E L S Ő Á L L A N D Ó H Í D J A.

K O M Á R O M E L S Ő Á L L A N D Ó H Í D J A. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,1978. -

K O M Á R O M ELSŐ ÁLLANDÓ HÍDJA. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1978. -

- 1 - Komárom hajdan, hosszú évszázadokon át Magyarország legjelentékenyebb erőssége volt. Fekvése is alkalmassá tette erre, a mocsaras, nádas Csallóköz délkeleti csücskében a Duna és a Vág- Duna által félszigetszerűen kialakult területen épült fel. Magát a várost a Duna két részre osztja : Komáromra, mely 1945 óta Komarno néven Szlovákia tartozéka és a jobbparton lévő korábbi Új- Szőnyre, mely idővel az Új-Komárom /1./ majd a Komárom nevet vette fel. Hosszú időn keresztül a Dunán való átkelést kompokkal és ladikokkal oldották meg. A Vág-Dunán egy húzó komp működött, melyet később egy fából készült jármos híd váltott fel. /2./ A két folyón, de különösen a Dunán való átkelés biztosítása mindég nagy gondot okozott a város vezetőségének, bár a ráfordított kiadások bőségesen amortizálódtak. Az utak, a kövezet, majd a hidak fenntartási költségeit a városi házipénztárból fedezték, elsősorban a vámjövedelmekből. A fenntartási munkákat napszámosokkal ill. szakmunkásokkal végeztették. Mikor a magyar királyi kamara egy repülőhidat építtetett és annak jövedelmét is, a fenntartási költségek fedezése címén, magának tartotta meg, ezáltal a város bevételeit csökkentette. Végre hosszú tárgyalások és a királyhoz is benyújtott számos instancia után, 1796. február 15.-én a híd a város tulajdonába ment át, meglehetősen kedvezményes áron. A város magáért a javadalomért 16 ezer forintot, a hídért és felszereléséért, tartozékaiért 11,187 forint 31,5 krajcárt fizetett. A repülőhíd a Duna nagy égén vezetett át. A téli hónapokban nem működött. Ilyenkor az átkelést kompokkal és ladikokkal oldották meg. A XVIII. szd. végéig egy-egy ladik mindég készenlétben állt. Ezt "posta-ladik"-nak nevezték. Feladata elsősorban a posta, a futárok, az orvosok és a magisztrátus tagjainak átszállítása volt. A híd birtokbavétele jelentősen növelte a város bevételeit. Hogy e jövedelemről némi fogalmat alkothassunk, elég ha arra gondolunk, hogy az 1740-es években, 1740-1742 között, csak a komáromi két komp bevétele 9,182 forint volt. /3./

- 2 - Egy fennmaradt szállítási díj-jegyzék szerint /4./ Komárom város kompjain a kővetkező szállítási taxák voltak érvényven : helybeli gyalogos...1 dénár. 1 bála dohány..10 dénár idegen gyalogos 2 " 1 ökörbőr 2 dénár helybeli ökör 5 " 1 borjúbőr 1 " idegen ökör 5 " 10 db. juhbőr 1 " 1 kocsi széna 15 " 5 liba 1 " 1 urna sör v. bor...2,5 " 1 bárány 1 " 1 urna pálinka, ecet... 2,5 " 1 lő 5 " 1 kocsi fa 15 " 1 malomkő 12 " 1 cserépedény 1 " 1 bála árú 10 " 1 disznó 2 " 2 kendő /lenkendő/ 2 " Ezeken kívül szerepel még a jegyzékben a gabona, korpa, különféle állatbőrök, méz, faggyú, külön a német és külön a magyar kősó. Az utak, kompok és a hidak állapotát, a város út- és hídfenntartással kapcsolatos költségeit a bécsi kamara időnkint ellenőrizte. Az útadó, a kövezet-, komp- és híd-vám szedésére a vámfelügyelő /inspector telonii/ felügyelt. Ez rendszerint a város polgára volt, aki hivatalát választás útján nyerte el. Megválasztása nem volt képesítéshez vagy egyéb feltételhez kötve. Fizetése 100 forint felett de 200 forint alatt mozgott, ami viszonylag magas jövedelemnek számított, önálló megélhetési forrás volt. Alárendeltjei voltak a vám- és útadószedők, valamint a hídvámszedők. Az utak, kompok és hidak fenntartási munkáira az út és hídbiztos viselt gondot. /Commissarius seu inspector viarum; curator viarum et pontium; director strati lapidei, - vagy mint a legáltalánosabban nevezték : weegcommissar./ /5./ Az út- és a hídbiztos fizetése városonként igen nagy eltérést mutatott. A XIX. szd. első felében 15 és 100 forint között ingadozott. Alárendeltjei az út- és hídmesterek voltak. Ezek fizetése is a vámbevételeket terhelte. Végre 1857-ben megengedte a kamara, hogy a város a Duna szélesebb ágán hajóhidat építhessen. Ez a híd a városnak 86,016 forint 28 krajcárjába került. /6./

- 3 - A hajóhídhoz egy gyászos szerencsétlenség emléke fűződik. 1848. október 7.-én István főherceg, Magyarország akkori nádora meglátogatta a várost. Tiszteletére óriási néptömeg vonult fel. Szinte végeláthatatlan sorokban tódultak az emberek a hidra, melynek egy szakasza a nagy teher alatt beszakadt és hetven ember a Dunába zuhant. A keletkezett pánik is nagyban hozzájárult, hogy közülük csak negyvennyolcat sikerült a hullámok közül kimenteni. Ez a híd sokat szenvedett az árvizektől. 1876 februárjában a Vág-Duna fahídja teljesen megsemmisült, a Nagy-Duna a hajóhíd mindkét hídfőjét, a Kis-Duna pedig a híd jégtörőit és jármait nagyon megrongálta. - 1880 január 3.-án az árvíz tönkretette a hídfőknél lévő jármokat, az újszőnyi és a szigeti hídfőket. Idővel az egyre fejlődő forgalom szükségessé tette a teherbíróbb, stabilabb híd megépítését. 1892-ben - Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter kezdeményezésére - a hajóhidat egy kőből és vasból épített állandó híd váltotta fel, melyet 1892. szeptember 1.-én éjfélkor adtak át ünnepélyesen a közforgalomnak. Ez a híd már nem a város, hanem az állam tulajdonát képezte. Fenntartása a századforduló idején évi 12 ezer koronába került, viszont a hídvámból évi 25 ezer korona bevétel származott, mely a kereskedelemügyi minisztérium tárcája javára folyt be. A hídépítési munkák összköltségeire 1,165,000 forintot irányoztak elő, mely összeg magába foglalta a Komárom szab.kir. város part- és vámszedési jogának kártalanítása fejében az állam részéről fizetett 100 ezer forintot is. A költségvetés az egyes munkálatok között a következőképen oszlott meg : A./ A H I D. 1./ Alapépítmények /2 hídfő és 3 folyampillér/ 368,100 Ft. 2./ A 4 nyílás vasszerkezetei á 114,000 Ft 456,000 " 3./ A kocsi- és gyalogút hidalása 38,800 " Összesen : 862,900 Ft. B./ A P Á L Y A U D V A R Á T H I D A L Á S A. 1./ Alapépítmények /2 hídfő 16,200 Ft. 2./ Vasszerkezet /48,5 m. nyílású/ 20,200 " 3./ Hidlás 4,000 " Összesen : 40,400 Ft. 40,400 Ft.

- 4 - C./ F E L J Á R Ó K. áthoz. 862,900 Ft. 40,400 Ft. 1./ Földmunka 58,000 Ft 2./ Támasztófalak 57,500 " 3./ Kőburkolatok, kő kúpok... 20,000 " 4./ Gyalogjárók, kocsi pályaberendezés... 19,200 " Összesen : 134,800 Ft. D./ Vámszedőházak... E./ Világítás /hídlámpák elhelyezése/ F./ Vontatóút G./Kisajátítás. H./ Hídvám megváltás... 134,800 Ft. 6,500 Ft. 1,800 Ft. 5,600 Ft. 13,000 Ft. 100,000 Ft. Előirányzott kiadások össz.: 1,165,000 Ft. A híd építési munkáit a komáromi hídfő helyén eszközölt próbafúrásokkal 1891. április 7.-én kezdték meg. Az összes munkálatok végrehajtását G R E G E R S E N G. és F i a i cég vállalta. A vasszerkezeteket a m. kir. államvasutak budapesti gépgyára /a későbbi MÁVAG = Magyar Állami Vasutak Acél- és Gépgyára/ készítette. A hídépítési munkák főfelügyelője az állam részéről Czekélius Aurél műszaki tanácsos volt, a munkák állandó, helyszínen történő ellenőrzését Zsedényi Gyula főmérnök és Pischinger Gyula mérnök végezte. Az építési munkálatokat a kitűzött határidő előtt 15 nappal, 1892. augusztus 16.-án fejezték be és a hidat a magyarbarát érzelmei révén közkedvelt Erzsébet királynéról "Erzsébet-híd"- nak nevezték el. Hogy ez a híd az ország egyik legjelentősebb hídja volt, bizonyitja az is, hogy az 1896. évi millenniumi kiállításra a budapesti S C H L I C K -féle gépgyárral a híd pontos mását a természetes nagyság 1/100-ad részében, a részletmintákat pedig a természetes nagyság 1/15-öd részében elkészíttették. A makett fából, a hídszerkezeti részek horgany-bádogból és lemezből készültek. -

5 A HÍD M Ű S Z A K I L E Í R Á S A. /7./ H o s s z a : a két hídfő talpköveinek víz felőli szélei között mérve 410,5 méter. A hidat három medencepillére négy egyenkint 100 méteres szakaszra osztja. Az egyes nyílásokat áthidaló vasszerkezetek főtartói a nyílás szélétől annak közepe felé ívalakú vonalban emelkedő övekkel rendelkeznek. Ezeket "sarlótartók"-nak nevezik. A vasszerkezet parabolikus alsó övezete a fekvési pontoknál 5 méter, a nyílások közepe felé 6,5 méter magasságban van az 1876. évi árvíz legmagasabb szinte felett. /Ekkor az árvíz a komáromi vízmérce nullpontja fölé 7,58 méterrel emelkedett./ A HÍD TARTOZÉKAI. 1./ FELJÁRÓK. a./ az újszőnyi feljáró, mely a pályaáthidalás Újszőny felöli hídfőjéhez csatlakozik és a híd egyenes folytatásába esik. Koronaszélessége : 10 méter. Belőle egy 9 méter széles oldalfeljáró ágazik ki. b./ a győri-szigeti feljáró, mely a komáromi kis Dunaágat áthidaló fahídhoz vezet és ugyancsak a híd egyenes folytatásába esik. Ennek koronaszélessége s 11 méter. E feljárót az árvizek ellen ferdén képzett kőburkolattal biztosították. Kőkúpokkal csatlakozik a híd Komárom felőli hídfőjéhez. c./ az újszőnyi parti feljárók a Dunahíd és a pályaáthidalások közötti töltésből ágaznak ki. A felső átjáró, helyesebben feljáró az újszőnyi személy pályaudvarhoz, az alsó a teher pályaudvarhoz és az újszőnyi hajóállomáshoz vezetett. Koronaszélességük : 10 méter. Ezeket is az árvizek ellen ferde kőburkolat biztosította. 2./ VÁMSZEDŐHÁZAK. A Dunahíd mindkét hídfőjénél egy-egy vámszedőház épült. A győ-

- 6 - ri-szigeti favázas épület 8 m2 alapterületű, az újszőnyi, mely falazással készült : 48 m2. 3./ VONTATÓ ÚT. Az újszőnyi parti feljárók egész hosszában a part mentén egy három méter széles vontató utat létesítettek, melyet a víz felőli oldalán kőburkolattal biztosítottak. 4,/ R O B B A N T Ó AKNÁK AZ EGYIK PILLÉRBEN. A L A P O Z Á S. A hídfők /8./ és folyampillérek alapozását vas-keszonokkal, pneumatikus módon végezték. A komáromi hídfő 5,4 méterre, a három folyampillér 13,3, 10,4 illetve 12,45 méterre, az újszőnyi híd fő 7,8 méterre volt a nullszint alatt. A pályaáthidalás hídfőit az alapgödrök egyszerű dúcolása mellett 1,5 és 2 méter mélységben alapozták. VAS HÍDSZERKEZETEK. A híd minden nyílását egyszeres oszlopzatos rendszerű, kéttámaszú rácsos vastartókkal hidalták át, melyek iv alakúak. A főtartók magassága a nyílás közepén : 12 méter. A két főtartó egymástól való távolsága, a felső övek fejlemezei kőzött mérve 6,5 méter. A főtartók oszlopaihoz konzolokat /9./ erősítettek a külső oldalon, melyek a közbenső hossztartók segítségével az 1,5 méter széles gyalogjáró pallózatát tartják. A hídfelszerkezetek hegesztett vasból, a mozgó saruk billenő részei, csapjai és hengerei acélból készültek. A saruk többi főalkatrészeinek anyaga öntött vas volt. A hídfelszerkezetekhez felhasznált hegesztett vasanyag minőségére nézve a hidat megrendelő minisztérium kikötötte, hogy ezek a hengerezési irányba igénybe véve, négyzetcentiméterenkinti 3600 kg. szakítási szilárdság mellett legalább 12 % kinyúlást

- 7 - kell mutassanak. Kisebb szakítási szilárdságot csak abban az esetben engedtek meg, ha a kinyúlás megfelelően nagyobb. A Dunahíd és a pályaudvar áthidalása eleinte csak a közúti közlekedést szolgálta, de a vasfelszerkezeteket úgy szerkesztették meg, hogy azokon később a vasszerkezet minden átalakítása nélkül el lehessen helyezni egy helyirdekü vasút vágányait. Ezért a vasszerkezetek egyes alkotó részeinek méreteit úgy állapították meg, hogy a méretszámítás alapjául a következő esetleges terheléseket vették : a./ az államvasutak XII. osztályú 10 tonna tengelynyomású három mozdonyból és 7 méter hosszú 2,9 méter tengelytávolságú és 8,5 tonna tengelynyomású teherkocsikból álló vonat. b./ 4 méter tengelytávval, 1,5 méter vágánytávval rendelkező 2,5 méter széles kéttengelyű közúti teherkocsik, melyek súlyából minden egyes kerékre 4 tonna esik. c./ a gyalogjárók 1,9 méter széles területének minden négyzetméterére egyenletesen elosztott 400 kg. súly. Végezetül meg kell említeni, hogy a híd tervezői a terhelt híd oldalfelületének minden négyzetméterére 150 kilogrammos szélnyomást számoltak. Az egyes alkatrészek keresztszelvénye minden kihasznált négyzetcentiméterére az igénybevétel felső határát így állapították meg : a./ a főtartóknál és szélrácsoknál 900 kg-ot, b./ a közbenső hossz- és kereszttartóknál, valamint a járdaszerkezetnél 700-800 kg-ot. c./ a szögecseknél 500-700 kg-ot. J e g y z e t e k. 1./ 1900-ig szerepelt Újszőny néven. 2./ A Dunán a megye területén ezen kívül jelentősebb, kocsiközlekedésre is alkalmas kompjáratok működtek Gönyü és Kolozsnéma községek között, valamint Dunaalmásnál. A Vág folyón Keszegfalunál, Kamocsánál és Szimőnél volt kompjárat.

- 8-3./ Hoffinanz Ungarn /793/ 1745.VI.18 fol.482. 4./ Hoffinanz Ungarn /747/ 1740.VII. 30.fol.560-562. 5./ Előfordult, hogy egyes városok az út- és hídjavítást a városi hadnagyra bízták. V.ö. : Esztergom város ltára. Tanácsülési jkv. 1726. IX. 18. 6./ Érdemes megemlíteni, hogy a megye területén a gőzhajózás megindítója a Császári és Szabad Királyi Első Dunagőzhajózási Társaság volt. Az első gőzhajó, a "Franz I." 1830.IX. 4.-én tette meg első útját. Komáromból naponta egy személyszállító hajó közlekedett Budapest és Bécs felé. A komáromi hajóállomás nagy teheráru forgalmat bonyolított le. A hajókon főleg gabonát, zöldségárut és fát szállítottak a budapesti piacra. A teheráru forgalmat az említett Dunagőzhajózási Társaság mellett több magánvállalkozó ill. vállalat bonyolította le. 7./ A Közlekedési Múzeum Adattárában lévő leírás alapján. 8./ A földbe, partba vagy mederfenékbe épített támasztórészeket hídfőknek, pilléreknek, jármoknak nevezik. Ezek együttvéve képezik a híd alapépítményét. A hídfők lényeges részei : ellenfal, szárnyfalak és töltési kúpok. Az ellenfal a hídszerkezet megtámasztására szolgál és mint ilyen, a csatlakozó töltés nyomásét is felfogja. Az ellenfalakhoz kétoldalt csatlakoznak a szárnyfalak, melyek a töltési részeket és kúpokat támasztják meg. 9./ Konzol = gyámkő, tartópillér.