GYŐRI MÉNFŐCSANAKI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI-, PEDAGÓGIAI-, MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA

GYŐRI MÉNFŐCSANAKI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI-, PEDAGÓGIAI-, MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA OM azonosító: 202970 Készült: 2014. augusztus 31. Hatályba lép: 2014. szeptember 1. Felülvizsgálat és módosítás: Szilbekné Cseh Györgyi Intézményvezető 1

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.1. Az intézmény neve, címe... 5 1.2. Intézményegységei és telephelyei:... 5 2. Az intézményünk nevelő-oktató tevékenységének hitvallása... 6 2.1. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 7 3. A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógiai programja... 8 3.1. A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola küldetésnyilatkozata... 8 3.2. Helyzetelemzés... 9 3.2.1. Személyi és tárgyi feltételek... 9 3.2.1.1. Személyi feltételek... 9 3.2.1.2. Tárgyi feltételek:... 9 3.2.2. A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola bemutatása... 9 4. NEVELÉSI PROGRAM... 12 4.1. A nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 12 4.1.1. Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei az alsó tagozatban (1-4. évfolyam)... 17 4.1.2. A fejlesztés kiemelt területei... 18 4.1.3. Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei a felső tagozat (5-8. évfolyam)... 19 4.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 20 4.2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok... 22 4.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 30 4.4. Pedagógusok helyi intézményi feladatai... 32 4.4.1. Az osztályfőnöki munka általános jellemzői... 34 4.4.2. Az osztályfőnök feladata a tanév elején:... 35 4.4.3. A tanév folyamán:... 35 4.4.4. Belépő 1. osztályok esetében az osztályfőnök... 36 4.4.5. 8. osztályosok esetében:... 37 4.5. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje. 37 4.6. Kapcsolattartás a szülőkkel tanulókkal, az iskola partnereivel... 37 4.7. Tanulmányok alatti vizsgák szervezése az iskolában... 39 4.8. Sajátos nevelési igényű tanulók... 40 4.9. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógia tevékenység... 42 5. A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola helyi tanterve... 45 2

5.1. A választott kerettanterv megnevezése... 45 5.2. A választott kerettanterv feletti óraszám... 46 5.2.1. A választható órák időkerete a 2014-2015. tanévben... 49 5.2.2. Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira... 49 5.3. A 2014. szeptember 1-jétől érvénybe lépő tantervek felmenő rendszere... 54 5.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 54 5.4.1. Térítésmentes tankönyvek igénybevételének lehetősége:... 55 5.5. Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 55 5.5.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 55 5.5.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 56 5.5.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 56 5.5.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 57 5.6. Mindennapos testnevelés... 57 5.7. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai:... 61 5.8. A napközi otthon... 62 5.9. Tanulószoba... 63 5.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 63 5.11. Az értékelés formái... 68 5.12. Dolgozatok értékelése... 69 5.13. A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetőségei... 70 5.14. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módozatai:... 70 5.15. Értékelés az 1-8. évfolyamon... 70 5.16. A szöveges értékelés elvei a kezdő szakaszban... 73 5.16.1. A szöveges értékelés dokumentumai... 74 5.17. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 75 5.18. A házi feladat szabályozása... 75 5.19. A tanulók magatartásának értékelése és minősítése... 76 5.20. A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése... 77 5.21. Az iskolai jutalmazás formái... 78 5.22. Fegyelmező intézkedések... 79 5.23. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei:... 79 5.24. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 81 6. Egészségnevelési program... 82 7. Az intézményben folyó oktató-nevelő munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 84 3

7.1.. A magasabb évfolyamba lépés feltételei... 87 7.2. Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési rendszere 88 8. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSE... 91 8.1. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének általános elvei... 91 8.2. A pszichés fejlődés zavarai... 96 9. Tehetségfejlesztés... 106 9.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 106 9.2. A tehetség kibontakoztatását célzó tevékenységek:... 107 4

1. Az intézmény jogi státusza 1.1. Az intézmény neve, címe Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Rövid név: Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola OM azonosítója: 202970 Székhelye: Győr, Kisdobos u. 1-5. 1.2. Intézményegységei és telephelyei: Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola 9012 Győr, Kisdobos u. 1-5. Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Győzelem úti Iskolája 9012 Győr, Győzelem u. 12. 5

2. Az intézményünk nevelő-oktató tevékenységének hitvallása A Nemzeti alaptanterv meghatározza az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit. Iskolánknak - függetlenül az iskola fenntartójától - gondoskodnia kell arról, hogy tanulói elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, kompetenciákat. Az iskolánk felelőssége a minőségi oktatás keretén belül a kerettanterv előírásainak megvalósítása. Tanulói oldalról jelenti a gyermeki személyiség érdeklődését, tanulási vágyát a világ és a tudomány ismeretei, információi iránt, valamint a közösségben való létezés élményvilágát. Eredményeképpen megvalósulhat a harmonikus személyiségfejlődés és az önkibontakoztatás egyéni útja. Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. A demokrácia jegyében, annak értékrendjére építve olyan demokratikus magatartásra neveljük tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megnyilvánulhatnak. Másik oldalról az iskolafokozat feladatából adódóan az általános műveltségnek szilárd alapjait igyekszünk elsajátíttatni tanulóinkkal. A közös nemzeti értékek ápolása terén fontos szerepet tulajdonítunk a hagyományoknak, a nemzeti identitástudat kialakításának, beleértve az etnikumok azonosságtudatának ápolását, kibontakozását is. Ezen cél(ok) elérése érdekében nevelő-oktató munkánk során az alábbi területek élveznek prioritást: - kulcskompetenciák fejlesztése - kommunikációs kultúra fejlesztése (anyanyelvi, idegen nyelv, informatika) - egészséges életmódra nevelés - környezettudatos magatartás kialakítása - hazaszeretet, nemzeti identitástudat kialakítása - hagyományőrzés, - ápolás További célunk, hogy a fizikai aktivitás minden tanuló életében jelentős szerepet kapjon, és minden tanulót élethosszig tartó egészségtudatos aktív életvezetésre szocializáljon. Az életkornak, érdeklődésnek és fizikai állapotnak megfelelő rendszeres fizikai aktivitás igényt teremt az öntevékeny testedzésre, önálló sportolásra és motoros önkifejezésre, az önismeretben és önértékelésben fontos szerepet játszó saját testkép megismerésére, a testtudat kialakítására. Egészségfejlesztési tevékenységünk eredményeként tanulóink 6

megismerik és alkalmazzák az egészséges táplálkozás elveit, igényükké válik a mindennapos testmozgás a személyi higiéné, alkalmassá válnak a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítására, fenntartására, az egészségkárosító magatartásformák elkerülésére, alapfokú elsősegély nyújtási alapismeretekkel rendelkeznek, képesek váratlan helyzetek kezelésére, ismerik a segélyhívási lehetőségeket. Diákjaink ismerjenek és tudjanak alkalmazni klímajavító, közösségformáló, együttműködést segítő (konfliktuskezelési technikák) módszereket. 2.1. A pedagógiai program jogszabályi háttere 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012-es EMMI r. a kerettantervekről 1993. évi LXXIX. tv a közoktatásról (Ktv.) 20/2012-es EMMI r. a nevelési-oktatási intézmények működéséről 229/2012-es Korm, r. a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 32/2012. évi EMMI r. a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 7

3. A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógiai programja 3.1. A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola küldetésnyilatkozata Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. Szent-Györgyi Albert A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola a jövőben is meg kívánja őrizni Győr város oktatási -kulturális intézményei között megszerzett jó helyzetét. Célunk, hogy tanulóink még jobb eredményt érjenek el a középiskolai felvételi vizsgán, továbbtanulási statisztikánk továbbra is az átlagosnál jobb legyen, sőt javuljon. Igény szerint megteremtjük a német, az angol és az olasz nyelv tanulásának a lehetőségét. Az EU-integrációból adódó lehetőségeket - pályázatok, idegen nyelv tanulás, kapcsolatok stb. - a jövőben ki fogjuk használni. Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy csak a sokoldalú emberek állják meg helyüket az életben, csak a stabil tudásra lehet a későbbiekben építkezni. Szeretnénk olyan embereket nevelni, akik szeretik és védik a környezetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak, kudarctűrők, és elfogadják a másságot. Intézményünk szakmai kiválóságra és személyiségfejlesztésre törekszik odafigyelő, serkentő környezet megteremtésével, ahol minden egyes intézményhasználó a képességei szerinti legjobbat tudja kihozni magából. Mi nem hangsúlyozzuk úton.-útfélen, hogy gyermekközpontú intézmény vagyunk, mert felfogásunk szerint ennek az iskola természetéből kell adódnia, és a gyakorlatban kell igazolódnia. Működési vezérelvünk: nem tantárgyakat, gyermekeket tanítunk, akik most élnek! A szülőket a legfontosabb szövetségesünknek tekintjük, törekvéseink közösek. Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel, a ma és a jövő nemzedékét neveljük, ezért minden munkatárstól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre és kiválóságra. 8

3.2. Helyzetelemzés 3.2.1. Személyi és tárgyi feltételek 3.2.1.1. Személyi feltételek Tanulók: Általános iskolai egységekbe felvehető tanulók: 700 fő Az intézményegységekbe főként a beiskolázási körzetből járnak a diákok. Felnőtt dolgozók Az iskolai intézményegységben dolgozó pedagógusok létszáma jelenleg: 44 fő. A szakos ellátottság 100 %-os. 2 fő segíti a kollégák munkáját rendszergazda és iskolatitkár. A szakmai felkészültség fenntartását, a naprakész pedagógiai-módszertani ismereteket továbbképzésen szerzik meg a kollégák. 3.2.1.2. Tárgyi feltételek: Minden intézményegységben az osztálytermi oktatás rendszere szerint folyik a munka. Az intézményegységek tárgyi feltételei megfelelnek a hatékony oktató-nevelő munka követelményeinek, azok a kor színvonalának megfelelően folyamatosan fejlesztésre kerülnek önkormányzati támogatással, pályázatokkal, szülők, szponzorok segítségével. 2014 nyarán a Győzelem úti iskolánk négy tanteremmel bővült, emeletráépítéssel. Így férőhelyeink száma nőtt. 3.2.2. A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola bemutatása A boldogságot nem lehet ajándékba kapni; egyetlen titka: adni, mindig csak adni jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet, és sok-sok önzetlen tiszta szeretetet. (Goethe) Iskolánk, a Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Győr közkedvelt kertvárosában található. Ménfőcsanak dinamikusan fejlődő városrész, lakóinak száma több mint 10 000 fő, folyamatosan költöznek kisgyermekes családok, amelynek örömteli következménye, hogy tanulóink száma is folyamatosan emelkedik: jelenleg 550 fő, 24 tanulócsoportban. A Ménfőcsanaki Petőfi-iskola nagy múltú intézmény, már 1802-ben működött itt iskola, nemcsak nagy múlttal, hanem rengeteg híres tanítvánnyal, iskolateremtő pedagógussal is rendelkezik. Csodálatos természeti és műemléki környezetben található, ahol a testi, szellemi és lelki fejlődéshez ideális körülményeket biztosítunk. Fő feladatunknak tartjuk a klasszikus tudásanyag átadását, a biztos alapképességek magas szintű elsajátíttatását, ugyanakkor oly korszerű tudás közvetítését, amely által eredményes középiskolai felvételit tehetnek. Ez záloga a későbbiekben a sikeres, egyéni boldogulásnak. Az iskola fő erénye az igényes, magasan kvalifikált, sokrétű tantestület. 9

Az első osztályban szótagoló módszerrel tanulnak diákjaink. Az Apáczai Kiadó taneszközeit használjuk. Fejlesztő pedagógusaink fokozott segítséget nyújtanak a lassabban haladóknak olvasásból és nyelvtanból 1-3. osztályig. Erre a csoportbontás ad lehetőséget. Gyógypedagógusunk pedig délutánonként egyéni, illetve kiscsoportos foglalkozásokon nyújt segítséget az egyéb tanulási nehézségekkel küzdőknek. Intézményünk több évtizede sportirányultságú, így hagyományaink, illetve helyi adottságaink: tágas sportpályák, tornaszobáink, műfüves pálya és a helyi sportszervezetekkel való együttműködés ideális lehetőséget biztosít a ma már kötelező mindennapos testnevelés bevezetéséhez. Alsó tagozaton gerinctornára járhatnak, 5. osztályban úszásoktatásban részesülnek. Évente sítábort szervezünk. Nagy hangsúlyt fektetünk az idegen nyelvek oktatására: az angol és német nyelv tanítását első osztálytól kezdjük, majd 4. osztályban heti 3 órában tanítjuk a választott idegen nyelvet. Második idegen nyelvből az átlagnál nagyobb választékot biztosítunk: hiszen az angol és német mellett lehetőséget biztosítunk az olasz nyelv elsajátítására délutáni szakköri foglalkozásokon. Számítástechnikát is első osztálytól tanulnak a gyerekek, két jól felszerelt, korszerű számítástechnikai teremben. Tárgyi feltételeink az átlagnál jobbak, interaktív táblával 9 tanteremben rendelkezünk. A közművelődési és könyvtári egység közelsége számtalan lehetőséget biztosít a délutáni művelődésre: rendhagyó órák, kiállítások, hangversenyek. Iskolakönyvtári feladatokat a dr. Kovács Pál Megyei Könyvtárral kötött együttműködési megállapodás keretében látjuk el. Szakköreink, tanfolyamaink: ingyenes középiskolai előkészítők, zeneoktatás, néptáncoktatás, természetjáró, színjátszó, modellező, diákújság-író, KRESZ-szakkör. A helyi egyházakkal nagyon jó kapcsolatban vagyunk, a tanév folyamán több közös programot szervezünk, a felekezeti hittanoktatás helyben, az iskola épületében folyik. A szülői igényeknek megfelelően tanulóink számára reggeli ügyeletet, napközit és tanulószobás foglalkozást biztosítunk. Az országos kompetenciamérési eredményeink az elmúlt tanévben a 20 győri iskola között mind matematikából, mind szövegértésből a legjobbak voltak. Minden feltétel adott, hogy leendő első osztályosaink egy sikeres, korszerű tudást adó, haladó szellemiségű iskolában tanulhassanak. Pedagógusaink jól felkészültek, elhivatottak. Az intézményi fluktuáció minimális, amely magas színvonalú munkát biztosít. Szakmai munkánkat nyelvi fejlesztő és gyógypedagógus segíti. Nyílt napokra várjuk a szülőket: első osztályba ősszel, a többi évfolyamon pedig április hónapban. Jelentős az évenként megrendezésre kerülő Petőfi-hét, melyen tanulmányi versenyeket szervezünk több tantárgyból. Minden évben Petőfi-díjat kap több tanuló és pedagógus. Ezt anyagilag az Ifjúságért Alapítvány támogatja, melyet a szülők adományai, s más patronálók anyagi támogatásai tartanak fenn. Diákönkormányzatunk 1990 óta jelentős szerepet tölt be az iskola életében, vezetői szervezik a kulturális és szabadidős programokat. Negyedévenként jelenik meg a CSENGETÉS című iskolaújság. Ennek hasábjain hírt adunk iskolánk jelentősebb eseményeiről, elért eredményeiről, terveinkről. Kiadványunk lehetőséget kínál 10

tanítványaink alkotásainak közlésére is. Családias légkörű iskolánkat a helybeli diákok mellett szívesen választják a nem körzetünkbe tartozó diákok is. 11

4. NEVELÉSI PROGRAM 4.1. A nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai - Iskolánk nevelő oktató munkáját a nemzeti értékek, a haza iránti szeretet, a közösség és az egyén kapcsolatának egészséges alakítása, egészséges, a mai világban helyét megálló személyiség fejlesztése iránti igényértékei hatják át, mert: - a haza iránt elkötelezett fiatalok a demokrácia értékrendjére építve, olyan magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak és ily módon felelős állampolgárokat tudjunk nevelni. - másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. Nevelő oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállítása során az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: - az egyén és az állam felelősségét - a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, - a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat. Oktató nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés és kompetenciafejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: - A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. 12

- Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. - Az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele. - A világban való eligazodás alapfeltétele idegen nyelvek ismerete, iskolánknak ezen a területen is meg kell felelnie. - Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. - A reális önismeret és életszemlélet kialakításával a megfelelő továbbtanulási irány illetve pályaválasztás segítése. - A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. - Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötödés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. - Az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük, a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé tesszük, hogy a gyermek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. Alapértékeink: a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés. Céljaink: Iskolánk filozófiájának mottója (a tanuló, akit útra bocsátunk): Ismeri jogait, gyakorolja azokat rendben és igazsággal. Képes kiválasztani azokat, akikre jogait rábízza. Képes ellenőrizni azok szorgalmát, tisztességét és ítélőképességét. (Thomas Jefferson) 13

- Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. - Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). - Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. - Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. - A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. - Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. - A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. - A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. - A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. - Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 14

- Az informatika alapelemei épüljenek be a tudásszerzés és alkalmazás rendszerébe. - Szélesebb ismeretanyaghoz kell juttatni a gyerekeket a globális kérdések, a környezetkultúra megismerése és a környezet tevékeny védelme érdekében. - A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. - A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Feladataink: alapvetően a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladatunk továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése. Eszközök: alatt minden olyan tényezőt értünk, ami valamely módon hat, formál, alakít a célszerűen megválasztott módszer alkalmazásában. Ilyen értelemben eszköz lehet a közösség, a szervezet, intézmény, rendezvény, tevékenység, sőt a tárgyi elemek is. A céloknak leginkább megfelelő eszköz a differenciált tanítási-tanulási folyamat, tevékenység biztosítása. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat vesszük figyelembe: - olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; - a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; - a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; 15

- az iskolai tanítás- tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; - váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; - a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; - sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; - a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; - különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. Eljárások: a nevelési módszer konkrét alkalmazását értjük alatta az intézményi körülmények között, azaz a nevelési céljaink elérése érdekében alkalmazott tevékenységek összessége. Célja, hogy a gyermekeket pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat pedig kiküszöböljük. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: - hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. - az inkluzív nevelés - attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak - tanórai differenciálás - kooperatív tanulás - a drámapedagógia eszközei - tevékenységközpontú pedagógiák eszközei 16

- projektmunka (egyéni és csoportos) - prezentációs technikák - tanulói értékelési formák gazdagítása A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: - tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés - munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat - individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: - páros munka - csoportmunka - játék - szerepjáték (drámapedagógia) - vita - kutató-felfedező módszer - kooperatív módszerek - projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: - differenciálás - szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia - divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. - motiváló módszerek alkalmazása pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. 4.1.1. Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei az alsó tagozatban (1-4. évfolyam) - Óvja és fejlessze tovább az iskolába belépő kisgyermekben a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. 17

- Vezesse át a gyermeke az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. - Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. - Adjon teret az iskola a gyermeknek a játék és mozgás iránti vágyának. - Segítse az iskola a gyermek természetes fejlődését, érését. - Alakítson ki szilárd alapkészségeket. - Motivált tevékenységben (kíváncsiság, érdeklődés) fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét. - Mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását. - Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat és probléma megoldáshoz, ezzel biztosítva az egyéni tanulási utak kialakítását. - Alapozza meg a tanulási szokásokat. - Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. - Működjön közre a tanulási nehézségek elhárításában, a leküzdés folyamatában. - Törődjön a szociokulturális hátrányokkal érkező tanulók sorsával. - Vegye figyelembe az eltérő ütemű érés tanulási folyamatra gyakorolt hatásait, nyújtson segítséget a kompenzációhoz. - Tudatosítsa a gyermekben a szűkebb-tágabb környezet értékeit. - Erősítse a humán magatartásmintákat, jó szokásokat. - Szolgálja a gyermek jellemének formálását, segítse a személyiség érését. - Álljon a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése. - Kompetenciafejlesztés 4.1.2. A fejlesztés kiemelt területei A test és a lélek harmonikus fejlesztése: - Mozgásigény kielégítése, mozgáskultúra megalapozása; - Mozgáskoordináció, ritmusérzék, hallás fejlesztése; - Egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, jó szokások megalapozása; - Érzelmi élet gazdagítása; - Önismeret, reális önértékelés fejlesztése; 18

- Társas kapcsolatos igényének erősítése. A szocializáció folyamatainak elősegítése: - A személyiség erkölcsi arculatának értelmi, érzelmi alapozása; - Helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása; - Elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása; - Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: - A biztonságos, szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatása; - A mentális képességek célirányos fejlesztése; - Az önálló tanulás és az önművelés megalapozása. A tanulási stratégiák megválasztása; a taneszközök használata: - Az életkori jellemzők figyelembe vétele; - Az ismeretek tapasztalati megalapozása; - A felfedezés lehetősége; - A kreativitás fejlesztése; - A differenciált fejlesztés; - A művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya; - A tanulók egészséges terhelése, fejlődésük folyamatos követése; - Személyre szóló fejlesztő értékelés 4.1.3. Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei a felső tagozat (5-8. évfolyam) Az 5-8. évfolyamokon folyó nevelő-oktató munkánk célja, illetve feladata, hogy: - Folytassa az alsó tagozat nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; - A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes egész rendszert képező szakasz két pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; - Nevelje együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket; 19

- Készítse fel a tanulókat a tehetségüknek, képességeiknek, érdeklődésüknek leginkább megfelelő továbbtanulásra; - Kompetenciafejlesztés - Fejlessze tovább az előző szakaszban a tanulókban már megalapozott környezeti kultúra iránti igényét; - Készítsen fel a jogok és kötelességek egymással összhangban lévő, törvényes gyakorlására - Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; - Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, szociális érzékenységét, szolidaritásérzését; - Teremtsen olyan pedagógiai szituációkat, ahol a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságát, szavahihetőségét, becsületességét, mint személyiségének, jellemének értékeit; - Tudatosítsa a demokratikus normarendszer alapvető elemeit; - Fejlessze a tanulókban a nemzeti identitástudatot, képviselje az egymás mellett élő kultúrák iránti igényt; - Mutasson példát a hagyományőrzésre, ápolásra; - Erősítse az Európához tartozás tudatát, késztessen más népek kultúrájának, nyelvének megismerésére; - Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak megbeszélésére, fejlessze a problémák iránti érzékenységet. 4.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Célja, hogy diákjaink: - haza felelős polgárai legyenek,- kifejlődjön a hazafiság - reális önismerettel rendelkezzenek,- szilárd erkölcsi ítélőképesség - megtalálják helyüket a családban, társadalomban, munka világában - törekedjenek tartalmas és tartós kapcsolatokra - legyenek képesek felelős döntések meghozatalára - legyenek képesek önálló tájékozódásra, cselekvésre - ismerjék, értsék a természeti, a társadalmi, kulturális jelenségeket 20

- tartsák értéknek a kultúra, és az élővilág változatosságának megőrzését. Személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek Nevelési módszereink két nagy csoportba oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása Közvetlen módszerek - Követelés - Gyakoroltatás. - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. -Műalkotások bemutatása. -A nevelő személyes példa-mutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Életkori sajátosságok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok és feladatok csak a tanulók életkorpszichológiai leírásának ismeretéből származhatnak. Intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden diák életkorának, fejlettségének megfelelő nevelést-oktatást kapjon. 21

A tanuló személyiségének megismerése: Pedagógiai folyamatunk, tervszerű és szakszerű nevelőmunkánk csak akkor lehet eredményes, ha ismerjük a tanulót, és megfelelő kapcsolatot tudunk vele és környezetével kialakítani. Csak ezek alapján tudjuk azokat a környezeti tényezőket és tanítási módszereket kialakítani, amelyek befolyásolhatják a céljainknak megfelelő személyiség-fejlesztést. Alkalmak: osztályfőnöki és szaktárgyi órák, kirándulás, osztályrendezvény, iskolai rendezvény, ünnepség, sportrendezvények, egyéb tanórán kívüli programok: tábor, színházlátogatás Módszerek: megfigyelés, vizsgálat, beszélgetés/interjú (szülő, volt iskola, barátok, osztálytársak) konzultáció (tanító kollégák, orvos stb). Következmény: egyéni fejlesztő program kidolgozása: fejleszt: osztályfőnök, szaktanár, iskolaorvos, ifjúságvédelmi felelős. Fejlesztési terület: komplex személyiség. 4.2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladatok A tanulók értelmi nevelése Az iskola fontos feladata az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák, képességek kialakítása, fejlesztése. Ez kiegészül tágabb értelemben az egész személyiség fejlesztésével. Elengedhetetlen a különböző szaktárgyi témák iránt érdeklődés felkeltése, a tanulás tanítása. A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi fejlődésének biztosítása. 22

A nevelés részeként szükséges az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. Az értelmi nevelés színterei kitágultak, ezért fontos a könyvtári ismeretszerzés technikáját elsajátíttatnunk tanulóinkkal. A nevelés során figyelembe kell vennünk a megismerés életkori és egyéni jellemzőit. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Az iskola elősegíti emberi együttélés szabályainak megismertetését. Feladata a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció kialakítása a közösségi nevelés szerves részét képezi. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Az iskola az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására törek-szik. A cél annak elérése, hogy a tanulók tolerálják a másságot, tartsák tiszteletben mások érzéseit, legyen megfelelő önuralmuk. Fejleszteni szükséges a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó, segítőkész magatartást. A tanulók akarati nevelése A nevelési folyamatban fontos feladat az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése, a kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. Tudatosuljon a tanulókban, hogy eredményt csak kitartó munkával lehet elérni. Reális énképen alapuló önértékelésre, önkontrollra van szükség. Nevelésünk célja a tanulókban az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése. Olyan légkört kell teremtenünk, mely munkafegyelmet követel, de biztosítja a derűt, a jókedvet. A megvalósítás módja: a szabad véleménynyilvánítás, az emberi személyiség tisztelete, a szorongástól mentes megnyilatkozás. 23

A tanulók nemzeti öntudatra nevelése Nevelésünk fontos területe a haza, a lakóhely múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti kultúra és a hagyományok megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése alapvető fontosságú. Ettől elválaszthatatlan a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok hagyományainak megbecsülése. A nemzeti nevelés szerves része a hazaszeretet érzésének kialakítása. A tanulók aktív állampolgári létre, demokráciára nevelése Az aktív állampolgárrá nevelés alapja az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. A nevelés folyamatában fontos az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és a problémák iránt. Ki kell alakítani a tanulók igényét a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése, gazdasági és pénzügyi nevelés. Fontos az emberek által a munka világában végzett tevékenység tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek folyamatos gyakoroltatása szükséges. Az iskolai nevelés alapvető feladata, hogy a tanulók gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességeit fejlessze annak érdekében, hogy a tanulók tudatos fogyasztóvá váljanak. Tudják mérlegelni döntéseik következményeit. A tanulók testi-lelki egészségre nevelése Az ifjúság testi és lelki egészségének kialakítása folyamatában fontos a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása az iskola célja. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát kell tudatosítani, az egészséges életmód iránti igényt szükséges kialakítani. A tanulókat fel kell készíteni arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki. Fejleszteni szükséges a beteg, sérült, és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Az erkölcsi nevelés A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Felkészíti az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra a tanulókat, segít választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek 24

különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelésioktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló 25

környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolánkban a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kapnak a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítunk, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A személyiségfejlesztés kiemelt feladatai Kompetenciafejlesztés és motívumok kialakítása A nevelés, a pedagógia alapfunkciója a személyiségfejlődés segítése. Ezért az egységes középiskola nagy szerepet szán a tanult motívumok kialakításának, mert a motívumok segítik az embert döntései meghozatalában. Kompetenciák fejlesztése 26

Az iskolai műveltség tartalmának átalakulása tette szükségessé a kompetenciák fogalmának bevezetését. Azokat a képességeket, készségeket kell az iskolának kialakítania, fejlesztenie, amelyek a tudás alapú társadalomban való boldoguláshoz szükségesek. Felértékelődik az egyén tanulási képességének kialakítása, fejlesztése, mert ez szükséges a változó világhoz való alkalmazkodás során. Tanulási motívumok fejlesztése. Melyek azok a tanulási motívumok, amelyek képesek kiváltani a tanulókból szándékolatlan, illetve szándékos tanulást? A megismerési vágy felkeltése, a megismerési vágy alapját jelentő öröklött természetes kíváncsiság táplálása a feladatunk. Ez készteti a gyermeket a tanulásra; arra, hogy figyeljen, részt vegyen a közös munkában. Ez csak úgy működhet, ha az iskola változatos, gazdag fejlesztő programot kínál, hogy minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a feladat. A felfedezési vágy felkeltésére alkalmas a felfedeztető tanulás, a problémamegoldó tevékenység intenzív, élményt nyújtó folyamata. Ez a folyamat a kisebb gyerekeknél alkalmas arra, hogy választ kapjanak az örökös miértekre; a serdülőkorban pedig az önálló újraértelmezésre. A játékszeretet fejlesztését egyrészt az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása biztosítja, másrészt a játék, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztára támogatja az egyes témák feldolgozását (pl. irodalmi művek dramatizálása, különböző szerepjátékok stb.). Az alkotás a játékkal szemben nem szimulatív, hanem tényleges tevékenység. Célszerű úgy alakítani a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. A nevelés, az oktatás, az iskola alapfunkciójából eredően teljesítményorientált tevékenység. Ezért a tanulókban ki kell alakítani a szélsőségmentes, optimális teljesítményvágyat. Ezt előmozdítja, ha az iskola következetesen, reálisan értékeli a tanulói teljesítményt, és ha a tanulók önértékelésében is segíti elkerülni a beskatulyázás veszélyét. A tanulás értelmének megmutatása komoly feladat. Tapasztalnia kell(ene) a tanulónak, hogy a tanulásnak, a tudás megszerzésének, a készségek, képességek kialakításának, fejlesztésének gyakorlati értéke van; a továbbtanulási szándék, az önfejlesztés igényének 27

kialakítása is tanulási motívumként működhet. Ehhez szükséges, hogy legalábbis hosszabb távon, az iskoláztatásának ideje alatt a tanuló meg is tapasztalhassa a tudás, a kialakult készségek, képességek gyakorlati hasznát, érzékelje saját változását, fejlődését. Értelmi képességek fejlesztése A megismerés teljes folyamata az információk célirányos megszerzésével indul; de több, a megismerést lehetővé tevő különböző képesség vehető számba. Ilyen a megfigyelés; az átkódolás; az értelmezés; az indoklás, a bizonyítás; az értékelés. A megfigyelésnek az alsó tagozatban komoly hagyományai vannak, később megkezdődhet a megfigyelésekről jegyzőkönyvek írása, az ellenőrző és a kísérleti megfigyelések bevezetése stb. A kódolás egyik formája az (írásbeli) instrukciók cselekvéssé fordítása, dekódolása. Az értelmezési képesség fejlesztésére például a természettudományos tárgyak nagyon sok lehetőséget kínálnak (egyszerű természeti rendszerek viselkedésének, működésének vizsgálata stb.). A megismerés során a kísérletezés, az elemzés, az érvelés képességének elsajátíttatásában is van felelőssége az iskolának. A kognitív kommunikáció alapvető funkciója a kivitelező tevékenység és a megismerés, a gondolkodás, a tanulás szolgálata. Az ábraolvasás és az ábrázolás képességének fejlesztése valamennyi tantárgy feladata sokféle szemléltető ábra, modell használatával, vázlatok készítésével. A tapasztalati és értelmező nyelvtudás fejlesztésének legfontosabb eszköze az olvasás és a szövegtanulás, amely függ a nyelv-tantanulástól és nagymértékben attól, hogy a tanulók mennyit és mit olvasnak. Az írás és olvasás képessége esetében nem lehet csak az elsajátításra helyezni a hangsúlyt, legalább ilyen fontos ezek folyamatos fejlesztése: értő olvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazási képesség fejlesztése. A gondolkodás bonyolult képességrendszer. A legfontosabbnak ítélhető gondolkodási képességek a viszonyítás, az általánosítás és osztályozás, valamint a problémamegoldás. Minden tantárgynak és tanórán kívüli tevékenységnek van feladata, felelőssége abban, hogy az adott tartalmakkal gyakorolják a tanulók a több szempontú viszonyítást, a szelektálást, a keresést, a szortírozást. A problémamegoldó, kritikus gondolkodást, a kreativitást a felfedező tanulás, a felfedeztető oktatás fejleszti. A tanulási képesség fejlesztése a kognitív képességek fejlesztésével, a tanulási módok optimalizálásával valósulhat meg. A kognitív képességek alakítása mellett az iskola feladata, hogy rendszeresen használtassa az alapvető tanulási módokat: tapasztalati és értelmező tanulást, önálló és szociális tanulást. Ez a pedagógiai gyakorlatban a 28