A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A magyarországi megyék fejlesztéspolitikai szemszögből 215. május A hazai megyék rendkívül vegyes képet mutatnak gazdasági adottságaik, fejlődési lehetőségeik és korlátaik terén, különösen, ha a fővárost is vizsgáljuk az egyes térségek összevetése során. Támogatva a Kormányzat felzárkóztatási célkitűzéseit a Magyar Fejlesztési Bank feladatai közé a magyarországi területi, regionális egyenlőtlenségek csökkentése is beletartozik, ebből adódóan elengedhetetlen a területi sajátosságok vizsgálata, valamint a változások nyomon követése a Bank számára. A regionális összehasonlításra alkalmas adatok azt jelzik, hogy több tekintetben (megtermelt jövedelem, az egyes szektorok aránya, foglalkoztatás, kutatás-fejlesztésre fordított források, stb.) is markánsan elüt az ország többi részétől. A fejlettebb megyékben relatíve magas az ipar, s alacsony az agrárium gazdasági súlya, a szolgáltató szektor pedig kifejezetten jelentős szerepet csak a fővárosban tölt be. A külföldi működőtőke kedvező irányba mozdította a megyék egy részét, a viszonylag nagyobb volumenű tőkét felszívó régiók gazdasági- és foglalkoztatási mutatói is jobbak az átlagnál. A fejlettség egy másik összetevőjét jelentik a vállalati beruházások, továbbá a közlekedési, ill. internet csatlakozási infrastruktúra, utóbbi terén viszonylag gyorsan sikerül az országon belüli különbségeket mérsékelni. Ezekben a dimenziókban (FDI, beruházások, foglalkoztatás, infrastruktúra) alapvetően Északnyugat-Magyarország és a főváros teljesít jobban, ill. rendelkezik kedvezőbb adottságokkal, s ezek a tényezők sok esetben egymást is kölcsönönösen tudják támogatni. A nagyobb vidéki egyetemi központok humán tőkével való ellátottsága és kutatás-fejlesztési potenciálja egyelőre kevésbé mutatkozik meg a fejlettségi számokban, mivel az alapkutatási tevékenység áttételesen hasznosul a régiók fejlődése során. A magyar gazdaság növekedésének és uniós felzárkózásának közép- és hosszútávú korlátját jelentheti, hogy a megyék zömében csökken a munkaképes korú lakosság aránya, valamint alacsony, s ugyancsak csökken a jövőbeli munkavégzők gerincét adó fiatalabb korosztály hányada. Az MFB feladatai közé tartozik a kormányzati gazdaságpolitikához igazodva a területi különbségek kiegyenlítését, illetve vidékfejlesztést, a térség- és településfelzárkózást szolgáló beruházásokhoz szükséges fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozás biztosítása. Ennek egyik módja a gazdasági tevékenység bővítését hatékonyan szolgáló (röviden gazdaságfejlesztési) eszközök kialakítása és működtetése (amit röviden gazdaságfejlesztési eszközrendszernek nevezhetünk), másik iránya a versenyképesség javítását szolgáló mechanizmusok biztosítása, harmadik aspektusa pedig az előzőektől valamelyest eltérően, ám azokkal mégis összefüggően a fenntarthatóság irányába való törekvések támogatása. Írásunkban ezek közül a területi fejlődés ösztönzésére és a versenyképesség javítására helyezve hangsúlyt azokat a jövedelmi, beruházási, foglalkoztatási, illetve versenyképességi dimenziókat, valamint demográfiai kereteket tekintjük át az összehasonlítást lehetővé tevő és rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján, amelyek elengedhetetlenek a helyes irányok és célok fejlesztéspolitikai kijelölése szempontjából. (folytatás a 2. oldalon) A tartalomból Folytatódott a magyar gazdaság dinamikus növekedése az első negyedévben... (8. oldal) A devizahitelek kivezetése segítheti a fogyasztási dinamika fennmaradását a következő hónapokban... (9. oldal) A gazdaság élénkülése nyomán közeledik a foglalkoztatás bővülés a felső határaihoz... (1. oldal) Kismértékben enyhült áprilisban a deflációs nyomás... (11. oldal) Évtizedes mélypontra esett a vállalati hitelek állománya márciusban... (12. oldal) Gyengén teljesített a hazai deviza a régióban az euróval szemben áprilisban... (13. oldal) Kedvezően alakult a büdzsé helyzete az év első négy hónapjában... (14. oldal) Készítette: Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Cser Nóra Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 151, Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1769 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
TERÜLETI FEJLŐDÉS Jövedelmi viszonyok Az egyes megyék és fejlettségét tekintve a főváros magasan kiemelkedett 212-ben 6 286 ezer forintos, az országos átlagot (2 878 ezer Ft/fő) több mint kétszeresen meghaladó egy főre eső GDP-jével (1. ábra). A megyék rangsorában az első öt helyen dunántúli megyék szerepelnek (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom,,, ), azonban közülük is csupán kettő fejlettsége (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom) haladja meg az országos átlagot, míg a lista végén észak-magyarországi és észak-alföldi megyék vannak. A legalacsonyabb egy főre eső jövedelmet felmutató ban az országos átlag felét sem érte el (43,), a budapestinek pedig csupán az ötödére (2,1%) rúgott az egy főre eső bruttó hazai termék értéke 212-ben, s további hét megyében a magyarországi átlag kétharmada alatti volt a fejlettséget aggregáltan mérő mutató (1. ábra). Összességében egyrészt rendkívüli módon eltér az ország többi részétől, másrészt mivel az utolsó három év átlagában, 21-212 között a főváros termelte a hazai GDP 38,-át, így jelentősen fel is húzza az országos átlagot. Amennyiben az egyes szektorok jövedelemtermelésben betöltött részarányát vizsgáljuk régiós összevetésben, melynek során a hazai viszonylatban kiugróan magas fejlettségi szintje miatt et kihagyjuk a vizsgálatból, akkor a fejlettebb (azaz magasabb egy főre eső GDP-jű) megyékben markánsabb az ipar és egyúttal kevésbé jelentős mind az agrárium, mind a szolgáltató szektor gazdasági súlya, mint a kevésbé fejlett megyékben. Ugyanakkor a többi megyét jóval meghaladó egy főre eső GDP adatával és kiemelkedően jelentős súlyú tercier szektorával, relatíve alacsony ipari hátterével arra mutat rá, hogy a megfelelő minőségű szolgáltatások is képesek támogatni a magas jövedelmi szint elérését (2. ábra). A jövedelemtermelésben a vállalatok, mint alapvető termelési egységek központi szerepet játszanak minden gazdaságban. Relatíve magas (ezer lakosra vetítve 2 körüli, ill. azt meghaladó) a vállalatok száma az ország alföldi részén és en, míg és Borsod-Abaúj-Zemplén jelenti a másik végletet, mivel az országos átlagnak (171 vállalat/ ezer fő) csupán mintegy kétharmada a vállalkozások lakosságszámhoz viszonyított létszáma (3. ábra). en a fővárosi funkcióból adódóan jelentős a tercier szektorba tartozó cégek aránya (87, 212-ben), míg az alföldi megyékben a földrajzi adottságokat kihasználva az országos átlaghoz (3,) képest magas, 5- közötti az agrárvállalkozások hányada. Összességében tehát a vállalatok számának növekedését különböző térségbeli sajátosságok (természeti adottságok, funkcionális feladatok) képesek ösztönözni, azonban nincs olyan általánosan érvényes szektorális jellegű tényező a magyar gazdaságban, amely meg tudná magyarázni, hogy hol magas és hol alacsony a megyékben tevékenykedő vállalatok száma. A jövedelemtermelésben a megyék egy földrajzilag viszonylag jól lehatárolható csoportjában (elsősorban a fejlettebb, dunántúli térségekben és a főváros környékén) jelentős a külföldi működő tőke (FDI) szerepe: en, Győr-Moson- Sopron, Komárom-Esztergom,, és megyékben 212-ben 1 millió forint felett volt az egy főre eső FDI állomány értéke, ugyanakkor,,, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és megyékben ez a 3 ezer forintot sem érte el. Ahol a külföldi működő tőke kisebb súllyal bír (különösen Észak-Magyarországon), ott a magasabb munkanélküliségi rátával is összefüggésben ugyanakkor az állami szerepvállalás révén nagyobb arányban (1 lakosból legalább 3 fő) és közvetlenül jutnak jövedelmi transzferhez a háztartások (4. ábra). Az állami redisztribúció (és ahogy később szó lesz róla az uniós források célba juttatása) tehát bizonyos szempontból FDI helyettesítő szerepet tölt be a lakosság jövedelemhez jutása szempontjából. ezer Ft 7 6 5 4 3 2 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1. ábra: Magyarországi megyék gazdasági fejlettsége (GDP/fő, 212) Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok Bács-K. Hajdú-Bihar * * nélkül 2. ábra: Megyék gazdasági fejlettsége és az agrárium, az ipar, építőipar, valamint a szolgáltató szektor GDP-arányos súlya (212) Szektor GDP-arányos súlya Ezer lakosra jutó vállalkozások száma (213) 9 8 7 6 5 4 3 2 1 24 22 2 18 16 14 12 R 2 =,18 R 2 =,31 R 2 =,42 1 2 3 4 5 6 7 * nélkül GDP/fő, ezer Ft 3. ábra: Megyék gazdasági fejlettsége és a vállalkozások lakosságarányos száma Országos átlag 1 1 2 3 4 5 6 7 GDP/fő, ezer Ft (212) Komárom-Esztergom Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások Győr-Moson-Sopron Mezőgazdaság (lineáris trendvonal*) Ipar, építőipar (lineáris trendvonal*) Szolgáltatások (lineáris trendvonal*) 2 215. május
Beruházások A beruházások GDP-arányos szintje 212-ben Győr- Moson-Sopron és megyében volt a legmagasabb (27,6, ill. 26,7%), míg en,,, és megyében 1 alatt maradt a beruházási ráta (5. ábra). Utóbbi megye és esetében a relatíve alacsony beruházási arány magyarázata az, hogy míg 21-212 között az országos GDP 48,-át állította elő a közép-magyarországi régió, addig ugyanebben az időszakban a nemzetgazdasági beruházásokból csupán 35,-os részesedést ért el a térség. A beruházások értékének 21 és 213 közti változása bizonyos regionális sajátosságokat mutat, elsősorban a visszaesést mutató megyék esetében. A beruházások dinamizálódása Győr-Moson-Sopron megyében volt a legintenzívebb, a fejlesztések összege három év alatt a 21-es érték 197,9%-ára emelkedett (ezen belül a gépekbe, berendezésekbe történő beruházások összege két és félszeresére nőtt)., Szabolcs-Szatmár-Bereg és megyében szintén jelentős növekedés tapasztalható, s ezekben a térségekben legalább másfélszeresére emelkedett a beruházások teljesítményértéke (172,, 155,6 és 15,). Az említett nyugat-magyarországi megyékben (, Győr-Moson-Sopron) a gépekbe, berendezésekbe és járművekbe történő beruházások jelentették a húzóerőt, Kelet-Magyarországon pedig a beruházásokon belül az épületek és egyéb építmények aránya növekedett nagyobb mértékben. Hat megyében ezzel szemben csökkent a beruházások teljesítményértéke 21-hez képest, a visszaesés elsősorban a közép- és dél-dunántúli megyéket (,,, ), valamint a fővárost jellemezte. A legjelentősebb csökkenés és megyében ment végbe, ahol 213-ban a beruházások összértéke a 21-es szint mindössze 72,5, illetve 78,-ának felelt meg. Ezekben a térségekben elsősorban az épületek és egyéb építmények fejlesztése terén bekövetkező csökkenés járult hozzá a beruházási ráta süllyedéséhez. A beruházások és az egy főre jutó GDP alakulása között viszonylag erős, pozitív irányú, és összességében összetett kapcsolat figyelhető meg (6. ábra). Egyrészt azokban a régiókban, melyekben jelentős fejlesztéseket hajtanak végre, statisztikai okokból is magasabb lesz az egy főre jutó GDP értéke, továbbá a beruházások révén bővülnek a termelőkapacitások, ezáltal javulnak a jövőbeli termelésnövekedés, szolgáltatás feltételei is. Másrészt egy ellentétes irányú összefüggés is érvényesülhet: a fejlettebb térségek kedvezőbb befektetési célpontot jelenthetnek azoknak a beruházóknak, akik az adott régió előrehaladottabb fejlettségét (pl. magasabb színvonalú infrastruktúra, nagyobb vásárlóerő) kívánják kihasználni, illetve a már meglévő termelési erőforrások és infrastruktúra amortizációja is pótlólagos és rendszeres beruházási keresletet generál. Utóbbiak közé tartozik tipikusan a közlekedési infrastruktúra korszerűsítési igénye. Az egységnyi területre vetített közutak hossza Nyugat- és Észak-Dunántúlon a legmagasabb (7. ábra), csaknem négyzetkilométerenként,5 km (,, Győr-Moson-Sopron megye), amiben a térség aprófalvas jellege is szerepet játszik, míg az Alföld egyes térségeiben (Jász-Nagykun-Szolnok, megye) ennek nagyjából a fele az 1 km 2 -re jutó utak hossza, mivel jóval kevesebb a település Munkanélküliségi ráta (214) 3 2 2 1 1 Egy főre jutó GDP, 212 (ezer forint) km 5. ábra: GDP-arányos beruházások 212-ben és a beruházások változása 21 és 213 között 3 5 3 2 5 2 1 5 4. ábra: Megyék fejlettsége, munkanélküliségi rátája és szociális ellátásban részesülők relatív száma 15, 1 13, 9 12, 8 1, 7 9, 6 7, 5 6, 4 4, 3 3, 2 1, 1, 1 2 3 4 5 6 7 Gépek, berendezések, járművek/gdp Épületek és egyéb építmények/gdp Beruházások változása 21 és 213 között (21=1) Bács-K. GDP/fő, ezer Ft (212) Hajdú-Bihar 6. ábra: Beruházások és egy főre jutó GDP 212-ben lineáris trendvonal nélkül 2 18 16 14 12 1 8 1 1 2 3 4 5 6 Beruházások értéke 212-ben (millliárd forint) R² =,38 Ezer lakosra jutó szociális ellátásban részesülő személyek száma (212) 7. ábra: A km 2 -re vetített közutak és működtetett vasútvonalak hossza 213-ban,5,4,3,2,1, Az 1 km2-re vetített közutak hossza (km) Az 1 km2-re vetített működtetett vasútvonalak hossza (km) Hajdú-Bihar 3 215. május
ezekben a régiókban, ami szükségessé tenné a sűrű úthálózatot. A vasútvonalak tekintetében hasonló eredmény látható, a fejlettebb nyugati régió (, Győr-Moson-Sopron és megye) jár az élen négyzetkilométerenként,9 km feletti értékeivel, a legalacsonyabb vasútsűrűség (,6 km alatti) pedig, és megyében figyelhető meg. Az ezredforduló óta a felértékelődött az infosztráda, azaz az internet jelentősége a jövedelemtermelésben. Az internet előfizetéssel rendelkezők aránya 213-ban en volt a legmagasabb (35,9%), amely az országos átlagot (22,) több mint 5-kal haladta meg. Az átlagnál ugyancsak magasabb arányban élt internet előfizető a dunántúli megyék többségében (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom,,, ), valamint és megyében. Az előfizetők hányada az észak-magyarországi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj- Zemplén, ), illetve Jász-Nagykun-Szolnok és megyében volt a legalacsonyabb, egyik megyében sem érte el a 2-ot. Az előrelépést jelenti ugyanakkor, hogy az internet előfizetéssel rendelkezők aránya az ország minden megyéjében emelkedett 21 és 213 között. A leggyorsabb növekedés, és megyében következett be, miközben megyében csak minimális emelkedés történt (8. ábra). 4 3 3 2 2 1 1 8. ábra: Az internetelőfizetéssel rendelkezők arányának változása 21 (bal tengely) 213 (bal tengely) Változás (21-213, százalékpont, jobb tengely) Hajdú-Bihar 8 7 6 5 4 3 2 1 Foglalkoztatás A tőkejavak mellett közgazdasági szempontból a másik alapvető termelési tényező a munkaerő. A foglalkoztatottak száma 214-ben 4 1 839 fő volt, amelyből csaknem 782 ezer fő (19,1%) en dolgozik, ugyanakkor ez annak is a következménye, hogy a magyar lakosság körülbelül egyötödének a fővárosban van a lakóhelye. A foglalkoztatottak relatíve nagy hányada, összesen csaknem a negyede él megyében és két észak-magyarországi megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg), míg és megyében a 1 ezer főt sem éri el a foglalkoztatottak létszáma (9. ábra). Az egyes régiók foglalkoztatási adatait vizsgálva megállapítható, hogy 21 és 214 között minden térségben emelkedett a foglalkoztatottak száma. A legnagyobb létszámú bővülés a fővárosban, valamint megyében tapasztalható, amely a teljes foglalkoztatottság-növekedés 32,-át adja. Legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg (17,), Hajdú-Bihar (13,), (13,) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (12,) növekedett a foglalkoztatottak száma. Ennek legfőbb oka a kelet-magyarországi megyék esetében a közfoglalkoztatás egyre jelentősebb térnyerése. Ugyan valamennyi megyében a szolgáltató szektorbeli alkalmazottak vannak relatíve többségben, az alkalmazottak szektor szerinti megoszlásában térségenként eltérő szerkezet érvényesül. Az iparban foglalkoztatottak szempontjából az első harmadban találhatók a jelentős autóipari kapacitással rendelkező megyék (Komárom-Esztergom - Suzuki: 43,, - Opel: 39,, Győr-Moson-Sopron - Audi: 36,9%, Mercedes: 32,7%), ezenkívül más nyugat- és észak- dunántúli megyékben is viszonylag magas az iparban dolgozók aránya (: 4,, : 34,1%). Eközben az alkalmazottak legnagyobb arányban en,, Hajdú-Bihar és megyében dolgoznak a szolgáltató szektorban. A mezőgazdasági alkalmazottak hányada egyik régióban sem igazán jelentős, az Alföld egyes területein (, Hajdú-Bihar,, Jász-Nagykun-Szolnok), valamint és megyében éri el az -ot (1. ábra). ezer fő 8 7 6 5 4 3 2 1 9. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása Hajdú-Bihar Országos átlag 21 (bal t.) 214 (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása 21-14 között (%) (jobb t.) 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Hajdú-Bihar 2, 17, 15, 12, 1, 7, 5, 2,, 1. ábra: Alkalmazottak aránya az egyes szektorokban 213-ban Ipar Mezőgazdaság Szolgáltató szektor 4 215. május
A foglalkoztatási ráta 214-es értékei alapján a nyugati országrész és a közép-magyarországi régió sokkal jobb helyzetben van, mint az ország többi része. Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb a foglalkoztatási ráta (59,3%), s a következő öt helyen ugyancsak dunántúli megyék (, Komárom-Esztergom,,, ), valamint megye és a főváros következik, 5 feletti foglalkoztatási aránnyal. Ezzel szemben Észak-Magyarország kedvezőtlenebb helyzetben van, a legalacsonyabb foglalkoztatási rátát Borsod-Abaúj-Zemplén és megye érte el. A regionális különbségek magyarázata, hogy a megyei szintű foglalkoztatási ráta és az egy főre eső FDI adatok szorosan korrelálnak, azaz a relatíve nagyobb volumenű tőkét felszívni képes megyék a munkaerőpiaci helyzetükön és javítani tudtak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők tekintetében szintén kiemelkedik a főváros: a legnépesebb hazai városban a foglalkoztatottak 44,-a felsőfokú végzettségű volt 212-ben, míg az országos átlag csupán (21,9%). A 19 megye vizsgálata során (et speciális helyzete és torzító hatása miatt kihagyva az összehasonlításból) a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya és a foglalkoztatási ráta alakulása egymástól függetlennek tekinthető. Míg a diplomával rendelkezők hányada megyében és a főbb egyetemi központok (Szeged, Debrecen, Pécs) környezetében (, Hajdú-Bihar, ) a legmagasabb, addig a foglalkoztatottak aránya szerint ezek a megyék csak a középmezőnyben helyezkednek el (11-12. ábra). A fizetések tekintetében és megye, valamint az észak- és nyugat-dunántúli megyék (Győr-Moson-Sopron,, Komárom-Esztergom), azaz a legfejlettebbnek tekinthető térségek emelkednek ki, itt van leginkább kereslet szakképzett munkaerőre, emiatt a nettó átlagbér legalább 146 ezer forint volt 213-ban, míg a hazai átlag 15 1 forint volt. A relatíve magas átlagbér abból adódik, hogy az a budapesti értéket is tartalmazza (195 694 forint), amely sokkal magasabb a többi magyar régióban tapasztalt kereseteknél (a második helyen Győr-Moson-Sopron megye áll 152 281 forintos nettó átlagbérrel). A nettó átlagkeresetek ugyanebben az időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg,, és megyében voltak a legalacsonyabbak, egyik megyében sem érték el a 118 ezer forintot. A nettó átlagbérek és a foglalkoztatási ráta között pozitív irányú összefüggés figyelhető meg, azokban a térségekben, ahol magasabb nettó bért tudnak hazavinni a munkavállalók, magasabb a foglalkoztatási ráta (13. ábra). Ennek hátterében különböző munkakeresleti és -kínálati tényezők állnak. A magasabb FDI-t felszívó és előnyösebb termelői struktúrákkal rendelkező régiók nagyobb munkakeresletet támasztanak, s magasabb béreket tudnak kínálni. A nagyobb fizetések az adott térségekbe vonzzák a munkavállalókat, így a növekvő munkakereslet megemeli a kínálatot is, ami végeredményben a magasabb foglalkoztatási rátában jelenik meg. A nettó átlagkeresetek és az iparban foglalkoztatottak aránya 1 között szintén pozitív irányú a kapcsolat, minél nagyobb egy 1 125 15 175 2 megyében az iparban dolgozók hányada, annál magasabbak Nettó átlagbér (forint) az alkalmazottak körében az átlagos nettó keresetek, köszönhetően a nettó ipari bérek nemzetgazdasági átlagot meghaladó nagyságának (előbbi 168 76 forint, utóbbi 155 717 forint volt 214-ben) (14. ábra). 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 11. ábra: Foglalkoztatottak aránya végzettség szerint (212) Hajdú-Bihar Országos átlag* Legfeljebb alapfokú Középfokú érettségi nélkül Középfokú érettségivel Felsőfokú *19 megye+ Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (212) Foglalkoztatási ráta (214) Ipari alkalmazottak aránya 6 5 5 5 12. 4. ábra: Foglalkoztatási ráta és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 4. ábra: Összefüggés a foglalkoztatási ráta 27-es értéke és annak 14. 6. ábra: Nettó A nettó átlagbérek és az és ipari az alkalmazottak ipari aránya aránya (213) változása között (27-214) 4 4 3 3 2 2 1 4 4 3 3 2 2 Forrás: KSH, NIH, MFB 5 5 4 Komárom- Esztergom 4. ábra: 6. ábra: Összefüggés 13. 5. A ábra: nettó Nettó Foglalkoztatási átlagbérek a foglalkoztatási és és az ráta a ipari ráta foglalkoztatási és alkalmazottak nettó 27-es átlagbér értéke rátaránya és annak változása között (27-214) Bács-K. Győr- Moson- Sopron lineáris trendvonal ( nélkül) R² =,41 4 1 12 14 16 18 2 Nettó átlagbér (forint, 213) 1 4 5 5 6 Foglalkoztatási ráta (214) lineáris trendvonal R² =,51 5 215. május
VERSENYKÉPESSÉG A versenyképességet meghatározó (input oldali) tényezők között a rendelkezésre álló adatokra támaszkodva a felzárkóztatást segítő uniós forrásokat, a foglalkoztatottak végzettségét és a K+F kapacitások alakulását tekintjük át. A kohéziós források egyik kedvezményezettje az előző években a kelet-magyarországi térség volt, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kis- és középvállalatok legalább harmada jutott kohéziós finanszírozáshoz 27-213 között. A források kihelyezését segítette, hogy a munkaerőpiacon foglalkoztatottak között viszonylag magas a felsőfokú végzettségűek aránya, különösen a nagyobb egyetemi háttérrel (Debrecen, Miskolc) rendelkező utóbbi két megyében. A megyei KKV-k ugyancsak nagy arányban, ám a munkaerő összetételéhez képest relatíve kevés kohéziós forrást tudtak lehívni 27-213 között, ugyanakkor a szegedi szuperlézer (ELI) projekt felgyorsíthatja a fejlesztési források térségbeli vállalatokhoz való kihelyezését a következő években, s a már meglévő, ill. várhatóan odatelepülő humántőke is ösztönözheti ezt a folyamatot. megye jelenti a másik végletet, mivel a források lehívása és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is jelentősen elmarad az országos átlagtól, ugyanakkor ebben a főváros közelsége jelentette szívóerő is szerepet játszik. Az EU-s támogatásokhoz korlátozottan hozzáférő megyét és et (azaz a Központi Régiót) figyelmen kívül hagyva összességében szoros pozitív irányú kapcsolat mutatható ki a munkaerő végzettségének alakulása és az EU-s források felhasználása között a magyarországi megyék körében (15. ábra). A K+F kiadások alapján az egyetemekhez kapcsolódó kutatói kapacitásokból is adódóan a megyék közül Hajdú-Bihar, és Győr-Moson-Sopron az első között van mind összegszerűen, mind az egy munkavállalóra vetített összeget tekintve, ugyanakkor a regionális aránytalanságokat jól mutatja, hogy 21-212 között a teljes kutatás-fejlesztésre szánt költségek 62,3%-a hez kapcsolódott (16. ábra). A kutatói létszámra vetített K+F költségeket tekintve ezzel szemben egyenletes képet mutat a 19 hazai megye és, kutatóként 8-12 millió forint között mozog évente a kutatás-fejlesztésre fordított éves összeg, azaz nincs lényeges regionális különbség Magyarországon. A versenyképesség kimeneti (output) oldalán egyfajta közelítő indikátornak számít a megtermelt javak exportra kerülő hányadának nagysága, mivel a magasabb exportarány azt jelzi, hogy nemzetközi versenyben is helytállnak a megtermelt áruk, a nyújtott szolgáltatások. Az adatok alapján a dunántúli megyék egy részében (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom,,, ) az ipari termékek különösen magas hányada, legalább 8-a exportra kerül, emellett, Jász-Nagykun-Szolnok és megye esetében is az iparcikkek négyötöde külpiacokon talál vevőre (17. ábra). Ennek a magyar felvevőpiac viszonylag kis mérete mellett a transznacionális termelési láncokba való erőteljes beágyazódás is a magyarázata, aminek egyik kiváló példája a hazai autógyárak termelése. Az ipar nyitottságát tekintve elmondható, hogy a közlekedési (út, vasút) infrastruktúra sűrűségének növekedése összefüggésben áll az ipari exportorientáció emelkedésével, ugyanis a sikeres külföldi értékesítés egyik feltétele a szállítással kapcsolatos akadályok csökkentése. Ez a kapcsolat abban az esetben is fennáll a hazai megyék között (sőt erősebbé válik), amennyiben a tipikusan aprófalvas, ezért ebből adódóan relatíve sűrűbb úthálózattal rendelkező, és megyéket kihagyjuk az összevetésből. Azokban a magyarországi megyékben, ahol magasabb az ipar GDP-n belüli súlya, ott egyúttal általában magasabb a szekunder szektor exportaránya is, ami arra mutat rá, hogy jelentősebb ipari kapacitások egy-egy régióba való betelepülését a külpiacokra történő termelés nagymértékben ösztönzi. Felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak aránya (212) Az ipar exportarányos hányada (213) Egy foglalkoztatottra jutó K+F költségek nagysága (21-212 átlaga, ezer Ft/fő) 15. ábra: Kis- és középvállalatok kohéziós támogatása és felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási aránya megyénként* 2 2 2 Forrás: KSH, Miniszerelnökség, MFB *, megye nélkül 2 Bács-K. 2 lineáris trendvonal R 2 =,37 1 1 2 2 3 3 4 4 A 1 fő feletti KKV-k kohéziós forrásokkal való támogatási részaránya (létszámarányos hányad, 27-213) 12 1 1 9 8 7 6 5 4 8 6 16. ábra: K+F költségek alakulása megyénként* * nélkül lineáris trendvonal R² =,84 4 Bács-K. 2 5 1 15 2 K+F költségek alakulása (21-212 átlaga, milliárd Ft) 17. x. ábra: Megyei közúthálózat sűrűsége és az ipar exportarányos hányada Bács-K. 3 2,1,2,3,4,5,6 Közutak hossza / km² (213) lineáris trendvonal 6 215. május
A megyék egy része (Pécs, Szeged, Debrecen, ill. miatt,, Hajdú-Bihar megyék és a főváros) jelentős, alapvetően alapkutatásokra koncentráló egyetemi kutatókapacitással rendelkezik, ezért kiugróan magasak a K+F kiadások GDP-arányos hányada. A három megyét és a fővárost speciális kutatás-fejlesztési tevékenységéből adódóan figyelmen kívül hagyva a magasabb ipari exportarány és jelentősebb K+F kapacitások között pozitív irányú és látványos összefüggés van, azaz a kutatás-fejlesztési tevékenység az adatok szerint javítja a magyar áruk és szolgáltatások versenyképességét és külföldi piacokon történő eladhatóságát (18. ábra). DEMOGRÁFIA GDP-arányos K+F kiadások 2, 1, 1, 1, 18. ábra: Az ipar exportarányos hányada és a GDP-arányos K+F költségek 1, 1,, Bács-K.,,, Hajdú-Bihar és, nélkül számolt exponenciális trend,, 2 4 6 8 1 Az ipar exportarányos hányada (213) Mind területfejlesztési, mind versenyképességi szempontból fontos tényező a megyék demográfiai összetétele. A magyar megyék közül népesség és népsűrűség tekintetében egyaránt kiemelkedik megye, melynek lakossága meghaladja az 1,2 millió főt, népsűrűsége pedig 191 fő/km 2 ( nélkül, ahol a népesség több mint 1,7 millió fő, a népsűrűség pedig 3322 fő/km 2 ). Népességszám alapján az észak-magyarországi térség követi megyét (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar), a népsűrűség azonban a kisebb területű megyékben mint Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron relatíve magasabb (133, illetve 17 fő/km 2 ), mint a ritkán lakott nagyobb megyékben. Az egy főre jutó GDP és a megyék népsűrűsége között pozitív irányú kapcsolat figyelhető meg, a magasabb népsűrűségű megyékben magasabb az egy főre jutó GDP (19. ábra). Ennek oka lehet, hogy a fejlettebb, magasabb jövedelmű, elsősorban nyugat-magyarországi megyék kisebb területűek, de népességük a méretükhöz viszonyítva relatíve nagy, míg a nagy területű, kisebb népsűrűségű észak-magyarországi megyék egy főre jutó jövedelme elmarad az előbbiektől. Emellett a városiasodás is erősíti a fenti kapcsolatot. A városlakók számának növekedésével emelkedik az iparban és a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya, akik nagyobb mértékben járulnak hozzá a GDP termeléséhez, miközben az alacsonyabb hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságban relatíve csökken a foglalkoztatottak aránya. A munkaképes korú (15-64 éves) lakosság aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb (69,3%), majd az észak- és nyugat-dunántúli megyék következnek (Győr-Moson-Sopron,, ). A munkaerőpiaci feltételeket valószínűleg rontani fogja a következő években, hogy folyamatosan öregszenek a megyék, s csökken munkaképes lakosság aránya. 21-214 között csupán, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében emelkedett a lakosságon belül a 15-64 évesek hányada (2. ábra), ugyanakkor valamennyi megyében nőtt a 64 év felettiek aránya, s csökkent a 14 év alattiak részaránya. A 14 éves kor alatti népesség aránya megyében, illetve az észak-magyarországi térségben (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar megye) a legjelentősebb, 1 feletti, mellyel meghaladja az országos értéket (14,). Ezzel szemben az idősek (64 év felettiek) hányada ezekben a megyékben relatíve alacsony, az országos szint (17,) alatti (17,), míg megyében, en és megyében 19% feletti. GDP/fő (ezer forint) 3 5 3 2 5 2 1 5 7 69% 6 67% 6 6 Bács-K. 19. ábra: Egy főre jutó GDP és a népsűrűség 2. ábra: A munkaképes korú* korosztály aránya és az arány változása * 15-64 éves korosztály Országos átlag 1 5 7 9 11 13 Népsűrűség (fő/km²) lineáris trendvonal R² =,26 1,,5, -,5-1, -1,5 15-64 éves korosztály aránya (214, bal t.) Változás (21-214, jobb t.) százalékpont 7 215. május
Külkereskedelem, ipar és építőipar Folytatódott a magyar gazdaság dinamikus növekedése az első negyedévben Az előzetes becslés alapján a magyar gazdaság 215. első negyedévében éves szinten (igazított adatok szerint) 3,1%-kal nőtt, ami az EU-ban az egyik leggyorsabb ütem lehetett, míg negyedéves bázison,-os volt a bővülés mértéke (1. ábra). A magyar áruexport és -import volumene 8,8, ill. 8,9%-kal bővült februárban (év/év), az exportot a gépek és szállítóeszközök kivitelének 11,-os éves szintű növekedése húzta. 215 első két hónapjában a külkereskedelmi többlet rekordszintet, 485,2 milliárd forintot (1557,2 millió eurót) ért el a január-februári időszak statisztikáit tekintve (2-3. ábra). Az előzetes adatok szerint az export értéke márciusban 13,-kal, az import 9,-kal nőtt. Az ipar is lendületben maradt, szezonálisan és munkanaphatással igazítva havi bázison 2,-kal, éves összevetésben 9,- kal emelkedett a kibocsátás szintje márciusban. A feldolgozóipar motorja a járműipar volt, s 1 fölötti ütemben bővült a gumi- és műanyaggyártás, az élelmiszeripar, valamint a számítógép- és elektromos termékek gyártása is (4-5. ábra). Az építőipar márciusban dinamikus tempóban, éves bázison 12,7%-kal bővült, februárhoz képest 6,3%-kal emelkedett a kibocsátás. Az év további részében fékezheti azonban az ágazat teljesítményét, hogy az új, ill. a teljes szerződésállomány 34,6, ill. 31,1%-kal kisebb volt egy évvel korábbinál (6. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 3% 1% -1% - -3% - 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III Negyedév/negyedév (bal t.) * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 3. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - február) 214.I 214.III Év/év (jobb t.) 215.I - - - - milliárd Ft 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 4. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 Export volumen (év/év, jobb t.) milliárd Ft 5 4 3 2 1 15,9 21,4 218,5 371, 45, 275,1 296,4 485,2 2 1-1 -2 Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) 1 - -1-1 -2-97,5-99,1-64,9-17, -16,1 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215-3 *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1-1 5. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (215. március) Gumi, műanyag termék gyártása Élelmiszer, ital, dohány gyártás Számítógép, elektr. termék gyártása Villamos berendezés gyártása Vegyi anyag, termék gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Járműgyártás Fémfeldolgozás Fafeldolgozás Gyógyszer-gyártás FELDOLGOZÓIPAR 98,3% 95, 16, 14,9% 13,7% 18, 11, 114,3% 111,7% 111,1% 118,9% 111, 9 1 1 11 11 12 * az előző év azonos időszaka = 1, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 14 12 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8 * 3 hónapos gördülő átlag 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) 3 3 2 2 1 1 - -1-1 -2 8 215. május
Háztartások fogyasztása és pénzügyi helyzete A devizahitelek kivezetése segítheti a fogyasztási dinamika fennmaradását a következő hónapokban Áprilisban kismértékben javult a hazai fogyasztói bizalom, ugyanakkor egy éve lassú ütemű visszaesés tapasztalható (1. ábra). Az év harmadik hónapjában a kiskereskedelmi forgalom naptárhatással igazítva 5,1%-kal emelkedett, ami az első negyedév leglassabb emelkedése volt, s a lassulásban szerepet játszhatott a boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozása, valamint a nettó reálbérek emelkedésének lassulása is (2-3. ábra). Az előzetes adatok alapján a lakosság kihasználta az alacsony benzinárakat, s az üzemanyag eladások 8,-kal nőttek éves szinten márciusban, az élelmiszer és a nem élelmiszer termékek esetében pedig kisebb, 3,7, ill. 6, volt a forgalom bővülése (4. ábra). A bankok elszámolása és a devizahitelek átváltása nyomán márciusban egy hónap alatt a szabad felhasználású hitelek és lakáscélú kölcsönök állománya 311,3, ill. 331,8 milliárd forinttal zsugorodott, amelynek egy része a következő hónapokban pótlólagos fogyasztói keresletet jelenthet. A lakosság árfolyamkitettségét jelentősen mérsékli, hogy a szabad felhasználású hitelek állományán belül egy hónap alatt 76,1%-ról 3,-ra, a lakáskölcsönök esetében pedig 53,-ról 1,-ra olvadt a devizakölcsönök aránya (5-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 1 1-1 -1-2 -2-3 -3-4 -4-5 -5-6 -6-7 -7 Forrás: GKI, MFB -8-8 26.1 26.7 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 213.1 213.7 Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom - - - 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 1 - - -1 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) 1 1 1 - - - - * naptárhatástól tisztított volumenindexek 212.4 212.6 212.8 212.1 212.12 213.2 213.4 213.6 213.8 213.1 213.12 214.2 214.4 214.6 214.8 214.1 214.12 215.2 Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 5. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (28. január = 1) 1 1 1 - - - - 1 - - - - 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottak nélkül 6. ábra: Lakossági lakáshitelek és szabad felhasználású jelzálóghitelek Nettó reálbérek* 1 - - - - 2 17 15 12 1 7 5 2 Forrás: MNB, MFB 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek 2 17 15 12 1 7 5 2 milliárd Ft 4 3 5 3 2 5 2 1 5 1 5 Forrás: MNB, MFB Devizahitel Forinhitel 49,6 1 843,2 68,3 3 61, 1 662,7 1 598,4 1 84,6 521,5 215.2 215.3 215.2 215.3 Lakáscélú hitel Szabad felhasználású hitel 9 215. május
Munkaerőpiac A gazdaság élénkülése nyomán közeledik a foglalkoztatás bővülés a felső határaihoz A munkanélküliségi ráta 215. január és március között 7,-ot ért el, ami,5 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta 59,2, ill. 54, volt, ami hasonló összevetésben 1,2, ill. 1,3%-os emelkedést jelent. A munkanélküliek száma 12 hónap alatt 16,5 ezer fővel csökkent, míg a foglalkoztatottak létszáma 79,3 ezer fővel emelkedett (1. ábra). Az éves összevetésű adatok azt jelzik, hogy a munkaerő kereslet élénkülése ellenére közeledik a kapacitásainak a korlátaihoz a magyar munkaerőpiac (2. ábra), ugyanis hónapról hónapra lassul a foglalkoztatottak számának éves szintű emelkedése, s bár a tavaszi időszak elindulásával a márciusban bejelentett új álláshelyek száma 179 ezer volt, azonban ezen belül csupán 16,7 ezer álláshelyhez nem kértek a munkaadók támogatást (3. ábra). 215. februárban éves szinten a versenyszférában a szolgáltató szektor növekvő munkaerő kereslete nyomán 3,-kal nőtt, a költségvetési szférában 1,-kal csökkent az alkalmazottak száma, a közfoglalkoztatottak létszáma pedig 15,-kal sülylyedt. A piaci szegmensben (+3,1%, év/év) a munkaerőhiány miatt a bérek is jobban emelkedtek 214. február és 215. február között, mint az állami szférában (+2,3%) (4-6. ábra). 13% 1 11% 1 9% 7% 3% 1% 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) 3. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek Foglalkoztatási ráta (jobb t.) 6 59% 5 57% 5 5 5 53% 5 51% 5 49% 4 47% 2 1-1 -2-3 -4-5 2. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 213.6 213.12 214.6 214.12 215.6 Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) 4. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (215. február, előző év azonos időszaka = 1) 4 2-2 -4-6 -8-1 ezer fő ezer darab 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 Forrás: NFSZ, MFB 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 213.1 213.7 Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Adminisztratív, szolg. támogató tev. Szálláshely-szolg., vendéglátás Kereskedelem Infokommunikáció Építőipar Ipar Szállítás, raktározás Egészségügy Oktatás Pénzügyi közvetítés Mezőgazdaság Közigazgatás Ingatlanügyletek Szociális ellátás Versenyszféra Költségvetési szektor ÖSSZESEN 99,9% 99,7% 97,7% 17,9% 16,7% 14, 14,3% 14, 12, 11,9% 11, 11, 1, 9,7% 13, 98, 11,9% 9 9 1 1 11 ezer fő 24 21 18 15 12 9 6 3 5. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 7 6 5 4 3 2 1-1 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (215. február, előző év azonos időszaka = 1) Adminisztratív, szolg. támogató tev. Mezőgazdaság Szállítás, raktározás Ingatlanügyletek Építőipar Infokommunikáció Szociális ellátás Ipar Oktatás Kereskedelem Szálláshely-szolg., vendéglátás Közigazgatás Egészségügy Pénzügyi közvetítés Versenyszféra Költségvetési szektor ÖSSZESEN 99,7% 99, 16,3% 16, 14,9% 14, 14, 13, 13, 12,9% 12,7% 11,9% 11,3% 11, 13,1% 12,3% 13,1% 9 1 1 11 * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 1 215. május
Infláció Kismértékben enyhült áprilisban a deflációs nyomás A tavalyi áresést követően a kereslet-kínálat alkalmazkodása nyomán a Brent-típusú olaj áprilisban négyhavi szintre drágult, s az élelmiszerek, nyersanyagok világpiaci ára is nőtt. Április végén egy hordó olaj ára 64,9 dollár volt, a március véginél 2,2 %-kal magasabb (1. ábra) Magyarországon márciusban az ipari termelői árak 2,-kal süllyedtek (év/év), ezen belül a belföldi értékesítési árak 3,- kal olvadtak, míg az exportértékesítés esetében továbbra is kisebb, 1, volt az áresés mértéke (2. ábra). Áprilisban éves szinten,3%-kal csökkentek a fogyasztói árak, havi szinten pedig harmadik egymást követő alkalommal, ezúttal,-kal drágult az átlagos fogyasztói kosár. A 12 havi maginflációs ráta kismértékben nőtt és 1,-ot ért el. Az MNB inflációs mutatói közül a ritkán változó árú termékek 12 havi árindexe 2,-ra emelkedett, a keresletérzékeny termékek pedig 1,9%-kal drágultak éves szinten (3-4. ábra). Az üzemanyagok árának csökkenése 1, százalékponttal járult hozzá áprilisban a továbbra is negatív tartományban mozgó fogyasztói árindexhez, míg havi szinten a szezonalitásnak megfelelően a ruházkodási cikkek ára emelkedett legnagyobb mértékben (5-6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: Termelőár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon 525 5 475 45 425 4 375 35 325 Forrás: Reuters, MFB 213.1 213.2 213.3 213.4 213.5 213.6 213.7 213.8 213.9 213.1 213.11 213.12 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.8 214.9 214.1 214.11 214.12 215.2 215.3 215.4 CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 12 11 1 9 8 7 6 5 4 $/hordó - - - - -1-1 -1 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.8 214.9 214.1 214.11 214.12 215.2 215.3 Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe Ipari termelőiárindex Importárindex Exportárindex 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 1 2, 2, 1, 1,, 3% Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja 3%, - - 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 213.1 213.7 -, -1, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) 5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 1% Forrás: MNB, MFB 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 215.4 *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (215. április, hó/hó) 1% 7% 3% 1% -1% - -3% Forrás: MNB, MFB 7% 3% 1% -1% - -3% Ruházkodási cikkek Élelmiszerek Szolgáltatások Tartós fogyasztási cikkek Szeszes italok, dohányáruk Háztartási energia, fűtés,,,3%,3%, 2, 212.1 212.4 212.7 212.1 Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 215.4 Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex Egyéb cikkek, üzemanyagok ÖSSZESEN -,, -,,, 1, 1, 2, 2, 11 215. május
Vállalati forráshelyzet Évtizedes mélypontra esett a vállalati hitelek állománya márciusban 215. márciusban 275,5 milliárd forintos havi csökkenést követően közel kilenc éves szintre, 6389 milliárd forintra zuhant a magyarországi vállalati hitelek állománya. Lejárat alapján az 1-5 éves kölcsönök állománya zsugorodott legnagyobb volumenben (-182,8 milliárd Ft), devizanem szerint pedig főleg a devizahitel portfolió (-153,7 milliárd Ft) szűkült. Márciusban a forinthitelek törlesztése 79,3 milliárd forinttal haladta meg az új kihelyezéseket, míg devizában 18,8 milliárd forinttal múlta felül a visszafizetések összege az új folyósításokét (1-3. ábra). Az idei őszig tervezett vállalati beruházások során az önerő mértéke alapján elsősorban ingatlanvásárláshoz és -építéshez, gép- és eszközvásárláshoz, valamint energetikahatékonysági fejlesztésekhez van szüksége külső forrásra a cégeknek (4. ábra). Az 1-5 éves hitelek állományának márciusi csökkenése összefüggésben állt azzal, hogy ebben a szegmensben több mint három év után ismét jelentősen nőttek a kamatok: a forintkölcsönök átlagkamata 37 bázisponttal 4,51%-ra, az euróhiteleké pedig 48 bázisponttal 2,5-ra emelkedett. A térségben az 5 évnél hosszabb lejáratú nemzeti valutában nyújtott kölcsönök átlagos kamatszintje tovább olvadt márciusban, Magyarországon egy hónap alatt 4,19%-ról 3,97%-ra süllyedt a kamatszint (5-6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya lejárat szerinti bontásban 2. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya devizanem szerinti bontásban milliárd Ft 4 3 5 3 2 5 2 1 5 1 5 26.1 Forrás: MNB, MFB 1 éven belüli 1-5 éves 5 éven túli lejáratú 26.7 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 213.1 213.7 milliárd Ft 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Forrás: MNB, MFB Forinthitel Devizahitel Összesen 23.1 23.7 24.1 24.7 25.1 25.7 26.1 26.7 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 213.1 213.7 3. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 4. A 214. ősz és 215. ősz között tervezett vállalati beruházások értéke* és a tervezett önerő** mértéke milliárd Ft 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 1 1 1-5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 215.4 * 3 hónapos bankközi kamatok Forinthitel Devizahitel Összes hitel Forrás: MNB, MFB 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 214.9 214.12 215.3 Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves milliárd Ft millió Ft 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 1 1 1 1 55, 59, 1 Ingatlanvásárlás, -építés 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB 5 85, 23 22 Licensz vásárlás 55, Gép-, eszközvásárlás Energiahatékonysági fejlesztés 73, * válaszok mediánja ** válaszok átlaga * hó végi állománnyal súlyozva 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 1 Informatikai fejlesztés 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Tervezett beruházások értéke (bal t.) Tervezett önerő aránya (jobb t.) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 214. ősz 1 1 1 1 12 215. május
Árfolyamok Gyengén teljesített a hazai deviza a régióban az euróval szemben áprilisban Áprilisban részben korrekció, részben a Fed jelzései és vegyes makroszámok által későbbre tolódó amerikai kamatemelési várakozások nyomán kéthavi szintre erősödött a közös európai deviza a dollárral szemben (a felértékelődés havi szinten 4,3% volt, a hónap végén 1,12 dollár ért egy eurót) (1. ábra). A reálgazdasági szereplők várakozásai és a globális befektetői környezet továbbra is fékezte a forint gyengülését, a hónap utolsó napjaiban azonban az általános piaci elbizonytalanodás a hazai fizetőeszközre is kihatott, amely áprilisban 1,1%-kal értékelődött le az euróval szemben. A közös európai deviza magára találása révén a dollárral szemben 3,-os felértékelődés nyomán héthónapos szintre erősödött a magyar deviza, míg a frank ellenében,9% volt a gyengülés mértéke (hónap végi árfolyamok: 32,8 HUF/EUR, 27, HUF/USD, 288,8 HUF/CHF). Áprilisban a forint gyengén teljesített a régióban: a lengyel zloty és a cseh korona 1,5, ill.,-ot erősödött az euróval szemben, s a román lej csupán,-ot veszített értékéből (2-5. ábra). A csökkenő fogyasztói árak jelentette mozgásteret kihasználva a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa áprilisban újabb 15 bázispontot faragott a rekord alacsony alapkamatból, amely 1,8-ra módosult. A piaci várakozások szerint továbbra is 1,6 körül érhet véget a monetáris lazítás (6. ábra). 1. ábra: Az euró árfolyama az amerikai dollárral, ill. a svájci frankkal szemben 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása 1,4 1,35 1,3 1,25 1,2 1,15 1,1 USD/EUR euró gyengülés CHF/EUR 1,4 1,35 1,3 1,25 1,2 1,15 1,1 32 31 3 29 28 27 26 Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) 4 5 6 7 8 9 1 fordított skála 1,5 1,,95 214.2 214.3 svájci árfolyamküszöb feladása 214.4 214.5 214.6 214.8 214.9 214.1 214.11 214.12 215.2 215.3 215.4 1,5 1,,95 25 24 23 1999.1 2.1 21.1 22.1 23.1 24.1 25.1 26.1 27.1 28.1 29.1 kilátások javuló megítélése 21.1 211.1 212.1 213.1 11 12 13 3. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 325 32 315 31 Forrás: CBOE, ECB, MFB globális kockázatvállalási kedv erősödése 35 3 25 2 pont 325 32 315 31 HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) Forrás: ECB, MFB 32 31 3 29 35 15 35 28 3 295 HUF/EUR (bal t.) VIX-index (jobb t.) 1 5 3 295 27 26 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.8 214.9 214.1 214.11 214.12 215.2 215.3 215.4 215.2 215.3 215.4 1 11% 1 99% 9 97% 215.3.31 5. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* * 215.3.31. = 1 Forrás: ECB, MFB 215.4.7 215.4.14 euróval szembeni árfolyamerősödés Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 215.4.21 215.4.28 1 11% 1 99% 9 97% 33 32 31 3 29 28 27 26 6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat Forrás: ECB, MNB, MFB 1.212 4.212 7.212 1.212 1.213 4.213 7.213 1.213 1.214 4.214 7.214 1.214 1.215 4.215 7.215 1.215 1.216 HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 215.4.3-án (jobb t.) Kamatvárakozások 215.3.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 215.2.27-én (jobb t.) 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján 13 215. május
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Kedvezően alakult a büdzsé helyzete az év első négy hónapjában 215. január április között a központi költségvetés hiánya 643,6 milliárd forintot, az idei évi cél 77,9%-át érte el, míg az előző év azonos időszakában keletkezett deficit (-131,5 milliárd Ft) nagysága meghaladta az egész éves hiányt (annak 123,- ára rúgott). A részletes adatok szerint a 215. januári-márciusi időszakban elért és tavalyinál kedvezőbb szaldót a bevételek emelkedése (+128, milliárd Ft) és a kiadások csökkenése (-126,3 milliárd Ft) hasonló mértékben támogatta, előbbi a gyorsabb gazdasági növekedés révén megemelkedett befolyó adóknak volt köszönhető, utóbbiban pedig a csökkenő adósságszolgálati terhek játszottak nagyobb szerepet. Az Európai Uniónak április végén benyújtott konvergencia program és az Európai Bizottság májusi prognózisa is azzal számol, hogy 216-ig folytatódhat a GDP-arányos államháztartási hiány csökkenése Magyarországon (1-2. ábra, 1. táblázat). Áprilisban a 6 és 12 hónapos diszkontkincstárjegyek referenciahozama a jegybanki kamatcsökkentéshez igazodva 2, ill. 13 bázisponttal süllyedt, míg a 1 éves állampapírok másodpiaci hozama a regionális trendbe illeszkedve 3,2-ról 16 bázisponttal 3,4-ra emelkedett (Csehországban 1, Romániában 17, Lengyelországban 32 bázispontos volt az emelkedés havi mértéke), a hozamok általános növekedését a hónap végén közzétett gyenge amerikai növekedési adat révén elbizonytalanodó befektetői környezet okozta (3-4. ábra). 2 5-547,9-555,5-68, -687,6-554,8-588,7-796,1-558,3 298,4 218,8 279,9 2 157, 213,9 226,7 195,2 194,5 834,6 896,9 973, 1 5 636,4 643,4 572,4 667,3 722,1 1 531,5 498,7 386, 392,3 418,8 43,2 458,9 546,2 5 332,9 421,8 594, 559,7 619,3 593,2 498,8 27,7-215,6-216,3-228,7-23,2-265,7-296,7-319,8-371,7-333,3-324,3-362,9-413,9-452, -5-412,4-383,8-38, -1-1 5-2 -2 5-3 -3 5-1% - -3% - - 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és március között (milliárd forint) -661,1-642,6-69,5-53,7-461,9-449,8-512,6-347,6-893,4-964,3-1 21,9-1 277,6-1 123,5-1 374,9-1 72, -1 678,7-177,3-161,4-159, -159,3-27,4-197,7-172,2-211,6 28 29 21 211 212 213 214 215 Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 2. ábra: Az államháztartási egyenleg alakulása Forrás: Konvergencia program, Európai Bizottság, MFB -2, -2, -1,7% -1, -2, -2, -1% - -3% - - 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása milliárd Ft 214 215 teljesítés (előzetes) I-III. hó éves teljesítés %-a előirányzat I-III. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 8,9 2 271, 19, 1 89,7 2 382,5 21,9% Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 35,1 279,9 21, 1 36, 298,4 22,9% Társasági adó 394,8 86,6 21,9% 341,4 78,9 23,1% Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 151,7 17,8 11,7% 156,5 19,4 12, 25,9 58, 28,1% 24,8 62,8 3,7% 4 335,9 896,9 2,7% 4 396,7 973, 22,1% 3 35,6 616,6 2,3% 3 172,4 684,1 21, Jövedéki adó 918,9 179,6 19, 913,5 22,2 22,1% Pénzügyi tranzakciós illeték 277,9 74, 26, 26,2 59,6 28,9% Lakosság befizetései 1 753,8 43,2 24, 1 86,6 458,9 25, Személyi jövedelemadó 1 589,1 396,8 25, 1 639,7 421,7 25,7% - 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 218 GDP-arányos államháztartási egyenleg Kormányzati várakozás (konvergencia program, 215. április) Európai Bizottság prognózisa (215. május) - Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, KSH, MFB 3 124,5 767,6 24, 3 24,6 748,3 24,7% 1 97,1 485,5 25, 1 91,8 482,6 25,3% 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, 214.8 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 1 éves CDS-felár 214.9 214.1 214.11 214.12 Forrás: ÁKK, MNB, Reuters, MFB 215.2 215.3 215.4 27 24 21 18 15 12 9 6 3 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat 1 éves CDS-felár bázispont 14 3% 1% 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB 214.8 214.9 214.1 214.11 globális kockázatvállalási kedv erősödése 214.12 Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) 215.2 215.3 215.4 3 25 2 15 1 5 pont 215. május