BESZÉLJ VELEM ALAPÍTVÁNYI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY PEDADÓGIAI PROGRAMJA 2013.

Átírás

1 BESZÉLJ VELEM ALAPÍTVÁNYI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY PEDADÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Horváthné Ligeti Kinga óvodavezető A gyermekkor neszek, illatok és tarka képek kavalkádja, amely köré a ráeszmélés idővel sötét fátylat sző. John Betjeman

2 TARTALOM Helyzetkép... 6 Az intézmény erőforrásai... 8 Tárgyi feltételek... 8 Személyi feltételek... 8 Férőhely, gyermekcsoportok összetétele... 9 Tagintézmény BEMUTATÁSA... 9 Nevelési alapelvek, értékek... 9 Általános alapelvek, értékek Speciális alapelvek Gyermekkép, óvodakép Célkitűzések Általános célok Speciális célok Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai Feladatok: Az egészséges életmódra nevelés Érzelmi nevelés és szocializáció, közösségi nevelés Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi nevelés feladata: Az anyanyelvi fejlesztésének lehetőségei: Az anyanyelvi játékhoz szükséges eszközök: A pedagógus feladatai: A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Az óvodai nevelés speciális feladatai a kiemelt figyelmet igénylö gyermekek fejlesztését segítő feladatok Szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatásának általános feladatai Az óvodai nevelés tevékenységi formái

3 Játék Játékformák: A pedagógus feladatai: A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén Vers, mese A pedagógus feladatai: Az irodalmi nevelés célja: Az irodalmi nevelés feladata: Az irodalmi neveléshez szükséges eszközök: A pedagógus feladatai: A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén: Ének, zene, énekes játékok A pedagógus feladatai: A zenei nevelés célja: A zenei nevelés feladata: A zenei neveléshez szükséges eszközök: A pedagógus feladatai: A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén: Vizuális nevelés rajzolás, mintázás, kézimunka A vizuális nevelés célja: A vizuális nevelés feladata: A vizuális neveléshez szükséges eszközök: A pedagógus feladatai: A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén: Mozgás A pedagógus feladatai: A mindennapi testnevelés célja: A mindennapi testnevelés feladata: A testneveléshez szükséges eszközök: A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén: A külső világ tevékeny megismerése A pedagógus feladatai Munka jellegű tevékenységek A 3-7 éves korban megjelenő munkafajták:

4 A munkatevékenység célja: A munkatevékenység feladatai: A pedagógus feladatai: A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén: a tevékenységekben megvalósuló Tanulás A tanulás lehetséges formái az óvodában: A tanulás célja: A pedagógus feladatai: Matematika A pedagógus feladatai: A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén: Gyógypedagógiai fejlesztések Sajátos nevelési igényű gyermek sérülésspecifikus fejlesztése A fejlődés általános jellemzői az óvodáskor végére Az óvodai élet megszervezése Az óvoda munkarendje: Az óvodai nevelés tervezése: A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Pedagógiai szakszolgálat A logopédiai fejlesztések Logopédiai ellátás Működési formái Célcsoportok A szakszolgálati munkában ellátott szakterületek Tárgyi és egyéb feltételek Eszközök, helyiségek Pedagógiai Szakszolgálat Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás Működési formái Célcsoportja A szakszolgálati munkában ellátott szakterületek Tárgyi és egyéb feltételek Eszközök, helyiségek

5 Gyógytestnevelés kiemelten tehetséges gyermekek gondozása A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő fejlesztő munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke Érvényességi rendelkezések Nyilvánosság biztosítása

6 HELYZETKÉP A Beszélj Velem Alapítványi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, többcélú köznevelési intézmény pedagógiai programja a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztő programjának és hagyományos óvodai nevelési program sajátos ötvöződése. A dokumentum készítésekor figyelembe vettük: Az Óvodai nevelés országos alapprogramját (363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet) A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét (32/2012.(X.8) EMMI rendelet) Nagy hangsúlyt fektetünk a nyugodt, biztonságot adó, családias légkör kialakítására. A személyre szabott nevelés, tehetséggondozás mellett a sajátos nevelési igényű /a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral ) küzd/ gyermekek integrációjára. Csoportjaink jelenleg is átjárhatók, a kicsik jól ismerik egymást, s nevelőink személyes kapcsolatban vannak valamennyi gyerekkel. Az intézmény egész Budapest, szűkebben dél-buda és a környező agglomeráció területéről (középmagyarországi region) fogadja a sajátos nevelési igényű, főleg beszédhibás, kommunikáció és nyelvi zavaros, mozgás és egyéb területen akadályozott fejlődésű gyermekeket 3-7 éves korig, akik sérülésük miatt többszörösen hátrányos helyzetűek. Speciális szükségletűek, távol laknak a főváros szívétől, távol a lehetséges fejlesztő helyektől. Intézményünk felvételi körzete egész Budapest és Pest megye (Tárnok, Diósd, Budakeszi, Érd, Biatorbágy, Budaörs, Sóskút, Pusztazámor, Szigetszentmiklós, Törökbálint, Százhalombatta, Dunaharaszti, Vác, Halásztelek, Szigethalom, Budakeszi), mely évről évre kiegészül Fejér megye egyes településeivel is (Ercsi, Tordas). 6

7 Fő tevékenysége: Óvodai nevelés Sajátos nevelési igényű gyermekek (továbbiakban SNI) szegregált és integrált óvodai nevelése, ellátása (a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd (Knt pont) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai nevelés, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján: Az a gyermek, aki az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek (Knt.4 3. pont) Pedagógiai Szakszolgálati feladatok ellátása Szakellátásra jogosult intézmény: iskoláskor előtti oktatás, óvodai nevelés, iskola előkészítés, logopédiai ambulancia. Egyéb tevékenysége igény szerint egyénre szabott, differenciált, életkornak és személyiségnek megfelelő speciális óvodai fejlesztés, nevelés, tehetséggondozás. Az intézmény feladatának tekinti az iskolarendszeren kívüli, nem szakmai oktatást (tapasztalatcserét). Lehetőséget biztosít speciális - beszédhibásokat segítő, logopédiai terápiákat kiegészítő mozgás- és egyéb terápiákra ambuláns keretek között. A nyári időszakban nyári szabadidős tábort szervez. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai kar hallgatóit szakmai összefüggő gyakorlatra fogadja, gyógypedagógiai asszisztens jelöltek gyakorlati képzését is ellátja. Valamennyi szakirányú képzés gyakorlati oktatását (óvodapedagógus is) vállalja, ellátja. Óvodánk aglomeráció szempontból jó elhelyezkedésű, peremkerületben, de mégis a fővárosban, M6 és M0 autóutakról jól megközelíthető helyen található. Az agglomerációból érkező gyerekek ellátásában többéves gyakorlatot szereztünk, így ott mind a szakma, mind az emberek jól ismernek minket. Széleskörű kapcsolatrendszerünknek köszönhetően a szakértői bizottságok is szívesen ajánlanak minket az SNI-s gyermekek szüleinek. 7

8 AZ INTÉZMÉNY ERŐFORRÁSAI TÁRGYI FELTÉTELEK Az intézmény székhelyén és telephelyén a működési feltételek biztosítottak, az épületek felújítása, karbantartása, állagmegóvása kiváló. A pedagógiai program megvalósításához szükséges személyi feltételek adottak, eszközök mennyisége és minősége kiváló. A székhely és tagintézmény épületei, udvarai, berendezései a gyermekek nevelését, fejlesztését szolgálják. Megfelelő munkakörnyezetet biztosítanak a munkatársaknak. A helyi adottságok függvényében lehetőséget teremtenek a szülők fogadására. A csoportszobák berendezésénél figyelembe vesszük: - az épület építészeti adottságait, stílusát, a helyiségek funkcióját; - a szobák méreteit, elrendezését; - manuális tevékenységekhez a természetes fény biztosítását; - megteremtjük a jól elhatárolható tevékenységi helyeket, játszóhelyeket, a mozgásra, az elkülönülésre, a pihenésre alkalmas körülményeket; - berendezzük a természetsarkokat. A csoportszobák egyéni arculatát az óvodapedagógusok, a közös megállapodások figyelembevételével, kollégájukkal együtt alakítják ki. A mozgásra alkalmas helyiségek a mozgásfejlesztésre kialakított csoportszobák és a székhely tornaterme. A minimális eszközjegyzéknek megfelelően pótoljuk és bővítjük az udvarok felszereléseit. Intézményeink rendelkeznek a kötelező eszközjegyzékben jelölt bútorokkal, felszerelési tárgyakkal, a mindennapi tevékenységhez szükséges játékokkal és egyéb fejlesztőeszközökkel. Az internetes hálózatot a fenntartó kiépítette. Weblapunk folyamatosan frissül, ezzel az információáramlás új perspektíváit nyitja meg az intézmény és partnerei között. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az intézmény az engedélyezett álláshelyek száma szerint működik. Az óvodapedagógusok, logopédusok, gyógypedagógusok és a nevelőmunkát segítő munkatársak rendelkeznek a munkakörük ellátásához szükséges végzettséggel. Több pedagógus szakvizsgával, másoddiplomával is rendelkezik. 8

9 Óvodatitkár adminisztratív, tanügyigazgatási és gazdálkodási feladatokat lát el, segíti az intézményvezető munkáját. A gondnok-kertész-fűtő megfelelő szakmai végzettséggel rendelkezik. Az óvodák rendjét, tisztaságát, balesetmentes környezetét a dajkák, és a gondnok biztosítja. A HACCP-rendszer használat folytán a konyhai dolgozók folyamatos továbbképzését is szem előtt tartjuk. FÉRŐHELY, GYERMEKCSOPORTOK ÖSSZETÉTELE A székhely és tagintézmény férőhelyeinek számát az alapító okirat határozza meg, az intézményekben a gyermeklétszám ennek megfelelően alakul. - A csoportok összetétele: vegyes életkorú és közel azonos korú gyermekek. - Szakértői véleménnyel rendelkező gyermekek integrált és szegregált nevelését is ellátjuk. TAGINTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Tagintézmény: Brumi óvi 2030 Érd, Áfonya u. 12. Az óvoda Érd parkvárosban helyezkedik el. Udvara rendelkezik a gyermekek fejlődéséhez szükséges eszközökkel. Az óvoda épülete vonzó, tágas foglalkoztatóval és mellékhelységgel rendelkezik, melyek alkalmassá teszik, hogy családias légkörben nevelkedjenek a gyerekek. Nevelőtestületünk tagjai képesek a megújulásra, nyitottak az új ismeretek befogadására a hagyományok megőrzése mellett. A környezet megismerésére, szeretetére, megóvására nevelik a gyermekeket. A tárgyi feltételek folyamatos bővítése, fejlesztése mellett céljaink megvalósítására törekszünk. Programunk nevelési célja: Hátrányos helyzetű, fejlődésben akadályozott, nehezen nevelhető, valamint tehetséges gyermekek neveléséhez, fejlesztéséhez megfelelő szakember, eszközök biztosítása. Programjaink között preferált: úszás, bábelőadás, tánc, angol nyelvvel való ismerkedés, kirándulások. Óvodánkban 3 csoport működik, átlag létszám 15. Szakképzett óvodapedagógus 6 fő. Az óvodapedagógus munkáját szakképzett dajka segíti. NEVELÉSI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK nevelőmunkánk legfontosabb alapelve a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesítése, 9

10 a gyermek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, védelemnyújtás a fizikai és lelki erőszakkal szemben, a hátrányos megkülönböztetés mellőzése, a gyermekek szükségleteinek kielégítése, a gyermek személyiségének elfogadása, tisztelete, feltétel nélküli szeretete, megbecsülése, bizalom iránta, az egyéni bánásmód érvényesítése a képességek kibontakoztatásához, fejlesztéséhez, megfelelő személyi és tárgyi környezet biztosítása, stabil, életkorhoz és az egyéni sajátosságokhoz igazodó óvodai szokás szabályrendszer; gyermekcentrikus, egységes szemléletmód az óvoda dolgozói részéről; hátrányos helyzetű gyermekek problémájának enyhítése, nyitottság a gyermek megismerő, tapasztalatszerző tevékenysége érdekében, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének felvállalása. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK, ÉRTÉKEK Az óvodai nevelés pedagógiai alapelvei: a) az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul; b) a gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvodának kiegészítő szerepe van. d) sajátos nevelési igényű gyermeknél az biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Szükségszerű alapelv a gyermekre gyakorolt célratörő, tervszerű, sokoldalú nevelő hatások biztosítása és összehangolása. Intézményünkben a pedagógus és a gyermek egyenrangú félként vesz részt a nevelésben. Közöttük aktív kölcsönhatás van. A gyermek a nevelésnek nemcsak tárgya, hanem alanya is. A nevelőnek vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a gyermekek aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. Az óvónő gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakítására. 10

11 Az intézményekben dolgozó felnőttek számára kötelesség az igényesség, konkrét követelmények támasztása önmagunkkal, a kollégákkal és a gyermekekkel, szülőkkel, családdal szemben. Valamint lehetőséget kell nyújtanunk a gyermekek önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatásához. A felnőttek, a nevelők számára követelmény a kiegyensúlyozottság, igazságérzet, türelem. Rendelkezniük kell továbbá a nevelési folyamat megszervezésének, irányításának, folyamatos ellenőrzésének és megújításának a képességével. Alapos tájékozottság szükséges nemcsak a szakmájában, hanem a gyermekeket körülvevő mikro- és makro környezetben is. A gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a pedagógiai tapintat valamennyi, az intézményben dolgozó, felnőtt számára alapelv. A nevelőtestület tevékenysége összehangolt, egységes kell, hogy legyen. SPECIÁLIS ALAPELVEK A gyermekek kellemes, jó környezetben, nyugalomban játsszanak, életkori sajátosságaikat szem előtt tartva a játékon keresztül fejlődjenek. A játék örömet, melegséget jelentsen számukra, a játéktevékenység által jussanak egyre több tapasztalathoz, ingerhez, s ezek a motivációk beindíthatják percepciós fejlődésüket, közvetve az integrációt. A szülő, a család, az otthon szerves része az óvodai életnek. A gyermek a családi életét is szeretetteljes légkörben élje. A sajátos nevelési igényű gyermek egyenrangú a társaival. A pedagógiai programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy - az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, - fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, - a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, - a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP CÉLKITŰZÉSEK 11

12 A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzak meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi es lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. ÁLTALÁNOS CÉLOK Az óvodai nevelés célja: az óvodásokorú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, a gyermeki személyiség kibontakoztatása, elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A gyermek önálló személyiség. Az életkorának és egyéniségének megfelelő fejlesztést igényel, ezért a vele való törődésnek, foglalkozásnak, korrekciós, kompenzáló és prevenciós jellegűnek kell lennie, biztosítva a teljes körű integrációt, beolvadást bármely közösségbe. Célunk, hogy gyerekeink kiegyensúlyozott, boldog emberek legyen. Joguk van ahhoz, hogy megkapják fejleszthetőségük maximumát, és ehhez minden szakmai és emberi segítséget, feltételt. Joguk van ahhoz is, hogy azokon a területeken is birtokába jussanak a speciális ismereteknek, törődésnek, ahol valamilyen különleges tehetségük van (tehetséggondozás kiemelt szerepe). Célunk olyan gyermekintézmény működtetése, ahol a középpontban a gyermek maga és a családja áll, ahol ő nevelkedik. Célunk partnereink igényeit, elvárásait a lehetőségekhez mérten figyelembe venni, szem előtt tartva a differenciált, személyre szabott nevelési intézmény működtetését. SPECIÁLIS CÉLOK Sajátos nevelési igényű (nevelése a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd ) és egészséges gyermekek együttnevelése az óvodában. Az együttnevelés természetes életszituációból indul ki: elismeri a heterogén adottságokat, képességeket, az azokhoz történő egyéni alkalmazkodás szükségességét. Az egyenlő jogokat hangsúlyozza azzal, hogy együttműködést kíván kialakítani a sajátos nevelési igényű és a tipikusan fejlődő gyermekek között. Célja: 12

13 - tipikusan fejlődő és sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése, képességfejlesztése, az eltérő képességű gyermekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztése. - közös és kiscsoportos tevékenységeken keresztül a képességek fejlesztése, a gyermekek együttnevelésével a segítőkészség, tolerancia kialakítása. - egymás elfogadása, pozitív modell nyújtása a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. Az ép és sajátos nevelési igényű gyermekek értelmi állapotuknak, kommunikációs akadályozottságuknak, eltérő fejlettségi szintjüknek megfelelő intézménybe kerüljenek beiskolázásra. Ez optimális fejlődésüket és fejlesztésüket is biztosítja ahhoz, hogy kiegyensúlyozott és boldog felnőttek legyenek. Speciális célunk még, hogy a gyermeki személyiségbe épüljenek be olyan korrektív, kompenzáló készségek és képességek (úgy, mint alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, érzelmi élet, együttműködés), melyek átsegítik a nehézségeken. Ezek a meglévő fogyatékosságából, akadályozott fejlődése következményeként fennmaradó maradvány tünetek miatt még előfordulhatnak. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Sajátos nevelési gyermekek esetében célunk: - a közösségi életbe való beilleszkedés segítése, szocializálódás, - a társas viselkedés szabályainak elsajátítása. Tipikusan fejlődő gyermekek esetében célunk: - az emberi élet, mint érték megtapasztalása, - empátia, segítőkészség kialakítása, interiorizálása, - különbözőség megtapasztalása, elfogadása. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi es lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: 13

14 - az egészséges életmód alakítása; - az érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés, a szocializáció biztosítása; - az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása; - a lassabban fejlődő, lemaradó, halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, és tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése, integrált nevelése. - a tehetséges gyermekek számára a fejlődés biztosítása. Programunk az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. Óvodáskorban, de későbbi életkorban is a példa, a leghatásosabb nevelő erők egyike. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond a pedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik stb. Különösen 3-4 éves korban meghatározó a pedagógus személyisége, empátia készsége, hiszen kezdetben a gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sok múlik tehát azon, milyen értéket preferál az óvodapedagógus, a gyermek környezete és azon belül elsősorban a család. Gyakran előfordulhat értékkonfliktus a család és az óvoda között. Ilyenkor az óvodapedagógusnak rendkívül tapintatosnak és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelíteni a megoldás felé. A gyermek már megtanul, és magával hoz bizonyos értéket a családból, melyeket az óvodában is tiszteletben kell tartani. Az óvónő mintegy átveszi, átvállalja a gyermek óvodai életében az anya szerepét. Az ő biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége feltétlenül hatni fog a gyermeki személyiség fejlődésére. Ezért gondoljuk azt, hogy a gyermek harmonikus fejlesztésének alapkövetelménye abból indul ki, hogy a gyermek-felnőtt kapcsolat alapja és mintája egész gyermekkoron át a gyermek-szülő viszony. Ebben a kapcsolatban kell az óvónőnek napközben mintegy helyettesíteni az anyát. A biztonságérzet egyik biztosítéka a testi kapcsolat. Az óvodában még 6-7 éves korban is igénylik a gyermekek a gyakori simogatást, szeretgetést, ölelést. A gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése a felnőttől is másfajta beállítódást, viselkedést igényel. El kell fogadnia, hogy nemcsak ő irányíthatja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös. Ez a pedagógusi magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Tudomásul kell vennünk azt, hogy olyan nevelő képes a gyermeket az életre, az önálló gondoskodásra serkenteni, aki maga is rendelkezik ezzel a képességekkel. Az intézményben dolgozó pedagógusok merészen elengedhetik a fantáziájukat, mert minden csoportot érintő kérdésben, legyen az napirend, vagy tartalmi kérdés, szervezési probléma vagy az élet adta szituáció nem csak lehet, de kell is a lehetőségekhez mérten a döntésekbe a gyermeket bevonni. 14

15 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az óvodánkban zajló minden pedagógiai tevékenység és folyamat célja a gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztése, képességeik kibontakoztatása. A fejlesztés során az egyéni képességek, adottságok kibontakoztatása, illetve kiépítése kerül középpontba. A gyermek személyiség- és képességfejlesztését óvodapedagógus, gyógypedagógus, logopédus, konduktor végzi egyéni, illetve csoportos foglalkozások keretében. Intézményünk erre alkalmas külön helyiségeket biztosít, amelyek felszereltsége lehetővé teszi a hatékony munkát. A fejlesztés minden esetben a megelőző komplex vizsgálat alapján a személyre szabott egyéni fejlesztési tervnek megfelelően történik, amely természetesen a gyermek fejlődési ütemének megfelelően szükség esetén rugalmasan alakítható. Az egyéni képességstruktúra feltérképezésével kijelölhetők a legfontosabb, elsődleges prioritást élvező fejlesztendő kulcsterületek. A személyiség fejlesztés területei a nevelés folyamatában: - Értékorientáció - Igényszint kialakítása - Aktivitás - Motivációs bázis kialakítása - Közösségi jelleg - Önállóságra nevelés - Fegyelmezettség kialakítása - Kreativitás Énkép, önértékelés, önismeret kialakítása. Feladatok: - Szociabilitás: A szociális kompetencia fejlesztése, a közösség szokásaihoz, normáihoz való igazodás megtanulása, a felnőttekkel, és a kortársakkal kialakított harmonikus kapcsolatfelvételt, illetve a közösségben elfoglalt hely rendezése. - Érzelmi intelligencia: Fejlesztése a frusztráció kezelését, a tolerancia kialakítását, az empátia, önismeret, társismeret, emberismeret területeit foglalja magába. - Mozgás: A nagymozgás, finommotorika, grafomotorium és a beszédmozgás fejlesztése. - Orientáció: A saját testen, a térben és időben való tájékozódás fejlesztése. - Beszéd: A beszéd fejlesztését a logopédusok munkájára épülve, azt megtámogatva végezzük Munkánk során elsősorban a szókincs, beszédészlelés, beszédmegértés, kifejezőkészség területekre helyezzük a hangsúlyt. 15

16 - Észlelés: A látott és hallott ingerek pontos érzékelése, valamint feldolgozása a tanulás alapja. Széles eszköztárral biztosítjuk a színekben, formákban, hangokban, stb. gazdag környezetet a fejlődéshez. - Figyelem: Vizuális és auditív figyelem fejlesztés. - Emlékezet: Olyan fontos összetevőket fejlesztünk, mint a mechanikus, a késleltetett, valamint a hosszú távú emlékezet, mind auditív, mind vizuális csatornákon keresztül. Képzelet: A fejlesztéssel szabad és spontán megnyilvánulásokra ösztönözzük a gyermekeket. - Gondolkodás: A fejlesztés célja a képességekhez mért megfelelő szintű fogalmi gondolkodás kialakítása. - Szerialitás: A dolgok egymáshoz való viszonya, a sorrendnek és a sorrend elemeinek egyidejű észlelése és feldolgozása. - Intermodalitás: Fejlesztése során a különböző érzékletekből származó információ összekapcsolása, integrálása történik. A multiszenzoriális fejlesztés a percepció minden területét átfogja (vizuális, akusztikus, taktilis és mozgásos észlelési folyamatok). - Általános tájékozottság: A saját személyre, a közvetlen és társadalmi környezetre Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: - Biztosítsa minél változatosabb többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek) - A tevékenységek, megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális élményvilágára - Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata: - a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényeinek kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése; - a gyermek testi képességei fejlődésének segítése; 16

17 - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet; - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Az óvodás korú gyermek jellemzője magatartásának érzelmi irányítása. Ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Ezért szükséges az óvodapedagógus gyerek, gyerek-gyerek kapcsolatának pozitív fejlesztése. Az óvodában teremtsünk lehetőséget arra, hogy a gyermekek elfogadják és tiszteljék egymást, egymás különbözőségét. Szocializáció szempontjából figyelemmel kísérjük a közös élményre épülő tevékenységek gyakorlását, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabá0lytudat) fejlődését. A gyermekek szociális érzékenységének és éntudatának egészséges alakulását biztosítja az óvoda. A közösségi élet, társas beilleszkedés, illem tekintetében: - családokkal jól működő kapcsolat alakítása - szeretetteljes, elfogadást sugárzó légkör teremtése - kapcsolatteremtési képességek, viselkedési formák és szokások alakítása - a beszéd és kommunikáció fejlesztése. AZ ANYANYELVI, - AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS A kisgyermekkor a nagy felfedezések korszaka, hiszen szeretnének mindent megismerni. A megismeréshez érzékszerveiket használják: tapintanak, hallanak, látnak, szagolnak és ízlelnek. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) - az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra épít. Az anyanyelvi 17

18 fejlesztés kiemelt jelentőségű, különösen a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, gyermeki kérdésekre igényes válaszok adása. Az értelmi nevelés a spontán szerzett tapasztalatokra, gyermekek ismereteinek rendezésére, bővítésére, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) valamint a kreativitás fejlesztésére irányul. AZ ANYANYELVI NEVELÉS CÉLJA: - a nyelvi kultúra megalapozása - a szókincs bővítése - a sajátos nyelvi formák elsajátítása AZ ANYANYELVI NEVELÉS FELADATA: - spontán és tervszerű tevékenységek során segítse a gyermeket, hogy elsajátítsa az anyanyelv helyes használatát, gyarapodjon szókincse, fejlődjön beszédértése - segítse logopédus a súlyosabb beszédhibák javítását - segítse elő a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulmányainak megkezdését AZ ANYANYELVI FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI: - spontán helyzetekben és tevékenységekben - irodalmi és zenei nevelés folyamán - az óvodapedagógus által kezdeményezett helyzeten AZ ANYANYELVI JÁTÉKHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK: - szemléltető képek - játékok - különböző anyagokból készült tárgyak, bábok - mango - a gyermek hangjának felvétele, visszajátszása - tükör A PEDAGÓGUS FELADATAI: 18

19 - alakítson ki nyugodt légkört, amely elősegíti minden gyermek számára az optimális fejlődési folyamatot - teremtsen lehetőséget minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására - ösztönözze a gyermeket arra, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményüket - építse be a mindennapi életbe az anyanyelvi játékokat a gyermek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva - nyújtson helyes beszédmintát - szükség esetén kérje szakember segítségét A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: - a gyermek bátran nyilatkozik, elmondja élményeit, véleményét - képes a nyelvi kifejezés eszközeinek variálására - tud a feltett kérdésekre válaszolni, megpróbál ő is kérdezni - aktívan használja a tapasztalatokat során bővült szókincsét - tud összefüggően, folyamatosan, bővített mondatokban beszélni - használni tudja és ismeri a névmásokat, névutókat - kialakul beszédfegyelme, képes nyugodtan végighallgatni másokat - szóismétlések nélkül is el tudják mondani a mondatokat AZ ÓVODAI NEVELÉS SPECIÁLIS FELADATAI A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLÖ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉT SEGÍTŐ FELADATOK A kiemelt figyelmet igénylő gyermeke körébe tartoznak a különleges bánásmódot igénylők, a különböző fejlődési zavarral, illetve beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdők, valamint a tehetségesek, akik átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkeznek, és felkelthető bennük a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség A fejlesztés követi az idegrendszer onto- és filogenetikus fejlődését, melynek értelmében a fejlődés az alacsonyabb szintekről a magasabb felé halad, végül eléri az emberre jellemző legmagasabb kérgi funkciót. 19

20 A gyermekek egyéni fejlődési üteméhez igazodó komplex, differenciált, fejlődés specifikus nevelés, tehetséggondozás, habilitációs és rehabilitációs fejlesztése, terápiák a sajátos neveli igényű testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek speciális szükségleteinek figyelembe vételével. Feladatunk, hogy a speciális terápiákkal, nevelési módszerekkel eljussanak a gyermekek a beszéddel való biztonságos kommunikációhoz, a megfelelő társadalmi beilleszkedéshez. Felvértezzük őket olyan tudással, mellyel megszerzik az életkornak megfelelő, vagy azon túl mutató biztonságot, és ez lehetővé teszi számukra a világban való eligazodást. - a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti; - a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; - terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges. SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETBEN LÉVŐK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELADATAI Az alapítvány, pályázatokkal, támogatókkal, adományok gyűjtésével és valamennyi, a rendelkezésére álló eszközzel lehetővé teszi a térítésmentes hely biztosítását a rászoruló, szociálisan hátrányos helyzetű, esetleg ingerszegény környezetből érkező gyermekeknek. Fontos szempont intézményünkben, hogy a beszéd, a kommunikáció, egyéb sérülés okozta esélyegyenlőtlenséget ne tetézze még a regionálisan is fennálló hátrányos helyzet (a fővárostól távoli kistelepülések, gyengébb szakmai ellátottsága). A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. 20

21 b) A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje. c) A gyermek - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Halmozott fogyatékosság esetén az adott gyermeknél, gyermekcsoportnál megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. A pedagógiai programot egyéni fejlesztési terv egészíti ki. A szükséges pedagógiai feltételek a sajátos nevelési igényű gyermek számára: a) A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása; b) az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés; c) a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; d) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes; e) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; f) az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az intézkedések célja a sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, emelni a hátrányos helyzetű gyerekek neveltségi szintjét, képességeik kibontakozását. Feltétele: - megfelelő ismerettel, szaktudással rendelkezés 21

22 - diszkrimináció mentes nevelés biztosítása - befogadó, toleráns légkör kialakítása, fenntartása - az esélyegyenlőség sérülése esetén azonnali jelzési kötelezettség Az óvónő feladatai: - A hátrány okának mielőbbi feltárása - Az esetleges elmaradások gyors felismerése, felzárkóztatás - A sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének segítése - Szülőkkel, különböző intézmények szakembereivel való együttműködés kialakítása, és tényleges együttműködés - A szülőkkel való együttműködés, a szülői ház és az óvoda, mint intézmény világának közelítése - Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek folyamatos bővítése Törekszünk arra, hogy tudatos pedagógiai munkánk segítségével az otthoni környezet hiányossága miatti hátrányokat óvodai nevelésünk csökkenteni tudja. Az esélyegyenlőség (az esélyegyenlőség olyan cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett gyermekcsoport tagjai élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel.) érvényesülése érdekében különös figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre (halmozottan hátrányos helyzetű gyermek az, aki szociális helyzetéből és a képességei fejlettségéből eredő hátrányai vannak és szülője nyilatkozata alapján, nyilvántartásba kerül). A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének feltétele a megfelelő minőségű és időtartamú óvodába járása, hiszen az iskoláskor kezdetéig a gyermekek fejlődésének üteme igen nagy sebességű. Igyekszünk a hátrányos helyzetből adódó lemaradásokat szakszerű, érzékeny pedagógiai szemlélettel, módszerekkel a szülőket is partnerré téve, velük együttműködve ellensúlyozni. Fontos a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség (mivel van szegregált csoport, nem lehet szegregációmentes), helyett a szegregáció csökkentése és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációjának segítése. Ezen felül a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének előmozdításának elengedhetetlen feltétele, hogy olyan támogató lépéseket tegyünk, mely szolgáltatások megvalósítása csökkentik a meglévő hátrányokat, illetve segítik az érintett gyermekek iskolába lépésének időbeni lehetőségét is. 22

23 Éppen ezért nagy hangsúly fektetünk: - a szülőkkel, családokkal való együttműködésre - a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó megbízható adatgyűjtésre - az elkészült esélyegyenlőségi terv, integrációs program érvényre jutására Kiemelt területek: - A nevelőtestület együttműködése - Pedagógiai Programunk tartalmi elemeinek megvalósítása - Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka - Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel - Óvoda-iskola átmenet támogatása - Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés INTEGRÁCIÓ Az integráció célja: - Az értelmi, beszéd és más fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. - A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. - Apróbb sérüléssel, élő gyermekek együtt nevelése, fejlesztése a normál fejlődésű társaikkal. Feltétele: - a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelési irányelvének ismerete - a sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása, - indokolt esetben speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés; - a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; - annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes, - rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; 23

24 - az óvodai dolgozók és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával. Az óvónő feladatai: - elősegíti a sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését a többi gyermekkel együtt - figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének speciális igényeit, - tudatosan fejleszti a funkciók differenciáltabb működését - külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, képes az individuális módszerek, technikák alkalmazására, - a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba - egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, - együttműködik a különböző szakemberekkel - elvárásait a fogyatékosságok jellegéhez és súlyosságához igazítja - a korszerű egyéni bánásmódok, módszerek, terápiák, technikák, eszközök megismerése, kiválasztása, használata. A fogyatékosság a gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő nagyobb mértékű differenciálást, a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszik szükségessé. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermek esetében is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérülés arányában a sajátos az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása és a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte biztosítja a célok megvalósítását. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakításakor igénybe kell venni a szakirányú végzettségű, integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus közreműködését. Az integrációban a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit követjük és tartjuk szem előtt, melyek a következők: 24

25 - az elvárásokat a gyermekhez kell igazítani - csak annyi segítséget kapjon, hogy önállóan tudjon cselekedni - elfogadó, az eredményeket értékelő környezet - nem sérült, vagy kevésbé sérült funkciók bevonása a fejlesztése. - multiszenzorális fejlesztés - az észlelés fejlesztése - a memóriai fejlesztése - a szociális-emocionális fejlesztés. Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. AZ ÓVODAI NEVELÉS TEVÉKENYSÉGI FORMÁI JÁTÉK Célunk a gyermekek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása, változatos játéklehetőségekben, az élmények, tapasztalatok gazdagításával a sokszínű játék kialakulásának elősegítése. Sajátos nevelési igényű óvodásainknál a játék mint alaptevékenység fejlesztése, direkt módon való tanítása. A játék feltételeinek biztosítása: - nyugodt, barátságos légkör, otthonos életkörülmények alakítása - a játékhoz szükséges idő biztosítása - családi játék, szerepjáték helye - mozgásos, énekes játékok szabad tere - természetsarok, kísérletező tevékenységekre serkentő hely - rajzolás, festés, gyurmázás, kézimunka helye - mesesarok kialakítása - építő játéksarok biztosítása - udvari játékeszközök biztosítása. 25

26 A sérült és az egészséges gyermekek között a legszembetűnőbb különbség a játékban mutatkozik meg. Az egészséges maga kezdeményez, önálló mozgatója kíváncsiságának. A sérült, sajátos nevelési igényű nem kezdeményezi a játékot, őt nem vezérli a felfedezés, kísérletezés vágya. Így van ez a beszéd kommunikáció, nyelvi zavarban szenvedő beszédsérülteknél, a nevelési folyamatban viselkedés magatartás zavaruk miatt súlyosan akadályozottaknál is. Hiszen a játék a kapcsolatteremtés eszköze és folyamata, amiben ők akadályozottak, nehézségeik vannak. Sajátos nevelési igényű óvodásainknál a játék, mint alaptevékenység, nem fejlődik spontán módon, ezért ők direkt módon sajátítják ezt el. JÁTÉKFORMÁK: - gyakorló játék - építő, konstruáló játék, barkácsolás - szabályjáték - szerepjáték - bábozás - dramatizálás - udvari játék A PEDAGÓGUS FELADATAI: - megfelelő feltételek, körülmények megteremtése - a szerzett tapasztalatok felhasználása a képességek kibontakoztatására - feltárni azokat az okokat, amelyek akadályozzák a gyermek játékfejlődését - direkt pedagógusi irányítással megtanítani a kicsiket játszani - viselkedési, magatartás zavarok játékon keresztül való feltárása, gyógyítása - a környezet megismerése, aktív részesévé tenni a gyermekeket a játékon keresztül - társas - kapcsolatok kiépítése - a fejlesztésnek játékba ágyazottan kell történnie - személyiségük, beszédük, kommunikációs készségük, a kognitív funkciók fejlesztése is a játékba ágyazottan és általa A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN 26

27 - a játékban a szerep és szabályjáték dominál - a gyermek akár több napon keresztül is képes egy-egy játéktémát kitartóan játszani - a játékban együttműködve, a szerepeket elosztva a szabályokat közösen megbeszélve, azokat tartva cselekednek - az ismert, általunk kedvelt meséket többször bábozzák, dramatizálják - önállóan barkácsolnak, az elkészült eszközöket felhasználják játékukban - képesek bonyolultabb építményeket önállóan vagy társakkal készíteni VERS, MESE A mese, vers, bábozás, dramatizálás a nyelvi képességek fejlesztésének hatékony eszközei, hozzájárulnak a tiszta beszédhallás, helyes értés, nyelvtanilag helyes beszéd kialakulásához. A mondókák, dúdolók, versek ritmusai a mozgással párosult érzelmi biztonságot, érzéki-érzelmi élményt adnak. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, és egyben feloldást és megoldást kínál. A mesével való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás során belső világot jelenít meg. Ez a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. Elsősorban a beszédértést, a szókincset és az önálló szóbeli megnyilvánulásokat fejlesztjük mesével, verssel, beszélgetéssel, bábozással és egyéb módon. Célunk, hogy gyermekeink egészséges nyelvi fejlődése biztosított legyen. Fontos szempont, hogy életkoruknak megfelelő és nyelvi, kommunikációs zavarukhoz igazodó környezetet teremtsünk a számukra. A gyermekirodalomhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek, az anyanyelvi nevelés módszerei, a kommunikáció fejlesztése az iskolába lépés feltételeit szolgálják. A beszédfogyatékos, beszédhibás és egyéb sajátos nevelési igényű (testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő) gyermekek terápiái folyamatdiagnózisra épülnek, szem előtt tartva az életkori sajátosságokat, a gyermek személyiségét és sérülésének, fejlődésbeli akadályozottságának mértékét. A PEDAGÓGUS FELADATAI: 27

28 - a felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása során érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai és módszertani tudatosság - a nyelvi képességek, készségek fejlesztése, gyakorlása az irodalom eszközeivel (mondókák, kiolvasók, közmondások stb.) - a beszédkedv fenntartására, a gyermekek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére megfelelő figyelmet kell fordítani - nyelvtanilag hibátlan tolmácsolással, anyanyelvünk szépségét felszínre hozó tolmácsolással a szép magyar beszédre nevelünk AZ IRODALMI NEVELÉS CÉLJA: - a gyermek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésük elősegítése irodalmi élmények segítségével - esztétikailag értékes, nyelvileg helyes mesék, történetek, versek megismertetése, megszerettetése - kreatív-alkotó személyiség kialakítása AZ IRODALMI NEVELÉS FELADATA: - mesék, versek megszerettetése - a gyermekek szókincsének, kifejezőképességének bővítése - a belső szorongás, feszültség csökkentése - az olvasás iránti érdeklődés megalapozása - mindennapi mesélés, verselés, dramatizálás legyen közös örömforrás a csoport számára - a gyermekek látókörének szélesítése, értelem, emlékezet és képzelet fejlesztése AZ IRODALMI NEVELÉSHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK: - könyvek, leporellók - bábok - szőnyeg, párna - anyagok, kellékek dramatizáláshoz stb. A PEDAGÓGUS FELADATAI: 28

29 - teremtsen meghitt légkört - legyen nyelvi kifejezésmódja példaértékű - mimikája és gesztusai segítsék a mű megértését - törekedjék e mesék, versek kiválasztásánál a magyar kultúra kincseinek megismertetésére - keltse fel a gyermek könyvek iránti érdeklődését - tegye lehetővé, hogy a gyermek - élmények és gyakorlás hatására - befogadóból előadóvá váljon A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉN: - a gyermekben kifejlődik a mesehallgatás és a vershallgatás iránti igény - képes önállóan felidézni meséket, mondókákat, verseket - szívesen mesél, bábozik, dramatizál - szereti a könyveket és vigyáz rájuk - ismeretekkel rendelkezik a könyvtár használatáról ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK A dalos játék, a gyermekdal, az éneklés a kisgyermek számára örömforrás, érzelmi, értelmi és esztétikai élményt nyújt. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenység során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermeki néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését segíti. Az ének- zenei nevelés elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Célunk a közös éneklés, mozgás, zenei tevékenység örömének megéreztetése, a zenei ízlés esztétikai fogékonyság a zenei anyanyelv megalapozása. A zenei nevelés során Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokra építünk. Elsősorban a néphagyomány gazdag gyermek és népdalkincseiből válogatunk. A dalanyaggal egyenértékűek a mondókák, kisebb szerepet kapnak a műzenei anyagok és más népek dalai. A PEDAGÓGUS FELADATAI: - a felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő kiválasztása 29