Az agancs tulajdonságianak öröklôdése Nagyvadállományok hasznosítása a vadgazdálkodásban A genetika a vadászok számára misztikus P Német tradiciók < az agancs nagysága genetikailag determinált < a gyenge egyedek selejtezésével az agancs javítható < Ferdinand V ogt kisérletei (gímszarvas és õz) Táplálékkal való ellátás Mennyiség és minôség Több generáción keresztüli hatás (anyai hatás) Az öröklôdés legfontosabb alapfogalmai A környezet meghatározó Genotípus X környezet interakció P A genotípus és a környezet < Együttesen felelôsek az élôlény meglévô, kifejezôdô tulajdonságainak összességéért, a fenotípusért (megjelenési forma) < Az ökológust a genotípusoknak a varianciája, ill. az eltér fenotípusokban való kifejezôdése foglalkoztatja.
A mennyiségi és minôségi tulajdonságok P Különbségüket a vadászati irodalom másként értelmezi: < a trófeák értékelésekor jó minôségen elsôsorban a nagyobb méretû vagy tömegû agancsot, szarvat, koponyát, bôrt stb. értik. < Ezek azonban mérhetô, tehát valójában mennyiségi tulajdonságok < állományon belüli kifejezôdésük az örökletes alap és a környezet kölcsönhatásának jellegétôl függ. Amikor egy szarvasállományt jó vagy kiváló minôségûnek neveznek, ez genetikai értelemben nem feltétlen jelent minôségi különbget. Az állományban az agancsok mérete, tömege egyrészt a genetikai háttértôl, másrészt pedig a környezeti feltételektôl függ. A genotípusok változatossága PÖkotipus < nagy térségben elterjedt fajok populációi gyakran a fenotípusos jellegek sorozatát mutatják < a sorozat egyes tagjai élôhelyük speciális jellegéhez alkalmazkodottnak tûnnek pl. a gímszarvasnál a skóciai és a kárpáti szarvas < A sorozat tagjai közti különbségek rendszerint akkor is megmaradnak, ha az élôlény új környezetbe kerül és utódaik is öröklik azt. Ökotípus hatása Agancstisztítás Örökletesség hatása (ökotípus) - agancstisztítás
Agancs levetése Örökletesség hatása (ökotípus) - agancslevetés Az állattenyésztési ismeretek vadászati alkalmazása Selejtezés = válogató vadászat P Örökölhetôség (öröklôdhetôség) a tulajdonságok örökölhetôségének ismerete az állomány hatékony tenyésztésének (szelekciójának) egyik alapfeltétele. P Szelekciós differenciál A tenyésztésre kiválasztott egyedek és a populáció egésze közötti átlag különbsége Mekkora képezhetõ? P Szelekciós elôrehaladás Az öröklõdhetõség és a szelekciós differenciál függvénye Szelekció és elõrehaladás A válogató vadászat kérdôjelei Selejtezés = válogató vadászat P Formalista állattenyésztés maradványa P Hiányzó elemek: Igen keveset ismerünk a trófeajellemzôk öröklôdésérôl a szelektív vadászat eredményességét nem lehet megbecsülni Természetes környezetben, de különösen az erdei élettérben a rejtôzködési lehetôségek következtében a szelekció megfelelô hatékonysága nem biztosítható A fejlett szarvasmarha-tenyésztésben a bikák töredékét (kevesebb, mint 1%) használják termékenyítésre Az állattenyésztésben a nôivar szelekcióját a hímekével azonos fontosságúnak tekintik A válogató vadászat eredményessége nem mérhetô (az egymást követô nemzedékek tényleges származási és rokonsági viszonyai ismeretlenek)
Örökölhetôség Fehérfarkú szarvas Adatok az agancssúly örökölhetôségérôl Öröklôdési értékek Ágak száma Terpesztés Agancssúly Körméret Szárhossz Selejtezés P A válogató vadászat alapelvei nem hibásak < csupán az állattenyésztési értelemben vett tenyészkiválasztás és elôrehaladás feltételei hiányoznak < A vadásznak feladata, hogy: az állományból a beteges, gyenge küllemû a szociális hierarchiában hátra szorult egyedeket eltávolítsa mert ezzel hozzájárul az egészségesebb állomány kialakításához Tehát kárt valószínûleg nem okoz Mi és mennyire mûködik? P Fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus) a nyársas bikák vadászatának tiltása P Erôs szelekciós nyomás a nagy agancsúság ellen Miért fontos ez? Nagy bikákat kilövik a gyengék szaporítanak A kis agancsok öröklõdnek? Ha igen, akkor feltételezhetõ, hogy az agancsfejlesztés genetikai háttere romlott
Fehérfarkú szarvas P Erõs korreláció van < Az agancs nagysága/minõsége < és a testtömeg, illetve a tápláltsági állapot között < (a testtömeg a tápláltsági állapot indexe) P Apai vonalak nyomonkövetése Kisérlet: nyársas bikák nyársas utódaival való visszakeresztezés Eredmény: a genetikai háttérnek nagy szerepe van testtömeg agancsméretek a kisebb agancsokra való szelekció igen sikeres volt Az anya hatása azonos fonosságú a nyársas bikák F1 lányai több nyársas bikát szültek az anyai nagyapa tulajdonásait továbbörökítették Ld. Ferdinand Vogt kisérletei (gímszarvas és õz) Kor - tápláltság - genetika P Gímszarvas (Rum) < Kor hatása: 50.7% < Öröklés hatása: 17.3% < Adott év hatása: 14.2% (tápláltság) < Születési év hatása: 1.4% < Egyéb hatás: 16.4% PA bikát hagyni kell megöregedni... P(a reménytelit különösen) Kor - tápláltság Nyársas vs. villás agancs A 4.5 éves kori pontszám eloszlása elsô agancsúként nyársas és villás bikák között PFehérfarkú szarvas Dél-Texas szelekciós kisérlet < a fiatal bikák kilövését minimalizálni kell < a bikáknak meg kell öregedniük a nagy agancshoz < a környezeti tényezõk dominánsak csapadék táplálékforrások táplálék mennyiség/minôség
Nyársas vs. villás agancs A 1.5 éves és a 4.5 éves kori testtömeg eloszlása elsô agancsúként nyársas és villás bikák között Nyársas vs. villás agancs Az agancs körméretek változása 4.5 éves korban elsô agancsúként nyársas és villás bikák között Nyársas vs. villás agancs Az agancs pontszámának összefüggése 1.5 éves és 4.5 éves korban elsô agancsúként nyársas és villás bikák között Beltenyésztés és "vérfrissítés" < Szoros rokonságban (apa X lánya, anya X fia, testvér X testvér) párosított állatok termelési tulajdonságok leromlása, a szaporulat és az életképesség csökkenése, halálos genetikai terheltség megjelenése. < A beltenyésztés a genetikai egyöntetûség (homozigócia) növekedését és a változékonyság csökkenését okozza a populáció új feltételekhez való alkalmazkodó képességének, életerejének, szaporodási képességének csökkenésével járhat. < A genetikai változatosság (heterozigócia) növelése = vérfrissítés (cseppvérkeresztezés) Idegen származású, lehetôleg kiváló tulajdonságú hímekkel való keresztezés A heterozigóta fölény negatív is lehet (Outbreeding depression)
A heterozigócia hatása (Rum) A heterozigócia hatása (Rum) A heterozigócia hatása (Rum) Vérfrissítés P Feltételezések: Beltenyésztettség okozza egy-egy vadállomány leromlását Távoli területekrôl, rendszerint drágán vásárolt állatok kihelyezésével a genetikai változatosság növelhetô A kedvezô hatás látható P Aggályoskodó kérdések Különbözik-e a genetikai leromlás a túlnépesedéstôl??? Helyes-e a diagnózis? Függ-e a diagnózistól a kezelés eredményessége
Vérfrissétés PA vérfrissítések sikertelenségének okai: A kibocsátott állatok száma a populáció egészéhez képest kicsi, szaporodási részesedésük és hatásuk elenyészô. A kibocsátott állatok az új környezeti feltételekhez nem tudnak alkalmazkodni és elpusztulnak. A kihelyezett állatok a területen él állomány szociális szerkezetébe, rangsorába nem tudnak beilleszkedni, ezért onnan elkóborolnak. < Mindezeknél fontosabb Az állományban a kedvezôtlen jelenségeket nem genetikai tényezôk, hanem a környezet okozzák. A vérfrissítés, mint vadgazdálkodási beavatkozás nem javasolható. Az állományba kórokozók, betegségek és paraziták hurcolhatók be. Költséges, aminek megtérülési esélye kicsi. Genetika szerepe PA genetikai variabilitá szerepe < Fehérje polimorfizmus vizsgálata (gélelektroforézis) több lókuszos variabilitás nagyobb testtömeg több lókuszos variabilitás nagyobb agancsméretek (tömeg, hossz, ágak száma) több lókuszos variabilitás nagyobb Boon-Crockett pontszám (+16.8%) több lókuszos variabilitás nagyobb reproduktív értékek Gímszarv as (Cervus elaphus) válogató vadászata P Különbözõ vérvonalak és törzsek (pl. Szederjei) PSzempontok: nagyobb testû, nagyobb agancsú és több ágszámú, csaposoknál hosszabb szárú < kb. 100 éve gyakorlat Van hatása? Nem látszik! Fehérje polimorfizmusok vizsgálata P Hartl és mtsai (F) < a homozigóta IDH-2/125 enzim pozitivan korrelál a testmérettel és az agancstömeggel < a homozigóta IDH-2/125 ¼ gyorsabb agancsfejlõdés < homozigóta ACP-1/100 és ME-1/90 kisebb csapos agancsok Ú Ú IDH = Izocitrat-dehidrogenaz ACP = Acidikus-foszfataz
Fehérje polimorfizmusok vizsgálata P Hartl és mtsai (H) < homozigóta IDH-2/100 átl. ágszám +2.29 < homozigóta IDH-2/100 átl. agancstömeg +1350 g < közös genetikai háttér agancstömeg ágszám + korrelációja! < homozigóta ACP-2/85 ágszám + 2.25 P Egy nagy hatású gén?