A Debreceni Egyetem EFQM alapelvek szerinti önértékelés eredménye SAquick 2011
Tartalomjegyzék 1.Bevezetés...3 2.Az értékelés eredménye...4 2.1.Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar...4 2.2.Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar...10 2.3.Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar...14 2.4.Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar...18 2.5.Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar...21 2.6.Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar...25 2.7.Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar...29 2.8.Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar...33 2.9.Debreceni Egyetem Informatikai Kar...37 2.10.Debreceni Egyetem Közgazdaság és Gazdaságtudományi Kar...41 2.11.Debreceni Egyetem Mezőgazdaság, Élelmiszertudomány- és Környezetgazdálkodási Kar 46 2.12.Debreceni Egyetem Műszaki Kar...50 2.13.Debreceni Egyetem épegészségügyi Kar...53 2.14.Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar...56 2.15.Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar...60 3.Összesített kiértékelés...63 3.1. Alapelv szerinti csoportosítás...63 1.Kiegyensúlyozott eredmények elérése...63 2.Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára...65 3.Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés...68 4.Folyamatokon alapuló vezetés...70 5.Sikerek elérése az emberek által...72 6.A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása...75 7.Partnerkapcsolatok építése...77 8.Felelősségvállalás a fenntartható jövőért...78 3.2.Debreceni Egyetem Karainak RADAR pontszám szerinti önértékelés eredménye...80 3.3.EFQM alapelveknek való megfelelés átlaga a 15 karra (%)...81 3.4.Alapelvekben elért eredmények min-max értéke (%)...82 DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 2/82
1. Bevezetés A QUALIMED-IL Fejlesztő Iroda Kft. által kifejlesztett SAquick gyorsértékelő szoftver alkalmazásával és iránymutatásával a Debreceni Egyetem elvégezte a Munkaerő-piaci alkalmazkodás, gyakorlati képzőhelyek, intézményirányítás és hallgatói-oktatói szolgáltatások fejlesztése című pályázatban megfogalmazott EFQM alapú önértékelést. A munka során a EFQM 2010 évben kiadott modelljéből indultunk ki: DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 3/82
Az EFQM modell nyolc alapelve: Az értékelés a 8 alapelvnek való megfelelést vizsgálta az Egyetem 15 karán - egymástól függetlenül és az Egyetem egészére. 2. Az értékelés eredménye 2.1. Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 4/82
Eredményfejezet értékelése: o A vezetés tevékenységének mérésére szolgáló indikátorrendszer hibás. o A dolgozói elégedettségmérés indikátorrendszere hibás. o Az innováció mérésének indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. o A fenntartható fejlődés mérésének indikátorrendszere hibás. DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 5/82
Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési Jelenlegi Alapelv Alapelv prioritás megfelelőség # 1. Folyamatokon alapuló vezetés 22 % 4. 2. Sikerek elérése az emberek által 35 % 5. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és 3. 44% 6. az innováció táplálása Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, tár4. 48 % 2. sadalom számára 5. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 64 % 8. 6. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 64 % 1. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes veze7. 70 % 3. tés 8. Partnerkapcsolatok építése 75 % 7. Fejlesztendő területek: 1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.1.c.1. em használ a vezetés előrejelző módszereket az érintettek szegmentált igényeinek feltárására. 1.2.c.2. em használnak a küldetés, jövőkép, stratégiai célok teljesülésének meghatározására kulcsindikátorokat. 1.2.c.4. em alkalmaznak módszereket (scenario, forgatókönyv, PDPC) a jövőbeli kockázatok kezelésére. 1.2.d.2. em működik a stratégia lebontás (policy deployment). 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.1. em alkalmaznak b.) végzett hallgatói, c.) munkáltatói, d.) jövőben felveendő hallgatói szegmenseket (és módszerek) az igények felmérésében és kezelésében. 2.1.c.2. em vonják be a b.) a végzett hallgatókat, és a d.) jövőben felveendő hallgatókat a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a diploma értékét (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről b.) a végzett hallgatóktól, d.) jövőben felveendő hallgatóktól. 2.2.b.4. incs működő benchmarking stratégia. DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 6/82
2.5.b.2. em végeznek - elégedettségmérést a végzett hallgatók körében, - igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. em vonják be a b.) végzett hallgatókat, c.) munkaerő piaci partnereket, d.) jövőben felveendőket, a képzésfejlesztésbe. 2.5.b.6. em vizsgálják a szakok életciklusát (a társadalom igényét, telítettségét az adott szakon végzett diplomásokkal). 2.5.e.1. em jelzik előre a különböző szegmensek várható igényeit. 2.5.e.3. em működik hosszútávú kapcsolattartás a munkáltatókkal. 2.5.e.4. em dolgozzák fel a b.) végzett hallgatók, d.) jövőben felveendők, észrevételeit, nem is reagálnak azokra. 3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.1.a.6. A vezetés nem értékeli, nem minősíti a vezetési tevékenység hatásosságát. 3.1.e.1. A döntés előkészítés során nem alkalmaz a vezetés kockázatelemzést. 3.2.c.4. em készítenek jövőre vonatkozó stratégiai elemzéseket (pl. forgatókönyv elemzés). 3.2.c.5. A stratégia a.) nem kiegyensúlyozott (pl. hallgatói-, munkáltatói-, munkatársi elvárások, működő folyamatok, fenntartható fejlődés, pénzügyi szempontból), b.) nem tartalmaz hosszútávú (minimum 10 éves) célokat. 3.7.a.,8.a.,9b. incsenek mindezt bizonyító elégedettségmérési adatok és teljesítmény indikátorok. 4. Folyamatokon alapuló vezetés 4.1.b.2. em működnek (tanúsított) vezetési rendszerek (pl. ISO 9001, stb.) az intézményen belül. 4.2.d.3. A stratégiát megvalósító kulcsfolyamatok hatásosságát, hatékonyságát nem mérik. 4.3.c.6. em vonják be a nem oktatási tevékenységet végző munkatársakat a folyamatok hatékonyságának és hatásosságának folyamatos felülvizsgálatába, fejlesztésébe és optimalizálásába. 4.5.a.1. A folyamatok szabályozása nem terjed ki a.) a kulcsfolyamatokra, b.) elégedettségmérés adatainak kezelésére, c.) teljesítménymutatók kezelésére. 4.5.a.3. em használnak a folyamatok szabályozására a.) eredmény-, és b.) teljesítményindikátorokat. 4.5.a.5. em értékelik az innovációk és folyamatfejlesztések a.) eredményét, b.) hozzáadott értékét (újszerűségének hasznát). DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 7/82
4.5.c.2. em alkalmaznak mutatószámokat a folyamatok megfelelőségének és kapacitásának összehasonlítására. 4.6.b.,7.b.,8.b., 9.b. incsenek mindezt bizonyító teljesítmény indikátorok. 5. Sikerek elérése az emberek által 5.1.a.2. A vezetés nem deklarálta az etikai alapelveket. 5.1.a.4. A vezetés nem méri a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét. 5.1.d.3. em működnek a munkatársi, dolgozói tehetségfejlesztő programok. 5.3.a.1. A stratégiai célok nincsenek lebontva munkatársi, dolgozói feladatokra. 5.3.a.3. incs humán erőforrás stratégiája az intézménynek. 5.3.a.4. em működik a a.) karrierfejlesztés, d.) mobilitás-ösztönzés. 5.3.b.2. em mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.b.3. em működik módszer az egyéni-, csoport-, és szervezeti célok összehangolására. 5.3.c.1. em működik program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére. 5.3.c.2. em működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.c.4-5. em működnek kreativitás, és -innovációfejlesztő programok. 5.3.c.6. em működik módszer a munkatársak bevonására a folyamatok fejlesztésébe. 5.3.d.2. incs kommunikációs stratégia. 5.3.d.4. em működik a tudás és siker alapú horizontális kommunikáció. 5.3.e.1. incs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.2. em működnek magánéletet támogató programok. 5.3.e.3. em működnek a dolgozók, munkatársak sokszínűségét támogató programok. 5.3.e.4. incsenek programok a munkahelyi biztonság növelésére. 5.3.e.6. incsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok. 5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal. 5.8.a. em mérik a munkatársak megbecsülésének, fejlesztésének társadalmi visszhangját. 6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.1.c.2. A vezetés nem alkalmaz módszert a partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) bevonására az innovációba. 6.3.c.2. em mérik a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a.) a működésfejlesztésbe, b.) tudományos kutató-fejlesztő munkába. DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 8/82
6.3.c.3. 6.3.c.5. 6.4.e.4. 6.4.e.5. em alkalmaznak kreativitásfejlesztő módszereket (pl. javaslati rendszer). em működnek innováció-, kreativitásfejlesztő akciók, eljárások. em vesz részt az intézmény, kar külső, belső innovációs hálózatban. em működik innováció a működés-fejlesztés területén (pl. partnerkapcsolatok, kompetenciák, döntési folyamatok, szervezetfejlesztés, stb.). 6.4.e.6. em használnak folyamatmutatókat (pl. elégedettségmérésből, teljesítménymérésből) az innováció fejlesztésére. 6.5.a.5. em mérik-e az innovációs folyamatok hatását (hozzáadott értékét). 6.5.b.2. em alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KAO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.5.b.3. em vonják be a munkáltatókat a fejlesztésbe. 6.6.b.-9b. incsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak. 7. Partnerkapcsolatok építése 7.1.c.2.-3. incsenek tervezett akciók a partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) bevonására a kutatás-fejlesztési feladatok meghatározására. 7.4.a.4. A partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) kezelésére nincsenek kidolgozott, aktualizált eljárások. 7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. incsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak. 8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 8.1.a.2 A fenntartható fejlődés szempontjából fontos társadalmi szereplők kezelésére nincs programja a vezetésnek (pl. jótékonyság, társadalmi akciókban való együttműködés, hatóságokkal való kapcsolat javítása, stb.). 8.2.a.1. A stratégiaalkotás, módosítás során nem vizsgálják a fenntartható fejlődést befolyásoló igényeket. 8.2.c.6. A stratégia nézőpontok (pl. hallgatói-, munkáltatói-, munkatársi elvárások, működő folyamatok, fenntartható fejlődés, pénzügyi szempontból) kiegyensúlyozása során nem veszik figyelembe a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, ökológiai szempontjait. 8.3.d.5. em kommunikálják a szervezeten belül a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos információt. 8.4.c.3. em lelhető fel a környezettudatosság a K+F tevékenységben. 8.7.a., 8.a.,8.b.,9a. incsenek megfelelő elégedettségi adatok és teljesítmény indikátorok. DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 9/82
2.2. Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 10/82
Eredményfejezet értékelése: o A dolgozói elégedettségmérés indikátorrendszere hibás. o Az innováció mérésének indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. o A fenntartható fejlődés mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Alapelv Sikerek elérése az emberek által Partnerkapcsolatok építése Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Felelősségvállalás a fenntartható jövőért Kiegyensúlyozott eredmények elérése Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Folyamatokon alapuló vezetés Jelenlegi megfelelőség 65 % 70 % Alapelv # 5. 7. 76 % 2. 80 % 6. 83 % 87 % 93 % 100 % 8. 1. 3. 4. Fejlesztendő területek: 1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.4.c.1. A stratégia nem fedi le a készletek, ingatlanok, környezeti erőforrások kezelését. 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.2. em vonják be a jövőben felveendő hallgatókat a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a diploma értékét (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről a jövőben felveendő hallgatóktól. 2.2.b.4. incs működő benchmarking stratégia. 2.5.b.1. Az innováció nem támogatja a diploma értékének növelését. 2.5.b.2. em végeznek igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. em vonják be a jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.e.4. em dolgozzák fel a jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra. 3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.1.e.1. A döntés előkészítés során nem alkalmaz a vezetés kockázatelemzést. 5. Sikerek elérése az emberek által DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 11/82
5.1.a.4. A vezetés nem méri a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét. 5.3.b.2. em mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.b.3. em működik módszer az egyéni, csoport és szervezeti célok összehangolására. 5.3.b.4. em működik munkatársi, dolgozói teljesítményértékelési rendszer. 5.3.c.1. em működik program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére. 5.3.c.2. em működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.c.4-5. em működnek kreativitás-, és innováció fejlesztő programok. 5.3.d.2. incs kommunikációs stratégia. 5.3.e.1. incs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.6. incsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok. 5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal. 6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.3.c.2. em mérik a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a működés fejlesztésébe. 6.4.d.5. em támogatja a(z) IT (technológia) az innovációt. 6.4.e.6. em használnak folyamatmutatókat (pl. elégedettségmérésből, teljesítménymérésből) az innováció fejlesztésére. 6.5.b.2. em alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KAO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.6.b.-9b. incsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak. 7. Partnerkapcsolatok építése 7.2.b.2. Az Intézmény stratégiájának szempontjából fontos partnerek kulcskompetenciái nincsenek azonosítva. 7.4.a.4. A partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) kezelésére nincsenek kidolgozott, aktualizált eljárások. 7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. incsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak. 8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 12/82
8.1.a.2 A fenntartható fejlődés szempontjából fontos társadalmi szereplők kezelésére nincs programja a vezetésnek (pl. jótékonyság, társadalmi akciókban való együttműködés, hatóságokkal való kapcsolat javítása, stb.). 8.2.c.6. A stratégia nézőpontok (pl. hallgatói-, munkáltatói-, munkatársi elvárások, működő folyamatok, fenntartható fejlődés, pénzügyi szempontból) kiegyensúlyozása során nem veszik figyelembe a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, ökológiai szempontjait. 8.7.a., 8.a.,8.b.,9a. incsenek megfelelő elégedettségi adatok és teljesítmény indikátorok. DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 13/82
2.3. Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 14/82
Eredményfejezet értékelése: o Az indikátorrendszer nincs összhangban a stratégiával és a folyamatmanagementtel. o A hallgatói, munkáltatói értékteremtés indikátorrendszere hibás. o A vezetés tevékenységének mérésére szolgáló indikátorrendszer hibás. o A dolgozói elégedettségmérés indikátorrendszere hibás. o Az innováció mérésének indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Alapelv Folyamatokon alapuló vezetés Sikerek elérése az emberek által A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Partnerkapcsolatok építése Felelősségvállalás a fenntartható jövőért Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára Kiegyensúlyozott eredmények elérése Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Jelenlegi megfelelőség 56 % 58 % Alapelv # 4. 5. 64 % 6. 64 % 67 % 7. 8. 77 % 2. 94 % 100 % 1. 3. Fejlesztendő területek: 1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.4.e.1. incs megfelelően működő belső információs rendszer a stratégia támogatására. 1.6.a.-9.b. Az eredmények mérése nem felel meg a Felsőoktatási Minőségi Díj, emzeti Minőségi Díj/ EFQM elveknek (azaz vannak-e összehangolt elégedettségmérési eredmények és teljesítmény indikátorok). 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.2.b.4. incs működő benchmarking stratégia. 2.5.d.4. incsenek összehasonlító adatok a diploma értékére. 2.5.e.4. em dolgozzák fel a a.) hallgatók, b.) végzett hallgatók, c.) munkaerő piaci partnerek, d.) jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra. 2.6.a-b.,7.b incsenek mindezt bizonyító elégedettségi adatok és teljesítmény jellemzők. 3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 15/82
3.7.a.,8.a.,9b. incsenek mindezt bizonyító elégedettségmérési adatok és teljesítmény indikátorok. 4. Folyamatokon alapuló vezetés 4.1.b.2. em működnek (tanúsított) vezetési rendszerek (pl. ISO 9001, stb.) az intézményen belül. 4.2.d.3. A stratégiát megvalósító kulcsfolyamatok hatásosságát, hatékonyságát nem mérik. 4.5.a.3. em használnak a folyamatok szabályozására a.) eredmény-, és b.) teljesítményindikátorokat. 4.5.c.2. em alkalmaznak mutatószámokat a folyamatok megfelelőségének és kapacitásának összehasonlítására. 4.6.b.,7.b.,8.b., 9.b. incsenek mindezt bizonyító teljesítmény indikátorok. 5. Sikerek elérése az emberek által 5.1.a.4. A vezetés nem méri a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét. 5.3.a.4. em működik a a.) karrierfejlesztés, b.) munkaerő-kiválasztás, c.) utánpótlás-tervezés, d.) mobilitás-ösztönzés. 5.3.a.5. A dolgozói elégedettségmérés eredményét nem használják fel a humán erőforrás stratégia fejlesztéséhez. 5.3.b.2. em mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.c.3. A dolgozók, munkatársak nem vesznek részt a szervezet sikereinek publikálásában. 5.3.c.6. em működik módszer a munkatársak bevonására a folyamatok fejlesztésébe. 5.3.d.4. em működik a tudás és siker alapú horizontális kommunikáció. 5.3.e.1. incs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.2. em működnek magánéletet támogató programok. 5.3.e.3. em működnek a dolgozók, munkatársak sokszínűségét támogató programok. 5.3.e.4. incsenek programok a munkahelyi biztonság növelésére. 5.3.e.6. incsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok. 5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal. 5.8.a. em mérik a munkatársak megbecsülésének, fejlesztésének társadalmi visszhangját. 6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 16/82
6.3.c.3. 6.3.c.5. 6.3.c.6. 6.4.d.5. 6.5.a.5. 6.5.b.2. em alkalmaznak kreativitásfejlesztő módszereket (pl. javaslati rendszer). em működnek innováció-, kreativitásfejlesztő akciók, eljárások. em vonják be a munkatársakat, dolgozókat a folyamatok optimalizálásába. em támogatja a(z) IT (technológia) az innovációt. em mérik-e az innovációs folyamatok hatását (hozzáadott értékét). em alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KAO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.6.b.-9b. incsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak. 7. Partnerkapcsolatok építése 7.2.b.2. Az Intézmény stratégiájának szempontjából fontos partnerek kulcskompetenciái nincsenek azonosítva. 7.2.b.4. A benchmarking információkat nem veszik figyelembe a stratégiaalkotásban. 7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. incsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak. 8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 8.2.a.1. A stratégiaalkotás, módosítás során nem vizsgálják a fenntartható fejlődést befolyásoló igényeket. 8.2.c.6. A stratégia nézőpontok (pl. hallgatói-, munkáltatói-, munkatársi elvárások, működő folyamatok, fenntartható fejlődés, pénzügyi szempontból) kiegyensúlyozása során nem veszik figyelembe a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, ökológiai szempontjait. 8.3.d.5. em kommunikálják a szervezeten belül a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos információt. 8.4.c.3. em lelhető fel a környezettudatosság - az intézmény működésében, - a K+F tevékenységben. DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 17/82
2.4. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 18/82
Eredményfejezet értékelése: o A dolgozói elégedettségmérés indikátorrendszere hibás. o Az innováció mérésének indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. o A fenntartható fejlődés mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Alapelv Sikerek elérése az emberek által Partnerkapcsolatok építése Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára Kiegyensúlyozott eredmények elérése Felelősségvállalás a fenntartható jövőért A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Folyamatokon alapuló vezetés Jelenlegi megfelelőség 65 % 70 % Alapelv # 5. 7. 76 % 2. 87 % 91 % 1. 8. 91 % 6. 93 % 100 % 3. 4. Fejlesztendő területek: 1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.4.c.1. A stratégia nem fedi le a készletek, ingatlanok, környezeti erőforrások kezelését. 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.2. em vonják be a jövőben felveendő hallgatókat a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a diploma értékét (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről a jövőben felveendő hallgatóktól. 2.2.b.4. incs működő benchmarking stratégia. 2.5.b.1. Az innováció nem támogatja a diploma értékének növelését. 2.5.b.2. em végeznek igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. em vonják be a jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.e.4. em dolgozzák fel a jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra. 3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.1.e.1. A döntés előkészítés során nem alkalmaz a vezetés kockázatelemzést. 5. Sikerek elérése az emberek által DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 19/82
5.1.a.4. A vezetés nem méri a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét. 5.3.b.2. em mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.b.3. em működik módszer az egyéni, csoport és szervezeti célok összehangolására. 5.3.b.4. em működik a munkatársi, dolgozói teljesítményértékelési rendszer. 5.3.c.1. em működik program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére. 5.3.c.2. em működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.c.4-5. em működnek kreativitás-, és innováció fejlesztő programok. 5.3.d.2. incs kommunikációs stratégia. 5.3.e.1. incs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.6. incsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok. 5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal. 6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.3.c.2. em mérik a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a működés fejlesztésébe. 6.5.b.2. em alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KAO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.6.b.-9b. incsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak. 7. Partnerkapcsolatok építése 7.2.b.2. Az Intézmény stratégiájának szempontjából fontos partnerek kulcskompetenciái nincsenek azonosítva. 7.4.a.4. A partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) kezelésére nincsenek kidolgozott, aktualizált eljárások. 7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. incsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak. 8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 8.2.c.6. A stratégia nézőpontok (pl. hallgatói-, munkáltatói-, munkatársi elvárások, működő folyamatok, fenntartható fejlődés, pénzügyi szempontból) kiegyensúlyozása során nem veszik figyelembe a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, ökológiai szempontjait. 8.7.a., 8.a.,8.b.,9a. incsenek megfelelő elégedettségi adatok és teljesítmény indikátorok. DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 20/82
2.5. Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 21/82
Eredményfejezet értékelése: o A dolgozói elégedettségmérés indikátorrendszere hibás. o Az innováció mérésének indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. o A fenntartható fejlődés mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Alapelv Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára Sikerek elérése az emberek által Partnerkapcsolatok építése A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Felelősségvállalás a fenntartható jövőért Kiegyensúlyozott eredmények elérése Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Folyamatokon alapuló vezetés Jelenlegi megfelelőség Alapelv # 60 % 2. 64 % 70 % 5. 7. 80 % 6. 83 % 87 % 93 % 100 % 8. 1. 3. 4. Fejlesztendő területek: 1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.4.c.1. A stratégia nem fedi le a készletek, ingatlanok, környezeti erőforrások kezelését. 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.1. em alkalmaznak munkáltatói szegmenset (és módszert) az igények felmérésében és kezelésében. 2.1.c.2. em vonják be a b.) a munkáltatókat, és a d.) jövőben felveendő hallgatók a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a diploma értékét (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről b.) a munkáltatóktól, d.) jövőben felveendő hallgatóktól. 2.2.b.4. incs működő benchmarking stratégia. 2.5.b.1. Az innováció nem támogatja a diploma értékének növelését. 2.5.b.2. em végeznek - munkáltatói elégedettségmérést, és - igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 22/82
2.5.b.3. em vonják be a jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.e.3. em működik hosszútávú kapcsolattartás a munkáltatókkal. 2.5.e.4. em dolgozzák fel a c.) munkaerő piaci partnerek, d.) jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra. 3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.1.e.1. A döntés előkészítés során nem alkalmaz a vezetés kockázatelemzést. 5. Sikerek elérése az emberek által 5.1.a.4. A vezetés nem méri a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét. 5.3.b.2. em mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.b.3. em működik módszer az egyéni, csoport és szervezeti célok összehangolására. 5.3.b.4. em működik a munkatársi, dolgozói teljesítményértékelési rendszer. 5.3.c.1. em működik program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére. 5.3.c.2. em működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.c.4-5. em működnek kreativitás-, és innováció fejlesztő programok. 5.3.d.2. incs kommunikációs stratégia. 5.3.e.1. incs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.6. incsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok. 5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal. 6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.3.c.2. em mérik a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a működés fejlesztésébe. 6.4.d.5. em támogatja a(z) IT (technológia) az innovációt. 6.4.e.6. em használnak folyamatmutatókat (pl. elégedettségmérésből, teljesítménymérésből) az innováció fejlesztésére. 6.5.b.2. em alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KAO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.6.b.-9b. incsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak. 7. Partnerkapcsolatok építése 7.2.b.2. Az Intézmény stratégiájának szempontjából fontos partnerek kulcskompetenciái nincsenek azonosítva. 7.4.a.4. A partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) kezelésére nincsenek kidolgozott, aktualizált eljárások. DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 23/82
7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. incsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak. 8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 8.1.a.2 A fenntartható fejlődés szempontjából fontos társadalmi szereplők kezelésére nincs programja a vezetésnek (pl. jótékonyság, társadalmi akciókban való együttműködés, hatóságokkal való kapcsolat javítása, stb.). 8.2.c.6. A stratégia nézőpontok (pl. hallgatói-, munkáltatói-, munkatársi elvárások, működő folyamatok, fenntartható fejlődés, pénzügyi szempontból) kiegyensúlyozása során nem veszik figyelembe a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, ökológiai szempontjait. 8.7.a., 8.a.,8.b.,9a. incsenek megfelelő elégedettségi adatok és teljesítmény indikátorok. DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 24/82
2.6. Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 25/82
Eredményfejezet értékelése: o A hallgatói, munkáltatói értékteremtés indikátorrendszere hibás. o A vezetés tevékenységének mérésére szolgáló indikátorrendszer hibás. o A dolgozói elégedettségmérés indikátorrendszere hibás. o Az innováció mérésének indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. o A fenntartható fejlődés mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Alapelv Kiegyensúlyozott eredmények elérése Sikerek elérése az emberek által A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Folyamatokon alapuló vezetés Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára Partnerkapcsolatok építése Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Felelősségvállalás a fenntartható jövőért Jelenlegi megfelelőség 51 % 59 % Alapelv # 1. 5. 66 % 6. 78 % 4. 84 % 2. 92 % 93 % 100 % 7. 3. 8. Fejlesztendő területek: 1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.1.c.1. em használ a vezetés előrejelző módszereket az érintettek szegmentált igényeinek feltárására. 1.2.c.2. em használnak a küldetés, jövőkép, stratégiai célok teljesülésének meghatározására kulcsindikátorokat. 1.2.c.4. em alkalmaznak módszereket (scenario, forgatókönyv, PDPC) a jövőbeli kockázatok kezelésére. 1.2.d.2. em működik a stratégia lebontás (policy deployment). 1.2.d.3. A stratégia megvalósítását biztosító folyamatok (kulcsfolyamatok) rendszere nem biztosítja a hatásosság és a hatékonyság egyensúlyát. 1.4.b.2. A pénzügyi tervezési rendszer nem ad lehetőséget a hatékonyság hatásosság egyensúlyának vizsgálatára. 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 26/82
2.1.c.1. em alkalmaznak b.) végzett hallgatói, d.) jövőben felveendő hallgatói szegmenseket (és módszerek) az igények felmérésében és kezelésében. 2.1.c.2. em vonják be a jövőben felveendő hallgatók a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a diploma értékét (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről b.) a végzett hallgatóktól, d.) jövőben felveendő hallgatóktól. 2.5.b.2. em végeznek igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. em vonják be a jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.e.4. em dolgozzák fel a b.) végzett hallgatók, d.) jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra. 2.6.a-b.,7.b incsenek mindezt bizonyító elégedettségi adatok és teljesítmény jellemzők. 3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.1.e.2. A vezetés nem központosította a kedvezőtlen külső hatások (pl. gazdasági válság, társadalmi szerkezet átrendeződése, oktatáspolitika változása, stb.) kezelését érintő munka irányítását. 3.7.a.,8.a.,9b. incsenek mindezt bizonyító elégedettségmérési adatok és teljesítmény indikátorok. 4. Folyamatokon alapuló vezetés 4.1.b.2. em működnek (tanúsított) vezetési rendszerek (pl. ISO 9001, stb.) az intézményen belül. 4.5.a.3. em használnak a folyamatok szabályozására a.) eredmény-, és b.) teljesítményindikátorokat. 4.6.b.,7.b.,8.b., 9.b. incsenek mindezt bizonyító teljesítmény indikátorok. 5. Sikerek elérése az emberek által 5.1.d.3. em működnek a munkatársi, dolgozói tehetségfejlesztő programok. 5.3.b.2. em mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.b.3. em működik módszer az egyéni, csoport és szervezeti célok összehangolására. 5.3.c.1. em működik program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére. 5.3.c.2. em működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.c.4-5. em működnek kreativitás, és -innovációfejlesztő programok. 5.3.c.6. em működik módszer a munkatársak bevonására a folyamatok fejlesztésébe. DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 27/82
5.3.e.1. incs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.2. em működnek magánéletet támogató programok. 5.3.e.3. em működnek a dolgozók, munkatársak sokszínűségét támogató programok. 5.3.e.4. incsenek programok a munkahelyi biztonság növelésére. 5.3.e.6. incsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok. 5.8.a. em mérik a munkatársak megbecsülésének, fejlesztésének társadalmi visszhangját. 6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.1.c.2. A vezetés nem alkalmaz módszert a partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) bevonására az innovációba. 6.3.c.5. em működnek innováció-, kreativitásfejlesztő akciók, eljárások. 6.4.e.5. em működik innováció a működés-fejlesztés területén (pl. partnerkapcsolatok, kompetenciák, döntési folyamatok, szervezetfejlesztés, stb.). 6.5.a.5. em mérik-e az innovációs folyamatok hatását (hozzáadott értékét). 6.5.b.2. em alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KAO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.5.b.3. em vonják be a a.) hallgatókat, d.) társadalom képviselőit a fejlesztésbe. 6.6.b.-9b. incsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak. 7. Partnerkapcsolatok építése 7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. incsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak. 8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 8.7.a., 8.a.,8.b.,9a. incsenek megfelelő elégedettségi adatok és teljesítmény indikátorok. DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 28/82
2.7. Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 29/82
Eredményfejezet értékelése: o Az innováció mérésének indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. o A fenntartható fejlődés mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Alapelv Sikerek elérése az emberek által Partnerkapcsolatok építése Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Felelősségvállalás a fenntartható jövőért Kiegyensúlyozott eredmények elérése Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Folyamatokon alapuló vezetés Jelenlegi megfelelőség 65 % 70 % Alapelv # 5. 7. 76 % 2. 80 % 6. 83 % 87 % 93 % 100 % 8. 1. 3. 4. Fejlesztendő területek: 1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.4.c.1. A stratégia nem fedi le a készletek, ingatlanok, környezeti erőforrások kezelését. 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.2. em vonják be a jövőben felveendő hallgatók a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a diploma értékét (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről a jövőben felveendő hallgatóktól. 2.2.b.4. incs működő benchmarking stratégia. 2.5.b.1. Az innováció nem támogatja a diploma értékének növelését. 2.5.b.2. em végeznek igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. em vonják be a jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.e.4. em dolgozzák fel a jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra. 3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.1.e.1. A döntés előkészítés során nem alkalmaz a vezetés kockázatelemzést. 5. Sikerek elérése az emberek által DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 30/82
5.1.a.4. A vezetés nem méri a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét. 5.3.b.2. em mérik az oktatók oktatási követelményrendszeren kívüli egyéb kompetenciáját (pl. feladat, és problémamegoldás, felelősség, kapcsolattartás, személyi tulajdonságok, terhelhetőség, vezetői magatartás, stb.). 5.3.b.3. em működik módszer az egyéni, csoport és szervezeti célok összehangolására. 5.3.b.4. em működik a munkatársi, dolgozói teljesítményértékelési rendszer. 5.3.c.1. em működik program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére. 5.3.c.2. em működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.c.4-5. em működnek kreativitás-, és innováció fejlesztő programok. 5.3.d.2. incs kommunikációs stratégia. 5.3.e.1. incs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.6. incsenek egyének és teamek közötti kölcsönös segítségnyújtási programok. 5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal. 6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.3.c.2. em mérik a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a működés fejlesztésébe. 6.4.d.5. em támogatja a(z) IT (technológia) az innovációt. 6.4.e.6. em használnak folyamatmutatókat (pl. elégedettségmérésből, teljesítménymérésből) az innováció fejlesztésére. 6.5.b.2. em alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KAO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.6.b.-9b. incsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak. 7. Partnerkapcsolatok építése 7.2.b.2. Az Intézmény stratégiájának szempontjából fontos partnerek kulcskompetenciái nincsenek azonosítva. 7.4.a.4. A partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) kezelésére nincsenek kidolgozott, aktualizált eljárások. 7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. incsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak. 8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 31/82
8.1.a.2 A fenntartható fejlődés szempontjából fontos társadalmi szereplők kezelésére nincs programja a vezetésnek (pl. jótékonyság, társadalmi akciókban való együttműködés, hatóságokkal való kapcsolat javítása, stb.). 8.2.c.6. A stratégia nézőpontok (pl. hallgatói-, munkáltatói-, munkatársi elvárások, működő folyamatok, fenntartható fejlődés, pénzügyi szempontból) kiegyensúlyozása során nem veszik figyelembe a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, ökológiai szempontjait. 8.7.a., 8.a.,8.b.,9a. incsenek megfelelő elégedettségi adatok és teljesítmény indikátorok. DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 32/82
2.8. Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 33/82
Eredményfejezet értékelése: o A vezetés tevékenységének mérésére szolgáló indikátorrendszer hibás. o A dolgozói elégedettségmérés indikátorrendszere hibás. o Az innováció mérésének indikátorrendszere hibás. o A partnerkapcsolatok mérésének indikátorrendszere hibás. o A fenntartható fejlődés mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Alapelv Folyamatokon alapuló vezetés Partnerkapcsolatok építése Sikerek elérése az emberek által Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása Kiegyensúlyozott eredmények elérése Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés Felelősségvállalás a fenntartható jövőért Jelenlegi megfelelőség 44 % 70 % 71 % Alapelv # 4. 7. 5. 74 % 2. 74 % 6. 80 % 88 % 95 % 1. 3. 8. Fejlesztendő területek: 1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.2.c.4. em alkalmaznak módszereket (scenario, forgatókönyv, PDPC) a jövőbeli kockázatok kezelésére. 1.4.b.2. A pénzügyi tervezési rendszer nem ad lehetőséget a hatékonyság hatásosság egyensúlyának vizsgálatára. 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.1. em alkalmaznak b.) végzett hallgatói, d.) jövőben felveendő hallgatói szegmenseket (és módszerek) az igények felmérésében és kezelésében. 2.1.c.2. em vonják be a b.) a végzett hallgatókat, és a d.) jövőben felveendő hallgatókat a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.2. A stratégia alkotás során nem gyűjtenek adatokat a diploma értékét (a versenytársakhoz képest) növelő összetevőkről b.) a végzett hallgatóktól, d.) jövőben felveendő hallgatóktól. DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 34/82
2.5.b.2. em végeznek igényfelmérést a leendő hallgatók (középiskolások) körében. 2.5.b.3. em vonják be a b.) végzett hallgatókat, d.) jövőben felveendőket a képzésfejlesztésbe. 2.5.d.4. incsenek összehasonlító adatok a diploma értékére. 2.5.e.4. em dolgozzák fel a b.) végzett hallgatók, d.) jövőben felveendők észrevételeit, nem is reagálnak azokra. 3. Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 3.2.c.4. em készítenek jövőre vonatkozó stratégiai elemzéseket (pl. forgatókönyv elemzés). 3.2.c.5. A stratégia nem tartalmaz hosszútávú (minimum 10 éves) célokat. 3.7.a.,8.a.,9b. incsenek mindezt bizonyító elégedettségmérési adatok és teljesítmény indikátorok. 4. Folyamatokon alapuló vezetés 4.1.b.2. em működnek (tanúsított) vezetési rendszerek (pl. ISO 9001, stb.) az intézményen belül. 4.2.d.3. A stratégiát megvalósító kulcsfolyamatok hatásosságát, hatékonyságát nem mérik. 4.5.a.1. A folyamatok szabályozása nem terjed ki a kulcsfolyamatokra. 4.5.a.2. em határozták meg a folyamatok működtetéséért felelősök feladatait, -és hatáskörét. 4.5.a.3. em használnak a folyamatok szabályozására a.) eredmény-, és b.) teljesítményindikátorokat. 4.5.a.5. em értékelik az innovációk és folyamatfejlesztések hozzáadott értékét (újszerűségének hasznát). 5. Sikerek elérése az emberek által 5.1.a.2. A vezetés nem deklarálta az etikai alapelveket. 5.1.a.4. A vezetés nem méri a szervezeti kultúra fejlődésének mértékét. 5.3.a.4. em működik a c.) utánpótlás-tervezés, d.) mobilitás-ösztönzés. 5.3.a.5. A dolgozói elégedettségmérés eredményét nem használják fel a humán erőforrás stratégia fejlesztéséhez. 5.3.c.1. em működik program a team-munka kultúrájának támogatására, fejlesztésére. 5.3.c.2. em működnek dolgozói, munkatársi kompetenciafejlesztő programok. 5.3.c.4-5. em működnek kreativitás-, és innováció fejlesztő programok. 5.3.e.1. incs működő ösztönzési rendszer a minőségbiztosítási rendszer hatékonyabbá tételére (Total Quality Menedzsment). 5.3.e.2. em működnek magánéletet támogató programok. DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 35/82
5.7.a.-b. A dolgozói elégedettségmérés nincs összehangolva a teljesítménymutatókkal. 5.8.a. em mérik a munkatársak megbecsülésének, fejlesztésének társadalmi visszhangját. 6. A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az innováció táplálása 6.3.c.2. em mérik a munkatársak (oktatók és nem oktatók) kreativitását a.) a működés fejlesztésébe, b.) tudományos kutató-fejlesztő munkába. 6.4.e.6. em használnak folyamatmutatókat (pl. elégedettségmérésből, teljesítménymérésből) az innováció fejlesztésére. 6.5.a.5. em mérik-e az innovációs folyamatok hatását (hozzáadott értékét). 6.5.b.2. em alkalmaznak áttöréses fejlesztési módszereket a latens igényeknek való megfelelés érdekében (breakthrough mgmt., KAO analízis, értékelemzés, Business Process Reingeneering, stb.). 6.5.b.3. em vonják be a munkáltatókat a fejlesztésbe. 6.6.b.-9b. incsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai az innovációnak. 7. Partnerkapcsolatok építése 7.2.b.2. Az Intézmény stratégiájának szempontjából fontos partnerek kulcskompetenciái nincsenek azonosítva. 7.4.a.4. A partnerek (hallgatók, munkatársak, munkáltatók, társadalom szereplőinek, stb.) kezelésére nincsenek kidolgozott, aktualizált eljárások. 7.5.c.2. Az alkalmazott menedzsment módszerek, üzleti modellek (pl. ISO, EFQM, IT., stb.) nincsenek összehangolva a partnerekével (legfontosabb munkáltatók, hatóságok, stb.). 7.6.a.-9b. incsenek mért elégedettségi adatai, telj. indikátorai a partnerkapcsolatoknak. 8. Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 8.4.c.3. em lelhető fel a környezettudatosság a K+F tevékenységben. 8.7.a., 8.a.,8.b.,9a. incsenek megfelelő elégedettségi adatok és teljesítmény indikátorok. DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 36/82
2.9. Debreceni Egyetem Informatikai Kar DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 37/82
Eredményfejezet értékelése: o Az indikátorrendszer nincs összhangban a stratégiával és a folyamatmanagementtel. o A vezetés tevékenységének mérésére szolgáló indikátorrendszer hibás. o A fenntartható fejlődés mérésének indikátorrendszere hibás. Fejlesztendő alapelvek: Fejlesztési prioritás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Jelenlegi Alapelv megfelelőség Felelősségvállalás a fenntartható jövőért 55 % Kiegyensúlyozott eredmények elérése 57 % Sikerek elérése az emberek által 68 % Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társa79 % dalom számára Folyamatokon alapuló vezetés 80 % Jövőorientált, inspiráló és tisztességes vezetés 85 % A képzés fejlesztését biztosító kreativitás és az 86 % innováció táplálása Partnerkapcsolatok építése 92 % Alapelv # 8. 1. 5. 2. 4. 3. 6. 7. Fejlesztendő területek: 1. Kiegyensúlyozott eredmények elérése 1.1.b.1. A stratégiai tervezés során a teljesítményértékeléshez nem használ a vezetés szegmentált, kiegyensúlyozott (Balanced ScoreCard) mutatószám rendszert. 1.1.c.1. em használ a vezetés előrejelző módszereket az érintettek szegmentált igényeinek feltárására. 1.2.a.1. A stratégia tervezéséhez nem használnak elégedettségmérési adatokat. 1.2.c.4. em alkalmaznak módszereket (scenario, forgatókönyv, PDPC) a jövőbeli kockázatok kezelésére. 1.4.b.2. A pénzügyi tervezési rendszer nem ad lehetőséget a hatékonyság hatásosság egyensúlyának vizsgálatára. 1.4.c.1. A stratégia nem fedi le a készletek, ingatlanok, környezeti erőforrások kezelését. 1.6.a.-9.b. Az eredmények mérése nem felel meg a Felsőoktatási Minőségi Díj, emzeti Minőségi Díj/ EFQM elveknek (azaz vannak-e összehangolt elégedettségmérési eredmények és teljesítmény indikátorok). 2. Értékteremtés a hallgatók, munkáltatók, társadalom számára 2.1.c.2. em vonják be a b.) a végzett hallgatókat, és a d.) jövőben felveendő hallgatókat a képzés fejlesztését biztosító folyamatokba. 2.2.b.4. incs működő benchmarking stratégia. DEBRECEI EGYETEM SAquick KIÉRTÉKELÉS 38/82