Vasvári járás esélyteremtési akcióprogramjai

Átírás

1 Vasvári járás esélyteremtési akcióprogramjai ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Vasi Hegyháton ÁROP-1.A Pályázó: Vasvár Város Önkormányzata Készítette: Regionális Humán Innováció Képzési Közhasznú Nonprofit Kft

2 Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A HELYZETELEMZÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE A vizsgálat menete Szekunder elemzés Problématérkép elkészítése A fókuszcsoportos vizsgálat menete A VASVÁRI JÁRÁS HELYZETKÉPE Demográfiai helyzetkép Iskolázottsági helyzetkép Óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok Általános iskolai adatok Közép- és felsőoktatáshoz köthető mutatók Munkanélküliségi és foglalkoztatottsági mutatók Munkaügyi helyzetkép Foglalkoztatottsági mutatók A jövedelmi helyzetre vonatkozó mutatók Lakhatás Egészségügyi, szociális helyzetkép Egészségügyi helyzetkép Szociális helyzetkép A VASVÁRI JÁRÁS PROBLÉMATÉRKÉPE ÉS A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI Problématérkép JÁRÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI SWOT ELEMZÉS STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA Releváns as Operatív Programok, Erasmus+ program PROGRAMTERV A programterv célrendszere Átfogó célok Konkrét célok Prioritások leírása Prioritások és intézkedések Akcióterv Partnerségi terv

3 Háttér-információk Partnerségi szervezeti struktúra Kommunikációs/nyilvánossági terv

4 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Vasvári járás a Nyugat-dunántúli Régióban, Vas megye déli részén helyezkedik el, központja a lakost számláló Vasvár. A vizsgált térség össznépessége fő, területe 374 km 2. A járás országon belüli elhelyezkedése a nyugati határ közelségéből kifolyólag előnyösnek tekinthető, azonban megyei szinten földrajzilag, és a társadalmi-gazdasági folyamatok tekintetében is periférikus helyzetű. A Vasvári járás a megye dinamikusan fejlődő településeitől és azok vonzáskörzetétől távol helyezkedik el, így az ott tapasztalható viszonylagos fejlődés által generált multiplikátor hatás kevésbé tud érvényesülni. A folyamatok következményeként a járás fejlődése nem képes követni a régió, valamint a megye fejlődésének ütemét. A járás településhálózata egyértelműen aprófalvas jellegű, 2013-ban mindössze két település lakosságszáma haladta meg az ezer főt, míg az lakost számláló települések aránya 30 százalék. Száz főnél kisebb lélekszámú település csupán egy található a járás területén, Sárfimizdó. A települési szintet tekintve kijelenthető, hogy 2003 és 2013 között összességében mindenhol csökkent a lakosságszám. A legnagyobb mértékű népességfogyás elsősorban a kisebb községekre jellemző, a jövőre vonatkozóan az aprófalvasodás folyamatának gyorsulása várható, amely számos társadalmi- és gazdasági problémával járhat együtt. A hátrányos migrációs jellemzők és a természetes fogyás eredőjeként a térség népessége előreláthatólag tovább fog csökkenni a jövőben. Mind gazdasági, mind társadalmi szempontból jelentős problémát okozhat az adott területen élő népesség alacsony szintű iskolázottsága. Magyarországon általánosságban a nők körében magasabb az alapfokú végzettség hiányának aránya: országosan a nők 6,5 százaléka, míg a férfiak 3,1 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Vas megye e tekintetben kedvezőbb helyzetben van, az értékek mindkét nem esetében szignifikánsan alacsonyabbak az országosnál: a nők 4,8 százaléka, míg a férfiak 2,1 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. A Vasvári járásban mindkét nem esetén az országosnál is magasabb érték jelentkezett, azonban a relatív eltérés a nők körében magasabb: az alapfokú végzetséggel nem rendelkezők aránya 8,24 százalék, amely az országos értéket 1,72 százalékkal, a Vas megyeit pedig 3,44 százalékkal haladja meg. A férfiaknál ezen érték 3,37 százalék, amely a megyeinél 1,25 százalékkal magasabb A Vasvári járásban ezen mutató sajnálatos módon szinte minden tekintetben elmarad az országos adatoktól. Ez alól kivételt képez a tíz év alatti növekedés üteme, az egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők arány a 25 éven felüli lakosság körében 2001 és 2011 között 58 százalékos növekedést mutat. A Vasvári járásban 2013-ban 562 személy volt nyilvántartott álláskereső, amely csak kismértékben nagyobb a 10 évvel korábbi adatoknál (2003-ban 559 fő), azonban jóval alacsonyabb a gazdasági válság éveiben regisztrált munkanélküliek számánál (2009-ben 1074 fő). A 2008-ban elkezdődött gazdasági válság hatására drasztikusan megnőtt a munkanélküliek száma a Vasvári járásban, de az adatok alapján azt is láthatjuk, hogy 2013-ra a munkaerő-piac rendeződni látszik, így 2013-ban már közel ugyanannyi volt a munkanélküliek száma, mint 2003-ban. Ennek egyik legfőbb oka azonban a közfoglalkoztatottak egyre bővülő száma. Érdemes kiemelni az 51 évnél idősebb regisztrált munkanélküli arányát, 2013-ban a Vasvári járás vonatkozó mutatója (23 százalék) az országos (25 százalék) és a Vas megyei (27,5 százalék) átlagoknál is kevesebb, de még így is a munkakeresők majdnem negyede tartozik az idősödő munkakeresők csoportjába

5 A Vasvári járásban az összes nyilvántartott álláskeresők majdnem fele, 45,9 százaléka tekinthető hosszú távú álláskeresőnek, mely csak 1 százalékkal több, mint a Vas megyei átlag, ugyanakkor 4 százalékkal kedvezőbb, mint az országos átlag. A helyi foglalkoztatottság szinte teljesen hiányzik, nehéz az alapellátásokhoz, a különböző szolgáltatásokhoz és az információkhoz való hozzájutás. A fenti hátrányok fokozzák a gazdasági előnyökből, a lehetőségekből való kirekesztődés veszélyét. A térség gazdaságilag legerősebb pólusa természetesen Vasvár. Itt összpontosul az ipari termelés és a foglalkoztatás legnagyobb része, a többi település számára is lehetőségeket ha nem is az egyetlen kapcsolódási pontot - nyújtva. A gazdasági potenciál a falvak nagyobb részében gyenge, alacsony szintű a vállalkozási hajlandóság, kicsi a vállalkozás-sűrűség, kevés a gazdálkodó szervezetek száma. A feldolgozóipar cégei (cipőipar, elektronika, faipar, textilipar) együttesen jelentős (ha nem is meghatározó) erőt alkotnak, de különösen a foglalkoztatás terén fontos szerepet töltenek be. Az utóbbi években a Vasváron már régóta meglévő termálvizet felhasználva, szerény, de bővíthető fürdő épült, ami azonban nem tudja felvenni a versenyt a térség nagyobb fürdőivel (Bük, Sárvár, Zalaszentgrót, Kehidakustány). Összefoglaló problémaelemzés, következtetések Foglalkoztatási nehézségek, akadályok A járásban magas az alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek aránya. Önkéntes munkák ritkán csak a helyben meghirdetett társadalmi munkák alkalmával vannak. Az alacsony iskolai végzettségű személyek számára az elhelyezkedés nehézséget okoz ig a Hegyháti Jóléti Szolgálat sok szociális szolgáltatást elindított és üzemeltetett a térségben élő hátrányos helyzetű lakosság megsegítésére. Az alapítvány megszűnésével a szolgáltatások jelentős része is megszűnt. (Pl. a krízishelyzetben élő nők számára nincs a térségen belül segítség.) Sok településen nehéz a közösségi közlekedés elérése, a mobilitási tényezője elég gyenge pontja a munkavállalásnak. Az elsődleges munkaerő-piacról kiszorulók számára a szociális gazdaság és a közmunka program nyújthat segítséget. Mindkettőre van példa a térségben, a továbblépésre közös gondolkodásra van szükség, amelynek lehetősége eddig nem volt megteremtett. Hátrányos helyzetű csoportok, szegregátumok A roma lakosságra vonatkozóan csak becslések vannak, a térség déli részén nő a számuk. Életkörülményeik sok esetben kilátástalanok, alacsony iskolai végzettségük miatt a munkaerő-piacon hátrányból indulnak. A térségben lakhatásra alkalmatlan telepszerű területek vannak, az önkormányzatok szociális lakásállományának az állapota rossz. Az energiaszegénységgel érintett családok által fenntartott magánlakások fizikai állapota rossz, energiapazarló, sok esetben egészségtelen a bentlakás (penész, vizesedés). A város bérlakás-állománya is komoly felújításra szorul. Az energiatudatosság kevésbé jellemző a lakosság körében

6 Információs, kommunikációs és fizikai akadálymentesítés helyzete, a fogyatékkal élők elfogadása A különböző célcsoportokra irányuló szolgáltatások, információk elérhetőségét javítani kell, és a célcsoportnak megfelelő kommunikációs megoldásokat alkalmazni. Nincs elegendő számú program, melynek keretében az egészséges emberek megismerhetik a fogyatékkal élő személyek hétköznapi problémáit. További érzékenyítési programokra van szükség a szakmai szervezetek bevonásával. Válságban a család, a generációk eltávolodtak A modern társadalom negatív hatásaként a család intézménye meggyengült. Egyre több az egyszülős család, az alacsony jövedelmű dolgozó szegények családjai, akik számára még nehezebb megoldást találni, és nehezen férnek hozzá szolgáltatásokhoz, hiányoznak a valódi családtámogató programok. Fontos olyan szolgáltatások indítása, amelyekkel a családok segítséget kapnak a közösségtől, és törekedni kell a prevencióra is. A járásban is súlyos probléma az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés, generációk eltávolodása. Idősek és fiatalok, gyerekek kevés közös programon találkozhatnak. Folyamatosan emelkedik a napi rendszerességgel ellátást igénylő idősek aránya, melyet az intézményrendszer nem tud kielégíteni. Generációk együttműködését célzó program indítása indokolt

7 2. A HELYZETELEMZÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE A projekt megvalósítása során járási szintű esélyteremtő programterv készül a Vasvári járásra vonatkozóan, azt megalapozó helyzetelemzéssel. A pályázati előkészületek során már született előzetes helyzetfeltárás a térség főbb mutatóinak vizsgálatára alapozva. Jelen helyzetelemzésben a meglévő eredményeket továbbdolgozva, új szempontokkal kiegészítve mélyebben, részletesebben mutatjuk be a térség aktuális és releváns mutatóit, a jelentkező problémákra koncentrálva egy problématérkép és egy igényfelmérő vizsgálat eredményei is ismertetésre kerülnek. Az elemzés célja a projekt célcsoportjának aktuális helyzetének megismerése, továbbá a prioritási terültek mentén a kialakult problémák megoldási lehetőségeinek a felmérése. Bemutatásra kerülnek, olyan projektek, helyi kezdeményezések, amelyek a járáson belüli lokális problémákra kínáltak megoldási lehetőséget. A járási környezet bemutatásáról korábban nem készült olyan tanulmány, amely átfogóképet mutatna a térségben jelentkező problémákról, azok megoldási lehetőségeiről, valamint a már elindult kezdeményezésekről. Az eredmények bemutatják a járásban élők gazdasági és társadalmi helyzetét, továbbá az intézményi és szervezeti háttért. A helyzetelemzés célcsoportja megegyezik a projekt célcsoportjával, kiemelten mutatja be: a romák, mélyszegénységben élők, a gyermekek, fiatalok (kitérve hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, alkohol, drog problémákra), az idősek (generációk közti együttműködés), a fogyatékkal élők (integráció), és a nők státuszát a járásban. Az összegyűjtött problémák, azok megoldási lehetőségeinek részletesebb vizsgálatára egy fókuszcsoportos interjú során került sor, a térség véleményformálói, intézményi vezetői, civil szervezetei segítségével. A Jó gyakorlatok elnevezésű fejezet célja a járási problémákra nyújtott megoldási gyakorlatok bemutatása. A helyzetelemzés eredményei alapján elkészült a járáson belül felmerült, és a települések együttműködését igénylő problémák komplex kezelését megalapozó a járási felzárkózási kerekasztal által elfogadott - Esélyteremtő-programterv, amely megerősíti a partnerséget, továbbá felkészíti a járást a releváns szakmai területeken a as EU-s források fogadására is. Sikeres esélyegyenlőségi akciók valósulnak meg, amelyek megalapozzák a partnerek hosszú távon is fenntartható együttműködését

8 2.1. A vizsgálat menete Szekunder elemzés A járási helyzetelemzés alapjául egy szekunder elemzés szolgál. A szekunder vizsgálat során a KSH és a TEIR rendszerek által szolgáltatott statisztikai adatokat elemezése, valamint a térségben jelenlévő intézmények és szervezetek évi beszámolóinak feldolgozása történt meg. A statisztikai adatok összehasonlítása legalább 10 éves időszakot ölel fel, az adatoktól és elérhetőségüktől függően 2000, 2001, 2003 és közötti idősoros adatok. A hosszabb idősor segítségével bemutathatóak a járásban jelentkező gazdasági és társadalmi trendek. A demográfiai adatok mellett bemutatásra kerül a járás foglalkoztatási és munkaügyi helyzetképe, valamint kiemelt szerepet kap a térség egészségügyi és szociális helyzetképe is. A Vasvári járás statisztikai vizsgálata tekintetében fontos megjegyezni: - Az oktatási helyzetkép (óvodai ellátás illetve az általános iskolai adatok) tekintetében elmondható, hogy néhány mutató esetében hiányos adatokkal találkozhatunk, amely az adatszolgáltató (TEIR) adatbázisának esetenkénti hiányosságából adódik Problématérkép elkészítése A szekunder elemzés mellett további háttéranyagok vizsgálata is megtörtént. A helyzetelemzés célcsoportjait kiemelten vizsgálják a települések helyi esélyegyenlőségi programjai (HEP). A települési anyagok segítségével járási probléma térképet készítünk az 5 prioritási területre koncentrálva. A problématérkép a célcsoportokra lebontva mutatja be a térségi nehézségeket. Az elemzés ezen fejezete előkészítésül szolgált a fókuszcsoportos interjúkhoz A fókuszcsoportos vizsgálat menete A projekt során megvalósuló járási kerekasztal találkozók egyik alkalma során lehetőség nyílt arra, hogy a projekt célcsoportját ellátó intézményeket, valamint civil szervezetek képviselőit egy fókuszcsoportos interjúba bevonjuk. Az interjú résztvevői: A járásban található települési önkormányzatok képviselői, a térségi kisebbségi önkormányzatok képviselői, közoktatás és szociális intézmények képviselői, a célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek képviselői (idősek, nagycsaládosok stb.), közművelődési intézmények képviselői. A fókuszcsoport célja a járási esélyegyenlőségi programterv megalapozását jelentő helyzetelemzés támogatása. Mivel az egyes célcsoportokhoz rendelhető adatok, információk ritkán állnak rendelkezésre, vagy egyáltalán nem érhetőek el, célszerűnek tartottuk fókuszcsoportos megbeszélések szervezését térségi szakemberek részvételével, hogy tájékozódjunk az aktuális helyzetről, szakértői véleményeket gyűjtsünk

9 Az interjúk megteremtették annak a lehetőségét, hogy a problématérkép során összegyűjtött problémákat részletesen, a területek szakmai képviselői mutathassák be. Felszínre kerültek korábbi kezdeményezések és kirajzolódtak jövőbeni megoldási tervek, igények. Témakörök Célcsoport helyzete a járásban (leíró helyzetelemzés kiegészítése) Problématérkép megalapozása (célcsoportot jellemző legfontosabb kihívások, problémák) Jó gyakorlatok SWOT elemzés pontjainak bővítése (különösen erősségek és gyengeségek) Járási szintű, vagy legalább több települést összekapcsoló együttműködési irányok feltérképezése Programötletek és javaslatok gyűjtése (lehetőségek) A beszélgetések alapvető célja tehát, hogy az adott célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi problémákat (pl. diszkrimináció, munkaerő-piac, oktatás, egészségügy, lakhatás stb.) feltárjuk, a programozás szempontjából lényeges súlypontokat, kulcskérdéseket beazonosítsuk és megszüntetésükre a programban felvázolható megoldásokat keressünk

10 3. A VASVÁRI JÁRÁS HELYZETKÉPE A Vasvári járás a Nyugat-dunántúli Régióban, Vas megye déli részén helyezkedik el, központja a lakost számláló Vasvár. A vizsgált térség össznépessége fő, területe 374 km 2. A járást 22 községi jogállású település és a központ a térség egyetlen városa Vasvár alkotja. Az említett községi rangú települések a következők: Alsóújlak, Andrásfa, Bérbaltavár, Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Egervölgy, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Kám, Mikosszéplak, Nagytilaj, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Püspökmolnári, Rábahídvég, Sárfimizdó, Szemenye és Telekes. A járás országon belüli elhelyezkedése a nyugati határ közelségéből kifolyólag előnyösnek tekinthető, azonban megyei szinten földrajzilag, és a társadalmi-gazdasági folyamatok tekintetében is periférikus helyzetű. A Vasvári járás a megye dinamikusan fejlődő településeitől és azok vonzáskörzetétől távol helyezkedik el, így az ott tapasztalható viszonylagos fejlődés által generált multiplikátor hatás kevésbé tud érvényesülni. A folyamatok következményeként a járás fejlődése nem képes követni a régió, valamint a megye fejlődésének ütemét. A 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján a járásban hat, a társadalmi, gazdasági infrastrukturális szempontból elmaradott, valamint egy, az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település található Demográfiai helyzetkép A járás településhálózata egyértelműen aprófalvas jellegű, 2013-ban mindössze két település lakosságszáma haladta meg az ezer főt, míg az lakost számláló települések aránya 30 százalék. Száz főnél kisebb lélekszámú település csupán egy található a járás területén, Sárfimizdó. A településhálózat lakosságszám szerinti differenciáltságát jelentősen befolyásolják a természetföldrajzi tényezők, azonban az elmúlt évtizedekben megfigyelhető változások egyértelműen tükrözik a demográfiai folyamatokban jelentkező problémákat. Magyarország népessége 1980-tól kezdődően a férfiaké 1980, a nőké 1983 óta csökkenő tendenciát mutat, így 2010-re tízmillió fő alá süllyedt hazánk lakosságszáma és 2013 között a népességfogyás mértéke 2,37 százalék volt, amelyhez képest a térségi értékek eltérően alakulnak. Vas megyében a referencia-időszakra vonatkozó népességfogyás mértéke két százalékkal magasabb volt, ám ez területileg egyenlőtlenül oszlott el: Szombathely agglomerációs településein, valamint a Szombathely Kőszeg, illetve Szombathely Sárvár agglomerálódó tengely által érintett településeken népességnövekedés zajlott le, míg a közlekedési szempontból kedvezőtlenebb elérhetőségi lehetőségekkel bíró, sok esetben peremhelyzetű településeken csökkent a lakosság száma. Sajnálatos módon a Vasvári járásban az említett tényezőkből kifolyólag jóval magasabb a népességfogyás mértéke: Vas megyéhez képest 5,3 százalékkal, míg az országos értékhez viszonyítva 7,3 százalékkal magasabb a tíz év alatti csökkenés aránya. Összességében 2003 és 2013 között közel fővel csökkent a járás lakosságszáma. A települési szintet tekintve kijelenthető, hogy 2003 és 2013 között összességében mindenhol csökkent a lakosságszám. A legnagyobb mértékű népességfogyás elsősorban a kisebb községekre jellemző, a jövőre vonatkozóan az aprófalvasodás folyamatának gyorsulása várható, amely számos társadalmi- és gazdasági problémával járhat együtt. A legkedvezőbb

11 mutatóval rendelkező településeken is inkább stagnálásról lehet beszélni, azonban érdemes megfigyelni, hogy 2010 és 2013 között hat településtől eltekintve nőtt a lakosságszám a járás településein. Kérdés azonban, hogy a jelenség valós népesedési fordulathoz, vagy csupán adott szülőképes korú kohorsz magasabb létszámához köthető (1. táblázat). Területi egység /2003 Vasvár ,35 Rábahídvég ,10 Püspökmolnári ,25 Oszkó ,09 Gersekarát ,71 Győrvár ,77 Alsóújlak ,85 Bérbaltavár ,18 Telekes ,33 Kám ,27 Olaszfa ,02 Csehimindszent ,25 Egervölgy ,46 Csipkerek ,11 Szemenye ,14 Mikosszéplak ,46 Pácsony ,67 Csehi ,93 Andrásfa ,83 Petőmihályfa ,55 Nagytilaj ,22 Hegyhátszentpéter ,88 Sárfimizdó ,00 Vasvári járás ,70 Vas megye ,42 Magyarország ,37 1. táblázat: A Vasvári járás lakónépességének változása (adatforrás: TEIR KSH T-STAR) A népesedési statisztikák ismeretében jelentős problémákkal kell szembenéznie hazánknak hosszú távon. Az országban tapasztalható generációs különbségek a Vasvári járásban is jelen vannak. A Ratkó- és OTP-gyermekek, valamint ezen kohorszok tovagyűrűzése természetesen megfigyelhető, azonban a köztes korosztályok létszáma sem drasztikusan alacsonyabb

12 A lakónépesség vizsgálata alapján jelentős problémának tekinthető az elnéptelenedés, ám ebben kisebb szerepet játszik a korosztályok közötti mennyiségi differenciáltság, s ezáltal a szülőképes korú nők számának ingadozása. Érdemes megfigyelni a nemek megoszlásában jelentkező különbségeket is: míg ötven éves korig jellemzően férfitöbblet jelentkezik, addig az idősebb korosztályok esetén szignifikáns változás mutatható ki, szinte évről évre csökken az ezer nőre jutó férfiak száma. A jelenség oka többrétű: egyrészt természetes körülmények között több férfi születik, mint nő, másrészt a férfiak nagyobb valószínűséggel folytatnak egészségtelen életmódot, amely korábbi halálozáshoz vezethet (1. ábra) Férfiak száma [fő] Nők száma [fő] 1. ábra: A Vasvári járás korösszetétele korfa, 2011 (adatforrás: Népszámlálás 2011) Egyes kiemelt korosztályok külön is vizsgálandók a jövőre vonatkozó demográfiai folyamatok előrejelzése érdekében. A 0 2 éves korosztály létszáma 2009 és 2013 között összességében több mint 10 százalékkal csökkent, azonban 2011 óta kismértékű növekedés jelentkezett. A gyermekkorúak számában szintén visszaesés jelentkezett, azonban a nemek szerinti megoszlásban jelentős különbség mutatkozott: a férfiak száma közel 13 százalékkal csökkent, míg a nők esetében 7,7 százalékos volt a visszaesés a as időszakban. A éves korosztály esetében is csökkenés jelentkezett, amely leginkább a korosztályon belüli nőket érintette. (- 30 százalék) Jelen korcsoportbontás legnépesebb kategóriája a évesek csoportja. Esetükben eltérő kép jelentkezik a nemek szerinti megoszlást vizsgálva: míg a férfiak száma negyedével nőtt, a nők esetében ötödével esett vissza a létszám. A éves korosztálynál szintén jelentős eltérés tapasztalható a nemek szerinti vizsgálat során: a férfiak száma 45 százalékkal nőtt, miközben a nőknél csupán 5,6 százalékos növekedés jelentkezett. A 65 évnél idősebbek száma közel azonos mértékben csökkent, ennek mértéke 4,1, illetve 3,8 százalék. A vizsgált adatok alapján

13 kijelenthető, hogy a Vasvári járást fokozottan érinti hazánkra is jellemző elöregedési folyamat (2. táblázat). Év 0-2 éves 0-14 éves éves Férfi éves éves 65 év feletti 0-14 éves éves Nő éves éves 65 év feletti Összesen NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA / ,29-12,91-8,73 25,52 45,07-4,09-7,68-30,41-21,96 5,56-3,78-3,51 2. táblázat: Néhány kiemelt korcsoport nemek szerinti létszámának alakulása (adatforrás: TEIR KSH- TSTAR) Az imént vázolt probléma valósságát támasztja alá az öregedési index azaz a száz, 14 év alatti lakosra jutó 65 éves kor feletti lakosok számának vizsgálata is és 2013 között Magyarországon mintegy nyolc százalékkal 110,4-ről 119,3-ra nőtt ezen mutató értéke. A növekedés üteme 2,65 százalékkal haladta meg az országos átlagot Vas megyében, míg a Vasvári járásban 7,2 százalékkal nőtt a vizsgált mutató. Sajnálatos módon abszolút értékét tekintve is magasabb a megyei, valamint a járási érték: 2013-ban száz gyermekkorú lakosra 134 időskorú jutott Vas megyében, illetve a Vasvári járásban (2. ábra). Települési szinten jelentős szórás tapasztalható. Míg egyes községekben például Hegyhátszentpéteren és Csipkereken az öregedési index meghaladja a kétszázat, addig Telekesen és Bérbaltaváron ezen mutató a hetvenet sem éri el. Ez alapján kijelenthető, hogy az elöregedés egyes helyeken fiatalodás folyamata eltérő mértékben érinti a járás településeit, azonban összességében magas a száz fiatalkorúra jutó 65 évesnél idősebb lakos

14 Vasvári járás Vas megye Magyarország 2. ábra: Az öregedési index alakulása, (adatforrás: TEIR KSH-TSTAR) A belföldi vándorlás tekintetében országos szinten divergáló tendencia figyelhető meg től az ezredfordulóig regionális szinten megközelítőleg homogén kép volt jellemző, azonban ezt követően egyfajta differenciálódási folyamat vette kezdetét. A Közép-Magyarország régió belföldi vándorlási egyenlege pozitív irányba tolódott el, a Nyugat-Dunántúlra kisebb mértékű növekedés volt jellemző, míg a Közép-Dunántúlon stagnáló érték mutatkozott. Mindeközben az ország keleti régióiban, valamint a Dél-Dunántúlon eltérő mértékű, de általánosságban erőteljes csökkenés vette kezdetét, amely ig folytatódott. Vas megyére a belső migráció szempontjából alapvetően kismértékben pozitív irányú tendencia jellemző, a referencia-időszak folyamán a 2009-es évtől eltekintve a mérleg az odavándorlás irányába billent el. Ez természetesen területileg egyenlőtlen komponensekből tevődik össze: elsősorban a kedvezőbb földrajzi fekvésű határ menti, valamint agglomerációs térségek rendelkeznek pozitív vándorlási egyenleggel, míg a többi esetben elvándorlás jellemző. A Vasvári járásban perifériás jellege ellenére csökken az elvándorlás mértéke, sőt, 2012-ben pozitív migrációs egyenleg jelentkezett (3. ábra). Települési szinten jelentős differenciálódás tapasztalható e tekintetben ban a legnagyobb mértékű elvándorlás Hegyhátszentpétert sújtotta, ahol az ezer főre jutó egyenleg -34fő volt. További hét településen haladta meg negatív irányban ezen érték a -10főt. Mindeközben öt településen hasonló mértékű odavándorlás zajlott le; a legnagyobb arányú növekedés (+32,7fő) Mikosszéplakon jelentkezett, azonban ehhez hozzá kell tenni, hogy egy évvel korábban közel azonos mértékű, ám negatív egyenleg volt jellemző

15 6,00 4,00 2,00 0,00-2,00-4,00-6,00-8, Vasvári járás Vas megye 3. ábra: A belföldi vándorlás különbözetének ezer lakosra jutó aránya (adatforrás: TEIR KSH-TSTAR) Adott terület népességszámára a vándorláson túl a természetes népesedési folyamatok vannak hatással. Ahogy Magyarországra, úgy a Vasvári járásra is a természetes fogyás jellemző. Az adatok jellegéből kifolyólag kizárólag a hosszabb idősoros vizsgálat adhat releváns képet. A 2003 és 2013 közötti tíz évben az élveszületések száma 100 és 122 között ingadozott, egyértelmű trend nem mutatható ki. A halálozások számában 2010 és 2011 között 18,7 százalékos csökkenés jelentkezett, amely az utolsó két vizsgált év alapján tartós folyamatnak tekinthető. A két adat különbözete sajnálatos módon minden vizsgált évben negatív, azonban ennek értéke a referencia-időszak folyamán közel harmadával mérséklődött, amely a halálozások számának csökkenésével magyarázható (3. táblázat). A hátrányos migrációs jellemzők és a természetes fogyás eredőjeként a térség népessége előreláthatólag tovább fog csökkenni a jövőben Élveszületés Halálozás Különbözet táblázat: Az élveszületések és halálozások számának változása (adatforrás: TEIR KSH-TSTAR) A természetes népesedési folyamatok összehasonlító vizsgálatához az ezer főre jutó arányszám szolgált alapul. Magyarországon a természetes fogyás rátája négy ezrelék körül stagnál. Vas megyében ez a mutató közel egy ezrelékkel volt magasabb 2003-ban, illetve 2009-ben, majd 2011-ig további másfél ezrelékkel nőtt a természetes fogyás mértéke ra kismértékben javult a népesedési helyzet a megyében. A Vasvári járásra vonatkozó adatok sajnálatos módon mind az országos, mind a megyei értékekhez képest elmaradnak ban, valamint 2009-ben 9,6 volt a természetes fogyás mértéke, majd 2010-ben a vizsgált időszak maximuma 12,5 jelentkezett ben, valamint 2013-ban javuló tendencia volt, így a természetes szaporodás rátája közeledni látszik a megyei értékhez (4. ábra)

16 0,00-2,00-4,00-6,00-8,00-10,00-12,00-14, Vasvári járás Vas megye Magyarország 4. ábra: A természetes szaporodás, fogyás mértéke (adatforrás: TEIR KSH-TSTAR)

17 3.2. Iskolázottsági helyzetkép Óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok A 3-6 év közötti gyermekek nappali ellátását vizsgálva felmerült a lehetősége az adatszolgáltatás hiányosságának, így elsősorban a hosszabb idősoros vizsgálat tekinthető relevánsnak. Az óvodai feladatellátási helyek száma a Vasvári járásban 2003 és 2013 között összességében eggyel csökkent, így az utolsó vizsgált évben tizenöt helyen valósult meg óvodai ellátás. Óvoda működik a térségben Alsóújlakon, Bérbaltaváron, Csehimindszenten, Csipkereken, Gersekaráton, Győrváron, Kámban, Olaszfán, Oszkóban, Pácsonyban, Püspökmolnáriban, Rábahídvégen, Telekesen, Vasváron. A gyermekcsoportok számában nagyobb mértékű visszaesés jelentkezett, 2003 és 2009 között ötödével lett kevesebb a csoportok száma, míg 2009 óta stagnálás jellemző ban összesen 19 csoportot tartott számon a KSH adatbázisa. Az óvodába beírt gyermekek száma a referenciaidőszak folyamán 14,7 százalékkal csökkent, azonban ez elsősorban 2003 és 2009 között jelentkezett és 2012 között közel ötödével nőtt a beírt gyermekek száma, míg 2013-ra csak kismértékű csökkenés jelentkezett (4. táblázat). A születendő gyermekek számának csökkenése természetesen jelentős hatással lehet a járásban működtetett óvodai ellátórendszerre is /2013 Óvodai feladatellátási helyek száma ,25 Az óvodai gyermek-csoportok száma ,83 Óvodába beírt gyermekek száma ,71 4. táblázat: Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok (adatforrás: TEIR TSTAR) Általános iskolai adatok Az általános iskolai feladatellátásra, valamint az ott tanulók mennyiségi jellemzőire vonatkozó mutatók esetében is felmerült az adatforrásban fellépő hiány lehetősége. Ennek megfelelően a következőkben csupán a hosszabb idősoros vizsgálat alapján kimutatott trendek tekinthetők relevánsnak és 2013 között az általános iskolai feladatellátási helyek száma felére esett vissza, ban összesen nyolc helyen folyt ellátás (Általános iskolai osztály van: Alsóújlak, Csehimindszent, Egervölgy, Gersekarát, Győrvár, Püspökmolnári, Rábahídvég, Vasvár településeken). Az általános iskolai osztályok számában szintén jelentős mértékű, 44 százalékos csökkenés jelentkezett, amely elsősorban 2003 és 2009 között volt intenzív től 2013-ig néggyel csökkent az osztályok száma. A KSH adatbázisa alapján 2009-ben és ben egy gyógypedagógiai osztály működött Vasváron, amely 2011-től megszűnt. Az általános iskolai tanulók száma a járás demográfiai jellemzőinek megfelelően évről évre csökken, 2009 és 2013 között közel ötödével esett vissza a számuk, így az utolsó vizsgált évben csupán 831 diákot tartottak számon a 2009-es fővel szemben ben jelentős eltérés mutatkozott az alsó- és felső tagozatosok számában: míg az első négy évfolyam összlétszáma 451 fő volt, addig 580 felső tagozatos diák járt általános iskolába ra arányuk kiegyenlítődött, azonban ez elsősorban az 5 8. évfolyamosok 28,6 százalékos

18 létszámcsökkenésére vezethető vissza. A napközis foglalkozást igénybe vevők száma a referencia-időszak folyamán mintegy 21 százalékkal esett vissza, azonban 2012 és 2013 között közel száz fős növekedés jelentkezett; az utolsó vizsgált évben 422 fő volt a napközis diákok száma. A felső tagozatos diákok számának csökkenésével párhuzamosan a nyolcadik évfolyamot eredményesen befejező diákok száma is jelentős mértékben visszaesett: a vizsgált öt év alatt több mint negyedével lett kevesebb az iskolát sikeresen elhagyók száma (5. táblázat) Változás [%] Ált. isk. feladatellátási helyek száma ,00 Az ált. isk. osztályok száma (gyógyped. oktatással együtt) ,88 Az ált. isk. osztályok száma a gyógyped. oktatásban ,00 Ált. isk.-ban tanulók száma a nappali oktatásban ,40 Ált. isk.-ban tanuló 1-4. évfolyamosok száma a nappali oktatásban ,54 Ált. isk. tanuló 5-8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban ,62 A napközis tanulók száma az ált. isk.-ban ,97 A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban ,59 5. táblázat: Az általános iskolai ellátásra vonatkozó adatok (adatforrás: TEIR KSH-TSTAR) Az esélyegyenlőség szempontjából kiemelten fontos a bizonyos szempontból hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igénnyel bíró gyermekek kérdése. A Vasvári járásban júniusig gondnokság alatt 68 gyermek állt, védelembe 49 kiskorút, tartós nevelésbe pedig 47 kiskorút vettek. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek száma 88 fő volt. Az elérhető szociális ágazati statisztika 343 hátrányos helyzetű gyermeket, illetve tanulót tartott számon, akik közül 134 fő (29,1 százalék) volt halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető. A vizsgált évben öt gyermek volt sajátos nevelési igényű, míg az integráltan oktatott, sajátos nevelési igényű gyermekek, illetve tanulók száma 73 fő volt Átmeneti vagy tartós nevelésbe vett Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő Hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók Sajátos nevelési igényű 5 Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

19 6. táblázat: Sajátos, illetve hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók száma (adatforrás: TEIR Szociális ágazat adatai) Mind gazdasági, mind társadalmi szempontból jelentős problémát okozhat az adott területen élő népesség alacsony szintű iskolázottsága. Magyarországon általánosságban a nők körében magasabb az alapfokú végzettség hiányának aránya: országosan a nők 6,5 százaléka, míg a férfiak 3,1 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Vas megye e tekintetben kedvezőbb helyzetben van, az értékek mindkét nem esetében szignifikánsan alacsonyabbak az országosnál: a nők 4,8 százaléka, míg a férfiak 2,1 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. A Vasvári járásban mindkét nem esetén az országosnál is magasabb érték jelentkezett, azonban a relatív eltérés a nők körében magasabb: az alapfokú végzetséggel nem rendelkezők aránya 8,24 százalék, amely az országos értéket 1,72 százalékkal, a Vas megyeit pedig 3,44 százalékkal haladja meg. A férfiaknál ezen érték 3,37 százalék, amely a megyeinél 1,25 százalékkal magasabb (5. ábra) Férfiak Nők Vasvári járás Vas megye Magyarország 5. ábra: Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség aránya nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2011) Közép- és felsőoktatáshoz köthető mutatók Középfokú iskolai oktatás a vizsgált járásban kizárólag Vasváron valósul meg. A nappali rendszerű oktatásban jelentősen lecsökkent az osztályok száma: 2003-hoz képest több mint 60 százalékkal lett kevesebb a számuk, 2013-ban összesen négy osztályt tartott nyilván a KSH adatbázisa. A tanulók létszámában ennél is nagyobb mértékű csökkenés zajlott le: 2003 és 2013 között közel 80 százalékkal 205-ről 44-re esett vissza a diákok létszáma. Középiskolai felnőttoktatásban tanulókra kizárólag a 2009-es évre vonatkozóan volt elérhető adat, ekkor tizenkét főt tartottak nyílván. A hátrányos helyzetű szakközépiskolai tanulók száma 2012 és 2013 között felére esett vissza, ebben szerepet játszhatott, hogy szinte évről-évre szigorodnak a hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó kritériumok, amely jelentős befolyással bír a statisztikai adatsorokra is (7. táblázat)

20 Középiskolai osztályok száma a nappali oktatásban Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban Középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma Hátrányos helyzetű szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban Változás [%] , , ,00 7. táblázat: A középfokú oktatásra vonatkozó főbb adatok (adatforrás: TEIR KSH-TSTAR) A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya hazánkban elmarad az Európai Unió legtöbb tagországához viszonyítva. Ennék fényében örvendetes tény, hogy a 2001-es és 2011-es népszámlálások között közel felével nőtt az egyetemi, főiskolai, vagy egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség aránya Magyarországon. A Vasvári járásban ez a mutató sajnálatos módon szinte minden tekintetben elmarad az országos adatoktól. Ez alól kivételt képez a tíz év alatti növekedés üteme, az egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya a 25 éven felüli lakosság körében 2001 és 2011 között 58 százalékos növekedést mutat. Érdemes megfigyelni, hogy míg az alapszintű végzettség tekintetében a nők esetében jelentkezett kedvezőtlenebb érték, addig a felsőfokú végzettségnél fordított kép jelenik meg országosan: a férfiak 6,4 százaléka, a nők közel 9 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Települési szinten a százalékos érték és a növekedés intenzitásában is jelentős differenciáltság jelentkezik, azonban tíz százalék feletti érték a járásközponton kívül mindkét nem esetén csak Csehimindszent községben jelentkezett. Nagymértékű emelkedés a kevesebb lakossal rendelkező településeken Sárfimizdón, Pácsonyban és Petőmihályfán jelentkezett, azonban itt elsősorban az alacsony elemszámnak köszönhető a magas százalékos érték. Összességében örvendetes tény, hogy még ha kis mértékben is, de minden településen emelkedett az egyetemi, főiskolai, vagy egyéb oklevéllel rendelkező népesség aránya (8. táblázat). Területi egység Összesen, 2001 [%] Összesen, 2011 [%] Férfiak, 2011 [%] Nők, 2011 [%] 2011/2001 [%] Alsóújlak 2,0 4,6 2,7 6,5 129,8 Andrásfa 0,9 2,1 2,1 2,0 130,3 Bérbaltavár 2,9 3,8 2,3 5,1 31,9 Csehi 3,6 4,4 2,5 6,0 23,5 Csehimindszent 8,8 11,9 12,0 11,7 34,7 Csipkerek 2,3 5,9 3,7 7,5 155,8 Egervölgy 1,3 5,2 3,9 6,4 298,9 Gersekarát 3,9 6,0 2,6 9,1 53,1 Győrvár 5,0 8,9 8,7 9,1 78,3 Hegyhátszentpéter 2,7 7,4 3,6 10,4 173,2-20 -

21 Kám 7,4 8,8 8,3 9,3 19,5 Mikosszéplak 3,0 4,0 2,9 5,0 34,5 Nagytilaj 2,1 5,8 4,2 7,3 177,4 Olaszfa 3,5 7,7 6,8 8,6 120,5 Oszkó 3,9 7,7 5,8 9,4 97,2 Pácsony 0,9 4,5 2,0 6,9 402,5 Petőmihályfa 1,1 4,8 2,5 7,0 335,5 Püspökmolnári 5,2 6,3 6,7 5,9 21,5 Rábahídvég 3,9 4,8 3,5 6,1 22,9 Sárfimizdó 1,2 6,8 2,9 10,5 470,8 Szemenye 1,9 2,3 2,0 2,5 20,7 Telekes 1,3 3,0 1,8 4,1 133,7 Vasvár 8,1 11,6 10,3 12,8 43,8 Vasvári járás 4,9 7,7 6,4 8,9 58,0 Magyarország 12,7 19,0 18,2 19,7 49,6 8. táblázat: Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség a megfelelő korúak százalékában, nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2001, 2011)

22 3.3. Munkanélküliségi és foglalkoztatottsági mutatók Munkaügyi helyzetkép A nyilvántartott álláskeresők számával lehet leginkább bemutatni egy térség munkaerő-piaci pozícióját, de a társadalmi és gazdasági fejlettsége is nagymértékben függ attól, hogy a térség lakosságának mekkora része álláskereső. A Vasvári járásban 2013-ban 562 személy volt nyilvántartott álláskereső, amely csak kismértékben nagyobb a 10 évvel korábbi adatoknál (2003-ban 559 fő), azonban jóval alacsonyabb a gazdasági válság éveiben regisztrált munkanélküliek számánál (2009-ben 1074 fő). A 2008-ban elkezdődött gazdasági válság hatására drasztikusan megnőtt a munkanélküliek száma a Vasvári járásban, de az adatok alapján azt is láthatjuk, hogy 2013-ra a munkaerő-piac rendeződni látszik, így 2013-ban már közel ugyanannyi volt a munkanélküliek száma, mint 2003-ban. Ennek egyik legfőbb oka azonban a közfoglalkoztatottak egyre bővülő száma, akik a statisztikai mutatók alapján foglalkoztatottaknak minősülnek. A Vasvári járásban a nyilvántartott álláskeresők száma a 2003-as és a 2013-as évi adatokhoz képest szinte változatlan maradt (csak 3 fővel nagyobb a 2013-as mutató), amely csak kismértékben tér el a Vas megyei átlagtól, hiszen megyei szinten mintegy 3 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma. A járási munkanélküliség változása 2003 és 2013 között nagymértékben tér el azonban az országos átlagoktól, hiszen a vizsgált időszakban Magyarországon 15 százalékkal nőtt az álláskeresők száma. Ha a Vasvári járásban a munkanélküliek számának változását 2009 és 2013 közötti 5 év időtávlatában vizsgáljuk, láthatjuk, hogy közel 512 fővel, azaz 47,7 százalékkal csökkent a regisztrált álláskeresők száma Munkanélküliek száma a lakosság arányában (2013) Alsóújlak ,17% Andrásfa ,01% Bérbaltavár ,47% Csehi ,62% Csehimindszent ,16% Csipkerek ,85% Egervölgy ,21% Gersekarát ,33% Győrvár ,67% Hegyhátszentpéter ,61% Kám ,03% Mikosszéplak ,65% Nagytilaj ,87% Olaszfa ,96% Oszkó ,99% Pácsony ,76%

23 Petőmihályfa ,78% Püspökmolnári ,96% Rábahídvég ,85% Sárfimizdó ,23% Szemenye ,27% Telekes ,47% Vasvár ,12% Vasvári járás ,43% Vas megye ,55% Magyarország ,19% 9. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők száma (forrás: TEIR, 2013.) Egy településen a munkanélküliek száma szoros összefüggésben áll a népesség számával (ahogy azt már tapasztalhattuk), így nem tekinthető teljes mértékben releváns mutatónak, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyik településen a legnagyobb a munkanélküliség. Ezért első lépésként a Vasvári járásban települési szinten az összes nyilvántartott munkanélküli és a lakosság számának arányát vizsgáljuk meg. E tekintetben láthatjuk, hogy a Vasvári járás lakosságának a 4,43 százaléka regisztrált álláskereső, mely mind az országos (4,19 százalék), mind pedig a megyei (2,55 százalék) átlagadatoknál kedvezőtlenebb. A települések szintjén az adatok sokszínűnek tekinthetők: a legnagyobb arányú munkanélküliség e vonatkozásban Mikosszéplak (10,65 százalék), Andrásfa (9,1 százalék) és Nagytilaj (6,87 százalék) községein jelentkezik, míg Sárfimizdó (1,23 százalék) Püspökmolnári (1,96 százalék) és Oszkó (1,99 százalék) településein a legkisebb az álláskeresők lakosságszámhoz viszonyított aránya. Amennyiben az álláskeresők számát nem a lakosság számához, hanem a munkaképes korú lakosság számához viszonyítjuk, akkor kapjuk meg egy térség munkanélküliségi rátáját. E módszertan alapján a Vasvári járás kedvezőbb munkanélküliségi rátával bír (5,9 százalék), mint az országos átlag (6,3 százalék). Települési szinteket vizsgálva elmondható, hogy a legnagyobb munkanélküliségi ráta Mikosszéplak (13,9 százalék), Andrásfa (11,8 százalék) és Nagytilaj (10,8 százalék) településeire jellemző, míg a legkisebb mutatókkal e tekintetben Sárfimizdó (1,4 százalék), Kám (2,7 százalék) és Püspökmolnári (3 százalék) községei rendelkeznek

24 4. ábra: A Vasvári járásban nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (forrás: TEIR, 2013.) A nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti eloszlása több évre visszamenőleg férfi többséget mutat. A válságot megelőzően, a 2003-as évben 54,6 százalékos volt a férfiak aránya az összes munkanélküli körében, ami 2009-es évben, a gazdasági válság idejében sem változott sokat (54,5 százalék). A válságot követően viszont nagyobb mértékű csökkenés jellemezte a női nem arányát az álláskeresők körében, így 2013-ban a munkanélküliek 57,1 százaléka férfi és 42,9 százaléka nő volt

25 Férfi Nő 5. ábra: Az általános iskolai és az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel bíró álláskeresők száma a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.) A fiatal korcsoport és a fiatal pályakezdők veszélyeztetett csoportnak tekinthetők munkaerőpiaci szempontok alapján, ezért a vizsgálatunk során kiemelten foglalkozunk ezekkel a célcsoportokkal. A 2013-mas évben a nyilvántartott fiatal (0-25 év) álláskeresők száma 137 fő volt, mely 58 fővel kevesebb, mint 2009-es évben. Az, hogy a fiatal munkanélküliek száma jóval magasabb volt 2009-ben, annak tudható be, hogy a gazdasági válság idején nehezebben tudtak elhelyezkedni a fiatalok a munkaerő-piacon, hiszen a kevés álláslehetőséget azok tudták betölteni, akik az adott szakmákban tapasztalattal bírtak, így a fiatalok többsége állás nélkül maradt ábra: A fiatal (0-25 év) nyilvántartott álláskeresők száma a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.) Annak ellenére, hogy a fiatal munkanélküliek száma csökkent, az összes munkanélkülihez viszonyított arányuk azonban több mint 6 százalékkal nőtt 2009 és 2013 között, 18,2 százalékról 24,4 százalékra, a növekedés mértéke jóval nagyobb volt, mint Vas megye és az országos átlag esetében. Ez összességében azt is jelenti, hogy mind a Vas megyei, mind pedig az országos átlagnál magasabb a Vasvári járásra vonatkoztatott fiatal munkanélküliek aránya Vasvári járás 18,2% 24,4%

26 Vas megye 17,5% 17,9% Magyarország 17,8% 18,2% 10. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a 0-25 év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013.) A 25 éven aluli munkakeresők területi eloszlásáról elmondható, hogy a fiatal munkanélküliek a Vasvári járásban a legnagyobb arányban Csipkerek (45,5 százalék), Csehimindszent (44,4 százalék) és Hegyhátszentpéter (40 százalék) településein vannak jelen, míg Pácsony községében arányuk csak 9,1 százalékos, Csehi és Petőmihályfa esetében nincsen regisztrálva 25 évnél fiatalabb nyilvántartott álláskereső. 7. ábra: 25 év alatti nyilvántartott munkanélküliek aránya az összes munkanélküli százalékában a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.) A pályakezdő álláskeresők elhelyezkedési nehézségei tükröződnek azokban a mutatókban, amik a munkanélküliség folyamataival foglalkoznak ban a Vasvári járásban 90 fő volt pályakezdő a regisztrált munkanélküliek körében, ami 47 fővel több, mint 2003-ban, illetve 17 fővel több, mint a gazdasági válság 2009-es csúcsévében

27 Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma ábra: A Vasvári járásban nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (forrás: TEIR, 2013.) Érdemes áttekinteni az összes nyilvántartott álláskeresőből a pályakezdő álláskeresők százalékos arányát. Az idősoros adatok alapján fontos kiemelni, hogy a 2003-as adatokhoz képest a Vasvári járásra, Vas megyére és Magyarországra vonatkoztatott arányszám egyaránt nőtt 2013-ra, a növekedés mértéke a Vasvári járásban jóval nagyobb volt. E folyamatoknak köszönhetően megállapíthatjuk, hogy a Vasvári járásban a megyei és országos átlagot is felülmúlja a pályakezdő munkanélküliek aránya Vasvári járás 7,7% 6,8% 16,1% Vas megye 7,7% 7,4% 11,8% Magyarország 8% 8,4% 12,6% 11. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a pályakezdő álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013.) Munkaerő-piaci szempontok alapján azonban nem csak a fiatal, hanem az idősödő vagy idős korosztály is kiemelt célcsoportnak tekinthető. Ezért górcső alá vesszük az 51 évnél idősebb korosztály munkanélküliségére vonatkozó adatait ban 129 olyan álláskereső volt, aki már betöltötte az 51. életévét, számuk 86 fővel csökkent a 2009-es évi adatokhoz képest ábra: A nyilvántartott álláskeresők közül az 51-X év közöttiek száma a Vasvári járásban (forrás: TEIR, 2013.)

28 Az alábbi táblázatban az összes nyilvántartott álláskeresőből az 51 évnél idősebb regisztrált munkanélküli arányát láthatjuk. Érdemes kiemelni azt, hogy 2013-ban a Vasvári járás vonatkozó mutatója (23 százalék) az országos (25 százalék) és a Vas megyei (27,5 százalék) átlagoknál is kevesebb, de még így is a munkakeresők majdnem negyede tartozik az idősödő munkakeresők csoportjába Vasvári járás 20,1% 23% Vas megye 22,3% 27,5% Magyarország 18,6% 25% 12. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből az 51-X év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013.) A 45 év feletti regisztrált munkanélküliek területi eloszlását egy térkép segítségével mutatjuk be. Láthatjuk, hogy a Vasvári járás délkeleti részeinek települései esetében a 45 évnél idősebb álláskeresők aránya feltűnően magas a munkanélküliek körében. Mikosszéplak és Csehi esetében 80 százalékos az arányuk, de Bérbaltavár vonatkozó adata (77,4 százalék) sem tér el sokkal az előbbi két településtől. Három olyan település is van a Vasvári járásban, ahol nincs 45 évnél idősebb nyilvántartott munkanélküli: ezek a települések Kám, Csipkerek és Sárfimizdó községei. 13. ábra: A Vasvári járásban a 45 év feletti nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában (forrás: TEIR, 2013.) A Vasvári járás munkaerő-piaci helyzetének teljes feltárása során elengedhetetlen a legalább 180 napon túl regisztrált munkanélküliek számának bemutatása. Az adatok alapján láthatjuk, hogy a gazdasági válság során kiugróan megnőtt a hosszú távú álláskeresők száma (2003 és 2009 között 374 fővel), majd 2009-es csúcsévet követően folyamatosan csökkent a számuk, 2013-ban már csak 258 fő számított hosszú távú álláskeresőnek