Szemelgetések az egészségpszichológia alapfogalmaiból és kutatási módszereiből Urbán Róbert PhD egyetemi docens ELTE Pszichológiai Intézet Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék
Miről lesz szó? Egészségpszichológia Biopszichoszociális modell Kurrens kutatási kérdések Moderátor hatások Mediátor hatások Kurrens kutatási módszerek Amit a gyakorló szakembernek érdemes tudni a metaelemzésről 2
Mivel foglalkozik az egészségpszichológia? Az egészség és a jóllét fejlesztése Betegségek megelőzése Pszichoszociális tényezők mint oki faktorok testi megbetegedésekben Kóros állapotok felismerése A betegségek gyógyításának segítése a pszichológia eszközeivel Az egészségügy és az egészségpolitika fejlesztése 3
Az egészségpszichológia helye Mentális betegségek Klinikai pszichológia Pszichiátria Pszichológia Egészségpszichológia Orvostudomány - Magatartásorvoslás - Konzultációs kapcsolati pszichiátria - Orvosi pszichológia Fizikai betegségek / működészavarok Kaptein és Weinman (2004) 5. old. 4
Az egészséget meghatározó tényezők relatív súlya Genetikai tényezők 15-30 % Egészségügyi ellátás színvonala 10-15 % Életmódtényezők 55-75 % Ádány Róza, 2006
Egészségpszichológia Klinikai pszichológia Pozitív pszichológia 7
Egészségpszichológiai Társaságok nem teljes felsorolás Magyar Pszichológiai Társaság Egészségpszichológiai Szekció Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaság European Health Psychology Society - http://www.ehps.net/ APA Health Psychology Division 38 - http://www.health-psych.org/ 8
A biopszichoszociális modell és a kutatás Engel (1977) az élet változásaira adott pszichofiziológiai válaszok interakcióba kerülhetnek szomatikus tényezőkkel, amelynek révén megváltozhat a betegséggel kapcsolatos sérülékenység, a betegség kezdetének időpontja, súlyossága és a lefolyása Az egészségpszichológia fontos kérdései: Az összefüggések kimutatása és pontosítása ( Metaelemzések) A kölcsönhatások/interakciók és feltételrendszerek vizsgálata ( Moderátor tényezők) A mechanizmusok feltárása ( Közvetítő/mediátor tényezők) 9
Genetikai prediszpozíciók, környezet, személyiség Pozitív pszichológiai intervenciók Szubjektív jóllét 1. Szubjektív jóllét 2. Életmód mintázat Életmód mintázat Fizikai egészség 1. Fizikai egészség 2. Intervenciók Friedman & Kern (2014) 10
Kurrens kutatási kérdések Moderátor és mediátor hatások
Módszertani szempontból Moderátor hatások Additív hatások Védőfaktor Erőforrás Sérülékenység Rizikó tényezők 12
Védőfaktor: A szoptatás és az IQ kapcsolatát egy genetikai polimorfizmus befolyásolja Van hatása a szoptatásnak Van hatása a szoptatásnak 13
Az interakció jelentése Genotípus Szoptatás IQ pontszám 14
Védőfaktor: Koherenciaérzés A magas koherenciaérzés (Antonovsky) csökkenti az életesemények kedvezőtlen hatását az észlelt egészségi állapotra. Az átlag alatti koherenciaérzéssel bírók a stresszes életesemény hatására szignifikánsan rosszabb egészségi állapotról számoltak be. Az átlag feletti koherenciaérzés esetében nem volt ilyen különbség. Átlagos koherenciaérzés 15 J Epidemiol Community Health 2005;59:979-984 doi:10.1136/jech.2005.036756
Az interakció jelentése Koherenciaérzés Stresszes életesemény Szubjektív egészségi állapot 16
Védőfaktor: A pozitív érzelmi és kognitív élmények (positive states of mind) A pozitív érzelmi és kognitív élmények tompítják a stressz kedvezőtlen hatásait a mentális egészségre 17
Az interakció jelentése Positive states of mind Észlelt stressz Depresszív tünetek 18
Sérülékenység: A serdülőkori kannabisz használat megnöveli a felnőttkori szkizofreniform betegségek valószínűségét. Henquet C et al. Schizophr Bull 2008;34:1111-1121 The Author 2008. Published by Oxford University Press on behalf of the Maryland Psychiatric Research Center. All rights reserved. For permissions, please email: journals.permissions@oxfordjournals.org. A kannabisz használat serdülőkorban szignifikánsan megnöveli a szkizofreniform betegségek kialakulásának rizikóját fiatal felnőttkorban, de csak azoknál, akik a COMT gén egy bizonyos változatát hordozzák (1 vagy 2 COMT Val158Met Val allélek) 19
Az interakció jelentése Genotípus Kannabisz használat Schizophreniform zavar 20
Sérülékenység: Az gyengébb családi kötelékek akkor vezetnek nagyobb mértékű serdülőkori alkoholfogyasztáshoz, ha a családban jelen van nagyivó szülő. 21
Az interakció jelentése Nagyivó szülő jelenléte Gyenge családi kötelék Alkoholhasználat 22
Moderátor hatások A pszichoszociális hatások és a biológiai tényezők interakciója tanulmányozható. Az interakciók specifikálják, hogy az egyes hatások milyen körülmények között jönnek létre. 23
24
Hogyan hatnak a pszichoszociális tényezők és intervenciók? A hatásmechanizmusok vizsgálata
Mediáció közvetítő változó 1 Prediktor változó c Eredmény változó a Közvetítő változó b 2 Prediktor változó c Eredmény változó 26
Magyarázó példa A stresszorok intenzitása Depresszív tünetek Rumináció 27
A közös és egyedi varianciák Stressz Depresszív tünetek A kapcsolat a két változó között: egyszerű korreláció. 28
A három változó: mediáció Közvetlen hatás Stressz Depresszív tünetek Közvetített hatás Rumináció A zöld terület a három változó közös varianciája: ennek a mérete mutatja a közvetített hatás mértékét. 29
A lelkiismeretesség és a hosszabb élettartam közötti összefüggés lehetséges magyarázatai 1 Lelkiismeretesség c Mortalitás r=0.11; RR=0.80 (Kerns és Friedman, 2008) a Közvetítő változó:???????? b 2 Lelkiismeretesség c Mortalitás 30
Turiano és mtsai. (2012) 31
A közvetítő változók vizsgálata a mechanizmust engedi feltárni Terápia Kedvező terápiás eredmény A terapeuta viselkedése A kliens viselkedése 32
A motivációs interjú hatásmechanizmusa Motivációs interjú (MI) + - Kedvező terápiás eredmény + MI inkonzisztens terapeuta viselkedés - A kliens bevonódása A kliens változásbeszéde Csökkent ellenállás A diszkrepancia megtapasztalása 33 Apodaca és Longabaugh (2009) metaelemzése nyomán
Példa: A csoportos kognitív terápia hatásmechanizmusa depressziós serdülőknél 1 Csoportterápia c A depresszív tünetek változása a Közvetítő változók b 2 Csoportterápia c A depresszív tünetek változása 34
Példa: A csoportos kognitív terápia hatásmechanizmusa depressziós serdülőknél 35
Amit a gyakorló szakembereknek is érdemes tudni a metaelemzésről
Mi az a metaelemzés? Kvantitatív megközelítés, amelynek során a korábbi kutatási eredmények szisztematikus összefoglalása, az eredmények statisztikai összegzése azért, hogy valamilyen következtetésre jussunk az előzetes kutatások eredményeivel kapcsolatban. 37
Mit jelent mindez? Kvantitatív: számszerűen kifejezett eredményekre fókuszál (szignifikancia helyett a hatásméret) Szisztematikus: szigorú módszertan Összefoglalás: az adatok statisztikai összegzése Előzetes kutatások: amit mások publikáltak korábban Következtetések: új és pontosabb ismeretek 38
Mire használható a meta-elemzés? Az összefüggések becslésének pontosságát növelhetjük azzal, ha sok vizsgálat adatait statisztikailag is összegezzük. Vizsgálhatjuk a közlési torzítást (pl. fiókhatás). Megállapíthatjuk az eredmények homogenitását vagy heterogenitását. Az eredményekben fennálló heterogenitás okait is vizsgálhatjuk (moderátor hatások). 39
A metaelemzések jellemzői Egyszerű kérdésfelvetés. A rendelkezésre álló kutatások minél szélesebb körű felkutatása és szigorú kiválasztási folyamat során történő beválasztás. Az egyes kutatások minőségének értékelése. Az egyes kutatásokban közölt eredmények hatásméretben történő kifejezése. A hatásméretek szóródásának vizsgálata (heterogenitás). A hatásméretek statisztikai összegzése. A hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata. 40
A pszichoterápiák hatásméretének eloszlása (Lipsay és Wilson, 1993) Kedvező hatás 41
42
Milyen szempontok mentén értékelhetjük kritikusan a metaelemzéseket 1. A szerzők előre megszabott protokoll mentén dolgoztak? 2. Világosan megfogalmazott kérdést vizsgáltak-e a metaelemzéssel? 3. Világosan leírták-e a kutatási stratégiát? 4. Vizsgálták-e a metaelemzésbe kerülő tanulmányok minőségét? 5. Hogyan összegezték a tanulmányokban közölt információkat? 6. Vizsgálták-e a tanulmányokba bevont személyek jellemzőit? 7. Használtak-e grafikus ábrázolási módszereket? 8. Vizsgálták-e a heterogenitás okait? 9. Hogyan számolták ki a teljes terápiás hatást? 10. Vizsgálták-e a publikációs torzítást? 43
Egészségpszichológia és módszertana Új kérdések, széles körű módszertani apparátussal Kvantitatív, epidemiológiai módszerek Kvalitatív, társadalomtudományi módszerek Vegyes módszertan A biopszichoszociális modell ugyan általánosan elfogadott keretmodell, de szükségesek a további minél pontosabb bizonyítékok szükség van az összetett hatásrendszer vizsgálatára beleértve a moderátor hatások és mechanizmusok feltárására. 44