Pestszentlőrinci Csemete Óvoda

OM 034674 1182 Budapest, Üllői út 679-681. Telefon: 06 (1) 290 9183 Fax: 06 (1) 297 3766 E-mail: ovodavezeto@csemeteovoda18.hu Nevelési Programja Érvényes: a kihirdetés napjától visszavonásig Hatálybalépés időpontja: 2014.09.01. Készítette: Németh Jenőné óvodavezető Jelen szabályzat hatályba lépésével az előző szabályzat hatályát veszti Ph Németh Jenőné 1

Pestszentlőrinci Csemete Óvoda Az integráció nem lehet a tolerancia nagyvonalú gesztusa, hogy mi, épek eltűrjük magunk között a sérülteket és hagyjuk, hogy velünk élhessenek, hanem annak az elfogadása, hogy mindannyian egyenlők vagyunk, de nem egyformák. 2

A Pestszentlőrinci Csemete óvoda pedagógusai saját tapasztalataik és a szülői vélemények figyelembevételével, az Óvodai nevelés országos alapprogramjának útmutatása, valamint a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve alapján, a törvényi előírások szempontjából az önállóan kidolgozott helyi nevelési programját módosítja. A TUDÁS ALAPÚ TÁRSADALOM MEGTEREMTÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKA AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS KÉPESSÉGEINEK ELSAJÁTÍTÁSA, AZ ALAPKÉSZSÉGEK ÉS KULCSKOMPETENCIÁK MEGFELELŐ SZINTŰ BIRTOKLÁSA. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy boldog, egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, a világ dolgai iránt nyitott, eleven eszű, elevenen mozgó, önállóan kezdeményező kisgyermekeket neveljünk, akik a mai kor társadalmának alkotóképes, fogékony, problémamegoldásra képes, kreatív fiatal tagjaivá váljanak. Az óvodapedagógusok befolyásoló szerepe, modell- és mintaadása, nevelőmunkája mellett, szeretetteljes, családias légkörű óvodánk biztosítja: a gyermekek eltérő szükségleteire, képességeire épülő, a családi nevelést kiegészítő szocializációnak, a tevékenységek rendszerének, a szülők bevonásának, az inkluzív nevelésnek integrációnak megvalósítását, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, óvodai nevelést igénylő gyermekek integrált nevelését, migráns gyerekek multikultúrális nevelését, a sajátos nevelési igényű gyermekek segítését, fejlődésének támogatását ép gyermekek között. Jó szívvel és felelősséggel ajánljuk azoknak az óvodapedagógusoknak és szülőknek, akik bíznak a gyermekek önálló fejlődésében, a személyiség kibontakozásában, de azt vallják, hogy mindehhez szükséges az elhivatott, a gyermekeket tisztelő, értő és ismerő óvodapedagógus tudatos hatása, a nevelés. Az alapdokumentum megírásánál az alábbi programokat, szakirodalmat, törvényi előírásokat használtuk fel: Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel (Szolnok 1997) Porkolábné Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvodai program (1997) Hétszín virág a vésztői óvoda helyi nevelés program 3

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Takács Bernadett: Gyermekjáték terápia (2001) Taníts meg engem fejlesztő program beszédjavító óvodák számára Pedagógiai program jogszabályi háttere A 2013. évi CXXIX. törvénnyel módosított 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel módosított 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet Államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról A 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelettel módosított 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről A 2013. évi CXXIX. törvénnyel módosított 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról A 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 1/1998. (VII.24) OM rendelet a nevelési oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről. 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelettel módosított 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 4

TARTALOMJEGYZÉK 1. Nevelőmunkánk alapelvei 7 1.1. Óvodaképünk 7 1.2. Gyermekképünk 7 1.3. Pedagógusképünk 8 1.4. Nevelésfilozófiánk 9 2. Az óvoda jellemzői 10 2.1. Környezeti jellemzők 10 2.2. A szervezet felépítése 10 2.3. Személyi feltételek 11 2.4. Tárgyi feltételek, eszközrendszerünk 12 2.5. Nevelési rendszerünk 14 3. A program célfejezete 15 3.1. Nevelési célok 16 3.2. Általános nevelési feladatok 16 3.2.1. Egészséges életmód biztosítása 16 3.2.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 20 3.2.3. Értelmi nevelés, anyanyelvi fejlesztés megvalósítása 22 3.2.4. Közösségi életre való felkészítés 24 3.2.5. Szociálisan hátrányban lévő és halmozottan hátrányos helyzetű 25 gyermekek felzárkóztatása 3.2.6. Tehetséggondozás és kreativitás 26 4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 27 4.1. Befogadás 27 4.2. Napirend, hetirend 28 4.3. 4.4 Az óvoda csoportszerkezete Tervezés 29 29 5. Tevékenységrendszerünk 30 5.1. Játék 30 5.2. Külső világ tevékeny megismerése, matematikai viszonylatok 31 5.3. Mozgás, mozgásos játék 34 5.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 36 5.5. Vers, mese, dramatikus játék 39 5.6. Rajzolás, mintázás, kézimunka 39 5.7. Munka jellegű tevékenységek 45 5.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás 43 5.9. Hagyományápolás 48 6. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 50 7. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 52 5

8. Az óvoda kapcsolatai 57 8.1. Az óvoda és a család együttműködése 57 8.2. A szülő, gyermekek, pedagógus együttműködésének formái, 58 módszerei, lehetőségei 9. Érvényességi rendelkezések 60 10. Záradék 60 6

1. NEVELŐMUNKÁNK ALAPELVEI 1. 1. ÓVODAKÉPÜNK Arra törekszünk, hogy a ránk bízott gyerekek szeretetben, érzelmi biztonságban nyugodt, derűs légkörben, sokszínű élménnyel gazdagodva nevelkedjenek. Óvodapedagógusok gyermekszeretete, igényes munkavégzésük nagymértékben hozzájárul az óvodában folyó nevelőmunka eredményeihez. Fontos számunkra a gyerekek emberi méltóságának, jogainak, személyiségének tisztelete, elfogadása. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek egyéni fejlődési üteméhez igazodó komplex és differenciált nevelésben részesüljön. Figyelünk arra, hogy a tehetséggondozás, az akadályozott fejlődésű, nevelési folyamatukban enyhén akadályozott gyerekek speciális igényeinek figyelembevételével történjen. Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek képességeinek, tehetségének, interakciós, kommunikációs képességeinek kibontakoztatására. Pedagógiai hitvallásunk szerint a szabad, kreatív játék az óvodáskorú gyermek számára minden megismerés forrása, énfejlődése és magatartás-vezérlése számára a legoptimálisabb lehetőség. Az egészséges életmód szokásrendszerének kialakításával és természetet védő, óvó, szerető személyiségjegyek megalapozásával törekszünk arra, hogy boldog kiegyensúlyozott gyerekekké váljanak. Olyan óvoda vagyunk, ahol fontos a játszó gyerekek tisztelete. 1. 2. GYERMEKKÉPÜNK A gyermek, fejlődő személyiség. Születése pillanatától joga van ahhoz, hogy életkorának, képességeinek, személyiségének, adottságainak megfelelően részt vehessen az "egyetemes embernevelésben". Az alapozó években a gyermekek aktív periódusában a játékon keresztül a természettel - környezettel szoros kapcsolatban megvalósítani a teljes körű, általános nevelést, mely a fantáziára - érzelmekre - praktikus ismeretekre gyakorolt fejlesztő hatással képes a gyermekek művelésére. Az óvodai élet folyamán arra kell törekedni, hogy a gyerekeink elmélyülten munkálkodóak, érdeklődőek legyenek, s feladataikat leleményesen oldják meg. Bízzanak önmagukban, bátran 7

kezdeményezzenek, legyenek ötletgazdagok, különböző lehetőségek közül számukra megfelelő megoldásokat keressék. Legyenek nyíltak, befogadóak, társaikkal és a felnőttekkel egyaránt tudjanak kompromisszumot kötni! Az integrált nevelés keretei között a sajátos nevelési igényű gyermek kapjon meg minden segítséget ahhoz, hogy a lehető legjobb és az ő érdekeit szolgáló körülmények között éljen. Célunk A teljes óvodai közösség fejlesztése, a gyermeki személyiség szeretete, tiszteletben tartása, egyéni képességeken alapuló differenciált fejlesztése egyéni tulajdonságok tolerálásával, amely a gyermek személyiségének teljes kibontakoztatásához vezet. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk. Boldog, kiegyensúlyozott gyerekekké váljanak a kölcsönös bizalmon, tiszteleten alapuló óvodai légkörben. 1.3. PEDAGÓGUSKÉPÜNK Intézményünkben dolgozó pedagógus legyen tudatában annak, hogy modell, példakép a gyermekek előtt. Alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, teljes körű lehetőségek biztosítása ennek diszkrimináció mentes megvalósítása. A gyermek személyiségének tiszteletben tartása, szeretete, megbecsülése, elfogadása. Differenciált, életkorukból, egyéni adottságaiktól, fejlettségüktől függő képességfejlesztés, mely segíti a sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedését, egyéni fejlesztését is. Célunk, hogy jó játszótársai legyünk óvodásainknak. Elfogadjuk, hogy a kíváncsiság rácsodálkozás minden megismerés forrása. Nevelésünkben ezért kiemelt szerepet kap a motiváció. Kiemeljük a játék szerepét az értelmi fejlődésben, de azonos súlyúnak tartjuk feszültségoldó, élményfeldolgozó, vágyteljesítő funkcióit is a gyermeki személyiségfejlődés alakulásában. Az elérendő cél érdekében tartsa szem előtt A rábízott gyermekek életkori szükségleteit; Alkalmazza a differenciált egyéni fejlesztést; Kövesse nyomon a gyermekek fejlődését, arról a szülőt tájékoztassa Módszereit változatosan alkalmazza a sajátos nevelési igényű gyermekekre is; Rendelkezzen együtt érző, oda és ráfigyelő magatartással; 8

Etikusan viselkedjen az óvodán belül és kívül; Legyen igénye az önképzésre; Rendelkezzen problémamegoldó képességgel; A családok mellett partnerként vegyen részt a nevelés folyamatában; Gondoskodjon a gyermek testi épségének megóvásáról; Tartsa tiszteletben a gyermekek és a szülők jogait! 1.4. NEVELÉSFILOZÓFIÁNK Hiszünk a gyermek fejleszthetőségében. Érezzük, hogy minden gyermek hordoz magában értéket. Tudjuk, hogy a boldog gyermekkorért felelősséggel tartozunk. Elősegítjük a sokoldalú készség és képességfejlesztést. Tanítjuk a jót személyes példáinkkal is. Engedjük kibontakozni a gyermeki kíváncsiságot, segítünk eligazodni a világ dolgaiban. Az integráció biztosításával a korai társadalmi esélyegyenlőség eszméjének megvalósulását tartjuk szem előtt. Elősegítjük a gyermekek előítéletektől mentes, nyitott, társaikat, a másságot elfogadó és toleráló attitűdjének kifejlődését, az empátia és a másokért tenni akaró magatartásformák kibontakozását. Fontos számunkra, hogy az integrált nevelés keretei között a sajátos nevelési igényű gyermek kapjon meg minden segítséget ahhoz, hogy a lehető legjobb és az ő érdekeit szolgáló körülmények között éljen. Feladatunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel a szülőket partnerré téve, velük együttműködve a hátrányok ellensúlyozása. Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve játszva tanítunk, mintegy észrevétlenül juttatjuk el a gyermekeket a fejlődés magasabb fokára. Nevelőmunkánk alapelve Differenciált, életkorukból, egyéni adottságaikból, fejlettségüktől függő képességfejlesztés, mely segíti a sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedését, egyéni fejlesztését is. Egészséges személyiségfejlesztés, másság elfogadására, tiszteletben tartására nevelés. 9

2. AZ ÓVODA JELLEMZŐI 2. 1. KÖRNYEZETI JELLEMZŐK Intézményünk családi házas környezetben az Üllői úton helyezkedik el két épületben. Egyik épület sem óvodának épült. A múlt században épült villaépületben 1946 óta működik óvoda. Az intézmény megújult külső és belső képével, parkosított udvarával, megnyerő benyomást kelt. A hat csoporttal működő óvoda ideális feltételeket nyújt a gyermekek neveléséhez, az egészséges és biztonságos óvodai élethez. Gyermekeink nagy része kertes házból érkezik, legtöbbjük egész családban nevelkedik. A szülők leterheltek, ezért a gyerekek nevelését sok helyen a nagyszülők segítik. Óvodánk tevékenységét, a mindennapi élet szervezését az óvodai nevelés általános céljai, a lakótelepről, vagy a családi házas övezetből érkező családok életmódjának sajátos értékrendjéből adódó gyermeki szükségletek határozzák meg. 2.2. A SZERVEZET FELÉPÍTÉSE Munkatársi létszámunk a törvényben biztosított: csoportonként 2 fő óvodapedagógus, 1 fő dajka 3 csoportonként 1 fő pedagógiai asszisztens 10

óvodai szinten: 2 fő kertész karbantartó 1 fő óvodatitkár 3 fő konyhai kisegítő 1 fő óvodavezető 2.3. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az óvodában a személyi és tárgyi feltételeknek a gyermekeket kell szolgálniuk. Csak a jó feltételek biztosítják a gyermekek jogainak tiszteletben tartását és szükségleteik kielégítését. Az óvoda nevelőtestülete szakmailag jól felkészült, összetartó. Egymást segítő, egymásra figyelő munkakapcsolat jellemzi tevékenységünket Nevelőmunkánk kulcsszereplője az óvónő. Jelenléte a nevelés egész időtartamában biztosított. Programunk olyan óvónői modellt igényel, aki: elfogadó, segítő, támogató attitűdjével modellt, mintát jelent a gyermekek számára; a családok együttműködésével az egészséges életmódot tanító, a mozgás örömét naponta biztosító személyiség elkötelezett a környezetvédelem iránt; szeret és tud a gyermekért, az óvodai közösségért dolgozni; pedagógiai és pszichológiai tudása naprakész; a gyermekek fejlődését segíti elő korszerű módszereivel; szakmai hitelességével kivívja és növeli partnerei megbecsülését; szakmailag önálló, nap, mint nap megújulni képes; holisztikus szemléletével egységben tudja követni a gyermek személyiségfejlődését; Türelmes, nyugodt, érzelmi támaszt biztosító habitusa elengedhetetlen, SNI gyermekek esetén a kivárás képessége dominál. Az óvodapedagógusok munkáját segítő személyzet szintén szakképzett. A technikai dolgozók egységes nevelési felfogásában döntő a gyermekközpontúság. A dajka és a pedagógiai asszisztens a gyermekek nevelésének egyik segítője, aki mintául szolgálhat számára. Segítő jelenlétével annyi segítséget kell nyújtania a gyermekek számára, amennyi feltétlenül szükséges feladataik önálló elvégzéséhez. Világosan, egyértelműen el kell különíteni, hogy mely esetekben kompetens, mely esetekben segítő a szerepkörük. Fontos szociális kapcsolataik kialakítása, működtetése, modell értékű kommunikációja, bánásmódja. 11

Óvodapedagógusaink és a nevelést segítő munkatársaink összehangolt munkája erősíti nevelésünk eredményességét. Külső munkatársainkkal: logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő, az őszinte, partneri együttműködés a jellemző. Nevelőtestület együttműködése Rendszeres team-munka valamennyi munkatárs részvételéve; Esetmegbeszélések; Belső továbbképzés, hospitálás. A jó személyi feltételek fontos erőforrás elemeink, melyek megfelelő alapot nyújtanak programunk színvonalas megvalósításához (jelentős az óvodapedagógusok és más felnőttek modell szerepe). 2. 4. TÁRGYI FELTÉTELEK, ESZKÖZRENDSZERÜNK Óvodai nevelőmunkánk sikerének alapja a tárgyi környezet átgondolt, tudatos alakítása. A helyiségek berendezése során a praktikus szempontokat tartottuk szem előtt: könnyű tisztíthatóság, sima felületek, a színekben inkább a hideg színeket vettük alapul (kék, zöld) melyekhez kontrasztként erős nap sárgát tettünk. Így a szoba vidám, tevékenységre buzdító jelleget visel. A szobákban az otthonnak megfelelően van babakonyha, mesélő sarok, élő sarok, építkező sarok. A textíliák követik az adott színkombinációkat, és fokozzák az otthonosságot. A kicsinyített bútorok, a jól strukturált csoportszoba, a nyugodt és mozgásos játék feltételeinek megteremtése alapvető feladatunk. Az adekvát játékszerek kiemelt szerepet játszanak programunkban, így gondos válogatás után kerülnek be a csoportokba. A játékok összeválogatásánál figyelembe vesszük azt is, hogy a különböző egyéniségű gyerekek más-más játékszerrel játszanak szívesen. Ezért nagyon fontos az adott csoport ismeretében mind a gyakorló játékra, mind a konstrukciós, mind a szerepjátékra lehetőséget adó játékeszközök játék eszközök gondos összeállítása. Az óvodai mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek, valamint szakkönyvi ellátottságot a jövőben a program alakulásának függvényében tervszerűen és folyamatosan bővítjük. A csoportokban a gyerekek csak igényesen összeállított, a fejlődésüket segítő, esztétikai szempontból is kifogástalan irodalmi anyaggal találkozhatnak. Az átlagosnál jobb képességű gyerekek sajátos szükségleteinek kielégítésére az egyéni érdeklődésük szerint fejlettségüknek megfelelő ismeretterjesztő könyveket kínálunk. A csoportszobákban a természetes anyagok használata dominál. 12

2006 őszétől a gyermekek rendelkezésére áll még a csoportszobákon kívül egy jól felszerelt tornaterem, a speciális megsegítést igénylő gyermekek számára külön terápiás helyiség, melyben logopédiai, és a gyógypedagógiai fejlesztő foglalkozások zajlanak. Az évekre lebontott fejlesztési terv jó alapul szolgált a tervszerű fejlesztésre. Ennek köszönhetően a Pestszentlőrinci Csemete Óvodában korszerű jó tárgyi felszereltséggel rendelkező épület biztosítja a nyugodt, kiegyensúlyozott munkához a feltételt a bővítések óta. Rendelkezünk azokkal az eszközökkel, amelyek a gyermekek foglalkoztatásához, képességfejlesztéséhez, szabad játékához szükségesek. Biztosítottak azok a tárgyi feltételek, melyet előír a kötelező eszköz és felszerelési jegyzék. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere - Különféle játékformák, mozgásos játékok, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás, homokozás és a vízzel való játék eszközei - Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök - Ének, zene, énekes játékok eszközei - Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei - Értelmi képességeket érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök - Ábrázoló tevékenységet fejlesztő rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka anyagok, eszközök - A természeti- emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok - A munka jellegű tevékenységek eszközei - Udvari eszközeink 13

2.5. NEVELÉSI RENDSZERÜNK Pestszentlőrinci Csemete Óvoda Program célja, feladata Nevelés keretei Egészséges életmód alakítása Érzelmi nevelés Értelmi nevelés fejlesztése Anyanyelvi nevelés TEVÉKENYSÉG KERETEI Környezet megismerése, természetvédelem TEVÉKENYSÉG FORMÁI Külső világ tevékeny megismerése - Játék - Mese, vers - Ének-zene, énekes játék - Rajzolás, mintázás - Munka - Játékba integrált tanulás ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE CSALÁD SOFI, Bölcsőde, Iskola, Közművelődési intézmények Fejlődés eredménye óvodáskor végén 14

3. A PROGRAM CÉLFEJEZETE Az alapprogramnak megfelelő célok, helyi célok, specifikumok az Alapító Okiratunkban meghatározottak. 3.1. NEVELÉSI CÉLOK Az óvodás korú gyermekek eredményes szocializációjának elősegítése, differenciált személyiség fejlesztés az életkori sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem és családi háttér figyelembevételével, intenzív család-óvoda kapcsolattartással. Az óvodás gyermeknél a tevékenység fejlesztő hatására építünk, közvetetten elősegítve ezzel az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlődését. A gyermekek számára szeretetteljes, családias, harmonikus, nyugodt, érdekeit szem előtt tartó légkör biztosítása Speciális személyi és tárgyi feltételekkel a játék mindenek fölé helyező, örömteli, szabad, élmény- és tevékenység gazdag óvodai élet biztosítása. A különleges gondozást igénylő gyermekek preventív szemléletű nevelése. A személyiség sokoldalú fejlesztése, a sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadása, az értelmi képességek, beszédkészség fejlesztése. Az integráció célja a korai felismerés, a fejlődést elősegítő diagnosztika, a speciális gyógypedagógiai megsegítés, az esélyegyenlőség biztosítása. Célunk az ép gyerekek esetében a sajátos nevelési igényű gyermekekkel szembeni tolerancia, a segítő szándék kialakítása, a beszédfogyatékkal élő gyermekek esetében olyan modell nyújtása, mely a sérült, fejletlen pszichikus funkciók fejlődését is pozitívan befolyásolja. A világban jól eligazodó, természet szerető, óvó, egészséges, kiegyensúlyozott, az eredményeknek örülni tudó, saját problémáira megoldást kereső és találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, a másság elfogadására képes derűs gyermekek nevelése. Játékos tevékenység közben környezettudatos magatartás, környezetre figyelő, környezetét védő életvitel alapjainak lerakása. A teljes óvodai közösség fejlesztése, a partnereink igényeinek, elvárásainak tükrében. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, egyéni fejlesztése, speciális szakemberek segítségével, egyénre szabott fejlesztési tervvel. A hátrányos helyzetű gyerekek lemaradásának kompenzálása, sikeres ellensúlyozása, fejlesztésük. 15

3.2. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATOK Amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését. Diagnózisra építő sokoldalú képességfejlesztés. 3.2.1. Egészséges életmód biztosítása Óvodánkban megalapozó és folyamatos. Célunk Az ép és a sérült gyermekek esetében az egészséges életvitel igényeinek és szokásainak kialakítása; minél kevesebbet hiányozzon a gyermek egészségügyi okokból; legyen teherbíró; rendelkezzen fizikai állóképességgel; alakuljon ki a gyermek (család) egészséges életvitel iránti igénye. Feladataink Egészséges és biztonságos környezet, családias, derűs, nyugodt légkör biztosítása a gyermekek fejlődéséhez; A gyermek testi-, lelki szükségleteinek kielégítése; A gyermek igényes gondozása; A megfelelő egészségügyi és higiénés szokások elsajátíttatása; Folyamatos, rugalmas napirend biztosítása, mely alkalmazkodik a gyermek eltérő fejlődési üteméhez, életritmusához, szabadság és önállóság érvényesítő törekvéseihez; A gyermekek egészségének védelme, edzése (levegőzés, pancsolás, egészséges és vitamindús étrend, nyugodt pihenés); Prevenció, orvosi vizsgálatok, szűrések biztosítása; A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése során egyéni bánásmód alkalmazása; fejlesztésük a szakember által javasolt tervek szerint; A hátrányos helyzetű gyermekek egészséges életmódra nevelése az egészségtudatuk kialakításával és az egészséges táplálkozás biztosításával. Az egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése, a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi vizsgálat kezdeményezése, megszervezése. a differenciált pihenés lehetőségét megteremtjük a játékban, szabad mozgásban, versenyekben jelentkező pozitív személyiségfejlesztő hatást kihasználjuk; 16

pihenéshez a friss levegőt, anyáskodó szeretetet, gondoskodást, és a szükséges egyéni igényt kielégítő tárgyi eszközöket biztosítjuk; Egészségre nevelésünk fő területei: lelki egészség megvédése, őrzése: o derűs, nyugodt, légkör; o gyermekhez nyugalommal, kiegyensúlyozottan, szeretettel forduló felnőttek o bizalmas megértésen alapuló felnőtt-gyerek kapcsolat; o világos, egyértelmű elvárások, nevelői igények jelzése a gyermek felé. szomatikus nevelés: o egészséges, egyéni igényt /is/ kielégítő táplálkozásra nevelés; o kulturált, esztétikus étkezési szokások erősítése; o rendszeres vitamin /gyümölcs/ fogyasztása; o edzés mozgással, vízzel, nap- légfürdővel; o helyes légzéstechnika elsajátítására nevelés; o személyes higiénére nevelés szülőkkel együtt; o beteg gyermeket nem fogadunk az egészségesek védelme érdekében; o védőnővel, óvoda orvosával, száj-higiénikussal, fogorvossal rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. A közösségben nevelhető, de az egészségestől eltérő gyermek szüleivel fokozottabb partnerkapcsolat kialakítására törekszünk annak érdekében, hogy a más gyermek a közösségbe zökkenőmentesen beilleszkedjen s őt a többiek elfogadják, megfelelő módon segítsék. Egészségfejlesztési program A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő mindennapi tevékenységekben. Fontos, hogy a gyermekek felismerjék, hogy önmaguknak is fontos szerepük van az egészségformálásában. Az egészségfejlesztési tevékenységünk egy folyamat, holisztikus szemléletű, együttműködünk a szülőkkel, egészségügyi intézményekkel és a témakörhöz kapcsolódó képzésre is kellő figyelmet fordítunk. 17

Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: a) Egészséges táplálkozás. b) Mindennapos testnevelés, testmozgás. c) Testi és lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, szenvedély betegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése. d) Bántalmazás megelőzése. e) Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás. f) Személyi higiéné. a) Egészséges táplálkozás Az étkezés lebonyolítása a feladatunk. Az étkezéshez való előkészületbe a gyermekeket is bevonjuk. Étkezéskor önkiszolgálás. Szülőkkel közösen gyümölcsvagy zöldségnapot szervezünk. Saláták és gyümölcstál készítésébe a gyerekeket is bevonjuk. A gyermekeket igyekszünk új ízekkel, ismeretlen italféleségekkel megismertetni. b) Mindennapos testnevelés, testmozgás A testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös mozgás által kiváltott öröm átélése a célunk. A mozgás segíti a gyermeket a környező világ jobb megismerésben, környezet felfedezésében és meghódításában. A mozgásszükséglet kielégítését a játéktevékenység útján valósítjuk meg, ennek megfelelően a mindennapi testnevelés középpontjába a sok mozgással járó játékot állítjuk. A gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítéséhez kihasználjuk az udvari játékok adta lehetőségeket, valamint a munkaeszközökkel való tevékenységeket is. A rendszeres mozgást a mindennapi testnevelés szolgálja. c) Testi és lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, szenvedély betegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Cél a testi, fizikai egészség fejlesztése az egyéni, közösségi egészségfejlesztés, a környezet védelme, a fertőző betegségek megelőzése és a testi rendellenességek megelőzése, korai prevenció. A környezethigiéniára nevelés során a feladat az óvoda tisztaságának a megóvása, szépítése, a csoportszobák szellőztetése, az ivóvíz higiénéje, helyes fűtés és világítás biztosítása, az udvar tisztán tartása, helységek tisztántartása és a játékeszközök rendben 18

tartása. A természet megvédése, a hulladékkezelés és az energiával való takarékosságra nevelés is fontos feladat. A lelki egészségvédelem célja, hogy az egyén képes legyen adekvát védekezési startégiákat kidolgozni a károsító hatásokkal szemben, élete folyamán megfelelő társas kapcsolatokat tudjon kialakítani, és legyen képes harmonikus személyiséggé fejlődni. A lelki egészségfejlesztés során fontos feladat a lelki egészség fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges készségek és képességek kialakítása. Fontos az egészséges napirend kialakítása és gyakorlása, a hibás viselkedési módok kezelése, stressz hatások kompenzációja, a magatartások érzelmi vezérlésére való készségek és a gyermekektől érkező segélykiáltások megértése és megoldása. A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai: a társas-társadalmi beilleszkedés megvalósítása, normatartás elsajátítása és a tevékenység önellenőrzésének gyakorlása. Beilleszkedési képességek gyakorlása során feladat: - a társkapcsolatok erősítése; - a másik személy megismerése, elfogadása; - szolidaritás, bizalom a rászorulókkal szemben. Alkalmazkodóképesség fejlesztése: - egészségvédő, balesetmegelőző, szabályt követő magatartás; - a változó természeti és kulturális feltételekhez való alkalmazkodás; - az emberi kapcsolatok tiszteletben tartása, udvarias viselkedés d) Bántalmazás megelőzése A gyermek a veszélyeztetett helyzetét félelem, szorongás, agresszív viselkedés jeleinek kíséretében hozzátartozói köréből hozza magával az óvodai életbe. A veszélyeztetettség hátterében leggyakrabban alkoholista, kábítószer élvező, nagydohányos, bűnöző magatartású családi háttér fedezhető fel. Azok a gyerekek, akik nem tudnak, vagy nem mernek beszélni jeleznek. Fontos feladat ezeknek a jelzéseknek az észrevétele. Mindenképpen fel kell figyelni az alábbiakra: - hirtelen szélsőséges és indokolatlan viselkedésváltozás; - alvászavarok, étvágytalanság, korábbi már kinőtt viselkedések, szokások megjelenése; - testfelületi elváltozások; - félelem, bizonyos személyektől, helyektől, vagy attól, ha egyedül hagyják valakivel; - agresszivitás, düh; - visszahúzódás, magába fordulás - testi panaszok sűrű megjelenése kimutatható indok nélkül. 19

A felderítés és a tanácsadás családlátogatással, egyéni beszélgetéssel, a nevelési tanácsadó vagy orvosi tanácsadó bekapcsolásával, illetve szülői klubok, nyílt óvodai napok programjaival, közös rendezvényekkel valósítjuk meg. Bántalmazás esetén a gyámhatóságnál intézkedünk a megszüntetés iránt. e) Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás Biztonságos környezet és viselkedés kialakítása a cél. A gyermekek szintjén az általános munkavédelmi szabályok megismertetésével, begyakoroltatásával és ellenőrzéssel érhetjük el. Figyelnünk kell a szabadban a túlmozgás veszélyére, a fegyelmezetlen játék felderítésére, megfékezésére. A homokozók, pancsolók, mászókák, hinták kerti szerszámok, valamint a napozás és a vízzel való edzés lehetőségének veszély és balesetmentes kialakítása fontos feladat. f) Személyi higiéné A gyermekeink a családból különféle higiéniai szokásokat hoznak, amely nem feltétlenül azonos a mi tisztálkodási és testápolási elveinkkel. Szükség esetén a testápolás hiánya bensőséges ellátást igényel részünkről. Legfőbb személyi higiéniás feladat a kézmosás szokássá válásának alakítása, valamint a saját személyi felszerelés - törölköző, fésű, fogmosó felszerelés, tornafelszerelés, alvópárna használata. A legintimebb higiéniás tevékenység a WC-használat, melyre nagy gondot fordítunk. 3.2.2. Érzelmi erkölcsi és közösségi nevelés Az érzelmek áthatóan és befolyásolóan jelen vannak és dominálnak a kisgyermek életében. Fontos, hogy olyan szituációkat teremtsünk a gazdag, változatos tevékenységrendszerben, melyekben a gyermek választásaiban, döntéseiben, a helyzetmegoldásokban való tájékozódása során megtanulja irányítani saját érzelmeit. Cél: Önmagát és társát elfogadni képes gyermek nevelése, aki társas helyzetekben együttműködik a csoport normái alapján. Az SNI gyermekek befogadása a közösségbe egyenlő társként, a közösség aktív tagjává történő nevelése. Olyan légkör kialakítása, mely nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának. 20

Feladataink Érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig; Olyan óvodai élet megszervezése melyben sok a közös élmény, közös tevékenység; A közösen végzett munka, a közös együttlétek erkölcsi tulajdonságokat erősítenek, mint az együttérzés, figyelmesség, önfegyelem, szorgalom, kitartás, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság; Befogadás lehetőségeinek biztosítása a fokozatosság megtartásával; Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés; Mások iránti tisztelet és megbecsülés érzésének kialakítása, a különbözőség elfogadására és tiszteletére nevelés; Szociális és egyéni nevelés a gyermek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakozása a közösségen belül a csoport normái alapján; A társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, személytudat fejlesztése); Akadályok leküzdésére nevelés, eredményre törekvés fejlesztése; A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, illetve kiemelkedő képességű gyermekek sajátos törődést igényelnek differenciált fejlesztés; A sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadtatása csoporttársaikkal; az akadályozottság milyenségéből adódó feladatok szerinti érzelmi nevelés és szocializációjuk segítése; A hátrányos helyzetű gyermekek intézményes nevelésbe való beilleszkedésének elősegítése (bizalom, elfogadás, együttműködés). A szülőföldhöz való kötödés alapozásaként ismerje szűkebb és tágabb környezetét. A gyermekek érzelmi életét gazdagítják: 1) szociális érzelmek: - a közösség szeretete, az összetartozás érzése és a csapatszellem, - az együttes sikerek és kudarcok élménye - bizalom, segítőkészség, együttműködés - indulatok, agresszió elfogadható módon való levezetése, - örömszerzés társaknak, felnőtteknek 21

2) erkölcsi érzelmek: - igazságszeretet, őszinteség, sportszerűség, - felelősségvállalás, lelkiismeretesség, - együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség 3) esztétikai érzelmek: - a szép iránti fogékonyság - a művészi élmény befogadása és átélése - az esztétikus beszédminta és a szép mozgás elfogadása, alkalmazása - a természeti szépségek megláttatása Erkölcsi normák megalapozása A cél: Az eltérő szokások, nyelvek, kultúrák, életmódok, műveltségek, anyagi lehetőségek összeegyeztetése azon a szinten, mely lehetővé teszi, hogy együtt éljen a csoport napi több órán át. Ebben az életkorban az erkölcsiség az egymásra figyelésben, az együttműködésben, a segítségadásban nyilvánul meg, valamint néhány együttélési szabály betartásában. 3.2.3. Értelmi nevelés, - anyanyelvi fejlesztés megvalósítása Célunk Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenységünk egészében. Ismeretek rendszerezése és gazdagítása, hogy megismerjük és elismerjük az egyénileg eltérő családi valóságból származó gyermeki ismereteket, és az óvodai életük során e szerint igazítjuk egyénre szabottan a fejlesztéseket. SNI gyermekek esetén az egyéni hiányosságok leküzdéséhez szükséges feltételek megteremtésével a lehetőség biztosítása sikeres életvezetés kialakításához. Feladataink A gyermekek érdeklődésének és kíváncsiság felébresztése a különböző változatos tevékenységek által; Megfelelő minta nyújtása, stílus példaszerű alkalmazása; Beszédfejlesztés színtere a játék; Irodalmi nevelés szolgáljon eszközül, melynek célja legyen mindenek előtt megismertetni a magyar és a külföldi gyermekirodalmat, annak gazdag mese 22

vers és mondóka kínálatát, hogy általa formálódjon a gyermekek érzelem világa, értékrendje, ítélőképessége szókincse; Beszédkedv, beszédkultúra fokozása, fejlesztése, nyelvi elmaradás korrekciója, a beszédészlelés, beszédmegértés, és kifejezőkészség fejlesztése. a szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki élmények, tapasztalatok, ismeretek feldolgozása; az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és kreativitás fejlesztése alapvetően a gyermek kíváncsiságára,érdeklődésére, belső indíttatású motiváltságára épüljön; az óvónő tudatos helyzetteremtő tevékenységében az őt utánozni kívánó gyermek cselekvésvágya és élményöröme legyen a meghatározó; az anyanyelv fejlesztése beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabálykövetéssel a javítgatás elkerülésével- valamennyi tevékenységi forma keretében; SNI gyermekeknél a nyelvi kommunikáció megindulásának, fejlődésének a segítése, a beszédértés, a szájról olvasás fejlesztése, a beszédérthetőség javítása. A kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, szókincsfejlesztés. Arra törekszünk, hogy egy-egy természeti-társadalmi fogalomkört sokrétűen, minél sokoldalúbb megközelítésben dolgozzunk fel. Így a gyermekek ismeretei a többszöri megerősítés révén jobban rögzülnek és tudatosulnak. A gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építünk. A spontán szerzett tapasztalataikat rendszerezzük, folyamatosan bővítjük és lehetőséget teremtünk, hogy ezeket különböző tevékenységekben és élethelyzetekben gyakorolják. SNI gyermekek esetén az ismeretnyújtás fokozatainak kis lépésekben való lebontására, tervezésére és végrehajtására törekszünk. Esetükben a cselekvésbe ágyazott gondolkodás figyelembevétele elengedhetetlen. Nagy mennyiségű változatos inger biztosítása szükséges a tapasztalati és ismeretkör bővítése érdekében. A gondolkodási műveletek kialakulásával egy időben kell, hogy fejlődjön a gyermek nyelvi kifejezőkészsége is. Minél könnyebben és pontosabban tudja elmondani gondolatait, annál jobban tud beilleszkedni a környezetébe. Óvodánkban kiemelt jelentőségű az anyanyelvi nevelés, a kommunikáció különböző formáinak alakítása. 23

A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése kötetlenül, játékos formában, egyegy természeti témához, meséhez, mozgáshoz, helyzethez kapcsolódik. Az óvónő által használt kifejezések megragadnak a gyermek tudatában, aktív szókincsének forrásává válnak. Az óvodai beszédfejlesztés célja, hogy a gyermek helyes fogalmakat alakítson ki. Ismereteit megfelelően juttassa kifejezésre. Mások számára is érthetően tudja kifejezni kívánságait, megfigyeléseit, gondolatait. Gyűjtött anyanyelvi játékaink figyelembe veszik az életkori sajátosságokon alapuló fokozatosságot, az egymásra épültséget. Közös játékaink során a kisgyermek természetes utánzási vágyára építünk. Ezért fontosnak tartjuk a helyes óvónői beszédmintát! Feladatunk az SNI gyermekek személyiségének anyanyelv által történő gazdagítása, kommunikációs kultúrájának, önkifejezésének színvonalasabbá tétele, valamint a nagyothalló gyermekek képessé tétele az emberi beszédhang, a környezeti hangok felfogására és differenciálására. Hátrányok leküzdése érdekében a gyermeket egyéni képességeihez mérten, egyéni ütemben, fokozatosan és mindennap fejleszti óvónője /csoportjában/. A logopédus, fejlesztőpedagógus és pszichológus csoportban figyeli meg, szerez róla általános információt. Csoportból kiemelve egyénileg fejleszti szaktudása, szakmódszerei alapján. A szülő pedig otthon fejleszti gyermekét a szakemberek tanácsai alapján. A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztése A fejlesztés feladata mindig egyénre szabott, egyéni bánásmódot igényel; Feladatunk, speciális szakember segítségének kérése a számukra, egyénre szabott fejlesztési terv elkészítéséhez, fejlesztésükhöz. A hátrányos helyzetű gyermekek értelmi fejlesztése korszerű a gyermek kezdeményezésére támaszkodó óvodapedagógiai módszerekkel, kompetencia alapú neveléssel, szülőkkel való partneri együttműködéssel. 3.2.4. Közösségi életre való felkészítés A közösségi életünk kerete a rugalmas, folyamatos, évszakokhoz alkalmazkodó, csoportok között koordinált napirendünk; Csoportonként törekszünk a nyugodt, családias, barátságos, szeretetteljes légkör kialakítására; Óvónőink, dajkáink személyisége modell értékével hat a gyermekekre 24

(határozottság, szeretetteljesség, tolerancia, együttérzés, őszinteség, barátságosság, segítségnyújtás) óvodai dolgozóink közössége azonos pedagógiai nézetet vall; Feladatunk a gyermeki én tudat megerősítése, én kép kialakítása és a másik elkülönítése; Segítjük a gyermekek egymás iránti érdeklődésének kialakulását, egymáshoz való közeledését, barátságok szövődését, együtt játszó kis csoportok létrejöttét, megerősödését, döntési képesség fejlődését, tanulják meg képviselni, védeni magukat; Ügyelünk arra, hogy a gyermekek feladatot vállaljanak, együtt teljesítsék azt. Megismerjék az alá-fölérendelt helyzetet, felelősségtudatuk, kötelességérzetük erősödjék, tudják elfogadni a másságot. Fokozatosan alakuljon ki tűrő és konfliktus megoldó képességük, szociális érzékenységük; A verbális kommunikáció fejlesztésével erősítjük a gyermekek között alakuló kapcsolatot; Arra törekszünk, hogy az összetartozás érzése csoport és óvoda szinten is erősödjék a gyermekekben; A kicsik és a nagyok együttnevelése segíti a közösségi magatartás fejlődését; Elvárásunk a gyermekkel szemben, hogy nagycsoportos korára legyen életkorának megfelelő kitartása, vállalkozó kedve, felelősségtudata, szociális érzékenysége; A csoportok egymásra is figyeljenek (hagyományápolás, rendezvények kirándulások, közös programok, közös öltöző mosdó használat, eszközök megosztása); A sajátos nevelési igényű gyermekek közösséggel való elfogadtatása, segítése, közösségben elfoglalt helyük megtalálása, megerősítése, a másság elfogadása, toleráns magatartás kialakítása, közösségben fejlesztése; A hátrányos helyzetű gyerekek társadalmi érzékenységének tudatos fejlesztése. 3.2.5. Szociálisan hátrányban levő, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása Kiemelt figyelmet fordítunk azokra a gyermekekre, akiknek fejlődését negatív környezeti hatások, társadalmi kulturális hátrányok gátolják. Az otthon elhanyagolt gyermekeknél a szülőt meggyőzve, annak segítségét kérve türelemmel, fokozatosan ébresztjük fel az igényüket a társaikkal, felnőttekkel való együttműködésre. 25

A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos gyermekeknél feladatunk, a hátrányok csökkentése, a veszélyeztetettség enyhítése. Ebben a munkában óvónőink a családdal együttműködve, a gyerekvédelmi felelősben- esélyegyenlőségi megbízottban a Nevelési Tanácsadó pszichológusában és a Gyermekjóléti Szolgálat képviselőjének személyében találnak segítő társat. Célunk, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeinek megfelelően fejlődjön A tanulás sikerélményt jelentsen számára Képes legyen együttműködésre és önálló munkára egyaránt Az érzelmi támaszt nyújtó bizalom, megbecsülés, a kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó óvodai légkör, türelem, elfogadás, szeretet a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyermekeink fejlődésének ösztönzője. Fontos számunkra a szülők bizalmának elnyerése, kéréseik, kérdéseik tapintatos meghallgatása, bizalmasan kezelése s a gyermeke érdekében való felhasználása. Az egyéni bánásmód érvényesítésében mérvadó számunkra a gyermek életkora, fejlődési fejlettségi jellemzői és a csoportban elfoglalt társas helyzete. Óvónőink a gyermekek élettörténetének és családi viszonyainak ismeretében nyugodt, szeretetteljes bánásmóddal, lassan, fokozatosan a gyermeket elfogadva kapcsolják be a közösség tevékenységébe, hangsúlyt a pozitív megnyilvánulásokra helyezve. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében- ha szociálisan hátrányba levők feladatunk másságuk elfogadtatása, s lehetőség szerinti fejlesztésük. 3.2.6. Tehetséggondozás és kreativitás Tehetséggondozás keretében a kiemelkedő képességű gyermekeket külön fejleszti családja. A tehetség jeleit az óvodapedagógus minden téren ismerje fel, jelezze a szülőknek, s amikor csak teheti, biztosítsa a gyermek részére a fejlesztő helyzeteket, a nehezebb feladatokat. Kreatív, aki találékony, illetve leleményes, teremtő és újat alkotó, ötletes vagy éppen csavaros eszű, hamar feltalálja magát, illetve gyors áttekintő képességgel rendelkezik, de lehet élelmes és ravasz, eredeti megközelítésű vagy praktikus megoldásokat alkalmazó. Pedagógiai programunkban a nevelési célok érdekében tehetséggondozás a csoport és az egyes gyermekek fejlettségéhez igazodva a pedagógus feladata, hogy kiválassza, megtervezze, és megvalósítsa a képességfejlesztést. 26

Óvónőink a gyermekeket egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciáltan fejlesztik, sokoldalú tevékenységre késztetik. A legtöbb gyermeknél már ebben a korban kiderül, hogy miben tehetséges. Programunk lehetőséget biztosít arra, hogy a nevelési célok érdekében tehetséggondozás a csoport és az egyes gyermekek fejlettségéhez maga a pedagógus válassza ki, tervezze meg, építse fel a foglalkozások anyagát (műveltségtartalmat). A foglalkozások anyagának feldolgozásánál építünk a tehetséges gyermek képességeire, lehetőséget adunk egyéni képességeinek kibontakoztatására, tervet készítünk továbbfejlesztésére. Segítjük a gyermek pozitív ÉN törekvéseit, érdeklődésének megfelelő tevékenységek felajánlásával. Az iskola felé jelezzük tapasztalatainkat a tehetséges gyermekkel kapcsolatban. A sajátos nevelési igényű gyermekek tehetséggondozásának megvalósítása, másságának elfogadtatása. Tárgyi, személyi akadályok elhárítása. A hátrányos helyzetű gyerekek szülői együttműködésének elnyerése, a szülők támogatása a megfelelő szolgáltatás biztosításával. 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. BEFOGADÁS A fokozatos, egyénre szabott óvodakezdés lehetőségét biztosítjuk; Az ismerősöket, testvéreket szülői kérésre, lehetőség szerint egy csoportba tesszük; A gyermek személyes tárgyait, otthonról hozott szokásait elfogadjuk, megismerjük; Az óvónők, dajkák fokozottan törődő, segítő, tapintatos, türelmes magatartást tanúsítanak; A HHH gyerekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, s lehetőleg már 3 éves kortól való óvodáztatás biztosítása a célcsoport körébenóvodáztatási támogatás igénybe vételével, a beóvodázási programért felelős a gyermekvédelmi felelős-esélyegyenlőségi megbízott); Integrációt elősegítő csoportalakítás, szegregáció kerülésével, a HHH gyermekek arányos elosztásával; Az igazolatlan hiányzások minimalizálása; 27

Óvodakezdés folyamata Beiratkozás; Bemutatkozó szülői értekezlet; Családlátogatás; Anyás befogadás 4.2. NAPIREND, HETIREND Pestszentlőrinci Csemete Óvoda A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a folyamatos és rugalmas napirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. Napirendünk gazdag, változatos tevékenységet, s az életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő aktív és passzív pihenést biztosít. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. Lehetővé teszi a szokásrendszer kialakulását, következetes megtartását, s a gyermekek szabad levegőn való edzését. Rugalmas keretet biztosít a gyermeki tevékenységek szabad kibontakoztatására. A napi gondozási teendők szinte észrevétlenül épülnek be ebbe a folyamatba. Az óvónő döntése alapján a folyamatos és közös étkezéshez (tízórai, uzsonna) adottak a tárgyi és személyi feltételeink. A napirend az évszakok váltakozásával és a gyermeki tevékenység fejlődésével változtatható. Az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében valósul meg, mely során az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus irányítja a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét. A segítő, speciális szakemberek állandó napokon, délelőtt végzik a korrekciós és fejlesztő munkát. Napirend elkészítésének irányelvei Az egész nap folyamán érvényesüljön a folyamatosság; A napirend rugalmassága tegye lehetővé az előre nem tervezett események beillesztését; Napirendünk alkalmazkodjék az évszakokhoz; A csoportok egymás között koordinálják a napirendjüket; Ügyelünk, arra hogy a családokkal is összhangban legyünk! 28

Hetirend elkészítésének irányelvei A hetirendet az óvónő saját elképzelése szerint állítja össze, melyet rugalmasság, helyzethez való alkalmazkodás jellemez. 4.3. AZ ÓVODA CSOPORTSZERKEZETE Óvodai gyakorlatunkban kétféle csoportszervezés valósulhat meg: osztatlan, vagy vegyes életkorú, osztott életkorú csoport. Az osztatlan életkorú csoportok családias légköre, a kicsik beilleszkedését megkönnyítik. Lehetővé teszik a testvérek együtt nevelését. A nagyok modellt nyújtanak a kicsik számára, így a szociális tanulás eredményesebb. Segíti az önállóság fejlődését. Fokozódik a gyermekek empátiás képessége, könnyebben elfogadják a másságot. Csökken a gyermekek közti konfliktusok száma. Lényeges olyan csoportlégkör kialakítása, amelyben a gyermekek nem zavarják egymást, nem lehetnek egymás terhére. Az osztott életkorú csoport életkor szerinti elosztású. Jobban tapasztalhatók az életkorra jellemző sajátosságok. A csoportok kialakítását befolyásolják: helyi adottságaink a gyermekek életkora, a szülők igénye (testvérek együtt nevelődésének igénye), lakókörnyezeti kortárskapcsolatok. Programunk mindkét összetételű csoportban alkalmazható. Fontos az, hogy a gyermekek és a felnőttek egyaránt jól érezzék magukat. Az óvónő szerepe, feladatai a csoportösszetétel szerint más és más. A sajátos nevelési igényű kisgyermek nevelése integráltan történik, sok odafigyeléssel. 4.4 Tervezés Minden nevelési év elején befogadási tervet készítünk. Szokás-szabály rendszerünket egy évre tervezzük. Nevelési tervet a nevelési év során két alkalommal írunk, október 1-től január 31-ig és február 1-től május 31-ig. Az értékelés ennek megfelelően két alkalommal történik. 29

Az anyanyelvi nevelést külön tervezzük a naplóban erre a célra kialakított oldalakon. Tevékenységeket projekttervben írjuk, időtartamát a projekt témája határozza meg. 5. TEVÉKENYSÉGRENDSZERÜNK 5.1. JÁTÉK A játék a 3-7 éves korú gyermekek alapvető spontán tevékenysége,elemi, pszichikus szükséglete, öröm forrása, melynek minden nap újra és újra, hosszan tartóan, elmélyülten és zavartalanul ki kell elégülnie, így a játék a személyiségfejlesztés alapvető, leghatékonyabb eszközévé válik. A szabad kreatív játék segíti a gyermeket emberré válni, és a felnőttet embernek maradni. A játék komplex tevékenység forrás, melyet az óvodapedagógus tudatosan használ fel a gyermek sokrétű fejlesztése érdekében, mely eredményeként közvetlen ismeretek, tapasztalatok birtokába jut a környező világról, a világegyetem egészéről. A gyermek nyelve a játék, amelyet komolyan kell vennünk, mert a gyermek, ezen keresztül szól hozzánk, kifejez, közöl valamit, kér, feltárulkoznak szóban nehezen kifejezhető indulatai, rejtett konfliktusai, bánatai. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie! A szabad játék a kisgyermek alapvető pszichés szükséglete és létformája, mely a pszichikumot és a kreativitást fejleszti. Kitűnő talaja a fejlesztésnek, általa észrevétlenül tanul, kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos helyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újra élheti kellemes élményeit. A környező világról a játékon keresztül szerezhet legtöbb ismeretet. A játék kicsiben maga az élet, éppen azért az életre nevelés a játékból indul ki, és ennek segítségével teljesedik ki. Az egészségvédelem szempontjából kihangsúlyozzuk az udvari játék fejlesztő lehetőségeit. Feladatunk 30