A VASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA

A VASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA 2005

Készítette a Vasi-Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megbízásából, a Vas Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával a Pannon Projektum Térség és Humánfejlesztő Bt. A program helyzetelemzését készítette (2003): Palkovits István (külső szakértő) A program koncepcióját készítette (2003): Halinka Péter (Pannon Projektum Bt.) A program stratégiai és operatív programrészét készítette (2003): Kovács István (Pannon Projektum Bt.) Halinka Péter (Pannon Projektum Bt.) A program frissítését elvégezte (2005): Halinka Péter (külső szakértő) Közreműködött (2005): Szabó Réka (Pannon Projektum Bt.) Joós Attila (Pannon Projektum Bt.)

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 3 I. Helyzetelemzés... 6 1. Bevezetés... 7 1.1. Területi lehatárolás... 7 1.2. A fejlesztés külső feltételrendszere... 8 1.2.1. Nemzetközi és európai trendek... 8 1.2.2. Hazai trendek... 8 1.2.3. Területfejlesztési tervezési és programozási dokumentációk térségi hatása... 8 2. Természeti adottságok, térségi erőforrások... 10 3. A kistérség társadalmi területi folyamatai... 12 3.1. A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása... 12 3.1.1. Demográfia... 12 3.1.1.1. A népességszám alakulása és összetevői... 12 3.1.1.2. A népesség szerkezete... 15 3.1.2. A humán infrastruktúra kistérségi alakulása... 24 3.2. A gazdaság területi folyamatai... 27 3.2.1. Általános jellemzők... 27 3.2.2. A gazdasági szerkezetről... 30 4. Környezetállapot... 35 5. Műszaki infrastruktúra alakulása... 37 5.1. Közlekedési hálózatok... 37 5.2. Kommunális infrastruktúra... 38 5.3. Energia ellátás... 40 5.4. Hulladékgazdálkodás... 40 5.5. Távközlés, média... 40 5.6. Lakáshelyzet... 41 5.7. Telephelykínálat... 41 6. Kistérségi kulturális értékek... 43 6.1. Kulturális örökség... 43 6.2. Kistérségi civil szféra... 46 7. Esélyegyenlőség kérdései... 50 7.1. Vallási és nemzetiségi megoszlás... 50 7.2. Nők esélyegyenlősége... 52 7.3. Vidéki fekvésből eredő hátrányok... 53 8. A kistérség településhálózata és térszerkezete... 53 8.1. Településhálózat, térszerkezet, térkapcsolatok... 53 8.2.Települések munkahelyi (gazdasági migrációs) térképe... 54 9. Fejlesztési koncepciók, programok és tervek... 55 9.1. Települési szintű tervezés; koncepciók és elvárások... 55 9.2. Kistérségi tervezési dokumentációk... 56 10. SWOT-analízis... 61 10.1 Erősségek, gyengeségek, veszélyek, lehetőségek... 61 10.2 Stratégiai irányok... 64 II. Koncepció... 71 3

II. 1. A területfejlesztés fő céljai és irányai... 72 II.1.1. A területfejlesztési program célrendszere... 72 II.2. Várható hatások követelmények a monitoringgal szemben... 75 II.3. Köztes értékelés prgram aktualizálás (2005)... 75... 77 III. 1. A programalkotás módszertana... 78 III. 2. A stratégiai és operatív program felépítése, struktúrája... 78 III. 3. Kapcsolódás egyéb programozási dokumentumokhoz... 86 III. 3. 1. Nemzeti szintű tervezés... 86 III. 3. 3. Regionális szintű tervezés... 86 III.4. Stratégiai és operatív programok... 87 III.4.1. A stratégiai programok szerkezete... 87 III.4.2. Az operatív programok szerkezete... 88 I. Gazdaságfejlesztés... 89 I.1. Agrárgazdaság fejlesztése operatív program... 96 I.1.1. Térségi földbirtokrendezési (kataszter) program... 96 I.1.2. Erdőtelepítés és -hasznosítás program... 97 I.1.3. Alternatív agrárgazdaság fejlesztése... 97 I.1.4. Térségi agrárinformációs- és marketingprogram... 98 I.2. Turizmusfejlesztés operatív program... 99 I.2.1. Vallási turizmus fejlesztése... 99 I.2.2. Vízi turizmus fejlesztése... 100 I.2.3. Aktív turizmus tematikus utak kialakítása... 101 I.2.4. Gyógy- és rekreációs turizmus fejlesztése... 101 I.2.5. Kerékpáros turizmus fejlesztése... 102 Térségi gazdaságfejlesztés háttérfeltételeinek megteremtése... 103 I.3.1. Információs pontok kiépítése... 103 I.3.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése... 104 I.3.3. Térségi összefogás és együttműködés a gazdasági élet szereplői között... 104 I.3.4. Vállalkozói Inkubátor program... 105 I.3.5. Közösségi gazdaságfejlesztés... 105 I.3.6. Térségi befektetés-ösztönző program... 106 II. Humánerőforrás-fejlesztés... 107 II.1. Örökségvédelem... 111 II.1.1. Hagyományőrzés... 111 II.1.2. Épített örökség védelme... 112 II.1.3. Kulturális- és rendezvénykínálat bővítése... 112 II.2. Térségi együttműködési háló fejlesztése... 113 II.2.1. Civil társadalom erősítése program... 113 II.2.2. Teleházak hálózatának kialakítása... 114 II.2.3. Térségi közmunka program... 115 II.3. Térségi szociális program... 115 II.3.1. Tranzit foglalkoztatási program... 116 II.3.2. Vállalkozóvá válás erősítése... 116 III. Infrastruktúra-fejlesztés... 118 III.1. Műszaki infrastruktúra fejlesztése... 121 III.1.1. Közvilágítás fejlesztése... 121 III.1.2. Belterületi utak, járdák... 121 III.1.3 Külterületi, mezőgazdasági úthálózat... 122 III.1.4. Településeket összekötő utak... 122 III.2. Humán infrastruktúra fejlesztése... 123 III.2.1. Kábel TV hálózat fejlesztése... 123 III.2.2. Közösségi rádió... 124 III.2.3. Szociális háló fejlesztés... 124

III.2.4. Oktatási rendszer fejlesztése... 125 IV. Természet- és környezetvédelem... 126 IV.1. Környezeti terhelés csökkenése.... 129 IV.1.1. Szennyvíz-program... 129 IV.1.2. Hulladékgazdálkodás... 129 IV.1.3. Megújuló energia hasznosítása... 130 IV.2. Környezeti aktivitás növelése... 131 IV.2.1. Csörnöc-Herpenyő-menti Tájvédelmi Körzet kialakítása, fejlesztése... 131 IV.2.2. Környezetvédelmi monitoring rendszer létrehozása... 132 IV.2.3. Környezettudatosság növelése a lakosság körében... 132 V. Településfejlesztés... 133 V.1. Települési vonzerő program... 135 V.1.1. Tudatos települési tervezés és végrehajtás... 135 V.1.2. Otthonteremtés támogatása... 135 V.1.3. Zöldterület-gazdálkodás, közösségi terek kialakítása... 136 VI. Esélyegyenlőség... 137 VI.1. Kisebbségek esélyegyenlősége operatív program... 141 VI.1.1. Nemzetiségi és vallási kisebbségek... 141 VI.1.2. Fogyatékosok... 141 VI.2. Nők esélyegyenlősége operatív program... 142 VI.2.1. Női esélyegyenlőséget biztosító háttér-infrastruktúra fejlesztése... 142 VI.2.2. Egyéb esélyegyenlőséget biztosító intézkedések... 143 VI.3. Vidéki fekvés hátrányainak ellensúlyozása operatív program... 143 VI.3.1. Integrált intézkedések az elérhetőség javítása érdekében... 144 VI.3.2. Falugondnoki hálózat fejlesztése... 144 III.5. Indikatív forrástérkép... 146 III.6. Összefoglalás... 153 III.7. Zárszó... 155 MELLÉKLET... 156

I. HELYZETELEMZÉS

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 1. BEVEZETÉS 1.1. Területi lehatárolás A Vasvári kistérség Vas megye déli részén helyezkedik el, 474 km 2 területtel a megye harmadik legkisebb kistérsége. Összesen 23 település, ebből egy város (Vasvár) és 22 község alkotja. (1. ábra) Relatív földrajzi fekvése hazánkon belül szerencsés, amennyiben a Nyugat- Dunántúlon, viszonylag közel az osztrák (Európai Uniós) és szlovén határhoz helyezkedik el, igaz jelentős távolságra a fővárostól. Ugyanakkor viszont Vas megyén belül bizonyos értelemben periférián, amennyiben a legdinamikusabb pólusoktól (Szombathely-Kőszeg agglomerálódó térség, Sárvár) viszonylag távol, s több pólus vonzáskörzetének peremén van. Mindez különösen az erősebb vonzások érvényesülése - azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben nem kellőképpen érvényesültek az EU-hoz közeli fekvés előnyei, viszont regionális besorolása alapján a kistérség megítélése ( hivatalos versenyképessége ) - a realitásoktól kissé elszakadó módon - országosan kedvező volt. Mindebből az következik, hogy a kistérség fejlődése nem követte (komoly erőfeszítések és jelentős eredmények ellenére) a régió és Vas megye fejlődésének ütemét, attól kissé elmaradt, így pozíciója a régión belül romlott. 1. ábra: A kistérség földrajzi helyzete és az érintett Vassurány Váttelepülések Kemenessömjén Gencsapáti Söpte Kemenesmihályfa Bucsu SÁRVÁ Nemesbőd R Nagysimonyi Tokorcs a Torony Bögöt Porpác Csénye Sitke CELLDÖMÖLK Dozmat S Győr-Moson-Sopron Vép meg ye Kősz Csep Répce Mesteri Bozzai Kenéz Megyehíd eg reg lak atár SZOMBATHEL Bü k Ikervár Kemeneskápolna Y Táplánszentkereszt Sárv Celldöm ár ölk Sótony SZOMBA Veszprém GérceVásárosmiske Nemeskocs THELY keresztes AUSZTRI Pecöl János Nárai A megye háza Tanakajd Köcsk Horvátlövő Vasv Vasszécsény Nyőgér Boba Körm ár end Balogunyom Csempeszkopács Szentgott Egyházashetye hárd ornóapáti Meggyeskovácsi Őriszentp Zala megye éter Káld SZLOVÉNI SorkikápolnaNemeskolta Bejcgyertyános Borgáta Kemenespálfa A Ják Kisunyom Rábatőttős Kissomlyó Sorokpolány Sorkifalud Rum Egervölgy Gyanógeregye Jánosháza Vashosszúfal Duka Zsennye Kám Egyházasrádóc Szemenye Hosszúpereszteg u Szentpéterfa Nemesrempehollós Püspökmolnári Rádóckölked Rábahídvég Csipkerek Bögöte Nemeskeresztú Alsóújlak Nagykölked Egyházashollós Keléd Molnaszecsőd Csehimindszent kamindszent Harasztifalu Vasvár Oszkó Magyarszecsőd Vasalja CsehiMikosszéplak Döröske Magyarnádalja KÖRMEND Pácsony Kemestaródfa Szarvaskend Döbörhegy Olaszfa Nagymizdó Bérbaltavár Halogy Hegyhátszentpéter sákánydoroszló Katafa Gersekarát PetőmihályfaGyőrvár Daraboshegy y Nádasd Nagytilaj Hegyhátsál Andrásfa Ivánc Felsőmarác Halastó Hegyháthodász Sárfimizdó Telekes átszentmárton Őrimagyarósd Szőce Viszák I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 1.2. A fejlesztés külső feltételrendszere 1.2.1. Nemzetközi és európai trendek A Kistérség fejlődésére és fejlesztésére ható külső tényezők sorában alapvető meghatározottságot jelent az a világgazdaság fejlettebb részéből - így a hazánkkal határos Európai Unióból kiinduló egységesülési folyamat, melyet összefoglaló néven általában globalizáció néven szoktak említeni. A globalizáció által meghatározott legfontosabb trendek közt szokás említeni az új gazdaság térnyerését ezzel összefüggésben az e-üzleti formák gyors fejlődését, a tömegtermelés kevésbé fejlett országokba való kitelepítését és a globális nagyvállalatok, a multik terjeszkedését -, az információs-informatikai robbanást - ezzel együtt a tudásalapú fejlődés megjelenését -, a biotechnológia robbanásszerű fejlődését, stb. Tekintve, hogy a globalizációnak nevezett folyamat egyik legfontosabb jellemzője éppen az, hogy gyakorlatilag a világgazdaság egészére, annak minden ágazati és területi szegmensére kihat, így hazánk s benne bármely területi egység fejlesztési elképzeléseinek rendszerbe foglalásakor annak hatásaival feltétlenül számolni kell. Hasonlóképpen figyelembe kell venni, hogy hazánk uniós csatlakozásával az egységes európai piac és tér tagjai közé integrálódik, mely folyamat bizonyára sok előnnyel, de ezzel együtt számos sok esetben előre nem is látható nehézséggel járhat. Mindenképpen szükséges azonban, hogy a térség eddigi fejlődését az uniós csatlakozás szemszögéből is megvizsgáljuk, s fejlesztési elképzeléseit és rendszerét a csatlakozás figyelembe vételével alkossuk meg. 1.2.2. Hazai trendek A rendszerváltással Magyarországon megindult dinamikus változási folyamatok egyik gócpontja közismerten a nyugati határmente: e térség, illetve e sávon belül egyes települések váltak az ország térszerkezetében bekövetkezett átrendeződés egyik nyertesévé, mind a pozitív trendek hozadékai, mind a negatív mellékhatások mérsékeltsége tekintetében. Így az ismét előnyössé váló földrajzi helyzet, annak szerteágazó pozitív hatásai, a humán tényezők minősége, az örökölt gazdasági szerkezet, a társadalmi konfliktusok viszonylagos mérsékeltsége és egyéb adottságok következtében ma Vas megye gazdasága országos viszonylatban jóval átlag feletti feltételek között jóval átlag feletti prosperitást mutat. Az általános megítélés alapját képező kedvező statisztikai mutatókkal szemben azonban számos érv és tapasztalati tény hozható fel, melyek alapján jóval árnyaltabb és ellentmondásosabb kép festhető. A megfigyelhető prosperitás mögött egy erősen polarizált, duális jellegű, egyes szektoraiban jelentős versenyképességi, gazdálkodási problémákkal terhelt gazdasági bázis, ennek hátterében pedig számos pozitívuma mellett - egy kedvezőtlen demográfiai trendekkel és jelentős infrastrukturális hiányosságokkal terhelt társadalmi-települési környezet áll. 1.2.3. Területfejlesztési tervezési és programozási dokumentációk térségi hatása A fejlesztés külső feltételrendszerét a különböző területfejlesztési programozási dokumentumok is nagyban meghatározzák. Ezek közül a Program bevezetésében mindenekelőtt a hatásában talán legjelentősebbet, Vas megye területfejlesztési programját ismertetjük röviden míg az ennél is magasabb szintű tervezési dokumentációkat a stratégiai és operatív program vonatkozó részében; a helyi szintű tervezés meghatározottságait pedig I. Helyzetelemzés 8

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja annak térségi jelentősége miatt a Helyzetelemzés önálló fejezetében ismertetjük (ld. 8. fejezet - Fejlesztési koncepciók, programok és tervek). A fent említett trendek, kihívások árnyékában született meg 2001-ben összhangban a régió középtávú területfejlesztési koncepciójával és programjával - Vas megye területfejlesztési programja, mely középtávon keretéül szolgál a fejlesztési tevékenységnek - nemcsak megyei, de kistérségi és sok tekintetben települési szinten is. E program a következő a kistérség számára is iránymutató prioritásokat fogalmazza meg: (1) Humán erőforrások fejlesztése (2) A gazdaság versenyképességének erősítése (3) Megyeépítés; külső kapcsolatok belső kohézió erősítése (4) Az életminőség javítása A prioritások szem előtt tartása és az azok alapján megfogalmazott programokhoz (1. táblázat) kapcsolódás lehetőségeinek keresése megkerülhetetlen követelmény a kistérségi fejlesztési program számára. 1. táblázat: Vas megye területfejlesztési programja, stratégiai és operatív programok Humán erőforrások fejlesztése Felsőoktatás, kutatásfejlesztés Komplex felsőoktatás-fejlesztési program Kutatás-fejlesztési kapacitás növelése, kutatóhelyek kialakítása Minősített szakemberek megtartása, idevonzása Munkaerőpiac fejlesztése A gazdaság versenyképességének erősítése Megyeépítés; külső kapcsolatok, belső kohézió erősítése Az életminőség javítása Vállalkozásfejlesztés Elérhetőség javítása Természet- és környezetvédelem Kis- és középvállalkozások fejlesztése Klaszter-program Ipari parkok, kisvárosi és községi ipari területek támogatása Innováció-orientált gazdaságfejlesztés Információs, informatikai program Innovációs fejlesztési intézményhálózat kiépítése Az életen át tartó tanulás feltételeinek a létrehozása Egyenlő esély program Alap- és középfokú oktatás fejlesztése Innovációs befektetési program Alkalmazott K+F kapacitás növelése Turizmusfejlesztés A megye külső elérési viszonyainak Szennyvíz- és hulladékprogram, javítása energiagazdálkodás Megyén belüli összeköttetések Vízbázisok védelme, árvíz-, javítása belvízvédelem Utazási feltételek, szolgáltatási Védett területek kiterjesztése, színvonal emelése magasabb szintre emelése Agrár- és vidékfejlesztés, Egészségügyi és szociális belső kohézió erősítése program funkciók erősítése Kistérségi intézményrendszerek és együttműködések fejlesztése, informatikai hálózat létrehozása Szakképzés-fejlesztés (kereslethez Gyógy- és termálturizmus program A megye nemzetközi kapcsolatrendszerének igazodás, rugalmasság) kiszélesítése Minőségbiztosítás az alap- és Vidéki turizmus fejlesztése Regionális kapcsolatok, régióépítés, középfokú oktatásban Szombathely regionális szerepkörének erősítése Egészségmegőrzés, Idegenforgalmi termékfejlesztés és egészségnevelés marketing Forrás: Vas megye területfejlesztési programja, 2001.1. Bevezetés Agrár- és vidékfejlesztési program A megye ellátási rendszerének eredményesebbé, gazdaságosabbá és hatékonyabbá tétele Településhálózat fejlesztése, kisvárosi Minőségfejlesztés, minőségbiztosítási rendszerek működtetése Megyei szociális program. Külső kapcsolatrendszer Kulturális értékek őrzése erősítése és erősítése Megyei EU integrációs stratégia elkészítése Épített környezet védelme, kastélyprogram, falumegújítás Önszerveződések, civil szféra, hagyományőrzés támogatása A megye kulturális arculatának erősítése I. Helyzetelemzés 9

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 2. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TÉRSÉGI ERŐFORRÁSOK A Vasvári kistérség természetföldrajzi besorolása és nevezéktana nem egyértelmű, ami a táj köztes helyzetéből adódik. Az egyik lehetséges besorolás szerint a térség a Hegy- és Kemeneshát középtáj (vö. 2. ábra, 3-as számmal jelölt egység) egyik kistája, mely középtáj egy ívelt hátság, amelyik benyomul a Kisalföld területére, s északi irányban egyre alacsonyodó, kiemelt kavicstakaró. A Hegyhát kistájat a Kemenesháttól a Sárvíz-patak völgy választja el. Egyes források a területet Alsó-Kemeneshátnak is hívták. A hegyhát természeti adottságai a Kemenesháttal mutatnak nagyfokú rokonságot. Rába-völgy Alsó-Őrség 2. ábra: Vas megye tájbeosztása Marcalvölgy Kőszeg-hegyalja Kőszegihegység Vashegy Felső-Őrség 2 6 1 1 Hetés 2 Répce-sík 4 Pinka- 2 fennsík Gyöngyössík 3 Hegyhát Felső-Zalavölgy 4 3 Grafika: Kocsis Zs. Forrás: Bokor P. alapján, Vas megye területfejlesztési programja, 1996 Rába-sík Cser 5 Kemeneshát közép- és kistájai Kemenesalja Vas megye A táj elnevezésben ma tapasztalható kettősség (Vasi-Hegyhát/Hegyhát, vs. Kemeneshát) a földrajzi és a történeti-néprajzi terminológia különbözőségével magyarázható. A táj természetföldrajzi eredetét és adottságait jól jellemzi Vas megye kézikönyvének leírása, eszerint a dombhát a nyugat-dunántúli pleisztocén kavicstakaró része, melynek délkeleti, lankásabb oldalát pedig az Ős-Rába alakította ki. A szélesebb értelemben vett Kemeneshát tehát tulajdonképpen egy dombsági jellegű tanúhegy, amelyet a kavicstakaró védett meg a lepusztulástól. A terület ásványi nyersanyagokban szegény, történetében meghatározó szerepet játszott azonban a Rába-Csörnöc árterében található üledékes eredetű gyepvasérc, amely a középkorban biztosította a helyi vaskohászat nyersanyagát. A Vasvár körüli dombok jó minőségű agyagot is rejtenek, melyet régebben a helyi téglagyárak hasznosítottak. Fontos természeti erőforrás továbbá a felszín alatt 2100 méterrel található 90 fokos termálvíz, a már hasznosított vasvári mellett további kutak is (Kám, Nagytilaj, Oszkó, Gersekarát) említhetők. I. Helyzetelemzés 10

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 2. táblázat: Éghajlati jellemzők a Vasi-Hegyháton A vizsgált paraméter Mérték-egység Érték Napsütés Napsugárzás évi összege MJm 2 4250-4300 Napsugárzás januári összege MJm 2 110-115 Napsugárzás júliusi összege MJm 2 620-640 Napfénytartam évi összege óra 1900-1925 Napfénytartam januári összege óra 60-65 Napfénytartam júliusi összege óra 250-255 Hőmérséklet Évi középhőmérséklet C 9-9,5 Januári középhőmérséklet C -2,5 - -2,0 Júliusi középhőmérséklet C 19,0-19,5 Fagyos napok száma db 110-100 Hőségnapok száma db 8-12 Első fagyos nap X.10. - X.20. Utolsó fagyos nap IV.25. - IV.20. Csapadék Csapadék évi összege mm 750-700 Márciusi csapadékösszeg mm 45-40 Áprilisi csapadékösszeg mm 60-50 Májusi csapadékösszeg mm 75-70 Júniusi csapadékösszeg mm 100-90 Júliusi csapadékösszeg mm 110-90 Augusztusi csapadékösszeg mm 80-70 Szeptemberi csapadékösszeg mm 50-40 Zivataros napok száma db 25-30 Hótakarós napok száma db 50-45 Felhőzet és a párolgás Derült napok száma borultság 20% alatt 50 alatt Borult napok száma borultság 80% felett 120-110 Tényleges párolgás évi összege mm 550-525 Tényleges párolgás téli összege mm 125 felett Tényleges párolgás nyári összege mm 425-400 Szél Viharos napok száma db 100-75 Átlagos szélsebesség áprilisban m/s 5-4,5 Átlagos szélsebesség októberben m/s 4,5-3,5 Leggyakoribb szélirány égtáj É Forrás: Vas megye területfejlesztési koncepció alapján, MTA RKK, Vas Megyei Kutatócsoport, 1997. A terület éghajlata átmenetet képez az óceáni és a kontinentális éghajlat között, amelyet nagyban befolyásol az Alpok közelsége. Az időjárás az országosnál kissé hűvösebb és csapadékosabb. (2. táblázat) A területet egykor összefüggő erdőségek borították, a fennsíkon gyertyános-tölgyesek, a déli oldalon cseres-tölgyesek, az északin bükkösök terültek el, az ártereket kőris-, szil- és égerligeterdők borították. A modern erdőgazdálkodás révén terjedtek el az akác és a fenyő különféle fajtái. Napjainkra a természetes növénytakarót jórészt kiirtották, a fennsíki részen 25-50%-ban, a Rába-Csörnöc síkságon 50-75%-ban maradt fenn. A még így is jelentősnek mondható erdőségeknek és ártéri területeknek köszönhetően a vidék gazdag állatvilággal rendelkezik. I. Helyzetelemzés 11

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 3. A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI TERÜLETI FOLYAMATAI 3.1. A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása 3.1.1. Demográfia 3.1.1.1. A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ÉS ÖSSZETEVŐI A vasvári kistérségben 2001. évi népszámlálás végleges adatai szerint 15308 fő lakik, ami 1238 fővel kevesebb, mint 1990-ben. A változás 7,5 %, ezzel a népesség fogyás a megye kistérségei közül az Őrség után a második legnagyobb. A népességszám előreszámítás további népesség csökkenést jelez, mértéke az elkövetkező évtizedben ha a számítás alapját képező körülmények és tényezők nem változnak jelentősen - az előzőhöz hasonló ütemű lesz (3. táblázat). Összességében tehát 2001-ben a megye népességének 5,7 százaléka él a kistérségben, de ez az érték 2010-ben valószínűleg már csak 5,58% lesz. 3. táblázat: A lakónépesség változása Terület 1990 2001 Változás (%) 2010** Változás (%) Vasvári kistérség 16546 15308-7,5 14256-13,8 Vas megye 275944 268123-2,8 255579-4,9 Nyugat-Dunántúl 1009688 1000233-0,9 941108-6,1 Magyarország 10374823 10096000-2,7 9574200-4,7 Forrás: Népszámlálás 2001., KSH. Budapest,; ** népesség előreszámítás Hablicsek L. 1999. KSH. Budapest A lakónépesség az egyes települések között a következő eloszlást mutatja: 4. táblázat: A lakónépesség száma; nők, férfiak a Vasvári kistérség településein (2001) Megnevezés Lakónépesség száma Lakónépességből a férfiak száma Lakónépességből a nők száma Alsóújlak 633 290 343 Andrásfa 285 138 147 Bérbaltavár 578 285 293 Csehi 312 147 165 Csehimindszent 429 194 235 Csipkerek 433 198 235 Egervölgy 398 184 214 Gersekarát 780 380 400 Győrvár 707 343 364 Hegyhátszentpéter 194 93 101 Kám 478 235 243 Mikosszéplak 337 157 180 Nagytilaj 183 87 96 Olaszfa 511 253 258 Oszkó 680 342 338 Pácsony 321 154 167 Petőmihályfa 258 128 130 Püspökmolnári 959 466 493 I. Helyzetelemzés 12

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja Rábahidvég 1058 519 539 Sárfimizdó 119 51 68 Szemenye 364 170 194 Telekes 592 290 302 Vasvár 4699 2228 2471 Összesen 15 308 7332 7976 Forrás: KSH TSTAR TEIR A Vasvári kistérség lakónépességének csökkenése messze alatta van mind a megyei, mind a régiós, de az országos átlagnak is: 3. ábra: A lakónépesség változása (1993-2003) Forrás: KSH TSTAR - TEIR A kistérségen belül óriási különbségek vannak a népességszám változást tekintve. A 28 település közül csupán háromnak (Telekes, Püspökmolnári és Kám) nőtt a lakossága, ezzel szemben az összes többié (20) csökkent, közülük legnagyobb (15% feletti) mértékben Andrásfa (-21,4), Nagytilaj (-21,3), Csipkerek (-20,0), Sárfimizdó (-17,8), Bérbaltavár (-16,3), és Mikosszéplak (-16,0) lakossága fogyott. A falvak népessége összességében erőteljesebben csökkent, mint Vasváré. I. Helyzetelemzés 13

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja Horvátlövő Szentpéterfa Nárai Ják 4. ábra: A népességszám Pecöl változás a vasvári kistérségben Tanakajd Vasszécsény Nyőgér Balogunyom Csempeszkopács Meggyeskovácsi Sorkikápolna Nemeskolta Bejcgyertyános Kisunyom Rábatőttős Sorokpolány Sorkifalud Rum Egervölgy Gyanógeregye Zsennye Egyházasrádóc Nemesrempehollós Püspökmolnári Rádóckölked Rábahídvég Nagykölked Pinkamindszent Harasztifalu Magyarszecsőd Egyházashollós Molnaszecsőd Vasvár Kám Szemenye Alsóújlak Oszkó Döröske Magyarnádalja KÖRMEND Pácsony Kemestaródfa Szarvaskend Olaszfa Nagymizdó Döbörhegy Halogy Hegyhátszentpéter Csákánydoroszló Katafa Gersekarát Petőmihályfa Győrvár Daraboshegy Nádasd Hegyhátsál Andrásfa Felsőmarác Halastó Hegyhátszentmárton Hegyháthodász Sárfimizdó Telekes Őrimagyarósd Szőce Csipkerek Forrás: Népszámlálás 2001. Előzetes adatok KSH Budapest Csehimindszent Köcsk Boba Egyházashetye Káld Borgáta Kemenespálfa Kissomlyó Duka Vashosszúfalu Hosszúpereszteg Csehi Mikosszéplak Bérbaltavár Nagytilaj Bögöte Keléd Népessészám-változás 1990-2001 100-115 (3) 95-100 (5) 85-95 (9) 79-85 (6) Karakó Jánosháza Nemeskeresztúr Szaknyér A népességszám Hegyhátszentjakab csökkenés mögött csak úgy, mint országosan és regionálisan, elsősorban a természetes fogyás áll. Hazánkban 1981-ben történt a fordulat, ekkortól haltak meg többen, mint amennyien születtek. Vas megyében és a kistérségben ez a változás valamivel korábban kezdődött és erőteljesebb volt a hazai átlagoknál. A kistérség természetes fogyása az elmúlt tíz évben meghaladta mind a hazai, mind a regionális, valamint a megyei átlagot, értéke a megye kistérségei között is kifejezetten kedvezőtlen (csak az Őrségénél jobb) (4. táblázat). A természetes fogyást alapvetően az élveszületések számának az erőteljes visszaesése, s kisebb részt a mortalitás (halálozás) növekedése okozta. A kistérségben az élveszületési ráta a megyei átlagnak megfelelő, azonban a halálozás annál magasabb, ami összefügg a népesség rosszabb egészségi állapotával. Mindezzel összefügg az is, hogy a születéskor várható élettartam mind a férfiak, mind a nők körében kissé alacsonyabb a régiós és a megyei átlagnál. 5. táblázat: A népességszám változás összetevői 1990-2001 (%) Terület Természetes szaporodás Vándorlási különbözet Vasvári kistérség -6,89 (-1137 fő) -0,61 (-101 fő) Vas megye -4,4 (-12154 fő) 1,6 (4333 fő) Nyugat-Dunántúl -3,9 (-39707 fő) 3 (29445 fő) Forrás: Népszámlálás 2001. KSH. Budapest ; TEIR Az élveszületési és mortalitási mutatók jelentős differenciáltsága miatt a kistérségen belül igen nagy területi különbségek vannak a természetes szaporodást tekintve (4a ábra). A 23 település közül mindössze egy helyen (Telekes) pozitív a természetes szaporodás, a többi esetében mindenhol negatív. A legnagyobb természetes fogyás Egervölgyön (-17,4%), Olaszfán (-17,7%), Sárfimizdón (-17,8%) és Andrásfán (-17,9%) történt, de további hét településen magasabb a fogyás 10 százaléknál. A falvak természetes fogyása jóval nagyobb (-9,4%), mint Vasváré (-2,6%). I. Helyzetelemzés 14

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 5(a-b). ábra: Természetes szaporodás(a) és a vándorlási különbözet (b) a vasvári kistérségben (%) Pecöl Nárai Tanakajd Köcsk Pecöl Nárai Boba Tanakajd Vasszécsény Köcsk Nyőgér Balogunyom a) Horvátlövő Vasszécsény b) Nyőgér Boba Csempeszkopács Egyházashetye Balogunyom Csempeszkopács Meggyeskovácsi Egyházashetye Káld Meggyeskovácsi Káld Sorkikápolna Nemeskolta Bejcgyertyános Borgáta Kemenespálfa Sorkikápolna Nemeskolta Bejcgyertyános Borgáta Ják Kisunyom Kemenespálfa Rábatőttős JákKissomlyó Kisunyom Sorokpolány Sorkifalud Rábatőttős Rum Egervölgy Kissomlyó Sorokpolány Karakó Sorkifalud Rum Egervölgy Karakó Gyanógeregye Duka Jánosháza Zsennye Kám Vashosszúfalu Gyanógeregye Duka Jánosháza Zsennye Kám Vashosszúfalu Egyházasrádóc Püspökmolnári Szemenye Hosszúpereszteg Nemesrempehollós Szentpéterfa Egyházasrádóc Szemenye Hosszúpereszteg Nemesrempehollós Püspökmolnári Rádóckölked Rábahídvég Csipkerek Rádóckölked Bögöte Nemeskeresztúr Rábahídvég Csipkerek Alsóújlak Nemeskeresztúr gykölked Egyházashollós Alsóújlak Bögöte Nagykölked Keléd Egyházashollós Molnaszecsőd Csehimindszent Keléd arasztifalu Molnaszecsőd Csehimindszent Vasvár Oszkó Pinkamindszent Harasztifalu Vasvár Oszkó Magyarszecsőd Csehi Mikosszéplak Magyarszecsőd Csehi Mikosszéplak Döröske arnádalja KÖRMEND Döröske Pácsony Magyarnádalja KÖRMEND Pácsony fa Szarvaskend Döbörhegy Olaszfa Kemestaródfa Szarvaskend Nagymizdó Bérbaltavár Olaszfa Bérbaltavár Halogy Hegyhátszentpéter Nagymizdó Döbörhegy Halogy Hegyhátszentpéter Természtes szaporodás zló Vándorlási különbözet Katafa Gersekarát Petőmihályfa Győrvár Csákánydoroszló 1990-2001 Katafa Petőmihályfa Győrvár Daraboshegy Gersekarát 1990-2001 Nádasd Nagytilaj Daraboshegy Nagytilaj Hegyhátsál Andrásfa -3% Nádasd -nál nagyobb Hegyhátsál (4) Andrásfa 6-11 (6) -10 - -3 (8) 0-6 (5) marác Halastó Felsőmarác on Hegyháthodász Sárfimizdó Telekes -15 - -10 (6) Halastó Hegyhátszentmárton Hegyháthodász -20 - -15 (5) Sárfimizdó Telekes -5-0 (8) -13- -5 (4) yarósd Szőce ér egyhátszentjakab Forrás: Népszámlálás 2001. Előzetes adatok. KSH Budapest. Őrimagyarósd Szőce Szaknyér Hegyhátszentjakab A kistérségi szintű negatív vándorlási egyenleg elsősorban Vasvárnak köszönhető, ahol a népességelvándorlás számottevő mértékű volt, miközben a térség falvai összesen vándorlási aktívummal rendelkeznek. Mindez a falvak szemszögéből pozitív, hiszen a természetes fogyást mindez kissé mérsékli. Legnagyobb vándorlási aktívuma Püspökmolnárinak (9,7%), Oszkónak (8,5%), Kámnak (7,2%) és Szemenyének (7,0%) van, de pozitív a mutató további hat községben, Sárfimizdón pedig éppen nulla (4b ábra). Ugyanakkor a falvak feléből még mindig többen vándorolnak el, mint ahányan odaköltöznek. Fokozottan igaz ez Csehimindszent, Pácsony, Hegyhátszentpéter és Bérbaltavár esetében. 3.1.1.2. A NÉPESSÉG SZERKEZETE A több mint két évtizedes népesség fogyása, a férfiak nagyobb halandósága és az ebből fakadó elöregedés következtében hasonlóan az országos, regionális és megyei trendekhez a Vasvári kistérségben is tovább romlott a nemek egyensúlya és kissé erősödik a nőtöbblet. 2001-ben vasvári kistérség lakói közül 7976 nő és 7332 férfi élt (ld. 2. táblázat adatai). A települések közül mindössze Oszkóban volt (csekély) férfitöbblet. A többi településen hasonlóan a magasabb területi egységek trendjeihez - nőtöbblet volt. Ismerve a népességszám előrejelzéseket és a nemek mortalitási trendjeit, valószínűsíthető, hogy a nemi arány tovább romlik, azaz növekedni fog a nőtöbblet. A korstruktúrát illetően: az egyik legnagyobb probléma hazánkban a humán erőforrások terén a népesség általános elöregedési folyamata. Mindez természetesen a természetes fogyással és a kitolódó élettartammal függ össze, de hatásai sokrétűek és alapvetően negatívak. A vasvári kistérségben a gyermekkorúak aránya (18%) számottevően magasabb a megyei átlagnál. Mivel az időskorúak aránya (24%) nagyobb mértékben haladja meg azt, a korösszetétel általános állapotára vonatkozó végeredmény az, hogy a térség lakossága idősebb korösszetételű, mint az egyébként is öreg korstruktúrájú Vas megye (6. táblázat). I. Helyzetelemzés 15

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 6. táblázat: Korstruktúra Vas megye kistérségeiben (2001) Kistérség 14 éven aluliak aránya a teljes lakónépességhez 60 év felettiek aránya a teljes népességhez viszonyítva Celldömölki 0,17 0,23 Csepregi 0,16 0,23 Körmendi 0,17 0,2 Kőszegi 0,18 0,19 Őriszentpéteri 0,15 0,28 Sárvári 0,16 0,21 Szentgotthárdi 0,15 0,22 Szombathelyi 0,16 0,19 Vasvári 0,18 0,24 Vas megye 0,164 0,22 Forrás: KSH TSTAR - TEIR A helyzet abszolút mértékben tehát egyáltalán nem tekinthető kedvezőnek, ráadásul az előrejelzések szerint az öregedés fokozódik, habár a térségben kisebb mértékben, mint a megyében, s e folyamattal párhuzamosan tovább csökken a produktív korúak aránya, amely már most is alacsonyabb a megyei átlagnál: 7. táblázat: Előrejelzés a korstruktúrára vonatkozóan (2010) Terület 2010 0-14 60-x Index Produktív korúak (%) Celldömölki 15,2 22,9 1.50 61,3 Csepregi 15,0 22,4 1.49 62,0 Körmendi 15,4 19,4 1.26 63,9 Kőszegi 15,7 17,7 1.13 64,8 Őriszentpéteri 13,3 28,6 2.15 59,2 Sárvári 14,6 21,6 1.51 63,4 Szentgotthárdi 15,3 19,2 1.25 64,8 Szombathelyi 15,3 19,2 1.25 64,8 Vasvári 16,9 23,4 1.38 58,2 Vas megye 15,1 20,6 1.36 63,5 Nyugat-Dunántúl 14,9 20,8 1.40 63,3 Forrás: Hablicsek L. 1999. KSH. Budapest I. Helyzetelemzés 16

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 6. ábra: Az öregségi index (60 év felettiek és 14 év alattiak aránya) a Vasvári kistérség településein, 2001 Forrás: KSH TSTAR TEIR. A kistérség öregségi indexe 1,32, ezen belül a falvaké 1,4, míg Vasváré 1 körüli értéket mutat. Telekes kivételével minden település öregségi indexe 1.0 feletti, vagyis több az időskorú, mint a gyermekkorú. Különösen elöregedett Nagytilaj, Csipkerek, Andrásfa, Hegyhátszentpéter, Olaszfa és Egervölgy, mely falvakban legalább kétszer több az időskorú, mint a 14 éven aluli gyermek. I. Helyzetelemzés 17

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 7. ábra: Öregségi index a Vasvári kistérség településein (2001) Forrás: KSH TSTAR - TEIR A népesség struktúrájának rendkívül fontos elemét képezi az iskolázottság, melynek ismerete nélkülözhetetlen egy pontos kép körvonalazásához: I. Helyzetelemzés 18

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja Település az általános iskola 1-5. osztályát végzettek száma 8. táblázat: A Vasvári kistérség népessége a legmagasabb iskolai végzettség szerint (2001) az általános iskola 6-7. osztályát végzettek száma az általános iskola 8. osztályát végzettek száma egyetemi, főiskolai végzettségű oklevél nélkül A 7 éves és idősebb népességből egyetemi, főiskolai végzettségű oklevéllel középiskolai végzettségű középiskolai érettségi és szakmai oklevél nélkül középiskolai végzettségű középiskolai érettségi nélkül, szakmai oklevéllel középiskolai végzettségű középiskolai érettségivel, általános oklevéllel középiskolai végzettségű középiskolai érettségivel, szakmai oklevéllel 0 osztályt végzettek száma Alsóújlak 45 119 178 3 9 16 151 12 58 6 Andrásfa 22 48 98 0 2 13 58 5 13 7 Bérbaltavár 61 88 201 2 11 17 74 27 33 5 Csehi 22 34 126 1 8 7 49 7 23 11 Csehimindszent 46 58 115 2 27 9 65 18 38 12 Csipkerek 37 107 144 0 8 12 53 16 37 3 Egervölgy 33 68 142 3 4 7 82 6 27 4 Gersekarát 66 128 241 3 21 24 146 24 46 6 Győrvár 73 101 196 7 27 21 132 19 71 7 Hegyhátszentpéter 11 21 79 0 4 7 39 5 13 2 Kám 37 66 123 0 26 21 79 23 50 10 Mikosszéplak 29 71 112 1 7 5 50 12 25 4 Nagytilaj 15 35 72 0 3 2 22 8 9 4 Olaszfa 34 78 195 1 13 4 98 16 38 6 Oszkó 49 113 197 6 22 27 140 23 52 9 Pácsony 18 38 99 0 2 7 60 14 50 4 Petőmihályfa 21 33 88 1 3 11 56 2 24 2 Püspökmolnári 60 120 311 5 39 29 188 33 97 10 Rábahidvég 91 141 355 1 30 32 207 18 81 17 Sárfimizdó 11 24 33 0 1 4 26 5 7 2 Szemenye 27 76 108 3 6 20 61 6 30 5 Telekes 89 79 222 1 5 21 73 8 18 11 Vasvár 371 427 1177 26 271 207 909 319 610 53 Összesen 1268 2073 4612 66 549 523 2818 626 1450 200 Forrás: KSH TSTAR TEIR I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja A kistérség népességének iskolai végzettségét részletező adatok szórása alapján megállapíthatjuk, hogy az adatok egyik csomópontja az általános iskolai végzettségek (8. táblázat első három oszlopa) körül csoportosul. Ez persze nagymértékben összefügg az adatforrás struktúrájával, hiszen jelen lekérdezés esetén a statisztika a 7 évesnél idősebb népességet vizsgálja, azaz nyilvánvaló módon beleesnek az alsóbb kategóriákba azok a korosztályok is, melyeknek márcsak életkoruk folytán is eleve nem lehet még magasabb iskolai végzettségük. Ennél jóval informatívabb tehát azaz adat, mely a középiskolai érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkező népesség számát mutatja hiszen közismert a szakmunkás végzettségű munkaerő elhelyezkedésének nehézsége az egyik oldalon -, míg a másik oldalon a megfelelő szakemberek hiánya. Az adatokból leszűrhető a középiskolai végzettségű középiskolai érettségi nélkül, szakmai oklevéllel kategória túlsúlya (2818) mind az általános középiskolai (gimnáziumi) végzettségűekkel (626), mind pedig az érettségivel és szakmai oklevéllel rendelkezőkkel szemben (1450). A statisztika szerint 2001-ben 200 olyan személy volt a 7 éves és idősebb korosztályokból a Vasvári kistérségben, akik nem rendelkeztek semmiféle iskolai végzettséggel. Ugyanekkor 615 fő rendelkezett lezárt felsőfokú tanulmányokkal, melyből 66 fő csak abszolutóriummal, azaz nekik (még) nem volt megszerzett felsőfokú diplomájuk. Ezen a ponton eljutottunk a gazdasági aktivitás kérdéséhez, hiszen egy térség népessége, s a humán erőforrások minősége benne hangsúlyozott módón a felsőfokú végzettségűek aránya (ld. fenti ábra 5. oszlopa) - alapvető módon meghatározza a gazdaság teljesítőképességét. A rendszerváltás következtében - az országos trendekhez hasonlóan - Vas megyében is nagymértékben csökkent a népesség gazdasági aktivitása, s ezzel párhuzamosan nőtt az inaktívak és csökkent az eltartottak aránya, bár a népesség gazdasági aktivitása a megyében még ezzel együtt is magasabb, mint országosan. (Az 1996-os mikrocenzus szerint a népesség 44,8 százaléka volt aktív kereső a megyében, míg országosan csak 39,8 %.) 9. táblázat: Az aktív keresők foglalkozási szerkezete 1990-ben (%) Terület Mezőgazdaság Ipar Tercier Celldömölki 24,0 29,2 46,9 Csepregi 30,4 22,3 47,4 Körmendi 23,8 36,0 40,2 Kőszegi 10,6 45,8 43,7 Őriszentpéteri 39,2 29,4 31,4 Sárvári 25,4 41,1 33,5 Szentgotthárdi 17,8 45,7 36,6 Szombathelyi 10,8 36,6 52,7 Vasvári 33,3 28,7 38,0 Vas megye 18,4 36,3 45,3 Nyugat-Dunántúl 16,1 38,0 45,9 Magyarország 18,1 38,7 43,2 Forrás: Területi statisztikai évkönyv 1997. KSH Budapest Mint az a 10. táblázat adataiból jól látszik, a rendszerváltás kezdetén Vas megyében a tercier szektor határozott túlsúlya volt kimutatható, s az ipar második helye mellett a mezőgazdaságban foglalkoztatták a dolgozók több mint 18%-át. Ezek az arányok a Vasvári kistérség esetében az iparral szemben erőteljesen a mezőgazdaság javára tolódtak el; az Őriszentpéteri után a Vasvári kistérségben volt a legnagyobb súlya a mezőgazdaságnak. A rendszerváltozást követően azonban hazánkban és Vas megyében is gyökeresen átalakult az aktív keresők foglalkozási szerkezete. Nagymértékben lecsökkent a mezőgazdasági keresők I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja aránya - ez a megyében 1996-ban 8,1 % volt -, s jelentősen megnőtt az ipari dolgozóké (43% 1996-ban), valamint kissé növekedett a tercier szektorban foglalkoztatottaké (49%). Ezt követően Vas megye gazdaságában a foglalkoztatás terén - tovább csökkent a mezőgazdaság súlya, ugyanakkor visszaesett a tercier szektor, s nőtt az iparban foglalkoztatottak részaránya: 8. ábra Foglalkoztatottak gazdasági ágak szerint Vas megyében (2002) 48% 6% 46% Foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban Foglalkoztatottak száma a szolgáltatásokban Foglalkoztatottak száma az iparban Forrás: KSH TSTAR TEIR Ugyanez az adatsor 2001-ben a Vasvári kistérségben a következő megoszlást mutatja: 9. ábra Foglalkoztatottak gazdasági ágak szerint a Vasvári kistérségben (2001) 16% 17% 67% Foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban Foglalkoztatottak száma a szolgáltatásokban Foglalkoztatottak száma az iparban Forrás: KSH TSTAR TEIR Jól látható, hogy ugyan a rendszerváltás óta eltelt időszakban az ipar nagymértékben előretört, de a mezőgazdaság továbbra is őrzi erős pozícióit, míg a modern gazdaságokra olyannyira jellemző tercier szektor (szolgáltatások) nagyságrendjét tekintve gyakorlatilag a mezőgazdasággal helyezkedik el egy szinten messze a megyei átlag alatt. Szorosan kapcsolódik a népesség gazdasági aktivitásához a munkanélküliség jelensége. Általánosan elterjedt nézet, hogy az ország nyugati részei benne a kistérséggel általában e tekintetben a szerencsésebb területek közé tartoznak. Ha makroszinten esetleg el is I. Helyzetelemzés 21

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja fogadható e nézet, ugyanakkor a mikroszintű ez esetben kistérségi tagozódás már jóval árnyaltabb képet mutat; azaz a viszonylag kedvezőbb térségi, megyei adatok mögött gyakran erősen differenciált mutatók húzódnak meg. A munkanélküliség adatai márcsak az erős társadalmi érintettség következtében is gyakran kerülnek az érdeklődés homlokterébe. (Olykor maguknak a mutatóknak a megítélése sem egyértelmű.) 10. ábra: Munkanélküliségi ráta a Vasvári kistérségben (1998-2003) Fenti diagram adatsorából tökéletesen kirajzolódik a fentebb említett kettősség: egyrészt a kistérség adatai szinte tökéletesen az országos trendekkel mozognak együtt; másrészt ugyanakkor ezek a munkanélküliségi értékek messze a regionális és megyei adatok fölött helyezkednek el (melyek szintén együtt futnak). Közvetlenül érzékelhető tehát a Vasvári kistérség közvetlen környezetéhez viszonyított elmaradottsága. Érdemes röviden néhány szót szólni a munkanélküliség trendjeinek rövidebb távú, közelmúltbeli változásairól is, a munkanélküliségi adatokat más megyei kistérségek hasonló mutatóival összevetve a következő kép rajzolódik ki: I. Helyzetelemzés 22

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 10. táblázat: Munkanélküliségi ráta kistérségi szinten (2002., 2004.) Kistérség 2002. dec. 2004. jún. Celldömölki 4,3 5,0 Csepregi 3,5 * Körmendi 3,0 7,4 Kőszegi 4,0 5,3 Őriszentpéteri 5,3 * Sárvári 3,4 5,3 Szentgotthárdi 4,7 9,5 Szombathelyi 2,9 4,7 Vasvári 5,6 7,5 * A Csepregi és az Őriszentpéteri kistérség nem rendelkezik munkaügyi kirendeltséggel, így adataik a Sárvári ill. a Körmendi kistérségnél jelennek meg. Forrás: KSH adatai. (2002) és Munkaügyi Központ tájékoztatása (2004) A táblázat adataiból kirajzolódó tendencia minden Vas megyei kistérség esetében egyértelműen a munkanélküliségi ráta emelkedését mutatja. Ennek hátterében nyilván az utóbbi időszak gyárbezárásai állhatnak, melyek leginkább felelőssé tehetők pl. a Körmendi és Szentgotthárdi kistérség munkanélküliségi mutatójának drasztikus romlásáért (ld. Marccipőgyár bezárása). Ezzel is összefüggésben szembetűnő Vas megye déli részének rossz szereplése az itt elhelyezkedő területek 7% fölötti munkanélküliségi rátát mutatnak s e tekintetben a Vasvári kistérség sem jelent kivételt a maga 7,5%-os értékével. A kistérségen belül nagyok, de nem kiugró mértékűek a különbségek a munkanélküliséget tekintve. Legmagasabb a munkanélküliségi ráta (mindenütt 10% feletti) Petőmihályfán, Telekesen, Andrásfán, Bérbaltaváron és Nagytilajban, míg a legalacsonyabb Püspökmolnáriban, Kámban és Hegyhátszentpéteren. Vasváron csak kevéssel marad el a mutató a kistérségi átlagtól. Említést érdemel, hogy a regisztrált munkanélküliek mintegy fele tartósan - 180 napon túl - regisztrált. Általános tendencia volt 1994 és 1999 között, hogy a regisztrált munkanélküliek közül megnőtt az ellátatlan és a szociális jövedelempótlós támogatást kapók aránya és lecsökkent az ellátottaké. Ez a folyamat az elmúlt két évben megszakadt és az arányok nem változnak. Vas megyében régebben is és ma is kedvezőbb a helyzet, mint országosan. Itt a munkanélküliek nagyobb hányada részesül ellátásban (46,6%), mint az országban (31,1%). A megyén belül a Vasvári kistérség kissé kedvezőtlenebb helyzetben van, hiszen itt az ellátottak aránya (39,5%) a megyei átlagnál alacsonyabb. Az ellátásban nem részesülő munkanélküliek aránya a kistérségben kirendeltségi körzetek közül a legmagasabb. A regisztrált munkanélküliek struktúrája nemek, kormegoszlás, iskolázottság és állománycsoport tekintetében nagyjából megfelel az országos jellemzőknek. A munkanélküliek nagyobb hányada férfi, de ez Vas megyében jóval nagyobb, mint országosan. A nemi arány azonban a kistérségben még ehhez képest is látványosan egy oldalra billen, amennyiben a regisztrált munkanélküliek kétharmada férfi. Országosan is igaz, hogy az alacsony iskolai végzettségűeknek nagyobb az esélye a munkaerő piacáról való kiszorulásra. Ez azt is jelenti, hogy a regisztrált munkanélküliek között magas az aránya az alacsonyan kvalifikáltaknak. Vas megyében hasonlóan a népesség iskolázottságához a munkanélküliek iskolázottsága is magasabb az országos átlagnál. A regisztráltak közt kevesebb a 8 általános, vagy az alatti végzettségűek, és magasabb a középiskolát, vagy diplomát szerzettek aránya mint országosan. A kistérségben a munkanélküliek iskolázottsága e megyei mutatóktól tendenciózusan eltér: egyértelmű az eltolódás az alacsonyabban kvalifikáltak irányába. I. Helyzetelemzés 23

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja A munkanélküliek állománycsoport szerinti megoszlása rendszerint szoros összefüggésben van az iskolázottsággal. Mindez azt jelenti, hogy jóval több a fizikai munkás közöttük, mint a szellemi dolgozó. A megye mutatói e tekintetben megegyeznek az országossal, de Vas megyében a fizikai munkásokon belül kevesebb a segéd- és több a betanított, valamint szakmunkás, mint országosan. A vasvári kistérségben a regisztrált munkanélkülieknek jóval nagyobb hányada (90%) fizikai dolgozó, s közülük sokkal több a segéd- és betanított munkás, mint Vas megyében. A szellemi foglalkozásúak aránya kifejezetten alacsony. 11. táblázat: 100 regisztrált munkanélkülire jutó üres álláshelyek száma (2001. évi átlag) állománycsoportonként Kirendeltség Segéd Betanított Szak Fizikai Szellemi Összesen Munkás együtt együtt Vasvári 4,9 28,6 10,3 15,3 2,8 13,9 Vas megye 5,9 20,7 18,6 17,2 4,4 14,9 Nyugat-Dunántúl 11,0 31,3 18,9 21,7 12,0 19,7 Magyarország* 12,2 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely * csak országos összes áll rendelkezésre 3.1.2. A humán infrastruktúra kistérségi alakulása A humán infrastruktúra helyzete önmagában nehezen értékelhető, a demográfiai, kulturális, gazdasági és önkormányzati-finanszírozási kontextus nagyban kijelöli sok tekintetben egyáltalán nem kistérség-specifikusan - e szféra lehetőségeit. 12. táblázat: A humán infrastruktúra egyes intézményei és mutatói a vasvári kistérségben Oktatás Általános iskolák Középiskolák száma tanulói egy osztályra (megyei átlag) száma tanulóinak száma 1000 lakosra (megyei átlag) 15 15 (20) 1 (12) (36) Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos Háziorvos és házi gyermekorvos Gyógyszertárak száma Egészségügy Járóbeteg szakellátás évi rendelési órái Működő kórházi ágy db (m. átl.) 1000 óra A megyei adat %-ában 10000 lakosra 11 1411 (1453) 1 5 0,6 0 Szociális ellátás 100 bölcsődei férőhelyre Idősek klubja férőhelyek Egyes önkorm. szoc. támogatásban részesülők jutó beírt gyermek ezer 60 év feletti lakosra munkanélküli jövedelempótló egyéb önkormányzat tám. közgyógyellátási igazolvány (m. átl.) szám (megyei átlag) ezer főre (m.átl.) ezer főre (m.átl.) ezer főre (m.átl.) 150 (122) 8 (21) 8 (4) 221 (415) 49 (32) Forrás: KSH Területi Statisztika, 2000; Az oktatás ágazatot mindenekelőtt a korstruktúra alakulása érinti: a kistérség oktatási intézményrendszere alapvetően nem tér el az országos ellátottsági szinttől, s itt is tükrözi az ugyancsak országosan hasonló kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. A jellemzően alacsony gyermeklétszám miatt korántsem minden településen található óvoda és általános iskola, a működők közül több intézményfenntartó társulások finanszírozásában tevékenykedik. 11. ábra: Oktatási intézmények és vonzáskörzetek a kistérségben I. Helyzetelemzés 24

Narda Torony Porpác Csénye Sitke S CELLDÖM ÖLK Dozmat Vép Mesteri lsőcsatár SZOMBATHELY A Vasvári Bozzai Kenéz Kistérség Megyehíd Területfejlesztési Ikervár programja Kemenes kápolna Táplánszentkereszt Sótony GérceVásárosmiske Nemeskocs Vaskeres ztes Pecöl Nárai Tanakajd Köcsk Horvátlövő Vasszécs ény Nyőgér Boba Balogunyom Csempes zkopács Egyházas hetye Pornóapáti Kőszeg Szombathely Meggyes kovácsi Sárvár Káld Sorkikápolna Nemeskolta Bejcgyertyános Borgáta Kemenes pálfa Ják Kisunyom Rábatőttős Kissomlyó Sorokpolány Sorkifalud Rum Egervölgy Gyanógeregye Duka Jánosháza Zsennye Kám Vashosszúfalu Óvoda Szentpéterfa Egyházas rádóc Püspökmolnári Szemenye Hosszúpereszteg Általános iskola Nemesrempehollós Rádóckölked Rábahídvég Középiskola Csipkerek Bögöte Nemeskeresztúr Alsóújlak Nagykölked Egyházas hollós Keléd Molnaszecsőd Csehimindszent Pinkamindszent Harasztifalu Vasvár Oszkó Magyarszecsőd Vasalja CsehiMikosszéplak Döröske Magyarnádalja KÖRMEND Körmend Pácsony Kemestaródfa Szarvaskend Döbörhegy Olaszfa Nagymizdó Bérbaltavár Halogy Hegyháts zentpéter ly Csákánydoroszló Katafa Gersekarát Petőmihályfa Győrvár Daraboshegy ztony Nádasd Nagytilaj Hegyháts ál Andrásfa Ivánc Felsőmarác Halastó Hegyháthodász Sárfimizdó Telekes at egyháts zentmárton Őrimagyarósd Zalaegerszeg Forrás: Szőce kérdőíves felmérés, MTA RKK Vas megyei Kutatócsoport, 1999. Viszák pánk Szaknyér Kisrákos Hegyháts zentjakab r gyrákos Szatta polna PankaszFelsőjánosfa Hat településen nincsen sem óvoda, sem iskola (Andrásfa, Csehi, Nagytilaj, Petőmihályfa, Sárfimizdó, Szemenye) három községben (Hegyhátszentpéter, Kám, Pácsony) csak óvoda, négy helyen (Alsóújlak, Bérbaltavár, Csipkerek, Telekes) óvoda és alsó tagozatos iskola, Mikosszéplakon pedig csak utóbbi működik, s csupán kilenc település (Vasvár, Csehimindszent, Gersekarát, Egervölgy, Püspökmolnári, Győrvár, Rábahídvég, Olaszfa, Oszkó) tud 14 éves korig teljes intézményi hátteret nyújtani fiataljai számára. (Ez más kistérségekhez képest egyáltalán nem különösen kedvezőtlen.) Az intézmények kijelölnek mikroregionális vonzásokat és centrumokat is, melyek többnyire 1-2, három esetben ennél több települést kötnek össze. (11. ábra) A kistérségben az alapellátás tehát (megyei átlag körüli mutatókkal) biztosított, de erősen különbözőek a lehetőségek településenként, az intézmények pedig szükségképpen magukon viselik az országos problémákat. Ezek, s a fokozatosan csökkenő gyereklétszám ugyanakkor együttesen negatív irányban formálja át a meglévő iskolahálózatot; így pl. 2005 őszével az oszkói önálló iskola megszűnik. A kistérség egyetlen középiskolája (Béri Balogh Ádám Gimnázium Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola, mely az általános képzés mellett postaforgalmi szakirányán postai forgalomellátókat képez) Vasváron működik, megyei összevetésben viszonylag alacsony (lakosságszámra és pedagóguslétszámra vetített) diáklétszámmal. Ezen egyetlen helyi (összesen mintegy kétszáz nappali tagozatos hallgatóval rendelkező) intézmény megfelel az iskolavárosi szerepre nyilván nem aspiráló Vasvár nagyságrendjének. A 7. ábrán megfigyelhető, hogy a választás lehetőségét számos kistérségen kívüli lehetőség biztosítja: legalább öt további település bír jelentős vonzerővel a helyi középiskolás korúak számára. 12. ábra: Egészségügyi intézményrendszer a kistérségben I. Helyzetelemzés 25

Porpác Cs énye Sitke S CELLDÖM ÖLK zmat Vép SZOM BATHELY Mesteri Bozzai A Kenéz Vasvári Megyehíd Kistérség Területfejlesztési Ikervár programja Kemenes kápolna Tápláns zentkeres zt Sótony GérceVásárosmiske Nemes kocs tes Pecöl Nárai Tanakajd Köcsk tlövő Vasszécsény Nyőgér Boba Balogunyom Szombathely Cs empes zkopács Egyházas hetye ti Meggyeskovácsi Káld Háziorvos Sorkikápolna Nemes kolta Bejcgyertyános Borgáta Kemenes pálfa Ják Kis unyom Fogorvos Rábatőttős Kissomlyó Sorokpolány Sorkifalud Rum Egervölgy Gyerekorvos Gyanógeregye Szakellátás Duka Jánosháza Zs ennye Kám Idősek Vashosszúfalu klubja/otthona terfa Egyházas rádóc Püs pökmolnári Szemenye Hosszúpereszteg Nemes rempehollós Mentőállomás Rádóckölked Rábahídvég Cs ipkerek Ügyelet Bögöte Nemes keres ztúr Als óújlak Nagykölked Egyházas hollós Védőnő Keléd Molnaszecsőd Cs ehiminds zent Haras ztifalu zent Vas vár Oszkó Gyógyszertár Magyarszecsőd alja CsehiMikosszéplak Dörös ke agyarnádalja KÖRM END Pács ony taródfa Szarvas kend Döbörhegy Olas zfa Nagymizdó Bérbaltavár Halogy Hegyháts zentpéter doros zló Katafa Gers ekarát Petőmihályfa Győrvár Darabos hegy Nádas d Nagytilaj Hegyháts ál András fa Fels c őmarác Halas tó márton Hegyháthodás Sárfimizdó z Telekes imagyarós d Szőce aknyér s Hegyháts zentjakab zfels őjános fa Forrás: KSH Az egészségügyi intézmény és ellátórendszer ugyancsak nem csupán a helyi szándékok szerint alakul, s általánosságban ugyancsak kielégítő szintűnek minősíthető. Az egy orvosra jutó lakosok száma kevéssel megyei átlag alatti, a járóbeteg szakellátás vizsgálati eseteinek száma ugyancsak, míg kórházi ágyak egyáltalán nincsenek a kistérségben (12. táblázat). Az egészségügyi ellátások elérhetősége természetesen a legjobb Vasváron, ahol a szakrendelés rendelkezésre áll. A háziorvosok (és hétközi ügyeleteik) lefedik a kistérséget: ha nincsenek is jelen mindenütt, elérhetőségük viszonylag kis távolságon belüli, s a heti rendszerességű helyszíni rendelés (kijárás a szomszédos falvakba) is általános a kistérség egészében. (12. ábra) A humán infrastruktúra utóbbi évtizedben leginkább leépült szegmense feltehetően az országos helyzethez hasonlóan a közművelődés és annak háttere. Noha a települések három kivétellel mindegyikén van művelődési ház és túlnyomórészén könyvtár (mozi csak Vasváron), ezek fizikai és tartalmi jellemzői e mennyiségi mutatóknál jóval kedvezőtlenebb képet mutatnának (ha megragadhatók volnának). A városok és egyes községeken (Oszkó, Győrvár) kívül alig van helyi (közösségi) művelődési lehetőség, a programok minősége és az azokkal kapcsolatos érdeklődés egyaránt szerény. (A probléma meglehetősen komplex és országosan általános, összefüggésben a demográfiai folyamatokkal, munkalehetőségekkel, értelmiségi szerepekkel és magatartásokkal, s nem utolsó sorban finanszírozási kérdésekkel.) Figyelmet érdemel a teleházak kérdése: egy megközelítés szerint e számos funkciót betölteni képes, több környékbeli példa szerint is jelentős közösségszervező hatású intézmények a kistérségben egyelőre nem képviseltetik magukat kellő számmal, de közelebb áll a realitásokhoz az az állítás, miszerint a két helyi (több községre is kisugárzó hatású) ilyen intézmény (Győrvár, Oszkó) felállása és dinamikus működése nagy eredménye az utóbbi évek közösségi erőfeszítéseinek. A teleházak mellett meg kell említeni az utóbbi években kiépülő e-magyarország pontokat, melyek ugyan sok tekintetben korlátozottabb lehetőségeket nyújtanak, ugyanakkor viszonylag több településen elérhetők. I. Helyzetelemzés 26

Teleház e-magyarország pont Kábeltévé Műv.ház. Könyvtár Étterem Lovaglás Szabadtéri sport Tornaterem Teke Mozi Múzeum Cukrászda Tenisz Tó, folyó A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 13. táblázat: Szórakozási-kulturális lehetőségek a kistérség településein (a lehetőség léte /szín/, ill. minősítése /szám/) Település Alsóújlak 1 1 4 3 3 4 Andrásfa 2 3 1 Bérbaltavár 3 3 3 4 Csehi 3 4 5 2 1 Csehimindszent 3 3 3 Csipkerek 3 2 2 Egervölgy 1 2 Gersekarát 1 1 5 5 5 3 5 Győrvár 5 3 2 5 Hegyhátszentpéter Kám 3 2 4 Mikosszéplak 3 3 3 4 Nagytilaj Olaszfa 1 3 4 Oszkó 3 1 2 Pácsony 4 4 4 4 Petőmihályfa Püspökmolnári 1 1 3 4 2 2 Rábahídvég 2 3 5 3 4 2 2 Sárfimizdó 1 1 2 3 Szemenye 3 4 4 1 Telekes 1 4 1 3 Vasvár 3 5 4 3 5 5 3 5 4 5 Forrás: kérdőíves felmérés, MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999.; www.emagyarorszag.hu A sportolási és szabadidő-eltöltési lehetőségek jelentőségét nemcsak az adja, hogy a helybélieknek mit tud nyújtani, hanem számításba veendők az idegenforgalom (mai és különösen jövőbeli) igényei is. E kettős nézőpont szerint nemcsak a rendelkezésre álló lehetőségek, hanem a hiányosságok is megemlítendők: egyfelől szinte mindenütt van sportpálya, több helyen tekéző, tornaterem és lovarda, ugyanakkor viszonylag kevés a magas igényeket kielégítő, turistáknak kínálható lehetőség. 3.2. A gazdaság területi folyamatai 3.2.1. Általános jellemzők Gazdasági mutatóit illetően a kistérség szinte minden tekintetben a megyei és régiós átlag alatti pozíciót foglal el, a megye egyik leginkább hátrányos helyzetű része ez. A rendszerváltás időszakától egyre inkább leépülő mezőgazdaság különösen hátrányosan érintette e hagyományosan agrár jellegű vidéket, ahová közlekedés-földrajzi, demográfiai és termelési tradíciókkal összefüggő okokból a külföldi tőke sem áramlott be jelentős mennyiségben (ami kompenzálhatná a hanyatló iparágak negatív hatásait). Egy-egy külföldi érdekeltségű ipari üzem letelepedésével gazdasági bázis (annak egy-egy szegmense) erősödött I. Helyzetelemzés 27

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja ugyan, de hosszú távon a - ma még igen alacsony szinten kiaknázott - belső erőforrások feltárása és hasznosítása adhatja meg a fejlődés igazi dinamikáját. E válságelemekkel tarkított, nem kellően stabil gazdasági struktúra tükröződik az egyik legfontosabb általános fejlődési eredménymutató az adóköteles jövedelem szintjében: az országos átlag 80%-át sem elérő értékek a megye kistérségei közt is csak a lista végére sorolják (az Őrséggel együtt) a kistérséget, ráadásul a növekedés dinamikája is meglehetősen alacsony. (A 13. ábra alacsony értékeihez hozzájárul az is, hogy itt a legalacsonyabb az adózók aránya, de az adózóra vetített jövedelemszint is meglehetősen alacsony.) 13. ábra: Az adóköteles jövedelem egy lakosra jutó nagysága Vas megye kistérségeiben az országos átlag százalékában 140 120 1990 2000 100 80 60 40 20 0 Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Forrás: KSH Területi Statisztika 2000; APEH SZTADI (1990) Nem elhanyagolható különbségek mutatkoznak a jövedelemszintben településenként, ami nyilvánvalóan összefügg a gazdasági bázisok erősségével, a helyi gazdaságok jellegével. A legmagasabb mutatókkal bíró településekről (sorrendben: Vasvár, Püspökmolnári, Kám) elmondható az, hogy gazdaságuk (helyi viszonylatban) számottevő súlyú, másfelől megítélésüket árnyalhatja, hogy csupán az első kettő jövedelemszintje haladja meg (10, ill. 5%-kal) a megyei átlagot. A különbségek nagyságrendjére utal, hogy a lista végén elhelyezkedő Bérbaltavár és Nagytilaj még a megyei átlag felét sem éri el. A helyi gazdasági aktivitás regisztrált vállalkozások sűrűségével jellemezhető szintje is kedvezőtlen képet fest: a mutató elmarad a megyei jellemző ötven százalékától, akár területre, akár népességszámra vetítjük. A 14. táblázat szerint abszolút értékben túlnyomó többségben vannak a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató társaságok, ami kirajzolja a kistérségi gazdasági bázis alapjellegét. A relatív (lakosságarányos) mutatók alapján az a szembetűnő, hogy minden méretkategóriában kifejezetten kevés a szervezet, csupán az 50-249 fő közti üzemek sűrűsége átlag feletti. Látványos továbbá, hogy egyetlen a foglalkoztatás szempontjából megkülönböztetetten fontos nagyüzem (250 főnél többet foglalkoztató vállalkozás) sincs az érintett településeken. I. Helyzetelemzés 28

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja vátlövő tpéterfa Nárai Ják 14. táblázat: A vállalkozások mennyisége a kistérségben, 2000. társas vállalkozás 0 vagy ismeretlen. 1-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250fő vagy több Vasvári kistérség 175 58 91 9 7 10 0 ezer lakosra 11,26 3,73 5,85 0,58 0,45 0,64 0,00 Vas megye 6176 2105 3368 298 228 135 42 ezer lakosra 23,18 7,90 12,64 1,12 0,86 0,51 0,16 Magyarország 359236 153935 177630 13514 8270 4781 1106 ezer lakosra 35,77 15,33 17,69 1,35 0,82 0,48 0,11 Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2000. Pecöl Tanakajd Vasszécsény Nyőgér Balogunyom Csempeszkopács Meggyeskovácsi Sorkikápolna Nemeskolta Bejcgyertyános Kisunyom Rábatőttős Sorokpolány Sorkifalud Rum Egervölgy Gyanógeregye Zsennye Egyházasrádóc Nemesrempehollós Püspökmolnári Rádóckölked Rábahídvég Nagykölked ndszent Harasztifalu Magyarszecsőd Egyházashollós Molnaszecsőd Köcsk Boba Egyházashetye Káld Borgáta Kemenespálfa Kissomlyó 14. ábra: Vállalkozás-sűrűség a kistérség településein Vasvár Kám Szemenye Alsóújlak Oszkó Döröske Magyarnádalja KÖRMEND Pácsony estaródfa Szarvaskend Olaszfa Nagymizdó Döbörhegy Halogy Hegyhátszentpéter ydoroszló Katafa Gersekarát Petőmihályfa Győrvár Daraboshegy Nádasd Hegyhátsál Andrásfa Felsőmarác Halastó ntmárton Hegyháthodász Sárfimizdó Telekes Őrimagyarósd Szőce Szaknyér Hegyhátszentjakab Forrás: KSH Vas Megye Statisztikai Évkönyve, 2000. Csipkerek Csehimindszent Csehi Mikosszéplak Bérbaltavár Nagytilaj Duka Vashosszúfalu Hosszúpereszteg Bögöte Keléd Karakó Jánosháza A működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma 35 felett (8) 30-35 (8) 25-30 (4) 13-25 (3) Nemeskeresztúr A gazdasági tevékenység térbeli eloszlása mutat bizonyos szintű koncentrációt: Vasváron székel a társas vállalkozások több mint fele, s a vállalkozás-sűrűség is természetesen itt a legnagyobb, 68 db/ezer lakos, miközben a következőé csak 45 db/ezer lakos. Vasvár nélkül a kistérségi mutató értéke csupán 34 volna. (E számok annak tükrében különösen alacsonyak, hogy megyei átlag 71,5, a megyei községi adat pedig 47,4.) A térség gazdaságilag legerősebb pólusa természetesen Vasvár. Itt összpontosul az ipari termelés és a foglalkoztatás legnagyobb része, a többi település számára is lehetőségeket ha nem is az egyetlen kapcsolódási pontot - nyújtva. A gazdasági potenciál a falvak nagyobb részében gyenge, alacsony szintű a vállalkozási hajlandóság, kicsi a vállalkozás-sűrűség, kevés a gazdálkodó szervezetek száma. Kivételt ez alól néhány község képez, melyek jó része a 8-as út ment helyzetéből profitál. A vállalkozások fejlődéssel kapcsolatos jelentősége összességében és általánosságban vitathatatlan, ugyanakkor a települések életében betöltött konkrét szerepük helyi észlelések szerint - korántsem domináns. A térség 23 megkérdezett polgármestere közül 5 szerint gyakorlatilag nincs vállalkozói szféra községében, 16 esetben lehet hatásukat csekélynek minősíteni, míg csupán egy település (Gersekarát) fejlődésében játszik e kör komoly szerepet, egy helyen (Oszkó) pedig a vállalkozók határozzák meg személyes helyi politikai súlyuk I. Helyzetelemzés 29

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja révén a település fejlődését. Ezzel is összefügg, hogy a közösségi és a magánszféra közti, számottevő nagyságrendű konkrét projekt(ek)ben is megnyilvánuló partnerségének kevés nyoma van a kistérségben. (Egy-egy községi kultúrház építésének segítése mellett megemlíthető vállalkozások szerepvállalása Vasváron a Kilátó építésben, vagy éppen a Hegyháti Napok fenntartásában.) 3.2.2. A gazdasági szerkezetről Kistérségi GDP adatok hiányában a vállalkozások struktúrájával közelíthető elsősorban a helyi gazdaság ágazati szerkezete, aminek információi bizonyos sajátosságokat valóban kiemelnek. Amellett, hogy minden ágazatban alacsony a vállalkozás-sűrűség részarányát tekintve látványosan felülreprezentáltnak mutatkozik a mezőgazdaság jelenléte, mégpedig egyértelműen a kereskedelem és a szolgáltatások rovására. (15. táblázat) 15. táblázat: A társas vállalkozások ágazati jellemzői a kistérségben, 2000. mezőgazdaság ipar kereskedelem, javítás szálláshely szolg. vendéglátás egyéb szolgáltatás db % db % db % db % db % Vasvári kistérség 31 20,8 36 24,2 37 24,8 9 6,0 36 24,2 ezer lakosra 1,99 2,32 2,38 0,58 2,32 Vas megye 408 7,4 1181 21,4 1702 30,8 391 7,1 1655 30,0 ezer lakosra 1,53 4,43 6,39 1,47 6,21 Magyarország 12566 4,0 72814 23,0 99282 31,3 14169 4,5 112538 35,5 ezer lakosra 1,25 7,25 9,89 1,41 11,21 Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2000. alapján A kistérség gazdasági szerkezete még reálisabban megítélhető a domináns súlyú cégek információi alapján. A 16. táblázat listája első ránézésre arról tanúskodik, hogy nincsenek igazán tőkeerős cégek a kistérségben, 20 millió forintnál nagyobb vagyonnal (törzstőkével, alaptőkével) csupán a felsorolt húsz vállalat rendelkezik. E listán is figyelemre méltó a mezőgazdaság jelentős képviseltsége: a termelőszövetkezetek előkelő helyezéseikkel nemcsak saját ágazatukat képviselik, hanem a túlnyomó súllyal a helyi gazdaság hazai tulajdonú szegmensét is. A feldolgozóipar cégei (cipőipar, elektronika, faipar, textilipar) együttesen jelentős (ha nem is meghatározó) erőt alkotnak, de különösen a foglalkoztatás terén fontos szerepet töltenek be. Egy még pontosabb helyzetképhez hozzátartozik két további jelentős, bár nem helyi székhelyű cég: az EDS Magyarország Kft (az EDS World Corporation (Netherlands), Dallas, Texas nevű amerikai székhelyű cég magyar leányvállalata) vasvári fióktelepe jelentős tőkebevonást nem jelentett ugyan a térségbe, de a foglalkoztatásban (és szolgáltatásban) játszott szerepe fontos, miként megemlíthető a Szombathelyi Erdészeti Rt is, mely vasvári telephellyel erős gazdasági szereplőként jelen van a kistérségben. 16. táblázat: A legnagyobb (20 mft feletti) vagyonú cégek vasvári kistérségben (sorrendben) CÉGNÉV Székhely Tevékenység Külföldi érdekeltség 1. Csörnöcmenti Mezőgazdasági Szövetkezet Vasvár Mezőgazdaság 2. RICHTER Cipő Internationál Kft Vasvár Cipőipar AT 3. SZENTKÚT Szabadidő Szolgáltató Kft Vasvár Szolgáltatás (F) 4. Kisfaludy Sándor Mezőgazdasági Szövetkezet Kám Mezőgazdaság 5. Gersekarát és Vidéke Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet Gersekarát Mezőgazdaság I. Helyzetelemzés 30

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 6. TITA IN GROUP Hungary KFT. Vasvár Elektronika IT 7. Holzwerk Fafeldolgozó és Kereskedelmi Kft Oszkó Faipar AT 8. Poker Jeans Termelő és Értékesítő Kft. Csehimindszent Textilipar AT 9. Vasvár és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Vasvár Kereskedelem Szövetkezet 10. ULRIKE Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft Vasvár Mezőgazdaság AT 11. Püspökmolnári Mezőgazdasági Szövetkezet Püspökmolnári Mezőgazdaság 12. MÁV EIFFEL Fémszerkezetgyártó Kft Pácsony Fémfeldolgozás 13. Buzakalász Termelő és Szolgáltató Szövetkezet Csehimindszent Mezőgazdaság 14. MEINDL Ipari- és Kereskedelmi Kft Kám Cipőipar DE 15. KANIZSAI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Vasvár Ingatlanforgalmazás DE 16. Nagy és Társa Építőipari és Szolgáltató Kft Gersekarát Építőipar 17. Schieder Hungaria Bútorkereskedelmi Kft Vasvár Kereskedelem AT 18. Vasi Triász Thermálvíz Hasznosító és Szolgáltató Kft Vasvár Víztermelés 19. OETIKER HUNGARIA Kereskedelmi Kft Vasvár Kereskedelem AT-CH 20. LAVANT Mezőgazdasági és Kereskedelmi és Vasvár Mezőgazdaság AT Szolgáltató Kft Forrás: Complex CD-Céghírek 2001.10.31. A mezőgazdaság jelentős súlyát kétségkívül megalapozottá teszik a tradíciók. Mindamellett a kistérség mégsem erős szereplője az agrárpiacoknak, s ez önmagában kötetnyi terjedelemben érdemelne oknyomozást (tekintettel a demográfiai, gazdálkodási, technológiai, tulajdonlásiüzemi, tőke-ellátottsági, földértékelési, birtokszerkezeti vagy éppen tradíciókkal kapcsolatos szerteágazó aspektusokra, nem is szólva az ágazati-makrokörnyezetei feltételekről). Az agrárágazat jelenlegi helyzetéről néhány információt tartalmaz a 17. táblázat. Ebből kitűnik, hogy meglehetősen nagyszámú (kétszer annyi, mint ami átlagos a megyében) egyéni gazdaság található a kistérségben, s ezek ugyancsak magas aránya főállású irányítóval működik. Eszerint nagyon sok embert érint az ágazat helyzete, sokuknak ez a fő megélhetési formája. A kisgazdaságokon belüli szántó arány viszont relatíve alacsony. A tevékenységek közt domináns a növénytermesztés, de az állattenyésztés súlya is magasabb az állomány drasztikus utóbbi évtizedbeli visszaesése ellenére a megyei átlagnál. Említést érdemel még a szőlőművelés, nemcsak az átlag feletti mennyiségi mutatója miatt, hanem a szőlőkultúrához kötődő helyi hagyományok és esetleges idegenforgalmi szerepe (vö. Borhordó út) okán is. A gazdálkodó szervezetek száma ugyancsak magas, de ez amint a földterület nagysága mutatja elsősorban a kisebb üzemméretekből fakad. E szférában szembetűnő egyebek mellett - a szántó magas aránya és a viszonylag nagy szarvasmarha- és alacsony sertésállomány, de kiemelésre méltó súllyal van jelen a gyümölcságazat is. 17. táblázat: A mezőgazdaság néhány adata a Vasvári kistérségben Vasvári kistérség Vas megye Ráta Mutató Adat 1000 lakosra Adat 1000 lakosra (a) (b) (c) (d) (b)/(d) Egyéni gazdaságok száma 3254 209,4 28076 105,4 198% Egyéni gazdaságokhoz tartozók száma 8854 569,6 81533 306,0 186% Ebből főfoglalkozású 266 17,1 1871 7,0 243% Egyéni gazdaságok használatában levő összes 13013 837,2 97218 364,9 229% föld (ha) Ebből: szántó 4059 261,1 43391 162,9 160% (31,2%) (44,6%) Szőlő 224 14,4 737 2,8 521% (1,7%) (0,8%) Egyéni gazdaságok szarvasmarha állománya 892 57,4 9298 34,9 164% Egyéni gazdaságok sertés állománya 4754 305,9 60043 225,4 135% I. Helyzetelemzés 31

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja Gazdálkodó szervezetek száma 31 2,0 315 1,2 168% Gazdálkodó szervezetek használatában levő 10604 682,2 166333 624,3 109% összes föld (ha) Ebből: szántó 8479 545,5 90887 341,2 159% (80%) (54,6%) Gyümölcsös 68 4,4 325 1,2 358% (0,6%) (0,2%) Szőlő 0 0,0 118 0,4 0% Gazdálkodó szervezetek szarvasmarha áll. 3790 243,8 30936 116,1 210% Gazdálkodó szervezetek sertés állománya 50 3,2 18437 69,2 4% Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2000. alapján Az iparral kapcsolatos szempontok közt elsőként érdemel figyelmet az élelmiszeripar hiánya, ami az agrárszféra versenyképességi kérdéseivel is nagyban összefügg. A helyi ipar mai formájában nem utolsósorban az ilyen hagyományok gyengeségével összefüggésben korántsem tekinthető egy tradíciókon nyugvó szerves fejlődés végeredményének. A legjelentősebb szereplők jelentős hányadban kifejezetten az olcsó munkaerő bázisára épülnek, semmint egyéb helyi adottságokra, kompetenciákra. A 16. táblázat listájáról csupán egy-egy olyan említhető, amellyel kapcsolatosan az utóbbi szempont is felmerülhet (pl. faipar). Mindamellett a jelentős munkanélküliség válsághelyzetében bármely foglalkoztató jelenléte pozitív. A térség idegenforgalmi adottságai kedvezőek, különösen a termál, kiránduló és a falusi turizmus tekintetében, ezek azonban nem párosulnak megfelelő fogadóképességgel sem a férőhelyek, sem a kereskedelem, sem a marketing, sem az egyéb tárgyi és személyi vonatkozásban. Az idegenforgalmi vonzerők palettája széles (pl. Vasvár kulturális és építészeti értékei, zarándokhelyek, Jeli Arborétum, gersekaráti tó, bérbaltavári leletek stb., vö. vonzerőleltár), a települések összességében rendezettek, népi hagyományaik, tradícióik újraélednek, sok a műemlék, s a kerékpáros turizmus lehetőségei is jók, de mindezek ellenére a turisták száma ma még viszonylag alacsony. I. Helyzetelemzés 32

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja A település neve Alsóújlak Andrásfa épület, építmény, műemlék román kori kápolna késő barokk volt Bezerédj-vízimalom és környéke (molnárház, istálló, pajta), ipartörténeti emlék r.k. gótikus (Szt. István király) templom r.k. barokk templom 18. táblázat: Vonzerőleltár természeti értékek, aktív kikapcsolódási lehetőségek öreg tölgyek, erdők, vízmosások Bérbaltavár r.k. barokk templom Szőlőhegy (borvidék) ősállat-lelőhely Csehi Csehimindszent Csipkerek XIX. sz-i népi borona-pince Lovaglás r.k. késő barokk templom r.k. román eredetű templom Mindszenty-emléktúra barokk kori Mesterházy-kastély parkkal 1800-as években épült házak (érintetlenek) Vadászat Egervölgy r.k. barokk templom, Szentháromság szobor Farkaserdő festett házak Gersekarát vadászház, sportcsarnok szőlőhegy, védett erdők víztározó, horgásztó Győrvár r.k. késő barokk templom faluház (organikus építészet), teleház, turistaszálló Hegyhátszentpéter XIX. sz-i népi lakóház, múzeum (tájház ) XIX. sz-i kovácsműhely, múzeum r.k. barokk templom Kám r.k. barokk templom Bezerédy kert Jeli arborétum Farkas-erdő Mikosszéplak Mikosd kastély (Szajki tavak) Nagytilaj Klastromdomb, pince Hervedtfa falu Olaszfa r.k. késő barokk templom Tölgyerdő körtés Oszkó r.k. középkori eredetű, késő barokk Szőlőhegy, templom természeti képződmények, XIX. sz-i népi pince-présház zsombékok erdei iskola almás teleház turistaszálló közösségi ház kulturális rendezvények, hagyományok, emlékek Mindszenty szülőfaluja (zarándokhely) Pöttyös hagyományőrzők Potypuszta, Pénzes-domb : sírok, fegyvertöredékek, más apró római emlékek Tóparti rendezvények győrvári csata (kuruc emlékmű) fafaragó Pácsony településkép fafaragó Petőmihályfa Püspökmolnári barokk Szt. Bertalan kápolna (Barkócahegy) népi pince-présház (Öreghegy) 5 db népi pince-préház (Barkóca-hegy) (VK) Szőlőhegy Rába, Farkincás tó, bánya tó Rábahídvég r.k. barokk templom Rába Zéba kastély Berta kastély Sárfimizdó Hegyi pincék ciklámen, tőzike, őszi kikerics Szemenye Telekes Vasvár középkori eredetű domonkos rendház volt domonkos templom r.k. román stílusú kápolna barokk egykori serfőző ház, pincéjében malátaszárító, ipartörténeti emlék kora barokk egykori prépostsági lak, tiszttartói ház késő barokk Nepomuki Szt. János-szobor késő barokk-klasszicista r.k. kápolna Vaskapu kilátó erdő, vadászat, gomba ősbükkös-tölgyes erdők Szentkút-fürdő, kemping Csónakázótó Hegyhát 50 és Hegyhát 30 teljesítménytúrák Tájvédelmi Körzet Vadállomány; nagyvadas területek Vasvári sánc Katonák útja Királyok kútja Hegypásztor Kör, amatőr művészeti csoportok festőművész-galéria halomsír feltárandó régészeti lelőhelyek (templom alapjai, őskori, római épületek, sírok) védett tölgyfák Hegyi Vígasságok Vasvári-béke (Békeház) zarándok turizmus (Szentkútvölgy) teleház rendezvények (pl. Hegyháti Napok) Szentkút legendája I. Helyzetelemzés 33

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja zenélő kút millenniumi játszópark millenniumi kettős kereszt Forrás: egyedi adatgyűjtés; Vas megye műemlékjegyzéke, OMF, Budapest, 1990.; polgármesteri kérdőívezés (2005) A szálláshely-statisztikák szerint: 2000-ben összesen 334 kereskedelmi szállásférőhely működött, s ezeken a vendégek 4100 vendégéjszakát töltöttek el (ebből Vasvár adata: 264 ágy, 3348 vendégéjszaka, vagyis kb. 80%-os hozzájárulás.) A turizmus bizonyos típusai természetesen nem kötődnek kereskedelmi szálláshelyhez, de jelen vannak a kistérségben: ilyen az átutazó idegenforgalom, a természetjárás, részben a zarándok turizmus, melyek mindegyike számottevő súlyt képvisel itt. (vö. 19. táblázat) A szerteágazó attrakciók és diffúz vonzerők érvényesülése ma még nem kellően hatékony, a kistérség idegenforgalmi profilja, arculata nem kellően karakteres, de e téren megindult néhány program, tematikus kínálat fejlesztés (Vas-Zalai Almaút, Katonák Útja, esetleg Borhordó út), melyek segítségével nagyobb szerep juthat a térség hosszú távon jól kiaknázható, egyedi (és kevésbé egyedi, de az előbbieket kiegészíteni képes) adottságainak (kultúra, bor-gasztronómia, falusi turizmus, zarándok turizmus). 19. táblázat: A turizmus jelen levő típusai a kistérségben A települések száma ahol jelentős csekély nincs Átutazó idegenforgalom 3 10 10 Bevásárló turizmus 23 Kulturális turizmus 2 21 Termál turizmus 1 22 Szobakiadás 7 16 Hagyományos falusi turizmus 5 18 Bor- és gasztronómiai turizmus 23 Fürdési lehetőséghez kötődő (nem termál) 1 3 19 Sport-turizmus 2 10 11 Ifjúsági turizmus 1 22 Természetjárás 1 8 14 Zarándok turizmus 2 21 Forrás: kérdőíves felmérés, MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999. A lehetőségektől elmaradás hátterében természetesen számtalan ok húzódik meg, mint például a kistelepülések alacsony szintű alapellátottsága, a tőkehiány, a szálláshelyek száma vagy az - ami ugyancsak nem utolsó szempont, hogy még kezdeti stádiumában van a tematikus kínálatok kiformálódása/kiformálása, egyáltalán a települések térségi szerveződése. (Mindamellett a törekvések hátterében álló dinamikus szereplők jelenléte említésre méltó fontos része az ágazatnak, pl. Vasvár önkormányzata, az oszkói Hegypásztor Kör, a győrvári teleház, az Almaút Egyesület stb.) A szolgáltatások szférája a kistérségben kifejezetten gyenge, ami elsősorban a centrum települések számlájára írható, s lényegében ugyanez mondható el a kereskedelemről is. A vállalkozások mennyisége mellett sokkal nehezebb mérni azok minőségét. Ennek egyik korántsem egzakt mutatója lehet a minőségi tanúsítvánnyal rendelkező cégek számának vizsgálata. E téren a Vasvári kistérségben 2005-ben összesen kettő olyan cég tevékenykedett, melyek rendelkeztek valamiféle minőségi tanúsítvánnyal. Ez a Vas megyében hasonló tanúsítvánnyal rendelkező cégeknek csupán 1 %-át jelenti - megállapíthatjuk tehát, hogy e I. Helyzetelemzés 34

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja téren még ugyancsak jelentős fejlődésre van szükség. (Emellett mindkét ilyen tanúsítvánnyal rendelkező cég Vasváron székel.) 20. táblázat: Minőségi tanúsítvánnyal rendelkező vállalkozások száma (2005) Területi egység Vasvári kistérség (Vasvár) 2 Vas megye 194 Magyarország 9675 Forrás: www.tanusitottcegek.hu Tanúsított cégek száma /db/ 4. KÖRNYEZETÁLLAPOT A levegőtisztaság a Vasvári kistérségben általában nemhogy veszélyben levő, sokkal inkább vonzerőként kínálható értékként vehető számításba. A kistérség Vas megye tekintetében a kevésbé szennyezett területek közé tartozik. Kevés az ipari üzem, s ezek is elszórtan helyezkednek el. A légszennyezés szempontjából természetesen elsősorban Vasvár emelhető ki, ahol összesen 13 légszennyező telephely található (a megyében 547), s ezek közül egyik sem számít a legnagyobb szennyezők közé (szemben pl. a szomszédos Körmenddel, ahol három is). Ahogy a 20. táblázat mutatja, a város a megyében kibocsátott szennyezőanyagoknak csak töredékéért felelős. 21. táblázat: Légszennyezőanyag kibocsátás Vasváron, (t/év), 1999. Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-oxid Szilárd Vasvár 1,60 2,93 0,63 0,51 Vas megye 217,46 491,30 319,52 203,80 Forrás: Öko-hydro Kft A közúti közlekedés légszennyezésben betöltött szerepe noha ez ma még relatíve mérsékelt - a kistérségben is állandóan nő, elsősorban a 8-as főközlekedési út menti településeken. A kistérség belsejében nagy forgalmú utak hiányában a közlekedésből származó légszennyezés is alacsony. A lakossági és kommunális eredetű légszennyezés az alacsony kibocsátási magasság miatt meghatározó szerepű a helyi légszennyezettség kialakulásában (mivel csak 14 településen van gázfűtés, a tüzeléstechnikából származó szennyezőanyag-kibocsátás (korom, kén-dioxid emisszió) számottevő. A zajhatás a kistérségben nem számottevő, mivel fő okozói elsősorban ugyancsak a - kistérségben nem jelentős számú - közúti járművek és ipari üzemek. A közlekedési zaj elsősorban az átmenő utakon, az utak menti településeken (Kám, Alsóújlak, Vasvár, Rábahídvég) jelentkezik, de a határértékeket ez nem haladja meg. (Zajártalom szempontjából némi problémát csupán a lakóterületeken a lakóházak közvetlen szomszédságában működő ipari üzemek, kisvállalkozások és kisipari műhelyek jelentenek.) Ami a felszíni vizeket illeti, a kistérség legfontosabb vízfolyása a Rába, de ez is csak kis szakaszon (Rábahídvég és Püspökmolnári érintésével) halad át a területen. A folyó vize a legközelebbi mérési ponton, Rumnál - az oxigén- és tápanyagháztartás tekintetében egyaránt a III. osztályba ( tűrhető ) sorolható; a coliform koncentráció tekintetében a víz ugyancsak III. I. Helyzetelemzés 35

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja osztályba sorolható, miként a mikroszennyezők (szénhidrogén vegyületek) alapján is, s csak az egyéb jellemzők (ph, Mn) alapján kerül a II. ( jó ) minőségi osztályba. (e szelvényben a foszfát-foszfor koncentráció minősíthető magasnak 76 g/l értékkel a szombathelyi szennyvizet hozó Sorok-Perint betorkollása miatt, de ez épp a kistérség határán történvén nem okoz itt problémát). A további két említésre érdemes vízfolyás, a Sárvíz és a Csörnöc- Herpenyő közül utóbbi vízminőségének védendőségét, a patak értékét külön hangsúlyozzák a fajgazdag élővilág és az árterében található értékes mocsár- és láprét fragmentumok. 22. táblázat: Szennyvízkibocsátás a kistérségben Település Szennyvízkibocsátó neve Mennyisége 1000 m 3 /év Szárazanyag tartalma t/év Vasvár Vasvári Közmű 0,9 26,4 Gersekarát Gersekaráti Közmű 0,2 7,0 Forrás: Öko-hydro Kft, Szombathely A vízvédelem kapcsán említést érdemelnek a szennyvíztisztítók: e kistérségben legnagyobb kapacitású a Vasvári Közmű, annál jóval kisebb a gersekaráti. Vasvár szennyvizei 2000-ben még egy nagyon túlterhelt oldómedencére folytak, amiről gyakorlatilag 240 m 3 /nap tisztítatlan szennyvíz kerül(t) a Csörnöc-Herpenyőn keresztül a Rábába. Említést érdemel továbbá, hogy Körmend város 1400 m 3 /nap tisztított szennyvize közvetlenül a hamarosan ezután a kistérségbe lépő Rába folyóba ömlik, miközben a szennyvíztisztító jelenleg nem tudja a szennyvizet a határértékeknek megfelelően tisztítani. (A szennyvíziszappal kapcsolatosan egyébiránt bár inkább a talajvédelemhez kapcsolódóan - megjegyzendő, hogy csupán Olaszfán Rábahídvégen, Pácsonyban és Vasváron engedélyezett a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezése (6, 4, 2, ill. 241 hektáron, 2500, 500, 1460, ill. 6470 m 3 /év). Természetes tava nincs a kistérségnek, a gersekaráti mesterséges tó rekreációs és szabadidős célú. Van a kistérségben így e tekintetben is figyelembe veendő bányászat is, mely a földfelszín védőrétegeinek eltávolításával jár és befolyásolja a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi viszonyait. Öt bányatelek üzemel jelenleg jogilag: egy Egervölgyön (Egervölgy I. - /Sós-dombi/ homok), négy Püspökmolnáriban (Püspökmolnári I. /kavics/, Püspökmolnári II. /kavics/, Püspökmolnári III. /homok, kavics/, Püspökmolnári IV. /kavics/) A felszín alatti vizek az igényekhez képest bőségesen állnak rendelkezésre és a vízminőség is jónak mondható az országos állapothoz képest. A talajvizekben kimutatható szennyezettség természetesen a nem megoldott szennyvízelvezetéssel és tisztítással, valamint (kisebb mértékben) a hulladék elhelyezéssel függ össze. A rétegvizek még tiszták és egészségesek, ezek adják a térség ivóvíz ellátását. Felszín alatti vízként fontos természeti értéke és erőforrása a kistérségnek és Vasvárnak a felszín alól 2100 m mélységből nyert termálvíz, mely a város távfűtési rendszerében és a termálfürdőben hasznosul. A Tájsebek Országos Katasztere 43 tájsebet jelöl a Vasvári kistérségben nagyjából egyenletes területi eloszlásban. E viszonylag nagyszám ugyanakkor összességében csekély területet érint csupán, azaz nagyobb (1 ha feletti) tájseb nem található a kistérségben. A természetvédelem feladata különösen fontos egy olyan viszonylag érintetlen területen, mint a vizsgált kistérség. Itt a törvény erejénél fogva védett területek, természeti területek és a hivatalos védettséget nem élvező számos érték mellett külön említésre érdemes a (Strém patak, a Pinka, illetva a Rába folyó, valamint a Vasi Hegyhát erdőtömbjének szegélye közt 3250 ha-on elterülő tervezett) Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet, a Jeli Arborétum, mint I. Helyzetelemzés 36

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja természetvédelmi terület (70 ha), valamint helyi jelentőségű védett természeti területként az oszkói cserfa és kút. A Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet melynek helyi előkészítése lezajlott már, s a minisztériumok közti tárgyalásokat követően kihirdetésre vár - délnyugatról Halogy, északról Magyarbükk (Ausztria), valamint Vasalja községektől húzódik kelet felé Vasvár, illetve Alsóújlak térségéig. A TK gerincét a Rába völgyének a Csörnöc és a Hegyhát között húzódó változatos élőhelyei képezik, összefüggő zöld folyosót képezve az Őrség és a Kisalföld között. Az itt található rendkívül változatos élőhely-együttes kiemelkedő értékei nyilvánvalóan indokolják a Tájvédelmi Körzet létrehozását. A TK legkiemelkedőbb élőhelyei közül az alábbiak vannak a vasvári kistérségben a Rába menti rétek és morotvák a közép-európai viszonylatban nagy fehér gólya (Ciconia ciconia) populáció fő táplálkozó területe, a Rába szabályozatlan mederszakasza több védett halfaj és a vidra (Lutra lutra) élőhelye, a tavi szukcesszió utolsó előtti fázisában lévő tó a gersekaráti Fias-tó, kiemelt jelentőségű élőhelye a TK-nak a tőzegmohás (Sphagnum sp.) lápok. A Bertók-tó, Gombás-tó, Köcse-tó Gersekarát és Vasvár között, valamint a Templom-tó Petőmihályfa térségében, alsóújlaki kockásliliomos, ami egy fajgazdag láprét a Csörnöc árterén, sűrű kockásliliom (Fritilloria meleagris) állománnyal, de fontos értéket képeznek, és a tervezett Tájvédelmi Körzet egyik jellemző élőhelykomplexumát jelentik a Vasi Hegyhát erdei is. Ugyancsak fontos a fentiekkel is összefüggő - eleme a környezettel kapcsolatos tudatos magatartásnak a tájvédelem. Ennek kistérségbeli tárgyai és feladatai sokfélék (az egyedi tájértékek felmérése önmagában is nagy, el nem végzett munka). Kiemelésre érdemes a sokoldalú táj, az erdők, a folyóvizek és környezetük, a népi építészeti emlékek és faluképek, a kilátók, a hagyományos zártkerti gyümölcsösök, a pincék, a turistautak, stb. 5. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA ALAKULÁSA 5.1. Közlekedési hálózatok A kistérség közúti hálózata országos viszonylatban megfelelő sűrűségű, a települések közti összeköttetés és a főutak elérése (néhány hiány, mint az Oszkó-Alsóújlak vagy a Mikosszéplak-Csehi összeköttetés kivételével) megoldott. A legfontosabb elsősorban az átmenő forgalmat lebonyolító - közúti közlekedési útvonal a kistérséget (és Vasvárt is) északon átszelő E66 nemzetközi főút, vagyis a magyar 8-as (gyorsfogalmivá fejleszteni tervezett) főút. A belső forgalom tekintetében még nagyobb szerepet kap azonban az északdéli (Zalaegerszeg felől jövő) 74-es sz. másodrendű főút. (A két főút Vasvár mellett találkozik.) Tehermentesítő és elkerülő utak egyelőre nincsenek napirenden (noha Vasvárnál az igény felmerül), viszont a közutak minősége és a mezőgazdasági utak feltétlenül javításra szorulnak a közeljövőben. A térségben egy vasúti vonal (Szombathely-Nagykanizsa) halad át. A vonal négy települést érint, Püspökmolnárit, Vasvárt, Pácsonyt és Győrvárt, mely állomások az utóbbi kivételével áruforgalmi rakodóhellyel is rendelkeznek. A vasút szerepe ugyancsak nem a belső közlekedésben van, sokkal inkább az országos rendszerhez történő csatlakozási lehetőségben és a környékbeli nagyvárosok elérhetőségében, nem utolsó sorban az ingázás lebonyolításában (Szombathely, Zalaegerszeg). I. Helyzetelemzés 37

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 5.2. Kommunális infrastruktúra A kistérségben teljes egészében befejeződött a vízművesítés, mára minden település egészséges ivóvízhez jutott. A kistérségben a lakások (nyaralók nélkül) 96 százaléka bekapcsolódott a vezetékes vízellátásba, ez magasabb, mint a megyei átlag, ugyanakkor az egy lakosra jutó évi vízfogyasztás (22,6 m 3 ) elmarad a megyei átlagtól (31,6), messze a legkisebb a vasi kistérségek között. 23. táblázat: A műszaki-kommunális ellátás főbb mutatói kistérségi szinten (2000.) Terület 1 háztartásra jutó Vez gázba Vez. vízbe Csatornába Közmű olló Kábel TV Távbeszélő fővonal Áram Vez. Víz bekapcsolt lakások aránya (%) (ezer lakosra) (MWh) gáz (m 3 ) (m 3 ) (%) Vasvári 2,11 1009 23 19,6 96,2 13,1 83,1 63 301 Vas megye 2,27 1177 32 57,7 95,6 53,7 41,9 177 336 Ny.-Dunántúl 2,18 1099 34 63,2 95,9 56,3 39,6 212 342 Magyarország 2,07 1244 39 69,3 92,0 51,0 41,0 161 347 Forrás: Vas megyei statisztikai évkönyv 2000. KSH Szombathely; Területi statisztikai évkönyv 2000. KSH Budapest A szennyvízkezelés és -tisztítás területen rendkívül nagy a lemaradás, hiszen a kistérség 24 települése közül csak kettőben (Vasvár, Gersekarát) van csatornahálózat és szennyvíztisztítás. A rácsatlakozási arány itt sem megnyugtató, míg Gersekaráton 66%, addig a városban csak 35%. E két településen működik biológiai tisztító is (vö. 21. táblázat), s mindegyikbe több településről is szállítják a szennyvizet, melyet szippantással ürítenek. Kám saját környezetbarát megoldást alkalmaz, e község mutatói árnyalatnyival módosítják csak az összképet. A többi település esetében vagy a helyi lerakóba viszik a szippantott szennyvizet, vagy egy másik faluban ürítik. A szállítást vállalkozók végzik, s félő, hogy több esetben illegális helyeken ürítik ki az autókat. Több község terveiben szerepel az elkövetkező kettő-öt évben a csatornázás. I. Helyzetelemzés 38

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 24. táblázat: A kistérség településinek infrastrukturális ellátottsága Villamos energia Vezetékes víz Szennyvízcsatorna Telefon Szervezett hulladékszállítás Vezetékes gáz Pormentesített utak aránya Település bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer bekapcsolt A rendszer (%) háztartások terhelhetősége (%) hetősége (%) hetősége (%) hetősége (%) (%) hetősége háztartások terhel- háztartások terhel- háztartások terhel- háztartások terhelhetősége háztartások terhel- (%) Alsóújlak 100 kis mértékű 96 jelentős * * 67 jelentős * * 16 kis mértékű 95 Andrásfa 100 jelentős 97 jelentős * jelentős 71 jelentős * * 14 jelentős 100 Bérbaltavár 100 kis mértékű 98 jelentős * * 60 jelentős 100 kis mértékű 0 jelentős 100 Csehi 100 kis mértékű 90 kis mértékű * * 63 jelentős * * 0 * 100 Csehimindszent 100 kis mértékű 79 jelentős * * 67 jelentős * * 0 * 67 Csipkerek 100 jelentős 85 jelentős * * 51 jelentős 100 * 0 * 70 Egervölgy 100 jelentős 89 jelentős * * 60 jelentős * * 19 jelentős 100 Gersekarát 100 kis mértékű 98 jelentős 66 jelentős 64 jelentős 100 jelentős 0 * 98 Győrvár 100 kis mértékű 97 kis mértékű * * 68 jelentős 100 jelentős 18 kis mértékű 90 Hegyhátszentpéter 100 jelentős 92 jelentős * * 74 jelentős 100 jelentős 25 jelentős 100 Kám 100 jelentős 100 jelentős kb. 40 jelentős 75 jelentős 100 jelentős 27 kis mértékű 95 Mikosszéplak 95 kis mértékű 92 jelentős * * 62 jelentős 100 kis mértékű 0 jelentős 100 Nagytilaj 100 kis mértékű 94 kis mértékű * * 52 jelentős 100 kis mértékű 0 kis mértékű 100 Olaszfa 100 kis mértékű 97 kis mértékű * * 64 jelentős 100 kis mértékű 28 kis mértékű 100 Oszkó 100 nincs 94 jelentős * * 73 jelentős 100 kis mértékű 31 jelentős 100 Pácsony 100 jelentős 100 jelentős * * 76 jelentős * * 38 jelentős 100 Petőmihályfa 100 jelentős 99 jelentős * * 66 jelentős * * 10 jelentős 100 Püspökmolnári 100 kis mértékű 98 kis mértékű * * 78 jelentős 100 jelentős 48 jelentős 100 Rábahídvég 100 jelentős 100 jelentős * * 69 jelentős 100 jelentős 24 jelentős 100 Sárfimizdó 100 jelentős 85 jelentős * * 44 jelentős 100 jelentős 0 100 Szemenye 100 jelentős 96 jelentős * * 70 jelentős * * 20 * 100 Telekes 100 kis mértékű 93 kis mértékű * * 59 jelentős 100 jelentős 0 * 50 Vasvár 100 kis mértékű 100 jelentős 35 nincs 82 jelentős 90 kis mértékű 28 jelentős 95 Forrás: KSH Vas Megye Statisztikai Évkönyve, 2000., helyi önkormányzatok adatközlése 1999 I. Helyzetelemzés 39

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja A fentiekből következően a térségben igen szétnyílt a közműolló, a 83,1%, ami meglehetősen magas. A csatornázás hiánya komoly veszélyt jelent a talaj, a bioszféra és hosszú távon a vízbázis tekintetében, ezért megoldása abszolút prioritást kell, hogy kapjon. 5.3. Energia ellátás A kistérségben alapvetően megnyugtató az elektromos áramellátás. Minden településen van, s a lakások 96,2 százaléka be van kötve. A kapacitás szűkös volta Vasvár esetében említendő meg, ahol az ipartelep jelenlegi kapacitásának (2 MW) nagymértékű bővítésére lenne szükség. Áramkimaradások és áramingadozások okoznak problémát, a térség tíz-tizenegy településében. Az egy háztartásra jutó áramfogyasztás alatta van a megyei átlagnak, 2000-ben 2,11 MWh volt, szemben a megyei 2,27 MWh-val. Vezetékes gáz 2000-ben még kilenc településen nem volt. A gázhálózatba - tizennégy településen való elérhetősége ellenére a kistérség lakásainak csupán 20 százaléka van bekapcsolva, ami jelentősen elmarad a megyei 57,7 százaléktól; ennél csak az Őrségben alacsonyabb a mutató. Az egy háztartásra jutó gázfogyasztás is kisebb, mint a megyei átlag. (A tartályos gáz használatáról nem állnak rendelkezésre információk.) Megújuló energiát jelenleg a kistérségben Vasváron használnak, ahol a városi távfűtési rendszer részben termálvíz felhasználásával működik. 5.4. Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodásra vonatkozó törvényt 2000-ben fogadta el az Országgyűlés (2000. évi XLIII. tv.) Ennek bevezetője külön is kiemeli a fenntartható fejlődés, az energia- és nyersanyagfogyasztás mérséklése és az emberi egészség védelmének elvét ill. szükségességét. A települési önkormányzatokra e törvény IV. fejezete az irányadó, mely a települési szilárd és folyékony hulladékokra vonatkozóan állapít meg szabályokat. Ennek értelmében a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn. Fontos, hogy a törvény meghatározásában a kötelezően végzendő önkormányzati hulladékkezelési közszolgáltatás nem csupán a szilárd, de a folyékony hulladékra is kiterjed. (21. (3) b.) Ez tehát 2003. év elejétől kezdődően minden önkormányzatnak így a kistérség önkormányzatainak is olyan alapfeladata, melyet kötelező jelleggel kell ellátniuk. Ezt a feladatot az önkormányzatok általában valamely vállalkozóval szerződve végzik (végeztetik) el. 5.5. Távközlés, média A vasvári kistérség a MATÁV szolgáltatásait veszi igénybe a távközlésben, a szolgáltatással alapvető problémák nincsenek Az ellátottság kielégítő, de megyei összevetésben alacsony szintű, ezer lakosra 301 db távbeszélő fővonal jut. A rádiótelefonok elterjedtségéről nincs információ, e szolgáltatás vételi viszonyai jók. A kábel TV rendszerek az utóbbi években épültek ki az országban, csak úgy, mint a megyében és a kistérségben. A vasvári térségben a statisztikák szerint - ezer lakosra mindössze 63 kábel TV jut, ami jelentősen elmarad a megyei átlagtól, a kistérségek közül csak az Őrséget tudja e tekintetben megelőzni. Helyszíni megkérdezések szerint e mutató majdnem kétszeres, de ez a szint sem éri el a megyei átlagot. Ez utóbbi információforrás szerint a települések bő felében (13) működik kábeltévé, s általában a háztartások 30-90 százaléka (összesen a kistérség lakásainak egyharmada) van rákötve. I. Helyzetelemzés 40

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 5.6. Lakáshelyzet A kistérségben 2000-ben 6661 lakás volt, a megye lakásállományának 6,5 százaléka. A 100 lakásra jutó lakosok száma örvendetesen alacsony (233 fő), ami jóval a megyei átlag alatt van. Terület Lakásállomány (db) 25. táblázat: A lakások fontosabb mutatói (2000.) 100 lakásra jutó lakos (fő) száma (db) Az épített lakások ezer lakosra (%) átlagos alapterület (m 2 ) 1990-2000 között épült lakások aránya (%) 4-x szobások aránya Vasvári 6661 233 25 32,0 1,6 90,4 4,9 Vas megye 103105 258 606 32,7 2,3 105,9 7,4 Ny.-Dunántúl 381533 258 2643 37,7 2,7 103,8 7,6 Magyarország 4061279 247 21583 34,9 2,2 98,4 6,6 Forrás: Vas megye statisztikai évkönyve 2000. KSH Szombathely, Területi statisztika 2000. KSH Bp. Alacsony viszont a térségben az épített lakások száma, illetve aránya. Az elmúlt évtizedben, a itt épült a másodi legkevesebb lakás (a Kemenesalja után) a 2000. év lakásállományához viszonyítva, mindössze 4,9%. Az épített lakások viszonylag alacsony alapterületűek (90,4 m 2 ), jelentősen elmaradnak a megyei átlagtól. A lakásoknak 32 százaléka legalább négyszobás, ami örvendetes, megyei mutatókörüli érték. Az ingatlanellátottság településenkénti jellemzőinek sorából kiemelhető egyes települések magas (pl. Petőmihályfa, Telekes, Pácsony, Rábahídvég) mutatója, illetve másikak (Nagytilaj, Szemenye, Egervölgy) átlag alatti szintje. (Az ingatlanbőség értékelése persze nem egyértelmű, utalhat a gazdagságra éppúgy, mint a reálisabbnak változatnak tűnő kedvezőtlen demográfiai folyamatokra.) Figyelmet érdemel még a nagy (3 vagy több szobás) ingatlanok magas aránya egyes településeken (pl. Szemenye, Petőmihályfa, Kám, Oszkó, Győrvár, Gersekarát), illetve a másik véglet, az egy-két szobások felülreprezentáltsága (pl. Sárfimizdó, Csipkerek, Olaszfa) is. Különösen fontos mutató a lakásépítés trendje: a rendszerváltást követő évtizedben épült lakások aránya sok információt nyújt egy térség mai vonzerejéről, megújulási képességéről. Eszerint a vasvári kistérségben a legkisebb a fészekrakási szándék és/vagy képesség, az új lakások aránya itt a legalacsonyabb (a Kemenesaljával együtt). A települések közül kevés olyat találni (Püspökmolnári, Bérbaltavár, Szemenye), ahol számottevő a lakásállomány-bővülés. 5.7. Telephelykínálat A helyi infrastruktúra gazdaságfejlesztés szempontjából különösen fontos eleme lehet a telephelykínálat. A kistérségben jelentős számú üres-, vagy nem megfelelő funkcióval működő épület található, amelyekre rátelepíthetők lennének a kistérség által más területeken (turizmus, gazdaságfejlesztés, közösségfejlesztés, stb.) megvalósítandó fejlesztési projektek. Ehhez azonban mindenképpen szükséges ennek az ingatlanvagyonnak a felmérése (a 25. táblázat csupán tájékozató jellegű, nem is feltétlenül aktuális lista), a tulajdonviszonyok rendezése, valamint egy térségi szintű tanulmányterv elkészítése a hasznosítási módokra vonatkozóan. I. Helyzetelemzés 41

A Vasvári Kistérség Területfejlesztési programja 26. táblázat: A telephelykínálat a Vasvári kistérség településein a./ Gazdasági tevékenységhez alkalmassá tehető területek, nem működő ipari telephelyek Település megnevezés nagyság mai funkció tulajdonos tervek közmű irányár Alsóújlak ipari park 10 ha kiépítés alatt magán árt szerint ipari víz, villany, gáz * övezet Andrásfa fűrészüzem 4 ha üres (felszám. termelőszövetk. * víz, villany * alatt) terület 2 ha üres önkormányzat * * 40-50 Csehi tsz major 1,5 ha üres magán kiárusítás alatt víz, villany 10 m. össz Csehimindszent tsz 5 ha géptelep termelőszövetk. * víz, villany * Csipkerek tsz telep 5 ha üres termelőszövetk. * nincs * üres telek 3 db * önkormányzat * * * Egervölgy varroda 115 m 2 varroda önkormányzat bérlet minden 50 e/hó Gersekarát iroda 250 m 2 üres termelőszövetk. kp.fűtés, víz, villany Győrvár tsz major 1 ha üres+tsz termelőszövetk. * víz, villany * Kám földterület 3 ha szántó magán * megoldható 300 földterület 2 ha szántó magán * megoldható 300 Mikosszéplak tsz telep 5 ha tsz termelőszövetk. * víz, villany * tsz major 2 ha üres Bercol kft lakatos műhely víz, villany * Nagytilaj iskola 60 m 2 üres önkormányzat varroda víz, villany bérbe Olaszfa épület 100 m 2 üres önkormányzat varroda víz, villany, gáz bérlet épület 100 m 2 üres önkormányzat vadászház víz, villany, gáz * telek 5 telek üres önkormányzat építési telek víz, villany * Oszkó tsz major 12 ha tsz, ipar termelőszövetk. * víz, villany, gáz * irodaház 350 m 2 tsz iroda termelőszövetk. üres víz, villany, gáz * Pácsony Jármű javító 10 ha félig üres MÁV teljes * Rábahídvég épület 750 m 2 üres termelőszövetk. eladó, kiadó víz, villany * épület 1300 m 2 üres önkormányzat eladó, kiadó víz, villany * Szemenye tsz magtár 1.5 ha üres magán alkatrész-áruház víz, villany * Telekes telephely 2000 m 2 telephely magán * minden * Vasvár szövetkezet telephelye 5 ha állattartás Csörnöc-menti Szövetkezet eladó víz, villany, termálvíz fűtés 11 ha önkormányzat Kijelölt iparterület összközműves 1000 ft 19 ha mg terület szövetkezeti tagok kijelölt iparterület gáz, csatorna 4-500 b./ Egyéb hasznosítható ingatlanok Település Megnevezés Nagyság Tulajdonos Lehetőségek Állaga Irányár Alsóújlak épület 80 m 2 Jóléti Alap bérmunka Jó állagú * Andrásfa Idősek otthona 140 m 2 önkormányzat pl. varroda Jó bérbe adó Csehimindszent Lakótelek 14 db (1000 önkormányzat lakás * 0,5 mft m 2 ) Gersekarát régi tejcsarnok termelőszövetkezet pl. cukrászda Jó Hegyhátszentpéter fürtös? ház 80 magán kézműves ház Felújítandó Nagytilaj lakóház átlagos magán kisipar Megfelelő * Olaszfa magánházak * magán * * * Telekes kastély 10 ha magán idegenforgalom Romos * Vasvár volt zárda 600 m 2 /2 ha önkormányzat öregek otthona, Közepes 25 mft szálláshely volt fiúiskola 1200 m 2 /1 ha Egyházközség szociális, szálláshely Közepes 40 mft volt Magyar Királyi Kaszinó 300 m 2 Szentkút kereskedelem, vendéglátás Forrás: kérdőíves felmérés, MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, 1999. 3 mft I. Helyzetelemzés 42

6. KISTÉRSÉGI KULTURÁLIS ÉRTÉKEK A demográfiai és gazdasági folyamatokkal mélyen összefügg a kultúra és a civil szféra ellentmondásos, de inkább szomorú helyzete: egyfelől nagyon sokszínű a térség hagyományos népi kultúrája, egyre több a rangos kulturális esemény, másfelől széttagolt és elaprózott az iskolai intézményrendszer, s igen rosszak a tárgyi és személyi feltételek. 6.1. Kulturális örökség A térség kulturális öröksége igen gazdag, amiből ma is életképes és dinamikus közösségi kezdeményezések, tevékenységek táplálkoznak. Számottevő a műemléki védettségű épületek száma és értéke (26. táblázat), de fellelhető még a múlt öröksége más területeken (népi mesterségek, néphagyományok) is (vö. még 18. táblázat). Település 27. táblázat: A kistérség műemlékjegyzéke Műemlék megnevezése Védettsége Alsóújlak román kori kápolna MJ késő barokk volt Bezerédj-vízimalom és környéke (molnárház, istálló, MJ pajta), ipartörténeti emlék r.k. gótikus (Szt. István király) templom M Andrásfa r.k. barokk templom MJ Bérbaltavár r.k. barokk templom MJ Csehi XIX. sz-i népi borona-pince MJ r.k. késő barokk templom MJ Csehimindszent r.k. román eredetű templom MJ barokk kori Mesterházy-kastély parkkal MJ Egervölgy r.k. barokk templom, késő barokk Szentháromság szobor MJ Győrvár r.k. késő barokk templom MJ Hegyhátszentpéter XIX. sz-i népi lakóház, múzeum (tájház ) M XIX. sz-i kovácsműhely, múzeum MJ r.k. barokk templom MJ Kám r.k. barokk templom MJ Mikosszéplak Mikosd kastély (Mikosdpuszta), védett kerttel MJ Olaszfa r.k. késő barokk templom MJ Oszkó r.k. középkori eredetű, késő barokk templom MJ XIX. sz-i népi pince-présház MJ Petőmihályfa barokk Szt. Bertalan kápolna (Barkóca-hegy) MJ népi pince-présház (Öreghegy) MJ 5 db népi pince-préház (Barkóca-hegy) VK Püspökmolnári Népi méhes MJ Rábahídvég r.k. barokk templom, Nepomuki Szt. János szobor és rács MJ Vasvár középkori eredetű domonkos rendház M gótikus volt domonkos templom M r.k. román stílusú kápolna M barokk serfőző ház, pincéjében malátaszárító, ipartörténeti emlék MJ kora barokk egykori prépostsági lak, tiszttartói ház MJ késő barokk Nepomuki Szt. János-szobor MJ késő barokk-klasszicista r.k. kápolna MJ Forrás: Vas megye műemlékjegyzéke, OMF, Budapest, 1990. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

A kistérség gazdag kulturális örökségére alapozva került megalkotásra a Vasvári Kistérség Örökségvédelmi Programja, mely a maga nemében egyedülálló módon biztosít alapot a kistérség kulturális örökségelemeinek integrált fejlesztéséhez. Ez a program alapvetően a következő célpiramist rajzolja fel a kistérség vonatkozásában: I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1. 44

Stratégiai programok Prioritások Térségi (nemzetiségi, vallási) identitás megőrzése Humánerőforrás fejlesztése Tárgyi/szellemi infrastruktúra erősítése Környezet- és természetvédelem Egységes kulturális/ területfejlesztési tervezés Civil háló erősítése ÁTFOG Ó CÉLOK FŐ CÉL 15. ábra A Vasvári kistérség örökségvédelmi programjának célpiramisa Kulturális örökség a térségi felzárkózás megalapozója Kulturális örökség megőrzése Kulturális örökség kutatása Kulturális örökség hasznosítása Általános örökségelemekre épített akciók Egyedi örökségelemekre épített akciók Programszintű fenntarthatóságot megalapozó akciók I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

Az örökségvédelmi program - alapvető cél szintjén - a kulturális örökséget mint a térségi fejlesztés megalapozóját kezeli, mely a térségi felzárkózás hosszú távú motorja lehet. Ezen fő cél teljesüléséhez három átfogó cél került megfogalmazásra: Kulturális örökség megőrzése Kulturális örökség kutatása Kulturális örökség hasznosítása Felsorolt három alapvető cél közül a kutatás minden további tevékenység megalapozójaként részt vesz a kulturális örökség elemeinek, s a köztük lévő összefüggéseknek a feltárásában. Mint ilyen lesz a megalapozója ezen elemek megőrzésének mely ugyanakkor egyben a legkomplexebb tevékenységeket foglalja magában. a területfejlesztési programban megfogalmazott cél- és intézkedésrendszerhez. A kistérség kulturális erőforráskészletének fontos eleme a múlt, amit jól jelképez Vasvár egykori megyeszékhely szerepe, vagy történelmi események és objektumok egykori helyszínének ittléte. Ebből az erőforráskészletből sokat meríthet (és merít is) a kistérség jelenkori fejlesztési törekvési során. Megindultak tovább erősítendő kezdeményezések például a vallási emlékek felelevenítése és felmutatása terén, az egykori Katonák Útja fizikai és spirituális helyreállítását megvalósítandó és az itt zajlott csaták és békekötés emlékének tudatosítása és ápolása vonatkozásában egyaránt. 6.2. Kistérségi civil szféra Röviden szót kell ejteni a civil szféra kistérségi működéséről is, hiszen általános vélemény, hogy a civil szervezetek és szerveződések nagyban fokozhatják a lakossági aktivitást, hozzájárulhatnak a színes települési-térségi kulturális élet kialakulásához; és partneri viszony esetén nagy segítséget nyújthatnak a helyi önkormányzatoknak. A kistérségi civil szféra szervezetei hasonlóan más emberföldrajzi elemekhez szintén nem egyenletes módon oszlanak el a kistérségben. Megfigyelhető a központ, Vasvár dominanciája, valamint Gersekarát előnyös helyzete a szervezetek abszolút számát tekintve: I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1.

16. ábra: Civil szervezetek a Vasvári kistérség településein (db); 2001 Forrás: KSH TSTAR - TEIR A szervezetek abszolút számának vizsgálata mellett árnyaltabb képet kapunk, ha az egyes települések lakosságszámához viszonyítjuk az ott tevékenykedő civil szervezetek számát. Az erre vonatkozó adatokat mutatja a 17. számú ábra: I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1. 47

17. ábra: Állandó népesség/civil szervezetek száma a Vasvári kistérség településein (2003) Forrás: KSH TSTAR TEIR Az ezzel kapcsolatosan megkérdezett -és a kérdésre választ is adó - települési vezetők közül 9 vélte úgy, hogy településén nagyon gyenge az önszerveződés, 7 szerint vannak szervezetek, de tevékenységük hatása nem számottevő, míg 4 helyen igaz az, hogy egy-egy területen érzékelhető szerepük van, és sehol nem vélték úgy, hogy a civil szervezetek komoly erőt képviselnek, befolyásolják az egész település életét. (2003) A civil társadalom megszerveződésében kulcsszereplő az értelmiség, bár részvételük a folyamatok irányításában a Vasvári kistérségben is ellentmondásos. A legtöbb településen (13) tevékenységük úgy minősíthető, hogy csak egy részük vesz részt aktívan a közéletben, helyenként (3 helyen) kifejezetten passzív, nem viselkedik értelmiségi módon, egy községben kifejezetten megosztott, a helyi konfliktusok gerjesztője, s csupán három települési vezető (Csipkerek, Mikosszéplak, Telekes) látja e réteget a település motorjának, irányítójának. A kistérségi területfejlesztési program elkészítése során (2003) kérdőíves felmérést végeztünk a kistérségi civil szervezetek körében. Ennek során vizsgáltuk e szervezetek tevékenységét, tagságát, környezetre kifejtett hatását, pályázati aktivitását, stb. A felmérés körébe azokat a szervezeteket vontuk be, melyeknek a program végrehajtása szempontjából szerepük lehet - ez azt jelenti, hogy a speciális céllal létrehozott sport-, tűzoltó- és vadászszervezeteket - bár jogi formájuk alapján kétségkívül a nonprofit kategóriába tartoznak - kivettük a vizsgált mintából. Az így kistérségi szinten a mintában maradó 30 szervezetből 20-22 volt ténylegesen aktív és működő szervezet, ők közel 60%-ban (12 db) válaszoltak kérdőívünkre. I. Helyzetelemzés Pannon Projektum Bt. 9700 Szombathely, Karmelita u 1. 48