Magyarország energiagazdasága speciálkollégium 2007 tavasz 2007.Február 20.
Hazai energetikai alapadatok (Bai Attila,2005) Forrás: KSH (1998-2003), Belföldi energiater m. Belföldienergi afogy. Belföldi villamosá ram-fogy. Mért Egys 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 PJ 489 472 459 449 430 433 414 455 PJ 1046 1043 1036 1069 1059 1092 1089 1058 GWh 37928 38217 38725 39590 40340 41084 41615 39314 Benzinfogyasz tás Gázolajfogyasztás Ezer tonna Ezer tonna 2113 2083 2068 2111 2288 2055 2156 2120 1897 1898 2058 2060 2103 2253 2285 2045 GDP változás % 4.9 4.2 5.2 3.8 3.5 3 4.20 4.10 Trend Átlag
Energiahordozók termelés 1970 és 2003 között Magyarországon
A fosszilis energiahordozók nettó importjának nagysága Magyarországon 1970 és 2003 között
A hazai energiafogyasztás forrásai, az importhányadok kiemelésével (Járosi M, 2005)
Az importszaldó alakulása 2003-2005. években (Forrás: MAVIR)
Magyarország halmozatlan primerenergia-felhasználása 1970 és 2003 között
A magyar energiafelhasználás szerkezete 1973-2020 között
A hazai energia felhasználás jellemzői i (2) Az energiaintenzitás kb. évi 3-4 %-kal csökken A földgáz a domináns primer energia forrás A földgáz részesedése lassan, de növekszik A földgáz szerepe egyre nő két területen: 1. Villamosenergia termelés 2. Fűtés (lakosság, kommunális és keresk.-i szektor) Ezért a szezonalitás nő, nő a tárolási igény (beruházás igény) Az alternatív energiaforrások (pl. fűtőolaj) visszaszorulása (torz árak miatt is) Így az ország energiaellátása erősen kiszolgáltatot egyetlen energiahordozónak, a földgáznak!
Az importfüggőség alakulása az EU-ban 2002-ben %-ban Definition: Import Dependency = Net Imports / (Bunkers+Gross Inland Consumption) fuels fuels Oil Gas fuels fuels Oil Gas EU25 48,0 33,2 76,8 51,3 LT 42,7 97,8 74,8 100,0 BE 76,4 86,2 98,8 102,1 LU 99,0 100,0 100,6 100,0 CZ 26,6-18,6 95,2 102,0 HU 58,2 24,7 73,7 80,6 DK -41,1 88,6-94,9-64,5 MT 100,0-100,0 - DE 60,5 29,6 95,0 79,5 NL 33,8 97,2 91,3-51,5 EE 29,2 2,7 75,2 100,0 AT 66,0 91,4 95,1 71,5 EL 70,7 6,9 102,5 97,4 PL 11,3-28,5 97,1 66,1 ES 78,3 66,3 101,2 101,0 PT 84,2 99,9 96,7 99,9 FR 50,3 92,7 99,2 98,3 SI 49,9 20,6 100,0 99,4 IE 89,3 70,2 101,1 81,6 SK 65,3 77,3 97,2 100,1 IT 86,7 95,6 94,7 84,1 FI 52,6 61,0 93,9 100,0 CY 100,5 120,4 102,1 - SE 37,5 80,3 95,2 100,0 LV 54,6 76,1 98,5 88,6 UK -12,8 48,9-50,9-8,1
Az importfüggőség alakulása az EU-ban 2003-ban %-ban Import Dependency, 2003 ( in % ) All fuels Solid fuels Oil Gas All fuels Solid fuels Oil Gas EU25 49,5 35,4 76,6 53,0 EU15 51,8 55,1 79,2 49,2 LT 45,3 98,9 89,5 100,0 BE 78,8 86,2 100,9 98,9 LU 98,7 100,0 100,2 100,0 CZ 24,9-17,4 95,8 98,2 HU 61,1 26,8 71,0 83,6 DK -31,7 98,3-98,0-55,7 MT 100,0-100,0 - DE 61,1 29,1 98,0 78,8 NL 37,6 104,6 91,7-45,0 EE 27,4 6,8 73,7 100,0 AT 69,8 83,8 93,5 78,7 EL 67,4 4,7 96,1 98,8 PL 14,3-23,0 96,5 66,6 ES 76,4 63,4 99,6 99,1 PT 85,3 99,7 103,1 100,3 FR 50,5 86,0 99,4 95,5 SI 53,4 20,4 101,4 99,4 IE 87,1 65,8 96,3 85,2 SK 64,6 79,9 90,6 96,8 IT 84,0 97,7 82,9 80,3 FI 59,2 80,6 102,1 100,0 CY 99,1 94,7 100,6 - SE 42,9 92,7 106,3 100,0 LV 58,7 93,7 101,5 104,4 UK -5,9 52,2-33,2-8,2 Definition: Import DependencyNet Imports / (Bunkers+Gross Inland Consumption)
A primer energiaimport- függőség alakulása Magyarországon 1990-2005,% (Forrás: Energia Központ Kht) 1990 1998 2005 Szén Olaj Földgáz Villamos energia (primer) 16,4 28,6 39,6 75,9 80,9 86,1 58,0 72,7 81,8 21,1 1,7 12,9 Egyéb (koksz, brikett, tűzifa és egyéb megújuló) 43,4-16,0 8,5
Az EU-s energiafogyasztás összetétele a) elektromos áram b) Teljes Primer En. fogyasztás year 2002 Renewables 13% Other 1% Solid Fuels 30% Solid Fuels Renewables 18% 6% year 2002 Oil 6% Nuclear 15% Oil 38% Nuclear 32% Gas 18% Gas 23%
A halmozatlan bruttó energiafelhasználás, a bruttó villamosenergia-felhasználás és a hazai össztermék változása százalékban 1993-hoz képest 150% villamos energia primer energia GDP 140% 1993 = 100% 130% 120% 110% 100% 90% 80% 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
A gazdasági növekedés és az energiafelhasználás változása Magyarországon 1980 óta
Az energia hasznosításának általános folyamatábrája primer energia primerenergia-felhasználás energiaszektor fogyasztó végenergia-felhasználás hasznos energiafelhasználás nem energetikai felhasználás az energiaszektor veszteségei végső energia az energiaszolgáltatás hatásfoka: η e = VE / PE az energiafelhasználás veszteségei az energiafogyasztás hatásfoka: η f = HE / VE az energiahasznosítás hatásfoka: η = HE / PE = η e x η f hasznos energia
A gazdaság, az ország energetikai hatékonyságát olyan mutatókkal mérhetjük, amelyekben az energia-felhasználás és a gazdasági eredményesség egyaránt megjelenik. Egy főre /átlagosan/ jutó primerenergiafogyasztás G/L Egy főre számított villamos energia fogyasztás E/L A teljes primerenergia felhasználásnak az éves GDP egy egységére rávetített értéke. G/GDP (HUF,-)
Primerenergia-felhasználás. Az ország évi energiafogyasztását a primerenergia-felhasználás (G) jellemzi. Összességében ez tájékoztat t az ország g energiaforrásair sairól, azok termeléséről és s importjáról. Az egyes országok primerenergiafelhasználásának összehasonlítását a lakosság létszámára (L) vetített, a g=g/l egy főre eső primerenergiafelhasználás teszi lehetővé. E: a legfontosabb végenergia, az egy főre eső villamosenergia-fogyasztás összehasonlítása a lakosság létszámára vetítve (L). Ez a fajlagos fogyasztás is csak Lengyelországban kisebb, mint nálunk.
Energiaigényesség. Az energetikai hatékonyság mérésére és összehason-lítására a legáltaláno-sabban az ország primerenergia-igényességét használjuk, amelyben GDP a hazai bruttó hozzáadott termék értéke. (Az energiaigényesség helyett a nemzetközi gyakorlatban használják az energiaintenzitás kifejezést is.) Hazai terméket csak a termelő ágaza-tok állítanak elő, energiát viszont nem csak a termelők fogyasztanak, ezért az energiaigényesség komplex mutató és több tényezőtől függ: gazdaságpolitikától (milyen energiaigényességű ágazatokat fejlesztünk?), Technológiától energiafelhasználásból milyen értékű terméket állítunk elő?), az energetikától (milyen veszteségek terhelik az energiaellátást?) és A közvetlenül nem termelő ágazatok, lakossági és kommunális energiafelhasználástól.
G: Az ország évi energiafogyasztása az un. primerenergia-felhasználása Az energiaellátás energetikai és gazdasági hatékonyságát többféle mutatóval jellemzik. Az energetikai hatékonyság kézenfekvő mutatója a hatásfok, amit a komplex rendszer-ben gyakran csak megszorításokkal használhatunk. A rendszerváltozás utáni években mind a primerenergia-, mind a végenergia-felhasználásunk valamelyest csökkent, majd stagnálás következett, az utóbbi években némi növekedés figyelhető meg. Hasonló tendenciát tükröz az energiaellátás hatásfoka, amelynek értéke szűk határok, 0,64-0,68 között változott. F: végső energiafelhasználás vagy fogyasztói energiafelhasználás E: a villamosenergia-felhasználás változás
A feltételezett teljes magyar energiafolyam-ábra (2003) energiaszektor veszteségei és önfogyasztása 237 PJ (21,7%) primerenergia-felhasználás 1092 PJ (100,0%) végső energiafelhasználás 807 PJ (73,9%) nem energetikai felhasználás 48 PJ (4,4%) felhasználási hatásfok: 43,6 % ipar 168 PJ (15,4%) 85 PJ (7,8%) egyéb 187 PJ (17,1%) 91 PJ (8,3%) háztartás 305 PJ (27,9%) 146 PJ (13,4%) közlekedés 147 PJ (13,5%) 30 PJ (2,7%) hasznos energia 352 PJ (32,2%) veszteség 455 PJ (41,6%)
Végső energiafelhasználás Magyarországon, szektorok szerint,200? Háztartások általános energiahasználata Magyarországon, forrás: Vajda György: Energiaellátás és a társadalom érdekei. Ezredforduló (Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián) 2001/4. szám, p. 3-5.
Háztartások általános energiahasználata Magyarországon, forrás: Vajda György: Energiaellátás és a társadalom érdekei. Ezredforduló (Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián) 2001/4. szám, p. 3-5.
Mindent földgázra építsünk? (TomborA. MVM,2006 ábrája) 5000 EJ 64 év 4600 EJ 62 év 2720 EJ 50 év 1450 EJ 38 év 1970 1980 1990 2000 2000 2030
MESZ XIII. Országos Konferencia, Kecskemét 2006. május 8.-11. Ipari fogyasztók k gázárai, g adómentes árak Ipari fogyasztók gázárai, /GJ adómentes árak, euró/gj 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Forrás: Dr. Molnár László Cseho. Németo. Franciao. Magyaro. Egyesült Királyság
MAGYARORSZÁG ÁRAMTERMELÉSE (2004) Energiaforrás Naturália Mennyiség Részarány Mt PJ % Szén 14,11 121,72 26,7 Kőolaj 1,1 43,7 9,6 Gáz 3,3 105,4 23,1 Benzin 0,3 11,2 2,5 Propan Butan Gáz 0,3 9,8 2,1 Tüzifa 1,1 15,6 3,4 Nukleáris anergia 141,3 30,9 Vízerőművek 1,9 0,4 Egyéb 6,0 1,3 Összesen 456,6 100,0
Megújuló energiaforrásból termelt villamos energia részaránya 8,00% 7,00% 6,00% 5,00% 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 0,00% 7,50 % 6,50% 4,53% EU felé vállalás 3,6 % 2,20% 0,60% 2003 2004 2005 2010
A hazai energia felhasználás jellemzői i (2) Az energiaintenzitás kb. évi 3-4 %-kal csökken A földgáz a domináns primer energia forrás A földgáz részesedése lassan, de növekszik A földgáz szerepe egyre nő két területen: 1. Villamosenergia termelés 2. Fűtés (lakosság, kommunális és keresk.-i szektor) Ezért a szezonalitás nő, nő a tárolási igény (beruházás igény) Az alternatív energiaforrások (pl. fűtőolaj) visszaszorulása (torz árak miatt is) Így az ország energiaellátása erősen kiszolgáltatot egyetlen energiahordozónak, a földgáznak!
Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) GKM,2005 _Bohoczky Ferenc 70 60 50 40 30 20 10 0 50 3,2 4 0,01 58 36 31 7,2 5 0,03 0,7 Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított En.növény term. Geotermia Nap Biomassza Szél Vízenergia
Megújuló energiahordozók fogyasztása néhány EU országban (ezer tonna olajegyenértékben) 2002-ben Megújulók Biomass Hydro Wind Solar Geothermal EU25 94 936 62 110 25 574 3 070 498 3 684 FR.O. 16 091 10 689 5 254 23 19 107 SVEDO. 14 050 8 268 5 724 52 6 - DEUTS. 10 605 7 093 1 988 1 363 151 10 ITALY 9 126 2 131 3 398 121 11 3 464 FINNO. 7 808 6 876 927 6 0 - AUSTRIA 7 422 3 885 3 433 17 69 17 ESPANA 6 953 4 175 1 981 748 41 8 POLAND 4 167 3 960 196 5-6 PORTUG. 3 619 2 838 671 31 20 60 DÁNIA 2 475 2 043 3 419 8 2 NE.LAND 1 744 1 642 9 78 14 - GÖRÖGO. 1 396 996 241 56 102 1 CSEHORSZ 853 639 214 - - - SZLOVÉN. 757 465 293 - - - SZLOVÁK. 714 259 453 - - 2 HU 424 400 17-2 6