Magyarország g a XXI. század zad nemzetközi zi erőviszonyaiban Bodrog-parti beszélget lgetések 2011. december 15. SárospatakS Dr. Barta Róbert történész, egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Történelmi Intézet (barta.robert@arts.unideb.hu)
I. Rendszervált ltás s Magyarország külkapcsolataiban 1989 után A nyugati integráci ció és s törtt rténeti előzm zményei: a a keresztény Európa keleti védőbástyv styája A magyar szabadságk gküzdelmek 1956 és s az 1956-os emigráci ció a magyar lobbi világszerte A berlini fal lebontása
II. Erőterek I. A.) Nyugati típust pusú gazdasági gi és politikai integráci ció Magyarország az EU-ban 1988 diplomáciai kapcsolatok az Európai Közösséggel 1990 az Európai Bizottság állandó irodája Budapesten 2003. április csatlakozási si szerződés aláí áírása (Athén) 2004. május m 1. teljes jogú EU tagság
B.) Jelenlétünk nk az EU intézm zményeiben: Európai Bizottság: Andor LászlL szló (foglalkoztatás, szociális ügyek, társadalmi t összetartozás) s) Európai Parlament: 22 magyar képviselk pviselő (736 - összlétszám) Az Európai Unió Tanácsa: Magyarország g 12 szavazattal rendelkezik (az összes szavazatok száma: 345) Európai Bíróság: B Juhász Endre Elsőfok fokú Bíróság: Czúcz Ottó Európai Számvev mvevőszék: Fazakas Szabolcs Európai Gazdasági és s Szociális Bizottság, RégiR giók Bizottsága
C.) Kapcsolódó intézm zmények: Európai Unió Háza (a Bizottság g képviselete k és s a Parlament tájékoztatt koztatási irodája Millenáris Park) EU vonal (a magyar külügyminisztk gyminisztérium tájékoztatt koztatási szolgálata) lata) EU Kommunikáci ciós és s Külkapcsolati K Osztály (a külügyminisztériumon belül) l) az Európai Koordináci ciós Tárcaközi Bizottság g (EKBT) felügyelet gyeletével Nemzeti Fejlesztési si Ügynökség Állandó Képviselet (a Magyar KöztK ztársaság g EU mellett működő állandó képviselete)
D.) A magyar elnöks kség Prioritások sok: Duna-strat stratégia (tört rténeti előzm zményei: Kossuth Dunai Szövets vetség 1850, Jászi Oszkár: Dunai Egyesült Államok 1912, Tardieu-terv 1932) Célok: környezetvédelmi, közlekedk zlekedési, infrastruktúra ra-fejlesztési si és kulturális lis projektek (a parlament 549 igennel elfogadta) A projektek tagországai: gai: Ausztria, Bulgária, Csehország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, a későbbiekben: k Horvátorsz tország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegro, Moldova, Ukrajna A Duna igazi nemzetközi folyó (10 országon halad át, vízgyv zgyűjtő területe 7 további országot érint) A gazdasági gi régir giók, kulturális lis kölcsk lcsönhatások mentén n eltérő nyelvű, kultúrájú és s vallású népcsoportokat kovácsol(hat) össze.
Roma-strat stratégia: 10-12 12 millió roma az EU tagállamaiban (Európa legnagyobb nemzeti kisebbsége) A spanyol-magyar magyar-belga elnöks kség g európai roma keretstratégi giát javasolt, melyhez igazodva a tagállamok kidolgozzák k saját, roma integráci ciós s stratégi giájukat. A roma integráci ció szempontjai érvényesüljenek az összes szakpolitikában (horizontális alapelv) Európa 2020 stratégia szociális pillére szegénys nység g elleni küzdelem k a gyerekszegénys nység g elleni küzdelem k (ezt szoros összefüggésbe kell hozni a roma-strat stratégiával) A roma integráci ció gazdasági gi kérdk rdés s is (ha a roma foglalkoztatási ráta elérn rné az uniós s regionális átlagot /50-60%/, ez a GDP-k k 4-6% 4 6%- os növekedn vekedését t jelenthetné) A Bizottság g munkacsoportot hozott létre l (task( force) ) a romák társadalmi integráci ciójára fordított közössk sségi alapok vizsgálat latára (különös s tekintettel a hátrh trányos helyzetű kistérs rségekre)
III. Erőterek II. Magyarország a NATO-ban A.) Előzm zmények: 1990. június j 27. magyar külügyminiszter k a NATO brüsszeli központjában 1990. december Észak-Atlanti Együttm ttműködési Tanács (NAAC) tagság 1994. február Peace Friendship Project (PfP( PfP) Békepartnerség 1995. január önálló magyar összekötő iroda a brüsszeli központban nagyköveti szintű képviselettel 1995. december 2004 IFOR / SFOR részvr szvétel Bosznia- Hercegovina stabilizálásában ban (főként befogadó támogatás) 1997. július j 8. Madrid NATO csúcstal cstalálkozó (csatlakozási si tárgyalások Magyarországgal, ggal, Lengyelországgal ggal és Csehországgal) 1999. március m 12. teljes jogú magyar NATO tagság
B.) Magyar szerepvállal llalások: KFOR misszió (Koszovó 2010-ben 250 fős f s magyar kontingens a magyar-olasz olasz-szlovén többnemzetiségű dandárban) ISAF, PRT (Afganisztán) n) 28 NATO tagállam + 19 hozzájárul ruló ország g (120 ezres haderő) 2006. október a Baghlan tartománybeli újjáépítési csoport magyar vezetésű (240 fős f s kontingens, biztonsági feladatok, közigazgatk zigazgatás-építés, s, rendőrk rképzés s /EUPOL 8 fős s magyar egység g /) Irak: 2003. augusztustól l a NATO iraki kiképz pző missziójában 300 főf 15 fő f (NATO Training Mission, Military Advice and Liaison Team)
Nyugat-Balk Balkán: Albánia és s Horvátorsz tország g 2009 áprilisától l teljes jogú tag, Macedónia, Montenegro,, Bosznia-Hercegovina jelöltek ltek Fontos magyar érdek a régir gió stabilitása sa (Szerbia) SAC NATO C-17: Stratégiai Légiszállító Képesség g (14 ország, 3 db. Boeing C-17C 17-es, állandó bázis Pápa) P Koszovó: : KFOR (5500 fős f s NATO kontingens, ebből l 250 fős f s magyar egység) g)
C.) Újabb kihívások: A NATO magyar főtitkf titkárhelyettese (Ikl( Iklódy Gábor) feladatköre: az újszerű biztonsági kihívások kezelése (terrorizmus elleni harc, számítógépes rendszerek elleni támadások, kibernetikai térbeli t biztonság) Ezekről l a témákrt król l 2012 májusm jusában NATO csúcs lesz Chicago-ban
IV. Erőterek III. Kárpát-medencei magyar nemzetpolitika A.) Intézm zményi keretek: Az MK külügyminisztk gyminisztériuma MÁÉRT (Magyar Állandó Értekezlet) Magyarság g Háza, H Nemzetpolitikai Kutatóközpont (kormányzati háttérintézmények a KárpK rpát-medencei magyar-magyar politikához) Balassi Intézet, Teleki LászlL szló Alapítv tvány, Márton Áron Szakkollégium Egyházak és s segélyszervezetek
B.) Célok: Egységes ges KárpK rpát-medencei nemzetpolitika Kettős állampolgárság, szavazati jog A határok átjárhatósága C.) Problémák: A határokon túli t magyarság g létszl tszáma folyamatosan csökken (1910 3,3 millió fő,, 2011-es előrejelz rejelzés 2,2 millió fő)
A szomszédos államok bújtatott b asszimiláci ciós s politikája Az EU tagság g nem oldja meg automatikusan a problémákat (szlovák- magyar, szerb-magyar viszony) A regionális együttm ttműködés s ereje visegrádi országok
IV. Külpolitikai K perspektívák Az önálló út t nehezen képzelhetk pzelhető el Globális lis verseny, az EU-n belüli li pozíci ció erősítés A 15 milliós összmagyarság világszerte nagy lobbierő Probléma: a fiatalabb generáci ciók megélhet lhetési elvándorl ndorlása
Köszönöm m a figyelmet!