2011. május XVII. évfolyam 5. szám VÁLTOZÁS KÜSZÖBÉN A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA (KAP) A MAGYAR ELNÖKSÉG IDEJE ALATT KÉSZÜL EL A KONCEPCIÓ Nagy volt a várakozás, amikor az ország csatlakozott az Európai Unióhoz, de nem kisebb a figyelem ezekben a napokban-hónapokban sem, amikor is hazánk adja az Uniós elnökséget. Fontos azért, mert a magyar agrárium függısége a közösségi támogatásoktól meghatározó jelentıségő. Statisztikák azt mutatják, hogy az agrárgazdálkodók csupán alig több mint 20%-a tud ma eredményesen gazdálkodni, ha a mérlegében nem szerepelnének a különféle támogatások. Az éves 400-600 Mrd Ft-os uniós forrással szemben csupán 80-140 Mrd Ft-os aktívumot tudott az ágazat produkálni az elmúlt években. Mindezeket csak azért mondom, mert az EU-s Közös Agrárpolitika reformja már a küszöbön áll. Ez az elkészülı új szabályozás 2013-2020 közötti idıszakban az agrár, de a vidékfejlesztés további lehetıségeit fogja megadni. Ha még ehhez azt is hozzáértem, hogy a program elıkészítési munkafolyamatának egyik fontos állomása 2011 elsı felére esik, amikor is Magyarország adja z EU soros elnökségét, akkor ennek fontosságát nem is kell tovább hangsúlyozni. A magyar álláspont szerint erıs és közös agrárpolitikára van szükség 2013 után is, ezért támogatjuk, hogy az unió mezıgazdasági költségvetése legalább a jelenlegi szinten maradjon. Fontosnak tartjuk a vidékfejlesztési politika erısítését, valamint a támogatási rendszer egyszerősítését, átláthatóbbá tételét az igénylık számára. Magyarország az EU soros elnökeként a tagállamok véleményét figyelembe véve olyan tanácsi következtetést kíván letenni az asztalra, amelyet a miniszterek egyhangúlag elfogadtak a Mezıgazdasági és Halászati Tanács ülésén 2011 márciusában. Hazánk agráriumának alapvetı érdeke, hogy fennmaradjon a termelést támogató, közvetlen támogatások rendszere. Hasonlóan fontos a hazai vidéki térségek megújulását, felzárkóztatását segítı vidékfejlesztési pillér megerısítése. Ezen belül a nem biztosítható elemi károk megelızése, munkahelyek, s ezzel együtt a vidéki lakosság helyben tartása, a foglalkoztatás bıvítése, valamint a vidéki közösségek erısítése, a vidéki életforma megırzése. Uniós elnökségünk agrárszempontú munkájában lényegében túl vagyunk a legfontosabb feladat ellátásában. A sorozatos egyeztetések után március 17-i ülésén az Agrártanács megtárgyalta és végül 20 ország egyetértésével elfogadta a 2013-2020-as KAPra vonatkozó elıterjesztést. A Balti-országok, Anglia, Dánia, Svédország és Málta volt ellene a döntésnek, mivel egyéni elképzeléseik nem fértek bele a közösen, a többség által elfogadott koncepcióba. Ennek részeként elfogadták, hogy az EU-nak továbbra is erıs agrárpolitikára van szüksége és ehhez a közös költségvetésbıl továbbra is biztosítani kell a forrásokat. Kiemelt cél legyen a természeti erıforrásokkal, ezen belül is a vízzel való gazdálkodás, a kiegyenlítı területi és vidékfejlesztés és a versenyképes, egészséges élelmiszer-elıállítás. Segíteni kell a fiatal gazdálkodók indulását, hogy megtalálják boldogulásukat vidéken az agráriumban. Továbbra is fokozottan kell figyelni a természeti értékeink védelmére, de ez nem mehet a versenyképesség kárára. Ezekben az elıterjesztésekben a döntés várhatóan az év végén lesz, a lengyel elnökség alatt. A magyar EU-elnökség további feladata lesz a Közös Agrárpolitika jövıjét meghatározó bizottsági közlemény után, a tejágazat helyzetével foglalkozó javaslat, a mezıgazdasági minıségpolitika átalakítása, valamint az új állat-egészségügyi szabályozás kidolgozása.
2. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2011. május FIGYELEM Folyamatban van a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó jármővek közlekedésérıl szóló 13/2010. (X. 5.) NFM rendelet módosítása, amelynek kezdeményezıje a Magyar Agrárkamara volt. A - jogszabály végleges szövegének megjelenéséig- az NFM elrendelte az útvonal engedélyezési eljárások határozatlan idıre történı felfüggesztését. Az errıl szóló hivatalos közlemény a Magyar Közút Nonprofit Zrt honlapján olvasható. http://internet.kozut.hu/szakmai/utvonalengedelyezes/lapo k/mezogazdasagigepjarmuvekutvonalengedelyezese.aspx A leírtak a gyakorlatban azt jelentik, hogy a 2,55 m szélességet meghaladó mezıgazdasági jármővek közúti közlekedése tárgyában sem kell engedélyért folyamodni a közúti hatósághoz. Vagyis amíg az engedélyezés felfüggesztése érvényben van, a mezıgazdasági jármővek engedély nélkül közlekedhetnek a közúton. A fentiek is megkövetelik a közúti közlekedés szabályainak maradéktalan betartását és a túlméretes jármővek fokozott óvatossággal történı közlekedését. JELENTİSEN NİTT A KÜLKERESKEDELMI TERMÉKFORGALOM Az idei év elsı két hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom volumene jelentısen nıtt, az exporté 21, az importé 19 százalékkal haladta meg az elızı évi szintet közölte a KSH az év elsı két hónapjára vonatkozó részletes adatokat. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 335 milliárd forintot (1232 millió eurót) tett ki, 105 milliárd forinttal (376 millió euróval) többet, mint 2010 azonos idıszakában. Az elsı kéthavi kivitel értéke 3485 milliárd forint (12,7 milliárd euró), a behozatalé 3150 milliárd forint (11,5 milliárd euró) volt, ezzel az export forintértéke már meghaladta, az importé még nem érte el a gazdasági világválság elıtti - 2008. év azonos idıszaki - szintet. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala 2011 elsı két hónapjában az elızı év azonos idıszakához képest importban 6,7, exportban 5,8 százalékkal emelkedett. Ez - a forint 1,7 százalékos gyengülését figyelembe véve - 4 százalékot meghaladó devizaárszint-emelkedést jelentett. A cserearány 0,8 százalékkal romlott. 2011. január-februárban a gépek és szállítóeszközök volumene a forgalom mindkét irányában 20 százalékot meghaladó mértékben bıvült. Az árufıcsoporton belül a legnagyobb súlyt kitevı híradás-technikai hangrögzítı és - lejátszó készülék exportjának volumene az elsı két hónapban dinamikusan nıtt, ezzel szemben az importé februárban kismértékben lelassult, ami a tv-alkatrészek behozatalában regisztrált csökkenésnek köszönhetı. Az általános rendeltetéső ipari gép és a közúti jármő kivitelének volumennövekedése némileg, a behozatalé jelentısen meghaladta az átlagot. Mindkét termékkör export- és importnövekményében az autóiparhoz szükséges alkatrészek, valamint utóbbinál fıként a német relációjú személygépkocsi-kereskedelem játszik meghatározó szerepet. A feldolgozott termékek kivitelének és behozatalának volumene 23, illetve 24 százalékkal volt több, mint az elızı évben. Az energiahordozók importvolumene a januárfebruári idıszakra 5 százalékkal csökkent, az elmúlt év azonos idıszakához képest. Az import csaknem harmadát kitevı természetes és mesterséges gáz behozatala több mint 40 százalékkal esett vissza, ugyanis februárban a belföldi igények kielégítése a hazai készletekbıl történt. A behozatal több mint felét adó kıolaj és kıolajtermék importvolumenének egyharmados növekedése bázishatás következménye. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 2011. január-februárban 17 százalékkal, az importé 19 százalékkal múlta felül az egy évvel ezelıtti alacsony szintet. A kivitel mintegy harmadát képviselı gabona és gabonakészítmény exportjának volumene a fıcsoport átlagának megfelelıen, értéke a világpiaci árak tartós emelkedése mellett mintegy kétharmadával nıtt. A legnagyobb növekedést az osztrák és holland relációkban, elsısorban a kukoricakiszállításokkal kapcsolatban mértük. Mindkét irányban dinamikus volumenbıvülés jellemzi a hús és húskészítmény, a tej és tejtermék, valamint a kávé, tea, kakaó, főszer forgalmát. Az Európai Unióba irányuló kivitel és az onnan érkezı behozatal volumene 2011 elsı két hónapjában 18, illetve 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Külkereskedelmi egyenlegünk aktívuma az unió egészét nézve 76 milliárd forinttal javult, nagyrészt az új tagállamok vonatkozásában. Az EU-n kívüli országokba irányuló export volumene 33 százalékkal bıvült, míg az importé 14 százalékkal haladta meg a bázisszintet. Külkereskedelmi forgalmunk hiánya 202 milliárd forint volt, 28 milliárd forinttal kevesebb, mint 2010-ben. Az ázsiai országok vonatkozásában egyenlegünk - elsısorban a gépipari exportunk mintegy kétharmados növekedésének hatására - 41 milliárd forinttal javult. Forrás: KSH
3. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2011. május NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET ALAKULÁSA B-A-Z MEGYÉBEN KÁRTÉTELI VESZÉLLYEL FENYEGET: A csonthéjasok moníliás -, az almatermésőek varasodásos, lisztharmatos megbetegedése és a levéltetvek felszaporodása szempontjából voltak kedvezıek a környezeti feltételek. ÁLTALÁNOS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET Az idıjárás az átlagostól hővösebb, változékony volt, kevés esı esett, a lehullott csapadékmennyiség helyenként eltérı volt, a gyakori erıs szél miatt a talajok felsı rétege kiszáradt. Szántóföldi növények: İszi kalászosok: A növények fejlıdése intenzív. Lisztharmat (Erysiphe graminis f. sp. tritici) a sőrőbb állományokban az alsó nóduszon jelen van, valamint többfelé (a megye déli részén 0-10%, északi régió, helyenként 0-30% gyakorisággal) a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici ) elıfordul. A vetésfehérítık (Oulema spp.) fejlıdése az idıjárás miatt lelassult. Szalmadarázs (Cephus pygmaeus) gyenge rajzása észlelhetı. Tavaszi árpa: A környezeti feltételek nemcsak a növények fejlıdésének kedveznek, hanem egyes gombabetegségek megjelenésének is: észlelési szinten megtalálhatók az állományokban a rinhospórium (Rhynchosporium secalis) és a helmintospórium (Drechslera tritici-repentis) gombák által okozott tünetek; a vetésfehérítıkkel kapcsolatos megfigyelést lásd feljebb. Napraforgó: a 2-4 leveles állományokban sároshátú bogár (Opatrum sabulosum) és hegyesfarú barkó (Tanymecus palliatus) kártétele szórványos. Repce: A virágzás elhúzódó, a repcefénybogarak (Meligethes aeneus) és repce-becıormányos (Ceutorrynchus assimialis) kártétele még elıfordul, általánosan igen nagy a repce-becıszúnyogok (Dasyneure brassicae) száma, jelentısebb kártétel kialakulása várható. KERTÉSZETI KULTÚRÁK: A különbözı gyümölcskultúrákban a levélbarkók (Phyllobius fajok) kártétele gyakori. Alma: folyamatos az aknázómolyok rajzása, április végétıl indult meg az almamoly (Cydia pomonella) és a lombosfa fehérmoly (Leucoptera malifoliella) repülése, a rajzáserısség közepes. A piros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi) és a vértető (Eriosoma lanigerum) kártétele helyenként szembetőnı. Almafavarasodás (Venturia inaequalis) fertızésveszélyes idıszak több alkalommal is elıfordult; almafalisztharmat (Podosphaera leucotricha) érzékeny fajtákon erısödött, gyakoribbak a tünetek. Körte: A körtelevélbolha (Caccopsylla spp.) imágók kelése 05.02-tıl indult meg, párosodás intenzív; vegyes lárvanépesség szívogat; körtlevél-gubacsszúnyog (Dasyneura pyri) helyenként nagyobb számban károsít, Tőzelhalás: az alma és körtefák virágzása rövid idı alatt zajlott le, az infekció kialakulásának valószínősége április végén, május elsı napjaiban volt. A birsek most virítanak, veszélyeztetettek, mivel a párásabb a levegı. Kajszi és İszibarack: elızı idıszakhoz viszonyítva növény-egészségügyi szempontból nincs változás; moníliás ( Monilinia laxa) és tafrinás (Taphrina deformans) tünetek gyakoribbá váltak. Cseresznye, meggy: A levéltetvek (Myzus cerasi spp. pruniavium) felszaporodása elkezdıdött. Szılı: tarka- és nyerges szılımoly (Lobesia botrana, Eupoecilia ambiguella) rajzása gyenge-közepes, tojásrakás elhúzódó, lárvakelést még nem észleltünk. Filoxéra (Viteus vitifolii) levélakó alakok által okozott kezdeti tünetek már láthatók; Hegyalján helyenként a szılıtripsz (Drepanothrips reuteri), Bükkalján az ékköves faaraszoló (Peribatodes rhomboidaria) kártétele is megfigyelhetı. Térségenként változó gyakorisággal jelen van a szılı-gubacsatka (Colomerus vitis ) és a szılı-levélatka (Calepitrimerus vitis). A szilva-takácsatka (Eotetranychus pruni) is elıfordul és kártétele eltérı mértékben észlelhetı; az ellene történı védekezés elmulasztása súlyos következményekkel járhat. Az áttelelt nıstények nagyon sok tojást raktak, a melegebb részeken helyenként már a lárvák is kikeltek. POLIFÁG KÁRTEVİK: Győrőspille (Malacosoma neustria): helyenként, szórvány kertekben nagyobb számú hernyó károsít. Forrás: B-A-Z Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága AZ ELİFINANSZÍROZÁSBAN, AZ AGRÁRINTEGRÁCIÓBAN ÉS A FÖLDPIACON ERİSÍT AZ OTP Több évre elıfinanszírozza közelmúltban indult, zöldkártya elnevezéső hitelprogramjában az uniós területalapú és agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatásokat az OTP Bank Nyrt. A pénzintézet erıteljes növekedési esélyt lát az agrárgazdaságban: várhatóan a második fél évben
4. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2011. május megújítja agrárintegrációs hitelezését és erısíti birtokfejlesztési tevékenységét is. A mai 10 százalék alatti mértékrıl erıteljesen kétszámjegyőre kívánja növelni agrárgazdasági hitelpiaci részesedését az OTP Bank Nyrt. közölte Gyuris Dániel, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese. A banknak ma 47,2 milliárdos mezıgazdasági és élelmiszeripari hitelállománya van. A pénzintézet az elırelépésre elsısorban az uniós területalapú támogatásoknál és a hozzájuk kapcsolódó nemzeti kiegészítéseknél (top up) lát esélyt, mivel a szakértıi felmérések szerint e források 60 százalékát a gazdálkodók elıfinanszíroztatják, és a piac folyamatosan bıvül. Az OTP az idei várható SAPS támogatások elıfinanszírozási arányát a korábbi 70 százalékról 80-85 százalékra növelte, egyes ügyfeleinél pedig vállalja a 100 százalékos elıfinanszírozást is. A gazdálkodók így jóval a támogatások tényleges lehívása elıtt hektáronként 42,8-45,5 ezer forinthoz juthatnak, míg a kiemelt banki ügyfélkör 51,5 ezer forintot kaphat. További termékfejlesztésként az OTP áprilisban indította zöldkártya hitelkampányát, amellyel a SAPS és a top up támogatásokat akár négy évre, az AKG-pénzeket két évre elıre megfinanszírozza. A konstrukció a mintegy 47,5 forintos hektáronkénti tavalyi területalapú összegre épül, amelynek száz százalékát kifizeti a bank. Így a termelık hektáronkénti akár 190 ezer forinthoz juthatnak. A 2014-re esı negyedik évnek azonban a mai uniós költségvetési ciklus 2013-as befejezıdése miatt nincs támogatási fedezete, ezért a négyéves termékváltozatnál megfelelı üzletmenetet és ingatlanfedezetet is megkövetel a bank. Az AKG-programban érintett gazdálkodók ezen felül - idei és jövı évi támogatásaik terhére további forrásokat kaphatnak, de itt az OTP csak 50 százalékos elıfinanszírozást vállal a nagyobbnak ítélt kockázat miatt. A zöldkártya programban a gazdálkodóknak az OTP-nél kell vezetniük regisztrációs számlájukat és a befolyt támogatásokat a bankra kell engedményezniük. A kamat forint alapú hiteleknél háromhavi Bubor plusz 3,75 százalék, euró alapúaknál háromhavi Euribor plusz 5 százalék lehet. A bank 1-1,5 százalékos kezelési költséget és 30 ezer forintos egyszeri keret-beállítási jutalékot is felszámít(hat). A gazdálkodónként megszerezhetı hitelösszeg 3-300 millió forintig terjedhet. A hitelfelvételeket könnyítheti, hogy az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) 50 százalékos kezességvállalás nyújthat, amelyhez csekély összegő (de minimis) támogatásként kedvezı díjakat állapíthat meg az üzleti alapú értékekhez képest. Az OTP további termékfejlesztésként az év második felére meg kívánja újítani agrárintegrációs hitelezését is, mert a hazai agráriumnak kettıs rendszerre, a kisgazdaságok és a nagyüzemek együttes tevékenységére kell épülnie, erıteljes integrációs megerısítés mellett. A pénzintézet erısíteni akarja termıföldhöz és birtokfejlesztéshez kapcsolódó hitelezését is. Mintegy 315 ezer ingatlannyilvántartási adatra alapozva termıföld-értéktérképet állított össze, amely irányítószám szerinti bontásban objektív képet rajzol a hazai földpiaci viszonyokról. A pénzintézet adataiból kiderül, hogy a termıföldárak átlagosan 13 százalékkal nıttek 2008-2010. között. ITT A HITEL 8 SZÁZALÉKOS KAMATTAL! Megjelent az Agrár Forgóeszköz Hitelprogram részleteit tartalmazó közlemény a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) honlapján. A kedvezményes hitelt 8 százalékért vehetik fel a termelık és termeltetık. A termelık és a tenyésztık 1 50 millió forint között, a termeltetık 250 millió forintig vehetik igénybe a kedvezı kamatozású hitelt. A kamat mértéke 8 százalék, a futamidı három év, egyéves türelmi idıvel. Az MFB felügyeletével (forrásbiztosítása mellett) zajló hitelprogramban való részvételhez önerı nem szükséges. A kormány március végén döntött a piacinál kedvezıbb finanszírozású hitel elindításáról. A 15 milliárd forintos keretbıl tízmilliárdot az állattenyésztési ágazat szereplıi ezen belül ötmilliárd forintot a sertés- és baromfi ágazatban tevékenykedı integrátorok igényelhetnek. A fennmaradó ötmilliárdos hitelforrás a növénytermesztésbıl-, kertészetbıl élı gazdákra vár. A hitel célja, a mezıgazdasági termelés, elsısorban az állattenyésztés versenyképességének javítása. A kereskedelmi bankok és hitelintézetek csatlakozását követıen a mezıgazdaságból élık és a halgazdálkodók várhatóan május második felétıl igényelhetik a hitelt. HÉTMILLIÁRDRA PÁLYÁZHATNAK A VIDÉKI MIKROVÁLLALKOZÁSOK Június 15-étıl egy hónapon át várják a pályázatokat. A vidéki mikrovállalkozások számára az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (UMVP) 7 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre 2013-ig - írja a Napi Gazdaság. A pénzt az ötezer fı alatti és a négyzetkilométerenként legfeljebb 100 fı népsőrőségő települések vállalkozásai vehetik igénybe.
5. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2011. május A támogatási kérelmeket június 15. és július 15. között lehet beadni a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. VIS MAIOR BEJELENTÉSEK A területalapú támogatások igénylését követıen az esetleges vis maior események bejelentésérıl sem szabad megfeledkezni, hiszen így kerülhetı el az elıírások nem teljesítésébıl eredı szankció. A bejelentést az alábbiak szerint lehet és kell megtenni: Az ügyfélnek lehetısége van vis maior bejelentést tenni, amennyiben vis maior helyzet miatt valamilyen támogatási feltétel betartását nem tudta/tudja már vállalni (pl. kórházi betegellátás miatt csak május 17. és június 9. közötti idıszakban tudta benyújtani az egységes kérelmét; a bejelentett tábla belvízzel érintett és már nem a korábban bejelentett növény található meg az adott táblán vagy annak egy részén). Bejelentés határideje: A vis maior bejelentést 10 munkanapon belül kell benyújtani, attól az idıponttól számítva, amikor a mezıgazdasági termelı olyan helyzetbe kerül, amely ezt lehetıvé teszi. Akkor tekinthetı a vis maior esemény bejelentést lehetıvé tevı helyzetben lévınek a mezıgazdasági termelı, amikor képessé válik a káresemények elmúltával adminisztrációs kötelezettségek teljesítésére, valamint annak megállapítására, hogy a vis maior esemény által okozott kár lehetetlenné teszi számára egyes támogatási feltételek teljesítését (beleértve a HMKÁ elıírásait is, pl. gyommentesen tartás). A vis maior esemény bejelentése egész évben megtehetı, emiatt külön jogkövetkezményre nem kell számítani. (Azaz az év folyamán bármikor bekövetkezı káreseményre.) A vis maior esemény bejelentését az elızıeknek megfelelıen - nem annak bekövetkezésekor (mindazonáltal a tavaszi, nyár eleji idıszakhoz képest nem is egy ésszerőtlenül hosszúra kitolt, pl. ıszi idıpontban), hanem akkor célszerő bejelenteni, amikor a vis maior esemény által okozott probléma már egyértelmően meghatározható. Javasoljuk, hogy a bejelentést olyan idıpontban tegyék meg, amikor már biztosan megállapítható, hogy kipusztult a növénykultúra, vagy már bizonyos, hogy nem vethetı el a tervezett növény, illetve nem kétséges, hogy a vis maior esemény a terület megfelelı kultúraállapotban tartását biztosan akadályozza. Olyan esetekben, amikor még esély van arra, hogy pl. a belvíz visszahúzódik, a bejelentéssel várjanak addig, amíg nincs kétségük a felıl, hogy a probléma bizonyosan nem hárul el oly módon, hogy a támogatás feltételei teljesíthetıek legyenek. A vis maior bejelentési kérelmet elektronikus formában, ügyfélkapun keresztül W0113 formanyomtatványon nyújtható be. Vis maior bejelentést (W0113) akkor lehet indítani, ha az ügyfélre vonatkozó egységes kérelem (W0111) már benyújtásra került, és nincs rögzítés alatt lévı (be nem nyújtott) másik W0111, adatváltozás (W0112), illetve vis maior (W0113) bejelentés a rendszerben, mivel a W0113 kérelem megnyitásakor az ügyfél a legutoljára benyújtott kérelem adataira tud vis maior bejelentést tenni. A bejelentések elkészítésében az agrárkamarai tanácsadói hálózat a gazdálkodók rendelkezésére áll, ugyanúgy, mint az egységes területalapú támogatások igénylésénél. Takács Tiborné Ügyfélszolgálati tanácsadó TÁBLATÖRZSKÖNYV Lehetıség nyílt táblatörzskönyv beszerzésére. Mivel a táblatörzskönyv vezetése kötelezı és az EU csatlakozás után feltehetıleg az ellenırzés is szigorúbb lesz, célszerő annak beszerzése. A Tolna Megyei Agrárkamara megszerkesztette a táblatörzskönyv formáját, és amennyiben igény van rá, le is gyártatják. A nagysága A/3-as oldal, kartonborítású, 50 lapos, ára: 1.500 Ft/db. Kérjük, jelezzék igényüket az Agrárkamara felé (Kovácsné Novek Adrienn 46/562-243). SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNY A Földmővelésügyi-és Vidékfejlesztési Miniszter 106/2004. FVM rendelete értelmében a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek esetében az exportszállításokhoz igényelt származási bizonyítványok és igazolások kiállítása az agrárkamarák feladata. Kiadásával kapcsolatban Kovácsné Novek Adrienn a 46/562-243 as telefonszámon ad tájékoztatást.
6. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2011. május TISZTELT GAZDÁLKODÓ! A 61/2009 (V. 14.) FVM rendelet értelmében, az agrárkörnyezetgazdálkodási programban támogatást elnyert gazdálkodóknak területazonosítási kérelmet kell benyújtani az MVH-nak. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara nonprofit kft-jén keresztül vállalja Leica GS 20-as GPS készülékeivel a mezıgazdasági parcellák és táblák területmérését. A mőholdas mérések pontos eredményt adnak az Ön által ténylegesen használt mezıgazdasági táblák/parcellák területérıl, mely alapja az AKG támogatás igénylésének. Mérımőszerünk megfelel az elıírt 3m-es pontosságnak. A területmérési szolgáltatás díjtételei A tápanyag-gazdálkodási terv készítés szolgáltatás díjtételei Tápanyag-gazdálkodási Díjtétel tervkészítés 1 éves Tagoknak Nem tagoknak megrendeléssel Parcelladíj 400Ft/parcella+ÁFA 640 Ft/ parcella+áfa Területdíj (szántóföldi 160 Ft/ha+ÁFA 240 Ft/ha+ÁFA növénytermesztés) Területdíj (szılı- és 560 Ft/ha+ÁFA 720 Ft/ha+ÁFA gyümölcs ültetvény) JOGSZABÁLYFIGYELİ A MAGYAR KÖZLÖNY 2011. MÁJUS hónapban eddig megjelent legfontosabb ágazati jogszabályai Megnevezés Díjtétel Tagoknak Nem tagoknak Kiszállási díj (az alközponti irodától a megrendelı székhelyéig illetve telephelyéig megtett út) 60 Ft/km+ÁFA Mérési díj 350Ft/ha+ÁFA 500 Ft/ha+ÁFA Minimális díj (amennyiben a mérési díj összesen nem éri el a táblázatban feltüntetett értéket) 3000 Ft 5000 Ft A területen való mozgást a gazdálkodónak kell biztosítania. A mérés elvégzése után elkészítjük a jegyzıkönyvet, illetve az eredményeket elektronikusan továbbítjuk az MVH-nak. A kamara kft-je 2006. január 1-tıl folyamatosan végzi tápanyag-gazdálkodási terv készítési szolgáltatását. Tápanyag-gazdálkodási tervet kell készítenie az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodás egyes célprogramjaiban részt vevı mezıgazdasági termelınek, amelyet a Gazdálkodási Naplóban kell rögzítenie. A kft-nk az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete által kifejlesztett, 2008-ban Magyar Innovációs Nagydíjat nyert, számítógépes szoftver segítségével állítja össze a tervet. A tervkészítéshez a talajvizsgálati eredmények és vetésterv adatok szükségesek. 35/2011. (IV. 29.) VM rendelet 36/2011. (V. 12.) VM rendelet 37/2011. (V. 12.) VM rendelet Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó egyes vidékfejlesztési támogatásokról szóló miniszteri rendeletek módosításáról Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrárerdészeti rendszerek mezıgazdasági földterületeken történı elsı létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezıgazdasági területek erdısítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet módosításáról Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrıl szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján elızetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával, és a LEADER csoportok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekrıl szóló 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet, valamint a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek és a LEADER helyi akciócsoportok részére az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó