A 2012/6. SZÁM TARTALMA SZARVASMARHA Nemes Zs., Nagy J., Zöldág L., Gáspárdy A.: A szaporodási mutatókban jelentkező heterózis fajtaátalakító keresztezés során. 1. Az első ellési életkor és az üszők ellési aránya / 323 KISÁLLAT Jakab Cs., Velovics J., Szabára Á.: A kutyák szemhéjdaganatainak gyakorisága. Retrospektív patológiai vizsgálat / 330 Lipka Zs.: Shaking-szindróma, avagy miért remeg a kutya? Esetismertetés / 339 KEDVENCÁLLAT Szörényi Á., Gál J.: Megabacteriosis hazai megállapítása standard hullámos papagáj (Melopsittacus undulatus) állományában. Esetismertetés / 345 Tóthné Schranz E., Szörényi Á., Marosi A.: Primer multiplex chondrosarcoma (chondrosarcomatosis) gabonasikló [Elaphe (Pantherophis) guttata] májában. Esetismertetés / 349 VADON ÉLŐ ÁLLAT Rigó K., Majoros G., Jablonszky M., Molnár V., Tóth M., Földvári G.: A sünök ektoparazitái és a sünökből kimutatott zoonotikus kórokozók. Irodalmi áttekintés / 353
Sós E., Molnár V., Dandár E., Bálint Á. Bakonyi T.: Szerológiai vizsgálatok hazai túzok- (Otis tarda) állományokban / 361 ÉLELMISZER-HIGIÉNIA Lás zló N., Vinc ze B., Kiss M., Laczay P.: A kistermelői élelmiszertermelés, -előállítás és -forgalmazás, valamint a vágópontok működésének ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatok Pest megyében / 366 AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK, 2012 Az Állatorvos-tudományi Kutatások 2011-ben, az akadémiai beszámolók tükrében. 2. rész (Élettan, biokémia, kórélettan, morfológia; Parazitológia) / 376 IN MEMORIAM Dr. Ballásch Alajos (1936 2012) / 384 Nemes Zs. Nagy J. Zöldág L. Gáspárdy A.: A SZAPORODÁSI MUTATÓKBAN JELENTKEZŐ HETERÓZIS FAJTAÁTALAKÍTÓ KERESZTEZÉS SORÁN. 1. AZ ELSŐ ELLÉSI ÉLETKOR ÉS AZ ÜSZŐK ELLÉSI ARÁNYA A szerzők a fajtaátalakító keresztezés során, hat köztes nemzedék figyelembevételével tanulmányozták az első ellési életkort és az adott
életkorig leellett üszők arányát, továbbá az utóbbiban megnyilvánuló heterózishatást. Összesen 12 944 kiinduló szerb-tarka, valamint holstein-fríz és keresztezett tehén 1971 2008 közötti időből származó adatait dolgozták fel. Az első ellési életkorban igazolt különbségeket találtak a genotípusok között: a hegyi tarkánál korábban ellettek a nagy holstein-fríz génhányadú keresztezett üszők, viszont ezeknél később ellettek az első keresztezett nemzedék üszői. A hegyi tarka állomány közel egyharmada (32,10%) leellett 24 hónapos koráig, és hozzá hasonlóan a nagyobb holstein-fríz génhányadú üszők is. Ezektől igazoltan eltérően (P<0,05) kisebb arányban ellettek meg az F1, R1 és R2 keresztezések (18,80 27,00%), valamint a holstein-fríz (26,9%) egyedek. A 26 és 28 hónapos életkorig leellett üszők arányában az F1-esek szintén igazoltan (P<0,05) elmaradtak (50,20 és 69,90%) a kiinduló fajtától (61,30 és 82,20%), míg a nagy holstein-fríz génhányadúak (R4 és R5) erre az életkorra már lényegesen felülmúlták azt. A 24, 26 és 28 hónapos korig leellett üszők arányában jelentkező genetikai hatásokat illetően megállapították, hogy a rekombináció a plusz tartományban nő folyamatosan a holstein-fríz génhányad növekedése mellett. Végső soron, az F1, R1 és R2 keresztezésekben csökkenő negatív heterózis, az R3, R4 és R5 keresztezésekben növekvő pozitív heterózis mutatkozik ( 14,9 és 2,11%, ill. 2,67 és 34,17% közötti tartományokban valamennyi életkor
figyelembevételével), amit kedvezőnek ítéltek. A szerzők szerint, a szerb tarka üszők szokatlan, túl korai tenyésztésbe vétele volt az oka annak, hogy az F1, R1 és R2 nemzedékekben nem sikerült a szakirodalommal ellentétben pozitív heterózist kimutatni a leellő üszők arányában. A feldolgozás ráirányítja a figyelmet a termelési környezettől ideértve a technológiai döntésektől is erősen függő, éppen ezért alacsony örökölhetőségű tulajdonságokra, amelyekben keresztezés esetén heterózis remélhető. Jakab Cs. Velovics J. Szabára Á.: A KUTYÁK SZEMHÉJDAGANATAINAK GYAKORISÁGA. RETROSPEKTÍV PATOLÓGIAI VIZSGÁLAT A szerzők, a SZIE-ÁOTK Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszékére, kórszövettani diagnózis céljából beérkezett biopsziás minták alapján, a kutyák különböző szemhéjdaganatainak magyarországi előfordulási gyakoriságáról végeztek retrospektív vizsgálatot. Összesen 155, 2004. január 1. és 2010. december 31. között beküldött minta adatait dolgozták fel. Eredményeik alapján a kutyákban leggyakrabban előforduló szemhéjdaganat a faggyúmirigyekből kiinduló daganat volt, amely az összes daganatnak 55,5%-át tette ki. A faggyúmirigy-daganatokon belül leggyakrabban faggyúmirigy-adenomát (43%) állapítottak meg, amit sorrendben faggyúmirigy-carcinoma (36%) és faggyúmirigy-epithelioma (20%)
követett. A második leggyakoribb szemhéjdaganat a malignus melanoma (10,5%), ill. a papilloma (6%) volt. Eredményeik alapján megállapították, hogy a szemhéjdaganatok előfordulási valószínűsége a 8 évesnél idősebb kutyákban jelentősen nő, ui. a beküldött és vizsgált szemhéji daganatos minták 73%-a 8 évesnél idősebb kutyából származott. Munkájuk során ivari prediszpozíciót nem állapítottak meg. A fajták tekintetében azt tapasztalták, hogy kiemelkedően sok szemhéjdaganat fordult elő magyar vizslákban, spánielekben és keverék kutyákban. Lipka Zs.: SHAKING-SZINDRÓMA, AVAGY MIÉRT REMEG A KUTYA? ESETISMERTETÉS A szerző irodalmi adatok alapján összefoglalja a shaking syndromára vonatkozó legfontosabb ismereteket, majd egy saját esetet mutat be. A shaking-szindróma (white shaker vagy steroid responsive tremor syndrome) ismeretlen kóroktanú betegség, amely főként fiatal felnőtt, kis- és középtestű kutyákban fordul elő. A vezető tünet a remegés, jó általános állapot mellett. A kezelés immunszuppresszív adagú kortikoszteroid adagolását jelenti. A kórjóslat jó. Egy kétéves, bichon havanese fajtájú kutyánál jelentkezett először izgatottság, hányás, hasmenés, majd remegés. Kiegészítő vizsgálatok közül a vér sav-bázis értékei, a mennyiségi, a minőségi vérkép és a biokémiai értékek, valamint az agyi CT-vizsgálat negatív eredményű
volt. A liquorminta citológiai vizsgálata félheveny gyulladást és enyhe nyomásfokozódást mutatott. A gyógykezelés 2,2 mg/ttkg prednizolonnal és 1 mg/ttkg famotidinnel, valamint 100 mg/kg tirozinkiegészítéssel indult; a prednizolont, csökkenő adagban, összesen 6 hétig kapta a beteg. A kezelés hatására a remegés fokozatosan, két hét alatt megszűnt. Szörényi Á. Gál J.: MEGABACTERIOSIS HAZAI MEGÁLLAPÍTÁSA STANDARD HULLÁMOS PAPAGÁJ (MELOPSITTACUS UNDULATUS) ÁLLOMÁNYÁBAN. ESETISMERTETÉS A szerzők Magyarországon elsőként állapítottak meg egy standard hullámos papagáj állományában Macrorhabdus ornithogaster okozta heveny, félheveny proventriculitist és következményes senyvességet. A kórokozót egy kiállításról hurcolhatták be a gyűjteménybe. Tóthné Schranz E. Szörényi Á. Marosi A.: PRIMER MULTIPLEX CHONDROSARCOMA (CHONDROSARCOMATOSIS) GABONASIKLÓ [ELAPHE (PANTHEROPHIS) GUTTATA] MÁJÁBAN. ESETISMERTETÉS A szerzők egy kifejlett, nőstény gabonasikló májában, a máj parenchymáját szinte teljes egészében elsorvasztó, fészkes szerkezetű, a centrális részeken elmeszesedő porcmátrix állományú
chondrosarcomát állapítottak meg. A daganat primer multiplicitást mutatott, így más szervekben sem primer folyamatot, sem távoli áttétképződést nem lehetett megfigyelni. Rigó K. Majoros G. Jablonszky M. Molnár V. Tóth M. Földvári G.: A SÜNÖK EKTOPARAZITÁI ÉS A SÜNÖKBŐL KIMUTATOTT ZOONOTIKUS KÓROKOZÓK. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A szerzők, irodalmi összefoglalójukban áttekintést nyújtanak a hazai védett keleti sünben, az Európában őshonos sünfajokban és a fogságban tartott sünökben és sünszerű emlősökben előforduló legfontosabb ektoparazitákról, valamint egyes zoonotikus jelentőségű vírusokról, baktériumokról, egysejtűekről és gombákról.