TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd:

Átírás

1 8. Ävfolyam 23. szåm jçnius 15. KrÉmi-kongÑi låz KoszovÑban TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: Impresszum

2 NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ KRÉMI-KONGÇI LÅZ KOSZOVÇBAN A WHO EurÑpai IrodÖja a KoszovÑban előfordulñ krámi-kongñi vàrzàses lözzal kapcsolatban a kâvetkező töjàkoztatöst tette kâzzà: jçnius 11-ig a WHO pristinai irodåja 30 gyançs esetet Äs 4 halålesetet jelentett a måjus 16. Äs jçnius 10. küzütti időszakban KoszovÑ däl-nyugati teráletäről (Djakovica/Gjakove, Orahovac/Rahovec, Malisevo/Malisheve) Ñta Ävente jelentenek KoszovÑbÑl mind szñrvånyosan, mind halmozottan előfordulñ eseteket, a gyançs esetek szåma 2 Äs 23 küzütt mozgott az 1993 Äs 2000 küzütti időszakban, egy jårvånnyal 1995-ben, amelynek sorån 122 eset fordult elő (65 igazolt, 19 halålos). A betegsäg laboratñriumi igazolåsa ÄrdekÄben mintåkat káldtek a WHO ArbovÉrus Äs HaemorrhagiÅs LÅz Referencia Äs KutatÑ EgyáttműkÜdÄsi KÜzpontjÅba, LjubljanÅba, (SzlovÄnia). A betegsäg etiolñgiåjåt laboratñriumilag, krémi-kongñi värzäses låzkänt igazoltåk (CCHF). A WHO EgyáttműkÜdÄsi KÜzpont LjubljanÅban, jçnius 9-Än jelentette az EgÄszsÄgágyi VilÅgszervezetnek, hogy a jçnius 8-Ån Ärkezett mintåk pozitév eredmänyt adtak a PCR Äs anti-cchf vérus IgM vizsgålattal. Az EgÄszsÄgágyi VilÅgszervezetet felkärtäk, hogy nyçjtson tovåbbi segétsäget a koszovñi egäszsägágyi hatñsågoknak a jårvåny kivizsgålåsåban Äs a kontrollintäzkedäsek vägrehajtåsåban. JÇnius 11-Än TiranÅban, kät kñrhåzban Åpolt betegtől szårmazñ värmintåt vizsgåltak a WHO athäni EgyáttműkÜdÄsi KÜzpontjÅban, Äs mindkät minta CCHF pozitév volt. Ezen kévál jçnius 12-ig nem jelentettek tübb gyançs esetet a szomszädos ÅllamokbÑl, sem a rägiñban. A jårvåny sorån a megelőzäst Äs a kontroll teväkenysäget a WHO pristinai irodåja Åltal szervezett jårvånykezelő bizottsåg koordinålja a surveillance erősétäsävel Äs az egäszsägágyi dolgozñk szåmåra az ÅtfogÑ ÑvintÄzkedÄsek bevezetäsävel, foganatosétåsåval. Ezen kévál a NÄpegÄszsÄgágyi IntÄzet egäszsägneveläsi teväkenysäget kezdemänyezett, az egyes küzüssägek ismereteinek fokozåsåra a fertőzäs tudatos elkeráläsänek mñdjairñl, lehetősägeiről. A WHO vädőfelszereläst Äs antivirålis gy Ñgyszereket (Ribavirin) biztosét. A mädiåval a WHO tåjäkoztatåsi tisztviselője tartja a kapcsolatot. AjÖnlott intàzkedàsek Az endämiås teráleteken Älők alkalmazzanak egyäni vädekezäst. Ehhez

3 hozzåtartozik azoknak a teráleteknek az elkeráläse, ahol nagy szåmban fordul elő a kullancs; a ruhåzat Äs a bőr rendszeres ÅtvizsgÅlÅsa, rovarriasztñk hasznålata. Az endämiås teráleteken haszonållatokkal vagy egyäb Ållatokkal foglalkozñ szemälyek räszäre is ajånlott rovarriasztñ szerek alkalmazåsa a bőrün vagy a ruhåzaton Äs kesztyű vagy vädőruha viseläse, a fertőzütt szüvettel vagy värrel türtänő bőrkontaktus elkeráläse ÄrdekÄben. Az endämiås teráleteken az egäszsägágyi dolgozñk ismerjäk a betegsäget Äs a helyes infekciñkontrollt, hogy magukat Äs betegeiket meg tudjåk Ñvni a nosocomialis fertőzäs kockåzatåtñl. Azokat az egäszsägágyi dolgozñkat, akik kapcsolatba keráltek CCHF gyançs vagy igazolt betegtől szårmazñ szüvettel vagy värrel, a feltätelezett expozéciñtñl szåmétott legalåbb 14 napig küvessäk napi hőmärsäklet- Äs tánetfigyelässel. Az ÄrzÄkeny esetdefinéciñn Äs a gyançs esetek napi bejelentäsen alapulñ fokozott surveillance-t minden tagållam alkalmazza a rägiñ endämiås teráletein. A laboratñriumi vizsgålatra vett mintåkat, a biolñgialag veszälyes anyagokra vonatkozñ ÑvintÄzkedÄsek alkalmazåsåval kezeljäk. A jårvåny sorån minden gyançs esetet ki kell vizsgålni Äs jelenteni kell. A jårvånyágyi vizsgålattal tisztåzandñ az anamnäzis, a fertőződäs helye, ideje, a beteg foglalkozåsa. A WHO esetdefináciñja az akut vàrzàses löz tänetcsoportrñl A låz akut megjelenäse Äs fennållåsa, 3 hetet meg nem haladñ ideig, sçlyosan beteg szemälyben, Äs az alåbbiak küzál bårmelyik kät tánet jelentkezäse: haemorrhagiås vagy purpurås kiátäs, orrvärzäs, haematemesis, haemoptysis, vär a szäkletben, egyäb haemorrhagiås tánet Äs fel nem ismert haemorrhagiås manifesztåciñra hajlamosétñ gazdatänyező. A jårvånyok sorån a legtübb fertőzütt szemäly nem mutat haemorrhagiås táneteket, Äs a gyançs vagy igazolt megbetegedäsnek megfelelő, specifikus esetdefinéciñt kell alkalmazni. A EgÄszsÄgágyi VilÅgszervezet azt ajånlja, hogy ne vezessenek be utazåsi Äs kereskedelmi korlåtozåsokat a koszovñi jårvåny miatt. SzerkesztősÅgi megjegyzås. A krämi-kongåi vçrzçses léz az ÄzeltlÉbÑ

4 vektorral terjedő värusos megbetegedçs, amely a léz, bégyadtség, gyengesçg, ingerlçkenysçg, fejféjés, sñlyos vçgtag- Çs ÉgyÇki féjdalmak Çs feltűnő ÇtvÉgytalansÉg hirtelen fellçpő táneteivel jelenik meg. A CCHF-t okozå värus Nairo-vÄrus. Az argazid Çs ixodid kullancsok Éltal terjesztett NairovÄrus nemzetsçg 32 tagja kàzál csak hérom okoz humén megbetegedçst: a Dugbe Çs Nairobi juh värusok, valamint a CCHF, amely kàzàtták a legfontosabb humén patogçn. Az emberek a kullancscsäpçstől, vagy a friss fertőzàtt vçrrel Çs a haszonéllatok (juh, szarvasmarha, strucc) szàveteivel valå ÇrintkezÇstől fertőződnek meg, az Éllatok csak jåindulatñ fertőzçsen esnek Ét. A nosocomialis fertőzçs a sçrált bőrfeláletnek fertőzàtt vçrrel tàrtçnő kontaminéciåja rçvçn jàn lçtre. A CCHF mortalitési arénya 30% kàrál van, a halél a betegsçg mésodik hetçben kàvetkezik be. A meggyågyulå betegek esetçben a javulés ÉltalÉban a betegsçg kitàrçsçt kàvető kilencedik-tizedik napon kezdődik. A krämi-kongåi vçrzçses lézat AfrikÉban, Kelet-EurÅpÉban Çs âzsiéban figyeltçk meg. Igazolt esetek Çs a szeroprevalencia a Kr Äm nyugati sztyeppçi rçgiåjéban, a Kercs-fÇlszigeten, KazahsztÉnban Çs äzbegiszténban, OroszorszÉg Rosztov-Don Çs AsztrahÉn rçgiåjéban, valamint AlbÉniÉban, Bosznia-HercegovinÉban, BulgÉriÉban, GàràgorszÉgban, MagyarorszÉgon, JugoszlÉviÉban, Irakban, az Arab-fÇlszigeten, PakisztÉnban, Nyugat-KÄnÉban, a tråpusi AfrikÉban Çs DÇl-AfrikÉban fordulnak elő. Feltehetően gyakori a tánetmentes vagy enyhe, jellegtelen megbetegedçssel jérå fertőzçs. A fertőző megbetegedçsek Çs jérvényok megelőzçse ÇrdekÇben száksçges jérvényágyi intçzkedçsekről szålå 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet alapjén a värusos haemorrhagiés léz, Ägy a CCHF be- Çs kijelentendő, a megbetegedçst vagy gyanñjét az ÄrÉsbeli bejelentçsen tñlmenően telefonon/faxon jelezni kell az OrszÉgos EpidemiolÅgiai Kàzpont JÉrvÉnyágyi osztélyénak, valamint a teráletileg illetçkes megyei ântsz-nek. A beteget az erre kijelàlt egçszsçgágyi intçzmçnybe (FővÉrosi Szent LÉszlÅ KÅrhÉz) kell utalni. Az ÉpolÉs sorén be kell tartani a haemorrhagiés lézas betegek kezelçsçvel kapcsolatos aj ÉnlÉsokat a nosocomialis fertőzçs elkerálçsçre (Epinfo 2. Çvf. 38. sz.)

5 TÅJãKOZTATÅS SZAKMAI RENDEZVãNYRŐL A MAGYAR ZOONÇZIS TÅRSASÅG oktñber àn Tihanyban rendezi a SZENT-IVÅNYI BINDER NAPOKAT a VeszprÄm Megyei âllategäszsägágyi Äs älelmiszer Ellenőrző âllomås Äs az ântsz VeszprÄm Megyei IntÄzete szervezäsäben. A rendezvàny fő tàmöja: A SALMONELLÇZISOK HUMÅN- ãs ÅLLATEGãSZSãGèGYI VONATKOZÅSAI Az előadösok helyszáne: Park Hotel Äs Strand Hotel Tihany, Fárdőtelepi u. 1. A konferenciöra jelentkezàs às a befizetàs hatörideje: jënius 30. Ràszvàteli dáj: Ft/fő, amely magåban foglalja az oktñber 11-i esti fogadåst, a fakultatév programokon valñ räszvätelt, valamint a Magyar ZoonÑzis TÅrsasÅg Ävi kiadvånyånak kültsägeit. SzÖllÖslehetősàgek: Park Hotel 2 Ågyas szoba 1 fő räszäre: 6500 Ft/fő/Äj 2 fő räszäre: 4000 Ft/fő/Äj Apartman (2 szobås) 1 fő räszäre: Ft/fő/Äj 2 fő räszäre: 5500 Ft/fő/Äj 3 fő räszäre: 4000 Ft/fő/Äj 4 fő räszäre: 4000 Ft/fő/Äj Strand Hotel 2 Ågyas szoba 1 fő räszäre: 4000 Ft/fő/Äj 2 fő räszäre: 2750 Ft/fő/Äj 2 szobås egysäg 2 fő räszäre: 3250 Ft/fő/Äj 3 fő räszäre: 2700 Ft/fő/Äj 4 fő räszäre: 2400 Ft/fő/Äj ãtkezàs: reggeli: a szållåsdéj tartalmazza ebäd: vacsora: 2200 Ft/fő 2200 Ft/fő A jelentkezäst visszajelző lap 1 päldånyåt a VeszprÄm Megyei

6 âllategäszsägágyi Äs älelmiszer Ellenőrző âllomås cémäre (8201 VeszprÄm, DÑzsa Gy. u. 33., Pf. 126), vagy a 88/ fax-szåmra kell eljuttatni. A konferenciåval kapcsolatos tovåbbi informåciñ: Dr. Korzenszky Emőd MZT titkåra (tel.: 74/ ), Dr. Çcsai Lajos MZT alelnüke (tel.: 76/ ).

7 A HAZAI JÅRVÅNYèGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZãSE A jënius kâzâtt bejelentett heveny fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyágyi helyzete az alåbbiakban foglalhatñ Üssze: Kevesebb enterölis ëton terjedő megbetegedäst regisztråltak, mint az el őző häten: a campylobacteriosis bejelentäsek szåma 37%-kal, a salmonellosisokä märsäkeltebben cs Ükkent. Az enteritis infectiosa diagnñzissal jelentett megbetegedäsek szåma 17 %-kal, 326 esettel volt kevesebb az előző hetinäl. A salmonellosis jårvånyágyi helyzete a szåmszerű adatok alapjån a koråbbi Ävekhez viszonyétva kedvezőbbnek minőséthető, azonban a tårgyhäten Tolna megyàben tâmeges megbetegedàssel jörñ àtelfertőzàs türtänt. JÇnius küzütt SzekszÅrdon, a Megyei ãnkormånyzat KÑrhÅzÅnak főzőkonyhåjårñl Ätkezők küzál 96 fő betegedett meg hånyåssal, napi tübbszüri szäkletárétässel, ÅltalÅban 38oC-os låzzal jårñ tánetekkel. A betegek küzál 59 gyermek a megyei kñrhåz ÑvodÅjÅnak Äs bülcsődäjänek gondozottja, 16 fő a kñrhåzban Åpolt betegek, 8 fő a gyermekintäzmänyek alkalmazottjai, 13 fő pedig a kñrhåzi dolgozñk küzál kerált ki. Nyolc ÑvodÅs gyermek esetäben kñrhåzi ÅpolÅs vålt sz áksägessä. A jårvånyágyi vizsgålatok alapjån a fertőzäs terjesztäsävel a jçnius 8-Ån ebädre fogyasztott, csokolådäsodñval leüntütt rizsfelfçjtat gyançsétottåk, melyből 240 adag kerált kiszolgålåsra. A diagnosztikus bakteriolñgiai vizsgålatok sorån jçnius 14-ig 57 szemäly szäkletäből S.Enteritidis-t tenyäsztettek ki. S.Enteritidis pozitévnak bizonyult a főzőkonyhårñl Äs a tålalñkonyhårñl vett csokolådä Üntet mintåja is, a tübbi ÄtelmintÅbÑl kñrokozñ nem volt kimutathatñ. A tårgyhäten nägy jelentősebb esetszåmmal jårñ, egyelőre ismeretlen aetiolñgiåjç küzüssägi jårvåny fordult elő. MÖtrahÖzÖn (Heves megyäben) egy budapesti XVI. keráleti ÅltalÅnos iskola 103 fős kiråndulñcsoportjåbñl jçnius 5-Än 30 főnäl jelentkezett hånyingerrel, főkänt hånyåssal, hasi gürccsel jellemezhető megbetegedäs. KÄt gyermeket Äs egy felnőttet kñrhåzba szållétottak. JÇnius 7-Än Baranya megyäben PogÖny küzsäg ÑvodÅjÅban a gyermekek Äs a dolgozñk küzütt 32 hånyingerrel, hånyåssal, a felnőttek küzütt hőemelkedässel jårñ megbetegedäst Äszleltek. A fővörosban jçnius 4-7. küzütt egy nyugdéjas pedagñgusotthon 121 lakñja küzál 27, egy XII. keráleti 97 fős Ñvoda gondozottjai küzál 18 betegedett meg enyhe gastroenteritises tánetekkel.

8 A tårgyhetet megelőző időszakban lezajlott esemänyek küzál az ântsz Baranya Megyei IntÄzete Åltal jelentett Calici várus Åltal okozott jårvåny Ärdemes kiemeläsre. Pàcs våros egyik ÑvodÅjÅban (veszälyeztetettek szåma: 141 gyermek, 51 felnőtt) måjus Än 35 gyermek, 5 dolgozñ, valamint kät gyermek hozzåtartozñja betegedett meg enyhe gastroenterålis tánetekkel. A betegek szäkletäből pathogen baktärium nem tenyäszett ki, az intäzet virolñgiai laboratñriumåban aktuålis Calici vérus-fertőzäst igazoltak. A jårvånyágyi vizsgålatok a küzüsen fogyasztott Ätelek fertőzäst terjesztő szerepät kizårtåk, a kñrokozñ kontakt Çton terjedt. A várushepatitisek jårvånyágyi helyzete kedvező volt, länyegesen kevesebb megbetegedäsről Ärkezett jelentäs, mint az el őző häten Äs a koråbbi Ävek azonos időszakåban. A jellemző szezonalitåsnak megfelelően megkezdődütt a cseppfertőzàssel terjedő megbetegedàsek szåmånak csükkenäse, amely kálünüsen a varicella esetäben volt kifejezett. Az idegrendszeri fertőző betegsàgek incidenciåjåban az előző häthez viszonyétva nem türtänt våltozås, jårvånyágyi helyzeták kedvezően alakult. A szezonnak megfelelően a 22. häten megkezdődütt a Lyme-kÑr bejelentäsek szåmånak megszaporodåsa, ezen a häten 34 esetet jelentettek.

9

10

11 Az EpidemiolÇgiai InformÉciÇs Hetilap (Epinfo) a Johan BÅla OrszÉgos EpidemiolÇgiai KÑzpont (OEK) kiadvénya. A kiadvånyban szereplő küzlemänyek szakmai egyeztetäst küvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÜsszeÅllÉtÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÑgiai KÜzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvényt a Johan BÅla OrszÉgos KÑzegÅszsÅgÖgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a Magyar-Amerikai Kàzàs AlapnÉl elnyert pélyézat Éltal biztosätott egyáttműkàdçs rçvçn fejlesztettçk ki. Az Epinfo minden häten pänteken kerál poståzåsra. A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, küzläsi szåndäkkal széveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjàhez fordulni: Johan Bàla OrszÖgos EpidemiolÑgiai Kâzpont 1966 Budapest, Pf. 64., Telefon: , , Telefax: A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatñk Äs felhasznålhatñk, azonban a kiadvåny forråskänt valñ hasznålatånål arra hivatkozni kell. mb. OrszÖgos Tisztifőorvos Dr. Pintàr Al Ön ISSN X