Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése

Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése Szekszárdon 1

SZEKSZÁRDI SZOCIÁLIS MŰHELYTANULMÁNYOK 7. Sorozatszerkesztő: NAGY JANKA TEODÓRA 2

SZEKSZÁRDI SZOCIÁLIS MŰHELYTANULMÁNYOK 7. Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi Fejlesztési kapacitások megerősítése Szekszárdon TÉRSÉG - KÖZÖSSÉG - MINŐSÉG TÁMOP-5.4.4-09/2-C-2009-0013. (Szerkesztette: Farkas Éva-Nagy Janka Teodóra) PTE IGYK SZOCIÁLIS MUNKA ÉS SZOCIÁLPOLTIKAI INTÉZET SZEKSZÁRD 2012 3

Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva. A mű a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeiben sem eprodukálható, elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel, azokban nem tárolható, azokkal nem sokszorosítható és nem terjeszthető. Sorozatszerkesztő: Nagy Janka Teodóra ISSN 2063-1448 ISBN Szerkesztő: Nagy Janka Teodóra, Farkas Éva Fedélterv: Sárközi Gabriella A kiadvány a TÁMOP-5.4.4-09/2-C-2009-0013. TÉRSÉG - KÖZÖSSÉG - MINŐSÉG Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi Fejlesztési kapacitások megerősítése Szekszárdon pályázat keretében az Európai Szociális Alap társfinanszírozásában készült Kiadja: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Felelős kiadó: Dr. Horváth Béla dékán Tördelés és nyomdai munkák: Lugio-press Bt. Szekszárd 4

5

6

Előszó Kedves Olvasó! Kiadványunk egy közel két éve tartó munkafolyamat lezárásaként látott napvilágot azzal a céllal, hogy bemutassa a TÁMOP- 5.4.4-09/2-C-2009-0013 TÉRSÉG KÖZÖSSÉG MINŐSÉG Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése Szekszárdon projekt történéseit és eredményeit. Ahogyan a cím is utal rá, a projekt fő tevékenysége a képzés- és tananyagfejlesztés volt, de már a tervezés során is a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése állt a középpontban. A Térség Közösség Minőség hármas jelszava adta meg számunkra azt a szellemi tőkét, amire a projekt épült. A Térség szerepének és jelentőségének újradefiniálása, a Közösségi szükségletekhez és erőforrásokhoz való alkalmazkodás, valamint a Minőségi szolgáltatások tervezése és működtetése jelentik számunkra azt a célt, amelyhez képzéseink fejlesztésével, a szociális szakemberek felkészítésével, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítésével kívánunk hozzájárulni. A 2009-ben kiírt pályázat lehetőséget adott a szakmai megújulásra, bár a meglévő képzési struktúra átalakítását, bővítését nem támogatta. Nagy várakozások előzték meg a kiírást. Intézményünk is időben megkezdte a projekt kidolgozására történő felkészülést. A címben szereplő Térség Közösség Minőség szavak számunkra egy új munkaformát is jelentettek, mivel először sikerült valóban közösségi módon megtervezni egy projektet és a nyilvánosság által biztosítani a kellő kontrollt. Saját tapasztalataink és nehézségeink még inkább elköteleztek bennünket a közösségi megoldások irányában. A képzésfejlesztés során nagy hangsúlyt helyeztünk a multidiszciplináris és interprofesszionális tervezésre, kivitelezésre, illetve a komplex és integrált tartalmakra. A képzésfejlesztés nem titkolt célja intézményünk és képzésünk régiós, valamint megyei szintű elfogadottságának növelése, a különböző professziók szakembereinek bevonásával a megyei speciális szükségletekhez job- 7

ban igazodó képzési tartalmak kialakítása, továbbá a problémákat komplexen kezelni tudó diplomás hallgatók kibocsátása. Projektünk 2010 végén indult és feszes munkatempó mellett az ütemtervnek megfelelően 2012 tavaszán zárul. A megvalósítás számtalan pozitív és negatív tapasztalattal szolgált, de nem vitathatóak eredményeink sem. A vállalások a tervezettnek megfelelően teljesültek, gazdagítva az Intézet, a Kar képzési portfólióját és projekttapasztalatait. Egyrészt igyekeztünk a képzés- és tananyagfejlesztés mellett az intézményen belül egy modellértékű projektelirányítási rendet kialakítani a hozzá kapcsolódó minőségbiztosítási rendszerrel együtt, másrészt a korábbinál tartalmasabb, a partnerséget előtérbe helyező együttműködést létrehozni, fenntartani a megye intézményeivel. Reményeink szerint sikerült olyan szakmai diskurzust elindítani a megyében, amely lehetővé teszi a segítő szakmák megújulását, innovativitását. Kidolgozott és elindított képzéseink révén próbáljuk a szociális szakmán belül meghonosítani a fenntarthatóság, a közösségi kapacitásépítés, valamint a rehabilitáció komplex szemléletét. Mindez hozzájárulhat a térségi humánszolgáltatások racionálisabb, a helyi igényekhez jobban igazodó megszervezéséhez, valamint közösségi működtetéséhez. Szekszárd, 2012. április 5. Farkas Éva szakmai vezető Dr. Nagy Janka Teodóra projektmenedzser 8

2. A pályázó bemutatása Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar, Szekszárd Tolna megye egyetlen felsőoktatási intézménye Intézményünk a Pécsi Tudományegyetem kara, hallgatóink az ország egyik legnagyobb egyetemének polgárai. Részesei mindannak a tudásbázisnak, amit Magyarország első egyeteme kínál tíz karán, húsz doktori iskolájában. A Kar jogelődjét 1977-ben alapították. A kezdetben csak pedagógusképzést (előbb csak tanító, majd óvodapedagógus szakon) folytató intézmény ma már öt tudományterületen, 13 szakon képez szakembereket. Az egymásra épülő szakstruktúra (szociális munka, kommunikáció-médiatudomány, Prof. Horváth Béla dékán tanító, óvodapedagógus, turizmus-vendéglátás BA, turizmus menedzsment MA szak, pedagógia MA koragyermekkor pedagógiája szakirány és számos felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés) lehetővé teszi a hallgatói karriertervezést. Karunk Tolna megye egyetlen felsőoktatási intézménye, meghatározó képző és továbbképző központ. Küldetésnek tekintjük, hogy a szűkebb régióban, a megyében megmutatkozó társadalmi gazdasági igényeknek megfeleljünk, jól képzett, az értelmiségi létben önmagukat kiteljesítendő szakembereket képezzünk. Célunk, 9

hogy jól hasznosítható tudást adjunk, amely hozzájárul az egyéni boldoguláshoz, s amely kamatoztatható a megye, a régió, az ország érdekében is. Fiatal, dinamikusan fejlődő, modern intézményben élhetik egyetemi éveiket a nálunk tanulók. Hangulatos, kultúrájáról, finom boráról híres városban tölthetik fiatalságuk e meghatározó, szép éveit. Jelentős tudományos teljesítménnyel rendelkező oktatók segítik szakmai felkészülésüket, egyéni segítséget is adva, emberléptű kapcsolatrendszerben. Korszerű épületegyüttes, modern infrastruktúra, megújuló ellátórendszer (kollégium, hallgatói szolgáltató központ, uszoda, sport) szolgálja a képzést, a szabadidőt, a hallgatói életet. A szekszárdi egyetemi hallgatói létet. Prof. Horváth Béla dékán 10

Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar, Szekszárd Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet A szociális munka diplomának értéke, a szociális munkás hivatásnak jövője van! A Pécsi Tudományegyetem Ilylyés Gyula Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézete ma is számon tartja, hogy 1989-ben Szekszárdon indult az országban először nappali tagozatos főiskolai általános szociális munkás képzés. Az európai ihletésű képzés elmúlt évtizedeiben a gyakorlatorientáltság és a korai specializáció a szekszárdi képzés védjegyévé vált, miként azok az oktatók, akik élethivatásuknak tekintették a minőségi szociális szakemberképzést. A nappali és levelező tagozaton (az utóbbin székhelyen kívüli képzésben Székesfehérváron) végzett ezernél is több hallgató nemcsak a város, a megye, a régió, de az ország egész területén a szociális ellátórendszer részesévé, formálójává vált. Tapasztalataik legjavát a közel 80 terephely egyikén tereptanárként is hasznosították így kapcsolódva ismét az alma materhez. A képzés első időszakában kialakult szakirányokra (gyermekés ifjúságvédelem, idősvédelem, közösségszervezés, mentálhigiéné) épültek a 2006-tól induló szociális munka alapszak komplex moduljai: a gyermekvédelem, az idősvédelem, az igazságügyi szociális munka, a szociális adminisztráció, a szociális informatika, a szociális szolgáltatások szervezése és a TÁMOP 5.4.4. pályázat keretében kidolgozott szociális munka a fenntartható fejlődésért, valamint a komplex rehabilitáció. Hallgatóink az intézmény nemzetközi kapcsolatai révén külföldön is folytathatják tanulmányaikat, bekapcsolódhatnak a tu- 11 Dr. Nagy Janka Teodóra intézetigazgató

dományos diákköri munkába, a diplomaszerzést követően pedig posztgraduális képzésre (szociálgerontológia, komplex rehabilitációs mentor szakirányú továbbképzés) és szakvizsgára várjuk viszsza őket. A képzőhely a képzés folyamán és tapasztalt tereptanárok közreműködésével a féléves intenzív gyakorlat során is arra törekszik, hogy a PTE Illyés Gyula Karán végzett hallgatók versenyképes tudással, egyenlő eséllyel kereshessék boldogulásuk az életben képességüknek és felkészültségüknek megfelelő munkakör betöltésével. Munkájuk alapja legyen és maradjon saját önbecsülésük és a másik megbecsülése. Dr. Nagy Janka Teodóra PhD intézetigazgató 12

3. A projekt bemutatása A TÁMOP-5.4.4-09/2-C-2009-0013 TÉRSÉG KÖZÖSSÉG MINŐSÉG Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése Szekszárdon projekt bemutatása 3.1. Előzmények A projektünk anyagi hátterét biztosító pályázat (TÁMOP 5.4.4. C) 2009 nyarán jelent meg. Intézetünk munkatársai már tavasszal megkezdték a projekt előkészítését. Mivel a pályázat megírása a nyári hónapokra esett, amely a felsőoktatásban nem igazán szerencsés, örömmel vettük a határidők módosulását. Így elegendő idő maradt a képzési szükségletek még alaposabb feltárására és a lehetséges partnerekkel történő kapcsolatfelvételre. A PTE IGYK Szociális munka és Szociálpolitikai Intézet több felkérést kapott a TÁMOP 5.4.4. A konstrukcióban való közreműködésre, így az előkészítő munkálatok a két kiírt pályázatra párhuzamosan zajlottak. Mindez lehetővé tette, hogy intézményünk jelentős szerepet vállaljon a megyei projektek megtervezésében, kimunkálásában. Sajnálatos tény, hogy kellő támogatottság hiányában egyik kistérség pályázata sem jutott el a megvalósításig. Az elkészült szükségletfelmérések, illetve létrejött együttműködések azonban jól hasznosultak Intézetünk projektjében, amely jelentős késéssel indult, mivel a projektterv szerint 2010. 10. 15-én kezdődött a projekt megvalósítása, ám támogatási szerződésünk csak 2010. 12. 08-án lépett életbe. A projekt előkészítése tehát 2010 végéig tartott, míg a szakmai munka jelentősebb része 2011-re tevődött át. 13

3.2. Megvalósítók A projektgazda a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézete. A közreműködő partnerintézmények a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, valamint a Szent László TISZK. 3.3. Célok A projekt célja a humán szolgáltatások és a szociális felsőoktatás modernizációja olyan kooperáció és tudástranszfer révén, amely a társadalmi kiegyenlítődés és a humán erőforrás fejlesztés irányában hat. A projekt közvetlen célcsoportja a PTE IGYK SZMSZI és a Kar más intézeteinek közreműködő oktatói, hallgatói, valamint az együttműködő partnerek delegált dolgozói. Ők vettek részt a képzési tervek, tananyagok kidolgozásában, valamint a képzők felkészítésében. A közvetett célcsoport a térség humán szolgáltatatásait fenntartó, működtető szakembereiből, valamint a szolgáltatásokat igénybevevő lakosság köréből állt össze. 3.4. Tevékenységek A projekt valamennyi tervezett tevékenysége a térségi humán szolgáltatások modernizációját szolgálja. Célja a Kar, s egyben a hazai felsőfokú szociális képzések fejlesztése, hogy a térségi igényekhez igazodó, az egyenlőtlenségeket kiegyenlítő, a forráshiányt emelt szintű szolgáltatói kompetenciákkal tompító, a foglalkoztatás elősegítésében tetten érhető érdektelenséget és tehetetlenséget új törekvésekkel a holtpontról elmozdító hiánypótló képzések jöjjenek létre. Mindezt pályázatunkban egy posztgraduális képzés ( Térségi humánszolgáltatás ), az ehhez illeszkedő oktatás-módszertani modell és annak kézikönyve ( Projektszemléletű gyakorlati képzés ), a szociális alapszakba illesztendő 2 komplex modul ( Komplex reha- 14

Rendhagyó társadalompolitika kurzus szakmai műhely 1. A szociális és a térségi szakemberek szerepvállalási lehetőségeiről a vidéki térségfejlesztésben kerekasztal beszélgetésen bilitáció, Szociális munka a fenntartható fejlődésért ), valamint 1 szakmai továbbképzés ( Csoportvezetési tréning ) jelenti. Ahhoz, hogy ezek a képzések elérjék céljukat és stabilizálják a szociális szakemberek helyzetét, szerepét a lokalitásban, szükséges az oktatók megerősítése is. Ezért a képzésfejlesztési tevékenységet kiegészítette a Képzők Képzője program, valamint a Rendhagyó társadalompolitika kurzus, amelyek lehetőséget adtak az aktuális ismeretek és a szükséges készségek megszerzésére. A képzések minőségi fejlesztésének záloga a projektben kidolgozásra került mérési és értékelési rendszer, mely a projekt minőségbiztosításának is alapja. 15

4. Projektesemények 4.1. Képzők Képzője Pályázatunk ütemterve alapján a tananyag-fejlesztési munkát megelőzi egy Képzők Képzője programelem (2010. 10. - 2011. 04.), melynek célja a projekt közvetlen célcsoportjának, a PTE IGYK SZMSZI és a Kar más intézeteinek közreműködő oktatóinak, hallgatóinak, valamint az együttműködő partnerek delegált dolgozóinak felkészítése és továbbképzése mivel ők vesznek részt a képzési tervek, tananyagok kidolgozásában, valamint a képzők felkészítésében. A Képzők Képzője elem programja és meghívott előadóinak listája a projektben közreműködő munkacsoportok igényei és javaslatai alapján került összeállításra. Mivel az előadói díjak jelentős költségeket emésztettek fel, ezért a programelem indítása csak a szerződéskötés után valósulhatott meg. Így 2010. 10. 15-től 2011. 01. 15-ig főként szervezési és tervezési feladatokat látott el a kép- Képzők Képzője programon 16

V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései zésszervező és asszisztense. A havonta lebonyolított és 6 alkalomra tervezett képzés 2011. 01. 20. és 2011. 03. 25. között 7 alkalommal került megrendezésre. (Az alkalmak számának növekedését az indokolta, hogy az egyik közszereplő díjazás nélkül vállalta a közreműködést, így lehetőségünk adódott egy újabb szociális szakember bevonására a Képzők Képzője programba.) A képzők, előadók kiválasztásánál az volt a fő szempont, hogy az egyes tananyagfejlesztő csoportok kellő mennyiségű és minőségű aktuális információval és ismerettel felvérteződve tudják megkezdeni munkájukat. Mivel az elmúlt egy év a magyar társadalomban jelentős politikai, gazdasági, társadalmi, valamint közigazgatási, jogi változásokat hozott, ezért az egyik legfőbb igény az volt, hogy közpolitikai kérdésekről pl. aktuális vidékfejlesztési, munkaügyi és foglalkoztatási, valamint szociálpolitikai változásokról kapjanak átfogó képet a közreműködők, illetve olyan szakmai előadások legyenek, amelyek nemcsak elméleti alapokat, hanem jó gyakorlatokat is képesek felmutatni az adott témákban. 17

G. Fekete Éva egyetemi docens, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan Tanszék, Miskolc Értékváltás a vidéki térségek fejlesztésében Kara Ákos alelnök, Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság, Magyar Országgyűlés Foglalkoztatáspolitikai kérdések több szempontú megközelítése 18

Csongor Anna igazgató, Autonómia Alapítvány Cigányútra ment...? Projektgenerálás, projektfejlesztés, közösségi munka hátrányos helyzetű térségekben Mészáros Zsuzsa közösségfejlesztő, Közösségfejlesztők Egyesülete Együtt! De hogyan? Közösségfejlesztés vidéki térségben 19

Darvas Ágnes szociológus ELTE TáTK MTA GYeP Gyermekek az egységes szabályozás lokális megvalósítás metszéspontjain. A helyi szükségletek és a szolgáltatások viszonya Gergely Bernadett megbízott osztályvezető, Integrált Fejlesztési Osztály, Koordinációs Irányító Hatóság, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Az LHH program tapasztalatai Előadóink, képzőink voltak: V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár, G. Fekete Éva egyetemi docens, kutató Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan Tanszék, Kara Ákos a Magyar Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának alelnöke, Gergely Bernadett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízott osztályvezetője, Csongor Anna az Autonómia Alapítvány elnö- 20

ke, Mészáros Zsuzsa közösségfejlesztő a Közösségfejlesztők Egyesületének titkára, valamint Darvas Ágnes az ELTE TÁTK oktatója. Az érintett témák főként a térség- és vidékfejlesztés, a foglalkoztatáspolitika, az alternatív gazdaságfejlesztés, valamint a közösségfejlesztés tárgyköréből kerültek ki. Mivel ritkán nyílik lehetőség ilyen témákban jó színvonalú előadókat hallgatni Tolna megyében, ezért nyilvános előadásokat szerveztünk, amelyek iránt igen nagy volt az érdeklődés. Az előadások után lehetőség volt az elhangzottak megvitatására és a munkacsoportok szerinti továbbhasznosítás pontosítására is. 4.2. Rendhagyó társadalompolitika kurzus A másik alapozó programelem, a Rendhagyó társadalompolitika kurzus szakmai műhely, kifejezetten a projekt közvetett célcsoportjának szólt, amely a térség humán szolgáltatatásait fenntartó, illetve működtető szakemberekből, valamint a szolgáltatásokat igénybevevő lakosság köréből tevődött össze. Kerekasztal beszélgetés a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepcióról Mester Dániel szociálpolitikus, a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció társszerzője Sziklai István szociálpolitikus, a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció társszerzője 21

A Szociális Ágazati Információs Rendszer szerepe a tervezésben és a szolgáltatásfejlesztésben Dr. Ulicska László szakértő Szociális Ágazati Információs Rendszer (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság (Stratégiai Főosztály) Mivel interprofesszionális együttműködések kialakítása volt a célunk, ezért a szociális intézményeken túl számítottunk az egészségügyi, oktatási, közművelődési, továbbá munkaügyi és közigazgatási, valamint civil partnerekre is. A szakmai műhelyek és workshopok ezen kooperációk kialakítását szolgálták/ják. A továbbiakban is célunk, hogy a pályázat lezárultát követően is sor kerülhessen többnyire térségi színhelyeken hasonló, tematikusan a résztvevők igényeihez igazodó szakmai műhelyekre. A projekt keretében megvalósult ilyen típusú programok lehetőséget adtak a térségi jó gyakorlatok, illetve egymás tevékenységének megismerésére. Mivel Tolna megyében nincs túl nagy választék a szociális szakemberek számára a szükséges (és egzisztenciálisan is hozzáférhető) akkreditált képzések tekintetében, és ez komoly igényként meg is fogalmazódott intézményünk felé, akkreditáltattuk a képzést az NSZFI-nél. (A továbbképzés engedélyszáma: M-17-044/2010. A továbbképzés pontértéke: 15 pont) Az első csoport ingyenes szakmai 22

műhelyünkre már januárban be is telt, és a 2011. 05.06-án megtartott 6. műhely után kiadtuk az első igazolásokat a teljesítésekről. Ez a programelem a 2011/2012-es tanévben is folytatódott, újabb 6 alkalommal. A szakmai műhelyek az igényekhez igazodva, mindinkább külső helyszíneken kerültek megrendezésre, a témagazdák pedig az adott szociális intézmények voltak. A szakmai műhelyek vendéglátói voltak a félév során: Szent Erzsébet Caritas Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat - Szekszárd, Kék Madár Alapítvány - Szekszárd, Kapaszkodó Alapszolgáltató Központ Társulás - Dombóvár, Induló pont Gyerekház Dombóvár. A szakmai műhely lehetőséget adott még az Intézet két új komplex modulja, illetve a hozzájuk készült tananyagok bemutatására, valamint Az év terephelye cím átadására. Mindegyik rendezvényünk szervezésébe és lebonyolításába bevonásra kerültek a PTE IGYK SZMSZI szociális munkás, valamint a Kar kommunikáció szakos hallgatói. Az érdeklődők és résztvevők a kari honlapon (http://www.igyk. pte.hu/index.php?p=contents&cid=1089) tájékozódhatnak az aktuális és a projekthez kapcsolódó történésekről, eseményekről, illetve a hozzájuk kötődő dokumentumokról. Kiadtuk az első igazolásokat a Rendhagyó társadalompolitika kurzuson 23

A jelenkori szociális munkás szerepek Kálóczi Andrea intézményvezető, Szent Erzsébet Caritas Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat Könyvbemutató a Rendhagyó társadalompolitika kurzus szakmai műhelyén Csepeli György-Murányi István-Prazsák Gergő: Új tekintélyelvűség a mai Magyarországon 24

Rendhagyó társadalompolitika kurzus Tanulmányutak Az eredetileg Gödöllőre és Cserehátra tervezett két szakmai tanulmányút a jelenlegi gazdasági helyzetben csak részlegesen és jelentős költségnövekedéssel lett volna megvalósítható a tervezetthez képest. Ezért egy költséghatékonyabb megoldást választottunk, amely szakmailag is indokoltabb, azonban a projekt tervezésekor még nem volt tudomásunk erről. Mivel azok a TÁMOP 5.4.4. A pályázatok nem nyertek támogatást, amelyekben közreműködőként Intézetünk is szerepelt, így jóval nagyobb erőfeszítéseket kellett tennünk programunk megyei elfogadtatásának érdekében. A Rendhagyó társadalompolitika kurzus szakmai műhely volt hivatott ezt a szerepet betölteni projektünk keretében. Ez a programelem igen népszerűvé vált a megyében, és olyan településekről, kistérségekből is érkeztek résztvevők a rendezvényekre, amelyekkel intézményünk korábban nem állt kapcsolatban. A szociális szakembereken túl, akik az elsődleges célcsoportot jelentették a szakmai műhely esetében, a települések vezetői, a szociális intézmények fenntartói is részt vettek a programon. 25

Több esetben igen élénk szakmai diskurzus alakult ki, és kaptunk pár felkérést jövőbeni együttműködésre is. Kiderült, hogy a megyében is vannak olyan kezdeményezések, amelyek szakmailag érdekesek lehetnek és kapcsolódnak az általunk kidolgozott kép- Szociopoly közösségi társasjáték: Hogyan gazdálkodnak a legszegényebb családok ma Magyarországon? Játékvezető: Bass László adjunktus, ELTE TáTK Szociális Tanulmányok Intézete Szociálismunkás-képző Tanszék 26

zési programokhoz. A korábban tervezett tanulmányút-helyszínek éppen a jó gyakorlatok miatt voltak számunkra fontosak. Cserehátat a mélyszegénység és annak kezelési módjai, Gödöllőt pedig a közösség által támogatott mezőgazdasági modell miatt választottuk célpontként. A szakmai műhely tehát lehetőséget adott arra, hogy egymástól elszigetelten működő megyei programok bemutatkozhassanak, és felkeltsék a figyelmet az ott folyó munka iránt. Kiderült, hogy új képzéseink számára kiváló terephelyszínek lehetnének ezek a modellkísérleti programmal bíró települések. Így esett a választásunk a Paksi kistérségben Bölcskére, valamint a Tamási kistérségben Regöly és Gyulaj községekre. Ezek nemcsak közelebb vannak Szekszárdhoz, hanem szakmailag is pótolták az eredetileg tervezett helyszíneket, mivel a legtöbb modulunkhoz jól kapcsoló szakmai programmal rendelkeznek. Sajnálatos tény, hogy a projektterv változtatása jelentős időbeli csúszást eredményezett, ezért a tervezettől eltérően a projekt végén valósultak meg a tanulmányutak. Így a tananyagok kidolgozásánál már nem, viszont a képzéseknél jelentős mértékben támaszkodhatunk a megszerzett ismeretekre és tapasztalatokra. 1. Szakmai tanulmányút a Paksi kistérségbe Bölcske Célja: Az országos modellprogramként számon tartott családmentori rendszer tapasztalatainak megismerése. Bölcske nagyon fontos helyi kezdeményezéseket felmutató település Tolna megyében, a Paksi kistérségben. Számos modellprogram kidolgozója és sikeres megvalósítója, és ez egyben a fenntarthatóság esélyét is magában foglalja. Lakosságszáma emelkedik, a település lakosságának átlagéletkora csökken, az intézményhálózat racionalizációja együtt járt a humánszolgáltatások, így a szociális szolgáltatások minőségi fejlesztésével. A településen a foglalkoztatási adatok is kedvezően alakultak, a közfoglalkoztatás olyan helyi gyakorlatát alakították ki, amely a társadalmi mobilitás megvalósulásának egyik eszközévé vált. A közfoglalkoztatottak esetében megfogalmazódó igény, azaz hogy az érintettek a foglalkoztatáson túl az élet más területein is segítséget kapjanak, életre hívott egy új kezdeményezést. Bölcske község 27

önkormányzata a munkaügyi központ támogatásával 2008-ban létrehozott a veszélyeztetett gyermekek családjai számára egy családmentori szolgálatot. A cél az volt, hogy a családok a mentorok elsősorban szociális munkások, pedagógusok segítségével tanácsokat kapjanak a családi gazdálkodás, a háztartás, az ügyintézés tekintetében, de ha szükséges az életvitel, a gyermekek jövőjének alakítása szempontjából is. A program Kiss József polgármester tájékoztatójával indult, aki a település bemutatása mellett a községben folyó fejlesztésekről, valamint Bölcske innovációs törekvéseikről beszélt. Bachmanné Németh Tünde, a Gondozási Központ vezetőjeként bemutatta a település szociális intézményeit, azok újszerű gyakorlatát, valamint a megjelent oktatók és hallgatók számára megtartotta előadását a szociálpolitika és a szociális munka szerepéről a településfejlesztésben. Az előadás után lehetőség nyílt a helyi hatalom és a szociális intézmények képviselőivel egy kötetlen beszélgetésre, ahol főként a helyi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás került előtérbe. Nagyon tanulságos volt a beszélgetés, mivel a helyiek gondolkodása és hozzáállása jelentősen eltér az önkormányzatok napjainkban jellemző attitűdjétől. A szociális és társadalmi problémák kezelésére kitalált megoldások magukban rejtik a számunkra oly fontos fenntarthatóság jeleit. A családmentor program tapasztalatai pedig valóságos csemegét jelentettek az elméleti képzésben járatos oktatók és hallgatók számára. 2. Szakmai tanulmányút a Tamási kistérségbe Regöly, Gyulaj A második tanulmányút helyszíne a Tamási-kistérség volt. Célunk a Tolna megyei LHH kistérség egy rendkívül hátrányos településén megvalósuló helyi kezdeményezésű gazdasági program (szociális földprogram), valamint a Tamási kistérségben megvalósuló TÁMOP 5.1.3. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért projekt tanulmányozása volt. Regölyben Porga Ferenc polgármester fogadta csapatunkat. A faluban sétálva mesélt a falu történetéről és aktuális helyzetéről. A Polgármesteri Hivatal tanácstermében a helyi kezdeményezésű gazdasági programok szerepéről szólt a településfejlesztésben és a 28

A Rendhagyó társadalompolitika kurzus hallgatói érdeklődve szemlélik a tablókat sikeres gyermekprogramokról mélyszegénység kezelésében. Önkormányzati képviselők és szociális szakemberek közreműködésével igen tanulságos beszélgetés zajlott a szociális földprogram helyi megvalósulásáról, eredményeiről és dilemmáiról. A településen kiemelkedő a kulturális értékek megőrzésének módja, mivel nagy szerepe van a társadalmi fenntarthatóságban, valamint a közösség erősítésében. A szociális földprogram nehézségei, eredményei már láthatóak, a kulturális adottság (történelmi turisztikai attrakciók) közösségformáló és gazdaságszervező erejének kihasználása pedig sajátos alternatívákat jelent. (Ezek egyik eredménye például, hogy Regöly egyik civil közössége kapta meg a Falvak Kultúrájáért elismerést 2012-ben.) A településen megvalósuló programok tapasztalatait jól tudjuk hasznosítani a különböző tartalmú szociális képzéseinkben. A három napos tanulmányút másnap Gyulajon folytatódott, ahol a projektmenedzser bemutatta azokat a közösségi kezdeményezéseket, amelyek a TÁMOP 5.1.3 projekt keretén belül a szegénység csökkentését célozzák. A bemutatót követően a projekt megvalósítóival, illetve egyéb helyi közreműködőkkel (projekt szakmai 29

vezető, polgármester, cigány-kisebbségi önkormányzat képviselői, meghívott szociális szakemberek, településfejlesztők) vettünk részt egy kerekasztal beszélgetésen, ahol a projekttel kapcsolatos elvárásokról, elképzelésekről és tapasztalatokról volt a szó. Gyulaj kiemelt szerepű település A közösségi kezdeményezések szerepe a szegénység csökkentésében TÁMOP 5.1.3 projektben. Lakosságának jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű (etnikai hovatartozása, munkanélkülisége, lecsúszottsága, jövőkép hiánya miatt). Éppen ezért nagyon fontos, hogy a projekt milyen alternatívákat kínál, s a megvalósítás nehézségeinek számbavétele is hasznos volt a szociális képzők és gyakorlati szakemberek, valamint a képzésben résztvevő hallgatók számára éppen úgy, mint a harmadik nap során szerzett terep tapasztalatok a regölyi helyi gazdaságfejlesztésben. 4.3. Tananyagfejlesztés munkacsoportokban A két alapozó programelem mellett 2011 januárjától indult a munkacsoportok közös tananyag-fejlesztési munkája. Bár megkésettsége miatt kevésbé tekinthető alapozónak a Képzők Képzője program, mégis inspirálóan hatott a kollégákra, mivel lehetőség nyílt az elhangzottak széleskörű és több szempontú megközelítésére. A projekt valamennyi tananyag-fejlesztési tevékenysége a térségi humán szolgáltatások modernizációját szolgálja, ezért meghatározásuk a térségi szereplőkkel együtt történt. Célja a Kar, s egyben a hazai felsőfokú szociális képzések fejlesztése, hogy a térségi igényekhez igazodó, az egyenlőtlenségeket kiegyenlítő, a forráshiányt emelt szintű szolgáltatói kompetenciákkal tompító, a foglalkoztatás elősegítésében tetten érhető érdektelenséget és tehetetlenséget új törekvésekkel a holtpontról elmozdító hiánypótló képzések jöjjenek létre. Mindezt pályázatunkban egy posztgraduális képzés, az ehhez illeszkedő oktatás-módszertani modell és kézikönyve, a szociális alapszakba illesztendő 2 komplex modul, valamint 1 szakmai továbbképzés jelenti. A Térségi szakértő szakirányú továbbképzés célja, hogy a ma csak szétszórtan, egymással kapcsolatban sem lévő képzésekben 30

A Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet oktatói megjelenő ismereteket az európai és az aktuális hazai kihívásoknak megfelelően szintetizálja. Az új tudással, készségekkel, kompetenciákkal rendelkező térségi szakértő a térségi modern, térben, területileg differenciált, új minőségi követelményeknek megfelelő komplex szolgáltató intézményrendszer működéséhez elengedhetetlen vertikális és horizontális kooperációk sorának menedzsere. A Komplex rehabilitáció modul az orvosi, foglalkozási, mentális, pedagógiai és szociális rehabilitációs ismeretek szintetizálását, valamint ezek interprofesszionális alapokra történő helyezését tűzte ki célként. A szociális munka alapszakba illeszkedő modulban kívánja felkészíteni a hallgatókat a gyakorlatorientált, kiscsoportos, probléma-centrikus képzés keretében a kistérségi szinten megjelenő kihívásokra. A Szociális munka a fenntartható fejlődésért szintén az alapképzés komplex modulja, ahol a térségi, társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság szempontjai a hangsúlyosak. A cél a 31