EGY INDULÓ ELEKTRONIKUS BOLT MARKETINGSTRATÉGIÁJA



Hasonló dokumentumok
ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM. Készítette Borbola Péter

E-Business Symposium Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely GKIeNET Kft.

c. Fıiskolai tanár IT fogalma, kialakulása 1

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

Európa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár

Számítástechnika nyugdíjasoknak Február 16.

(Klasszikus) vállalkozás új lehetıségei E-Commerce (elektronikus kereskedelem) Új típusú vállalkozások világa

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Magyar tıke külföldön. Budapest nov. 6.

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

Internet of Things 2

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

E-business vs. e-kereskedelem

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma /1

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Innováció és növekedés Az elektronikus kereskedelem lehetőségei. Kis Ervin Egon elnök Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

ziesedése az informáci

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

E-Beszerzés sikertényezői

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

INFORMÁCIÓMENEDZSMENT E-KERESKEDELEM (3.-4. HÉT)

A WINETTOU Távközlési Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság. Internet szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerzıdéses Feltételek

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban

Tárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Versenyelőnyszerzés az intelligens megoldások korában. Rehus Péter, SWG CEE, IS brand igazgató November 5.

A kutatás időtartama: március

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

Broadband Barométer - Magyarország

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

Projekttervezés alapjai

gfejlesztési si Konferencia

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

E L İ T E R J E S Z T É S

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

Területi tervezés, programozás és monitoring

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei március

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! október 16.

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén

Regionális gazdaságtan 1-2. Regionális tudomány A tér szerepe a globális világban. Dr. Bernek Ágnes szeptember

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

EPC e-payment Task Force tag MSE e-fizetések munkacsoport vezetı

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

A világ legkisebb bankfiókja

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Részvételi és szponzorációs ajánlat

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés május

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés

Összefoglaló. A világgazdaság

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20.

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Válság és kommunikáció!

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Elektronikus kereskedelem

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

Funkcionális menedzsment Általános (naturális) filozófiai értelmezés

Dr. Erényi István

A keresés mindent visz? Avagy a keresés szerepe a mindennapokban

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

Változó vásárlói szokások nyomon követése 2016 Szeptember SAP Forum. Komjáthy Csaba

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. Levi Strauss Foundation

Tantárgyi honlapok alkalmazása a legalapvet bb kérdés mennyiségi változásról min ségi változásról) 9.1. Tantárgyi honlapok lehet ségei és korlátai

Pályázati lehetıségek az ECOD bevezetéséhez. Horváth Ferenc, Kereskedı Synergon Retail Systems Kft.

Balló Zsófia * A MÁRKABİVÍTÉS, MINT A MÁRKAÉPÍTÉS EGYIK ÚTJA

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Elektronikus kereskedelem

Kommunikációs fogalomtár. Kommunikációs felmérés 2010.

Átírás:

Budapesti Gazdasági Fıiskola KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŐ MINİSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Szolgáltatásmarketing szakirány EGY INDULÓ ELEKTRONIKUS BOLT MARKETINGSTRATÉGIÁJA Budapest, 2005 Készítette: Borsos Györgyi Beáta

Bevezetés...4 A szolgáltatás környezete: az internet...5 Az internet fogalma, története és jelentısége... 6 Az internet múltja... 6 Az internet jelene... 8 Az Internet jövıképe és gazdasági aspektusai... 9 Az internet Magyarországon... 11 Hiedelmek és realitások a világhálóval kapcsolatban... 14 Az interneten nyújtott szolgáltatások... 17 Az elektronikus kereskedelem...18 Az e-kereskedelem kínálati oldala: e-boltok... 18 Az elektronikus kereskedelem hazai értelmezése... 21 Magyarországi helyzetelemzés... 21 Az e-kereskedelem keresleti oldala: a vásárlók... 26 Potenciális vásárlók... 26 Az e-kereskedelem elınyei-hátrányai... 28 Egy elektronikus bolt bevezetésének terve...30 A projekt ismertetése... 30 A vállalkozás bemutatása... 30 A projekt célja... 33 Az elektronikus bolt bevezetésével elérni kívánt célok... 34 Az elektronikus bolt bevezetésének megalapozottsága... 36 Piac- és környezetelemzés... 38 A projekt mérföldkövei... 47 A marketing-terv kidolgozása... 48 Elsı lépések... 48 Az értékesítés folyamata... 50 Piacszegmentáció, célpiac, pozícionálás... 59 Az online kereskedelem 7P-je... 65 Szolgáltatásmenedzsment súlypontjai online környezetben... 78 Végszó...86 Irodalomjegyzék...87 Ábrák jegyzéke...88 Mellékletek...89 3

Bevezetés Diplomadolgozatom témájának aktualitását egy, az online kiskereskedelem piacára bevezetendı elektronikus bolt ötlete adta. A bolt kialakítása, a körülvevı mőködési környezet és folyamatok megtervezése, szabályozása, valamint a gyakorlati megvalósítás széleskörő piaci ismereteket, tájékozottságot és tapasztalatokat, valamint a megfelelı emberi, anyagi és tárgyi erıforrások összehangolását igényli. Mivel a szakdolgozatom a bevezetési stratégia marketing vonatkozásaira szorítkozik, a projekt jelentısebb mérföldköveit kifejtve ugyan, de mégiscsak a marketing-tartalom kap hangsúlyos szerepet. A dolgozat elsıdleges célja az elektronikus bolt piacra lépésének teljes körő megtervezése, a stratégiai lépések felügyelete és az elıre jelezhetı visszhangok alapján rugalmas válaszreakciók és alternatívák felkínálása volt a bolt online értékesítési környezetébe ágyazva. A szakdolgozatban a vállalat külsı környezetébıl kiindulva és a tág környezet adottságait, tapasztalatait leszőrve kívánok rávilágítani a boltot körülvevı szőkebb (piaci) környezetre. A külsı adottságok feltérképezése termeti meg a kiindulási alapot az elektronikus bolt konkrét belsı mőködésének kifejtéséhez, részletesen taglalva a kialakítás lépéseit, és a megfontolandó marketing-akciókat. A diplomamunka elsı fejezetében részletezésre kerül az elektronikus bolt hátterét képezı világháló története, jelentısége és az internetes környezet üzleti, társadalmi, kormányzati és vállalati felhasználásának alternatívái. Az online alkalmazások és az üzleti élet összefonódása napjainkra világszerte elıtérbe került, és egyre több vállalatot/vállalkozást ösztönöz offline mőködésük kiterjesztése online környezetre is. A második fejezet az online vállalati alkalmazások egyik dinamikusan elıretörı szereplıjének, az elektronikus kereskedelemnek a kínálati és keresleti oldalát, valamint elınyeit és árnyoldalait mutatja be az e-bolt szempontjából hangsúlyos B2B és B2C piacokon. A dolgozat harmadik fejezete részleteiben ismerteti a projekt célkitőzéseit, és a megvalósítás lépéseit, külön hangsúlyt helyezve az e-bolt piaci bevezetését megalapozó piacelemzésekre, a tervezett marketing-akciókra és az eredmények kommunikálására. 4

A szolgáltatás környezete: az internet A kommunikáció egyidıs az értelemmel 1 és emberi mivoltunk ösztönös velejárója, hiszen társas lényként - valamint információ éhségünket csillapítandó - szükségünk van az információk folyamatos cseréjére. Kommunikálhatunk például érzékszerveinkkel, amelyekkel észlelhetjük a fizikai világot körülöttünk, de kommunikálhatunk valamilyen közvetítı nyelven is másokkal. A befogadott információk eredményeként kitágul elıttünk a világ, hiszen olyan információkhoz is hozzájuthatunk, amelyet nem mi magunk közvetlenül észlelünk, érzékelünk, gondolunk és mindezzel megsokszorozódnak lehetıségeink, képességeink is. Bár napjainkban gyakran elhangzik, hogy a tudás (információ) hatalom, amely esélyt, versenyelınyt, esetleg hatalmat biztosít birtokosa számára; nem szabad ugyanakkor elfeledkeznünk róla, hogy nem csak a versenyszférában, hanem a mindennapjainkban is rengeteg információra van szükségünk ahhoz, hogy eligazodjunk, boldoguljunk. Az információéhség csillapítására, az információ begyőjtésére, megszerzésére, továbbítására és megosztására számos eszköz (postakocsitól kezdve a postagalambon, távírón, telefonon át egészen a mőholdig) szolgált már a történelem folyamán. Napjainkban a kontinenseket behálózó, azokat a tenger alatt összekötı vezetékek korát éljük, amelyek információszállító kapacitása és sebessége ma már olyan hatalmas, hogy azt felfogni is alig tudjuk. A számítógépek a gondolkodást segítı, primitív intelligenciával rendelkezı berendezések. A számítógépek egymással összekapcsolódva számítógép-hálózatot alkotnak, amely a számítógépek közötti kommunikáció leghatékonyabb eszköze. A hálózat révén megteremtıdik az összeköttetés a gépek között, amely lehetıvé teszi, hogy információkat cseréljenek ki, erıforrásaikat megosszák, egymást utasítsák, vezéreljék. Aki tehát számítógép-hálózatot használ, annak nem csak egy gép tudása áll rendelkezésre, hanem soké. 1 Máray Tamás: Hálózatok hálózata: az internet. Mindentudás Egyeteme (2003. 12. 01) 5

Az internet fogalma, története és jelentısége Az internet (a hálózatok hálózata) egymással összekapcsolt számítógépek (az egész világra kiterjedı) hálózata; egy globális információs rendszer, amely alkalmat teremt felhasználói számára a korlátlan (sem idıben, sem térben nem korlátozott) kommunikáció folytatására 2. A világháló tehát hatalmas adatbázisként értelmezhetı, amely különbözı számítógépek és hálózataik összekapcsolódásával jött létre, és feladata állományok, információk és adatok cseréje. Az internet jelentıségét különbözıféleképpen magyarázzák, népszerőségét ugyanakkor méltán bizonyítja térhódításának megfoghatatlanul gyors üteme. Újabb és újabb prognózisok születnek, amelyben becsléseket kísérelnek adni elıretörésének sebességére, pontos, hiteles adat azonban nem (csakúgy, mint pontos definíció sem) született egyelıre. Egyes feltételezések szerint a hálózatba újonnan bekapcsolt gépek száma havonta 10-15%-kal nı, biztosnak azonban az tekinthetı, hogy az elmúlt 12 évben a világhálóra csatlakozott gépek száma 1millióról (2000-ben) 300 millióra nıtt; 2010-re, pedig 1 milliárd felhasználót sejtenek. Az internet múltja 3 Az internet, illetve közvetlen elıdje 35 éves múltra tekint vissza, és mint sok más technológiai újítás, ennek megszületése is hadiipari fejlesztésekhez kötıdik. Az internet bölcsıje az Egyesült Államok, ahol, egy katonai kutatásokat végzı intézet, a Rand Corporation kezdett foglalkozni kialakításával az 1960-as években. Az elsıszámú cél egy olyan kommunikációs hálózat magvalósítása volt, amelynek nincs kitüntetett központja, valamint az egyes információcsomagok különbözı utakon juthatnak el a feladótól a címzettig, ahol is egységes üzenetté válnak. Mindenképpen biztosítani szerették volna azt, hogy a parancsok eljuttatása az irányítási központból a rakéták indítóállomásaiba akkor is lehetséges legyen, amikor az esetleges támadások hatására elpusztul az USA védelmi rendszerének kommunikációs rendszere. Emellett kiemelt 2 Vincze Tamás: Hálózati kislexikon 3 http://gaudy.freeweb.hu/szakdolgq.html (2004. 09. 23) 6

szempontot játszott, hogy az USA teljes számítógépes kapacitásához való hozzáférést és azok használatát lehetıvé tegyék. A rendszer biztosította azt is, hogy valamely hálózati csomópont host - kiesése esetén a rendszer továbbra is mőködıképes maradjon. Ezen decentralizáció a nyomonkövethetıség és az ellenséges megfigyelés kiküszöbölését szolgálta, és a mai napig az internet egyik alapvetı jellegzetessége maradt. A kutatás a University of California (UCLA) illetve a Massachusetts Institute of Technology bevonásával folytatódott, majd az elsı (hálózatnak tekinthetı) rendszer a brit National Physical Laboratory-ban indult be 1968-ban. A mai internet ısének tekinthetı, kutatási, oktatási célokra szánt hálózat 1969. decemberében kezdte meg mőködését, mely elıbb négy, késıbb pedig tizenöt különbözı intézményt kötött össze, és APRANET néven (az Advanced Research Projects Agency Network rövidítéseként) jegyezték be. Ettıl a ponttól datálják a hálózat megjelenését, késıbbiekben, pedig terjeszkedését és folyamatos technológiai fejlıdését. A tudományos világból a tömegkommunikáció világába való átlépést döntıen megkönnyítette az 1991-ben kifejlesztett World Wide Web. 4 Az elıdnek tekinthetı APRANET-et felváltja az internet, amelyet hallva általában a www-re és az elektronikus levelezésre asszociálunk. A World Wide Web egy fejlesztés eredményeképp létrejött médium, amely a kevéssé felkészült felhasználó számára is megkönnyíti információkhoz való hozzáférést, utasítások eszközlését, és amely lehetıséget teremt szövegek, képek, grafikák, színek, és akár teljes filmek lehívására. Az internet-technológia szerint mőködı lokális hálózatok rohamosan terjedtek világszerte, és lassacskán ezeket a szigeteket is elkezdték összekapcsolni egymással. Az Egyesült Államok határain kívül elıször Kanadába, majd Ausztráliába jutott el az internet, nem sokkal késıbb Európában is megjelent. A növekedés üteme - különösen a 4 Wernhard Möchsel: Az internet versenyjogi és szerzıi jogi aspektusai, Jogtudományi Közlöny, 1998. október. 7

90-es években - óriási volt, amelynek lökést adott az amerikai kormány által meghirdetett (szőkebb értelemben véve a kommunikációs szolgáltatások liberalizálását, tágabb értelemben a szabad információáramláson alapuló társadalom technikai hátterét célul kitőzı) információs szupersztráda 5 elnevezéső program is. Az internet azonban minden korábbi várakozást felülmúlva nemcsak a folyamat egyik eleme, hanem maga az információs szupersztráda lett. Az internet jelene Az Amerika Kereskedelmi Minisztérium tanulmánya szerint az internet az a médium, amelynek növekedési üteme felülszárnyalja minden eddigi kommunikációs technológia térhódításának gyorsaságát: az 50 milliós felhasználói tábor eléréséhez a maga korában modernnek számító rádiónak 38 évre, a televíziónak 13 évre, míg a világhálónak 4 évre volt szüksége 6. Az internettel kapcsolatban számos statisztikát, felmérést, tanulmányt publikálnak hétrıl-hétre. Ezek az adatok, adatsorok ugyanakkor pillanatok alatt elévülnek, hiszen az egész hálózat, mind technológiai megoldásait (újabb és újabb szoftverek, hardverek), mind felhasználóinak táborát, a hálózatra csatlakozott gépek számát tekintve folyamatos, dinamikus mozgásban, változásban van. Internethasználat a világban 2002 szeptember 182,67 5,12 33,35 6,31 Afrika 187,24 Ázsia Európa Közel-Kelet USA & Kanada 190,91 Latin-Amerika 1. ábra: Internet-felhasználók száma a világban, 2002 szeptemberében. 5 MiMi Útmutató Tudástár, http://www.mimi.hu/informatika/informacios_szupersztrada.html. (2004. 09. 28) 6 Eszes István -Bányai Edit: Online m@arketing, Mőszaki Könyvkiadó 2001, 13. oldal. 8

Egy 2002 szeptemberében végzett felmérés 7 605, 60 millió Internet felhasználót regisztrált világszerte. Ha figyelembe vesszük azokat a tényeket, hogy 2001 januári felmérések szerint 407, 1 millió volt azon felnıttek száma, akik hetente legalább egyszer (otthonukból vagy munkahelyükrıl) csatlakoztak a világhálóra, kirajzolódik az Internet robbanásszerő térhódításának üteme. Az Internet jövıképe és gazdasági aspektusai Az Internet létrejöttekor egy nagyon szők (elsısorban oktatói, kutatói) felhasználói bázis igényeit elégítette ki, amelynek elsıdleges célja a kölcsönös információcsere volt. Idıvel és terjedésével összhangban azonban a világháló egyfajta közösségi médiummá vált, egyre kiszélesedı felhasználói táborral, és egyre hatalmasabb szolgáltatott tartalommal. A kínálati oldalon is jelentıs változások következtek be: míg kezdetben a szolgáltatók domináns része a magánszemélyek és non-profit szervezetek közül kerültek ki, a világhálóban rejlı potenciált meglátva megjelentek a gazdaság szereplıi is. A gazdasági és profitorientált célok megjelenése hamarosan háttérbe szorította a közösségi szellemiséget, és letörték az internettel kapcsolatban addig elı spontaneitás és ingyenesség látszatát: tömegével jelentek meg a háttér nélküli vállalkozások (az ún. internetes garázscégek ), a lánclevelek és piramisjátékok, és az olyan ingyenes szolgáltatások, amelyek kizárólag reklámokból próbáltak megélni. Ezen idıszak legerısebb mozgatórugója a látogatottság növelése volt. Mivel csakhamar bebizonyosodott, hogy csupán reklámbevételekbıl nem tarthatóak fenn a webes szolgáltatások, a portálok mőködtetıi fizetıképességük fenntartása érdekében az elıfizetéses koncepció és az egyéb pénzkereseti lehetıségek, hozzáadott szolgáltatások beépítése felé fordultak. Az interneten a piaci adottságok tudatában, és az elmúlt évek trendjének megfelelıen a felhasználó komoly értéket képvisel, hiszen a környezet lehetıvé teszi számára a gyors szolgáltató-váltást (hiszen a kínálat sokszorosa a keresletnek), ráadásul meg is oszthatja jó-rossz tapasztalatait. A megoldás kulcsa tehát a trendek folyamatos 7 http://www.nua.com/surveys/how_many_online/index.html (2004. 09. 28) 9

követésében, a következetes szolgáltatói magatartásban, a megbízható és folyamatos minıségi szolgáltatások nyújtásában, a felhasználó érdekeltté tételében rejtızik. Az internetes gazdaság résztvevıinek jövıje bizonytalan, és alapjában véve kiszámíthatatlan, nem lehet ugyanis kıbe vésett tendenciákat megállapítani, és hiába készítenek a cégek több évre szóló üzleti terveket, mindenki tudatában van, hogy az internet egy folyamatosan változó környezet, ahol ugyan nem lehetetlen elıre tervezni, de ahhoz tartani magukat annál is inkább. Ha az internet jövıjérıl szeretnénk képet adni, akkor 3 fogalom köré kell csoportosítani a várható folyamatokat: Technológiai konvergencia, avagy elérhetıvé válik mindenhol. Globalizáció, avagy elérhetıvé válik mindenkinek. Versenyhelyzet, avagy elérhetıvé válik a verseny a szolgáltatók és technológiák között. Ezen tendenciák megvalósulása elıreláthatólag az információs társadalom irányába vezet, amely több nemzeti és nemzetközi törekvés és tervezet végcélja. Nem szabad ugyanakkor csupán gazdasági szempontból górcsı alá venni az Internet rövid- és hosszú távú folyamatait, hiszen bármennyire is ki van szolgáltatva a technológiai trendeknek, egyre inkább, mint médium honosodik meg a köztudatban, szorosan összefonódva a marketinggel. Ezt támasztja alá az online marketingkiadások koncentrálódása, és a marketing nyújtotta lehetıségek, hogy megkülönböztethetıvé váljanak portálok, versenyelınyhöz jutva ezzel az online környezetben. Jóllehet az internet számos fejlıdési irányba léphet tovább, nem szabad megfeledkezni azokról a negatív folyamatokról, amelyek a felhasználók körében tapasztalhatók. Bár még csak elméletben képzelhetı el, de a világhálón hozzáférhetı hatalmas adatmennyiség fogyasztók esetleges elforduláshoz vezethet, ugyanakkor az online reklámozás hatékonyságának csökkenése konkrét alakot és méreteket öltött, csakúgy, mint az elutasító attitőd az online hirdetésekkel szemben. További gondot jelenthet az egyre inkább elmosódó határ a munkahely otthon szórakozás 10

kikapcsolódás területi és idıbeli lebonyolítása között, amely egyfajta begubózódási effektust 8 válthat ki az anonimitását, és privátszféráját féltı felhasználóban. Az internet Magyarországon A vasfüggöny lehullása után nem sokkal, 1990-ben az internet már Magyarországra is elérkezett. Elsıként hazánkban is az egyetemek és kutatóintézetek kapcsolódtak hozzá létrehozva a magyar felsıoktatási és kutatási hálózatot. 1991. október 7-én jegyezték be az elsı magyar domain-nevet: a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének jutott az elsı, a sztaki.hu. 1994 decemberére 154 domain-nevet jegyeztek, 2002 végén, pedig ez a szám elérte a 84 ezret. 9 A rendszerváltást követı évek bizonytalanságai, más gazdasági ágazatok felzárkóztatásának elsıdlegessége, a nyugati életszínvonalhoz viszonyított tetemes lemaradás okozta hátrányokat hazánk fokozatosan számolja fel, és jelentıs eredményeket ért el az internet-penetráció kiszélesítésében az elmúlt években. A kezdeti nehézségeket hően példázza, hogy az elsı internet-szolgáltató csak 1995-ben kezdte meg szolgáltatói tevékenységét. Magyarország nem függetlenítheti magát a környezetében történı változásoktól, ezért helyzetét az európai országokéhoz, illetve szőkebb környezetéhez, a Közép-Kelet európai régióhoz viszonyítva érdemes megvizsgálni. A következı táblázatból 10 kiderül, hogy bár számottevı a lemaradásunk a nyugati országokhoz képest, a régióval (ahol mindössze Szlovénia és Észtország üti meg a nyugat-európai mércét) lépést tudunk tartani, köszönhetıen az elmúlt év dinamikus fejlıdésének. 8 Eszes István - Bányai Edit: Online m@rketing, Mőszaki Könyvkiadó 2001, 40. oldal. 9 Rátonyi Tamás: Egy kis internet-történelem, http://www.hwsw.hu/hir.php3?id=17830 (2004. 10. 28) 10 Lakossági internet-használat 2003, http://www.nhh.hu/menu3/m3_1/eneten/01/0100.htm (2004. 10. 26) 11

Népesség (2003) Internethasználók (2000) Internethasználók (2003) Növekedés % (2000-2003) Penetráció % Magyarország 10 164 100 715 000 1 600 000 123, 8 15, 7 EU új tagjai 74 731 800 6 366 600 9 991 800 56, 9 13, 4 EU (2004 május) 452 733 200 93 163 400 181 191 695 94, 5 40 1. Táblázat: Internet-felhasználók száma és aránya az Európai Unió országaiban Régiónkban a havonta legalább egyszer a világhálóra kapcsolódók aránya 2003- ban elérte a 17, 2006-ra pedig a 27 százalékot. Elemzık szerint gátat szab a fellendülésnek, hogy a felhasználók táborának folyamatos bıvülését nem követik a szükséges piaci változások. A piac kiteljesedéséhez ugyanis 3 feltételnek kell teljesülnie: a szélessávú kapcsolatok térhódítása a hagyományos modemes csatlakozással szemben, megfelelı kormányzati promóció és támogatás: iskolai/közösségi hozzáférési pontok kiépítése és az üzleti szféra bevonása a világhálóban rejlı lehetıségek kiaknázására, az otthon internethez csatlakozók számának növelése. Hazánkban az internet-penetráció számsorai ellentmondásos képet festenek: az otthoni internet-felhasználás viszonylag alacsony volt még 2003-ban (a jövedelmekhez képest magas távközlési áraknak, és fogyasztói érdektelenségnek, elutasításnak köszönhetıen), 2004-re azonban jelentıs fellendülést prognosztizáltak az elemzık. A háztartások inte rne t- penetrációjának alakulása M agyarországon % 25 20 15 10 5 0 1998 1 2 4 1999 2000 6 2001 9 2002 2003 12 2004 25 S1 2. ábra: Az internet penetrációjának alakulása Magyarországon 12

2003-ban becslések szerint 432 ezer háztartásban volt internet kapcsolata, és ezekben a háztartásokban közel 1, 4 millió ember élt. Amennyiben nem csupán az otthoni internet-penetrációra koncentrálunk, kedvezıbb kép tárul elénk: a vállalati/hivatali szektorban és különösen az oktatásban, illetve kutatásban jobb a helyzet, sıt a magyar felsıoktatás internet-infrastruktúra és - ellátottsága évek óta világszínvonalú, a legfejlettebb országokéval egyenrangú, csaknem félmillió embert érintve hazánkban. Néhány jellemzı adat a magyarországi internet-felhasználásról: 1. Az internet-használati szokásokban letisztulási folyamat megy végbe, ami a gyakorlott, céltudatos felhasználók arányának emelkedésében is tükrözıdik. 2. A hazai internet elterjedése 3 állandó problémával küzd: egyrészt az elıfizetések finanszírozása nagy terhet róhat a családokra (bizonyos rétegek anyagi helyzetük miatt maradhatnak le a világhálóról), másrészt a digitális megosztottságnak (szakadéknak) nevezett jelenség, illetve a fogyasztók egy részének érdektelensége az internettel szemben (2003- ban a nem-internetezık 34%-a jelölte meg okként). 3. A számítógép penetráció erıteljes növekedése regisztrálható hazánkban, a szélessávú hozzáférések térhódítása, pedig szemmel látható (2003-ban szélessávú csatlakozás 31%-nak, modemes hozzáférés 59%, ISDN vonalak száma, pedig 10 % a háztartásokban) 4. 2003-ban az átlagos magyar internetezı hetente 10 és fél órát töltött el a világhálót böngészve, és 3 fıs háztartásban, Budapesten (vagy Nyugat- Dunántúlon) él. 5. A magyarországi internet-penetráció erısen háztartásfüggı, hiszen nagyban meghatározza a háztartás szellemi és anyagi tıkéje, a háztartásban élık végzettsége, beosztása, és munkájának jellege. 13

Hiedelmek és realitások a világhálóval kapcsolatban Az internetnek számos elınye van, segítségével kitárul a világ elıttünk, ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról az eufóriáról és számos hiedelemrıl sem, amelyek az elmúlt években övezték a világháló mőködését. Persze nem titok az sem, hogy vannak negatív jelenségek is, és fellépnek korábban nem létezett problémák is az internettel kapcsolatban. nyitottság: az internetre csatlakozók köre nincs szabályozva vagy korlátozva, mivel az egy nyitott hálózat, amelynek mőködési szabványai és dokumentumai is hozzáférhetıek bárki számára. A világhálón való eligazodás tanulható, tehát nem zárja ki a tapasztalatlan felhasználókat sem. Az interneten bárki közzé tehet információkat, érdemi ellenırzés vagy szabályozás nélkül. Mivel egy webportál létrehozásának és mőködtetésének viszonylagosan alacsonyak a költségei, vállalatok vagy felhasználók online megjelenésének a magas fajlagos költségek sem szabnak határt. információ: a böngészık által nyújtott eszközök lehetıvé teszik, hogy információkhoz férjünk hozzá és feldolgozzuk ıket. Ezek az eszközök egyszerőnek mondhatóak, amelyek könnyedén elsajátíthatóak, tehát bárki csillapíthatja információéhségét. információ és tartalom: az internet információtartalma spontán módon fejlıdik, bıvül. Nincsen világméretekben átgondolt, központi tartalomfejlesztés, vagy akár irányítás, tehát érdemben senki sem befolyásolja az elérhetı tartalmak mennyiségét, vagy minıségét. Ez egyfelıl elıny, másfelıl viszont az internet ebbıl kifolyólag eléggé strukturálatlan, egyenetlen, és az információk megtalálása néha nagyon nagy nehézségekbe ütközik. 11 11 Máray Tamás: A hálózatok hálózata: az internet, Mindentudás Egyeteme (2003. 12. 01) 14

információ és minıség: mivel az információ kibocsátója bárki lehet, ellenırizhetetlen az elérhetı tartalmak minısége. A nagy mennyiség sajnos gyakran a minıség rovására megy. Megoldásként csak a nagyobb, megbízhatónak ismert (hír)portálok anyagát érdemes használni az információ forrásaként. tér és idı dimenzió módosulása 12 : a világhálót használva elveszíti fontosságát az idı és a tér emberek számára fontos - dimenziója. Mivel az online kommunikáció nem követeli meg a résztvevık egyidejő jelenlétét, és mivel a távolságok legyızhetıvé, a legtávolabbi földrajzi pontok könnyedén elérhetıvé válnak, a tér és az idı összeolvadnak, és az egyidejőség és idıtlenség illúzióját keltik a felhasználókban. decentralizáltság: oka, hogy a rendszer minden ellenırzés, behatás nélkül is mőködıképes, és a különbözı csatornák közötti hierarchikus kapcsolatok is megszőnnek. Ez azt eredményezi, hogy a felhasználó maga választja meg, milyen információhoz, és melyik csatornán kíván hozzáférni; hozzáférését, döntését nem, vagy csak ritkán akadályozzák. anonimitás: a világháló felhasználói számára az anonimitás és az ellenırizhetetlenség látszatát kínálja, ezek azonban a valóságban nem érvényesülı funkciók: szörfözéseink útvonala bármikor visszakereshetı naplózó programok révén, illetve a szolgáltatók /weboldalak is szívesen győjtenek adatokat olvasóikról. globalitás: az internettel megvalósult az elsı olyan közösség a történelem folyamán, amely magába foglalja az egész világot, hiszen átlépi (ha nem is fizikálisan, de virtuálisan minden bizonnyal) az országhatárokat. Hagyományos értelemben sohasem lesz közösség: épp az egyik legfontosabb hiányzik, a személyes, valós tapintható visszajelzés. Viszont vannak olyan értékei (anonim kommunikáció, ıszinteség, globális gondolatcsere, interaktivitás) amelyek a valós világban nem, vagy nagyon más formában léteznek." 13 12 Eszes István Bányai Edit: Online m@rketing, Mőszaki Könyvkiadó 2001 (37. oldal) 13 Verebics János: Coltok szava, délidıben (2. oldal) 15

rugalmasság: az internet nagyfokú szabadságot, rugalmasságot jelent felhasználói számára, hiszen a világháló személyre szabható (regisztrált felhasználóként saját, testre szabott információk jelennek meg a portálon: kedvenc híreinkkel, szolgáltatásainkkal) és rugalmas a kommunikációban is, gondoljunk csak az elektronikus levelezés, vagy beszélgetés folytatására. kétirányú kommunikáció: a hálózati kommunikáció során a korábban gyakorolt közlési típusok, a one-to-one (egyetlen személy közlése egyetlen személy felé pl.: telefon) és a one-to-many (egyetlen személy közlése sok személy felé pl.: könyv, újság, televízió) kommunikáció mellett egy újabb típus járul: a many-to-many kommunikáció. A kétirányú kommunikáció ismérvei 14 (amiben különbözik a tradicionális, egyirányú tömegkommunikáció jellemzıitıl), hogy lehetıség van a közvetlen válasz küldésére, a kibocsátó és befogadó szerepek felcserélhetıek, és az információ cseréje technikai vagy nem technikai úton zajlik. fogyasztó hatalma 15 : az online környezet legnagyobb nyertese a fogyasztó, hiszen bármilyen információhoz hozzájuthat (eladó kínálata), összehasonlíthatja ıket és kiválaszthatja a legmegfelelıbbet. Megszőnt a vevı kiszolgáltatottsága, hiszen bárhol közzéteheti tapasztalatait. fizikai kontaktus hiánya: az online környezet adottságaiból következik, hogy a közvetítık kikapcsolása révén közvetlen kapcsolat kialakítására van lehetıség vevı és eladó között. Az online rendszerek, szolgáltatók azonban nagyfokú bizalmatlansággal találják szembe magukat, ami szolgáltatói mivoltuk megfoghatatlanságából, elérésüknek fizikai korlátaiból adódik. A személytelenség az, ami kiszámíthatatlanná, ellenırizhetetlenné, bizonytalanná teszi társas és üzleti online kapcsolatainkat. 14 Eszes István Bányai Edit: Online m@rketing, Mőszaki Könyvkiadó 2001 (39. oldal) 15 Eszes István Bányai Edit: Online m@rketing, Mőszaki Könyvkiadó 2001 (77. oldal) 16

Az interneten nyújtott szolgáltatások Az online környezet 2 szereplıje a felhasználók, illetve a szolgáltatók tábora. A felhasználók azok, akik a szolgáltatók segítségével felcsatlakozhatnak az internetre, levelezésüket intézhetik, technikai segítséget vehetnek igénybe, akik valamilyen hír vagy információ keresésének szándékával ellátogatnak egy tartalomszolgáltató oldalára, akik másokkal lépnek kapcsolatba az interaktív környezetet igénybe véve, akik saját portált hoznak létre, akik elektronikusan vásárolhatnak a számtalan elektronikus bolt ajánlatát szabadon összehasonlítva. Az interneten tehát számtalan szolgáltató kínálja szolgáltatását, amelyeket 3 témakör köré csoportosíthatunk: elektronikus kereskedelem, tartalom- és online közösségi szolgáltatások. Internetes szolgáltatások Elektronikus kereskedelem Tartalom Közösség Fizetıs információ és szolgáltatás A hely márkanevét használó termékek (www.adidas.com) Webhelyen generált információ Csevegı-szobák E-boltok Kereshetı adatbázisok Szakértıi vélemények Offline háttérrel rendelkezı boltok (Fotexnet) Tisztán elektronikus boltok (Házipatika) Linkek Hírlevelek e-mailben 3. ábra: Szolgáltatások online környezetben 16 16 Eszes István Bányai Edit: Online m@rketing, Mőszaki Könyvkiadó 2001 (42. oldal) 17

Az elektronikus kereskedelem Az e-kereskedelem kínálati oldala: e-boltok Az elektronikus üzlet fogalma és környezete Az internet térhódításával begyőrőztek mindennapjainkba az elektronikus és online megoldások és kapcsolatok. Napjainkban alig van olyan területe, tevékenysége életünknek, amelyet ne hozhatnánk összefüggésbe az új technikákkal, és a további fejlesztéseknek csupán az emberi képzelıerı és a kutatás-fejlesztési folyamatok szabnak határt. Az internet nem csak a fejlett világ üzleti életének szerves része, hanem a társadalom mindennapjait is átszövi: emberek milliói használják naponta levelezésük intézésére, banki átutalásaik lebonyolítására, embertársaikkal való kapcsolattartásra. Az (egy kattintással hozzáférhetı) internetes adatbázis elınyeit kihasználva sokan otthonról, székükbıl lapozgatnak e hatalmas könyvtár dokumentumai között, vagy fordulnak szakemberhez tanácsért. A jogi, mőszaki, társadalmi és gazdasági feltételek megteremtıdésével napjainkra nem csak szellemi, hanem kézzel fogható fizikai termékek is gazdát cserélhetnek az online csatornán keresztül. Az elektronikus kapcsolatokat támogató környezet kialakítását és a kapcsolatok elınyeit tudatosító és használatra ösztönzı programot hirdetett meg 2000 márciusában az Európai Unió, amelyet 2002 júniusában egy átdolgozott eeurope2005 nevő törekvés-tervezet követett. A program az összes tagállamra nézve irányadóan szabályozza az internetes gazdasági környezet kialakításának fıbb lépéseit. Ezek szerint 2005-ig meg kell valósulnia 17 : a közszolgáltatások online elérhetıvé tételének a kormányzás, az egészségügy és az oktatás területén (e-government, e-health, e-learning), valamint a dinamikus e-business környezetnek, amely alapja az elektronikus gazdaságnak és lefekteti a fıbb fejlıdési irányokat. 17 Commission of the European Communities: eeurope2005- An information society for all(2002. 06. 21) 18

Ezen célok megvalósulását feltételezi és elısegíti a szélessávú internethozzáférések széleskörő elterjedése, a szolgáltatók közti verseny (az árak leszorítása érdekében), és a biztonságos információs infrastruktúra biztosítása, amely feltételezi a szükséges jogi és mőszaki feltételek megteremtését. Az európai törekvések legfıbb célja az információs kultúra, a tudás alapú társadalom megteremtése, a társadalmi csoportok fejlıdésének az információs társadalom irányába mozdítása. Az e-business a különbözı társadalmi, kormányzati és üzleti csoportok közötti üzleti tevékenységre nyújt alkalmat. Az üzletben érdekeltek szerint csoportosítva az e- kapcsolatok hat típusát 18 különböztetjük meg: vállalatok közötti kapcsolatok (business to business): az elektronikus üzleti élet legrégebben mőködı kapcsolatai, hiszen több mint húsz éve bonyolíthatóak le elektronikus úton a vállalatok közötti tranzakciók. Az elektronikus üzleti megoldások közül még mindig vezetı pozícióban vannak a B2B kapcsolatok. Két vállalat közötti üzleti kapcsolat egyik leggyakoribb csatornája az extranet, amely mindkét fél számára komparatív elınyöket kínál. Egy adott ágazat szállítói-vevıi kereskedelmi piactereken is tömörülhetnek, amelyen versenyeztethetıvé válnak a szállítók, összehasonlíthatóvá az árak, termékek és a vásárlás folyamata is elektronizálható. vállalatok/vállalkozások és fogyasztók közötti kapcsolatok (business to consumer): az online kiskereskedelem teljes folyamata elektronikus úton zajlik, és az üzletkötés eme formája egyre hangsúlyosabb szerepet kap hazánkban is. vállalatok és a közigazgatási szervek közötti kapcsolatok (business to administration): a fejlesztések eredményeképpen ma már a legtöbb kormányzati és elektronikus adatcserére is lehetıség nyílt már, a legfontosabb elırelépést viszont az adatfeldolgozás és ügyintézés, valamint a közbeszerzések online lebonyolítása jelentené. 18 Eszes István Bányai Edit: Online m@rketing, Mőszaki Könyvkiadó 2001 (111. oldal) 19

a lakosság és közigazgatási szervek közötti kapcsolatok (consumer to administration): legfontosabb célkitőzések az alapvetı ügyintézési folyamatok elektronizálása, és az online kommunikáció megteremtése a hivatalok és a társadalmi csoportok között. fogyasztók közötti kapcsolatok (consumer to consumer): az internet lehetıvé tette, hogy fogyasztók is kínálhassák fizikai vagy szellemi termékeiket, amelyet online áruházak, portálok, és aukciós oldalak bonyolítanak le online aukciók keretében. Két fogyasztó közötti elektronikus kapcsolat eredményeképpen alakulnak ki (üzleti és nem üzleti alapon szervezıdı) online/virtuális közösségek is, amelyek tagjait általában közös érdeklıdésük, érdekeik kötnek össze. vállalatok és alkalmazottaik közötti kapcsolatok (business to employee): egyre gyakoribb és hatékonyabb módszer hazánkban is, amelyet intraneten valósítanak meg. Elınyös megoldás mind a vállalatok, mind alkalmazottjaik számára, hiszen elıbbi tapasztalatait felhasználva kiépítheti az extranetet, utóbbiak pedig hozzászoknak az elektronikus információ- és adatcseréhez. A dolgozat témájához igazodva és az online bolt kitőzött céljait figyelembe véve a továbbiakban a B2B, illetve B2C kapcsolatok kapnak hangsúlyos szerepet. Az elektronikus kereskedelem jelen helyzete Az elektronikus kapcsolatok, és az e-kereskedelem fejlettsége sokat elárul egy ország gazdaságának versenyképességérıl és nyitottságáról. A gazdaság ezen új, húzó ágazata lendületet adhat a recesszió sújtotta világgazdaságnak és ezt felismerve számos fejlett országban támogatják azt költségvetési pénzekbıl Az elektronikus kapcsolatok és kereskedelem fejlettségérıl közre adott világranglista 19 szerint a legfejlettebb internetes gazdasággal Dánia rendelkezik Nagy Britanniát és Svédországot megelızve, míg az Egyesült Államok folyamatosan veszít versenyelınyébıl, és idén a hatodik helyre szorult vissza. 19 Economist Intelligence Unit felmérése alapján- Figyelınet 2004. 04. 20 (2004. 10. 28) 20