoportban, összevontan oldjuk meg. A takarítás megvalósulását az óvoda alapterületét figyelembe véve - 15:30-tól két-két csoport összevonásával oldjuk meg. Ilyenkor két óvodapedagógus van egy csoportban és párhuzamosan végeznek különböző fejlesztő tevékenységeket. A nyári időszakban az óvodák a fenntartó által meghatározott rendben felváltva üzemelnek és látják el a körzet gyermekeit. Ilyenkor történik a szükség szerinti felújítás, karbantartás, valamint nagytakarítás. A nyári zárva tartás időpontjáról a szülőket legkésőbb az adott év február 15 ig értesítjük a gyermeköltöző faliújságján. A nyári zárva tartás előtt össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket és a gyermekeket fogadó óvodáról a szülőket a zárást megelőzően tájékoztatni kell. Nyitvatartási idő: napi 11 óra, reggel 5.30 órától délután óráig. Az óvodákat reggel, a munkarend szerint 5.30 órára érkező alkalmazottak nyitják. Az 13

14 óvodákban a bejárati ajtók vagyonvédelmi szempontból - 8:30 óráig vannak nyitva, ezt követően óráig zárva kell tartani. A beosztás szerinti alkalmazott nyit kaput, aki a látogatót az óvodavezetőhöz kíséri. A nyitva tartás teljes ideje alatt felelős óvodapedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában történik. Az óvodai nevelés nélküli munkanapról (amely az öt napot nem haladhatja meg) legalább 7 nappal előbb, írásban tájékoztatjuk a szülőket a gyermeköltözők faliújságján. Az óvoda nyitva tartásának rendjét az érvényben lévő rendelkezések módosíthatják. (pl.: munkarend átszervezés ünnepek alatt). Nyitva tartásunk módosítása minden esetben a fenntartó jóváhagyásával történik. A zárva tartás ideje alatt hetente egy alkalommal külön megállapodott beosztás szerint vezetői ügyeletet tartunk. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. A napirendet úgy alakítjuk ki, hogy biztosítsa a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezetet. A napirend kialakításakor a gyermekek életkorát és fejlettségét vesszük figyelembe. Az intézmény helyiségeit, felszereléseit a gyerekek pedagógusi felügyelettel használják (termek, só-szoba, fejlesztő szoba, tornaterem). Vagyonvédelmi okok miatt az üres termeket, helyiségeket zárni kell. A vezetők benntartózkodásának rendje Az óvodavezetőnek vagy a helyettesének a teljes nyitva tartás ideje alatt az intézményben kell tartózkodnia. Amennyiben az óvodavezető vagy helyettese (telephelyvezető helyettes) előre nem látott ok miatt nem tud az intézményben tartózkodni úgy megbízzák a nevelőtestület rangidős tagját az esetleg szükséges intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az óvodapedagógusok munkarendje Óvodapedagógus álláshelyek száma: 25 fő A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelőmunkával összefüggő felkészülési időből áll. A pedagógus munkakörben dolgozók munkaideje két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatok b) munkaidő többi részében ellátott feladatok A kötelező óraszámban ellátott feladatok A Pedagógiai Programban megfogalmazottak megvalósítása 14

15 Munkaidő többi részében ellátott feladatok Kertvárosi Óvoda Tatabánya, Bakony u.1/a A Nkt. 62. (6) alapján a munkaidő fennmaradó részében legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, a gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el a számukra. Foglalkozásokra való felkészülés Kultúrális és sportprogramok megszervezése Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása Nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel Munkáltató által elrendelt továbbképzéseken való részvétel Kirándulások, óvodai ünnepségek és rendezvények megszervezése és lebonyolítása Nevelés nélküli munkanapon szakmai jellegű munkavégzés Részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében Közreműködés az óvodai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában Hetente legfeljebb négy óra túlóra A pedagógusok éves munkarendjét az óvodavezető megbízására a vezető helyettes készíti el. A munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának zavartalan működését kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A napi munkaidő megváltoztatása adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli utasításával történik. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. Az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. 15

16 Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. (Kivéve: az óvoda által szervezett könyv-, játék- illetve vizuális eszközök vására esetén). Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá ilyen jellegű tevékenység nem folytatható. Az óvoda helyiségeinek használói felelősek: Az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért, Az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, A tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, Az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint A házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az óvoda épületében az óvodai dolgozókon, szülőkön, és gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyek intézői tartózkodhatnak. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés Az óvodában a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratások idejét, módját és a felvételi körzethatárokat a fenntartó határozza meg, hirdetményben vagy közleményben közzéteszi. A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre kötelezett gyermekét köteles óvodába beíratni. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A beiratkozás minden évben az óvodában történik. A gyermek óvodai felvételéről, átvételéről az óvodavezető dönt. Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvodaváltoztatás eljárási rendje Az óvodaköteles gyermek átvétele másik óvodából a beiratkozáskor leadandó értesítés óvodaváltoztatásról és Igazolás OM azonosítóról dokumentummal történik. A változást 3 munkanapon belül kelezni kell a KIR- ben. Ezt megelőzően BEFOGADÓ nyilatkozattal igazolja, hogy gyermekét beíratta óvodába, változás helyén őt/ őket fogadják. Távozása esetén mi adjuk ugyanezt a nyomtatványt, az étkezési térítési díj rendezése után. 16

17 Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki: Kertvárosi Óvoda Tatabánya, Bakony u.1/a betöltötte a harmadik életévét, akinek három napnál nem régebbi orvosi igazolással szülője igazolja, hogy egészséges. Felvételkor az óvodavezető nem tagadhatja meg a gyermek felvételét az alábbi esetekben: Ha a gyermek betöltötte a 3. életévét és halmozottan hátrányos helyzetű vagy hátrányos helyzetű, Ha a gyermek a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. -a szerint jogosult a napközbeni ellátás igénybevételére, Ha a gyermek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik illetve ahol a szülője dolgozik. Az óvodaköteles gyermek felvételét a kijelölt óvoda csak helyhiány miatt utasíthatja vissza. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről, c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, b) a gyermek nem járt óvodába, c) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy 17

18 d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. Az oktatásügyi közvetítő eljárás Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérésével kapcsolatos szabályok Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről.) Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvodavezetője az Nkt. 72. (1) bekezdés a) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglaltak alapján a szülői egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. Felmentés a rendszeres óvodába járás alól Az óvodaköteles gyermeket a szülő kérelmére, - ha a családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja, - a város jegyzője felmentheti az alól, hogy óvodai nevelésben vegyen részt. Az óvodai elhelyezés megszűnése Az óvoda törli a nyilvántartásból azt a gyermeket, akinek ellátása a jogszabályok szerint megszűnt. Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha: A gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, Ha a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására Ha a gyermeket felvették az iskolába a nevelési év utolsó napján, 18

19 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás, az óvodavezetővel történt előzetes egyeztetés szerint történhet. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek a gazdasági ügyintézőnél, vagy a dajkának jelentik be, hogy kit és milyen ügyben keresnek, akik a belépőket a keresett személyhez vezetik. VI. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL Az óvoda közössége Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a gyermekek és szüleik alkotják. Alkalmazottak közössége Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozóit a közoktatási törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvodában alkalmazottak köre: óvodavezető, általános óvodavezető helyettes, telephely vezető helyettes, óvodapedagógusok. A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: a dajkák, kisegítő dajkák Egyéb, kisegítő alkalmazottak köre: kisegítő dajkák, udvari munkások, gazdasági ügyintéző. Feladataik: Az óvoda dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az óvoda vezetője nevezi ki. Az óvoda dolgozói a munkájukat a munkaköri leírásaik alapján végzik. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Köznevelési törvény, illetve 19

20 az ehhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán egy alkalommal, illetve szükség szerint. A munkatársi értekezleten az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvoda munkájáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési és véleményezési jogkörébe tartozik a) b) a pedagógiai program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, az óvoda éves munkatervének elfogadása, a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a továbbképzési program elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyek. az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje, a teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei, az intézményi minőségirányítási programot a nevelőtestület által történő elfogadását követően terjesztheti az óvodavezető az alkalmazotti értekezlet elé. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. c) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve 20

21 egyes jogkörének gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. (kivétel ez alól a nevelési program és az SZMSZ elfogadása) A kiemelt munkavégzésért járó jutalmazás szempontsora Sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja Nevelőmunkáját magas színvonalon végzi Aktívan részt vesz a munkaközösségek szakmai munkájában Adminisztrációs tevékenységét pontosan és precízen végzi Rendszeresen részt vesz az óvodai rendezvényeken és azok előkészítő munkálataiban Részt vesz az óvoda arculatának formálásában Kihasználja a továbbképzési és önképzési lehetőségeket Jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat Sikeresen vesz részt pályázatokon Pedagógusi attitűdje példaértékű a kollégái számára Egy esztendőre kizárhatja a jutalmazásban részesülők köréből az óvodavezető azt az óvodapedagógust: aki a tanévben szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésben részesült akivel szemben fegyelmi határozat van érvényben akinek tevékenysége során hiányosságait munkájának nem megfelelő végzése következtében dokumentálta az óvoda vezetősége akinek adminisztrációs kötelezettségét az óvodavezető egynél több alkalommal kifogásolta, hiányolta Felterjesztés kitüntetésre, helyi elismerések Városi vagy állami kitüntetésre, helyi elismerésre terjeszthető fel az az óvodapedagógus, aki folyamatos kimagasló szakmai munkájával elismertségre tesz szert. A kitüntetés javaslatát a nevelőtestület és a szülők közössége is kezdeményezheti. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: nevelési évet nyitó értekezlet szakmai nevelőtestületi értekezletek (őszi, tavaszi) nevelési évet záró értekezlet 21

22 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda vezetője, vagy a telephely óvodák óvodavezető helyettesei szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítők írják alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályban meghatározott kivételekkel nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazat számláló bizottságot jelöl ki. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok jegyzőkönyv formájában az irattárba kerülnek nevelőtestületi határozat formájában. Az óvodapedagógusok szakmai munkaközössége Az intézményben legalább öt óvodapedagógus szakmai munkaközösséget hozhat létre. A munkaközösség feladata, hogy szakmai és módszertani kérdésekben segítséget adjon az intézményben folyó nevelőmunka tervezésében, szervezésben, ellenőrzésében az óvodapedagógusok számára. A szakmai munkaközösségek megalakulásukkor a jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkeznek. A szakmai munkaközösség munkáját amennyiben működik - munkaközösség vezető irányítja, akit az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A szakmai munkaközösség vezető megbízásának elvei: kiemelkedő szakmai tevékenység a nevelőtestület által elismert tekintély továbbképzésen való aktív részvétel jó szervező, irányítókészség és kiváló pedagógiai érzék A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az óvodavezető bízza meg. A munkaközösség vezetőjét az óvodavezető egyetértésével a munkaközösség tagjai választják meg. Feladatai: figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, az óvodai szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, 22

23 a tervezőmunka segítése kísérje figyelemmel a szakirodalmat, az új módszereket, esetenként számoljon be ezekről a munkaközösség foglalkozásain, önként vállaljon feladatokat, az ellenőrzésben és értékelésben segítse az óvodavezető munkáját. A pályakezdő pedagógusok munkáját segítse. A munkaközösség vezető részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A gyermekek közösségei Az azonos csoportba járó gyermekek óvodai csoportközösséget alkotnak. Az óvodai csoportok élén az óvodapedagógusok állnak. Az óvodapedagógusokat a csoport vezetésével az óvodavezető bízza meg. Az óvodapedagógusok munkájukat a munkaköri leírás alapján végzik. A szülők közössége Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet működtethetnek, óvodaszéket, szülői munkaközösséget hozhatnak létre. Az óvodai csoportok szülői szervezeteit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkothatják. Az óvodapedagógus a gyermekcsoport szülői képviselőinek szükség szerint ad tájékoztatást. Az óvoda szülői képviselőit meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a szülői közösség részére véleményezési jogot biztosít (SZMSZ, HÁZIREND). Szülői Munkaközösségi értekezletet Szülői szervezet hívja össze. Felkérésre az óvodavezető tájékoztatja a szülői szervezetet az óvodában folyó nevelőmunka eredményeiről, az aktuális eseményekről és programokról. Az értekezleten elhangzottakról jegyzőkönyv és jelenléti ív készül. VII. A KAPCSOLATTARTÁS RENDSZERE A székhely óvoda és a telephely óvoda közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje: Az intézmény közösségeinek tevékenységét a telephely intézmény óvodavezető helyettese és a választott közösségi képviselők segítségével az óvodavezető fogja össze. Az általános óvodavezető helyettes gondoskodik arról, hogy a gyermekeket és a pedagógusokat érintő óvodavezetői intézkedések és egyéb információk a telephely intézményben is kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. 23

24 Az óvodák egymás közötti kapcsolattartási módja: Kertvárosi Óvoda Tatabánya, Bakony u.1/a közös nevelőtestületi értekezletek vezetőségi értekezletek szakmai munkaközösségek programjai (házi bemutató foglalkozások, belső szakmai napok) közös csapatépítő programok szervezése (kirándulás, kötetlen beszélgetés stb ) óvodák egymás közötti látogatása, belső ellenőrzési tevékenység (felnőttek, gyermekcsoportok) Jeles napokon szervezett programokon való kölcsönös részvétel A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja: Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján az óvodavezetés állandó munkakapcsolatot tart a különböző társintézményekkel. Polgármesteri Hivatal jelentések, beszámolók, adatszolgáltatás, intézményvezetői tanácskozásokon keresztül kölcsönös informálás, korrekt információáramlás, szükség szerinti személyes, vagy telefonos megkeresés, tanügyi ellenőrzések, revizori ellenőrzés Általános iskolák közös látogatások, konzultációk, szakmai rendezvények látogatása, hospitálás, szülői értekezletek látogatása, közös rendezvények, ünnepélyek Bölcsőde szakmai napok, szülői értekezletek, találkozások tapasztalatcsere látogatások Pedagógia Szakszolgálat EGYMI, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság gyermekek fejlesztésének, iskolaalkalmasságának megállapításában a szükség szerint közreműködő Nevelési tanácsadóval az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formáiban logopédiai szűrések és fejlesztések az arra rászoruló gyermeknél MSSST szűrővizsgálatok elvégzése az óvodákban szakértői vizsgálatok 24

25 Gyermekjóléti szolgálat az óvodavezető, az óvodavezető helyettes, a telephely vezető helyettes és a gyermekvédelmi megbízottak rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a gyermekek veszélyeztetettségének feltárásának és megelőzésének céljából a szolgálattal kerek-asztal megbeszélések, esetmegbeszélések a jelzőrendszer működtetése Könyvtár, VÉRTES AGÓRA, Bányás Művelődési Otthon könyvtárlátogatás bábszínház, mozi látogatás kiállítások megtekintése Egészségügyi Szolgáltató (óvodaorvos, gyermekorvos, védőnő) Egyházak a védőnők 2-3 alkalommal, illetve szükség szerint látogatják az óvodákat a dolgozók szűrését évente egy alkalommal, illetve szükség szerint végzi a FESZ orvos Az egészségügyi szolgáltatók a gyermekekkel kapcsolatos feladataikat a fenntartó által szabályozottak szerint végzik a hitoktatás megszervezésének elősegítése,- igény szerint felmerülő hitoktatás helyének biztosítása, az egyházak képviselőivel az óvodavezető tartja a kapcsolatot. Pedagógiai szakmai szolgáltató tájékoztatás a KEMÖPI által szervezett tanfolyamokról, szakmai szolgáltatásokról, igény, és pénzügyi forrás adta lehetőséggel szakember felkérése értekezletekre, szakmai napra. Az óvoda és a család kapcsolata Mindnyájunknak törekednie kell a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében olyan partneri kapcsolatot, együttműködést kialakítani a családdal, melyet áthat a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. 25

26 Kapcsolattartási formák: családlátogatás szülői értekezletek spontán, napi beszélgetések, nyílt napok fogadó órák szülők klubja játszóházak, sportdélutánok, kirándulások egyéb óvodai programok VIII. A NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Az óvoda belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője a felelős. A nevelőmunka belső ellenőrzésének feladatai Biztosítsa az óvoda nevelőmunkájának jogszerű (a jogszabályok, az ONAP, valamint az óvoda helyi programja szerinti) működését Segítse elő az intézményben folyó nevelőmunka eredményességét, hatékonyságát, Az óvodavezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről, Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Az óvodában a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak Az óvoda vezetője, az általános óvodavezető helyettes, a telephely óvodavezető helyettese, és szakmai munkaközösségek vezetői. Óvodavezető: teljes jogkörben, minden munkakörben, Óvodavezető helyettes: teljes jogkörben, minden munkakörben az óvodavezető megbízásából Telephely óvodavezető helyettese: Telephelyen teljes jogkörben, minden munkakörben az óvodavezető megbízásából, Az óvodavezető az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 26

27 Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során Kertvárosi Óvoda Tatabánya, Bakony u.1/a A pedagógusok munkafegyelme Az óvónők szakmai felkészültsége A nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció vezetése A terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja Az óvónő-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása A nevelőmunka színvonala a foglalkozásokon (a foglalkozásra történő előzetes felkészülés, tervezés, az alkalmazott módszerek, a pedagógus egyénisége, empátiakészsége, az eredményesség vizsgálata, nevelési helyzetek megoldása) A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége Együttműködés, team munka Zöld Óvoda kritériumrendszerének megvalósulása Az ellenőrzési tervet az óvodavezető helyettesek és a szakmai munkaközösségek javaslatai alapján- az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés fajtái Tervszerű, előre megbeszélt szempont szerinti ellenőrzés Spontán, alkalomszerű ellenőrzés (a problémák feltárása, megoldása érdekében, illetve a napi felkészültség felmérésének érdekében) Írásbeli Csoportlátogatás Ünnepségek, programok látogatása Interjú Az egyes nevelési évekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozó kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető a felelős. Az óvodavezető és általános helyettese, valamint a telephelyvezető helyettes, az éves munkatervben leírtak alapján a nevelőmunka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a dolgozók munkáját. Az éves munkaterv a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület jóváhagyásával készül. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. 27

28 IX. GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA Az óvoda vezetője, és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszűntetésében. Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése. Minden óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme. Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai esélyegyenlőség biztosítása Elősegíteni a halmozottan hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését: egyenlő hozzáférés biztosítása, támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, melyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. A szülők tájékoztatása az óvodáztatási támogatás igényléséről, a jogosultság kritériumairól, a gyermekük óvodába járattatásának szigorú előírásairól. Érvényesítni a diszkriminációmentességet, a szegregációmentességet és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációját. A problémákat, a halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű okozta tüneteket, az okokat felismerni, ha szükséges, szakember segítségét kérni. Rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni. Rendszeres családlátogatás végzése. A családok szociális és anyagi helyzetének figyelembe vételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást elősegíteni. Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, fel kell venni a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kérni azoktól a szakemberektől (gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, védőnő, orvos, jegyző) akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában. Ha további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. Fontos a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein részt venni, a kölcsönös informálás elengedhetetlen. Az intézmény tájékoztatja a szülőket a faliújságon a nevelési év elején arról, hogy ki látja el a gyermekvédelmi feladatokat, illetőleg hol és mikor érhető el ez a személy. Kifüggesztjük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. X. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ELLÁTÁSÁNAK RENDJE 28