Energiapiacok 1. Energia, termék, közjó, áru. Szolgáltatások liberalizációja, villamosenergia-piacnyitás, gáz piacnyitás.
Irodalom H.G. Stoll & Oths: Least-Cost Electric Utility Planning (John Wiley & Sons New York 1989) G.B. Enholm and J.R. Malko: Reinventing electric utility regulation (Public Utilities Report, Inc Vienna, Virginia 1995) T.J. Brennan & Oths: A Shock to the System (Resources for the Future Washington 1996) X. Wang, J.R. McDonald: Modern Power System Planning (Mc Graw Hill, London, 1994) S. Stoft: Power System Economics (IEEE, Wiley-Interscience, 2002) F.P. Sioshansi, W. Pfaffenberger: Electricity Market Reform, an International Perspective (Elsevier, Oxford, 2006) R. Weron: Modelling and forecasting electricity loads and prices (John Wiley & Sons, Chichester, 2006)
Villamos energia szolgáltatás kezdetei 1884 Arad 1888 Mátészalka A gyártulajdonos saját lakását, környező közterületet ellátta a gyári hálózatból. Kialakulnak a lokális hálózatok (Kerényi Á. Ödön úr filmje)
Iparág fejlődése Verseny természetes monopólium Koncesszió nemzeti villamosenergia törvények Államosítás? Integráció Közösségi társaságok villamosenergia ~ közjó
névleges feszültség. kv A váltóáramú átvitel fejlődése 1600 1400 1200 1000 Elfogadható szállítási távolság: 1000 kv 2000 km felett 800 kv 1500 km-ig 500 kv 1000 km-ig ** 6 Néhány ország végül 1 MV * 800 5 600 400 200 1 2 3 4 Reális szabvány a 800 kv lehet 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 1 2 3 4 5 6 110 kv Lauchhammer Riesa, Németország, 1911 220 kv Brauweiler Hoheneck, Németország, 1929 287 kv Boulder Dam Los Angeles, USA, 1932 380 kv Harspranget Halsberg, Svédország, 1952 735 kv Montreal Manicougan, Kanada, 1965 1200 kv Ekibasztusz Kokcsetav, Szovjetunió, 1985 * Kína (1000 kv-os tervek) és..india (1200 kv-os tervezése) ** Brazíliában az Észak-Dél vezeték Forrás: VGB PowerTech, 89. k. 6. sz. 2009. p. 42., Dr. Stróbl Alajos
Rendszer minősége Működik? megítélhető-szükséges-biztosítandó Technikailag Közgazdaságilag Politikailag Műszaki, közgazdasági, jogi feltételrendszer Reguláció Iparág működőképességének biztosítása
Jogalkotás 1. 1931: 1931. évi XVI. törvénycikk a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról Engedélyezés, kizárólagossági jog? Kisajátítás, vezetékjog, vízhasználati jog Közcélú-, saját használatú villamosmű Előmunkálati engedély, építési engedély, üzembehelyezési engedély Leszámolási művelet Műszaki irányítás Engedélyokirati árszabás, árengedmény? Árszabás módosítása? Felmondás? Biztonsági előírások fogyasztói berendezésekre Villamosművek együttműködése Ideiglenes intézkedések Engedélyek átruházása Megváltás (30. év), háramlás (kártalanítás) Kivitel, behozatal Országos Energiagazdálkodási Tanács (14 fő) Külön kúriai bíróság
Jogalkotás 2.: államosítás, helyreállítás 1946: 1946. évi XX. Törvény egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamosenergia-gazdálkodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről. Államosítás 20 MW BT felett, ha termelésének >50% közcélra értékesítésre kerül Kártalanítás Munkavállalók védelme Megváltási, háramlási jog államot illeti Egyéb villamosművekre elővételi jog Üzembehelyezési kötelezettség lehetősége Bővítésre, korszerűsítésre kötelezés lehetősége Országos Villamos Energiagazdasági Tanács Egyebekben 1931. évi XVI. Törvénycikk EdF, ENEL, CEGB, RWE, Bayernwerk, Preusen Elektra, EnBW, EDP, Verbund, Vattenfall, Statkraft, Electrabel, stb
Országos hálózat 1949 előtt
Jogalkotás 3.: szocialista gazdasági rendszer 1962: 1962. évi IV. törvény a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és szolgáltatásáról Közcélú-, vagy üzemi villamosmű Villamosmű, energia társadalmi, állami tulajdonban lehet Szakhatósági engedélyezés Üzemeltetés együttműködő rendszerben Termelést miniszter állapítja meg Használati jog, vezetékjog, vízhasználati jog, kártalanítás Előmunkálati engedély Villamosenergia- és teljesítménygazdálkodás (OEGH, OVILEF) Müszaki irányítás (képesítések) Kivitel, behozatal - minisztertanácsi engedély Biztonsági előírások fogyasztói berendezésekre Fogyasztói terheléskorlátozás, hálózat fejlesztés, tervezési jogosultság, fogyasztóberendezések engedélyezése, árrendelet
Országos hálózat 1960-ban
Jogalkotás 4.: privatizáció megalapozása 1994: 1994. évi XlVIII. törvény a villamos energia termeléséről, átviteléről és szolgáltatásáról Engedélyezés, kizárólagossági jog, technikai monopólium, kizárólagos vásárló modell Kisajátítás, szolgalmi, használati jog, biztonsági övezet Közcélú-, saját (>40%) használatú villamosmű Termelői, szállítói, elosztói engedélyek Előmunkálati jog, előzetes létesítési, építési engedély, működési engedély Műszaki irányítás Hatósági árszabályozás, költség felülvizsgálat Üzemi Szabályzat, Korlátozási Sorrend Biztonsági előírások fogyasztói berendezésekre Együttműködő villamosenergia-rendszer Szolgáltató-fogyasztó közötti jogviszony Ideiglenes intézkedések Engedélyek átruházása Kivitel, behozatal Magyar Energia Hivatal
Kizárólagos vásárló modell EXPORT Termelők Nagykereskedő MVM Rt. Viszonteladók IMPORT
Jogalkotás 4a.: kockázatviselés Szállító: Technikai (természetes) monopólium: Átviteli hálózat, rendszerirányítás, mérés, védelem, infrastruktúra Rendszergazda: Üzemi Szabályzat Korlátozási sorrend Rendszerirányítás Ellátási kötelezettség szerződéses alapon (HTM, VEASZ, PPA, PSA) Egyenlő elbánás elve Legalacsonyabb árú villamosenergia beszerzési kötelezettsége (legkisebb költség elve) Rendszerbővítés, import beszerzés kezdeményezése Kapacitástender hirdetése Felajánlási kötelezettség, kapacitásajánlatok értékelése, vásárlási szándéknyilatkozatok kiadása, elutasítási jog Kötelező átvétel Rendszeradminisztráció
Erőmű befektetők * MVM Rt.-nek eladott villamos energia Tulajdonos GWh/év* % MVM 11856 40,7 Tractabel 5048 17,3 AES 2887 9,9 RWE-EnBW 4791 16,5 ATEL 1860 6,4 EDF 883 3,0 Croesus 513 1,8 Transelektro 200 0,7 E.ON 791 2,7 EMA Power 148 0,5 ÁPV Rt. 131 0,5
Szolgáltató befektetők
Gázpiaci szolgáltatók (2008) 8% 11% 22% 26% 19% 14% E.ON Energiaszolgáltató Kft. E.ON Földgáz Trade Zrt. Égáz-Dégáz Zrt. (GDF-SUEZ) FŐGÁZ Zrt (RWE+Budapest) Tigáz Zrt.(ENI) EMFESZ Kft.
Közös piac kialakulása 1. 1951: France, Germany, Belgium, Italy, Luxembourg and the Netherlands sign a treaty to tie their coal and steel industries so closely together that they could never again go to war against each other. 1957: these six countries sign the Treaty of Rome, creating the European Economic Community (EEC, later the European Union) with its common market. 1968: the EEC eliminates all quotas and tariffs - duties on imported goods - from trade in goods within it. However, there remain non-tariff barriers - such as differences between the Member States' safety and packaging requirements or between national administrative procedures. These differences in practice prevent manufacturers from marketing the same goods all over Europe.
Közös piac kialakulása 2. Early 1980 s: progress towards a single market is virtually halted, the main reason being simply that Europe s increasingly uncompetitive national economies are too rigid and fragmented, and the European countries cannot reach the unanimous agreements necessary to change the situation. 1985: European Commission publishes a comprehensive blueprint for welding together the fragmented national markets to create a genuinely frontier-free single market by the end of 1992. 1986: EU adopts the Single European Act. This makes it possible for certain necessary decisions to be taken by a majority vote in the Council of Ministers. This is vital for the meeting the 1992 deadline.
Közös piac kialakulása 3. 1986-1992: EU adopts nearly 280 separate items of legislation prising open hitherto-closed national markets to complete the single market. In many areas, 12 sets of national regulations (there were only 12 members then) are replaced by one common European rule, which vastly reduces the complications and costs for any business trying to market a product throughout the Union. In other areas, to avoid having to adopt new legislation, the Member States simply agree to give each others laws and technical standards the same validity as their own (the mutual recognition principle). 1993: the single market becomes a reality.
Közös piac kialakulása 4. 1993 - present: the single market helps to bring down barriers, create more jobs and increase overall prosperity in the EU. The Commission presents and regularly updates the Internal Market strategy, which sets out a long-term strategic vision and framework for improving the functioning of the Single Market.
Utolsó szakasz Szolgáltatási piacok megnyitása: Telekommunikáció Energiapiacok Vasúti közlekedés Postai szolgáltatások
Liberalizáció Liberalizáció = szabad választás lehetősége árak felszabadítása szolgáltatási minőség felszabadítása védőmechanizmusok, keresztfinanszírozások megszüntetése termékek megváltozása 23
Miért szükséges és lehetséges a liberalizáció? Szabályozás problémái szolgáltatás költsége hosszú távú határköltség ársapka rendszerfejlesztés Nagykereskedelmi verseny haszna árminimalizálás Árinformáció szerepe a rendszerfejlesztésben Feltételek: Technológiai fejlődés (hatékony méret) Informatika
Piaci problémák Valós idejű mérés (árinformáció) elszámolás (igényoldali rugalmasság) hiánya Valós idejű fogyasztói ellenőrzési, beavatkozási lehetőség hiánya Komplexitás (közjó + magán érdekek) Helyi piaci erő (termelő technikai korlátai)
Mit kell deregulálni? Értéklánc Üzemanyag ellátás, Termelés, Szállítás, Elosztás, Nagykereskedelem, Viszont- eladás Rendszerüzemeltetés Forrás/igény egyensúly, nemzetközi összeköttetések kezelése
Értékláncok (monopólium, természetes monopólium) Tüzelőanyag ellátás Termel és Átvitel Eloszt ás Fogyasz tás Tüzelőanyag kereskedelem Rendszerirányítá s Nagykereskedelem TSO ISO Kiskereskedelem (viszonteladás) Tüzelőanyag piac Nagykeresked elmi piac Hálózat: természetes monopólium Kiskereske delmi piac
Versenypiac A magyar piac nem lesz elszigetelt a világ legnagyobb integrált villamos energia és gáz versenypiaca készül, ez egy bizonyos mértékig ténylegesen szabályozott versenypiac lesz, amelyen a biztonságot, a szociális viszonyokat és a közérdekű szolgáltatás követelményeit tekintetbe veszik a fogyasztók érdekében, nem önmagában a versenykörnyezet megteremtése a cél, hanem pl.: a versenyképes árak, a jobb vevőszolgálat és az ellátásbiztonság, piacnyitás és közérdekű szolgáltatás kiegészítő fogalmak, a szol-gáltatási követelmények gyakran javulnak a verseny eredményeként, és a piacnyitás megköveteli a közérdekű szolgáltatási kötelezettségek teljesítését is. Loyola de Palacio
Piacnyitás 1996: 96/92/EC irányelv Egységes szabályozás a belső villamos energia piac számára Új termelő kapacitás létesítése (engedélyezés, versenyeztetés) Hozzáférés a hálózatokhoz (szabályozott, tárgyalásos, hozzáférés, kizárólagos vásárló) Szállító, elosztó rendszer üzemeltetése Tevékenységek szétválasztása, könyvvitel átláthatósága Fokozatos piacnyitás (>40, >20, >9 GWh/év) Viszonosság elve Közvetlen vezeték létesíthetősége Válsághelyzet kezelése Derogáció (eltérés), átmeneti intézkedések Szigetüzemek kezelése Felülvizsgálati kötelezettség Határidő: 1999. február 19.
Jogalkotás 5.: teljes piacnyitás 2001: 2001. évi CX. törvény a villamos energiáról Állami, MEH feladatok Hozzáférés a hálózatokhoz (szabályozott) Feljogosított vs. közüzemi fogyasztó Üzemi, Kereskedelmi, Elosztói Szabályzat, Szabályzati bizottságok Szociális villamos energia ellátás Hálózatok üzemeltetése, fejlesztése, hozzáférés korlátozása, szüneteltetése Termelő, rendszerirányító, szervezett villamosenergia piac, kereskedő, közüzemi nagykereskedő, közüzemi szolgáltató, átvitel, elosztás Mérlegkör rendszer Kötelező átvétel Engedélyezés, (előmunkálati, vezeték, használati, szolgalmi jog, kisajátítás) Erőmű létesítés Közvetlen vezeték
Jogalkotás 5. (folytatás): teljes piacnyitás 2001: 2001. évi CX. törvény a villamos energiáról Erőműlétesítési-, hálózatfejlesztési terv Közüzemi szolgáltatás Ármegállapítás, árszabályozás Tevékenységek szétválasztása Részesedésszerzések korlátozása Villamos energiaellátás zavara (jelentős zavar, krizis, válsághelyzet) Műszaki biztonsági rendelkezések Átállási költségek EU jognak való megfelelés 2005. évi LXXIX. Törvény (MEH, engedélyesek feladatainak, kötelező átvétel,, engedélyezés, szétválasztás szabályainak pontosítása)
Felülvizsgálat (2001): EU reguláció változása, paradigma váltás Egységes, teljesen liberalizált villamos energia piac létrehozására a lakossági és egyéb sérülékeny fogyasztók részére nyújtható védelem biztosítása mellett ez utóbbit a tagországok kompetenciájában hagyva. Határkeresztező kereskedelem regionális piaci fejlesztése. Határkeresztező vezetékek kapacitásának fejlesztése. Választási lehetőség és általános szolgáltatás. A termelés megfelelőségének folyamatos nyomon követése. Konzisztens támogatási rendszer. Piactorzító elemek megszüntetése. Harmadik országokkal való kapcsolat.
Felülvizsgálat eredménye 2003: 2003/54/EC Direktíva a villamos energia belső piacának közös szabályaira és a 96/92/EC Direktíva hatályon kívül helyezésére Közszolgáltatói kötelezettségek (általános gazdasági érdekből vonatkoztatva biztonságra, ellátás folyamatosságára, minőségére, árára és a környezevédelemre) és fogyasztóvédelem (általános szolgáltatás méltányos, átlátható áron) Ellátásbiztonság megfigyelése Műszaki szabályok Új kapacitások engedélyezése, tendereztetés Rendszerüzemeltetők kijelölése, szétválasztása, bizalmasság Terheléseloszlás és kiegyenlítés Elosztóhálózati üzemeltetők kijelölése, szétválasztása Szétválasztás, könyvvitel átláthatósága Szabad hozzáférés a hálózatokhoz (szabályozott) Teljes piacnyitás: 2004. július 1. (kölcsönösség) Szabályozó hatóságok Válsághelyzet kezelése (biztonsági intézkedések) Jelentési kötelezettség
Piaci vizsgálat 2005: Energy Sector Inquiry főbb megállapításai: Piaci koncentráció (nagykereskedelmi piacokon erőfölény érvényesül, árak eltérítése) Vertikális piaclezárás (integrált társaságok nem a piacon kereskednek, így kicsi a likviditás) Piaci integráció hiánya (kis határkeresztező forgalom miatt a domináns inkumbensek érvényesülhetnek, nincs ösztönzés a szűk összekötő vezetékek bővítésére) Transzparencia hiánya (nincs elég információ a döntésekhez) Árképzés (tüzelőanyag árak befolyása, szabályozott és szabad árak egymásra hatása, nagyfogyasztók támogatása) Market participants complain about insufficient unbundling of network and supply activities which calls for further reflection (H. Ungerer)
Jogalkotás 6. teljes piacnyitás kiteljesítése 2007: 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról Termelés Termelő kapacitás létesítése Kötelező átvétel Átviteli rendszerirányító feladatai Hálózati engedélyesek feladatai Villamosenergia elosztás Közvilágítás Hálózatokhoz való hozzáférés Közvetlen vezeték magánvezeték Mérés, leolvasás Villamosenergia-kereskedelem (egyetemes szolgáltatás, végső menedékes) Szervezett villamosenergiapiac Felhasználói jogok (védendő fogyasztók) Szabályzatok Engedélyezés Tevékenységek szétválasztása
Jogalkotás 6. (folytatás) 2007: 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról Villamosenergiai-piaci verseny elősegítése (Aukció, JPE szabályozás) Építésügyi engedélyezés Villamosenergia-ellátás zavara Árszabályozás Egyéb pénzügyi rendelkezések Adatszolgáltatás, titokvédelem MEH jogállása, feladatköre, hatásköre Együttműködés az EU szerveivel Energetikai Állandó Választottbíróság Felhatalmazó rendelkezések Átmeneti rendelkezések 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (aukció, JPE szabályozás) 2008. évi LXX. törvény a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről: HTM rendszer megszüntetése
Piaci vizsgálat hatása 2009: 2009/72/EK Irányelv a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Közszolgáltatói kötelezettségek (általános gazdasági érdekből vonatkoztatva biztonságra, ellátás folyamatosságára, minőségére, árára és a környezevédelemre) és fogyasztóvédelem (általános szolgáltatás méltányos, átlátható áron) Ellátásbiztonság megfigyelése Műszaki szabályok Regionális együttműködés előmozdítása Új kapacitások engedélyezése, versenytárgyalás Átviteli rendszer üzemeltetése (TSO, ISO, ITO) Elosztó rendszer üzemeltetése Számvitel szétválasztása és átláthatósága Szabad hozzáférés a hálózatokhoz (szabályozott) Szabályozó hatóságok Kiskereskedelmi piacok (Védintézkedések) Jelentések
Szétválasztás TSO kisebbségi tulajdonlás, joggyakorlás függetlensége ISO hálózati eszközök tulajdonlása és üzemeltetése elkülönül ITO modell: tulajdonos maradhat, de teljesen független működés Teljes kompetencia Független pénzügyi döntések lehetősége Felügyeleti szerv (pénzügyi terv, eladósodási szint, osztalék, javadalmazás) Megfelelőségi program, megfelelésért felelős tisztviselő IG-ben nincs tulajdonosi alkalmazott Szabályozó hatóság vétójoga Összeférhetetlenségi szabályok Személyi összeférhetetlenség szabályozása
ACER, ENTSO-E Üzemi és kereskedelmi szabályzatok (csak a határokon átnyúló hálózatokkal, piaci integrációval összefüggésben) Prioritási lista az alábbiakból Hálózatbiztonsági és megbízhatósági szabályok Hálózatra kapcsolás szabályai Harmadik felekre vonatkozó hozzáférési szabályok Adatcsere, elszámolási szabályok Interoperabilitás szabályai Szükséghelyzeti operatív szabályok Kapacitásallokáció, szűk keresztmetszetek kezelése Rendszerszintű szolgáltatások műszaki és operatív biztosításával, kiegyenlítő szabályozással kapcsolatos kereskedelmi szabályok Átláthatósági szabályok Kiegyenlítés szabályai, hálózattal kapcsolatos tartalékenergiára vonatkozó szabályok Átviteli tarifákkal kapcsolatos szabályok, területi jelzés, rendszerüzemeltetők közötti ellentételezések Hálózatok energiahatékonysága
ACER, ENTSO-E (folytatás) A normál és rendkívüli körülmények közötti üzemeltetés koordinálását biztosító közös eszközök, minősítő skála, kutatási tervek elfogadása Két évente, nem kötelező érvényű, 10 éves, termelés megfelelőségére előrejelzést tartalmazó hálózatfejlesztési terv (integrált hálózat modellje, forgatókönyvek, rendszer rugalmasságának felmérése) elfogadása: Nemzeti beruházási tervek Transzeurópai tervek Rendszerhasználók ésszerű igényei Hosszú távú kötelezettségvállalások Beruházási hiányterületek megjelölése
ACER, ENTSO-E (folytatás) Módszer: átfogó, korai, nyílt és átlátható konzultáció minden érdekelttel! Információszolgáltatás Szabályzatok Szabad hálózati kapacitások becslése minden napra Összesített igény-forrás adatok Termelők kereskedelmi döntéseire jellemző adatok, beleértve az RT és lekötött tartalék értékét is, öt évre visszamenőleg óránkénti bontásban Nyomon követi a belső piacot, különösen a kiskereskedelmi árakat, hálózati hozzáférést, megújuló energiaforrások piacra jutását, fogyasztói jogok érvényesülését, erről éves jelentést tesz közzé, kiemelve a belső piac előtti akadályokat. Utóbbiak megszüntetésére lehetséges intézkedésekről vélemény az EP, Bizottság részére.
Hazai adaptáció 2010. évi X. törvény ITO modell Módosítási javaslat TSO, ISO, ITO modellek Pontosítások Parlament októberben tárgyalja
Villamos energia Termék a mai életminőséghez nélkülözhetetlen, előállítása egyesített európai rendszerben történik, közös (egységes) és helyi (különös) szabályozás alapján, befolyásolja a társadalom működését, így a politika számára megkerülhetetlen. A földgáz?
Villamos energia mint áru Vételezési lehetőség Aktuális igény szerinti teljesítménnyel Ígért minőséggel Frekvencia Feszültség Hullámalak Rendelkezésre állás Kiszámítható áron
Villamos energia - áru Természeténél és minőségénél fogva unikális: előállítása pillanatában felhasználásra kerül, minősége a szállítás előtt nem ellenőrizhető és nem korrigálható, jellemzői a hálózatban folyamatosan változnak, így a hálózat minden pontján más termék létezik, a vevő is ronthatja, vagy javíthatja minőségét, a fogyasztói minőség a szolgáltatók és fogyasztók egyidejű (determinisztikus, illetve sztochasztikus) beavatkozásainak hatására alakul ki, csak a fogyasztói csatlakozási pontra írják elő a minőséget (EN 50160).
Földgáz mint áru Vételezési lehetőség Aktuális igény szerinti teljesítménnyel Ígért minőséggel Fűtőérték Nyomás (Összetétel) Rendelkezésre állás Kiszámítható áron
Mi a helyzet a távhővel? Vételezési lehetőség Aktuális igény szerinti teljesítménnyel Ígért minőséggel Hőmérséklet Nyomás Rendelkezésre állás Kiszámítható áron
Villamos energia mint áru (2) 140 Rendszerszintű szolgáltatások: 120 100 80 60 40 Igénybevett Lekötött és fizetett Lekötött és fizetett Lekötött és fizetett -Frekvencia és teljesítm. szabályozás -Kiegyenlítő teljesítmény -Meddő energia és feszültség szabályozás -Black start képesség 20 0 Közjó 1 Magánjószág? Forecast reserve Előrejelzési tartalék Supplemental Tercier tartalék reserve Secondary Szekunder respondes tartalék Primary Primer respondes tartalék Load Terhelés
Regionális hálózat hurkolt hálózat
Jogalkotás 7. 1969: 1969. évi VII. törvény a gázenergiáról Gáz termelése szállítása Minőségi követelmények Gázgyártó berendezés létesítése Gáz tárolása Szállítás Vezeték létesítés (helyi erőből) Külföldi érdekeltségű vezeték létesítése Nyomvonal megjelölés, nyilvántartás Gázszállítás tartályban, palackban Gázszolgáltatás szerződés, mérés Szakhatósági engedélyezés Biztonsági előírások Szabályzatok (GOMBSZ) Felügyelet Személyzet Használati jog, vezetékjog, vízhasználati jog, kártalanítás
Jogalkotás 8. 2008: 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról Tevékenységek Földgázszállítás Rendszerirányítás Földgáztárolás Földgázelosztás (telephelyi, vezetékes PB szolgáltatás) Kereskedelem Egyetemes szolgáltatás Szervezett földgázpiac (Termelés+ földgázrendszer tulajdonlás: 1993. évi XLVIII bányászatról szóló törvény) Földgázpiaci verseny elősegítése (JPE szabályozás) Fogyasztóvédelem Csatlakozás, hozzáférés, lekötés Vezetékek, földgáztároló létesítése, üzemeltetése Rendszeregyensúly, földgázellátási zavar, válsághelyzet, korlátozás Mérés, elszámolás
Jogalkotás 8. (folytatás) 2008: 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról Árszabályozás, árfelügyelet Szabályzatok (ÜKSZ, FESZ, ÜSZ, ESZSZ) Engedélyezés Tevékenységek szétválasztása Cégjogi események szabályozása Adatszolgáltatás, titokvédelem, információkezelés MEH jogállása, feladat- és hatásköre Felhatalmazó rendelkezések Átmeneti rendelkezések
Regionális gázhálózat sugaras hálózat
Piacnyitás - elvárások Hatékonyságjavítás Árcsökkenés Szolgáltatási színvonal javulás Transzparencia tevékenységek szétválasztása Verseny jobban szabályoz, mint a reguláció Nem dereguláció, re-reguláció