Moern pacelmélet Moern pacelmélet ELE ák Közgazaságtuomány anszék Sele Arenn ELE ák Közgazaságtuomány anszék Készítette: H János A tananyag a Gazaság Versenyhvatal Versenykultúra Központja és a uás-ökonóma Alapítvány támogatásával készült az ELE ák Közgazaságtuomány anszékének közreműköésével A tananyag a Gazaság Versenyhvatal Versenykultúra Központja és a uás-ökonóma Alapítvány támogatásával készült az ELE ák Közgazaságtuomány anszékének közreműköésével A kutatás és fejlesztés tevékenyég (K+F) szerepe Új technológa lehetőségek feltárása, amelyek Újabb fogyasztó gényeket elégítenek k Meglévő termékek, szolgáltatások költséget csökkentk K+F következménye: Proftlehetőségek az nnovátor számára Pac erővszonyok, pacszerkezet átrenezőése A kutatás és fejlesztés beruházásokra való ösztönzés és a pac szerkezet összefüggése A schumpeter hpotézs szernt a nagyméretű, pac erővel renelkező vállalatok esetén nagyobb a kutatás, fejlesztés potencál Ez egyszerre jelenthet a hajlanóságot és a lehetőségeket s: Hajlanóság: pac erő fenntartásának jelentősége, lletve az nnovácók előnyenek jobb khasználás lehetősége Lehetőség: nagyobb proftból többet lehet K+F-re forítan A pac koncentrácó és a vállalat méret serkent a K+F beruházásokat? Vagy éppen forítva? A vállalatok mérete és a K+F tevékenység ntenztása között összefüggés csupán korrelácó Az ok-okozat kapcsolat ránya ebből még nem állapítható meg Kreatív rombolás Az újítások ugyanakkor elavulttá tesznek létező termékeket, eljárásokat Éppen a nagyvállalatoknak van a legtöbb vesztenvalója az elavulás matt Mért járnának élen saját tevékenységük csorbításában
A kutatás és fejlesztés moellezése ekntsünk egy pélát arra, hogy az nnovácó mt s jelent közgazaság szempontból, a már megszokott moellezés keretünkben: Az nnovácó a moellben nem jelent mást, mnt költségcsökkentést Megkülönböztetünk rakáls mértékű költségcsökkentést, am egyértelműen monopolhelyzethez vezet Valamnt csekély mértékű költségcsökkentést, am költségelőnyhöz vezet (e felhasználható lesz a versenytársak kszorítására s) Rakáls nnovácó Ha az nnovácónak köszönhetően a határköltség 20-ra csökken, akkor az nnovátor még monopoláron s k tuja szorítan versenytársat Csekély mértékű nnovácó Ha az nnovácónak köszönhetően a határköltség 60-ra csökken, akkor az nnovátor csak akkor tuja kszorítan versenytársat, ha a monopolár alatt áraz (feltéve, hogy Bertranverseny zajlk) ösztönzés Mlyen pacszerkezet kevez a K+F beruházásoknak? Megvalósul-e mnen olyan újítás lehetőség, amely társaalm szempontból előnyös? Vegyük azt az esetet, ahol az nnovatív ötletek rtkák, kívülről aottak (pélául ha K+F tevékenységet végzők nem a pac szereplők, hanem független kutatóntézetek) Ilyenkor tehát az nkumbens monopólumokat nem fenyeget komoly belépés potencál Állítás: 1. Az új belépők által fenyegetettség hányában az nkumbens monopólumok értékelk a legkevésbé a csekély mértékű nnovácókat 2. A jóakaratú ktátor tuná megvalósítan a társaalmlag optmáls nnovácós szntet 3. A versenyző pacon az optmálsnál kevesebb az nnovácó, e több, mnt monopólum esetén Ieáls esetben a társaalm tervező önt el, hogy mely K+F beruházásokat éremes megvalósítan Az nnovácó teljes társaalm értéke alapján önt: V p = 1000/(1 R)
Kérés, hogy a versenyző pacon m valósul meg Az nnovácó proftra gyakorolt hatása alapján önt: V c = 800/(1 R) A fogyasztó többletre gyakorolt hatás nem játszk szerepet Monopólum esetén, ha belépéstől nem kell tartan Ugyancsak az nnovácó proftra gyakorolt hatása alapján önt: V m = 500/(1 R) A fentek alapján tehát, ha a öntéshozók számára az nnovácóból ereő hasznok alapján ől el egy K+F beruházás sorsa, akkor a vállalatok pac ereje nem kevez az nnovácónak: V p > V c > V m A monopólum ugyans, belépés fenyegetés hányában, csak meglévő proftját cserélné nagyobbra, míg a versenyző vállalatok a nulla proftot váltanák poztívra ösztönzés: a Mcrosoft esete Megfgyelhető, hogy a többtermékes vállalatok nkább azon termékekre összpontosítják nnovácós törekvéseket, amelyeken versenyző helyzetben vannak A monopol helyzetben lévő termékek esetén kevésbé nnovatívak A he Economst he meanng of Xbox című ckke (2005. nov. 24.) szernt pélául nem véletlen, hogy a Mcrosoft nnovácós tevékenysége sokkal erőteljesebb az Xbox kapcsán, ahol erős versennyel szembesül, mnt a Wnows operácós renszere vagy az Offce terméke esetén, ahol omnáns helyzetben van Most tegyük fel, hogy az nnovatív ötletek vszonylag gyakorak, maguk a vállalatok s versenyeznek K+F-ben, és bármelykük előállhat egy új ötlettel Ekkor az nkumbens monopólumokat potencáls belépés fenyeget Mnt látn fogjuk, ebben a környezetben a moell következtetése összhangban vannak a schumpeter hpotézssel Legyen a pac kereslet P = 120 Q A monopólum határköltsége 80 Így az ár P = 100, a proft peg 400 Létezk továbbá egy potencáls belépő, ak ha belép, Cournot-verseny alakul k Belépés csak akkor történk, ha skerül K+Fnek köszönhetően költségelőnyre szert tenn
Ha a potencáls belépő megvalósítja nnovácós beruházását, akkor határköltsége 60 lesz Ezen a pacon ez csekély mértékű költségcsökkentésnek mnősül A korábban tárgyalt Cournot-moell alapján, ezen határköltség és pac kereslet mellett a belépést követő egyensúlyban: Az új belépő kbocsátása 80/3 Az ereet monopólum új kbocsátása 20/3 Az új egyensúly ár 86,67 Az új belépő proftja őszakonként 711,11 Az nkumbensé 44,44 A monopólum, ahelyett, hogy megvárná, amíg az új belépő megvalósítja K+F beruházást, és belép a pacra, maga s megvalósíthatja a költségcsökkentő beruházást: Ezzel: Egyrészt saját költsége csökkennek, így nő az őszakonként proftja Másrészt megőrz omnáns pac helyzetét Ekkor őszakonként 900 lesz a proftja Költsége 60, kbocsátása 30, az ár peg 90 A potencáls belépő számára tehát az nnovácó értéke őszakonként 711,1 Az nkumbens számára vszont az nnovácó értéke őszakonként 900 44,44 = 855,56 A monopólum számára tehát ugyanaz a költségcsökkentő nnovácó többet ér, mnt a potencáls belépő számára Ez az eremény összhangban van a schumpeter hpotézssel Általánosabban, a belépő számára az nnovácó egy költségelőnyben lévő uopolsta proftját nyújthatja, ahol C a versenytárs magasabb költsége: ( C c) π e, Ezzel szemben az nkumbens számára az nnovácó lehetővé tesz, hogy a magas költségű uopol szereplő proftja helyett megőrzze a monopol proftot: ( c) ( C, c) m π π A monopolproft peg mng nagyobb, mnt két uopol proft összege, hszen uopólum esetén nagyobb a kbocsátás, és a többlet nagyobb része kerül a fogyasztókhoz (ráaásul esetünkben a uopólum egyk vállalata magasabb költségű s): ( c) > π ( C, c) π ( C, c) m π + Ezért a fent következtetésünk általános érvényű: ( c) π ( C, c) π ( C, c) m π > e e A pac belépés lehetősége tehát lényegesen megváltoztatja az nnovácós ösztönzőket A K+F kaások stratéga eszközzé válnak az nkumbens vállalatok kezében ekntsünk egy olyan moellt, amelyben ez a stratéga eszköz megjelenk önálló öntés tényezőként: Dasgupta és Stgltz moellje
ekntsünk egy Cournot-olgopólumot, ahol a vállalatok a q kbocsátás sznt mellett az x K+F kaásakról s öntenek A K+F beruházásokkal csökkenten lehet a termelés egységköltségét: c = c(x ) A vállalatok proftfüggvénye tehát: maxπ = P Q q q, x ( ) c( x ) q x A korább Cournot-olgopol moellekből már tujuk, hogy egyensúlyban az ár a következőképpen alakul (aott x * mellett): P c P 1 ( x ) s = = n 1 P 1 = c( x ) η η nη A K+F kaások x * optmáls szntje peg ott van, ahol a K+F beruházás határbevétele egyenlő a határköltségével: π c( x ) c( x ) = q 1 = 0 q = 1 x x x Következmény: ujuk, hogy Cournot-olgopólumban a vállalatok számának növekeésével csökken a vállalat szntű kbocsátás Az alacsonyabb egyén kbocsátás peg a K+F beruházás határbevételét csökkent Ematt tehát csökken az x * optmáls, vállalat szntű K+F kaás Az egyén szntű K+F kaások mellett mt monhatunk az parág sznten K+F-re forított összkaásról? Ha ugyans nő a vállalatok száma, akkor az nx * összkaás csökkenő x * mellett s nőhet Hosszú távú egyensúlyban a vállalatok számát a nullproft feltétel határozza meg: ( ) q c( x ) q x = 0 ( ) Q c( x ) Q n x = 0 P Q P Q Átrenezés után kapjuk, hogy: Láttuk továbbá, hogy: [ P( Q ) c( x )] Q = n x ( x ) = P n η P c / Ebből a két egyenletből peg: P n x 1 = n ( Q ) Q η P n x 1 = n ( Q ) Q η Ebből az következk, hogy mnél több szereplős, tehát mnél versenyzőbb egy parág, annál ksebb a bevételarányos K+F kaás Ez az eremény peg összhangban van a schumpeter hpotézssel, mszernt a nem tökéletes verseny kevez az nnovácónak
A K+F kaások és a pacszerkezet a gyakorlatban Az elmélet kutatások alapján tehát nem jelenthetjük k, hogy a pac koncentrácó és a vállalatméret kevez az nnovácónak Bzonyos moellek ezt alátámasztják, azzal a feltevéssel, hogy létezk belépés fenyegetettség, és az nkumbenseknek ematt sok a vesztenvalójuk, így sokat éremes K+F-re költenük Külső belépés fenyegetés nélkül azonban éppen ellenkezőleg, az nkumbens monopólumoknak a legksebb az éreke nnováln A K+F kaások és a pacszerkezet a gyakorlatban A gyakorlatban azt tapasztalhatjuk, hogy számos nnovácó, a számítógépektől az nternetes szolgáltatásokg, ks cégektől ere Lás pélául: az Apple és a személy számítógép, a Halo és a fénymásolás, az e-bay és az nternetes kereskeelem Az aatok alapján úgy tűnk, hogy a K+F tevékenység az parág koncentrácóval együtt növekszk, annak egy bzonyos szntjég Afölött azonban ez a kapcsolat eltűnk, vagy meg s forulhat Innovácók és szabaalmak Az új ötletek, találmányok akkor tunak legnkább a társaalom hasznára váln, ha mnenk számára szabaon hozzáférhetők Ezzel bztosítható, hogy alkalmazásuk ne monopolzálójék, és így a lehető legnagyobb többlet elérését tegyék lehetővé Csakhogy a monopoljog és az abból ereő proft nélkül kevés az ösztönző arra, hogy vállalatok bzonytalan kmenetelű kutatás és fejlesztés tevékenységbe kezjenek, így kevesebb találmány születk Innovácók és szabaalmak A költséges és bzonytalan K+F beruházások ösztönzését szolgálja a szabaalm renszer A törvény szabályozás jól meghatározott szabályok alapján bzonyos őre monopoljogot bztosít a szabaalmak tulajonosanak Kérés: pontosan mlyen szabaalm feltételekkel (hatókörrel), és mennyre őre megítélt monopoljogok bztosíthatják a legmagasabb társaalm hasznosságot? Hol van az újítók és a fogyasztók véelmének egyensúlya? Szabaalmak optmáls őtartama A szabaalm oltalom az Egyesült Krályságban 14+7 év, az USA-ban 20 év, a WO ránymutatása alapján peg legalább 20 évnek kell lenne Ezen őtartamok hosszát azonban részben történelm tényezők határozták meg Mt monhatunk azonban a szabaalmak optmáls hosszáról? A jelenleg törvény szabályozás vajon közel van az optmálshoz? Mérlegeln kell a K+F beruházás megtérülésének lehetőségét, valamnt a szabaalm oltalom lejárta után verseny által generált fogyasztó többletet Szabaalmak optmáls őtartama Ha egy találmány a c költséget x-szel csökkent, akkor a monopol tulajonos számára őszakonként A proftot bztosít A szabaalm oltalom lejárta után a proft eltűnk, e a fogyasztó többlet (A + B)-vel nő Menny eg tartson az oltalom?
Szabaalmak optmáls őtartama Norhaus (1969) moellje bemutatja a szabaalm oltalom hosszabbításából származó előnyöket és hátrányokat: Egyrészt az nnovácót bevezető vállalatok, másrészt később versenytársak és a fogyasztók szempontjából Átváltás van ugyans a K+F tevékenységbe való beruházás ösztönző, valamnt a megszülető, új találmány társaalm hasznosíthatósága között: A hosszabb oltalm ő erősít a K+F ösztönzést, e korlátozza a hasznosíthatóságot Szabaalmak optmáls őtartama Gonoljunk a K+F tevékenységre úgy, mnt egy ötletgyárra, amely aott technológával termel A kbocsátás mérőszáma legyen az, hogy az új ötletek mekkora valószínűséggel vezetnek skeres nnovácóhoz Legyen az ötletgyár költségfüggvénye: C 1 2 ( x) = φ x Ahol x a skeres nnovácó valószínűsége, φ peg a termelés hatékonyságát mér 2 Szabaalmak optmáls őtartama Ha az nnovácó skeres, akkor a szabaalm oltalom őszakára π m proftot bztosít Az oltalom lejárta után feltesszük, hogy valamlyen korlátozott versenyző környezetben egy ksebb, π c proftot tunak elérn a vállalatok: c m 0 π <π Szabaalmak optmáls őtartama A találmány tulajonosa tehát az nnovácóból proftál, melynek jelenértéke függ: A szabaalm oltalom őtartamától Az r szkonttényezőtől És a monopol, valamnt versenyző profttól V rt m ( ) = e π t + 0 Mvel π c <π m, V() -nek növekvő függvénye e rt c π t Szabaalmak optmáls őtartama Mnezek smeretében a K+F beruházásról való öntést a következő célfüggvény maxmalzálásából kaphatjuk meg: max xv Melynek megolása: x 1 2 ( ) φ x ( ) V ( )/ φ x = Mvel V() -nek növekvő függvénye, így az x*() optmáls K+F erőfeszítés s -ben növekvő 2 Szabaalmak optmáls őtartama Most vzsgáljuk meg az új találmányból ereő társaalm hasznosságot Jelölje W m és W c a monopólum és a versenyző pac esetén elérhető társaalm jólétet, am a fogyasztó és az parág szntű termelő többlet összege Ekkor az nnovácó társaalm hasznának jelenértéke: S rt m ( ) = e W t + 0 Mvel W c > W m, S() -nek csökkenő függvénye e rt W c t
Szabaalmak optmáls őtartama A felaat tehát: megtaláln az egyensúlyt a - ben növekvő x*() és a -ben csökkenő S() között A társaalm tervező célfüggvénye: max x 1 ( ) S( ) φ x ( ) Az optmum elsőrenű feltétele: x ( ) x ( ) ( ) ( ) S( ) S = x φ Azaz határhaszon = határköltség 2 ( ) 2 Áttekntő kérések Mlyen poztív és negatív ösztönzők kapcsolónak egy monopólum K+F beruházásahoz? Mtől függ a válasz? Egy Cournot-olgopólumban hogyan hat a vállalatok számának növekeése a K+F beruházásokra? Hogyan alakíthatja át egy pac szerkezetét az nnovácó? Mlyen érvek szólnak a szabaalm oltalom hosszabbítása, lletve rövítése mellett?