MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 45. SZENDE ALADÁR

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 45. SZENDE ALADÁR ELTE Fonetikai Tanszék 1998 1

Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Markó Alexandra Módos Péter ISBN 963 463 234 3 Bolla Kálmán Kiadja az ELTE Fonetikai Tanszéke. Felelős kiadó: Dr. Bolla Kálmán. Hozott anyagról sokszorosítva. Amulett '98 Nyomdaipari Kft., Budapest. F.v.: Lajtai Ferenc. 2

SZENDE ALADÁR 3

4

SZENDE ALADÁR VALLOMÁSA PÁLYÁJÁRÓL Pályám alakulását olyan kiváló nyelvtudósok alakították a 30-as évek közepe táján, mint Gombocz Zoltán, Pais Dezső, Zsirai Miklós. Őket mint Eötvös Kollégista ismertem meg és elfogadtam vezetésüket. Mint Eötvös-kollégista tanúja voltam olyan kiváló későbbi nyelvészeknek a pályakezdésénél, mint Lotz János, Lőrincze Lajos, Kálmán Béla és sokan mások. Különösen Pais Dezsőnek a szemináriumi óráin tanultam meg azt, hogy a nyelv titkait ebben az időben a történetiségben kutassam. Úgy is indult a pályám. Pais Dezsőnek első doktorandusza voltam és neki köszönhetem, hogy disszertációm, amelynek címe A XVI. század nyelvszemlélete, a Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai között megjelenhetett. Mikor azonban iskolához kerültem, akkor egy más jellegű meghatározottság irányította további munkámat. Szinte azt mondhatnám, hogy családi örökségképpen a pedagógusi hajlamokat is őriztem magamban. És így, amikor a tanítás mesterségébe fogtam, akkor úgy gondoltam, hogy a nyelv titkait a nyelvhasználatban kell keresnem. Kétágú törekvés irányította ettől kezdve a munkásságomat: egyrészt a nyelvművelés irányában, másrészt az iskolai nevelés irányában haladtam. A nyelvművelésnek a területén azokat a jelenségeket próbáltam megragadni, amelyek normabontóak voltak ugyan, de a normabontás okait óhajtottam elsősorban vizsgálni. Ebben a szellemben jelent meg Szóról szóra című vagy Miről vallanak a magyar szavak? című könyvem, egy fejezet a Szép magyar nyelv című kiadványban. Ebben a szellemben végeztem nyelvművelő munkát akkor, amikor a Közalkalmazott című lap vagy később a Munka című lap nyelvművelő rovatát vezettem. És részt vettem a nyelvművelés munkájában előadásokkal, cikkekkel. Főképpen azonban azáltal, hogy Lőrincze Lajos mellett a Magyar Nyelvőrt 1956 óta szerkesztem. A nyelvoktatás terén döntő volt az, hogy 1953-ban a budapesti Tanárképző Főiskolának a Nyelvészeti Tanszékére kerültem. S ekkor módom nyílt arra, hogy megírjam a nyelvtanítás módszertanának első olyan jegyzetét, amely a főiskolák számára készült és a főiskoláknak egységes jegyzetévé vált. Ez természetesen már elavult. Kezdetnek azon- 5

ban, legalábbis az én számomra, jelentős volt. Jelentős azért, mert ettől kezdve a nyelvoktatás megújításának az útjait kerestem. Ettől az időtől kezdve tankönyveket is írtam. Mikor azután 1962- ben az Országos Pedagógiai Intézet megalakult, módom nyílt arra, hogy vizsgálódásokkal, kísérletek szervezésével és vezetésével, a tanári továbbképzésben vállalt munkával elmélyítsem ezt a munkásságot, és olyan módszertani eredményekre jussak, amelyek azután egy következő korszakban igen hasznosnak bizonyultak. Az OPI keretein belül a nyelvoktatásnak olyan módszertani megújítását munkáltam, mint pl. a hagyományos értelemben vett nyelvkönyvek, nyelvtankönyvek mellett a munkafüzetnek a rendszeresítése, kísérleti kipróbálása napirendre került. A programozott oktatás általános érdeklődést kiváltó mozgalma idején a nyelvtanításnak a programozott módját is vizsgáltam. Több ilyen irányú kutatást is végeztem és ennek volt köszönhető, hogy a közoktatásban elsőnek bevezetett programozott nyelvtankönyvnek a szerzője lehettem. A felnőttoktatásban, a dolgozók iskolájának VIII. osztályában ma is ezt a programozott nyelvkönyvet használják. Természetesen az új tanterv, a ma érvényben lévő tantervnek az alapjait kimunkálva és ehhez tanári útmutatókat készítve, irányelveket megfogalmazva, tanári kézikönyveket gondozva munkáltam azt az irányzatot, hogy a hagyományos értelemben vett grammatizáló oktatás helyébe a nyelvhasználat-központú oktatás vonuljon be az iskolába. Eközben, ami a tankönyvszerzést illeti, nem egy esetben elégtelennek bizonyultak azok a nyelvtudományi eredmények, amelyeket a tankönyvszerzőnek már be kellett iktatnia a tankönyvek szövegébe. Ilyen esemény volt például az, amikor a középiskolák IV. osztálya számára a Stílus című tankönyvet meg kellett írnom. Noha az előmunkálatok megvoltak, de bizonyos tekintetben csak körvonalakban. Tartalommal kitölteni egy merész vállalkozással a tankönyvszerzőnek kellett. Az intézményes megújítás az Akadémiának különféle munkabizottságaiban kezdődött. Az alapokat kellett újból leraknunk, hogy valóban meg tudjuk alkotni azt a koncepciót, amely alapul szolgál a most készülő tantervnek. Ennek a pályaszakasznak a lényegét úgy tudnám meghatározni, hogy most már a nyelv titkait nem a nyelv történetiségében próbáltam keresni. Nem is a nyelvhasználatnak a problematikájában, hanem most már a nyelv titkait a nyelv mélységesen emberi mivoltában keresni. Így kapcsolódott össze a nyelvtanításnak a gyakorlata a pedagógiai elmélyüléssel és a nyelvművelő tendenciával is. Az a mozgás, amely a nyelvoktatás korszerűsítését célozta, az Akadémia berkeiből indult el. Rájöttünk arra, hogy a nyelvtudomány egyedül már nem teljesen illetékes a nyelvoktatás ügyében. Nekünk olyan tudományok, tudományszakok, tudományágazatok és határtudo- 6

mányoknak az eredményeire is kellett építenünk, amelyek eddig kevésbé hallatták szavukat az iskolai korszerűsítés irányában. Számos új és megszívlelendő eredményt nyújtott ugyanis a pszichológia, a nyelvtudomány és a pszichológia határterületén kialakuló pszicholingvisztika, a nyelvtudomány és a szociológia határterületén kialakuló szociolingvisztika. Tanúi voltunk annak, hogy a matematika iskolai oktatása rendkívül nagy lendületet vett. Ennek a mozgásnak a tanulságait is levontuk a magunk számára. Számos szakembernek a véleményét hallgattuk meg. Nemcsak az említett tudományágak kiváló munkásainak a véleményét, hanem filozófusokét, természettudósokét is, olyanokat, akik szemiotikával, kibernetikával foglalkoznak és így tovább. Az ő javaslataik, állásfoglalásaik alapján dolgoztuk ki azt a koncepciót `70-ben, amelynek a megfogalmazása alkotta az első nekiindulást a tantervek korszerűsítése irányában. Ennek alapján az anyanyelvi oktatás korszerűsítését három vonalon munkáltam. A nyelvszemléleti és pedagógiai szemléleti megújulás vonalán, azután az anyagkezelés vonalán, tehát a tantervi anyag strukturálásának a dolgában és végül, de nem utolsó sorban, a módszertani megújítás vonalán. Erről a háromról röviden azért kell említést tenni, mert együttvéve mutatja meg, hogy milyen irányban is halad az oktatás megújítása. Felhasználva természetesen mindazokat az eredményeket, amelyeket a nyelvművelés az idők folyamán produkált. A nyelvelméleti és tudományszemléleti megújítás abban áll, hogy a nyelvet nemcsak mint a társas közlekedés, a kommunikáció eszközét fogjuk fel, hanem az emberre mélységesen jellemző struktúrát, rendszert. Ahogy Kosztolányi mondja: olyan jelenségnek, amely mélyen beivódott az idegrendszerünkbe, idegeink dúcába. A nyelv az emberi személyiségre rendkívül erősen jellemző. Hiszen így is kell lennie. A nyelv elsajátításával a gyerek korai időszakától kezdve a nyelvvel együtt magatartást is elsajátít. A nyelv törvényeit még nem ismeri, de a nyelv használatában kialakul benne olyan működtető szabályrendszer, amely azután ösztönösen irányítja nyelvi megnyilatkozásait. Kiderült, főképpen a lélektani kutatások alapján, hogy a nyelv több, mint gondolatok kicserélésének eszköze. Úgy mondja egy pszichológusunk, hogy a nyelv humán lelki folyamatoknak nemcsak a közvetítő rendszere, hanem kiformálója is. Tehát voltaképpen a kommunikáció erőtereiben olyan nyelvi rendszer alakul ki az emberben, amely egyben meg is határozza szinte a gondolkodás módját. Azok a fogalmak, amelyek az anyanyelv segítségével kialakulnak az emberben, meghatározók az emberi személyiség számára. Ebből eredőleg, a második vonalat érintve szükségessé vált természetesen az iskolai tananyagnak az újjászervezése is. Ennek lényege az, hogy nem a grammatika felől közelítjük meg a nyelvoktatást, hanem a 7

kommunikáció felől, vagyis a nyelv élő használata felől. Azaz a nyelvet, mint az élő emberi cselekvésnek nemcsak a kísérőjét, hanem sokszor az emberi cselekvéssel együttjáró megnyilatkozást is tekintjük. Nem annyira tehát a nyelv rendszertani jelenségeinek a vizsgálatán kezdjük a tanítást, hanem a nyelvi magatartásnak, a kommunikációs eseményeknek a sodrába illesztjük bele a tanulót, és mint a nyelvi teljesítmények legnagyobb egységénél, a szövegnél kezdjük a tanulást és a tanítást. A harmadik vonalról, a nyelvoktatásnak a módszertani megújítását talán a leglényegesebbnek tarthatjuk és tartom magam is a korszerűsítés folyamatában. Ha igaz az, hogy az anyanyelv az emberi személyiség ilyen bensőséges birtoka és voltaképpen az ember tudja az anyanyelvét, akkor a nyelvoktatásnak azzal kell 180 fokos fordulatot elérnie, hogy ezt a tudást veszi alapul. A nyelvről való ismereteket tehát nekünk nem kívülről kell meggyökereztetni a tanulóban, hiszen a tanuló tudja az anyanyelvét, ha nem is olyan színvonalon, amilyen színvonalat a nyelvi normatívák megkívánnak. A lényeg tehát az módszertani szempontból, hogy nem bevinni kell a tanuló tudásanyagába az ismeretet, hanem a tanuló ösztönös, intuitív tudásából kibontani. Az irány tehát: nyelvtudás, nyelvhasználat és ebből kivonva az ismeret. Az ismeretek nem közömbösek természetesen sem mint grammatikai ismeretek, sem mint helyesírási ismeretek, sem mint nyelvhasználati ismeretek, sem mint stilisztikai ismeretek, hiszen ezek a nyelvhasználatot műveltebbé teszik. Átfogó célja az újításnak az, hogy az anyanyelvi műveltséget a tanulókban arra a szintre emelje, amely alkalmas arra, hogy az embert a társadalomban mint dolgozó embert, mint pályáját kedvelő, szerető embert és mint közéleti embert is támogassa, és helyt tudjon állni az élet különféle helyzeteiben. Erre a magas szintre el kell jutnunk azáltal, hogy a nevelésnek a klasszikus helyén, az iskolában, megteremtjük a nyelvi művelődés alapjait úgy, hogy a nyelvet a tanulókban élménnyé tesszük. Hogy a hagyományos módszereket, amelyeket nagyon jól ismer mindenki saját iskolai tapasztalataiból, felváltsa az alkotóképességre alapozó módszertan. Alkotásra kell alkalmat adnunk a tanulóknak. A nyelvi tényeket úgy kell feltárnunk, hogy a bennük lévő rejtett törvényszerűségeket felfedezzék, s ezáltal élményszerűvé váljék a nyelvi törvényszerűségeknek, szabályszerűségeknek a megismerése és azután ismerete. A módszertani megújításnak természetesen nagy személyiségfejlesztő jelentősége van. A pedagógia tudománya még nem teljes mértékben ismerte fel azokat a lehetőségeket, amelyek az anyanyelvoktatásban rejlenek. Minden tantárgy tanára nagyon jól tudja, hogy az ismeretek 8

közvetítésének, az ismeretek elsajátításának legfontosabb eszköze mégiscsak a nyelv. Az információkat a tanár a nyelv által adja a tanulóknak. Ennél fogva az anyanyelvi oktatás anyanyelvi neveléssé fejlesztve nem egyedül a magyartanárnak a dolga, hanem az iskola egészének a feladata. A nyelv magasabb fokú elsajátítása azért is szükséges, mert ezáltal az ember a társadalomnak hasznosabb tagjává válik. Ugyancsak a pszichológusok figyelmeztettek arra, hogy azáltal, hogy egy kevésbé tudatosult jelrendszert később tudatossá váló jelrendszer formájában használ az ember, azáltal a személyiség a társadalom számára értékesebbé válik. A nyelvi műveltségnek ilyen magasabb szintű elérésére irányul mostani működésem. A nyelvi tudatosság, a nyelv funkcióinak a tudatosulása révén az ember azáltal, hogy kifejezőképessége fejlődik, differenciáltabbá válik, egyben differenciáltabbá válik gondolkodásmódja, érzelmi élete is. A szociológusok figyelmeztettek arra, hogy az ember nemcsak anyagi javakban kíván fejlődni, hanem érzelmi életében is differenciáltabbá akar válni. Mélyebben óhajtja akarati életét, érzelmi életét fejleszteni. Nem közömbös tehát, hogy az anyanyelvi műveltségnek ilyen irányú fejlesztése eredményre fog-e vezetni, vagy nem. Ennek édekében alkottuk meg az új tanterveket, készítettük el azokat az útmutatókat, javaslatokat, módszertani irányelveket, amelyek alapján a tankönyvek készülnek. Ezeknek a tankönyveknek a megírásában magam is részt veszek. A videofelvétel 1977. március 4-én készült, szövegét Földi Éva jegyezte le. 9

SZENDE ALADÁR ÍRÁSAINAK VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIÁJA 1938. A XVI. század nyelvszemlélete. MNyTK 40. Budapest. 1943. Irodalmi nevelés szellemi honvédelem. Magyar Élet VIII. évf. augusztus, 5 9. Süss föl nap! Ifjúsági népköltési gyűjtemény I II. Budapest. 1944. A ketesdi példa. Kovács Ágnes népmesegyűjteménye. (Kalotaszegi népmesék I II.) A Magyarságtudományi Intézet és a Franklin Társulat kiadása. Magyar Élet IX/7. 17 21. Pázmány Péter (Magyar nevelők I.). Magyar Élet IX/9. 11 5 1945. Tizenkét fejezet a magyar irodalom történetéből. In: A Magyar Parasztszövetség közművelődési tanfolyama, I II. A Magyar Parasztszövetség kiadása, Budapest. I. kötet 154 65, 245 54, 272 82; II. kötet 10 7, 39 48, 61 70, 116 23, 163 71, 194 202, 215 22, 239 47, 273 82. 1953. A mondatelemzések kérdéséhez. Anyanyelvünk az iskolában I, 84 5. 1954. A nyelvtantanítás módszertana. A Pedagógiai Főiskola jegyzete. Budapest. 1955. Az "előkészítés" a vegyes típusú nyelvtanórán. Anyanyelvünk az iskolában III/2. 42 6. Küzdjünk a suksük nyelv ellen! Anyanyelvünk az iskolában II/4. 116 9. 1957. Az összetett mondat kérdései. In: Magyar nyelvhelyesség. Szerk. Deme László- -Köves Béla. 287 325. A határozott névelő elmélete és használata Sylvesternél. MNy LIII, 382 96. 1958. Nyelvtani ismétlés az év elején a gimnázium II. osztályában. A Magyar Nyelv és Irodalom Tanítása 4 5. 36 40. 10

1959. Nyelvi és stilisztikai gyakorlatok a tanító- és óvónőképző intézetek számára. Budapest. Társszerző: Takács Etel. Az alany stilisztikájához. A Magyar Nyelv és Irodalom Tanítása II/2 3. 52 5. 1960. A művészi kifejezés tanulságai. In: Nyelvtan stílus szónoklás. Szerk. Terestyéni Ferenc. Budapest, 453 507. Magyar nyelvtan a gimnáziumok számára. Társszerző: Szemere Gyula. Mutatványok a készülő gimnáziumi nyelvtankönyvből. MTan III, 27 33. Társszerző: Szemere Gyula. 1961. A közigazgatási nyelv egyik rétegéről. Nyr 85. 277 83. Hozzászólás Bencédy Józsefnek "Az anyanyelvi műveltség és az iskola" c. előadásához. (Elképzelés egy új gimnáziumi nyelvtankönyvről a határozószók korszerű tanítása során). In: Anyanyelvi műveltségünk. (A pécsi nyelvművelő konferencia anyaga). Szerk. Benkő Loránd. Budapest, 210 4. A Közalkalmazott című szakszervezeti lap "Helyes magyarsággal" című rovatának írása 1961 1968. 1962. A középiskolai nyelvművelés didaktikai arculatáról. MTan 20 6. 1963. Vezérfonal az általános iskola új nyelvtani tantervét elemző munkaközösségi tanácskozásokhoz. MTan 11 4. Magyar nyelvtan a felnőttoktatás I. osztálya számára. OPI Kísérleti tankönyvpótló jegyzet, 40 p. Újra kiadva "Magyar nyelvtan a felnőttoktatás 7. osztálya számára" címmel 1964-ben, bővítve, 90 p. Majd 1967-ben "Nyelvtan és fogalmazás a dolgozók általános iskolájának 7. osztálya számára", 96 p. Azután: 4., átdolgozott kiadása és "Nyelvtani feladatlapok"-kal kiegészítve 1976-ban, 144 p. Végül új kiadásban 1992-ben 134 p. Az akadémiai leíró nyelvtan második kötete. MTan 85 9. A középiskolai magyar nyelvi képzés ügye az országos tantervi vita tükrében. MTan 254 63. Az anyanyelvi képzés gondjai. Nyr 87. 221 30. 1964. A stílus a gimnáziumok IV. osztálya számára. Budapest. Magyar nyelvtan és fogalmazás a dolgozók iskolájának 8. osztálya számára. OPI kiadása kísérleti célból. Nyelvszemlélet és nyelvtanoktatás. MTan 97 105. A felnőttoktatási tantervi reformról. MTan 227 32. 11

1965. Magyar nyelvtan a gimnáziumok I. osztálya számára. Budapest. Társszerző: Szemere Gyula. (Több kiadásban.) Magyar nyelvtan a szakközépiskolák I. osztálya számára. (Több kiadásban) A stílus A gimnáziumok IV. osztálya számára. Kísérleti tankönyv. Budapest. Nyelvtankönyveink húsz éve és időszerű didaktikai problémái. MTan 62 9. Szóról szóra. (Szavak és mondatok nyelvhasználatunkban). Budapest. 1966. Programozott nyelvtantanítás a dolgozók általános iskolájában. Nyr 90. 39 54. Magyar nyelvtan a szakközépiskolák II. osztálya számára. Budapest. Magyar nyelvtani munkafüzet a szakközépiskolák II. osztálya számára. Budapest. A mondattan programozott feldolgozása a dolgozók általános iskolájában. MTan 103 7. Miről vallanak a magyar szavak? Budapest. Társszerző: Fajcsek Magda. Magyar nyelvtan a gimnáziumok II. osztálya számára. Budapest. Társszerző: Szemere Gyula. 1967. Útmutató a dolgozók iskolájának 7. osztálya számára készült nyelvtankönyvhöz. MTan 191 8. A mai magyar nyelv. In: A szép magyar nyelv. Budapest, 68 228. Helyes és szép beszédre nevelés az iskolában. In: Helyes kiejtés, szép magyar beszéd. (Az egri kiejtési konferencia anyaga). 224 5. 1968. Útmutató a középiskolák IV. osztálya számára készült "A stílus" című tankönyv használatához. MTan 164 71. Útmutató a dolgozók általános iskolájának 8. osztálya számára készült nyelvtankönyvhöz. MTan 189 94. A stílus (a középiskolák IV. osztálya számára). Budapest. 1969. A programozott tankönyv és a tanár. In: A programozott tanítás. Budapest, 41 53. 1970. Tanári kézikönyv a magyar nyelvtan és irodalom tanításához a dolgozók általános iskolájának 7 8. osztályában. Budapest. Társszerző: Balogh Márta. Helyesírás lépésről lépésre. Budapest. Társszerző: Szabolcs Árpád. A magyar nyelvi nevelésről a kongresszus előtt. MTan 2 10. 1971. Anyanyelvünk gazdagsága. In: A magyar nyelvért és kultúráért. Szerk. Imre Samu. Budapest, 53 9. A nyelvtani munkafüzet problémái. MTan 160 6. A magyar nyelv tanításáért és tanulásáért. A magyar nyelvért és kultúráért 3. 11 2. 12

Készülő magyar nyelvkönyveinkről. A magyar nyelvért és kultúráért 4. 13 4. Az anyanyelvoktatás korszerűsítésének problémái a közoktatásban. In: Nyelvészet és gyakorlat. Szerk. Benkő Loránd Szépe György. Budapest, 15 28. Feheruuaru rea meneh hodu utu rea Migé zocoztiá volá Miről vallanak szavaink? In: Anyanyelvi őrjárat. Szerk. Ferenczy Géza. Budapest, 48 57. 1972. Anyanyelvünk a középiskolában. Budapest. A Pedagógiai Munkabizottság jelentése. A magyar nyelvért és kultúráért 5 12. Az előadás és magyarázat legfontosabb szabályai és módszerei. In: A munkahelyi vezetők továbbképzése. Budapest, 7 103. Stilisztikai gyakorlatok a dolgozók középiskoláinak IV. osztálya számára. Budapest. (Több kiadásban) A magyar nyelvművelés százéves öröksége. MTan 103 7. Az értékelés szempontjai. A) Nyelvtan. MTan 244 5. 1973. A magyarnak mint anyanyelvnek a tanítása Amerikában. Nyr 97. 66 77. Írásból élőszóba. A helyes szövegolvasás (kiejtés) tanításáról. A magyar nyelvért és kultúráért 11. 24 8. Milyen a magyar helyesírás? A magyar nyelvért és kultúráért 12. 24 8. Milyen a magyar helyesírás? A magyar nyelvért és kultúráért 13. 31 4. "Intenzív" nyelvtantanítás. MTan 49 58. Az általános iskolai magyar nyelv tananyagának csökkentéséhez. MTan 155 67. Módszertani útmutató az értékelés és az osztályozás korszerűsítéséhez a magyar nyelvtan tanításában. MTan 241 5. Új utak az anyanyelvi képzésben. In: Nyelvtudományi vándorgyűlés. (Hódmezővásárhely, 1972. október 20 21.) Szerk. Szathmári István. MNyTK 133. Budapest, 47 52. Össze ne tévessze! In: Anyanyelvi kaleidoszkóp. Szerk. Grétsy László. Budapest, 86. p. Egy és több. In: Anyanyelvi kaleidoszkóp. Szerk. Grétsy László. Budapest, 92. p. Technika és képszerűség. In: Anyanyelvi kaleidoszkóp. Szerk. Grétsy László. Budapest, 242. p. 1974. Milyen a magyar helyesírás? (III. közlemény). Nyelvünk és Kultúránk 14. 28 32. Milyen a magyar helyesírás? (IV. közlemény). Nyelvünk és Kultúránk 15. 28 31. Milyen a magyar helyesírás? (V. közlemény). Nyelvünk és Kultúránk 16. 45 9. Módszertani tájékoztató az általános iskolai magyar nyelvtan tanításának módosított tantervéhez. MTan 97 105. (név nélkül) Az 1974 75-ös év elé. A) Nyelvtan. MTan 145 9. (Név nélkül) 13

A magyar nyelvi tantervmódosítás módszertani következményei. MTan 196 205. Az anyanyelvi oktatás tantervi megújítása. Pedagógiai Szemle 5. 389 98. A stílus "tanítása". In: Jelentéstan és stilisztika. Szerk. Imre Samu Szathmári István Szűts László. NytudÉrt 83. 579 84. 1975. Az anyanyelvi oktatás társadalmi jelentősége. Társadalmi Szemle 2. 93 102. Társszerző: Szépe György. Szemlélet és gyakorlat. In: Programozott tanítás és pedagógiai technológia. Szerk. Gecső Ervin Gyaraki F. Frigyes. Budapest, 71 4. Társszerző: Kiss Árpád. Az anyanyelvi oktatás reformjának problémáiról. (A reform tudományos megalapozásáról). Zalai Tükör II. 111 6. Magyar nyelvi tantervek és nyelvészet. ModNyOkt 47 8. Magyar nyelvoktatás a Balaton menti üdülőtáborokban. Nyelvünk és Kultúránk 21. 31 8. 1976. A magyar nyelv reformtantervi tervezetéről. MTan 1 6. Anyanyelvi kalauz a család számára. Budapest. Az előzetes tanterv társadalmi bírálatából levont tanulságok. Általános iskola 5 8. osztály. Magyar nyelv 145 50; Gimnázium. Magyar nyelv 155 9. Az anyanyelvi oktatás korszerűsítésének tervezete. In: Az anyanyelvi oktatás korszerűsítéséért. Szerk. Szépe György. Budapest, 15 35. Társszerzők: Hernádi Sándor Szépe György Takács Etel Temesi Mihály. Beszédkultúránk időszerű kérdései. Nyr 100. 370 1. 1977. Eredmények és feladatok a balatoni gyermeküdülők magyartanításában. Nyelvünk és Kultúránk 26. 36 40. Új szófejtő szótárunk és az anyanyelvi oktatás megújítása. MTan 84 90. A nyelvmegőrzés pedagógiája. Nyelvünk és Kultúránk 29. 40 8. A nyelvmegőrzés pedagógiája. Nyelvünk és Kultúránk 30. 32 4. A III. Anyanyelvi Konferencia tanácskozásainak összefoglalása. Nyelvünk és Kultúránk 31. 88 96. A magyartanítás helyzete és feladatai a pedagógiai bizottság tanácskozásának tükrében. Nyelvünk és Kultúránk. 32. 226 9. A magyar nyelvtan helye a közoktatásban. In: A magyar nyelv grammatikája. A magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusának előadásai. NytudÉrt 104. Budapest, 133 41. 1978. (Középiskolai) Tantervi útmutató. Magyar nyelv I IV. osztály. Budapest. "Választás" nyelvtanórán. In: Nyelvünk világa. Szerk. Kovalovszky Miklós. Budapest, 236 8. Tájékoztató a szakközépiskola I. osztálya számára készült magyar nyelvi tankönyvről. MTan 49 54. 14

Magyar nyelv I IV. osztály. In: A gimnáziumi nevelés és oktatás terve. Budapest, 35 60. Magyar nyelv a szakközépiskola I. osztálya számára Magyar nyelvi feladatlapok. Budapest. Társszerző: Graf Rezső. (Több kiadásban) Le développement ŕ long terme de l'enseignement de la langue maternelle ŕ l'école. In: ALinguH 28. 329 44. Társszerző: Szépe György. 1979. A dolgozók gimnáziuma magyar nyelvi távlati tervének kialakítása elé. MTan 1 6. Anyanyelvi oktatás és szövegtan. In: A szövegtan a kutatásban és az oktatásban. Szerk. Szathmári István Várkonyi Imre. MNyTK 154. Budapest, 113 7. 1980. Új tankönyvünk (Ginter Károly Szende Aladár: Beszéljünk magyarul! 1979.) ajánlása. Nyelvünk és kultúránk 38. 66 71. Személyiségformáló anyanyelvoktatás. Nyr (??) 216 (??). Anyanyelvi nevelés. In: Nyelvművelő kézikönyv I. Budapest, 223 30. Társszerzők: Kovalovszky Miklós Szépe György. Archaizmus, archaizálás. In: Nyelvművelő kézikönyv I. Budapest, 237 9. Azonos alakú szavak. In: Nyelvművelő kézikönyv I. Budapest, 263 4. Eufemizmus, kakofemizmus. In: Nyelvművelő kézikönyv I. Budapest, 578 80. Fogalmazás és nyelvhelyesség. In: Nyelvművelő kézikönyv I. Budapest, 649 51. Hasonló alakú szavak. In: Nyelvművelő kézikönyv I. Budapest, 808. p. Képes beszéd, szóképek. In: Nyelvművelő kézikönyv I. Budapest, 1135 8. Közbevetés. In: Nyelvművelő kézikönyv I. Budapest, 1264 7. Társszerző: Elekfi László. Reform és folyamatos fejlesztés. In: Az új tantervek bevezetésének küszöbén. Az Országos Pedagógiai Intézet kiadása a Nyíregyházán 1978. június 25 27-én megtartott Anyanyelvoktatási napok anyagából. Budapest, 114 23. Magyar nyelv a szakközépiskola III. osztálya számára. Budapest. (Több kiadásban) Miért irtjuk a névelőt? Édes Anyanyelvünk 1. B/2 1981. Magyarságtudat és nyelvi műveltség. Nyelvünk és kultúránk 43. 3 10. Emberközpontú nyelvművelés emberformáló anyanyelvoktatás. Nyelvünk és Kultúránk 44. 39 46. A pedagógiai munkabizottság beszámolója a IV. Anyanyelvi Konferencián. Nyelvünk és kultúránk 45. 30 5. Társszerző: Ginter Károly. Nyelv és kultúra egységében a magyarságtudatért. In: A IV. Anyanyelvi Konferencia tanácskozásainak összefoglalása. Budapest, 135 40. Nyelvünk értékei. In: A IV. Anyanyelvi Konferencia tanácskozásainak összefoglalása. Budapest, 141 2. Nyelv és kultúra egysége gyermekek oktatásában. In: Magyar nyelv külföldieknek. (Az V. magyar lektori konferencia anyaga). Budapest, 104 6. Köszöntjük Szemere Gyulát, hetvenéves munkatársunkat. Nyr 105. 505 6. 15

Szerkesztői bevezetés. In: Az anyanyelvi nevelés korszerűsítésének változatai. Szerk. Szende Aladár. Budapest, 5 9. Az anyanyelvi oktatás tantervi megújításának irányelvei. In: Az anyanyelvi nevelés korszerűsítésének változatai. Szerk. Szende Aladár. Budapest, 13 74. Társszerzők: Hernádi Sándor Szépe György Takács Etel Temesi Mihály. Irányelvek ajánlása az alsó tagozatos tanterv megalkotásához. In: Az anyanyelvi nevelés korszerűsítésének változatai. Szerk. Szende Aladár. Budapest, 197 200. Magyar nyelv a szakközépiskola IV. osztálya számára. Budapest. (Több kiadásban) 1982. Bárczi Géza az iskolában és az iskoláról. In: Hagyományápolás és megújulás. Debreceni magyar nyelvészeti napok 1981. november 12 14. Szerk. Sebestyén Árpád. 105 11. A korszerű anyanyelvi műveltség elsajátításának megalapozása. In: Irodalom és nyelvtudomány. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos közleményei 9/D. 145 7. 1983. Magyar nyelv a Dolgozók középiskolája III. osztálya számára. Budapest. (Több kiadásban) Magyar nyelvi munkafüzet a Dolgozók középiskoláinak III. osztálya számára. Budapest. (Több kiadásban) Tájékoztató a IV. Anyanyelvi Konferencia javaslatairól. Nyelvünk és Kultúránk 50. 24 7. Társszerkesztő: Maróti Gyula. Egy új magyar nyelvi tananyagsorozat terve. Nyelvünk és Kultúránk 50. 28 35. Társszerkesztő: Ginter Károly. Feladatok a pedagógiai munka terén. Nyelvünk és Kultúránk 51. 9 14. A pedagógiai munkabizottság beszámolója az Anyanyelvi Konferencia augusztus 15 18-i üléséről. Nyelvünk és Kultúránk 53. 12 8. Társszerző: Ginter Károly. 1984. Anyanyelvünk az iskolában. Édes Anyanyelvünk 2. 8. p. A számítógépek iskolai alkalmazásának nyelvi gondjai. Nyr 108. 460 1. Köszöntjük a kilencvenéves Péchy Blankát. Nyr 108. 511 2. Útmutató "A szellemi népélet élő szövegfajtái és nyelvi fordulatai" című versenypályázati téma feldolgozásához. MTan 136 7. 1985. A középiskolai tanulók stílusérzékének fejlesztése. Édes Anyanyelvünk 4. 13.p. A készülő új tankönyvsorozatról: Aranyablak. Nyelvünk és Kultúránk 58. 27 30. A tanítás általános szociológiai és módszertani problémái. Nyelvünk és Kultúránk 58. 33 5. 16

Beszámoló az V. Anyanyelvi Konferencián a pedagógiai szekció munkájáról. Nyelvünk és Kultúránk 61. 32 5. Társszerző: Ginter Károly. Neológia, neologizmus. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, 276 9. Nominális és verbális stílus. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, 314 6. Pongyola stílus. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, 520 5. Provincializmus. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, 538 40. Stilisztika és nyelvművelés. Stilisztikai formák, képletek. Stílusárnyalatok. Stílus és stilisztika. Stílusrétegek. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, 688 716. Társszerző: Kemény Gábor. Szófaji átcsapás. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, 833 5. Szóhangulat. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, 836 9. Szókincsünk stilisztikai rétegeződése. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, 864 8. Zárt mondatszerkezetek megbontása. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, 1275 6. Zeneiség. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, 1277 9. Mentálhigiéné és anyanyelvi nevelés. In: Beszéd és mentálhigiéné. Szerk. Hárdi István Vértes O. András. Budapest, 79 88. 1986. Esztétikai szempontok a nyelvtanításban I. (Hanghatások). Nyelvünk és Kultúránk 63. 35 40. Esztétikai szempontok a nyelvtanításban II. (A szó varázsa). Nyelvünk és Kultú- ránk 64. 52 8. Esztétikai szempontok a nyelvtanításban III. (A szólások szemléltető ereje). Nyelvünk és Kultúránk 65. 37 43. Esztétikai szempontok a nyelvtanításban IV. (Közmondásaink szépségeiből). Nyelvünk és Kultúránk 66. 55 62. Szerkesztői tájékoztatás. In: Program az anyanyelvi nevelés továbbfejlesztésére. Szerk. Szende Aladár. Budapest, 7 9. Személyiségformáló anyanyelvoktatás. In: Program az anyanyelvi nevelés továbbfejlesztésére. Szerk. Szende Aladár. Budapest, 328 42. Kísérlet az anyanyelv és az irodalom integrált oktatására a szakmunkásképző iskolában. In: Program az anyanyelvi nevelés továbbfejlesztésére. Szerk. Szende Aladár. Budapest, 488 99. Pedagógus-továbbképző tanfolyam tervezete magyar nyelvből. In: Program az anyanyelvi nevelés továbbfejlesztésére. Szerk. Szende Aladár. Budapest, 519 27. Társszerzők: Benkő Loránd Deme László Fábián Pál Fülöp Lajos Szathmári István. Tantervi előterjesztés az anyanyelvi nevelést fejlesztő program megtervezésének elveiről. In: Program az anyanyelvi nevelés továbbfejlesztésére. Szerk. Szende Aladár. Budapest, 531 607. Az anyanyelvi nevelés célja és feladatai. In: Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgypedagógiába. Szerk. Fülöp Lajos. Budapest, 45 51. A befogadás képességének fejlesztése. In: Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgypedagógiába. Szerk. Fülöp Lajos. Budapest, 170 3. A tantárgyi ágazatok tanításának eljárásai. In: Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgypedagógiába. Szerk. Fülöp Lajos. Budapest, 225 41. 17

18

1987. Esztétikai szempontok a nyelvtanításban V. (A legkisebbek szövegeiből). Nyelvünk és Kultúránk 67. 39 46. Esztétikai szempontok a nyelvtanításban VI. (A meseszövegekről). Nyelvünk és Kultúránk 68. 35 9. Esztétikai szempontok a nyelvtanításban VII. (Szöveg és zene együttes élményhatásai). Nyelvünk és Kultúránk 69. 54 9. A magyar nyelv és kultúra kassai ünnepe (április 2 4.). Nyelvünk és Kultúránk 68. 98 100. Tekintetünkkel is beszélünk. In: Szépen magyarul szépen emberül. Szerk. Bachát László. Budapest, 17 8. Hangoskodás: Ököljog a beszédben. In: Szépen magyarul szépen emberül. Szerk. Bachát László. Budapest, 19 20. "Nem érdekel!" In: Szépen magyarul szépen emberül. Szerk. Bachát László. Budapest, 22 4. Fiam. In: Szépen magyarul szépen emberül. Szerk. Bachát László. Budapest, 40 1. He?! In: Szépen magyarul szépen emberül. Szerk. Bachát László. Budapest, 41 2. A tucat mint emberi mértékegység? In: Szépen magyarul szépen emberül. Szerk. Bachát László. Budapest, 93 5. Blansírozástól a fiesztáig. In: Szépen magyarul szépen emberül. Szerk. Bachát László. Budapest, 116 8. Mennyire jó a "nem túl jó"? Édes Anyanyelvünk 1. 3. p. A diákok nyelvhasználatáról. Édes Anyanyelvünk 4. 11. p. 1988. A nyári üdülve tanító gyermektáborok hagyományos és új formáiról. Nyelvünk és Kultúránk 72. 36 41. A magyar nyelv és kultúra tanításának módszertanáról. Nyelvünk és Kultúránk 73. 31 40. Nyelvi rétegződés és anyanyelvi nevelés. In: A magyar nyelv rétegződése II. Szerk. Kiss Jenő Szűts László. Budapest, 923 9. A szaktanár nyelvi tudata. Édes Anyanyelvünk 4. 10. p. 1989. A Földrajzi nevek etimológiai szótára mint "taneszköz". Nyelvünk és Kultúránk 75. 35 44. Egy életprogram a magyar nyelv és kultúra szolgálatában (Nagy Károly három kötetének méltatása). Nyr 113. 195 204. Emlékezés Péchy Blankára. Nyr 113. 373 4. 1990. Nyelvismeret és magatartás. Édes Anyanyelvünk 1. 14. p. A Szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár nyelvművelő mozgalma. Nyelvünk és Kultúránk 80. 57 63. Társszerző: Horváth Károly. Bagi Ferenc: A magyar nyelv mint környezeti nyelv tanítása. Nyelvünk és Kultúránk 80. 101 4. (Ism.) 19

A nyelvművelő. In: Péchy Blanka emlékezete. Szerk. Hercegi Károly. Budapest, 31 6. Horváth Mátyás: Anyanyelvi nevelés a korai ifjúkorban. Nyelvünk és Kultúránk 78. 106 9. (Ism.) Új magyar nyelvtankönyv Jugoszláviában. Nyelvünk és Kultúránk 79. 87 93. A magyar olvasástanítás története. Nyelvünk és Kultúránk 79. 93 102. (Ism.) A nyelvi norma pedagógiai értelmezéséről és jelentőségéről. In: Az anyanyelv értékrendje és az iskola. Országos anyanyelv-oktatási napok Egerben. Szerk. Fekete Péter V. Raisz Rózsa. MNyTK 189. Budapest, 49 52. 1991. Kollektív anyanyelvi tudat és pedagógiai gyakorlat. In: Első alkalmazott magyar nyelvészeti konferencia I. Nyíregyháza, 37 40. Búcsú Tompa Józseftől. Nyr 115. 151 3. Élővé tenni nyelvünk múltját. In: Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Budapest, 609 12. Javaslat a 6 18 éves korosztály magyar nyelvi tantervére. In: Tantervek, programok a magyar nyelv és irodalom tanításához. Szerk. Sipos Lajos. ELTE BTK XX. Budapest, 373 409. Társszerző: Fülöp Lajos. Gyermektáborainkról. Nyelvünk és Kultúránk 81. 36 42. A színvilág nyelvi birtokbavétele. Nyelvünk és Kultúránk 82. 53 72. A Magyar Nyelvőr százhúsz évéről. Nyelvünk és Kultúránk 83. 25 38. 1992. Versenyben a szép magyar szóért. Mai versenyformák. Nyelvünk és Kultúránk 85. 48 55. A Kazinczy-verseny huszonhetedik országos döntője. Nyr 116 341 4. A Magyartanítás új folyamáról. Nyr 116. 195 7. A Kazinczy Ferencről elnevezett szép magyar beszéd verseny az általános iskolákban. Útmutató. Budapest. A tankönyvi szöveg természetéről. In: Szemiotikai szövegtan 5. Szerk. Petőfi S. János Békési Imre Vass László. Szeged, 211 7. 1993. Verseghy Nyelvművelő Verseny (Szolnok, 1992. június 21 28.) Nyr 117. 107 9. Új magyar tájszótár. Nyr 117. 371 7. Emlékkönyv Fábián Pál hetvenedik születésnapjára. Nyr 117. 378 83. A szakszerűség nyelvi vetülete a közoktatás tankönyveiben. Nyr Nyr 117. 586 7. "Rejtett tanterv" és anyanyelvi nevelés. In: A szöveg szerkesztése, megértése, kidolgozása és megszólaltatása. Országos anyanyelv-oktatási napok. Eger, 1992. Szerk. Fekete Péter Raisz Rózsa. MNyTK 196. Budapest, 285 91. Lőrincze Lajos 1915 1993. Nyelvünk és Kultúránk 88. 3. p. Verseghy Ferenc nyelvművelő verseny Szolnokon 1993-ban. Nyelvünk és Kultúránk 88. 107 8. A magyar nyelv tankönyve középiskolásoknak. Budapest. 20