Debrecen Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék Tejtermelő tehenészeti telepek számítógépes irányítása és ökonómiai vonatkozásai Készítette: Kovács Krisztián IV/6.G Konzulens: Dr. Herdon Miklós Debrecen 2004.
Tartalomjegyzék TUBevezetésUT... 2 TUCélkitűzésUT... 4 TU1. A telepirányító számítógépes rendszerekut... 6 TU1.1 Telepirányító rendszerek általános ismertetéseut... 6 TU1.2 Fejés irányítása és tejhozam regisztrálásaut... 8 TU1.3 Takarmányozás megszervezése telepirányítási rendszer segítségévelut... 9 TU1.4 Takarmányozás kötetlen tartás eseténut... 11 TU1.5 Takarmányozás kötött tartású istállókbanut... 11 TU1.6 BorjúitatóUT... 12 TU1.7 A telepirányítási rendszerek alkalmazása a termékenyítésben és tenyésztésbenut... 12 TU1.8 Az állatállomány egészségi állapotának és a tej minőségnek javításaut... 15 TU1.9 Az állatokra vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosító Rendszer(ENAR)UT... 16 TU1.9.1 Gazda- és ügyfél-regisztrációut... 16 TU1.9.2 BizonylatokUT... 16 TU1.9.3 ÜgyfélszolgálatUT... 17 TU1.9.4 ENAR-ba való bejelentkezésut... 17 TU2. A RISKA telepirányítási rendszer a gyakorlatbanut... 18 TU2.1 Több mint 10 év tapasztalataut... 18 TU2.2 Építő kapcsolatut... 18 TU2.3 Magas fokú alkalmasságut... 19 TU2.4 Széleskörű kommunikációut... 19 TU2.5 Fő modul a tenyésztési programut... 20 TU2.6 Üsző a jövő nemzedékeut... 20 TU2.7 Értékes apaállatokut... 21 TU2.8 Gyors genetikai előrehaladásut... 21 TU2.9 Pontos elszámolásut... 21 TU2.10 Fontos kiegészítő nyilvántartásokut... 21 TU2.11 Hatékonyság a mindennapokbanut... 22 TU2.12 Intenzív fejlesztésut... 23 TU2.13 RISKA az InternetenUT... 23 TU3. Az ALPRO rendszer elemeiut... 25 TU3.1 PocesszorUT... 25 TU3.2 ALPRO WindowsUT... 25 TU3.3 MPC vezérlőegységut... 26 TU3.4 FLOMASTER PRO tejmérőut... 27 TU3.5 Automatikus azonosító transzponderut... 27 TU3.6 EtetőállásUT... 27 TU3.7 Borjúetető állásut... 28 TU3.8 Etetőkocsi a kötött tartásbanut... 29 TU3.9 VálogatókapuUT... 29 TU3.10 AktivitásmérőUT... 29 TU3.11 A jövő lehetőségeiut... 30 TU4. A szarvasmarha-ágazat ökonómiai vonatkozásaiut... 31 TU4.1 Az ágazat helyzeteut... 31 TU4.2 A szarvasmarha ágazat eszközigényeut... 32 TU5. Az ALPRO rendszer által biztosított gazdasági előnyökut... 34 TU5.1 Minden állat teljeskörű ellenőrzésével lehetővé válik a költségek csökkentéseut... 36 TU5.2 A megfelelően etetett állal a gazdaság nyereségességét növeliut... 36 TU5.3 Az időmegtakarítás pénzt jelentut... 37 TU5.4 Sikeres termékenyítéssel magasabb jövedelemhez juthatut... 37 TU5.5 Az ALPRO rendszer optimalizálja a tejtermeléstut... 37 TUÖsszefoglalás, összegzésut... 42 TUIRODALOMUT... 44-1-
Bevezetés A menedzsment egy olyan átfogó tevékenység, amely magában foglalja az emberi, fizikai és pénzügyi erőforrások kombinációját és koordinálását, mégpedig úgy, hogy az eredmény egy olyan árucikk vagy szolgáltatás lesz, amelyre szükség van és amit megfizetnek, és közben a munkahelyi környezetet minden résztvevő számára kellemessé és elfogadhatóvá teszik. (Giles és Stansfield,1980) A tejtermelő telepek vagy egyéb kisebb vállalkozások üzletvezetése bizonyos tekintetben különbözik a nagyvállalatok megszervezésétől. A nagy cégekkel ellentétben a tejtermelő gazdaság vezetője rendszerint saját célokat tűz ki, ellátja az üzletvezetéssel kapcsolatos feladatokat és a munka nagy részét is ő maga végzi el. Ez a helyzet nehézkessé teszi a munka és a tényleges üzletvezetés elkülönítését. Az előbbi két feladatot egyszerre is el lehet végezni. Például a tehén fejése közben elvégezhető az aznapi tevékenységek megtervezése. Amikor azonban ezt teszik, számolni kell a kockázattal, hogy a munka elvégzésének azonnali szükséglete az üzletvezetést másodlagos szerepkörbe helyezi, és így a vezetési döntéseket elnapolják és késve hozzák meg. Ezért alkalmazható az a módszer, hogy rendszeres időközökben időt szentelnek a tiszta üzletvezetési feladatok elvégzésére. Minden üzletvezetési feladat a cég méretétől függetlenül döntéshozatalból és felügyeleti tevékenységből áll. A kiváló vezető jellemzője az, hogy jó döntéseket hoz. Lehetséges, hogy a vezető által hozott döntések közül nem mindegyik kielégítő, viszont minél több szakértői döntést hoznak, annál valószínűbb, hogy a végeredmény pozitív lesz. ( DeLaval 2003.) De hogyan hozhatunk jó döntéseket és hogyan tudhatjuk meg, hogy a hatás az elvárásoknak megfelelő-e? A döntéshozatal folyamatos döntési folyamattal jellemezhető. A folyamat a megfigyeléssel kezdődik. A kulcsfontosságú paraméterek mérésével és azok eredményeinek korábbi nyilvántartásokkal való összehasonlításával a lehetséges probléma megfigyelése könnyebbé tehető. Amikor a problémát megfigyelik és megértik, a probléma megoldásához különböző alternatívákat kell kiértékelni. Ez magában foglalja az egyes alternatívák hatásainak kiértékelését és azok összehasonlítását az egyes célokkal. Ha a cél megvalósítása nem jön létre, akkor a folyamat lépésein újból végig lehet menni egészen addig, amíg a végeredmény kielégítő nem lesz. -2-
Magyarországon is egyre több gazdaság ismeri fel, hogy a tejtermelés a régi, hagyományos módon nem folytatható tovább a jelenlegi piaci versenykörülmények között. Ennek oka részben az, hogy a gazdasági feltételek és a minőségi előírások évről évre szigorodnak. A nyereség és a minőségi tejtermelés érdekében egyre inkább szükség van tehát megbízható, gyorsan és bármikor elérhető naprakész termelési adatokra. Különösen nagy jelentőséggel bír ez napjainkban, amikor hazánk az Európai Unió kapujában áll és ezek a tényezők még inkább felértékelődnek. Ezt érzékelve egyre több telepen vezetik be a számítógépes adatnyilvántartást, tenyésztési és telepirányítási programokat (Boldizsár 2003. április). -3-
Célkitűzés A tej mint termék az élelmiszer alapanyag termelésben fontos helyet foglal el. Egyrészt azért mert tejre mindig szükség lesz, másrészt pedig felhasználási lehetőségeinek egyre újabb területei válnak ismertté. Mivel tejre folyamatosan igény van, a tejtermelés hatékonyságának fokozása egyre növekvő szükségletté vált. A növekvő verseny és a csökkenő tejárak a tejtermelők nyereségcsökkenését eredményezhetik, hacsak a költségeket nem csökkentik. E munka során szeretném bemutatni, az országban legjobbnak tekinthető tehenészeteket, célom, hogy leírjam és értékeljem az általuk alkalmazott technológiai és műszaki megoldásokat azért, hogy a vállalkozók illetve a gazdálkodók ezeket megismerve jobb döntéseket hozhassanak illetve jobb körülmények közé kerülhessenek. Vizsgálatom célja volt tehát a legjobb és előremutató tartástechnológiával rendelkező hazai tehenészeti telepek felkutatása, azok tartástechnológiáinak és műszaki feltételrendszerének megismerése, leírása és értékelése. UA telepirányítási rendszerekkel kapcsolatos dolgozatom fő céljai: segítse elő az új és hasznos termelési eljárások, műszaki megoldások megismertetését, mutasson be olyan tejtermelő telepeket, melyek korszerű tartástechnológiával, jövedelmezően termelik a tejet, ismertesse meg a gazdálkodókat a számítógépes telepirányítás gazdasági jelentőségével, segítse a meglévő telepek irányítóit a korszerű üzemeltetési módszerek bevezetésében, segítse a gazdálkodót a versenyképességének javításában, bevételeinek fokozásában és költségeinek csökkentésében -4-
TU A tejtermelő telep irányítása igen összetett feladat, amely magába foglalja a takarmánytermesztést, az állattenyésztést, az alkalmazottak felvételét, az elszámolást stb. Ezen témák mindegyike egy külön dolgozatot érdemelne, de ezen dolgozatban csak azon témákkal foglalkozom, amely a legközvetlenebb módon kapcsolódnak a tehenek fejéséhez és az ezáltal elért nyereség növeléséhez. Célom, hogy feltárjam az olvasó számára a számítógépes telepirányítás előnyeit és bebizonyítsam, hogy a jelenben és a jövőben képtelenség hatékonyan termelni az informatika használata nélkül. Ez tanulságul szolgálhat az elmaradott tehenészetek számára, valamint megszabja számukra a modernizálás irányát is. Választott témám első részében szeretném ismertetni a legmodernebb fejéstechnológiai számítógépes rendszereket általánosságban. E fejezet végén röviden áttekintem a legfontosabb hatósági nyilvántartások egyikét az ENAR-t, vagyis az állatokra vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszert. Munkám következő részében egy hazai fejlesztésű rendszert szeretnék röviden bemutatni a RISKA-programot, valamint az általa nyújtott gazdasági és tenyésztési előnyöket. A következő részben egy svéd cég rendszerét szeretném bemutatni az ALPRO telepirányítási rendszert, amelyet a DeLaval (lásd korábban: Alfa Laval Agri), a világ legnagyobb fejőberendezéseket gyártó vállalata fejlesztett ki. A rendszer elemeinek a bemutatásával szeretném szemléltetni a hasznosságát és a tehenészeti telepek számára elengedhetetlen szükségességét. Az utolsó fejezetekben szeretném ismertetni a tejágazatot röviden, valamint az ALPRO telepirányítási rendszer ökonómiai jelentőségét. A rendszer által nyújtott költségcsökkentő hatásokat és bevételnövelő tényezőket. -5-
1. A telepirányító számítógépes rendszerekut Egy tehenészeti telepen használt telepirányító rendszer teljes mértékben integrált rendszer a tejgazdaságok tejtermelésének megfigyelésére és ellenőrzésére. Ez a rendszer az alábbi funkciókkal kell, hogy rendelkezzen: ellenőrzi az etetést, regisztrálja a tejhozamokat, méri a tehenek aktivitását, és azonnali hozzáférést nyújt a nagyon fontos információkhoz, mindenkor, azaz a nap 24 órájában, az év 365 napján (Böök, K.J. 1997.). Ezek az információk segítséget jelentenek bármilyen probléma feltárásában, amely kapcsolatos lehet a fejéssel, takarmányozással, etetéssel, tenyésztéssel vagy az állatok egészségügyi állapotával. A rendszernek felhasználhatónak kell lennie az események követésére és hosszú időre szóló tervek készítésére is. A funkciók mindegyike lényeges részét alkotja annak a törekvésnek, hogy az állatállomány kezelése fejlett és sikeres legyen. 1.1 Telepirányító rendszerek általános ismertetése A modern telepirányító rendszerek a rendszerprocesszor köré épülnek, amely csatlakozik az etetőállásokhoz, a fejőházhoz, az azonosító rendszerhez, a válogatókapukhoz. A felhasználóbarát rendszer segítségével nem kell számítógépes szakértőnek lenni ahhoz, hogy működtessék és megértsék a processzort. A menük felépítése logikus és a naponta elvégezendő munkát könnyebbé teszik. A processzorhoz személyi számítógép is csatlakoztatható, ha az valamilyen Windows alapú szoftvert tartalmaz. A számítógépes adatbázis rendszerrel az állatállomány jól áttekinthető és ellenőrizhető, továbbá, amikor átfogó tevékenység (pl. adatelemzés) elvégzésére van szükség, mindenféleképpen előnyben részesíthető. A Windows platformra épülő számítógépes program tüköradatbázissal rendelkezik, amely lehetővé teszi a személyi számítógép szétkapcsolását és a program más helyen való futtatását. Amikor a személyi számítógépet ismét csatlakoztatjuk, akkor a processzor és a számítógép automatikusan összehangolódik. A takarmányozást illetően a rendszer kezelni tudja a fejőházon belüli és kívüli etetést, a borjúetetést és a sínre függesztett etetőkocsik vezérlését. Maximum nyolc különböző kialakítású fejőház csatlakoztatható a rendszerhez: halszálkás, parallel elredezésű, tandem, trigon vagy poligon alakú vagy rotary típusú. -6-
A fejésponton minden funkciót (pulzálás, kehelylevétel és tejmennyiség mérés) kezel a rendszer fejéspont-vezérlő egység segítségével. Ezenkívül az fejéspont-vezérlő még információforrásként is szolgál a felhasználó számára. A rendszer nyitott és rugalmas, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszer különböző egységekkel tovább bővíthető. A rendszer tartalmazza a már kidolgozott és a jövőben kifejlesztésre váró opciókat. A hierarhikusan elrendezett konfigurációk az alábbiak: 1. Önálló fejőrendszer 2. Önálló takarmányozó rendszer 3. Integrált fejő és takarmányozó rendszer 4. Külső személyi számítógéphez csatlakoztatott fejő és takarmányozó rendszer UA számítógép által vezérelt telepirányítási rendszer által használt fejési jellemzők: UTejhozam regisztrálások: Tejhozam regisztrálás Csúcsfolyási sebesség Átlagos tejfolyási sebesség Fejési időtartam tehenenként A fejési művelet időtartama UFejőházi információk és ellenőrzése: Programozható tehénstátusz információk Programozható emlékeztető kódok Alacsony hozam riasztás Takarmányfelvétel UTehénmozgások ellenőrzése: Válogató kapuk Fejőházi kapuk Zsúfoló kapuk UAutomatikus fejésvezérlés: Automatikus fejőkészülék levétel Fejésvezérlés tejfolyási sebesség alapján Elektronikus pulzálás -7-
1.2 Fejés irányítása és tejhozam regisztrálása Mivel a fejés a tejgazdaság egyik nagyon fontos és időigényes művelete, az informatika a gazdaság számára sok olyan lehetőséget kínál, amellyel javítható a termelési eredmény és növelhető a fejőházban végzendő műveletek hatékonysága. Az így rendelkezésre álló funkciók használatával lehetőség van a tejhozam növelésére, a minőség javításra, a tehén egészségügyi állapotának feljavítására és tekintélyes munkaidő mennyiség megtakarítására. A naponként végzett tej-hozam mérés az egyik legfontosabb segítség a tehénállomány pontos beszabályozásához. A számítógépes rendszerrel ez automatikusan történik minden egyes fejési fázisban és az adatokat a rendszer a processzorban tárolja. Ezek az információk az áramlási sebesség, a fejési időtartam, az alacsony hozam riasztás stb. adatokkal együtt a telep vezetője számára pontos és időszerű adatokat nyújtanak a tehén vagy tehéncsoport naponkénti tejtermeléséről. Az információkat meg lehet tekinteni a processzoron vagy pedig a személyi számítógépen keresztül, így könnyűszerrel összehasonlítható az aktuális és az előző napi tejhozam, valamint az utolsó hét napon lefejt tejmennyiség átlagos értéke. Ha valamelyik tehén a vártnál kevesebb tejet ad (az előre beállított riasztási szinttől függően), akkor azt a fejőházban elhelyezett egység automatikusan kijelzi. Ha a gazdaság vezetője ellenőrizni szeretné, hogy történt-e valami érdekes vagy fontos az adott fejési szakaszban, akkor azt bármikor megteheti, mivel a processzorban mindig rendelkezésére állnak az információk. A fejési információk felhasználási területei az alábbiak (Alfa Laval Agri 1995.): Biztosítható az intézkedések kellő időben való meghozatala. A fejést végző személy teljesítménye kiértékelhető Kiszámítható és kiértékelhető az egyes tehenek vagy tehéncsoportok takarmányadagja, így a tejtermelés maximalizálható és elkerülhető a alul- vagy túltáplálás Azonosítható az ivarzás alatt álló tehén. A kutatási eredmények szerint a reggeli tejleadás csökkenése az ivarzás jele lehet. -8-
Korán azonosíthatók a potenciális egészségügyi problémával küszködő tehenek a tejhozam, a takarmányfelvétel, a csúcsfolyás mérésével. Például a ketózis betegséget a tejtermelés fokozott csökkenése jellemezheti a tényleges diagnózis felállítása előtt. A fejőház áteresztési teljesítménye (tehén/ kezelő személy munkaóra) 25 %-kal növelhető. A fejési időtartam megállapítása lehetővé teszi a tehenek csoportosítását. Az egyes teheneknél kiértékelhető a hosszú távra jellemző tejtermelés, tejhozam, átlagos tejfolyási sebesség, takarmányfogyasztás alapján. Ezek az adatok felhasználhatók a gazdaságos szaporítási és selejtezési döntések meghozatalára. A számítógépes telepirányítási rendszer lehetővé teszi a tehénállomány kezelője számára, hogy ellenőrizze a fejési szakaszokat még akkor is, ha a fejőházban egy kisegítő személy vagy új fejő hajtja végre a műveleteket. A fejés alatt végzendő tevékenységek előre való beprogramozásával lehetőség van tetszőleges tehén fejésének blokkolására, kezelési és tejkiöntési utasítás kijelzésére és az egyes tehenek elkülönítésének előre való beprogramozására. Automatikus zsúfolókapuk, fejőházi kapuk, válogatókapuk használatával jelentősen javítható a tehénforgalom, ami közvetlen befolyással van a fejőház áteresztő képességére. A válogató kapuk alkalmazásával könnyűvé és hatékonnyá tehető a külön figyelmet igénylő tehenek szétválasztása (pl. termékenyítés, patakezelés, állatorvosi kezelés stb.) A rendszer rugalmassága lehetővé teszi a szétválasztást fejés előtt vagy akár közbeni beprogramozását is. 1.3 Takarmányozás megszervezése telepirányítási rendszer segítségével Az ellés előtti és utáni hetekben a takarmányozásnak stratégiai fontossága van, mivel az ebben az időszakban keletkező problémák jelentős hatással lehetnek a laktációs hozamra. A tehén energiaigényének ellés utáni gyors növekedése fokozott takarmányfogyasztást tesz szükségessé a magas csúcsfolyási mennyiség eléréséhez (Farm Management Pocketbook 1996.). Az informatika segítségével a gazdaság vezetője ellés előtti és utáni időszakban, a laktáció fennmaradó részében és a szárazonállás időtartama alatt megfigyelheti és ellenőrizheti az egyes teheneknek adagolt abrak mennyiségét és minőségét. Ilyen módon biztosítani lehet, hogy a tehenek mindig a megfelelő energiát, fehérjét, ásványi anyagot, vitaminokat kaphassák. Ezzel a módszerrel elérhető a takarmány hatékony kihasználása, amely végeredményben pozitív hatással van az összes tejhozamra. -9-
Az egyes számítógépes rendszerekben található takarmányozási funkciók több módszert kínálnak a takarmány adagok beprogramozására, kiszámítására és szabályozására. UA főbb jellemzők az alábbiak: Minden egyes tehénre rögzített és előre kiszámított adag programozása Csoportok takarmányadagjának beállítása A takarmányadagok félautomatikus kiszámítása és előre definiált takarmányozási táblázatok alapján Takarmányozási riasztások riasztási és figyelmeztető lista alapján Ellésre előkészítő és fokozatos adagnövelés/csökkentés funkciók Ha egy tehén a vártnál kevesebbet eszik, akkor az állományért felelős személy kellő időben tudomást szerez erről a figyelmeztető funkciókon keresztül. Ez az időben rendelkezésére álló információ biztosítja, hogy az egészségügyi problémák korán felfedezhetőek és gyorsan lehet reagálni a termelési veszteség, állatorvosi költség minimalizálása mellett. A figyelmeztető és riasztási listák naponta kinyomtathatók és az abrakfogyasztás könnyen összehasonlítható a tejhozamban mért teljesítménnyel. Ha csak abraketető rendszert használunk, akkor a tejhozamok közvetlenül beírhatók a számítógépen keresztül. A rendszer a tejgazdaságok számára biztosítja még az ellésre előkészítés és fokozatos adagnövelés/ csökkentés funkciókat is így könnyebbé válik a magas tápanyagtartalmú adagok elkészítése és a takarmányozás hozamstratégiájának megfelelő beállítása. A szabályozott takarmányozás az automatikus egyedi tejhozam méréssel együtt a gazdálkodó számára kitűnő gazdálkodást segítő eszközöket biztosít. A rendszer által szolgáltatott információk felhasználhatók diagnózisok elkészítésére és az azt követő ellenőrzésre. A választott takarmányozási stratégia könnyen kiértékelhető a hozamválaszok és a megváltozott adatok összehasonlításával. A gazdasági motiváltság biztosításához a tejhozam növekedése nagyobb értékű vagy minimum azonos lehet a megnövelt mennyiségű abrakra költött összeggel. -10-
1.4 Takarmányozás kötetlen tartás esetén A kötetlen tartású rendszerekben az abrak kiosztása a fejőházban elhelyezett etetőállásokban és/vagy abrakadagoló egységekben történik. Minden egyes tehén saját egyedi adagot kap. A tehenek különböző etetési csoportokba való felosztásával azok fizikailag egy csoportként kezelhetők. Ha a takarmányozás megszervezését tekintjük, az abrakadagolás könnyebben megvalósítható a tehenek egy egész csoportjára. A rendszerek folyamatos minősítő algoritmust használnak, amely a takarmányt egész napra szétosztva adagolja és megakadályozza az etetőállásokban kialakuló csúcsforgalmi időszakot. Ezenkívül lehetővé teszi a tehén számára, hogy a saját magatartási rendjét kövesse. Ez a módszer stabilizálja a bendő ph-értékét és így pozitív hatással van a bendő egészségügyi állapotára, a takarmány hasznosítására és a tejhozamra. A takarmánykiosztó berendezés úgy van beállítva, hogy a tehén evési sebességének megfelelő mértékben adagolja az abrakot. Ezt a módszert csurgató etetésnek nevezik. Ez a funkció biztosítja, hogy nem marad takarmány az etetővályúban, amikor a tehén elhagyja az állást és így nem ösztönzi a teheneket arra, hogy kiszorítsák egymást az állásból. A rendszerek intelligenciája alkalmas az egyes adag olyan módon való kiosztására, hogy az abrak összetétele ugyanannál a tehénnél végig azonos marad. A túltáplálás elkerülése érdekében a rendszerbe beterveztek bizonyos korlátozásokat, amelyek behatárolják hogy a tehén a saját napi adagjának hány százalékát fogyaszthatja el. 1.5 Takarmányozás kötött tartású istállókban Sínre függesztett etetőkocsik alkalmazhatók az abrak automatikus adagolására maximum napi tíz alkalommal. Ez a módszer javítja a takarmány kihasználási fokát, jó hatással van az állatok egészségügyi állapotára és pozitív hatással van az összes tejhozamra. Az etetőkocsi minden egyes tehén számára a lehető legjobb keveréket tudja készíteni. -11-
1.6 Borjúitató A borjúitató berendezés automatikusan osztja ki a borjak számára a tejet gumiszopókákon keresztül. Minden egyes borjút transzponder alapján azonosít és ennek következtében egyenként tudja azokat kezelni. Az etetés biológiailag kifogástalan módon történik, mintha saját anyjuk tőgyét szopnák, és az adag fokozatosan növelhető a súlygyarapodásnak megfelelően, illetve csökkenthető, amikor elérkezett az elválasztás ideje. Az automatizálás tejet és munkaidőt is megtakarít és biztosítja, hogy a tej mindig rendelkezésre álljon és mindig friss, megfelelő hőmérsékletű legyen. Tekintet nélkül arra, hogy ki gondozza a borjakat, a rendszer a borjak számára mindig a megfelelő mennyiségű tápanyagot biztosítja. Az itatóautomata a tejpótló vízzel való keverésére, friss és savanyított tej kezelésére is alkalmas. 1.7 A telepirányítási rendszerek alkalmazása a termékenyítésben és tenyésztésben A tejregisztrálás és a takarmányozás rendszerbe való beépítésével lehetőség van a rendszerben szereplő adatok összehasonlítására., pl. az ivarzásfigyelők jelentéseivel. A vizuális érzékeléssel, vagyis amikor a dolgozók figyelik az állatokat, az ivarzó egyedek 50% -át tudja kiválasztani teljes biztonsággal. Ugyanis vannak úgynevezett csendesen ivarzó egyedek, amely ivarzását nem lehet vizuálisan észrevenni. Ennél jobb módszer, ha valamiféle naptár rendszerrel számoljuk az egyes egyedek ivarzási ciklusait és ez valamint az érzékszervekkel észlelhető jelek alapján próbáljuk az állományból kiválasztani az ivarzó egyedeket. Azonban ez a módszer, amint azt a 1. ábra is mutatja nem eléggé hatékony, ugyanis még így is 65%-os biztonsággal választhatóak ki az állomány ivarzó egyedei. Ez a manuális naptár rendszer kialakítása és működtetése fáradságos és időigényes módszer, különösen ha nagy az állomány. A leghatékonyabb módja az ivarzó egyedek kiválasztásának, mint ahogyan azt a 1. ábra is mutatja, a transzponderes számítógépes megfigyelés. A modern technika segítségével 80%-os biztonsággal ki tudom választani az ivarzó egyedet. Ez azonban nem jelent a gazda számára, hosszú és fáradságos munkát, ugyanis a számítógép vezeti az ivarzási nyilvántartásokat és a transzponder válogatókapu kombináció alkalmazásával, még el is különíti azokat. Ezáltal időt és felesleges kiadásokat takarít meg a számítógépes rendszer a gazdálkodók számára. -12-
A tehén biológiája + + 50% 65% 80% 2 1.ábra A telepirányítás hatékonysága, érzékszervekkel és transzponderes rendszerel (forrás: DeLaval) Az ivarzó tehén a szokásosnál valamivel kevesebb tejet ad és kevesebb takarmányt fogyaszt. Az ilyen adatok könnyen kiértékelhetők a számítógép segítségével, mivel a szükséges információk tárolva vannak a processzor memóriájában. A rendszer ezenkívül egy figyelmeztető listát is előállít, amely tartalmazza az értékes, tenyésztéssel kapcsolatos információkat: Megtermékenyítendő tehenek A várhatóan ivarzás előtt álló tehenek Vemhességre ellenőrzött tehenek A szárazonállás előtt álló tehenek Az ellés előtt előkészítésre váró tehenek Az esedékes ellés előtt álló tehenek Az értékes és költséges munkaidő megtakarítása érdekében és az ivarzásmegfigyelés további fejlesztése érdekében ivarzásmegfigyelők csatlakoztathatók a rendszerhez. A legmodernebb rendszerek rádióhullámú összeköttetést alkalmaznak, hogy az óránként összegyűjtse az aktivitással kapcsolatos információkat. A naponként végzett gyakori leolvasások a beépített programozható szűrővel együtt biztosítják, hogy a gazda megfelelő időben megkapja az információkat a termékenyítés megtervezéséhez és a tehenek fejési -13-
műszak előtti elkülönítéséhez. Ezek az együttes előnyök jelentős hatással vannak a tehenészeti telepre jellemző ellési időközre és az általános jövedelmezőségre. Az információs rendszer az állatállománnyal foglalkozó gazda számára az alábbi adatokat szolgáltatja: Aktivitás Várható ivarzási dátum Egyéni takarmányfogyasztás Egyéni tejhozam alakulása Az informatika segítségével pontosan kiválasztható az adott egyed optimális termékenyítési időtartama, amely egyéb módszerrel nehézkes és pontatlan eredményre vezetne. A 2 ábra jól szemlélteti a tehenek ivarzási szakaszait és az ivarzási görbe azon szakaszát, amikor a legoptimálisabb a termékenyítés, ebben az időpontban a legnagyobb a valószínűsége, hogy életképes borjat hozzon az anya a világra. Ennek az időpontnak a kiválasztásában segít a számítógépes telepirányító rendszer. Az ivarzás szakaszai: Előivarzás Álló ivarzás Utóivarzás Ovuláció Optimális Termékenyítési idő Jó Legjobb Jó Legfogékonyab szakasz Vérzés 18 1 nap 6 12 ó 0 5 10 15 20 25 30 óra 6 2. ábra A tehén ivarzásának szakaszai (forrás: DeLaval) -14-
T 1.8 Az állatállomány egészségi állapotának és a tej minőségének javítása Az informatikai rendszer a tejhozam regisztrálással, aktivitás méréssel és egyéni abrakadagolással a tejgazdaság számára kiváló eszközt biztosít az állomány egészségügyi állapotának nyomonkövetéséhez. A tejtermelésben és az anyagcserében tapasztalható zavarok, amelyek rendszerint egészségügyi problémát jeleznek, könnyen és korán felfedezhetők a naponta előállított nyilvántartások alapján. A processzor riasztási listát készít azokról az tehenekről, amelyek nem fogyasztották el a napi adagot. A takarmányozási információk összeasonlíthatók a tejhozamokkal és a kézi megfigyelésekkel, így a diagnózis felállítása egyszerűbbé válik. Ezzel a módszerrel csökkenthető az a kockázat, hogy a tejhozam csökkenni fog, ami kevesebb bevételt jelent, valamint az állatorvosi kezelésekre és a gyógyszervásárlásra fordított költségeket is maga után vonja. A tőgy megfelelő egészségügyi állapotának biztosításához, ami egyben csökkenti a tőgygyulladás előfordulási kockázatát is, a modern rendszer tejfolyási sebesség alapján szabályozott fejési módszert alkalmaz elektronikusan vezérelt pulzátorokkal és automatikus fejőkészülék levétellel együtt. A fejés első másodperceiben és a fejés végén a tejfolyás sebessége csökken. A rendszer a fejés elején és végén a tejfolyási sebességet folyamatosan méri a vákuumszint és a pulzálási frekvencia beszabályozásához. Ennek eredménye az alacsony sebességű tejfolyási szakaszban a tőgyek kímélése. Ma már hazánkban is szinte minden tehenészeti telepen ún. Duo-Vac, azaz kétszintű vákuum-berendezést alkalmaznak. Ez azért előnyös, mert a nagy munkateljesítményre való törekvés miatt a fejést előkészítő munkákat nehéz maradéktalanul elvégezni. A fejés kezdetén alkalmazott alacsony vákuumszint mintegy előmasszázst ad a tőgynek, valamint a fejés befejezésekor szinte teljesen kiküszöböli a tőgygyulladások kialakulásának egyik fő tényezőjét, az ún. vakfejést (Simon, 2000.). -15-
1.9 Az állatokra vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosító Rendszer(ENAR) Az ENAR az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerek rövidítése, amely meghatározott állatfajok (szarvasmarha, juh, kecske, sertés, ló) teljes körű és egységes elvek szerint felépített nyilvántartását jelenti az Európai Uniós és a hazai jogszabályok alapján (Agro Napló 2003/11.). T1.9.1 Gazda- és ügyfél-regisztrációt A gazdák számára az új rendszer a jelenlegi többszörös adat-bejelentési kötelezettségnek és a különböző mezőgazdasági azonosítók alkalmazásának megszűnését jelenti. Biztosítja az egyablakos ügyintézést és információszolgáltatást. Az ügyfélregisztráció bevezetését követően nem kell az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) központi adatbázisa felé az állattartással kapcsolatos nyilvántartásokhoz külön adatszolgáltatást teljesíteni a személyi és cégadatokra vonatkozóan. Az OMMI tehát az új rendszerben csak a tenyészetekkel és az állattartással kapcsolatos adatokat tartja nyilván. Az ehhez kötődő bizonylatokon a regisztrációs szám megadásával automatikusan minden bejelentett adat biztosított lesz. T1.9.2 Bizonylatok T A gazdáknak csak az ügyfél-regisztrációs bizonylatokat kell alkalmazni. A vállalkozási és személyi adatok bejelentésére, illetve az adatok módosítására egységes bizonylatok szolgálnak. Minden személy és cég csak egyszer kerül be a nyilvántartásba. Az egységes bizonylatokon azonban minden mezőgazdasági szereplőnek csak a betöltött szerepéhez szükséges adatokat kell kitöltenie. Ez például azt jelenti, hogy egy állattartónak, aki nem kíván támogatást igénybe venni, nem kell megadnia a pénzügyi elszámolásokhoz szükséges adatokat (pl.: adóigazgatási jelet, bankszámlaszámot). Mint a példából is látszik, az egységes bizonylatok alkalmazása nem azt jelenti, hogy a megadandó adatok köre is egységes. Az egységes nyilvántartásban is csak azoknak az adatoknak kell szerepelniük, amelyek a gazda által igényelt szolgáltatásokhoz szükségesek. -16-
U T1.9.3 ÜgyfélszolgálatT Az ügyintézés gyorsabb lesz az ENAR alkalmazásával, hiszen az egységes bizonylatok feldolgozását követően azonnal élő lesz a bejelentés, és így mind a támogatások kezeléséhez, mind az állattartással kapcsolatos további ügyintézés az aktuális adatok ismeretében történik. Ez azt is jelenti, hogy egy címváltozás bejelentését követően automatikusan a megadott címre történik minden további postázás, illetve egy új elérési telefonszám megadásával ezen keresztül lehet kapcsolatot teremteni a gazdával. T1.9.4 ENAR-ba való bejelentkezést A gazdák bejelentési kötelezettségének egyszerűsítése miatt az OMMI ENAR és Tenyészet Információs Rendszerében már nyilvántartott gazdáknak nem kell bejelentkezési bizonylatokat kitölteniük. A nyilvántartott adatokról hitelesítő bizonylatokat kapnak a gazdák, amelyek alapján lehetőségük lesz az adatokat ellenőrizni, kiegészíteni és az aláírásukkal hitelesíteni. A hitelesített bizonylatok visszaküldését követően automatikusan bejelentett ügyfélnek minősül a gazda, elkészül számára a regisztrációs igazolás. Az igazoláson feltüntetett regisztrációs szám lesz valamennyi bizonylaton az azonosító száma. -17-
2. A RISKA telepirányítási rendszer a gyakorlatban 2.1 Több mint 10 év tapasztalata Magyarország egyik legnépszerűbb telepirányító rendszere a Riska-program. Elterjedtsége is utal hasznosságára, országszerte mintegy 300-350 helyen használják a szarvasmarhatenyésztésben (Mán 2003.). Az elmúlt 14 év nem csak a szarvasmarha tenyésztésben, hanem a számítástechnikában is nagy változásokat hozott. Ezen időszak összes tapasztalatát testesíti meg az új RISKA számítógépes program. Az első RISKA 1989-ben indult el. Jelenleg jóval több, mint 300 a felhasználó telepek száma és létszámuk jelenleg is nő. A fejlesztését jelentősen segítette, hogy a készítők maguk is gyakorlott állattenyésztési szakemberek (állatorvosok, telepvezetők, törzstenyésztők, teleptulajdonosok), akik maguk is rendszeres tesztelők. 2.2 Építő kapcsolat Jelentős mérföldkő volt 1997 májusában az Állattenyésztési Teljesítmény Vizsgáló Kft. és a SYSTO Kft. között létrejött együttműködési szerződés. Ennek keretében minden ÁT Kft. Központban kitelepített RISKA verzió működik. Több, mint 100 telepnek szolgáltat szaporodásbiológiai, sejtszám, laktációs összesítők, ellés, apasztás, termékenyítés, selejtezés, apaállatok témakörben reflektor listákat a havi ellenőrző fejési adatokkal együtt a napi munkák segítéséhez. Az ÁT Kft. és a SYSTO Kft. szakemberei közösen végzik az újonnan induló gazdaságoknál a Területi Központban leválogatott alapadatok telepítését, így csak az utolsó ellenőrző fejésig leválogatott adatbázist kell tovább vezetni a telepi szakembereknek (Riska Telepirányítási Rendszer 2003). -18-
2.3 Magas fokú alkalmasság A program magas fokú alkalmasságát legjobban az a tény bizonyítja, hogy a üzemeltetők között megtalálható az egy és több telepes, több ezer tehenes óriásgazdaságok, valamint 50-70 egyedszámú családi farmok is. Ez köszönhető a RISKA könnyen kezelhető menü-rendszerének, egyénre szabható felhasználói felületének, telepi igényhez paraméterezhető beállításainak, öntanuló adatfelviteli rendszerének. A RISKA 32 rendszert WINDOWS (win9x\me\nt\2000\xp) környezetben használják különálló, vagy hálózatokban üzemelő gépeken ún. text, vagy grafikus menürendszerrel kívánság szerint. Az új program követi a Teljesítményvizsgálati Kódex szabályait, az ÁT Kft., és az OMMI-OSZA feldolgozási rendszeréhez igazítva. Adatot szolgáltat és adatot fogad mágneslemezen, közvetlen modemes kapcsolattal, valamint az Interneten (Pl.: Holstein - Fríz Tenyésztők Egyesülete küllemi bírálat, Holstein Globál Index adatai, OMMI-OSZA szarvasmarha ENAR jelentés, ÁT Kft. havi ellenőrző fejési és tenyésztési adatok kölcsönös forgalma). 2.4 Széleskörű kommunikáció A RISKA-hoz külön kommunikációs program tartozik, amely azon túl, hogy az ÁT Kft. Workabout típusú számítógépéről átveszi a befejési adatokat, a saját Workabouttal, vagy Psion Organiserrel rendelkező üzemeknél a kisgépeknek tenyésztési adatokat ad át a növendék és tehén állományról, így segítve az inszeminátorok, állatorvosok munkáját. Ezenkívül elvégzi a mérlegelési adatok gyűjtését és átadását a központi számítógépnek, ezáltal sokkal könnyebbé válik a telep életében az egyik legfáradságosabb munka elvégzése: a növendékek havi mérlegelése. Így biztosított hogy az adatok a tehenek és a növendékek között kint is azonnal rendelkezésre álljanak. Amely gazdaságban van transzpanderes azonosítás, ott használják a programcsoport processzoros kommunikációt végző részét, az AFIKIM, ALFA LAVAL (ALPRO), BOUMATIC, CHRISTENSEN, FULLWOOD (Crystal), GASCOIGNE MELOTTE (GM3000) rendszerekhez. A RISKA ezeknek a processzoroknak tenyésztési adatokat ad át (pl.: csoportszám, ellés, termékenyítés, születési idő, új felvitel, kikerülés, válogatás stb.) és termelési adatot ad vissza (pl.: napi tejtermelés, vezetőképesség, fejési sebesség, súlymérés, ivarzásjelző rendszer stb.) Ezáltal a legtökéletesebb, legegyszerűbb és legtöbb információt adó rendszert tudnak üzemeltetni, amelynek a feladata a tehén vagy növendék egyed tökéletes -19-