TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Kutatási jelentés 2012. március 12. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Cím: 1363 Budapest, Pf.: 49. Tel.: +36 1 235-7200 www.ofi.hu www.femip.hu 1

Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 5 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 3 KUTATÁS CÉLJA, HATÓKÖRE, HIPOTÉZISEI... 7 3.1 A kutatás célja, részfeladatai... 7 3.1.1 A kutatás célja... 7 3.1.2 A kutatás részfeladatai... 7 3.2 A kutatás hatóköre... 7 3.3 Hipotézisek... 8 4 A KUTATÁS MÓDSZERTANA... 9 4.1 Mintavétel... 9 4.1.1 Mintavétel a hazai felsőoktatási intézmények köréből... 9 4.1.2 Mintavétel az Európai Felsőoktatási Térségből... 10 4.2 Módszerek... 11 4.2.1 Jogszabályelemzés... 11 4.2.2 Nemzetközi dokumentumok elemzése (desk research)... 11 4.2.3 Magyar intézményi dokumentumok elemzése... 11 4.2.4 Strukturált interjú... 12 4.2.5 Kérdőív... 13 5 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉRTELMEZÉSE... 14 5.1 A fenntartható fejlődés fogalma... 14 5.2 A fenntarthatóság célrendszere... 17 5.3 A fenntarthatóság alapelvei... 18 5.3.1 A holisztikus megközelítés elve... 18 5.3.2 A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve... 19 5.3.3 Társadalmi igazságosság elve... 19 5.3.4 Tartamosság elve... 19 5.3.5 Integráció elve... 19 5.3.6 Helyi erőforrások hasznosításának elve... 19 5.3.7 Társadalmi részvétel elve... 20 5.3.8 Társadalmi felelősségvállalás elve... 20 5.3.9 Elővigyázatosság és megelőzés elve... 20 2

5.3.10 A szennyező fizet elve... 20 6 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A FELSŐOKTATÁSBAN... 21 6.1 A fenntartható fejlődés és a felsőoktatás kapcsolata... 21 6.2 Nemzetközi törekvések, stratégiák a felsőoktatás területén... 23 6.2.1 A hazai jogszabályalkotás hátterét jelentő és a szabályozást megalapozó nemzetközi folyamatok és dokumentumok... 23 6.2.2 International Sustainable Campus Network (ISCN)... 26 6.2.3 Copernicus kezdeményezések... 29 6.2.4 A Felelős Üzleti Oktatás Alapelvei (PRME)... 30 6.3 Az Európai Felsőoktatási Térség intézményeinek fenntarthatóság értelmezése és gyakorlata... 31 6.3.1 Célrendszer, küldetés, jövőkép, az intézmények szemlélete, stratégiája... 31 6.3.2 Minőségfejlesztés és fenntartható fejlődés... 41 6.3.3 Támogató környezet... 44 6.3.4 Kezdeményezések, jó gyakorlatok... 47 6.4 A fenntartható fejlődés hazai jogszabályi környezete... 51 6.4.1 Magyarország Alaptörvénye... 51 6.4.2 A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia... 52 6.4.3 A fenntartható fejlődés felsőoktatási vonatkozású jogszabályi megjelenése... 54 6.5 A fenntarthatóság értelmezése és gyakorlata a hazai felsőoktatási intézményekben.. 56 6.5.1 Intézményi definíciók... 57 6.5.2 Az intézményi fenntartható fejlődési stratégiaalkotás folyamata, motivációs háttere. 60 6.5.3 A fenntartható fejlődés szemlélete az intézményi működés területein... 63 6.5.4 Kezdeményezések, jó gyakorlatok... 67 6.5.5 Támogató környezet... 71 6.6 Hazai intézményi minőségirányítási gyakorlat a fenntartható fejlődés tükrében... 74 6.6.1 A minőségfejlesztést célzó stratégiai tervek... 74 6.6.2 Minőségirányítási rendszerek szabályozása... 76 7 MEGÁLLAPÍTÁSOK, FEJLESZTÉSI JAVASLATOK... 81 7.1 Főbb megállapítások a hipotézisvizsgálat alapján... 81 7.2 Javaslatok... 86 7.2.1 Intézményi stratégiák megerősítése... 86 7.2.2 Támogató környezet kialakítása... 87 7.2.3 Felsőoktatási intézmények minőségfejlesztése... 88 7.2.4 MAB követelményrendszer... 88 3

7.2.5 A képzési és kimeneti követelmények átvizsgálása... 88 7.2.6 A kutatási pályázati rendszer... 89 7.2.7 Diákjóléti szolgáltatások... 89 7.3 Fenntartható fejlődési szempontrendszer az intézményi minőségirányításhoz... 89 7.3.1 Intézményi stratégiai tervezés... 89 7.3.2 Intézményi minőségirányítási rendszer... 93 8 MELLÉKLETEK... 93 8.1 Kutatási terv... 93 8.2 Elemzési szempontsor... 93 8.3 Interjú vezérfonal... 93 8.4 Kutatásban felhasznált intézményi dokumentumok gyűjtő táblázata... 93 9 FELHASZNÁLT IRODALOM... 94 4

1 Bevezetés Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban OFI) mint Megrendelő a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP 4.1.4. projektben indított A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatás minőségirányítási gyakorlatában című kutatás lebonyolítására vonatkozó beszerzési eljárásban a Mondolat Iroda Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t (a továbbiakban Mondolat Iroda) hirdette ki nyertes Ajánlattevőként. A nyertes ajánlatban szereplő kutatási tervet az OFI és a Mondolat Iroda 2011. december 16- án közösen véglegesítette, melynek alapján került lebonyolításra a jelen kutatás. 2 Vezetői összefoglaló A fenntartható fejlődés hazai és nemzetközi gyakorlaton alapuló egységes szempontrendszerének összeállítását, illetve a felsőoktatási intézmények minőségirányítási rendszerébe való beépülésének elősegítését célzó kutatást a magyarországi felsőoktatási intézmények 25%-ában folytattuk le, valamint vizsgálat tárgyává tettünk 6 intézményt az Európai Felsőoktatási Térségből. A kutatás során a dokumentumelemzés, a kérdőíves felmérés és a strukturált interjú módszerét alkalmaztuk. A kutatási időszakban (2012. december 16. 2012. március 12.) két alkalommal műhelymunkát szerveztünk, melyre a mintába tartozó hazai felsőoktatási intézmények delegáltak résztvevőket, valamint a Megrendelő képviselői vettek részt. Vizsgáltuk többek között, hogy a felsőoktatási intézmények stratégiai tervezésében és minőségfejlesztésében, illetve ennek dokumentumaiban miként jelenik meg a fenntartható fejlődés gondolata. Jelen tanulmány 6.3. és 6.5. fejezeteiben külön kitérünk arra, hogy mely intézményi funkciókban és szolgáltatásokban jutnak érvényre a fenntarthatósági elvek. Ízelítő jelleggel a 6.3.4. és 6.5.4. fejezetekben bemutatunk olyan európai és hazai kezdeményezéseket, jó gyakorlatokat, melyeket a felsőoktatási intézmények a fenntarthatóságra nevelési feladataik, társadalmi felelősségvállalási tevékenységük keretei között indítottak el a jövő generációk számára is élhető élet érdekében. 5

A kutatás során az eredeti, Brundtland-i fenntartható fejlődés fogalmat használtuk (ld. 5.1. fejezet), a fenntartható fejlődés természeti, társadalmi és gazdasági dimenzióban egyszerre gondolkodtunk, illetve a felsőoktatási intézmények tevékenységét e szerint vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a magyarországi felsőoktatási intézmények elsősorban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiára és a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXIX. törvény preambulumára hivatkoznak a fenntarthatósági célok és feladatok intézményi dokumentumokban való megjelenítésekor. Az európai felsőoktatási intézmények aktívak a fenntarthatósági hálózatok létrehozásában, ilyen jellegű együttműködésekben. A hazai felsőoktatási intézmények ezt formalitásnak tartják. Meghatározóbbak a partnerkapcsolatok, melyek befolyásolják a fenntarthatóságra vonatkozó intézményi tevékenységeket (gyakorlati képzés, kutatás-fejlesztés), azonban még ennél is jelentősebb a vezetés elkötelezettsége. Az Európai Felsőoktatási Térség intézményeiben a minőségügy szintjén is megjelenik a környezeti elköteleződés, míg a magyarországi felsőoktatási intézményekben a fenntartható fejlődés és a minőségfejlesztés kapcsolata nem releváns, bár néhány felsőoktatási intézmény már tett ez irányú lépéseket. A stratégiai tervezésben mind a vizsgált külföldi, mind pedig a hazai intézmények körében megjelentek a fenntarthatósági törekvések, ugyanakkor a magyarországi felsőoktatás esetében nem jellemzi az intézményi működés egészét. A kutatás a hazai felsőoktatási folyamatok olyan szakaszában történt, amikor a felsőoktatáspolitika változik, az intézményi szerveződés és dokumentáció átalakul. Mind az adatgyűjtés során történő levelezés, telefonos egyeztetés, valamint az interjúk is azt mutatják, hogy az intézményekben nagyfokú bizonytalanság uralkodik a stratégiai tervezés és intézmény-, illetve minőségfejlesztés területén. A szervezetfejlesztés sikerességének oldaláról nézve a javaslataink éppen e változási folyamatban tűnnek megvalósíthatónak. A magyarországi helyzetfelmérésre és az Európai Felsőoktatási Térségben láthatóan sikeres példák alapján az ágazati oktatás-irányítás és az intézményi minőségfejlesztési gyakorlat számára fogalmaztunk meg fejlesztési javaslatokat az intézményi stratégiai tervezésre, minőségfejlesztésre és minőségügyi szabályozásra, az intézmények MAB által történő értékelésére, a képzési és kimeneti követelmények átvizsgálására, a kutatási pályázati rendszerre, az intézményi diákjóléti szolgáltatásokra és támogató környezet kialakítására vonatkozóan. Elkészítettünk egy olyan szempontrendszert, mely ezeken a fejlesztési területeken segíti a felsőoktatási intézményeket az alapdokumentumaik és belső szabályozásaik fenntartható fejlődés tükrében történő újragondolásában. 6

3 Kutatás célja, hatóköre, hipotézisei A jelen felsőoktatás-kutatás során a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szemléletet és gyakorlatot vizsgáltuk az intézményi minőség és stratégia tükrében. 3.1 A kutatás célja, részfeladatai 3.1.1 A kutatás célja A kutatás célja a fenntartható fejlődés hazai és nemzetközi gyakorlaton alapuló egységes szempontrendszerének összeállítása, illetve a felsőoktatási intézmények minőségirányítási rendszerébe való beépülésének elősegítése. A kutatás a TÁMOP 4.1.4. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban című kiemelt projekt L részcél Fenntartható fejlődés, minőségkultúra feltételrendszerének megalapozása, a szervezeti kultúra fejlesztése célhoz kapcsolódóan valósul meg. 3.1.2 A kutatás részfeladatai Az kutatás során az alábbi feladatok valósultak meg: A fenntartható fejlődés szempontrendszerének vizsgálata dokumentumelemzéssel, a hazai és uniós irányelvek figyelembe vételével a hazai működő felsőoktatási intézmények 25%-ában és 6, az európai felsőoktatási térséghez tartozó intézményben. A helyzetelemzés alapján egységes szempontrendszerre és ennek minőségirányítási rendszerekbe történő beépítésére vonatkozó javaslat kidolgozása a hazai ágazat és a felsőoktatási intézmények számára. Műhelymunkák lebonyolítása a felsőoktatási intézmények képviselőinek bevonásával a felsőoktatási szereplők igényeihez igazodó szempontrendszer és a működésbe való beépítésre vonatkozó javaslatok kidolgozásához kapcsolódóan. 3.2 A kutatás hatóköre A kutatási célnak megfelelően a kutatás hatóköre a Magyarországon működő, az Országgyűléstől állami elismerést kapott, az állam által fenntartott és a nem állami (magán, alapítványi, egyházi) fenntartásban működő felsőoktatási intézmények (egyetemek és főiskolák), továbbá az Európai Felsőoktatási Térség területén működő külföldi felsőoktatási intézmények. 7

3.3 Hipotézisek A kutatási tervben szereplő hipotéziseinket a mintában szereplő felsőoktatási intézmények minőségirányítási, fenntarthatósági megbízott munkatársaival, valamint Megrendelővel közösen véglegesítettük a 2012. január 5-ei műhelymunkán. A felsőoktatási intézményekben a fenntartható fejlődés és a minőségügy kérdése összekapcsolódik, a minőségfejlesztési programok/minőségirányítási rendszerek 1 szabályozási szintjén azonban ez nem minden esetben jelenik meg. A minőségfejlesztési programok készítése, megújítása során a felsőoktatási intézmények túlzott elvárásokat fogalmaznak meg a fenntartható fejlődés vonatkozásában, melyeknek nem tudnak megfelelni. A külső szemlélő számára is aktívnak észlelhető civil és helyi, regionális társadalmi partnerkapcsolatokkal rendelkező, a fejlesztési munkákban közreműködő intézmények, karok nyitottabbak a fenntartható fejlődés szociális, gazdasági és környezeti elveinek, illetve gyakorlatainak befogadására, helyi szintű meghonosítására. A minőségfejlesztési programmal, egyetemi polgárok aktív közreműködésére alapozott stratégiai tervezés során született fejlesztési tervekkel, fenntarthatósági stratégiával rendelkező intézmények környezeti és fenntarthatósági elköteleződése és ez irányú tevékenységei is jelentősebbek. A fenntarthatóság a képzésben, kutatásban és működésben ott jelenik meg hangsúlyosabban, ahol a minőségfejlesztés visszacsatolási mechanizmusai kiépültek és ténylegesen működnek, ahol a minőségügy és fenntarthatóság iránt elkötelezett oktató kollégákat kiemelt vezetői támogatás és legalább minimális forrásallokáció segíti. Azon intézmények, ahol a karok, szakok, oktatók, kutatók közötti interdiszciplináris együttműködés erősebb a képzések, kutatások egyéb szakmai programok tervezése, megvalósítása során, nyitottabbak a fenntartható fejlődés megvalósításához szükséges feltételek kialakítása iránt. A karok és szakok közötti, illetve az oktatók, kutatók közötti interdiszciplináris együttműködések, valamint a szervezeti integráció kedveznek a fenntartható fejlődés intézményi szintű feltételei megteremtésének. 1 Amennyiben a vizsgált mintában a Minőségfejlesztési programokon túl a felsőoktatási intézmény rendelkezik valamilyen minőségirányítási rendszerrel. 8

4 A kutatás módszertana 4.1 Mintavétel A jelen kutatás hatóköre alapján két részmintával dolgoztunk. A mintavételi szempontokat az alábbiakban ismertetjük. 4.1.1 Mintavétel a hazai felsőoktatási intézmények köréből A hazai részmintát a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Ftv.) 1. sz. melléklete alapján az államilag elismert, felsőoktatási intézmények közül a következő szempontok szerint határoztuk meg, fenntartva, hogy egy-egy felsőoktatási intézmény több szempontnak is megfelelhet. Fenntartás szerinti típus (állami, magán, alapítványi, egyházi); Területi lefedettség; Intézményi szerveződés (kutatóegyetem, egyetem, főiskola); Képzési profili szerinti lefedettség (művészeti, műszaki stb.); Hálózati szerveződés. 1. táblázat Intézmény Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Copernicus tagság 2 x Edutus Főiskola Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Főiskola Kaposvári Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Kodolányi János Főiskola Közép-európai Egyetem, Budapest Magyar Képzőművészeti Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Nemzeti Közszolgálati Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szent István Egyetem x x x x 2 A Copernicus Chartát aláírt felsőoktatási intézmények. A Charta a fenntartható fejlődésre vonatkozó Brundtlandjelentés alapján kifejezetten a felsőoktatási intézmények számára fogalmaz meg alapelveket a fenntartható fejlődés előmozdítása tekintetében. 9

A kutatás során a minta megfelelőnek bizonyult, ugyanakkor az adatgyűjtés során az egyik egyházi felsőoktatási intézmény rektora hivatalosan jelezte, hogy a minőségirányítási rendszerének továbbfejlesztése, új stratégiai szervezeti egység kialakítása a kutatással egy időben történik, így bár bizonyos területeken kifejezetten jó gyakorlatokat tudnának bemutatni a kutatásban részt venni nem tudnak; egy másik egyházi intézmény nem küldött hivatalos választ, ugyanakkor információkkal sem segítette a kutatást, azokat a honlapon elérhető intézményi dokumentumokból gyűjtöttük össze; egy vidéki főiskola a kutatással kapcsolatban küldött tájékoztató és adatkérő levelekre nem válaszolt, telefonon információt nem tudott adni, így esetükben csak a honlapjukon elérhető nem teljes körűen rendelkezésre álló dokumentációra támaszkodhattunk az elemzés során. 4.1.2 Mintavétel az Európai Felsőoktatási Térségből Az elemzések során a területi eltérésekre is tekintettel kívántunk lenni, ezért a külföldi elemzendő országok kiválasztásánál figyelembe vettük a földrajzi megoszlást és a társadalmigazdasági eltéréseket is. Ily módon az észak-, nyugat- és közép-kelet-európai felsőoktatási intézmények kerültek ebbe a mintába. Az Európai Felsőoktatási Térségben a fenti megoszlás szerint 6 ország 1-1 felsőoktatási intézményét tettük elemzés tárgyává a kutatási téma szempontjából a vizsgálati szempontsor szerint. Ezen intézmények közül négy kapott kiválósági díjat kapott az International Sustainable Capmus Networktől (ISCN, 2. táblázat). 2. táblázat Intézmény Európai ISCN Terület Ország Felsőoktatási Térség díj Göteborgs Universitet x Észak-Európa Svédország - Universiteit van Észak-Európa Hollandia x Amsterdam x University of Bradford x Nyugat-Európa Egyesült Királyság x École polytechnique Nyugat-Európa Svájc x fédérale de Lausanne x Leuphana Universität Nyugat-Európa Németország x Lüneburg x Charles University in Közép-Kelet- Csehország x Prague Európa - 10

4.2 Módszerek 4.2.1 Jogszabályelemzés A jogszabályi háttér feltérképezésének célja egyrészt annak vizsgálata volt, hogy a jogi szabályozás milyen mértékben írja elő vagy engedi érvényesülni a fenntartható fejlődési szempontok figyelembe vételét a hazai felsőoktatási intézményi működés során. Kerestük a hazai joganyagban a fenntartható fejlődés felsőoktatást érintő szabályozási elveket. Az intézményi szabályozások, útmutatások dokumentumait abból a szempontból vizsgáltuk, hogy milyen más felsőoktatási intézmény számára is tanulságokkal szolgáló saját eljárásokat, szabályozási elveket, szempontokat alakítottak ki. 4.2.2 Nemzetközi dokumentumok elemzése (desk research) A magyarországi felsőoktatási intézmények fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szemléletváltásának és a közös szempontrendszer kialakításának érdekében fontosnak tartjuk összegezni a külföldi tapasztalatokat, az Európai Felsőoktatási Térségben működő felsőoktatási intézmények jó gyakorlatait és működési problémáit. A desk research módszerrel lehetséges a külföldi felsőoktatási intézmények saját kutatási eredményeinek, illetve az érintett felsőoktatási intézményekről szóló publikációkban szereplő adatok, tényezők megismerése. Ennek során a Kutatási tervben (8.1. fejezet) és a Felhasznált irodalomban (9. fejezet) egyaránt feltüntetett ENSZ, EU dokumentumokat és külföldi szakirodalmat használtuk fel. 4.2.3 Magyar intézményi dokumentumok elemzése A kutatási téma intézmény-specifikus háttéradatainak összegyűjtését és értelmezését a dokumentumelemzés módszerével valósítottuk meg. A kutatás során felhasználtunk minden olyan nyilvános, a felsőoktatási intézmények által közzétett vagy számunkra megküldött eredeti, hivatalos dokumentumot, amely a kutatási téma szempontjából releváns. A felsőoktatási intézmények azt jelezték vissza, hogy az Ftv. változásához igazodva átdolgozzák a stratégiájukat, mely dokumentációs változást is jelent a kutatással érintett intézményfejlesztési tervekre és fenntartható fejlődési stratégiákra nézve, továbbá a minőségirányítási rendszerekre is kihat a törvényi változás abból kifolyólag, hogy megszűnik a minőségfejlesztési programkészítési kötelezettség. 11

Emiatt nem áll rendelkezésre teljes adatbázis (ld. 8. fejezet) a kutatás tárgyához kapcsolódó intézményi dokumentumokra vonatkozóan, hiszen egy részüket munkaanyag formájában csak helyszíni betekintés során volt lehetőségünk megismerni. A dokumentumelemzés módszere az egyes felsőoktatási intézményektől a kutatás céljából, kapcsolatfelvétel alapján begyűjtött alábbi dokumentumokat érintette szintén eltérően a kutatási tervtől szélesebb körben vizsgálódtunk (vastagon szedve szerepelnek az eredetileg elemzésre szánt dokumentumtípusok): Minőségpolitika; Minőségfejlesztési program; Intézményfejlesztési terv; Küldetésnyilatkozat, jövőkép; Intézményi fenntartható fejlődési stratégia; Egyéb releváns belső szabályozó dokumentumok (amelyek a munkafolyamatokra hatnak, pl. minőségügyi kézikönyvek, az intézményi minőségügyi testületek működési szabályzatai). A kialakult helyzet (ld. 4.1.1. fejezet) miatt a kutatási tervtől eltérően alkalmaztuk a kikérdezés (interjú, kérdőív) módszerét is. 4.2.4 Strukturált interjú A dokumentumelemzés módszerével gyűjtött adatokat kiegészítendő, többek között a fenntartható fejlődés intézményi definíciójára és a stratégiakészítés motivációjára, folyamatára vonatkozóan strukturált interjút készítettünk kilenc hazai felsőoktatási intézményben, azaz a vizsgálati minta felében. Az interjú igénye a 2012. január 5-ei műhelymunkán merült fel annak kapcsán, hogy a résztvevő intézményi delegáltak csupán a megrendelői elvárásnak megfelelő dokumentumelemzés módszerét nem tartották elégségesnek a hipotézisek vizsgálatához. A kutatócsoport a műhelymunkán felmerültek szerint összeállított egy interjú vezérfonalat (ld. 8.3. melléklet), mely hét blokkban tartalmaz kérdéseket: a fenntartható fejlődés fogalma; a fenntartható fejlődési stratégia és motivációs háttere; partnerkapcsolatok, interdiszciplináris kapcsolatok; a stratégiai tervezés folyamata; minőségfejlesztés; 12

együttműködések; Fenntartható fejlődési stratégia és Minőségfejlesztési program közötti kapcsolatok. A 3. táblázat bemutatja, hogy az egyes felsőoktatási intézményekben milyen formában készültek el az interjúk. Amelyik intézmény vezetése, illetve az interjúalany nyitott volt, ott a technikai lehetőségekkel (skype, telefon) élve, az utazást kerülve készítettük el az interjúkat. 3. táblázat Srsz. Felsőoktatási intézmény neve Interjú formája 1. Budapesti Corvinus Egyetem skype 2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem személyes 3. Debreceni Egyetem személyes 4. Edutus Főiskola skype 5. Eszterházy Károly Főiskola telefonos 6. Kodolányi János Főiskola személyes 7. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem személyes 8. Nemzeti Közszolgálati Egyetem személyes 9. Szent István Egyetem személyes Az interjúkon az intézményvezetés képviseltette magát. Az interjúalanyok a minőségfejlesztési vagy stratégiai rektorhelyettes, kancellár, főtitkár, dékán, a megbízott minőségirányítási vezető és a fenntartható fejlődési megbízott köréből kerültek ki. A személyes és telefonos interjúkon egyszerre két-három fő vett részt egy-egy intézményből. 4.2.5 Kérdőív A Mondolat Iroda párhuzamosan futó, a TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 program keretében zajló A felsőoktatásban oktatók minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdje című, 760 oktató véleményét tükröző online kérdőíves kutatás eredményeit is figyelembe vettük az adatok elemzése során. Felsoroltuk a minőségfejlesztésben célként megjelenő területeket, melyekhez az intézményében folytatott munka kapcsán írt gondolatot, képet kellett értékelni +2/-2 skálán, ahol a +2 a nagyon pozitív, a -2 a nagyon negatív jelentéssel bírt: a saját adminisztrációs feladatok teljesíthetősége; az intézmény szolgáltatásainak elérhetősége; a munkához szükséges tárgyi eszközök hozzáférhetősége; 13

az átadott tudás munkaerő-piaci igényekhez igazodása; a szakmának megfelelő elméleti tudás átadása; a szakmának megfelelő gyakorlati készségek átadása; a munkatársak elméleti és gyakorlati képzettsége; az átadott ismeretek, készségek kapcsolódása más tudományterületekhez; az intézmény tudományos hírneve; az intézmény szolgáltatásaival kapcsolatos panaszok kezelése; a számonkérés átláthatósága; a hallgatói visszajelzések felhasználása az oktatói munkában; a munkatársi visszajelzések felhasználása az oktatói munkában; a hallgatók szükségleteinek megértése; személyes törődés a hallgatókkal. Az ezekre adott válaszok részletes elemzése A felsőoktatásban oktatók minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdje című kutatási jelentésben olvasható. E tanulmányban csak azon területeket vettük figyelembe, melyek a fenntartható fejlődés intézményi feltételrendszerére vonatkozó hipotéziseink vizsgálatát segítik. 5 A fenntartható fejlődés értelmezése 5.1 A fenntartható fejlődés fogalma A fogalom leginkább a Gro Harlem Brundtland által vezetett Környezet és Fejlesztés Világbizottság által 1987-ben kiadott Közös Jövőnk Jelentés által vált ismertté. Eszerint fenntartható fejlődés az a fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket 3. Az Európai Unió 2006-ban elfogadott (2009-ben felülvizsgált) Fenntartható Fejlődés Stratégiája is a fenti definíciót használja. A Magyar Köztársaság Kormánya 2007 júniusában elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát (továbbiakban NFFS) mely a fogalom meghatározásaként a következőket rögzíti. 3 A hazai fordításban (Persányi, 1988) több helyen harmonikus fejlesztésként fordították, ami jobban felhívja a figyelmet a fejlesztők és a fejlesztés felelősségére. A szükségletek helyett helyenként igényeket írtak, ez utóbbi használata azonban definícióként magában hordozhatja a társadalmi egyenlőtlenségek konzerválását, amely ellentétes lenne a jelentés üzenetével. 14

Ez a megfogalmazás is egyértelműen illeszkedik a fenti definícióhoz, melyet pontosít és részben célokat is tartalmaz: A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, a biztonságot is. A társadalmi jólét a környezetminőség és a társadalmat alkotók életminőségének együttes megnyilvánulása. Jelen kutatásban a fentiek alapján fenntartható fejlődésen az eredeti értelmezést értjük, azaz fenntartható fejlődés az a fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy a fenntartható fejlődés, vagy a fenntarthatóság három alappillére a következő: környezet és a természet; gazdaság; társadalom. Abban azonban az egyes szektorok érdekei szerint eltérések vannak, hogy ezen pillérek hogyan viszonyulnak egymáshoz. A kutatócsoport a fenntartható fejlődés három pillérét (környezeti, társadalmi, gazdasági) nem egymás melletti három szektorként értelmezi, hanem úgy, hogy a környezet biztosítja az életfeltételeket, a társadalom pedig a gazdaság révén elégíti ki szükségleteit, miközben társadalmi és környezeti erőforrásokat használ fel. 15

1. ábra A környezeti, természeti (ökológiai), társadalmi és gazdasági rendszer egymásba ágyazottsága (Czippán, 2012) A fenntartható fejlődés eredeti megfogalmazásában a fejlődés lehetséges értelmezésének kritikái, melyek szerint nem lehet korlátlan módon fejlődni egy korlátos rendszerben, azaz a földi körülmények között (anyagi értelemben) nem lehetséges fenntartható gazdasági fejlődés életre hívták a fenntarthatóság kifejezést. A fenntarthatóság kifejezés használata a fejlődés helyett azon folyamatok fenntartását, fenntarthatóságának biztosítását helyezi középpontba, melyek az emberiség számára hosszú távon is ember számára méltó létfeltételeket biztosítanak az egész Földön. Erre utal az is, hogy a Környezet és Természetvédelmi Lexikon 2002-es kiadásában egyaránt van fenntartható fejlődés és fenntarthatóság szócikk is. Mindkettő a Brundtland jelentésben szerelő értelmezésre alapoz: Az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások a jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg A közöttük levő különbség a fen említett ellentmondás különböző megközelítéséből fakad. 16

A dokumentumban, mivel egyértelműen megmondtuk, hogy a fenntartható fejlődés a mi felfogásunk szerint milyen viszonyrendszerben értelmezett, a dokumentumban a továbbiakban a fenntartható fejődés és fenntarthatóság kifejezéseket egymás szinonimájaként használjuk. 5.2 A fenntarthatóság célrendszere Az Európai Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiája a meghatározás részeként az alábbi célokat vezeti le a fenti definícióból. Ez az Európai Uniónak a Szerződésben foglalt átfogó célkitűzése, amely az Unió összes politikáját és fellépését irányítja; lényege: o a Földnek az élet sokféleségét fenntartó képességének megőrzése; o a demokrácia, a jogállamiság elvein és az alapvető jogok tiszteletben tartása; o beleértve a mindenki számára biztosított szabadságot és esélyegyenlőséget, köztük a nemek közötti egyenlőséget és a szolidaritást.. Célja az életminőség és a jólét folyamatos javítása bolygónkon a jelen és a jövő nemzedékei számára a fenntartható fejlődés egy békés, biztonságos és a kulturális sokféleséget tiszteletben tartó világ érdekében elősegíti: o a dinamikus gazdaságot; o a teljes foglalkoztatottságot; o a magas szintű oktatást; o az egészségvédelmet; o a szociális és területi kohéziót; o a környezetvédelmet. Ezzel teljesen összhangban állnak a Magyar Köztársaság Kormánya 2007 júniusában elfogadott NFFS értelmező részében a következő célok: o A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, a biztonságot is. 17

o A társadalmi jólét a környezetminőség és a társadalmat alkotók életminőségének együttes megnyilvánulása. o A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel és a társadalmi igazságossággal, esélyegyenlőséggel. o A természeti erőforrások vonatkozásában ez azt jelenti, hogy hosszú távon a természeti környezet eltartó-képességével összhangban lehet csak a társadalom reális szükségleteinek a kielégítéséről gondoskodni; a környezet eltartó képessége egyben az igények kielégítésének korlátja is. Ennek megfelelően van szükség a természeti erőforrások fenntartható használatára, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges. Ennek a megvalósulásához szükséges, hogy a jövő nemzedékének szakmailag megalapozott, megfelelően előkészített környezettudatos nevelése a családban és az oktatás valamennyi területén nagyobb teret kapjon. A kutatás során a NFFS céljait iránymutatónak tekintettük. 5.3 A fenntarthatóság alapelvei Ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények a fenntartható fejlődés alapelveit alkalmazni tudják működésük valamennyi területén, célszerű átgondolni, és esetenként rögzíteni, hogy mik ezek az elvek. Az NFFS szerint a fenntartható fejlődés alapelvei egyfelől a különböző ágazati fejlesztési stratégiák közötti összhang biztosítását segítik elő, másfelől ezek általános útmutatót nyújtanak a stratégia prioritásainak, konkrétabb céljainak és feladatainak, valamint a végrehajtás kereteinek, eszközeinek egységes szellemű meghatározásához. Az általánosan elfogadott elvek közül hazai fontosságuk miatt a következőket emeljük ki. 5.3.1 A holisztikus megközelítés elve A dolgokat egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros kölcsönhatásban állnak. Bármilyen beavatkozás tovagyűrűző hatásokat okoz esetleg távoli rendszerekben is. A helyi kihívásokra adandó válaszokhoz szükséges a tágabb környezet és a globális trendek ismerete. 18

5.3.2 A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve A fenntartható fejlődés középpontjában az emberek állnak. A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. 5.3.3 Társadalmi igazságosság elve El kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. Mindenki azonos eséllyel szerezhesse meg azokat az ismereteket, tudást és készségeket, amelyek birtokában a társadalom teljes értékű tagjává válhat. 5.3.4 Tartamosság elve Az erőforrások tartamos kezelése, figyelembe veszi a környezet eltartóképességének korlátait; az erőforrások körültekintő és takarékos használata által megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, védelmét kiemelten fontosnak tartjuk. 5.3.5 Integráció elve A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi, regionális és nemzeti szintű tevékenységeket is össze kell hangolni. 5.3.6 Helyi erőforrások hasznosításának elve Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Őrizzük meg a helyi sajátosságokat, azok sokszínűségét. Fontos feladat az épített környezet megóvása és a kulturális örökség megőrzése, fenntartható módon történő hasznosítása is. 19

5.3.7 Társadalmi részvétel elve Mindenki számára biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz. Javítani kell a fenntartható fejlődéssel, annak társadalmi-gazdasági és környezeti vonatkozásaival, a fenntarthatóbb megoldásokkal kapcsolatos tájékozottságot. Erősíteni kell az állampolgárok döntéshozatalban való részvételét. 5.3.8 Társadalmi felelősségvállalás elve A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait. Erősíteni kell a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttműködést. 5.3.9 Elővigyázatosság és megelőzés elve Az elővigyázatos megközelítés azt jelenti, hogy ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó, hatékony intézkedések elhalasztására, azaz a veszély mértékét figyelembe véve cselekedni kell. Az emberi tevékenységeket ennek az elővigyázatossági elvnek a figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani, illetve meg kell előzni, s ahol ez nem lehetséges mérsékelni kell a természeti rendszereket és az emberi egészséget veszélyeztető környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységeket, illetve lehetőség szerint helyreállítani a károkat. 5.3.10 A szennyező fizet elve Az áraknak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, illetve hatásaik valós költségeit a társadalom számára, beleértve a természeti erőforrások használatának költségeit. A környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységet folytatóknak meg kell fizetniük az emberi egészségben vagy a környezetben okozott károkat. 20