A környezetgazdálkodás alapjai III. évf. földrajz 1. óra A tárgy tematikájának ismertetése A környezetgazdálkodás elméleti alapjai A környezeti szabályozás eszközei 1. Munkácsy Béla és Ballabás Gábor ELTE TTK FFI Földrajz Központ munkacsy@elte.hu, bagi@ludens.elte.hu
A félév ismeretanyagának témakörei: - elméleti alapozás - a környezet(védelm)i szabályozás eszközei - energiagazdálkodás (hatékonyság, megújuló és fosszilis energiahordozók) - a közlekedés, mint környezetgazdálkodási probléma - a hulladékgazdálkodás földrajzi alapjai - a vízgazdálkodás földrajzi kérdései - az erdő-vad-és mezőgazdaság környezeti vonatkozásai Követelmény - a félév előadásainak valamint a kiadott (külön megjelölt!) irodalom ismeretanyagából félév végén írásbeli vizsga
Ajánlott irodalom: - A Világ helyzete sorozat - WWF füzetek - az Energiagazdálkodás c. szaklap számai - a Környezetvédelem c. szaklap számai - az ÖKO c. szaklap számai - az Erdészeti lapok számai - a Hulladéksors c. szaklap számai - Lélegzet Levegő Munkacsoport - Kukabúvár - HUMUSZ - Ma és holnap c. szaklap
Az 1. óra vázlata: A környezetvédelem és a környezetgazdálkodás fogalma A Föld, mint globális környezeti rendszer és alrendszerei, annak válságai A környezetvédelmi szabályozás 1.: a jogi és a műszaki szabályzás eszközei
Környezetvédelem - ismétlés Környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; Környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői DEF. 1.: Mindazon tudományos nézetek és igazolt kutatásokon alapuló cselekedetek összessége, amelyek elsősorban a humán populációk fenntarthatóságának biztosítására törekszik, és ennek érdekében cselekszik a megtámadott ökológiai vagy sérült környezeti rendszerek érdekében is.
A Föld, mint globális környezeti rendszer és alrendszerei, annak válságai A környezetvédelmi gondolat megjelenésének három alapvető oka: gazdaság forradalma (világgazdaság teljes kibocsátása: 1950: 5 ezer milliárd $ - 1990 20 ezer milliárd $ - 2000 30 ezer milliárd $) demográfiai robbanás (1950: 2,5 mrd, 1987 5 mrd fő, 2001 6 mrd fő) urbanizációs folyamat Globális problémává válás: XX. század második felétől Föld, mint globális rendszer; két nagy rendszere: ökológiai (természeti alrendszer és folyamatok) ökonómiai (társadalmi-gazdasági alrendszer és folyamatok)
A Föld, mint globális rendszer Szlávik J. nyomán
Környezetgazdálkodás: A természetes és az ember alkotta környezet hosszú távra szóló szabályozott hasznosítása sa, tudatos, tervszerű fejlesztése se és hatékony védelme, az ökológiai rendszerek stabilitásának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembevételével. Olyan gazdálkodási folyamat, amelyben az erőforrások felhasználása, a technika fejlesztése, a beruházások irányítása, az intézményi rendszer egymással összhangban fejlődik, s mindez lehetővé teszi az emberi szükségletek kielégítésének hosszú távú, fenntartható biztosítását. A környezetgazdálkodás nem a környezetvédelem egy formája, hanem egy sajátos, a bioszféra hosszú távú érdekeivel összhangban lévő gazdálkodás. Más felfogások szerint: a környezetvédelem részterülete, a gazdasági tevékenységek szabályozása, a növekvő emberi igények egyeztetése a természet teherbíró képességével (a környezetvédelem további részterületei ebben a felfogásban: természet- és tájvédelem; települési környezetvédelem, környezet-egészségtan)
A környezetgazdálkodás vizsgálata a két nagy rendszerre koncentrál, ezen túl további alrendszerek vizsgálata szükséges Ökológiai természeti rendszer: szféránként történő vizsgálat (atmoszféra, hidroszféra, litoszféra-pedoszféra, bioszféra) Társtudományok melyek a vizsgálatban alkalmazhatók: földrajz, biológia, ökológia, orvostudomány, kémia, fizika, matematika stb. Társadalmi-gazdasági rendszer: gazdasági, politikai, jogi, kulturális alrendszerek (gazdasági alrendszeren belül: nyersanyag-gazdálkodás, mező-és erdőgazdaság, ipar, energiagazdálkodás, szállítás-közlekedés, kereskedelem, hulladékgazdálkodás stb.) Társtudományok melyek a vizsgálatban alkalmazhatók: történelem, gazdaságföldrajz, jogtudomány, közgazdaságtan, műszaki tudományok, szociológia, politilógia stb.
Az állami és önkormányzati környezeti irányítás (a környezetpolitikai irányítás) rendszerének vázlata Környezeti tervezés Környezeti igazgatás Környezeti szabályozás Állami igazgatási szervek Önkormányzatok Jogi szabályozó eszközök Műszaki szabályozó eszközök Közgazdasági szabályozó eszközök Perczel Gy. nyomán
Környezetvédelmi szabályozás Alapkérdés: képes lesz-e az emberiség lélekszámának növekedését, termelő és fogyasztó tevékenységét úgy szabályozni, társadalmát úgy megszervezni, hogy az az egységes földi rendszerrel összhangban működjön? - egyes államok fejlődését alapvetően a politika határozza meg - környezetvédelmi szabályozás koncepcióját, irányát, eszközeit a környezetpolitika határozza meg - sajátosságok: - környezeti problémák minden más szakterülettel összefüggésben vannak - környezetvédelem távlatos politikát igényel - lokális, regionális, globális hatások figyelembevétele - országok környezetpolitikájának összehangolására van szükség
Alapelvek: - szennyező fizet elv - közteherviselés -megelőzés - együttműködés - szubszidiaritás A környezetvédelmi szabályozás alapvető feladata a környezet és a gazdaság perspektivikusan egybeeső érdekeit a gazdálkodók és a fogyasztók jelenbeli döntéseinél érvényesítse Két cél: -szűkös természeti javak, erőforrások racionális felhasználása és a környezetszennyezés ökológiailag (!) megengedhető szintre csökkentése, illetve a szennyezés megelőzése - környezetvédelmi feladatok költségeinek minimalizálása, a környezetvédelemnek gazdálkodói és fogyasztói belső érdekké transzformálása
A környezeti szabályozás eszközei (más megközelítésben): - jogi -műszaki szabályozók (pl.: szabványok) - közgazdasági eszközök - menedzsment technikák, módszerek (gazdálkodó szervezetek egész tevékenységének környezetkonform működtetése/ értékelése) - etikai, önkéntes szabályozók (jogszabály nem kényszeríti ki, környezetbarát termelői-fogyasztó magatartás) pl.: önkéntes szakmai szerződések
A környezetvédelem szabályozó eszközei 1. Jogi eszközök - közvetlen szabályozók: 1.1. Megelőzést szolgáló közigazgatási jogintézmények - Engedély - Bejelentés - Szakhatósági hozzájárulás - Környezeti hatásvizsgálat és egységes környezetvédelmi engedély (pl.: EKHE) - Határértékek ( vannak akik a műszaki szabályozókhoz sorolják!) (ökológiai, egészségügyi, tervezési, rendkívüli) - kibocsátási (emissziós) - szennyezettségi (imissziós) - igénybevételi
1. példa jogi szabályozóra: A 96/61/EK irányelv IPPC (a KVVM nyomán) Az EU Ötödik Környezeti Akcióprogramja (1993) fogalmazta meg, hogy szükség van a termelési folyamatok menedzsmentjének és ellenőrzésének javítására egy olyan engedélyezési rendszer felállításával, amely biztosítja az integrált szennyezés-megelőzést és csökkentést (= Integrated Pollution Prevention and Control).
Az irányelv céljai (1) A 96/61/EC IPPC Irányelv 1996-ban lépett hatályba, de 1999 októberétől alkalmazzák EU szerte. Az IPPC direktíva szabályozza: 1. A termelésből származó szennyezések megelőzését alapanyagok, energia; hulladékminimalizálás tisztább termelési folyamatok 2. A termelésből származó szennyezések csökkentését csővégi eljárások 3. A termelésből származó szennyezések ellenőrzését Az IPPC direktíva nem szabályozza: a termékek által okozott szennyezést
Az IPPC szemlélet központi elemei A szabályozás eszközei: az integrált engedélyezési eljárás az elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazása a BAT-on alapuló kibocsátási határértékek és egyéb feltételek meghatározása Kiemelt jelentőségű az információcsere a szabályozottak, a hatóságok és a tagállamok között, valamint a nyilvánosság bevonása az engedélyezés során EPER, majd E-PRTR rendszerek
Az irányelv céljai (2) Egységesen, egy engedélyben (Magyarországon 2005. óta KHV és/vagy EKHE) szabályozza az anyag- és energiahatékonyságot a levegőbe, vízbe, talajba való kibocsátásokat a hulladékkeletkezés megelőzését és a hulladékkezelést a zaj- és rezgésvédelmet a balesetek megelőzését és a kárelhárítást a létesítés, üzemeltetés és felhagyás feltételeit a monitoring és az adatszolgáltatás feltételeit Figyelembe veszi a környezeti elemek között átvitt szennyezéseket
Alapfogalmak (1) BAT - best available techniques = elérhető legjobb technikák (Kvt. 4. vb) legjobbaz, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében; az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető; a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik
A BAT meghatározása 314/2005. (XII.25.) Korm. rend. 3. (2) bek.: A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik - a 9. és 11. számú mellékletben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével az engedélyben meghatározott követelmények elérése érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technikáról. Az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a felügyelőség a környezethasználóval szakmai konzultációt folytat, szükség szerint szakértőt vesz igénybe.
Az IPPC irányelv által leginkább érintett tevékenységek megoszlása Magyarországon 23% 34% 67% 22% 13% Egyéb tevékenységek 6.6.a) Nagy létszámú baromfitenyésztés 6.6.b) Nagy létszámú sertéstenyésztés 5.4. Hulladékgazdálkodás: hulladéklerakók, inert hulladék kivételével 2.6. Fémek és műanyagok felületkezelése 5.1. Hulladékgazdálkodás: veszélyes hulladék kezelő létesítmények 4% 4% Forrás: KVVM, IPPC adatbázis: www.ippc.hu
Európában: kb. 52.000, hazánkban 1093 (2007.) Forrás: KVVM, IPPC adatbázis: www.ippc.hu
Forrás: http://eper-prtr.kvvm.hu/main.php A 11 legnagyobb kibocsátással rendelkező hazai iparvállalat az E- PRTR 2004-es adatai alapján a 96 jelentésköteles telephelyből Településnév Telephelynév Összkibocsátási mutató Pétfürdő Nitrogénművek Zrt. Műtrágyagyártó üzem II-es gyár 652,03 Dunaújváros DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt. 558,05 Oroszlány Vértesi Erőmű Rt. Oroszlányi Erőmű 355,5467 Visonta Mátrai Erőmű Rt. Visontai Erőmű 273,3333 Kazincbarcika BorsodChem Rt. 258,662 Tatabánya Vértesi Erőmű Rt. Bánhidai Erőmű 128,9967 Pécs Pannon Power Rt. Pécsi Hőerőmű 116,9067 Százhalombatta MOL Rt. Dunai Finomító Százhalombatta 99,538 Kazincbarcika AES Borsodi Energetikai Kft. Borsodi Hőerőmű 84,2333 Tiszaújváros AES Borsodi Energetikai Kft. Tiszaújváros 84,2333 Dorog Richter Gedeon V. Gy. Rt. Dorogi Telep 69,6 mutató a Σ(e i / k i ) képlettel kerül meghatározásra, ahol e i = z i-edik anyag kibocsátásának értéke, míg k i = az i-edik nyag EPER jelentési küszöbértéké.
2. Példa: üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei Határérték (L ) az L TH AM Sorszám Zajtól védendő terület megítélési szintre (db) 1. 2. 3. Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület 4. Gazdasági terület és különleges terület nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 45 35 50 40 55 45 60 50
1.2. Közvetlen beavatkozás lehetőségei és az ellenőrzés: - Kötelezés - elrendelhető cselekmény, tevékenység - tilalom, vagy korlátozás - már megkezdett tevékenység, cselekvés abbahagyására kötelezés további következmények megszüntetése - konkrét felhatalmazások (levegőtisztaság-védelmi határértékek átlépése intézkedési terv; veszélyes hulladék) - állampolgári kezdeményezés -Ellenőrzés - önellenőrzés (nem önkéntes) - társadalmi - hatósági ellenőrzés
. 3. Szankciók: biztosítékok (céltartalék, felelősségbiztosítás) környezetvédelmi bírság (pl.: vízszennyezési, vízvédelmi bírság, satornabírság, rendkívüli vízszennyezési bírság) - célja: jogszabályi követelmények betartatása - korlátozott kártérítés - környezetvédelmi alapok - társadalmi értékítélet - jogellenesen nyert bevétel elvonása - szabálysértési felelősség állampolgárokra, mint egyénekre (pénzbüntetés, elzárás, eltiltás, elkobzás, kitiltás, figyelmeztetés) - pl.: jogosulatlan vadászat - csendháborítás -erdő művelési ágának megváltoztatása etc. büntetőjogi eljárások
2. Műszaki szabályozók Forrás: Móser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai - (Határértékek) - Környezetvédelmi minősítés (pl.: veszélyes hulladékok) - Szabványok - Ökocimkézés
A közvetlen (jogi+műszaki) szabályozás főbb hátrányai: A normák mértékének megállapításával kapcsolatos nehézségek Viszonylag magas adminisztrációs költségek (pl.: nagyszámú engedély kiadása normák változtatásakor) A szabályozás elfogadtatásával kapcsolatos társadalmi-politikai problémák Környezetvédelmi tevékenység fejlesztésére vonatkozó ösztönzés hiánya Mivel a megállapított normák általában minden szennyezőre egyformán érvényesek, nem ösztönöznek arra sem, hogy a szennyezés mértékét ott csökkentsék a legjobban, ahol az a legolcsóbb A környezet használatát ingyenesen biztosítja azok számára, akik a megszabott norma alatt szennyeznek A szabályok, normák nemzetközi összehangolásának hiánya is csökkenti a módszer eredményességét
Köszönöm a figyelmet!
Elméletek Nemzetközi gyakorlat Magyar gyakorlat 1962 RACHEL CARSON 1968 RÓMAI KLUB MEGALAKULÁSA 1972 UNEP TAGSÁG NÉMA (CS ENDES ) TAVAS Z 1969 U THANT KIÁLTVÁNY A VILÁG 1974 MSZMP KÖRNYEZETI ÁLLAP OTÁRÓL P OLITIKAI BIZOTTS ÁG DÖNTÉS 1972 THE LIMITS TO GROWTH 1970 USA FÖLD NAPJA 1976 I. KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY(1976/II. TV.) A NÖVEKEDÉS HATÁRAI (1970 NIXON EPA, CLEAN AIR ACT ) 1976-SZERVEZETI,JOGSZABÁLYI 0 NÖVEKEDÉS 1972 STOCKHOLM (JÚN.) KERETEK KIALAKÍTÁSA - OKTH (RÓMAI KLUB JELENTÉS E) KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGKONFERENCIA MEADOWS-MODELLEK 1987-2000 KVM, KTM, KÖM UNEP ENS Z 1984-87 BRUNDTLAND BIZOTTS ÁG 1973-80 EK I-II. KÖRNYEZETVÉDELMI 1995 KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY LIII. MEGALAKULÁS A, MUNKÁJA (ENS Z) P ROGRAM 1987 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE 1975 HELSINKI (EURÓPAI EGYEZMÉNY) 1997-2002 NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI OUR COMMON FUTURE (KÖZÖS JÖVŐNK) 1980 USA CLEAN AIR ACT II. PROGRAM SUSTAINABLE DEVELOPMENT 1981-92 III-IV. EK KÖRNYEZETI PROGRAM 2003-2008 II. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI P ROGRAM 1992 RIÓKÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGKONFERENCIA AGENDA 21 (LOCAL AGENDA 21) BIODIVERZITÁS 1993-2000 EU V. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM A FENNTARTHATÓS ÁG FELÉ 2002. JOHANNES BURG - FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS VILÁGKONFERENCIA 2001-2010 EU VI. KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓP ROGRAM Szlávik J. nyomán
A fenntartható fejlődés fogalma "A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". (Brundtland Bizottság: Közös Jövőnk 1987.) "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. (Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000.)