DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Lendvainé Décsy Kornélia Márta Veszprém 2007 1
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS A megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét gyermek estében Esettanulmány Pannon Egyetem Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola nyelvtudományi doktori program pszicholingvisztikai alprogram Az alprogram vezetője: Dr. Lengyel Zsolt CSc. tanszékvezető egyetemi tanár 2
AZ ÉRTEKEZÉS CÍME: A megkésett beszédfejlődés lehetségesés kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét gyermek estében Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Lendvainé Décsy Kornélia Márta Készült a Pannon Egyetem Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola nyelvtudományi doktori program pszicholingvisztikai alprogram keretében Témavezető: Dr: Lengyel Zsolt CSc. tanszékvezető egyetemi tanár A jelölt a doktori szigorlaton 100% -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve:... igen Inem... Bíráló neve:... igen Inem...... Elfogadásra javaslom (igen Inem) Bíráló neve:... igen /nem... (aláírás) (aláírás) (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el. Veszprém, 2007. a Bíráló Bizottság elnöke:... A doktori (PhD) oklevél minősítése:... Az EDT elnöke :... 3
Tartalomjegyzék A) KIVONATOK 3 1. Magyar 3 2. Angol 5 3. Német 6 B) KÍSÉRLETI RÉSZ 7 I. Célkitűzés: A megkésett beszédfejlődés okainak felderítése, elhatárolása egyéb beszédprodukciós rendellenességektől szakirodalmi összefoglaló tükrében 7 1. A beszéd 7 2. Az agyfélteke-dominancia 11 3. A beszédészlelés és a beszédmegértés 12 3.1. Kommunikációs nehézségek 14 3.2. Etiológia 14 3.3. Autizmus 15 3.4. Elektív mutizmus 15 4. A megkésett beszédfejlődés 15 5. A szituatív beszéd 16 II. Kutatási terület: A gyermeknyelv és az anyanyelv elsajátítása 17 1. A gyermeknyelvkutatás történetéből 17 2. Kutatási paradigmák 18 2.1. Természetes mintavétel 18 2.2. Kísérletezés 18 2.3. Longitudinális és keresztmetszeti vizsgálatok 19 3. Az anyanyelv elsajátítása 19 3.1. Pszicholingvisztikai összefüggések 20 3.2. Neurolingvisztikai összefüggések 28 3.3. Az írás elsajátítása 31 3.4. Az olvasás elsajátítása 40 4
III. Hipotézisek 44 IV. Módszerek, források 45 V. A konkrét gyermek 46 1. Anamnézis 46 1.1. Az édesanya naplójából 46 1.2. Szakértői vizsgálatok 49 2. Státusz 52 2.1. GMP - diagnosztika 52 2.2. PPVT 69 2.3. Mentális lexikon 71 3. Terápiák 89 3.1. Mozgásterápia 90 3.2. Logopédiai foglalkozások 95 3.2.1. Az iskolaválasztás. A logopédiai üzenő füzet 95 3.2.2. Logopédiai foglalkozások I. 112 3.2.3. Logopédiai foglalkozások II. 114 4. Az iskolában 117 4.1. Az első osztály 117 4.1.1. A taneszközök bemutatás 118 4.1.2. Logopédiai rásegítés 171 4.1.3. Az iskolai teljesítmény tanítói értékelése 174 4.2. A második osztály 178 4.2.1. A taneszközök bemutatása 179 4.2.2. Logopédiai rásegítés 195 4.2.3. Az iskolai teljesítmény tanítói értékelése 197 VI. Folyamatterv 198 VII. A hipotézisek cáfolata, igazolása 199 C) AZ ÉRTEKEZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA 201 D) BIBLIOGRÁFIA 203 E) TÉZISEK 210 E1) Tézisek magyarul 210 E2) Tézisek angolul 215 F) MELLÉKLETEK 220 5
Krisztinek és Lilinek Olyan titoknak fogom fel a nyelvet, mint a természetet, mint tulajdon életemet. Mégis kedvem kerekedik, hogy egyes csip-csup jelenségeit szemügyre vegyem, mint ahogy olykor kisujjamat szemlélem, vagy körmöm fehér vonalkáit, a titok egy-egy érzékelhető szemerjét. (Kosztolányi Dezső) 1
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szeretnék köszönetet mondani Légrádi Krisztinának, Lili édesanyjának, akitől a témát kaptam, és aki ellátott a megfelelő dokumentumokkal. Ugyancsak köszönöm Nyikes Jánosné logopédusnak és Écsiné Dobai Ágnes mozgásterapeutának, hogy lehetőséget biztosítottak számomra foglalkozásaikon a hospitálásra, valamint rendelkezésemre bocsátották a Lilivel kapcsolatos írásbeli feljegyzéseiket. Hálával tartozom előopponenseimnek, dr. habil. B. Fejes Katalin és dr. habil. Navracsics Judit egyetemi docenseknek, valamint a műhelyvitán résztvevőknek, hogy kritikus megjegyzéseikkel segítették munkám javítását. Köszönöm férjemnek, Lendvai Ferencnek, hogy számítógépen kivitelezte azt, amit én elgondoltam. Győr, 2007. december L. D. K. 2
A) KIVONAT 1. A megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét gyermek estében Esettanulmány Az értekezés témája a gyermeknyelv egyik fejlődési zavara, a megkésett beszédfejlődés. Cél a lehetséges okok feltárása és a kizárható okok elkülönítése, majd a terápiás lehetőségek és azok eredményeinek bemutatása egy konkrét gyermek példáján. A kutatási terület a gyermeknyelv, de szükséges a kifejtéshez a nyelv humán összefüggéseit vizsgáló pszicholingvisztikai és neurolingvisztikai kitekintés is. A beszédfejlődés elemzése longitudinális megfigyelésen alapul, mely a gyermekkel való kapcsolattartáson kívül kiegészül a kislány édesanyjának és a terápiás foglalkozások szakértőinek a bevonásával. Az értekezés időszerűsége abban rejlik, hogy napjainkban a nemzetközi vizsgálatok kimutatták, a magyar tanulók szövegértése sok kívánnivalót hagy maga után. A nem megfelelő szövegértés leggyakoribb oka a nem megfelelő beszédértés, beszédértelmezés. Az időben felfedezett beszédzavarok tudatos fejlesztéssel, szinte nyom nélkül megszüntethetők, korrigálhatók. Az értekezés választ keres a megkésett beszédfejlődés kialakulására egy kislány, Lili esetében. Az okok kiderítésére felállított hipotézisek biztonsággal nem igazolhatók, de mégis lehet bennük latens indíték. Lili esetében két olyan jelenség volt, ami nem igazolta a többség statisztikáját: 1. Annak ellenére, hogy későn alakult ki a kézdominanciája, ceruzafogása azonnal jó volt, és mindig szívesen, szépen rajzolt. 2. A színészlelés is a bal agyféltekében van, akárcsak a beszédközpont, a megkésett beszédfejlődése ellenére jól bánt a színekkel. A dominancia kialakulásának késése a kislány esetében is igazolta: 3
1. A síkbeli tájékozódás hiányát: nem tudja melyik a rajzlap felső, alsó széle. 2. A térbeli tájékozódás bizonytalanságát: nehezen igazodott el a saját testén, nem találta a jobb, bal oldalt. 3. A szeriális észlelés visszamaradottságát. A terápiák eredményességére utaló hipotézisek a dolgozatban mind bizonyítást nyernek. A logopédussal már óvodáskorban elkezdték Csabay Katalin Lexi című mesetankönyvének feldolgozását. A könyv feladatául tűzte ki, hogy a beszédészlelésre és a beszédmegértésre a részfunkciók fejlesztésével hat. Az iskoláskor előtti betűtanulással, ahogyan ez Lili esetében is történt, elkerülhető az iskolai kudarc a tanulás területén. Segít az olvasás megszerettetésében. Eleve feltételezte a szerző, hogy a könyvet a logopédus, a gyermek és a szülő együttesen fogja használni. Ez mindenképpen segíti az érzelmi kapcsolat szorossá válását, valamint a gyermeket szívesen olvasó felnőtté neveli. 4
A) ABSTRACT 2. The possible and excludable causes of delayed speech development, as well as, potential therapies and results in the case of a concrete child A case study The dissertation deals with one of the development disorders of children s language: the delayed speech development. It aims to investigate the possible causes and separate them from those that can be excluded, by presenting potential therapies and their results on the example of a concrete child. The main field of research involves children s language, but for elaboration it is also necessary to give an insight into psycholinguistics and neurolinguistics, which deal with the human relations of language. The analysis of speech development is based on a longitudinal observation which is completed - in addition to keeping contact with the child - by involving the girl s mother and the experts of the therapy activities. The dissertation focuses on a topical issue, because international research has revealed recently that Hungarian pupils language comprehension needs to be improved. The most common reason for inadequate language comprehension is the inappropriate speech comprehension and speech interpretation. The speech disorders discovered in time can be eliminated and corrected almost without any trace with deliberate development. The dissertation seeks answer to the emergence of delayed speech development in the case of a girl called Lily. The hypotheses for revealing the causes cannot be justified for sure, although they may be considered as hidden incentives. 5
A) ABSTRAKT 3. Die möglichen und ausschließbaren Gründe für verspätete Sprechentwicklung, Therapiemöglichkeiten und Ergebnisse im Falle eines konkreten Kindes Fallstudie Die Dissertation erörtert eine Entwicklungsstörung der Kindersprache: die verspätete Sprechentwicklung. Die Arbeit erzielt die möglichen Gründe aufzudecken und die ausschließbaren Gründe zu separieren, anschließend die therapeutischen Möglichkeiten und deren Ergebnisse an dem Beispiel eines konkreten Kindes darzustellen. Das Forschungsgebiet fasst die Kindersprache, aber für die Erörterung braucht man auch einen Einblick in das Gebiet der Psycholinguistik und Neurolinguistik, die die humanen Zusammenhänge der Sprache untersuchen. Die Analyse der Sprechentwicklung beruht auf einer longitudionalen Beobachtung, die neben dem Kontakt mit dem Kind auch die Mutter des Mädchens und die Therapeuten in die Untersuchung zuzieht. Die Aktualität der Dissertation besteht darin, dass es heutzutage durch internationale Untersuchungen bewiesen wurde, dass das Textverstehen der ungarischen Schüler Entwicklung bedarf. Der Grund für das ungenügende Textverstehen ist das inadäquate Spachverstehen bzw. Sprachinterpretation. Bei einer richtigen Entwicklung sind die rechtzeitig entdeckten Sprechstörungen fast ohne Spuren zu beseitigen und zu korrigieren. Die Dissertation sucht Antwort auf die Herausbildung von verspäteter Sprechentwicklung im Falle eines Mädchens, namens Lili. Die Hypothesen für das Aufdecken der Gründe sind mit Sicherheit nicht zu beweisen, jedoch können sie als gehinderte Anstösse dienen. 6
B) KÍSÉRLETI RÉSZ I. Célkitűzés: A megkésett beszédfejlődés okainak felderítése, elhatárolása egyéb beszédprodukciós rendellenességektől szakirodalmi összefoglaló tükrében. 1. A beszéd A beszéd a gondolataink megformálásának, továbbításának és feldolgozásának az eszköze. Két nagy része van, amelyek egymással összefüggésben, illetőleg relatív önállóságban biztosítják a beszélést és a beszédmegértést. Az egyik a beszédprodukció, a másik a beszédfeldolgozás. (Forrás: Gósy Mária: A hallástól a tanulásig, 2000, 6.) 1. Ábra A beszéd két folyamata: a beszélés (beszédprodukció) és a beszédfeldolgozás (hallás, -észlelés, -megértés). Ferdinánd de Saussure szerint a beszéd a nyelv létezési formája, megjelenése. Edward Sapir: Ha valaki beszél, azt azért teszi, mert valamit közölni akar. Ez persze korántsem szükségképpen van úgy. Az illető általában valóban mondani 7
akar valamit, az azonban, amit ténylegesen közöl, lemérhetően különbözik attól, amit eredetileg közölni akar. Az illetőről gyakran annak alapján mondunk véleményt, amit nem mond ki, s véleményünket ily módon ösztönösen nem csupán elmondott szavaira alapozzuk. Olvasni tudunk a sorok között még akkor is, ha nem nyomtatott szövegről van szó. (Edward Sapir: Az ember és a nyelv, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1971, 115-116.) Deme László szerint: A beszéd az egyénnek társadalmi érvényű eszközökkel és formában való hangos reagálása külső vagy belső ingerekre; szerepe sőt általában célja is valami belső tartalom kifejezése, s ezáltal a társadalom más tagjainak tájékoztatása és gondolati vagy cselekvésbeli magatartásuk befolyásolása. (Deme László: A beszéd és a nyelv, Tankönyvkiadó, Budapest, 1976, 11.) Mindegyik meghatározás summázata, hogy a beszéd a kapcsolatteremtés eszköze beszélő és hallgató között. Vagyis a beszéd mindig tevékenység, egyfajta működés, amelyet a beszélő állandóan újraalkot. Tehát a beszéd egyéni és egyszeri jelenség is. A beszédnek három tényezője és három funkciója van: Tényezők: a) a beszélő, aki megnyilatkozik b) a hallgató, akihez a megnyilatkozás szól c) a beszéd tárgya, amiről a megnyilatkozás történik. Funkciók: a) a kifejezés: a beszélőre jellemző b) a befolyásolás: ez a hallgatóra irányul c) a tájékoztatás: ennek a külvilág a tárgya A három beszédfunkció mindig egyszerre van jelen, de mindegyik megnyilatkozásfajtában más a domináns. A felkiáltásban a kifejezés, a befolyásolás és a tájékoztatás is lehet a fő mozzanat. Pl. Jaj! Hess!, Reccs! Visszatérve Gósy Mária gondolataihoz, ha a gyermek már elsajátította anyanyelvét, képes a beszéd feldolgozására és létrehozására egyaránt. Mindkét folyamatban tudatosan vagy automatikusan számos részműködés megy végbe. 8
A beszéd szempontjából az agy a felelős a kommunikációért: képes az információk felfogására, tárolására, valamint ezeknek az információknak a megválaszolására. Az agy jobb és bal agyféltekéből áll. A beszéd és a nyelv folyamatait a bal és a jobb agyfélteke együttesen koordinálja, de a beszéd központja a bal féltekében van. A Broca-terület a beszédprodukcióért, a Wernicke-terület a beszédmegértésért felelős. A két agyfélteke közötti összeköttetést a fehérállományból építkező kérges test, a corpus callosum biztosítja. A bal agyféltekében van a fogalomalkotás, a fogalmazás, az irányfelismerés, a látás és a színérzékelés központja. A szó jelentésének felismerésében nagy szerepe van azonban a jobb féltekének. (Forrás: Susan Greenfield: Agyunk titkai, Alexandra, 2000, 154, 162.) Motoros Szomatoszenzoros Wernicke - terület Broca - terület SYLVIUS - ÁROK Hallási 2. ábra A bal agyfélteke a főbb központokkal Vizuális 9
A következő 2.1. -es ábrán látható PET felvételek a nyelvvel kapcsolatos agyterületeket mutatják be működés közben. A felső felvételen a beszéd során aktiválódó területek láthatók, míg az alatta lévőn az látható, hogy számos kéregrész működése egyidejűleg élénkül fel a beszéd létrehozása és a szavak keresése közben. 2.1. ábra Agyterületek működése a beszéd létrehozása és a szavak keresése közben 10
2. Az agyfélteke-dominancia Általában a jobb fülbe érkező szavak felismerése gyorsabb, pontosabb. Ez azt jelenti, hogy a nyelvi feldolgozásban a bal félteke a domináns. Kevés az olyan ember, aki jobb félteke dominanciájú, vagyis a bal fülébe érkező információkat ismeri fel gyorsabban. A félteke dominancia az anyanyelv-elsajátítás során, a nyelvi ingerek hatására alakul ki. Ritkán, de már újszülött korban is előfordulhat valamiféle agyfélteke-dominancia. Az ép fejlődésben feltételezhető egy ún. kritikus időszak. Ez azt jelenti, hogyha a dominancia kialakulása a kritikus időszak után következik be, akkor annak kóros következményei lehetnek. Ezek a beszédfejlődés, az olvasás, az írás elsajátításában és más tanulási folyamatok zavarában jelenhetnek meg. (Gósy Mária: A hallástól a tanulásig, 2000, 9.) Gósy Mária kísérletei bizonyítják, hogy a magyar óvodások felénél már hároméves korban kimutatható az agyfélteke-dominancia. Hat-, hétéves korra elvárható dichotikus tesztekkel a kimutathatóság. (Egyidejűleg két hasonló hangsort juttatunk el mindkét fülbe.) A jobb- vagy balkezesség kialakulása, illetve kialakulatlansága figyelmeztető jel lehet a szülő számára, hogy mi a helyzet a félteke-dominancia terén. A balkezesség legtöbb esetben recesszív öröklődés. Már korán, a hetedik hónaptól felismerhető az egyik kéz dominanciája. Tizenöt hónapos kortól kifejezetté válik. A könnyebb feladatoknál mind a két kezét használja a gyermek. A beszédfejlődéssel egyértelművé válik a kézdominancia. Az írókezet csak hatéves kortól lehet megállapítani. A balkezeseknél a jobb félteke a domináns. Mivel a beszéd és a nyelv központja a bal féltekében van, a jobb félteke dominanciájánál gyakoribb a beszéd késése. A fiziológiás fejlődés során alakul ki a kéz vonatkozásában a dominancia. A nyelvi ingerek hatással vannak rá. Kisgyermek korban gyakori, hogy a gyermek mindkét kezét egyformán használja. Felnőtt korban ambidextert még eddig nem találtak. 11
A beszéd elsajátításában nagy szerepe van az emlékezésnek. Az emlékezés lényege, hogy a múltban átélt események ingerei úgy hatnak ránk, mintha újra megélnénk azokat. Vagyis az emlékképek tulajdonképpen a múltbeli észlelések, élmények reprodukciói. Az ingerek megjegyzéséhez szükséges, hogy létrejöjjön az emléknyom, amely az ismétlések során bevésődik. A gyakori ismétlés biztosítja a mélyebb bevésést. Az emlékezés fejlődik, fejleszthető. Egyéves korban a többször észlelt tárgyakat, személyeket felismeri a gyerek. Sőt, az egy ideje nem látott személyek felismerésére is képes. Ez már emlékezés. Három-, négyéves kor után az egyszeri élmény is nyomot hagy. Az iskolás korra válik legintenzívebbé az emlékezés. Fontos a hosszú távú és a rövid távú memória elkülönítése. Ugyancsak fontos szerepe van a szeriális észlelésnek. A hosszú távú emlékezetnek a tanulásban van jelentősége. Ez valójában az emléknyomok összessége. A rövid távú memóriában összefüggéstelen elemek felidézése történik. A bűvös szám 7 ± 2, rendszerint ennyire vagyunk képesek. A memória elengedhetetlen a betűk elsajátításában. 3. Beszédészlelés és beszédmegértés A beszédmegértés a nyelvi jeleknek megfelelő hangjelenségek észlelését és ennek a jelrendszernek az értelmezését jelenti. Mind a kettő több szintből épül fel, és törvényszerű együttműködésben biztosítják a hallott beszédjelenségek megértését. Ez aktív folyamat, melynek során a hallgató a fülével hallottakat értelmezi: 1. szakasz: a beszédészlelés - a beszédhangok, a hangkapcsolatok felismerése - a szótagok, a szavak azonosítása 2. szakasz: a beszédmegértés - a jelrendszer értelmezése - a szavak, a mondatok, a szöveg felismerése Ez a bonyolult mechanizmus a gyermekkorban alakul ki. Hierarchikus építkezés történik. 12
3. ábra (Forrás: Gósy Mária: A hallástól a tanulásig, 2000, 15.) 1. Az egymásra épülő szinteken végbemenő működés eredményei jutnak egyre magasabb szintre, a végső megértéshez, az értelmezéshez. 2. Párhuzamosan zajlanak a működések a különböző szinteken, csaknem egyidejűleg az összes eredmény a legmagasabb szintre kerül, bekövetkezik a végső megértés, az értelmezés. 3. Csaknem párhuzamosan zajlanak a működések a különböző szinteken, így egy időben az összes eredmény a legmagasabb szintre jut. Az első folyamat: a) az anyanyelvét elsajátító gyermek beszédmegértésekor, b) felnőttkorban a nehezebb szöveg feldolgozásakor történik. 13
A második folyamat: a) a nagyobb gyermek, b) a felnőtt beszédmegértésében megy végbe. A beszédmegértés folyamatai felülről lefelé is működhetnek. Bizonyos helyzetekben középpontba kerül a jelentés, s a meglévő ismeretekkel és előfeltevésekkel együtt alakul ki a megértés. Ekkor az alsóbb szinteken ellenőrzés következik be. A szavak kezdetének és végének meghatározása nem könnyű feladat a kisgyermek számára, de három-, négyéves korra már ezt is elsajátítja. A szegmentálás a szavaknál kisebb elemek azonosítását jelenti: a szótagok, a hangkapcsolatok, a beszédhangok felismerése csak hat-, hétéves korban következik be. 3.1. Kommunikációs nehézségek A beszédzavarok mindig együtt járnak a beszélő pszichés problémájával, gyakori ok a pszichogén afónia. Nyelvi zavarok is kialakulhatnak a beszédzavarok következtében. Fordítva is végbemehet a folyamat, a beszédzavar pszichés következménye lehet a dadogás vagy a hadarás. Ritkán fordul csak elő, hogy a beszédzavar mögött nem áll nyelvi zavar. A beszéd sérülése és/vagy gátoltsága komplex lelki működési zavarhoz vezethet. 3.2. Etiológia Ok szerinti kategóriák: a) organikus eredetű beszédzavarok (pl.: a hangképző szervek sérülése, hallássérülés, idegrendszeri zavar) b) funkcionális beszédzavar (autizmus) c) pszichés eredetű beszédzavarok: pszichogén afónia (lelki eredetű kóros hangtalanság) d) környezeti tényezők okozta beszédzavarok (ingerszegény környezet) A zavar keletkezési körülményei: a) veleszületett zavar: fejlődési diszfázia b) szerzett beszédzavar: afázia 14
A beszédfolyamat zavarai: a) a zöngeképzés zavarai b) a beszédprodukció zavarai c) a beszédészlelés zavarai d) a beszédmegértés zavarai e) a beszédindulás zavarai A beszédzavar nemcsak gyermekkorban, hanem később is kialakulhat. 3.3. Autizmus Röviden viselkedési zavart jelent, de sokkal komplexebb tünetegyüttes jellemzi az autista gyermeket, felnőttet. Vezető tünete a nyelv, illetve a beszéd változóan korlátozott használata. Az autisták kommunikációja erősen szituációés személyfüggő. A beszédzavar oka a nem ép intellektus. A neurológiai zavarokhoz nyelvelsajátítási zavarok is társulnak. A gesztusnyelv azonban akkor is működik, ha a gyermek a verbális kommunikációt visszautasítja. Beszélni nem hajlandó, de a verbális utasításokat végrehajtja. Sokszor nehéz elkülöníteni az autizmust és a diszfáziát. 3.4. Elektív mutizmus Előfordul, hogy a gyermek beszédmegértése és beszédprodukciója ép, mégis visszautasítja a beszédet. Csak kiválasztott személyekkel, bizonyos helyzetben, bizonyos időpontban kommunikál. Gyakoriak a pszichés kísérő tünetek. A gyermekkori beszédzavarok többsége anyanyelv-elsajátítási zavar, de előfordulhatnak ebben a korban is nem elsajátítási, hanem szerzett beszédzavarok, mint például a hirtelen jelentkező dadogás. 4. A megkésett beszédfejlődés, diszfázia A diszfázia jelentése: nem beszélés. Chomsky már 1974-ben utal arra, hogy genetikailag kódolt az emberben a beszéd indulása és fejlődése. Az időzítés szerepe azonban vitathatatlan. A normális beszédmegindulás kezdete a lányoknál kettő, a fiúknál kettő és fél éves korra tehető. (A nemi különbség valószínűleg a terhességi hormon eltérő hatásából fakad, de ezt még nem 15
bizonyították.) A diszfáziás gyermek ebben a korban még egyáltalán nem beszél, vagy a holofrázisok időszakában van, azaz csak néhány szót mond. Ha a kisgyermek a normális kezdetekhez késést mutat, akkor fejlődési diszfáziáról, azaz megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Sokáig a beszédprodukció késését hangsúlyozták, de mára már világossá vált, hogy mind a beszédfeldolgozás, mind a beszédprodukció késéséről van szó. A beszéd késésének oka lehet örökletes neurológiai zavar, mentális retardáció, agyi károsodás, sőt ingerszegény környezet is. Mivel az okok is sokfélék, a diszfázia is minden esetben más és más. 5. Szituatív beszéd A megkésett beszédfejlődésű gyermekek sokszor használnak kézjeleket, sajátos gesztusokat, akár testjeleket is. A gyermekek non verbálisan válaszolnak a felnőtt verbális jelzéseire. A felnőtt környezet és a gyermek között kialakulhat bizonyos kétnyelvűség. Fontos kérdés, vajon létezhet-e az emberi tudatban a nyelv beszéd nélkül. Steinberg 1993-ban kijelentette, hogy egy személy akkor van a nyelv birtokában, ha egyformán képes jelekkel és beszéddel is kommunikálni. (Ilyen a siketek által használt jelelés is.) Gósy Mária vizsgálatai igazolták, hogy ezek a gyerekek komplex beszédfolyamatot igyekeznek tolmácsolni. A beszélni még nem tudó kisgyermek beszédmegértésére a globalitás jellemző. A feldolgozási folyamatot az adott beszédhelyzetek, a mozdulatok és a mimika biztosítja. 16
II. Kutatási terület: A gyermeknyelv és az anyanyelv elsajátítása Az ember nyelv nélkül legfeljebb biológiai lény a társadalomban. (Lengyel Zsolt: A gyermeknyelv, 1981, Gondolat) 1. A gyermeknyelvkutatás történetéből A vizsgálódások több mint 2000 évre tekintenek vissza. Titoknak s egyben csodának is tartották az anyanyelv megértésének és beszélésének a folyamatát. Különösen a tudósokat és az uralkodókat foglalkoztatták ezek a kérdések. Sokakban felmerült, hogy a nyelvi ontogenezis, a gyermeki nyelvfejlődés segíthet-e az emberi faj nyelvi fejlődésének, a nyelvi filogenezisnek a megértésében. Sok párhuzam, sőt hasonlóság fedezhető fel a csecsemő nyelvelsajátítása és a nem emberi főemlősök hangképző szervei között. Nagy Akbar indiai mogul (1542-1605) figyelemre méltóan korszerű nézeteket vallott a témáról. Azt gondolta, hogy a beszéd mások beszédének a megfigyelése útján alakul ki, és hogy a minden emberi érintkezéstől elzárt gyermekek nem képesek beszélni. Egy korabeli perzsa beszámoló, Abúl-Fazi Akbarnamája, így beszéli ezt el: Amikor valaki, aki ezt hallotta, nem hitt neki, meggyőzésképpen szerájt (palotát) építtetett egy olyan helyen, ahová emberi hangok nem értek el. Az újszülötteket itt helyezték el kísérletképpen, s becsületes és dolgos őrök őrizték őket. Egy ideig csak néma dajkákat engedtek be hozzájuk, mivel ezek becsukták a beszéd kapuját, a helyet a köznyelv Gang Mahainak (némaháznak) nevezte. 1582. augusztus 9-én Akbar vadászni indult. Azon az éjjelen Faizabadban szállt meg, s másnap néhány külön kísérővel a kísérlet házához ment. Nem hagyta el sírás a csendnek a házát, s beszéd sem hallatszott ki onnan. Négyéves koruk ellenére a gyermekek nem birtokolták a beszéd talizmánját, s a némák zaján kívül más nem hagyta el a szájukat. (Forrás: Crystal, D.: A nyelv enciklopédiája 2003; 286. H. Beveridge, 1897-1910, 581-582.) 17
A szülők mindig nagy szeretettel és érdeklődéssel figyelik gyermekük/gyermekeik nyelvelsajátítását. Nagyon sokan közülük naplóban rögzítik tapasztalataikat. A 20. században a magnetofon megjelenés nagy áttörést jelentett a kutatások, megfigyelések területén. A 21. század nagy felfedezése a beszédgén, amely a 10-es kromoszómán található. Nemcsak az emberben, hanem más emlősökben is megtalálható. 717 aminosavból áll, s ezek közül mindössze háromban van különbség az ember és az állat között. 2. Kutatási paradigmák A gyermeknyelvet a nyelvészet és a pszichológia is a saját megközelítésében tanulmányozza. Változatos módszereket alkalmaznak, s az életkora a gyermekeknek is szintén nagyon eltérő. Két alapvető kutatási paradigmát (bizonyításra alkalmas példa) kell megkülönböztetni: a természetes mintavételt és a kísérletet. 2. 1. Természetes mintavétel Ismerős környezetben rögzítik a gyermek spontán nyelvhasználatát. Általában ez otthon történik. Néha zavaró körülményként hatnak a technikai eszközök (filmezés, magnetofon), valamint a kutató jelenléte is gátló tényező lehet. A módszer korlátai: bár a beszédképzés jól nyomon követhető, a beszédértésről nem ad pontos képet. Lehetséges, hogy a mintából fontos jellegzetességek kimaradnak. 2. 2. Kísérletezés Ezt a módszert inkább a pszichológia alkalmazza. A kutató, miután felállította hipotézisét, hogy a gyermek hogyan képes a nyelv valamely aspektusát megérteni és feldolgozni, megfelelő feladatsort dolgoz ki. Általában csoportokban végzik a kísérletet. Az eredményekből statisztikai elemzés készül, melyek vagy alátámasztják, vagy cáfolják a hipotézist. Az általánosítás nem 18
könnyű feladat. Az eltérő kísérleti szituációk és módszerek más-más eredményt hozhatnak. 2. 3. Longitudinális és keresztmetszeti vizsgálatok Longitudinális vizsgálatról beszélünk, ha bizonyos időn keresztül ugyanannál a gyermeknél több változót folyamatosan vizsgálnak. A legtöbb vizsgálat ilyen jellegű. A keresztmetszeti vizsgálat különböző korú gyermekcsoportokban történik. Egy változókészlet feltérképezése a cél. Minden életkorban más-más személy megfigyeléséről van szó. 3. Az anyanyelv elsajátítása Az anyanyelv a gyermekkorban elsajátított kommunikációs eszköz, amely a nyelv hangzó változatának, a beszédnek a produkcióját, vagyis a beszélést, a beszéd feldolgozását, azaz mások hangos közlésének az észlelését, megértését jelenti. (Gósy Mária: A hallástól a tanulásig, 2000, 31.) A gyermek nyelvében sajátosan alakul a beszédprodukció és a beszédmegértés kapcsolata. A beszédmegértés megelőzi a beszédprodukciót. Az anyanyelvre is igaz mindaz, amit az idegennyelv-tudásról állítunk: többet megértünk, mint amennyit használni tudunk. Két-, hároméves korig gyorsabb és szembetűnőbb a beszédprodukció fejlődése. Szoros kapcsolatban fejlődik az artikulációs és percepciós bázis. Az artikulációs bázis kialakulása biztosítja az anyanyelvi beszédhangok, hangkapcsolatok pontos kiejtését, a percepciós bázis pedig a mások által kiejtett beszédhangok, szavak, mondatok értelmezését, megértését szolgálja. Az újszülött kéthetesen meg tudja különböztetni az emberi beszédhangot a környezet más zajaitól. Kéthónaposan már az érzelmeket is észleli. Ezt követi a gőgicsélés, ami a beszéd előkészítését szolgálja. 19
3.1. Pszicholingvisztikai összefüggések 3. 1. 1. A beszédmegértés Kezdete a jelek és a jelek viszonyának felismerése. Pl.: a mama morféma az édesanya személyével kapcsolódik össze. Az egyéves gyermekre még a globális beszédmegértés jellemző. Természetesen ez szituáció- és kontextusfüggő. A figyelmeztetések mindig hasonló, veszélyt rejtő szituációkban hangzanak el. Így a feldolgozás egyszerre két úton megy végbe: akusztikai-fonetikai (hangok és szupraszegmentális eszközök érzékelése), valamint morfológiai-szintaktikai szinten is. Jellemző a kulcsszó-stratégia : a gyermek a számára felismerhető elemeket azonosítja. Pl.: Vigyázz! Leesel, beütöd a fejed! A gyermek mentális lexikonában ekkor még kétféle kód van jelen. Egyik a felnőttnyelvi, vagyis a valódi, konvencionális hangsor, a másik a gyermeknyelvi megfelelője. Kétéves kor után ugrásszerű fejlődés következik be. A hároméves gyermek a látottakat, vagyis a vizuális információt is felhasználja. Sőt, már a saját tapasztalatok, a logika és az érzelmek is szerepet játszanak a beszédfeldolgozásban. Fontos befolyással van a beszédprodukcióra a lelkiállapot is. A három-, négyéves gyerekek sokszor még nem vagy nehezen különböztetik meg az e, i és ö magánhangzókat. Helytelenül képzik az ö, ő, ü, ű hangzókat. Természetesen könnyebb a felismerés, ha a beszédészlelés pontos. Cél, hogy az iskolakezdésre pontos legyen az artikuláció. A szókincs nagyságának megállapítása nem egyértelmű. A szülői naplók, a longitudinális megfigyelések, a különféle diagnosztikák más-más eredményre jutnak. Csak becsült, -tól -ig határról lehet beszélni, és ez hároméves korban: 150-2500 szó. Természetesen a kis szókinccsel rendelkező gyermek fejlesztésre szorul. 3. 1. 2. A beszédészlelés és a beszédmegértés zavarai Ezek elsősorban működési zavarok. Sokáig rejtve maradhatnak, mert nagy a lehetősége a kompenzációnak. Az idejében nem felfedett zavarok kudarcok sorozatát eredményezhetik: pl.: 20