Előzetes megvalósíthatósági tanulmány a TÁMOP-3.4.4/A azonosítószámú, Tehetséghidak című, kiemelt projekt megvalósításához

Előzetes megvalósíthatósági tanulmány a TÁMOP-3.4.4/A azonosítószámú, Tehetséghidak című, kiemelt projekt megvalósításához 2011. január 31. Projektgazda Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Cím: 1111 Budapest, Karinthy Frigyes út 4-6. II/1. Postai cím: 1507 Budapest, Pf. 1. Telefonok: +36-1-787-0596; +36-1-361-4094; +36-30-835-8878 Fax: +36-1 -688-4880 E-mail: info@tehetsegpont.hu; titkarsag@tehetsegpont.hu 1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 1. A PROJEKT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA... 9 1.1 A PROJEKT SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI TARTALMA... 9 1.2 A PROJEKT BEAVATKOZÁSI TERÜLETÉNEK ÉS CÉLCSOPORTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA ÉS INDOKOLTSÁGA... 13 1.3 A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERE... 14 2. A PROJEKT INDOKOLTSÁGA... 14 2.1 A PROJEKT SZÜKSÉGESSÉGÉT ALÁTÁMASZTÓ PROBLÉMA ÉS/VAGY STRATÉGIAI IRÁNY BEMUTATÁSA... 14 2.2 SZAKPOLITIKAI HÁTTÉR... 15 3. A PROJEKT CÉLJAI... 17 3.1 A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA... 17 3.2 A FEJLESZTÉS CÉLCSOPORTJA, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE... 18 4. A PROJEKT TEVÉKENYSÉGEI, A FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA... 20 4.1 A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERE, A MEGVALÓSULÁS HELYSZÍNEI... 20 4.2 SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK, PROJEKTELEMEK BEMUTATÁSA ÉS ELEMZÉSE... 21 4.3 MENEDZSMENT TEVÉKENYSÉGEK, FELADATOK MEGHATÁROZÁSA... 30 4.4 A PROJEKT HATÁSAINAK ELEMZÉSE... 31 4.5 INDIKÁTOROK... 33 5. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI... 34 5.1 A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA... 34 5.2 A MEGVALÓSÍTÁSBAN RÉSZTVEVŐ PARTNEREK BEMUTATÁSA... 34 5.3 A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREI SZAKMAI KOMPETENCIÁJÁNAK ÉS PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ TAPASZTALATAINAK BEMUTATÁSA... 35 5.4 A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁS ÉS FENNTARTÁS SZERVEZETE, ERŐFORRÁSAI... 36 6. A SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁS ÜTEMEZÉSE ÉS PÉNZÜGYI TERVE... 37 6.1 CSELEKVÉSI TERV... 37 6.2 AZ EGYES TEVÉKENYSÉGEKHEZ RENDELT KÖLTSÉGEK... 38 6.3 A TELJES PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ PÉNZÜGYI ÜTEMEZÉSE... 39 6.4 SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁG... 40 2

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A tehetségsegítés nagyszabású, húszéves hazai programjának, az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Tehetség Programnak (www.tehetsegprogram.hu) meghatározó része a Magyar Géniusz Program (www.geniuszportal.hu). Ez a 2009 júniusában kezdődött és 2011 végéig tartó program egy kiemelt projektből 1 és az ehhez csatlakozó társpályázatokból 2 áll. A program fókuszában a tehetségeket segítő felnőttek állnak. E programban a tehetségsegítők hálózatszervezése és szakmai megerősítése egymást erősítő folyamatként van jelen. A Tehetségpontok, a Tehetségsegítő Tanácsok hálózata, a Tehetségnapok (új típusú interaktív és fesztiváljellegű rendezvények), a tehetségsegítés jó gyakorlatainak leírása és átadása, valamint a képzések új rendszere egyaránt szolgálják a pedagógus és civil segítők szakmai felzárkóztatását és kapcsolatteremtését. Erre az alapra, valamint a Kárpát-medence egészének tehetségsegítő forrásait feltáró Tehetségtérképre épülhet rá a Nemzeti Tehetség Program 2012-től tervezett második szakasza (Tehetséghidak Program), amely még a jelenleginél is hangsúlyozottabban fog a tehetséges fiatalok közvetlen segítésére fókuszálni. A Magyar Géniusz Program és a tervezett Tehetséghidak Program szakmaisága és finanszírozási területei szorosan illeszkednek a Nemzeti Tehetség Alap forrásaiból eddig kiírt és ennek 2011-12-es kétéves cselekvési tervében tervezett pályázatokhoz, de nincsenek átfedésben. A Tehetséghidak projekt szervesen illeszkedik az Országgyűlés által elfogadott és támogatott, húsz évre vonatkozó stratégiába. A magyar tehetségek felkutatása és segítése hasznos pénz- és energiabefektetést jelent a jövőbe, hiszen az ország versenyképessége és tudományos előrehaladása tekintetében alapvető fontossággal bírnak a jól képzett és tehetséges szakemberek. A kormányzat ennek megfelelően kiemelt fontosságú stratégiaként kezeli a bármely műveltségi területen kiemelkedő tehetségek segítését, számukra a megfelelő lehetőségek biztosítását, képzési szükségleteik kielégítését. A tehetségsegítés valódi ágazatközi terület, nem sorolható be egyetlen irányítási rendszer kizárólagos felelősségi körébe sem, megvalósításához a különböző ágazatok együttműködése szükséges. A Tehetséghidak projekt így valóban hidat épít az ágazati irányítási rendszerek között, a projekt céljainak megvalósítását az állami irányítás több szereplője is küldetésének fontos pontjai között tartja számon. Így szerepet kell, hogy vállaljon és kapjon a közoktatás és a felsőoktatás (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) mellett további minimum két szaktárca is. Szak- és felnőttképzés, munkaerőpiac (Nemzetgazdasági Minisztérium). A szakképzés fejlesztése érdekében a projekt jelentős mértékben alapoz a térségi integrált szakképző központok (TISzK) által nyújtott képzésekre. Társadalmi felzárkóztatás (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium). A tehetségsegítésnek szoros kapcsolatban kell állnia a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és felnőttek felzárkóztatása érdekében tett lépésekkel, a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, valamint az integrált nevelés megvalósításának céljaival, hiszen a felsorolt célcsoportok mindegyike valamilyen módon és irányban eltér az átlag -tól, így különleges, egyénre szabott bánásmódra van szüksége. Fontos tehát a társadalmi 1 TÁMOP 344A 697.894.929 Ft a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács jogi képviseletét ellátó Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége közhasznú egyesület, mint projektgazda irányítása alatt. 2 TÁMOP 344B és TÁMOP 343 összesen 2.341.686.007 Ft eddig szerződött támogatás, ami a pályázatok váratlanul magas volumene és magas szakmai színvonala miatt eredetileg tervezett keretösszeg 269%-a. 3

felzárkóztatásért felelős államtitkárság felelősségi körébe kerülő regionális képző központok (RKK) bevonására is. A Magyar Géniusz Program a forrásmegosztás szintjén a tehetségsegítők hálózatba szervezésére és szakmai megerősítésére fókuszál ( először halászni kell tanítani alapon ), a folytatásaként tervezett Tehetséghidak Program viszont már direktben célra fordul, és a tehetséges fiatalok hálózatba szervezését és segítését állítja a középpontba. A hosszú távú folyamatok természetes fejlesztési logikája mellett az anyagi ráfordítások elemzése alapján pénzügytechnikailag is kimondható, hogy a Tehetséghidak Program elindítása nélkül a Magyar Géniusz Program által megteremtett alapok nem jutnak el kellőképpen a valódi célcsoporthoz, a tehetséges fiatalokhoz. A Tehetséghidak javasolt teljes keretösszege 2.000.000.000 Ft, amely a kiemelt projekt 600.000.000 Ft keretéből és 2x700.000.000 Ft társpályázati keretből áll, utóbbi a (leginkább érintett NEFMI) szaktárca egy háttérintézményének szakmai koordinálásával valósulhat meg. A tervezett Tehetséghidak Program sok eleme a szintén a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által gondozott Géniusz Program eddigi eredményeire épül, ezekkel együtt értelmezhető, ezért először érdemes áttekinteni a Géniusz Program legfontosabb eredményeit. I. A Magyar Géniusz Program legfontosabb eddigi eredményei I.1. Tehetségpontok (2011. február elején >400, http://geniuszportal.hu/?q=tehetsegpontok) 2011-re a Kárpát-medence egészét behálózták a tehetséggondozás legkülönbözőbb területein működő Tehetségpontok. Ezek olyan közoktatási és felsőoktatási intézmények, egyházi, civil szervezetek fenntartásában működő tehetséggondozó műhelyek, amelyeknek a következő négy általános feladatköre van: tehetségazonosítás, tehetséggondozás, tehetség-tanácsadás (kollégának, szülőnek, tehetséges fiatalnak), a Tehetségpontok hálózatába való bekapcsolódás. A Program a Tehetségpontok hálózatára is építve 2011 őszére mintegy 20.000 tehetséges fiatalt fog közvetlenül elérni. I.2. Géniusz Képzések (http://geniuszportal.hu/megtartott_kepzesek) A tehetséggondozó szakmai munka megerősítésére a projekt közel 100 témakörben fejlesztett ki és akkreditált 10-30 órás képzési programokat. A Géniusz Képzések az ország valamennyi régiójában elérhetők, a projektben 2010 év végéig 330 képzési csoportban 5.662 pedagógus (és civil tehetségsegítő) vett részt; a képzéseken a projekt végéig várhatóan több mint 10.000 fő fog részt venni. I.3. Tehetségtérkép és Tehetségportál Létrehoztuk Magyarország és a határon túli magyarlakta területek internetes Tehetségtérképét, amelyen a Tehetségpontok részletes bemutatásán kívül megtalálhatóak a legjobb tehetséggondozó gyakorlatok is. A Tehetségtérkép a Program honlapján, a Magyar Géniusz Portálon (http://geniuszportal.hu/?q=tehetsegterkep) található meg. I.4. Konferenciák és Tehetségnapok A Program az elkövetkezendő évben legalább 500 Tehetségnapot rendez az ország valamennyi régiójában és a határon túli magyarlakta területeken (http://geniuszportal.hu/?q=tehetsegnapok). Ezek a rendezvények minimum 50.000 embert fognak megmozgatni a Kárpát-medencében. 4

I.5. Tehetségsegítő Tanácsok A Program keretén belül a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (www.tehetsegpont.hu) kezdeményezte, hogy az oktatási, önkormányzati és az üzleti szektor képviselőiből országszerte alakuljanak Tehetségsegítő Tanácsok (http://geniuszportal.hu/?q=node/1186). E Tanácsok települési, megyei, vagy regionális szinten teret adnak a tehetségügy magas szintű (érdek)képviseletére, és megteremtik a szükséges szektorközi egyeztetések fórumait, ezzel erősítve a tehetségsegítés társadalmi beágyazottságát és a tehetséghasznosulást. I.6. Néhány példa a fontosabb folyamatban lévő munkákból A tehetségsegítő jó gyakorlatok összegyűjtése, webes és papíralapú publikálása. A Tehetségbarátok Körének kialakítása (mentorok, partnerek, támogatók és önkéntesek). A Széchenyi-kártya mintájára működő Tehetséghitel-konstrukció alapjainak kidolgozása. Az EU első Tehetségnapjának (www.talentday.eu) a megrendezése 2011 áprilisában. II. A 2009-2011-es Magyar Géniusz Programot követő, 2012-2013. közötti Tehetséghidak Program indokoltsága A Magyar Géniusz Program három komponense (a TÁMOP 3.4.4/A Magyar Géniusz kiemelt projekt, és az erre épülő pályázatos konstrukciók, így a TÁMOP 3.4.3 Iskolai tehetséggondozás, valamint a 3.4.4/B Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása konstrukció) szakmai és hálózatépítési szempontok alapján egyaránt szerves egységet alkotva, egymást segítve működik. A húsz évre tervezett Nemzeti Tehetség Programot segítő két nagy EU-s projekt (a sikeresen futó Magyar Géniusz Program és a 2012/13-as folytatásaként tervezett Tehetséghidak Program) folyamatosságát és szoros egymásutániságát különösen szükségesnek látjuk a következő okok miatt: Az I. pontban részletezett adatokkal de a kormányzati vezető tisztségviselők szinte mindennapos meghívásaival is igazolható, hogy a tehetségek segítésének gondolata elemi erejű aktivitást és lelkesedést váltott ki az ország pedagógusainak jelentős részéből, valamint más, egyházi és civil tehetségsegítő közösségekből. Jelenleg a tehetségsegítésbe való bekapcsolódás vágya sokkal gyorsabban terjed, semmint a vágyak forrásául szolgáló ugyancsak fejlődő helyi finanszírozás. Emiatt a kibontakozó lelkesedést rendkívül letörné egy elakadás azokban az EU-s forrásokban, amelyek jelenleg példa nélkül álló módon segítik az innovációt. A Nemzeti Tehetség Alap 2010-ben megnyílt forrásaiból a működésükben támogatott hazai és határon túli magyar tehetségsegítő intézmények szintén a Magyar Géniusz Program új fejlesztésű, innovatív hálózatára és szakmaiságára támaszkodnak. A Nemzeti Tehetség Alapra és a költségvetésre különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet drámai sebességgel ráterhelni azt, hogy a meginduló EU-s fejlesztések működési igénye mellett még az óriási lendület által indokolt új fejlesztéseket is támogassa. A tehetségsegítés emberöltőnyi léptékű feladat. Amennyiben a tehetségsegítőket és a tehetséges fiatalokat célzó programok egymásra épülése megszakadna, minimálisan több ezer tehetséges fiatal esne ki az alakuló országos rendszerből. Ezeket a tehetséges fiatalokat a kezdeti lelkesedésük felkeltése után cserbenhagynánk. Szükségesnek látjuk tehát, hogy a jelenlegi Magyar Géniusz Programot közvetlenül követhesse a Tehetséghidak Program, amely egy kiemelt projektet és helyi pályázati projekteket tartalmaz. A Magyar Géniusz Program által elindított folyamatok működési költségei még közvetve (bújtatottan) sem terhelik a Tehetséghidak Program forrásait, mivel a beindított innovációk működési költségeit 5

a közben megszületett Nemzeti Tehetség Alap forrásai: a költségvetési forrás 3, valamint az ehhez járuló SZJA 1%-os állampolgári felajánlásból álló (2009-ben 403.842.561 Ft, 2010-ben 859.535.608 Ft) összegek, valamint a Tehetségpontok és Tehetségsegítő Tanácsok rendszere által egyre jobban mobilizált helyi források fedezik. A Magyar Géniusz Program és a javasolt Tehetséghidak Program pénzhasznosítása messzemenően hiteles és költség-hatékony, amire nemcsak a résztvevők önkéntes munkájának szokatlanul magas aránya, hanem a program Portálján közzétett, részletes elszámolásokat is tartalmazó Becsületablak (http://geniuszportal.hu/becsuletablak) is példa. A Tehetséghidak Program javasolt volumene a Magyar Géniusz Programénál számottevően kisebb, így a nem-eu-s és nem-költségvetési erőforrásokat is fokozatosan egyre inkább be lehet kapcsolni. Amennyiben a Tehetséghidak Program terve elfogadást nyer, a tehetségsegítés tavaly megkezdett 20 éves, az egész EU-ban és világszerte példa nélkül álló, rendszerbe szerveződő folyamata hiátus és törés nélkül folytatódhat. III. A Tehetséghidak Program főbb céljai A Tehetséghidak Program a jelenleg sikeresen futó Magyar Géniusz kiemelt projekt és társpályázatai által elért eredményeket négy pillér mentén fejleszti tovább. A Tehetségtranszfer pillér hidakat képez a tehetséggondozás Kárpát-medencei hálózatának eddig elszigetelt elemei között. A Tehetségközösségek pillér a tehetséges fiatalok és a tehetségfejlesztők értékteremtő közösségeit erősíti meg. A Felelősségvállalás pillér a tehetséges fiatalok tehetségének hasznosulását és társadalmi felelősségvállalását segíti. A Nemzeti Ügy pillér a tehetségtudatosság terjesztését. a tehetségbarát társadalom kialakítását és a magyar eredményeknek az EU-ban való megismertetését és adaptálását szolgálja. 3 A Munkaerőpiaci Alapnak a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 9. -a (2) bekezdésének f) pontja szerinti, a képzési alaprész tárgyévi eredeti bevételi előirányzata három százalékának megfelelő összegű pénzügyi keret. 6

A Tehetséghidak Program fő célkitűzései a következők lesznek: A. Tehetségtranszfer pillér: hídképzés a tehetséggondozás hálózatának eddig elszigetelt elemei között 1) A Program kidolgozza és bevezeti a tehetség életpálya-nyilvántartó (Tehetségútlevél) rendszert az óvodától felnőttkorig. 2) A Program az EU-ban egyedülállóan kísérleti stádiumban kialakítja a felnőtt és időskori tehetséggondozást. 3) A Program kommunikációs és együttműködés-fejlesztő rendszert dolgoz ki és indít el a szülő-pedagógus-tehetséges fiatal háromszögben. 4) A Program tudástranszfert hoz létre régiók között. 5) A Program Tehetségpalánta programja tehetséggondozó programokat indít olyan közösségekben, és területeken, amelyek hátrányos, vagy elzárt helyzetük révén nem képesek a pályázati rendszerbe való bekapcsolódásra. 6) A Program kialakít egy webes felületű Tehetség Piacteret. B. Tehetségközösségek pillér: tehetségmenedzsment, tehetségek és tehetségfejlesztők közösségei 7) A Program támogatja a felismert tehetségű fiatalok egymás közötti találkozóit, önszerveződését. Virtuális Tehetségtér felületet hoz létre. 8) A Program összeköti a tanév szorgalmi időszakában folytatott tehetséggondozó tevékenységeket a nyári tehetségfejlesztő táborokkal. 9) A Program a kiemelt tehetségek számára közvetlen szakmai, pszichológiai, mediációs, önmenedzselő stb. technikák elérését biztosító központi módszertant dolgoz ki és vezet be. 10) A Program 5.000 fő részére tapasztalatátadó és ismeretbővítő képzéseket fejleszt és szervez. C. Felelősségvállalás pillér: a tehetség hasznosulása, a tehetségek társadalmi felelősségvállalása 11) A Program felkutatja, és hálózatba szervezi az elmúlt 20 év országos tanulmányi versenyeinek helyezettjeit és más, hosszú időre visszatekintő tehetséggondozási formák korábbi nyerteseit. 12) A Program kidolgozza a Haza a magyar tehetségekkel! programot. 13) A Program létrehozza a tehetséges fiatalok szervezett képviseletét a Tehetségsegítő Tanácsokban. D. Nemzeti ügy pillér: kommunikációs offenzíva a tehetségbarát társadalomért, és a magyar tehetségfejlesztő eredmények EU elismertetéséért, és adaptációjáért 14) A Program a média minden ágát (így a virtuális közösségi tereket is) kihasználó kommunikációs offenzívát indít a magyar társadalom tehetségtudatosságának növelésére, egy tehetségbarát társadalom irányába történő elmozdulásra. A Program az EU tagállamainak többségére, valamint nemzetközi szervezetekre (pl. UNESCO) kiterjedő kampányt szervez a magyar tehetséggondozási modell megismertetésére és előkészíti egy budapesti EU Tehetségközpont megalapítását. 7

A Tehetséghidak projekt várható hatásai A projekt megvalósulása esetén a társadalom szinte minden rétege közvetlen vagy közvetett célcsoporttá válik, így részesül a projekt eredményeiből. A társadalom egészére a projekt keretében indított komplex kommunikációs kampány gyakorolja a legnagyobb hatást. A közéleti kommunikációban nagyobb teret kap a tehetségsegítés fogalma, a lakosság megismerheti annak fontosságát, hasznát és nyitottabbá válik a tehetségek felismerésére, elfogadására, támogatására. A Tehetséghidak projekt kiemelt fontosságot tulajdonít az agyelszívás helyett a magyar tehetségek hazatérése elősegítésének. A tehetséges fiatalok kortárscsoporti és segítő hálózati kapcsolatainak kiépítésével a tehetséges és képzett szakemberek nagyobb arányban fogják Magyarországon kamatoztatni a megszerzett tudásukat, innovatív ötleteikkel lendületet adva a magyar gazdaságnak és növelve hazánk elismertségét a világban. Rövidebb távú és konkrétabb hatást kívánunk gyakorolni a magyar gazdaságra azáltal, hogy sokrétű, hiteles tehetségeket hiteles vállalkozókkal, cégekkel, üzleti angyalokkal és kockázati tőke lehetőségekkel összekötő kapcsolatrendszert építünk ki a magyar tehetségek és a magyar munkaerőpiac szereplői között. A projekt keretében létrehozott szellemi termékek között nagyobb jelentőséggel a kifejlesztett, létrehozott (és kipróbált, beindított) tehetséggondozó programok bírnak. Ezek mellett kiemelkedő jelentőségűek a felépített adatbázisok, amelyek folyamatosan fejlesztve és karbantartva biztosítják a tehetségsegítés érintettjeinek kapcsolatfelvételét, informálódását és a szereplők egymásra találását. A projekt megvalósulása során számos képzés kidolgozását és lebonyolítását tervezzük, amelyek naprakész tudást közvetítő módszertanokként hosszú távon szolgálhatják a tehetségsegítés ügyét. A projekt hatni kíván a pedagógusképzés jelenlegi gyakorlatára, hangsúlyosabbá emelve abban a tehetségsegítéssel kapcsolatos tudáselemeket. A projekt az EU tagállamok és más országok irányába tervezett kommunikációs és kapcsolatépítő kampánya révén Magyarország imázsába szervesen beépül a Hungary is a country of talents kép, ami számos igen nagy jelentőségű közvetett gazdasági haszonnal fog járni. 8

1. A PROJEKT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA 1.1 A projekt szakmai és pénzügyi tartalma A jelenleg futó Magyar Géniusz kiemelt projekt és társpályázatai fókuszában elsősorban a tehetségeket segítő felnőttek álltak. E Magyar Géniusz Programban kialakított tehetségsegítő hálózatra és szakmai alapokra épülhet a tehetséges fiatalokat közvetlenül segítő következő, Tehetséghidak Program. A Tehetséghidak Program (a továbbiakban: Program) tevékenységi területei A. Hídképzés a tehetséggondozás hálózatának eddig elszigetelt elemei között 1) A Program kidolgozza és bevezeti a tehetség életpálya-nyilvántartó (Tehetségútlevél) rendszert az óvodától felnőttkorig. Ezzel biztosítva lesz a felismert tehetségek fejlesztési folyamatossága és az egyes intézmények közötti tehetségügyi információáramlás is. P 4 2) A Program kiterjeszti a Magyar Géniusz Program 35 éves felső korhatárát, és az EUban egyedülállóan kísérletes stádiumban kialakítja a felnőtt és időskori tehetséggondozást. Ebben ötvözi a fiatalkori tehetséggondozásban és a life-longlearning technikákban felgyűlt legjobb tapasztalatokat. P 3) A felismert tehetség kibontakozásának kiemelten fontos támogatói a szülők és a pedagógusok. A Program a tehetségek fejlesztése érdekében többszintű kommunikációs és együttműködés-fejlesztő rendszert dolgoz ki és indít el a szülőpedagógus-tehetséges fiatal háromszögben. Ebbe bekapcsolja a tehetségsegítés más szereplőit is (mentor, gyermekorvos, védőnő, gyámügyi szakember, pszichológus stb.) P 4) A Program tudástranszfert hoz létre régiók között: megteremti a Magyar Géniusz Programban létrejött Tehetségsegítő Tanácsok együttműködésének fórumait, és innovatív, differenciált csoportalkotási technikákkal mélyíti el a megalakult Tehetségpontok együttműködését. Ebben különlegesen fontos szerepet töltenek majd be a térségi, megyei, regionális és tematikus Tehetségpontok. P 5) A Program Tehetségpalánta alprogramja aktív felkutatással és célzott segítéssel helyi tehetséggondozó programokat indít olyan közösségekben, és területeken, amelyek hátrányos, vagy elzárt helyzetük révén nem képesek a pályázati rendszerbe való bekapcsolódásra. E programba a projekt bevonja a tehetséges fiatalokat is. 6) A Program az oktatás és a munkahelyek világa közötti hidak építése érdekében olyan fórumokat teremt, amelyek segítik az ifjú tehetségek tudásának és képességeinek hasznosulását. Ennek egyik elemeként a projekt kialakít egy webes felületű Tehetség Piacteret, amelyen tehetségében, illetve tehetség-barátságában szavatolt hitelességű kooperációs partnerek találhatnak egymásra. E tevékenységekben a munkáltatók 4 A P szimbólum az adott tevékenységi terület megvalósításában a Program társpályázatos elemének részvételét jelöli. 9

mellett építeni fogunk mind a közoktatási szakmai, mind a felsőoktatási intézményi és hallgatói partnerekre is. B. Tehetségmenedzsment, tehetségközösségek 7) A tehetség-kortárscsoportok támogatása a tehetség kibontakozásának egyik leghatékonyabb eleme. A Program mind tehetségterület, mind tehetségszint szerint differenciáltan, valamint éppen ennek ellentéteként: sokhelyütt éppen integráltan is támogatja a felismert tehetségű fiatalok egymás közötti találkozóit, tapasztalatcseréit, képességterületenkénti közös fejlesztését: képességeiket felmérő, illetve azt később lehetővé tévő alkalmakon való részvételük támogatásával, iskolalátogatások, szaktábori tapasztalatcserék és közösségi fejlesztő programok szervezésével. A Program része az önszerveződés legkülönfélébb módjainak támogatása: webes közösségi felületek, szakmai virtuális terek kialakítása, a közösségi média (pl. Facebook) teljesen újszerű, a tehetségekhez illő felhasználása. A tehetségkortárscsoportok közösségformáló ereje felmérhetetlenül nagy segítséget jelent a tehetségek külföldi tapasztalatai utáni hazacsábításában. P 8) A Program szakmai egységekbe rendezi, és elindítja a tanév szorgalmi időszakában helyben folytatott tehetséggondozó tevékenységek (mentorálás, szakkörök) összekötését a nyári időszakban régiós és országos szinten megtartandó tehetségfejlesztő táborokkal. P 9) A Program a Tehetségpontok szakmaiságára is támaszkodva a kiemelt tehetségek (zsenik) számára közvetlen szakmai, pszichológiai, mediációs, önmenedzselő stb. technikák elérését biztosító központi módszertant dolgoz ki és vezet be. 10) A Program a tehetségfejlesztő közösségek erősítése céljából 5.000 fő részére tapasztalatátadó és ismeretbővítő képzéseket szervez külön programokkal a hátrányos helyzetűekkel foglalkozók számára, illetve a tehetségek családjának, és környezetének képzésére. A képzési programon belül mentor és konzulens képzés is szerepel pedagógusoknak, pszichológusoknak, valamint intézményvezetők és intézményfenntartók speciális képzéseit is tervezzük. A képzéseket új szakmai anyagok sora egészíti majd ki. C. Tehetségek társadalmi felelősségvállalása 11) A Program széleskörű együttműködéssel szakterület, illetve saját korábbi oktatási intézmény szerint létrehozza a sikeres (verseny-győztesek, ifjú kutató) tehetségeknek az ifjabb tehetségeket segítő mentorhálózatát. Ez sokgenerációs modellel erősíti a tehetségek társadalmi felelősségvállalását, a tehetséggondozó intézmény szakmai munkáját, és további jelentős hatást fejt ki az agyelszívás ellen is. Ennek érdekében a Program felkutatja, és hálózatba szervezi az elmúlt 20 év országos tanulmányi versenyeinek helyezettjeit és más, hosszú időre visszatekintő tehetséggondozási formák (TDK, KutDiák, Innovációs Verseny, stb.) korábbi nyerteseit. P 12) A Program a létező más programokra támaszkodva (pl. az MTA Lendület programja) kidolgozza, és nemzeti rendszerré fejleszti a Haza a magyar tehetségekkel! programot, amely komplex eszköztárral igyekszik hazacsábítani a külföldre került magyar tehetségeket. 13) A tehetséges fiatalok társadalmi felelősségvállalásának elősegítése érdekében a Program létrehozza a tehetséges fiatalok szervezett képviseletét az addigra országszerte kialakuló Tehetségsegítő Tanácsokban. 10

D. Kommunikációs offenzíva: A tehetség nemzeti ügy 14) A Program a média minden ágát (így a virtuális közösségi tereket is) kihasználó kommunikációs offenzívát indít a magyar társadalom tehetségtudatosságának növelésére, egy tehetségbarát társadalom irányába történő elmozdulásra. A Program az EU tagállamainak többségére, valamint nemzetközi szervezetekre (pl. UNESCO) kiterjedő kampányt szervez a magyar tehetséggondozási modell megismertetésére és előkészíti egy budapesti EU Tehetségközpont megalapítását. A Magyar Géniusz Programra és a Tehetséghidak Programra fordított összegek 5 megoszlásának összehasonlítása Magyar Géniusz Program Tehetséghidak Program 3,7% 4,7% 2,4% 8,2% Menedzsment 5,2% Menedzsment 35,0% Tehetségsegítők hálózatképzése Tehetségsegítőkre fordított direkt összegek 27,7% 23,1% Tehetségsegítőkre fordított direkt összegek Tehetséges fiatalokra fordított direkt összegek 48,4% Tehetséges fiatalokra fordított direkt összegek Egyéb általános Tehetséges fiatalok hálózatba szervezése Egyéb általános 41,6% A Magyar Géniusz Program a forrásmegosztás szintjén is a tehetségsegítők hálózatba szervezésére és szakmai megerősítésére fókuszál (összesen 83% először halászni kell tanítani alapon ), a folytatásaként tervezett Tehetséghidak Program viszont már direktben célra fordul, és a tehetséges fiatalok hálózatba szervezését és segítését állítja a fókuszpontba (összesen 69 %). A hosszú távú folyamatok természetes fejlesztési logikája mellett így az anyagi ráfordítások elemzése alapján pénzügytechnikailag is kimondható, hogy a Tehetséghidak Program elindítása nélkül a Magyar Géniusz Program által megteremtett alapok nem jutnak el kellőképpen a valódi célcsoporthoz, a tehetséges fiatalokhoz. A Tehetséghidak javasolt teljes keretösszege 2.000.000.000 Ft, amely a kiemelt projekt 600.000.000 Ft keretéből és 2x700.000.000 Ft társpályázati keretből áll, utóbbi a (leginkább érintett NEFMI) szaktárca egy háttérintézményének koordinálásával valósulhat meg. 5 A megoszlási adatok az 5%-os tartalékot nem tartalmazzák. 11

A Tehetséghidak (2012-2013) költségvetési tervének vázlata Megnevezés költség (idő vagy más) összesen egység projektmenedzser 400 000 24 9 600 000 pénzügyi vezető 350 000 24 8 400 000 asszisztens 150 000 24 3 600 000 járulékok összesen 243 000 24 5 832 000 jogi tanácsadás 80 000 24 1 920 000 Projektmenedzsment összesen: 29 352 000 megvalósításban részt vevők (átlagosan 10 fő teljes állású) munkavállalók 400 000 230 92 000 000 járulékai 108 000 230 24 840 000 megvalósításban részt vevő megbízási díjasok külsős magánszemélyek bérjellegű kifizetéssel: szakemberek, pszichológusok, pedagógusok, oktatók, segítők stb.) 400 000 110 44 000 000 járulékai 108 000 110 11 880 000 jóléti és kulturális költségek 100 000 23 2 300 000 kiküldetési költségek (belföld és külföld) 500 000 23 11 500 000 egyéb szolgáltatás (megvalósításban részt vevő megbízási díjasok számlás kifizetéssel: szakemberek, pszichológusok, pedagógusok, oktatók, segítők stb.) 300 000 200 60 000 000 Szakmai megvalósítás összesen: 246 520 000 anyagköltség (oktatási segédeszközök stb. beszerzése) 13 000 000 célcsoportnak biztosított költségek (tehetséges fiatalok programjai) 114 000 000 célcsoportnak biztosított képzési csoportok költsége (mentorok, tanárok, felnőtt ifjak, segítők stb. képzései esetében; 20fő/csoport, 150 képzési csoport) 300 000 150 45 000 000 Célcsoport számára biztosított költségek összesen: 172 000 000 bérleti díj - iroda 500 000 24 12 000 000 bérleti díj - gépjármű szállításhoz 100 000 24 2 400 000 egyéb bérleti díj - terem, oktatástechnikai eszk., tolmácsgép, stb 250 000 24 6 000 000 karbantartás 50 000 24 1 200 000 Hirdetés, marketing, kommunikációs költségek (saját honlap, más médiumok, reklámtárgyak stb.) 1 400 000 24 33 600 000 Oktatás és továbbképzés költségei (szervezés) 30 000 150 4 500 000 Tervek, tanulmányok fejlesztésének, kivitelezésének költsége (10 tanulmány) 500 000 10 5 000 000 Rendezvényszervezés költsége (15 rendezvény, átlagos költség) 1 700 000 13 22 100 000 Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatás összesen 86 800 000 Nyilvánosság biztosításának költsége (webfejlesztés, szórólapok, tájékoztató táblák stb.) 1 000 000 24 12 000 000 Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos költségek 600 000 8 4 800 000 Könyvvizsgálói díjak 1 000 000 1 1 000 000 Projekt megvalósításához igénybevett egyéb szolgáltatás összesen 17 800 000 irodai berendezések (számítógép, másoló, stb.) 300 000 10 3 000 000 iroda bútorok 150 000 10 1 500 000 Eszközbeszerzés összesen 4 500 000 irodaszer 250 000 24 6 000 000 bank költség 40 000 24 960 000 telefon, posta, egyéb ált. költség 250 000 24 6 000 000 egyéb általános költség összesen 12 960 000 Mindösszesen 569 932 000 tartalék 29 996 600 Kiemelt projekt teljes támogatási igénye 599 928 600 A társpályázatok A kiemelt projekthez kapcsolódó társpályázatok pályázati kiírását 2 ütemben, kétszer 700.000.000 forint keretösszeggel javasoljuk. Így pályázatonként átlagosan 5.000.000 forintos támogatással és ennek megfelelően 280 támogatott pályázóval számolva a kiírás megfelelően szolgálhatja a Tehetséghidak célkitűzéseit. A társpályázók bekapcsolódása különösen az előzőekben felsorolt tevékenységi területek esetén P-vel jelölt programpontokban valósítható meg. Tekintettel a tehetséggondozás igen változatos formáira, a társpályázatok a fő szakmai keretekhez igazodva, de egyedi és az intézményükre (tehetséggondozó közösségükre) szabott speciális tehetséggondozó programokkal tervezettek. 12

Javaslat a jelenleg futó és tervezett tehetségsegítő pályázatok egymásra épülésére Javaslat a jelenleg futó és tervezett tehetségsegítő pályázatok egymásra épülésére megnevezés beadási határidő 2009 2010 2011 2012 2013 2014 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 TÁMOP 344/A/08/1-2009-0001 2008.09.26 TÁMOP 344/B/08/1 2009.11.03 TÁMOP 343/08/1 2009.10.05 TÁMOP 344/B/11/1 2011.06.30 TÁMOP 343/11/1 2011.06.30 TÁMOP 344/A/11 Tehetséghidak 2011.10.31 TÁMOP 344/B/11/2 2012.02.28 TÁMOP 343/11/2 2012.02.28 TÁMOP 344/B/12/1* 2012.07.31 TÁMOP 343/12/1* 2012.07.31 kiírástól beadási határidőig bírálati idő szerződéskötésig megvalósítás és elszámolás átcsúszó elszámolás * szerződéskötés csak új vagy a korábbi pályázatával már elszámolt intézménnyel 1.2 A projekt beavatkozási területének és célcsoportjának meghatározása és indokoltsága A tehetségsegítés folyamatában alapvető fontossággal bír, hogy a felismert tehetség hosszútávon támogatást kapjon, hiszen adottságait fokozatosan tudja csak kibontakoztatni. Fontos tehát felkészülni a tehetségazonosítás felelősségteljes feladatára, amelyben nem csupán a pedagógusoknak, hanem az egész társadalomnak szerepet kell vállalnia. Ezután fontos, hogy a tehetséges fiatal megfelelő képzésben részesüljön, óvodás korától egészen a diploma megszerzéséig és ugyanilyen jelentőséggel bír a tehetségek nyomon követése és az, hogy bármikor visszatérhessenek egykori támogatóikhoz. A tehetségsegítés területén mindezek miatt lehetetlen csupán néhány hónapos vagy -éves, illetve területileg korlátozott projektekben gondolkodni. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a tehetségek az egész képzési rendszerben beilleszkedhessenek a tehetségsegítésbe, illetve ne lehetetlenítse el a támogatásukat az sem, ha iskolát vagy lakóhelyet váltanak. Az összefogás és a tehetségsegítés minél szélesebb körűvé tétele nem csupán időben és térben szükséges, hanem a témában érintettek köre és a tehetségterületek tekintetében is. A tehetségek azonosítása és segítése nem csupán a kiemelkedő iskolai teljesítményt nyújtó gyerekek esetében bír alapvető fontossággal, hanem ugyanígy a sport és a művészetek, valamint a szakképzés területén is. Az élethosszig tartó tanulás jegyében nem szabad megfeledkezni a középfokú tanulmányaikat befejezettekről, sőt, a közép- és időskorúakról sem, valamint fontos a hátrányos helyzetű családokban felnövő, valamely területen kiemelkedő tehetséget mutatók felkarolása is. Mindezek szükségessé teszik, hogy a tehetségsegítés ügye hosszútávú stratégiába illeszkedjen és az érintettek minél szélesebb körében tegye lehetővé a szükséges kapcsolatok kiépítését és teremtsen hidakat a jelenleg még nagyrészt elszigetelt szereplők között. A tehetségsegítés számos, egymástól gyakran igen távol eső tevékenységi területet foglal magában, ugyanígy az abban érintettek köre is igen széles. A tehetségsegítés elsődleges célcsoportját a tehetséges fiatalok és az őket képző, elkötelezett pedagógusok alkotják. Az érintettek közé tartoznak azonban mellettük a tehetséges fiatalokat nevelő családok, az őket 13

befogadó közösségek, illetve más oldalról a gazdasági élet képviselői, akik hosszútávú befektetésnek tekintik a tehetségsegítést, illetve a későbbiekben munkáltatóként alkalmazzák, hasznosítják a felismert és támogatott tehetség adottságait. 1.3 A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti háttere A Tehetséghidak projekt szervesen illeszkedik az Országgyűlés által elfogadott és támogatott, húsz évre vonatkozó stratégiába. A magyar tehetségek felkutatása és segítése hasznos pénz- és energiabefektetést jelent a jövőbe, hiszen az ország versenyképessége és tudományos előrehaladása tekintetében alapvető fontossággal bírnak a jól képzett és tehetséges szakemberek. A kormányzat ennek megfelelően kiemelt fontosságú stratégiaként kezeli a bármely műveltségi területen kiemelkedő tehetségek segítését, számukra a megfelelő lehetőségek biztosítását, képzési szükségleteik kielégítését. Az ebben foglalt célok fontosságát jelzi, hogy a tehetségsegítés témája helyet kapott a soros uniós elnökség tematikájában is. A tehetségsegítés igen széles társadalmi és politikai támogatottságot tudhat magáénak, a húszéves stratégiát átfogó konszenzussal fogadta el a Magyar Országgyűlés 2008 végén (OGY 126/2008. XII. 4. határozat), és mögé felsorakozott a tudományos élet, valamint az egyházi és civil kezdeményezések számos vezető szereplője is. 2. A PROJEKT INDOKOLTSÁGA 2.1 A projekt szükségességét alátámasztó probléma és/vagy stratégiai irány bemutatása A Magyar Géniusz Program három komponense (a TÁMOP 3.4.4/A Magyar Géniusz kiemelt projekt, és az erre épülő pályázatos konstrukciók, így a TÁMOP 3.4.3 Iskolai tehetséggondozás, valamint a 3.4.4/B Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása konstrukció) szakmai és hálózatépítési szempontok alapján egyaránt szerves egységet alkotva, egymást segítve működik. A Nemzeti Tehetség Programot segítő két nagy EU-s projekt (a Magyar Géniusz Program és a folytatásaként tervezett Tehetséghidak Program) folyamatosságát és szoros egymásutániságát különösen szükségesnek látjuk a következő okok miatt: A tehetségek segítésének gondolata elemi erejű aktivitást és lelkesedést váltott ki az ország pedagógusainak jelentős részéből, valamint más, egyházi és civil tehetségsegítő közösségekből. Jelenleg a tehetségsegítésbe való bekapcsolódás vágya sokkal gyorsabban terjed, semmint a vágyak forrásául szolgáló ugyancsak fejlődő helyi finanszírozás. Emiatt a kibontakozó lelkesedést rendkívül letörné egy elakadás azokban az EU-s forrásokban, amelyek jelenleg példa nélkül álló módon segítik az innovációt. A Nemzeti Tehetség Alap 2010-ben megnyílt forrásaiból működésükben támogatott hazai és határon túli magyar tehetségsegítő intézmények szintén a Magyar Géniusz Program új fejlesztésű, innovatív hálózatára és szakmaiságára támaszkodnak. A Nemzeti Tehetség Alapra és a költségvetésre különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet drámai sebességgel ráterhelni azt, hogy a meginduló EU-s fejlesztések működési igénye mellett még az óriási lendület által indokolt új fejlesztéseket is támogassa. A tehetségsegítés emberöltőnyi léptékű feladat. Amennyiben a tehetségsegítőket és a tehetséges fiatalokat célzó programok egymásra épülése megszakadna, minimálisan több ezer tehetséges fiatal esne ki az alakuló országos rendszerből. Ezeket a tehetséges fiatalokat a kezdeti lelkesedésük felkeltése után cserbenhagynánk. 14

Szükségesnek látjuk tehát, hogy a jelenlegi Magyar Géniusz Programot közvetlenül követhesse a Tehetséghidak Program, amely kiemelt projekt részt és pályázatos részt is tartalmazzon. A Magyar Géniusz Program által elindított folyamatok működési költségei még közvetve (bújtatottan) sem terhelik a Tehetséghidak Program forrásait, mivel a beindított innovációk működési költségeit a közben megszületett Nemzeti Tehetség Alap forrásai: a költségvetési forrás 6, valamint az ehhez járuló SZJA 1%-os állampolgári felajánlásból álló (2009-ben 403.842.561 Ft, 2010-ben 859.535.608 Ft) összegek, valamint a Tehetségpontok és Tehetségsegítő Tanácsok rendszere által egyre jobban mobilizált helyi források fedezik. A Tehetséghidak Program javasolt volumene a Magyar Géniusz Programénál számottevően kisebb (összesen 2.000.000.000 Ft a 2010-ben szerződött 3.000.000.000 helyett (2.341.686.007 Ft Magyar Géniusz Program társpályázatok + a kiemelt projekt 697.894.929 Ft), így a nem-eu-s és nem-költségvetési erőforrásokat is fokozatosan egyre inkább be lehet kapcsolni. 2.2 Szakpolitikai háttér A tehetségsegítés a fentiekben részletezett módon valódi ágazatközi terület, nem sorolható be egyetlen irányítási rendszer kizárólagos felelősségi körébe sem, megvalósításához a különböző ágazatok együttműködése szükséges. A Tehetséghidak projekt így valóban hidat épít az ágazati irányítási rendszerek között, a projekt céljainak megvalósítását az állami irányítás több szereplője is küldetésének fontos pontjai között tartja számon. A. Közoktatás, felsőoktatás (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) A tehetségek felismerése és támogatásuk megkezdése lehetőség szerint minél fiatalabb korban meg kell, hogy történjen, ez biztosítja ugyanis, hogy a tehetséges gyermek a kezdetektől fogva a speciális szükségleteinek leginkább megfelelő oktatásban részesüljön. Ehhez szükséges az oktatási intézmények tehetségsegítő tevékenységének támogatása mind financiális, mind erkölcsi értelemben, valamint személyes segítségnyújtással, a tapasztalatcsere lehetőségének biztosításával. Ahhoz, hogy a tehetségsegítés tevékenységformái beépüljenek a modern pedagógiai gyakorlatba és a tehetségsegítés jelentőségéhez méltó helyet kapjon az oktatási kultúrában, elengedhetetlen a tehetségsegítés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak beépítése a megújuló és folyamatos fejlesztés alatt álló pedagógusképzésbe. A magyar tehetségsegítés mindeddig leginkább ezekre a területekre koncentrált, a 2009-2011 között megvalósításra kerülő Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program fókuszában a tehetségeket nevelő közoktatásban dolgozó pedagógusok (és a civil szférában dolgozó pedagógusok, pszichológusok, szociális munkások, segítők stb.) képzése és kapcsolatépítése, hálózatba szervezése szerepelt. A tervezett Tehetséghidak projekt is épít a köz- és felsőoktatás területére, de emellett a társadalom és a gazdasági élet más szereplőinek bevonását is alapvető fontosságúnak tartja. 6 A Munkaerőpiaci Alapnak a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 9. -a (2) bekezdésének f) pontja szerinti, a képzési alaprész tárgyévi eredeti bevételi előirányzata három százalékának megfelelő összegű pénzügyi keret. 15

B. Szak- és felnőttképzés, munkaerőpiac (Nemzetgazdasági Minisztérium) Az élethosszig tartó tanulás jegyében mára általánossá vált a felnőttkorú lakosság körében az újabb képesítések megszerzése (szakképesítés, diploma), a tovább- és átképzések vállalása. Mindezt a képzettség iránti általános igény mellett a gyorsan változó munkaerő-piaci igényekhez való igazodás is szükségessé tette. Bármilyen tudás ugyanis akkor válhat társadalmilag és gazdaságilag is hasznossá, akkor jelent megtérülő befektetést a képzés költségeit vállaló állam számára, ha fórumot talál hasznosulására és további fejlődés generálására. Az elmúlt évtizedek kormányzati célkitűzése volt, hogy diplomát adjon az adott korosztályokba tartozók 40-50%-ának kezébe. Az egyre magasabb kvalifikációs igények kielégítése mellett azonban hasonló fontossággal bír a naprakész és versenyképes szakismeretekkel rendelkezők körének lehetőség szerinti bővítése is. A szakképzés fejlesztése érdekében a projekt jelentős mértékben alapoz a térségi integrált szakképző központok (TISzK) által nyújtott képzésekre. A TISzK-rendszer létrehozása, a tagintézmények felszerelésének modernizációja hangsúlyos területét jelentette az elmúlt évek gazdasági életének és forrástervezésének, ezek az intézmények képesekké váltak így arra, hogy versenyképes tudást biztosítsanak tagintézményeik tanulóinak. Ennek megfelelően fogadóivá és támogatóivá válhatnak azoknak a diákoknak, illetve felnőtteknek, akik tehetsége valamely szakmacsoporton, szakmán belüli tevékenységben mutatkozik meg és bontakozhat ki. A munkaerőpiac szereplőinek szempontjából alapvető fontossággal bír a megfelelő képzésben részesülő és kellő nyitottsággal, tapasztalatokkal rendelkező tehetségek innovatív ötleteinek hasznosítása, az azok által generált fejlődés befogadása. A gazdasági élet állami és üzleti szereplőinek ezért is áll érdekükben a tehetségek felkarolása és akár komolyabb financiális támogatása, mint a jövőbe való befektetés. C. Társadalmi felzárkóztatás (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) A tehetségsegítésnek szoros kapcsolatban kell állnia a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és felnőttek felzárkóztatása érdekében tett lépésekkel, a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, valamint az integrált nevelés megvalósításának céljaival, hiszen a felsorolt célcsoportok mindegyike valamilyen módon és irányban eltér az átlag -tól, így különleges, egyénre szabott bánásmódra van szüksége. Magyarországon jelentős létszámú társadalmi rétegeket fenyeget a leszakadás, a mélyszegénység. Ebbe a körbe tartoznak a hátrányos földrajzi területen élők, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve az egészségi állapotuk miatt a munkaerőpiacról kiszorulók. A hátrányos helyzetű családokban felnövő gyerekek esélyegyenlősége a tapasztalatok alapján a legtöbb esetben nem valósul meg, a szegénység, az alacsony iskolázottság, a hátrányos helyzet újratermeli önmagát. Az érintett gyermekek, fiatalok felzárkóztatását a lehető legfiatalabb korban kell elkezdeni ahhoz, hogy esélyeik megközelítsék nem hátrányos helyzetű társaikét. Ebben segítséget nyújthatnak a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárság felelősségi körébe kerülő regionális képző központok (RKK), amelyek támogatóivá válhatnak a hátrányos helyzet negatív hatásaival érintett nagyobbrészt szakmunkás- vagy szakiskolai képzésben végzettséget szerző személyek versenyképes tudással való ellátásában. Különösen nehéz helyzetben vannak a hátrányos helyzetű családokban felnövő tehetségek. Környezetük általában nem készült fel kellően a tehetség felismerésére és megfelelő értékelésére. Ezért fontos, hogy a projekt hidat építsen a tehetségsegítés iránt elkötelezett 16

szervezetek, pedagógusok és a hátrányos helyzetű tanulókat nevelő oktatási intézmények, illetve a gyermekvédelem és a szociális szféra (Családsegítő, Nevelési Tanácsadó stb.) között. 3. A PROJEKT CÉLJAI 3.1 A projekt céljainak meghatározása A Tehetséghidak szerves folytatását jelenti a 2009-2011 között zajló Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Programnak, szem előtt tartva a tehetségsegítés azon alapvető sajátosságát, hogy emberöltőnyi léptékű tervezést igénylő feladat, és hogy a tehetségsegítésbe bevont fiatalok támogatásának félbeszakadása komoly törést okoz mind az érintett fiatalok életútján, mind a tehetség hasznosulásának társadalmi és gazdasági jelentőséggel bíró folyamatában. A korábbi projekt fókuszában a tehetségsegítés szervezeti kereteinek megteremtése és fejlesztése állt, a program keretében több mint 10.000 pedagógus (és más tehetségsegítő: pszichológus, szociális munkás stb.) vehet részt a tehetségsegítésre felkészítő képzéseken, valamint fontos kapcsolatok születnek a tehetségsegítés szereplői között. 2011 elejéig mintegy 400 Tehetségpont regisztrációja történt meg, ezek a Tehetségpontok a jövőben a környező terület tehetségsegítésének bázisaiként szolgálják a tehetségek érdekeit. Országos kampány is indult a tehetségsegítés népszerűsítése és fontosságának kommunikációja érdekében. A Magyar Géniusz Program a 2010-2011-es években legalább 500 Tehetségnapot hív(ott) életre és rendez(ett) az ország valamennyi régiójában és a határon túli magyarlakta területeken. Ezek a rendezvények a program végére minimum 50.000 embert fognak megmozgatni a Kárpát-medencében. A tehetséges fiatalok és mentoraik számára bemutatkozási lehetőséget kínáló, a helyi tehetségfejlesztő közösségeket kialakító Tehetségnapok mellett a tehetségsegítés egy-egy területét fókuszba állító konferenciák is erősítik a tehetségsegítés hálózatát, valamint a program támogatásával valósulnak meg olyan kiemelkedő jelentőségű rendezvények is, mint pl. az EU magyar elnökségi tehetségügyi konferencia 2011. április 7-9 között. A Tehetséghidak projekt célja a tehetségsegítés fentebb jelzett alapjaira építve: A Tehetséghidak Program a jelenleg sikeresen futó Magyar Géniusz kiemelt projekt és társpályázatai által elért eredményeket négy pillér mentén fejleszti tovább. A Tehetségtranszfer pillér hidakat képez a tehetséggondozás Kárpát-medencei hálózatának eddig elszigetelt elemei között. A Tehetségközösségek pillér a tehetséges fiatalok és a tehetségfejlesztők értékteremtő közösségeit erősíti meg. A Felelősségvállalás pillér a tehetséges fiatalok tehetségének hasznosulását és társadalmi felelősségvállalását segíti. A Nemzeti Ügy pillér a tehetségtudatosság terjesztését és a tehetségbarát társadalom kialakítását és a magyar eredményeknek az EU-ban való megismertetését és adaptálását szolgálja. A Tehetséghidak Programnak az egyes pillérek által átfedő módon is kiteljesített célrendszere a következő: tehetséggondozó tevékenységek (tehetségfejlesztő tábor, mentori hálózat, kortárs-segítés stb.) támogatása, módszertani bővítése; a tehetséggondozás közoktatási és felsőoktatási törvényi kereteinek tartalmi támogatása; Tehetségútlevél : életpálya-nyilvántartó rendszer kidolgozása, segítségével a tehetségek hosszútávú nyomon követésének, megszólításának, közösségbe szervezésének biztosítása; 17

a felnőtt- és időskori tehetséggondozás kialakítása, szervezeti kereteinek megteremtése, népszerűsítése; kommunikációs és együttműködés-fejlesztő rendszert kidolgozása és elindítása a szülőpedagógus-tehetséges fiatal háromszögben; a régiók közötti tudástranszfer megteremtése, együttműködési fórumok biztosítása, a tehetségsegítésben érintett szereplők és irányítási területek közötti termékeny kapcsolatépítés lehetőségének biztosítása; a Tehetségpalánta alprogram kidolgozása és elindítása; Tehetség Piactér: adatbázis létrehozása (kapcsolódva az NSzFI által a TÁMOP 2.2.1 kódjelű pályázat keretében létrehozott adatbázishoz), amely hálózatképző és kapcsolatteremtő megoldásainak segítségével egymásra találhatnak a tehetségek, az oktatási intézmények és a munkaerőpiac szereplői; a tehetséges fiatalok és segítőik önszerveződése formáinak támogatása, Virtuális Tehetségtér létrehozása; a tanév szorgalmi időszakában folytatott tehetséggondozó tevékenységek összekötése a nyári tehetségfejlesztő táborokkal; a kiemelt tehetségek számára közvetlen szakmai, pszichológiai, mediációs, önmenedzselő stb. technikák elérését biztosító központi módszertan kidolgozása és bevezetése; tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása tehetséggondozással kapcsolatos rendezvények, illetve tehetséggondozó képzések keretében, a tehetségsegítők és gondozók képzése; az elmúlt 20 év országos tanulmányi versenyeinek helyezettjeinek és más, hosszú időre visszatekintő tehetséggondozási formák korábbi nyerteseinek felkutatása és hálózatba szervezése; a külföldre került magyar tehetségek felkeresése és közösségbe szervezése a Haza a magyar tehetségekkel! program keretében; a tehetséges fiatalok szervezett képviseletének ösztönzése és megszervezése a Tehetségsegítő Tanácsokban; a média minden ágát (közöttük a Web2 nyújtotta lehetőségeket is) kihasználó kommunikációs és reklámtevékenység lebonyolítása, hangsúlyozva a tehetségsegítés fontosságát a társadalmi és gazdasági életben, valamint az ország jövőbeli fejlődése szempontjából; az EU tagállamainak többségére, valamint nemzetközi szervezetekre (pl. UNESCO) kiterjedő kampányt szervezése a magyar tehetséggondozási modell megismertetésére, és egy budapesti EU Tehetségközpont megalapításának előkészítése. 3.2 A fejlesztés célcsoportja, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete A Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program célcsoportját elsődlegesen a tehetségeket nevelő pedagógusok alkották, a Tehetséghidak ezzel szemben a tehetségekre, illetve a tehetségsegítésben közvetlenül érintettekre koncentrál. A célcsoport igen heterogén, a projekt az érintettek köre minden szegmensének szükségleteit szem előtt tartva törekszik a támasztott igények kielégítésére. 18

A. Tehetségek a tehetségsegítés konkrét tevékenységeibe a tehetségek minél szélesebb körét vonja be a Tehetséghidak projekt. A közoktatásban tanuló, tudományos területen kimagasló eredményeket elérő fiatalok mellett hangsúlyt fektet a tehetségazonosításra és tehetséggondozásra a felnőtt- és időskorúak (az EU-ban egyedülálló módon tolva ki a tehetséggondozás általánosan elfogadott 35 éves felső korhatárát), a művészeti és sporttehetségek, valamint a valamely szakmacsoporthoz kötődő tehetségek körében is. A projekt fókuszába tartoznak azok a gyerekek és fiatalok is, akik hátrányos helyzetük miatt korábban kiestek a tehetségsegítés látóköréből. a projekt keretében megvalósuló fejlesztések hatására biztosítottá válik a tehetségek korai azonosítása és a szükséges támogatás, képzés biztosítása számukra. A hosszútávú tehetségsegítő stratégiába illeszkedve lehetővé válik a tehetségek hosszú időn át való nyomon követése és képzési szinttől, földrajzi helytől független segítése. A projekt keretében épülő adatbázis segítségével a tehetségek adottságaik társadalmi hasznosulásuk fórumait is megtalálják és utat találnak a munkaerőpiacra. A Tehetséghitel rendszerének kidolgozásával és szakmai támogatásával a nehezebb anyagi helyzetben élő, tehetségeket nevelő családok tehermentesítésére nyílik lehetőség és biztosítottá válik azon tehetségek fejlesztése, akiknek képzése anyagi okok miatt hiúsulna meg. a projekt tartalmaz olyan elemeket, amelyek nem konkrétan a tehetséggondozásra, hanem a tehetségek más irányú kompetenciáinak fejlesztésére irányulnak. A projekt későbbi fenntarthatóságát is biztosítja a kortárs segítés rendszerének kiépítése, amelynek keretében a tehetségeket bevonjuk a fiatalabb, később azonosított tehetségek nevelésébe. Mindez gyakorlatot biztosít számukra későbbi életpályájuk során amennyiben vezető pozícióban, pedagógus munkakörben vagy szociális területen fognak feladatokat vállalni és emellett szociális kompetenciájukat is fejleszti, felkészíti őket a társadalmi szerepvállalásra, az általuk gondozott tehetségek esetében pedig épít a kortárscsoport irányából érkező hatások pozitív eredményeire. az elmúlt évtizedekben fokozottan jelentkezett Magyarországon az agyelszívás jelensége, számos magyar tehetség külföldön, Nyugat-Európában, illetve az amerikai kontinensen találta meg tudása hasznosításának fórumát. A projekt komplex eszköztár kiépítésével tesz lépéseket a külföldön élő magyar tehetségek hazacsábítására. B. A tehetségeket nevelő családok, közösségek, pedagógusok, a tehetségsegítés irányában elkötelezett társadalom A tehetségekkel közvetlen kapcsolatba kerülőkre (szülők, pedagógusok, a gyermekvédelem szereplői stb.) komoly felelősség hárul a tehetség adottságainak kibontakoztatásában. Jelenleg a társadalom kevéssé felkészült a tehetségek mint az átlagtól eltérő, sajátos adottságokkal, szükségletekkel rendelkező egyének fogadására. Számos tehetség éppen ezért válik alulteljesítővé és súlyosabb esetekben kirekesztetté megszokott közösségében. A hazai pedagógusképzés reformok előtt és alatt áll, de még napjainkban is a tehetségsegítés területén viszonylag gyenge tudással rendelkező pedagógusok hagyják el a felsőoktatást és kezdik meg pedagógiai munkájukat. A projekt a célcsoport ezen szegmensének különböző csoportjai számára különböző módon nyújt segítséget. A Magyar Géniusz Program keretében is számos képzésben vettek és vesznek részt pedagógusok és más nevelők, a képzési programok kidolgozása és lebonyolítása a Tehetséghidak projekt keretében (például a tehetséggondozás módszertana és az együttműködés-fejlesztés terén) kiegészül és folytatódik. A szülők és közösségek számára az 19

önszerveződő (kortárs-)segítő hálózat kialakulása jelent segítséget, azon szakértők és önkéntes segítők tevékenysége, akik felvilágosítással és alapvető információkkal tudnak szolgálni a hozzájuk fordulók számára. A társadalom legszélesebb rétege számára a komplex médiakampány nyújt lehetőséget a tehetségsegítés fontosságának felmérésére és a szükséges ismeretek elsajátítására. C. A gazdasági élet szereplői és a program más közvetett célcsoportjai A tehetségek segítése és gondozása nem közvetlenül, hanem közvetetten fejt ki kedvező hatást a gazdasági élet szereplőire. A programban ez a célcsoport tehát hangsúlyosan, de csak másodlagosan jelenik meg, közvetlen anyagi, eszköz-, vagy más módú támogatását (az előző csoportokkal ellentétben) nem tervezzük. A tehetségek támogatása és a tehetségsegítésbe való befektetés előnyös lehetőséget jelent a gazdasági élet szereplői számára, hiszen a hazai területen hasznosuló tehetség anyagi szempontból is a képzésére, támogatására fordított költségek többszörösével járul hozzá a gazdasági fejlődéshez innovatív ötleteivel, az ország jó hírének közvetítésével, színvonalas munkavégzésével, tehetségsegítőként való feladatvállalásával. A Tehetséghidak program keretében kiépülő adatbázisok lehetőséget adnak a tehetségsegítésben érintettek, a tehetségek, a képzők, a munkaadók közötti kapcsolatfelvételre, a tehetségek számára biztosítja, hogy megtalálják tehetségük hasznosulásának fórumait. A projekt költségvetésének keretei között biztosítható támogatás lehetővé teszi, hogy a tehetségek és munkaadók már a tehetséggondozás ideje alatt egymásra találjanak és pl. a tehetség akár a lakóhelyétől távoli földrajzi területen kapjon megfelelő képzést, mentorra, támogatóra találjon stb. A Tehetséghidak program a gazdasági élet szereplői mellett közvetett hatást fog kifejteni a magyarországi politikai döntéshozókra; a más EU tagállamokban, az EU központjában, valamint a szomszédos, nem EU országokban működő politikai döntéshozókra; az EU és a szomszédos államok média személyiségeire és rajtuk keresztül az EU közvéleményére a tehetséggondozás társadalmi és EU szintű hasznának felismerésében és EU szintű politikai dokumentumokban való megjelenítésében, a magyar jó gyakorlatok adaptálásának tagállami és EU-szintű előkészítésében és megvalósításában, valamint a magyar országimázs gazdagításában. 4. A PROJEKT TEVÉKENYSÉGEI, A FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA 4.1 A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti háttere, a megvalósulás helyszínei A Tehetséghidak projekt szervesen illeszkedik az Országgyűlés által elfogadott és támogatott, húsz évre vonatkozó stratégiába. A magyar tehetségek felkutatása és segítése hasznos pénz- és energiabefektetést jelent a jövőbe, hiszen az ország versenyképessége és tudományos előrehaladása tekintetében alapvető fontossággal bírnak a jól képzett és tehetséges szakemberek. A kormányzat ennek megfelelően kiemelt fontosságú stratégiaként kezeli a 20