Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet"

Irén Bodnárné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

2 2. Környezet politika Elvi keretek. Az Európai Unió környezet politikájának célja: - környezetmegóvása, minőségének javítása az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások ésszerű és körültekintő felhasználása, - nemzetközi szintű előírások ösztönzése a regionális vagy globális környezeti problémák megoldása érdekében. A megvalósításának eszközei: - jogi eszközök, az irányelvek a környezetminőségi normák (terhelési értékek), az eljárási normák (emisszós, építési és üzemi normák) és a terméknormák (egy termék - terhelési, illetve emissziós határértékei) a környezetvédelmi akcióprogramok és a segélyprogramok.

3. Környezet politika Az Európai Uniós Szerződés hatálybalépésével (1984) a környezetvédelem bevonult az Európai Közösség célterületei közé.

3 3. Környezet politika Az Európai Uniós Szerződés hatálybalépésével (1984) a környezetvédelem bevonult az Európai Közösség célterületei közé. -Az első időszakban (1980-as évek első fele) számos konfliktus volt a gazdaságpolitika és a környezetpolitika között. - Nem vált általánossá az a felismerés, hogy a gazdasági növekedés megfelelő politikai keretfeltételek mellett megfér a környezetbarát fejlődéssel - Környezetvédelem a versenyképességet nem szükségszerűen csökkenti, hanem növelheti is azt.

4 4. Környezet politika Az ENSZ Stokholmi Környezetvédelmi Konferenciája után (1972) az EK-csúcsértekezlet felkérte a Bizottságot egy környezetpolitikai akcióprogram kidolgozására: - Számos irányelv a környezet védelmért -- a vízvédelemmel, a lég szennyezés csökkentésével, a vegyi anyagokkal, a növény- és állatvilág védelmével, a magas zajszinttel, és a hulladékgazdálkodással foglalkoztak. - a csomagolási hulladék kezeléséről, amely azonban inkább szolgált gazdasági érdekeket, semmint a hulladék felhalmozódás kiküszöbölését. - a megelőzés alapelvét, a környezeti károsodások helyreállítását, a környezetpolitikai szubszidiaritás elvét Az EK csak akkor avatkozik be, ha az egyes célkitűzések jobban megvalósíthatók közösségi, mint nemzeti szinten. - Egységes igazgatási eljárásokat dolgoztak ki a gazdasági projektekre. A belső piac és a környezetvédelem között is

5 5. Környezet politika Az ENSZ Riói Konferenciája (1992) hatására az EU jelentős CO2 csökkentést kí vánt végrehajtani. Ez csak részben sikerült. A Kiotói Jegyzőkönyv (1997) értelmében az EU 8%-os csökkentést vállalt. Az EU központi környezetpolitikai szereplővé nőtte ki magát Európában. - Az EU valamennyi környezeti szempontból fontos területen intézkedéseket hozott. A bővülő tevékenységi kör, növekvő ökológiai érzékenységről tanúskodik, ám minél kézzelfoghatóbb és hatékonyabb lesz az európai környezetpolitika, annál erősebben fogalmazódnak meg a fenntartások az érintett gazdasági ágazatokban.

6 6. Környezetvédelmi akcióprogramok Ötödik Környezetvédelmi Akcióprogram A Riói Konferenciával az Európai Unió az ötödik Környezetvédelmi Akcióprogramja, meghatározta a környezetpolitika stratégiai és taktikai elemeit. A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés új stratégiája. A végső cél a növekedés módjainak átalakítása a Közösségen belül A fenntartható fejlődés útját biztosítsák. A további gazdasági és társadalmi fejlődés a környezet minőségétől, természeti erőforrásaitól és ezek megfelelő oltalmazásától függ. A nyersanyagkészletek végesek, a feldolgozás, fogyasztás és a felhasználás különböző fázisaiban végbemenő anyagáramlást úgy kellene irányítani, hogy ezzel elősegítsék, vagy ösztönözzék az optimális újbóli felhasználást és újrahasznosítást, elkerülve ezzel a pazarlást, valamint

7 7. Környezetvédelmi akcióprogramok A szereplők Közigazgatási szervek Állami és magánvállalkozások A lakosság Kiválasztott célágazatok Ipar Energiaágazat Közlekedés Mezőgazdaság Turizmus Program témakörei és céljai Éghajlatváltozás Savasodás és levegőminőség Természetvédelem és a biológiai sokféleség megőrzése Vízkészletek, vízgazdálkodás Városi környezet Tengerparti övezetek Hulladékgazdálkodás

8 8. Környezetvédelmi akcióprogramok Kockázatok és balesetek kezelése Az iparral kapcsolatos kockázatok Nukleáris biztonság és sugárvédelem Polgári védelem és környezeti vészhelyzetek Az eszközskála szélesítése A környezeti adatok korszerűsítése Tudományos kutatás és műszaki fejlesztés Ágazati és területi tervezés Közgazdasági megközelítés: a megfelelő árképzés A társadalom tájékoztatása és az oktatás Szakmai oktatás és képzés A pénzügyi támogatás mechanizmusa

9 9. Környezetvédelmi akcióprogramok Magas szintű védelem. A környezetpolitikának figyelembe kell vennie a tudományos tényezőket, az EU-régiónak környezeti állapotát, az adott régió gazdasági és tár sadalmi helyzetét, az eddig végzett környezetvédelmi tevékenységek költségeit és hasznát. Az elővigyázatosság elve. a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható föl indok lásként a környezetromlást megakadályozó, a hatékonysággal, arányos költségekkel járó intézkedések elhalasztására. A megelőzés elve. A lehetséges környezeti hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni, megelőzve ezzel a szennyezés szétterjedését a környezetben. A szennyező - fizet elv. Emiatt a szennyezőt gyakran nehezen lehet azonosítani. Az externális költségek pénz ügyi kimutatása komoly módszertani problémákba ütközik.

10 10. Környezetvédelmi akcióprogramok Az integrálás alapelve. Összefügg a fenntartható fejlődés koncepciójával, ami az Amszterdami Szerződésben került megfogalmazásra. A környezetvédelmi szempont ok integrációja az EU szakpolitikáiba a holisztikus környezetpolitikához vezető első lépés, és mint olyan, a sikeres környezetpolitika alapfeltétele. A szubszidiaritás elve. Ezen elv szerint az EU csak akkor cselekszik, ha a problé mát hatékonyabban tudja kezelni, mint a tagállamok. Ezt az általános érvényű és mindenki által elismert elvet azonban nehéz átültetni a gyakorlatba. A szubszidiaritás elve azonban nem egyszerűen egy, a tevékenységek optimális szintjét (helyi, regioná lis, nemzeti, európai vagy nemzetközi) meghatározó intellektuális eszköz. Hatékony környezet-védelem csak a tágabb szintek (európai, nemzeti, regionális, helyi) szerep lőinek együttműködésével valósítható meg.

11 11. Környezetvédelmi akcióprogramok A fenntarthatóság felé című dokumentumban (Ötödik Környezetvédelmi Akció program) a következő célkitűzéseket fogalmazták meg a mezőgazdaságra és az erdő gazdálkodásra: A fenntartható mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen alapvető természeti fo lyamatok fenntartása; a víz, a talaj és a genetikai erőforrások megőrzése. A kemikáliák bevitelének oly mértékű csökkentése, hogy egyensúly álljon be a tápanyagok bevitele és a talajok és növények felvevőképessége között. Vidéki térségi környezetgazdálkodás, amely lehetővé teszi a biodiverzitás és a természeti élőhelyek fenntartását és minimalizálja a természeti károk kockázatát. Erdőtelepítések növelése, meglévő erdők helyreállítása.

12 12. Környezetvédelmi akcióprogramok Az Európai Unió agrár-környezetvédelmi szabályozásának célja a környezet- és természetvédelem követelményeinek megfelelő gazdálkodási módszerek elterjedésének elősegítése és támogatása, ezáltal a - piaci egyensúly elősegítése, környezetbarát termékek előállítása és a természet és tájvédelem teljesítése oly módon, hogy az intézkedéseket felvállaló termelők kompenzációban részesülnek a környezeti javulás érdekében bekövetkezett jövedelem kiesés ellensúlyozására. A fenntartható agrárgazdaság kialakítása során az agrárkörnyezetvédelmi intézkedéseket összekapcsolja a piaci egyensúly megteremtésének szükségességével.

13. Környezetvédelmi akcióprogramok Az Európai Bizottság 1996 januárjában Előrehaladási Jelentést tárgyalt meg és fogadott el az Ötödik Környezetvédelmi Akcióprogram teljesítéséről: - kritikusan

13 13. Környezetvédelmi akcióprogramok Az Európai Bizottság 1996 januárjában Előrehaladási Jelentést tárgyalt meg és fogadott el az Ötödik Környezetvédelmi Akcióprogram teljesítéséről: - kritikusan értékelte az 1992 óta megtett intézkedések hatásait. - A környezeti szempontok integrálása a különböző célágazatokba előrehaladt, de eltérő gyorsasággal. - A gyáripar területén jelentős az előrelépés, mert a gazdasági előnyök gyorsan megmutatkoztak. - Elmaradás tapasztalható a mezőgazdaságban és a turizmusban. - A közlekedésben előrehaladás történt a járművek károsanyag-kibocsátásában, az üzemanyag minőségében és a technológia-fejlesztésekben

14 14. Környezetvédelmi akcióprogramok - a gépjárműállomány általános növekedése azonban ellentételezte a fejlődést. - Az energia szektorban hiányzik az ösztönzés a fenntarthatóbb megközelítés irányában van - Előrelépés történt az ózonréteget lebontó anyagok és a nehézfém- és kén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, továbbá a természetvédelem, a felszíni vízminőség, az ipari kockázatok és a hulladékok kezelésében. - A legfontosabb feladat az ipari fejlődést előidéző eszközök megtalálása

15 15. Környezetvédelmi akcióprogramok Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) Az Európai Unió 2001 májusában fogadta el a Hatodik Környezetvédelmi Akció programot, amelynek alcíme: Környezet 2010: a jövőnk a választásunk. 1. Az új környezetvédelmi akcióprogram összefüggései. 2. Környezetvédelmi céljaink elérésének stratégiai megközelítései. 3. Az éghajlatváltozás kezelése. 4. Természet és biodiverzitás - egy különleges erőforrás védelme. 5. Környezet és egészség. 6. A természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladék-gazdálkodás. 7. Az Európai Unió egy szélesebb világban. 8. Részvételen és megbízható tudáson alapuló szakmapolitika-

16 Köszönöm a Figyelmet! Köszönöm a Figyelmet! Területfejlesztési Technikák Dr. zsarnóczai J. Sándor 16

Hasonló dokumentumok

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)