Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Környezetmenedzsment specializáció CSÁFOR HAJNALKA VÁLLALATOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA, REGIONÁLIS VIZSGÁLAT AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN Doktori értekezés Témavezető: Dr. Szlávik János egyetemi tanár a MTA doktora Budapest, 2009

AZ ÉRTEKEZÉS BÍRÁLATAI ÉS A VÉDÉSRŐL KÉSZÜLT JEGYZŐKÖNYV A KÉSŐBBIEKBEN A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KARÁNAK DÉKÁNI HIVATALÁBAN LESZNEK ELÉRHETŐEK. Megjegyzés: A dolgozatot a környezettudatosság a kevesebb papír felhasználására való törekvés jegyében kétoldalas formátumban nyomtattam.

NYILATKOZAT Alulírott Csáfor Hajnalka kijelentem, hogy a doktori értekezést magam készítettem, és abban csak a megadott forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, amelyet szó szerint, vagy azonos tartalommal, de átfogalmazva más forrásból átvettem, a forrás megadásával egyértelműen megjelöltem. Budapest, 2009. február 28. Csáfor Hajnalka

TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEGZÉS... 8 ABSTRACT... 9 Köszönetnyilvánítás... 10 1. BEVEZETÉS... 11 1.1. Témaválasztás indoklása... 11 1.2. A társadalmi felelősségvállalás gondolatköre... 11 1.3. A disszertáció célja, felépítése... 14 1.4. A disszertáció hipotézisei... 18 2. A TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS KONCEPCIÓJA... 21 2.1. A társadalmi felelősségvállalás gyökerei... 22 2.2. A társadalmi felelősségvállalás fogalmának kialakulása és fejlődése... 25 2.2.1. 60-as évek: a vállalatok felismerik társadalmi felelősségüket... 26 2.2.2. 70-es évek: a vállalatok reagálnak a társadalmi igényekre... 28 2.2.3. 80-as évek: a vállalatok etikai és környezeti megfontolásokat építenek döntéshozatalukba... 34 2.2.4. 90-es évek: a vállalatok kezdik felismerni a felelős üzleti magatartásban rejlő versenyelőnyt... 38 2.3. A társadalmi felelősségvállalás XXI. századi értelmezése A stratégiai CSR... 44 3. TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN... 48 3.1. A társadalmi felelősségvállalás uniós értelmezése... 48 3.2. A felelős vállalati magatartás dimenziói és eszköztára az Európai Unióban... 51 3.2.1. A vállalaton belüli dimenzió... 51 3.2.2. A vállalaton kívüli dimenzió... 52 3.2.3. A vállalati felelősségvállalás gyakorlati dimenziója uniós eszköztár... 53 3.2.4. A felelős vállalati tevékenység motivációi... 55 3.3. A társadalmi felelősségvállalás uniós mérföldkövei... 58 3.4. A vállalatok társadalmi felelősségének európai gyakorlata... 60 3.5. A régiók kialakulása és szerepe az Európai Unióban... 62 3.6. Uniós területfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás... 64 4. TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MAGYARORSZÁGON HAZAI EMPIRIKUS KUTATÁSOK TÜKRÉBEN... 70 4.1. A társadalmi felelősségvállalás magyarországi háttere... 70 4.2. A hazai nagyvállalatok és KKV-k CSR-tevékenysége... 75 4.2.1. A nagyvállalatok társadalmi felelőssége... 77 4.2.2. A kis- és középvállalkozások társadalmi felelőssége... 80 4.3. A közelmúlt hazai előrelépései és vívmányai a CSR terén... 83

5. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS EMPIRIKUS KUTATÁS KERETEI. 86 5.1. Ötlet és problémamegfogalmazás... 86 5.2. Problémafelvetések a hipotézisek tükrében... 89 5.3. A vizsgált vállalatok kiválasztása és a mintavétel... 91 5.4. A kutatás eszközei és módszerei a vállalati kérdőív bemutatása... 95 5.5. Információgyűjtés és dokumentálás... 100 6. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS, EMPIRIKUS KUTATÁS EREDMÉNYEI... 102 6.1. A régió vizsgált vállalatainak általános jellemzői... 102 6.2. A régió vizsgált vállalatainak elkötelezettsége... 107 6.3. A régió vizsgált vállalatai által alkalmazott és ismert CSR-eszköztár... 117 6.4. CSR a régió vállalatainak stratégiai tervezésében... 131 6.5. A régió vállalatainak véleménye a CSR siker- és korlátozó tényezőiről... 136 7. A REGIONÁLIS ÉS HAZAI KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖSSZEVETÉSE A KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ ORSZÁGAINAK CSR-GYAKORLATÁVAL... 141 7.1. A Kárpátok eurorégió... 141 7.2. A CSR gyakorlata az eurorégió országaiban és az Észak-magyarországi régióban... 142 7.2.1. A társadalmi felelősségvállalás értelmezése... 143 7.2.2. A vállalatok CSR-gyakorlata... 146 7.2.3. Jelentéskészítés, minősítések és szabványok... 149 7.2.4. A civil szervezetek szerepe... 150 7.2.5. A média szerepe... 152 7.2.6. Az oktatás és a CSR-kutatások szerepe... 153 7.2.7. A kormányzati szerepvállalás... 155 7.3. A Kárpátok eurorégió országainak közös jellemzői a CSR terén... 157 7.4. A Kárpátok eurorégió országainak különbözőségei a CSR terén... 158 8. ÖSSZEGZÉS TÉZISEK ÉS JAVASLATOK... 160 8.1. A disszertáció újszerű tudományos eredményei tézisek... 160 8.2. Javaslatok a társadalmi felelősségvállalás fejlesztésére... 166 IRODALOMJEGYZÉK... 172 MELLÉKLETEK... 183 1. CSR-jelentéskészítés... 184 2. Szabványok és menedzsmentrendszerek... 185 3. Az észak-magyarországi regionális, empirikus kutatás kérdőíve... 187 4. Az észak-magyarországi regionális empirikus kutatás kérdőívének kísérőleve... 193 5. Az észak-magyarországi regionális empirikus kutatás kérdőíveinek feldolgozása során rögzített Excel-munkalapok és kiértékelő munkalapok (CD-melléklet)... 194 5

ÁBRÁK JEGYZÉKE ÁBRA Old. 1. ábra: A CSR-piramis 40. 2. ábra: A CSR amerikai és európai koncepciójának összefüggései 50. 3. ábra: A regionális versenyképesség piramis-modellje 66. 4. ábra: A kutatás során vizsgált nagyvállalatok profitabilitása 2006-ban 104. 5. ábra: A kutatás során vizsgált KKV-k profitabilitása 2006-ban 105. 6. ábra: A vizsgált vállalatok együttes jövedelmezőség szerinti összetétele 2006-ban 106. 7. ábra: A vizsgált nagyvállalatok társadalmi és környezeti aktivitása 107. 8. ábra: A vizsgált kis- és középvállalkozások társadalmi és környezeti aktivitása 108. 9. ábra: A régió vizsgált vállalatainak társadalmi és környezeti aktivitása 108. 10. ábra: A vizsgált nagyvállalatok helyi közösségeknek nyújtott előnyei 111. 11. ábra: A vizsgált kis- és középvállalkozások helyi közösségeknek nyújtott előnyei 112. 12. ábra: A régió vizsgált vállalatai által a helyi közösségeknek nyújtott előnyök 112. 13. ábra: A vizsgált nagyvállalatok társadalmi felelősségének stratégiai jelentősége 114. 14. ábra: A vizsgált kis- és középvállalkozások társadalmi felelősségének stratégiai jelentősége 115. 15. ábra: A vizsgált nagyvállalatok közösségi tevékenysége 123. 16. ábra: A vizsgált kis- és középvállalkozások közösségi tevékenysége 125. 17. ábra: A vizsgált nagyvállalatok vevőinek és üzleti partnereinek hozzáállása azok felelős teljesítményéhez 126. 18. ábra: A vizsgált kis- és középvállalkozások vevőinek és üzleti partnereinek hozzáállása azok felelős teljesítményéhez 126. 19. ábra: A vizsgált nagyvállalatok tervei közösségi tevékenységeik folytatására a következő 3 évben 127. 20. ábra: A vizsgált kis- és középvállalkozások tervei közösségi tevékenységeik folytatására a következő 3 évben 128. 21. ábra: A vizsgált nagyvállalatok CSR-eszközökre fordított kiadásai az elmúlt 3 évben 129. 22. ábra: A vizsgált nagyvállalatok tervei a CSR-eszközökre fordítandó kiadásaik tekintetében 129. 23. ábra: A vizsgált kis- és középvállalkozások CSR-eszközökre fordított kiadásainak alakulása az elmúlt 3 évben 130. 24. ábra: A vizsgált kis- és középvállalkozások tervei a CSR-eszközökre fordítandó kiadások tekintetében 130. 25. ábra: A régió vizsgált vállalatainak és vállalkozásainak legfontosabb céljai a CSR elismerésével 132. 26. ábra: A régió vizsgált vállalatainak hozzájárulása a CSR kiemelt területei helyzetének a javításához 133. 27. ábra: A vizsgált nagyvállalatok társadalmi felelőssége mint vállalati tevékenység 135. 28. ábra: A vizsgált kis- és középvállalkozások társadalmi felelőssége mint vállalati tevékenység 136. 29. ábra: A régió vizsgált vállalatainak véleménye a felelős tevékenység döntéshozók általi támogatásának lehetséges módjairól 138. 30. ábra: A társadalmi felelősségvállalás korlátozó tényezői általában a régió vizsgált vállalkozásai szerint 139. 31. ábra: A Kárpátok eurorégió és annak országai 142. 6

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE TÁBLÁZAT Old. 1. táblázat: A CSR 4 evolúciós lépcsőfoka (McAdam) 31. 2. táblázat: A CSR adaptálásának fázisai (Sethi) 32. 3. táblázat: Az empirikus kutatás mintavételi eljárása 94. 4. táblázat: A kutatás során vizsgált nagyvállalatok jellemző adatai 2006-ban 103. 5. táblázat: A kutatás során vizsgált nagyvállalatok jellemző adatai 2006-ban 104. 6. táblázat: A kutatás során vizsgált vállalkozások jellemző adatai 2006-ban 105. 7. táblázat: A vizsgált vállalatok egyes jellemzői és a társadalmi és környezeti aktivitása között fennálló sztochasztikus kapcsolatok lineáris korrelációs együtthatói 2006-ban 110. 8. táblázat: A vizsgált vállalatok egyes jellemzői és a helyi közösségeknek nyújtott előnyei között fennálló sztochasztikus kapcsolatok lineáris korrelációs együtthatói 2006-ban 113. 9. táblázat: A vizsgált vállalatok egyes jellemzői és a CSR-stratégia jelentősége között fennálló sztochasztikus kapcsolatok lineáris korrelációs együtthatói 2006-ban 116. 10. táblázat: A vizsgált nagyvállalatok által alkalmazott és ismert CSR-eszköztár 118. 11. táblázat: A vizsgált kis- és középvállalkozások által alkalmazott és ismert CSR-eszköztár 120. 12. táblázat: A vizsgált nagyvállalatok közösségi tevékenységének területei 122. 13. táblázat: A vizsgált kis- és középvállalkozások közösségi tevékenységének területei 124. 14. táblázat: A CSR értelmezése a Kárpátok eurorégió országaiban 143. 15. táblázat: A vállalatok CSR-gyakorlata a Kárpátok eurorégió országaiban 146. 16. táblázat. CSR-jelentések és -szabványok a Kárpátok eurorégió országaiban 149. 17. táblázat: A civil szervezetek szerepe a CSR területén a Kárpátok eurorégió országaiban 150. 18. táblázat: A média szerepe a CSR területén a Kárpátok eurorégió országaiban 152. 19. táblázat: Az oktatás és a CSR-kutatások szerepe a Kárpátok eurorégió országaiban 153. 20. táblázat: A kormányzat és a döntéshozók szerepvállalása a CSR területén a Kárpátok eurorégió országaiban 155. 7

ÖSSZEGZÉS Disszertációmban a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kérdéseivel foglalkozom, és annak gyakorlatát vizsgálom az Észak-magyarországi régióban. Azt vizsgálom, hogy milyen jellemzői vannak a régió vállalatai, vállalkozásai által megvalósított felelős üzleti tevékenységnek. Kutatásom során abból indulok ki, hogy pozitív kapcsolat van a vállalatok önként vállalt társadalmi felelősségének mértéke és az üzleti siker között, valamint abból, hogy a jól megválasztott CSR-stratégia hozzásegítheti a vállalatokat ahhoz, hogy hosszú távon biztosítsák versenyképességüket (Porter Kramer, 2006). Az értekezés elméleti alapjainak megfogalmazása során a nemzetközi és a hazai szakirodalom felhasználásával áttekintem a CSR-koncepció fejlődésének legfontosabb állomásait egészen a fogalom létrejöttétől a mai, XXI. századi modern, stratégiai megközelítés kialakulásáig. E történeti áttekintés nem csak az elméleti megalapozást célozza, de egyben rámutat a társadalmi felelősségvállalás természetére is. Mivel disszertációmban az európai vállalatok felelős tevékenységét vizsgáltam részletesen, és saját empirikus kutatásomban is egy uniós ország, Magyarország egyik régiójának részletes CSR-vizsgálatát tűztem ki célul, a társadalmi felelősségvállalás európai koncepciójának bemutatása külön fejezetben kapott helyet. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása nem csak az adott kortól, de az adott ország társadalmi, politikai hagyományaitól, normáitól és elvárásaitól is függ, ezért fontosnak tartottam, hogy az uniós ajánlások és a mára már számos hazai empirikus kutatás tükrében összefoglaljam a társadalmi felelősségvállalás magyarországi hátterét és sajátosságait, amit majd saját, regionális kutatásom eredményeivel is össze kívánok vetni. Az empirikus kutatásom alanyai az Észak-magyarországi régió vállalatai voltak. A kérdőíves felmérés során vizsgáltam a vállalatok társadalmi és környezeti elkötelezettségét, a kialakult CSR-gyakorlatot, a társadalmi felelősségvállalás motivációs és korlátozó tényezőit a régióban, valamint azt, hogy a régió vállalatainak társadalmi felelősségvállalása, mint a régió versenyképessége biztosításának egyik fontos eleme, milyen szerepet tölt be a regionális gazdaságfejlesztésben. Összefoglaló javaslataim megfogalmazása előtt összehasonlítottam a magyarországi és külön az észak-magyarországi CSR-helyzetképet néhány hasonló gazdasági, társadalmi és politikai háttérrel rendelkező európai, szintén posztszocialista ország tapasztalataival. Az Észak-magyarországi régió vállalataira vonatkozó kutatási eredményeimnek a hipotéziseimmel való összevetése és megállapításaim (téziseim) megfogalmazása után javaslatokat tettem a CSR hazai és regionális fejlesztésére. 8

ABSTRACT Corporate Social Responsibility, Empirical Study of the Northern Hungarian Region The topic of my dissertation is analyzing the development of the concept of Corporate Social Responsibility (CSR) and reviewing the CSR practices of the companies in the Northern Hungarian Region. In my research I assume that there is a positive correlation between the voluntary socially and environmentally responsible business behaviour and the business success, and a well-constructed CSR strategy is able to support the company in becoming more competitive (Porter Kramer, 2006). In order to establish the theoretical foundation of the dissertation I analyzed the evolution of the concept of CSR from the time of its formation to the period of the modern strategic approach of the 21st century. As the dissertation and the empirical research study itself focus on the CSR activities of the companies in the European Union, I presented the European concept of CSR in detail, and I also provided an introduction to the present Hungarian situation of CSR and to the attitude of the Hungarian citizens and the business sphere toward CSR activities. These European and Hungarian analyses form the background to the regional empirical research study. In the empirical study (135 SMEs and 14 corporations had been surveyed in 2007 2008) I explored the commitment, the implementation of CSR practices, the motivations and barriers of social and environmental activities in the Northern Hungarian Region, and I also analyzed how responsible business behaviour of the companies influence regional competitiveness. Before giving the main findings and the recommendations I compared the responsible business behaviour of the Hungarian and separately the Northern Hungarian companies to the CSR activities of the companies of some neighbouring also post-socialist countries. Based upon the results of the empirical study and the mentioned comparison taking the Hungarian distinctiveness of CSR into consideration I formulated the main findings of the dissertation and afterwards I gave some overall recommendations addressed to the business sector, civil society organizations, public administration, media and the education systems of Hungary. There is a unique and crucial importance to each mentioned sector of society in implementing the CSR concept as a tool for economic and social development of the Northern Hungarian Region and Hungary. Despite the growing interest in CSR, there is still an urgent need for creating conditions suitable for a gradual adoption and implementation of existing CSR practices that proved successful under the specific conditions of peripheral and less developed regions of the country. 9

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Disszertációm több éves kutatómunka eredményeképpen született, amely időszak életemnek egy kihívásokkal teli, de ugyanakkor rendkívül tartalmas időszaka is volt egyben. Köszönettel tartozom témavezetőmnek, Szlávik János professzornak, aki a kezdetektől támogatta szakmai munkámat a doktori iskolába való felvételemtől kezdve, a témaválasztáson keresztül, a disszertáció megszületésének szakaszában tanúsított folyamatos segítségnyújtásig. Szlávik Tanár Úrtól az elmúlt években nem csak szakmai segítséget kaptam, de elmondhatom, hogy emberileg is mindig mellettem állt. Köszönet illeti családom minden tagját, és elsősorban férjemet, Dr. Fekete Sándort azért, hogy mindenben támogatott és a dolgozatírás idején elviselte, ha a megszokottnál idegesebb voltam, nem fordítottam rá annyi figyelmet, és nem töltöttem vele annyi időt, amennyit megérdemelt volna. Köszönettel tartozom minden kollégámnak az Eszterházy Károly Főiskola Gazdaságtudományi Intézetében és a Rektori Hivatalában, akiktől a kutatás egyes fázisaiban hasznos tanácsokat kaptam, és akik elnézték nekem, ha kutatómunkámat olykor más fontos feladatok elébe helyeztem. Közülük kiemelném Dr. Zám Éva dékán asszonyt, és Dr. Hauser Zoltán rektor urat, akik nemcsak mint jelenlegi feletteseim támogatták tevékenységemet, hanem ők voltak azok is, akik hosszú évekkel ezelőtt a tudományos pályára tereltek. Köszönettel tartozom tanszékvezetőmnek Hollóné dr. Kacsó Erzsébet tanárnőnek, aki mint egykori oktatóm és tudományos diákköri témavezetőm bevezetett a tudományos kutatás rejtelmeibe. Szeretném továbbá külön megköszönni Dr. Kádek István tanár úrnak és Tánczos Tamás kollégámnak a doktori szigorlatra való felkészülésemben nyújtott önzetlen és lelkes segítségüket. Köszönettel tartozom továbbá a BME Környezetgazdaságtan Tanszéke minden munkatársának és doktorandusz hallgatójának, akik annak ellenére, hogy levelező tagozatos doktoranduszként ritkán fordultam meg a tanszéken, mégis befogadtak és bármikor készek voltak segíteni. Közülük napi munkakapcsolat fűzött Csigéné Nagypál Noémihez akivel együtt kezdtük doktori tanulmányainkat és Dr. Pálvölgyi Tamáshoz, akiktől folyamatos szakmai támogatást, hasznos tanácsokat és kiváló ötleteket kaptam. Végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni mindazok támogatását, akiket név szerint nincs módom megemlíteni, de valamilyen formában hozzájárultak ahhoz, hogy a disszertációm megszülessen. 10

1. BEVEZETÉS 1.1. Témaválasztás indoklása Tudományos érdeklődésem az egyetemi éveim alatt kezdett el a fenntarthatóság irányába fordulni. Kezdetben vizsgálataim a fenntarthatóság helyi akcióprogramjait célozták meg, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Menedzsment Gazdálkodásés Szervezéstudományi Doktori Iskolájába való sikeres felvételim után témavezetőm, Szlávik János professzor javaslatára és útmutatása alapján elkezdtem a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával (Corporate Social Responsibility CSR) foglalkozni. Kezdetben kutatási tevékenységem széles nemzetközi kitekintéssel indult, majd vizsgálódásaim egyre inkább az európai CSR-felfogás és -gyakorlat tanulmányozására szűkültek le. A kutatási tapasztalatok, a nemzetközi CSR-példák és számos, a témában íródott tudományos cikk és értekezés arra engedtek következtetni, hogy az egyes országok társadalmi felelősségvállalásának fejlettségét nem csupán a nemzetgazdaságok fejlettségi szintje, hanem szociális, kulturális, és egyéb nemzeti sajátosságok is befolyásolják. Nem jelenthetjük tehát ki, hogy bizonyos nemzetgazdasági teljesítmény elérése a társadalmi felelősségvállalás automatikus javulását eredményezné, és az is kiderült, hogy az említett sajátosságok az alkalmazott eszközöket és a lehetséges fejlesztési lehetőségeket is meghatározzák. Vagyis, mindamellett, hogy természetesen szükség van átfogó uniós CSR-stratégiára, a társadalmi felelősségvallás fejlesztése az egyes tagországokban csak a nemzeti sajátosságok figyelembevételével valósítható meg. Így merült fel bennem az a kérdés, hogy vajon milyen lehetőségek nyílnak a CSR fejlesztésére hazánkban, azon belül pedig az Északmagyarországi régióban, ami uniós viszonylatban Nógrád megye kivételével a Kárpátok eurorégió része. Disszertációmban többek között a fenti kérdésre is próbálok választ találni. 1.2. A társadalmi felelősségvállalás gondolatköre A társadalmi felelősségvállalás a mai, globalizált gazdaság egyik legfontosabb eszméje, amely nem arról szól csupán, hogy az üzleti szféra szereplői oktatási, kulturális és egészségügyi intézményeket vagy éppen sporteseményeket finanszíroznak, környezetvédelmi programok támogatásában vesznek részt, vagy társadalmi projekteket kezdeményeznek, hanem arról, hogy üzleti tevékenységükben felelős magatartást tanúsítanak. 11

A felelős vállalati tevékenység olyan, a közjó fejlesztése melletti önkéntes elkötelezettséget jelent, mely az üzleti gyakorlaton keresztül a cég erőforrásainak bevonásával valósul meg. CSR alatt nem bizonyos szabályoknak való megfelelést értünk, hanem olyan üzleti magatartást, amely során olyan juttatásokhoz és előnyökhöz juttatja a vállalat a dolgozóit, ill. a szűkebb és tágabb környezetét a természeti környezetet is ideértve, amelyekkel azok jólétét pozitív irányban befolyásolja. Ez nem feltétlenül jelenti az érintettek anyagi támogatását, hiszen a jólét nem csak pénzben mérhető a kutatók igyekeznek ezt az új típusú makromutatókban 1, az ökológiai lábnyomban 2 és a humán fejlődés indexében 3, valamint a komplex környezeti indikátorokban 4 is egyre inkább megjeleníteni (Szlávik, 2005 p. 132.). A társadalmi felelősségvállalás a vállalatok egyfajta válaszaként értelmezhető korunk olyan nagy kihívásaira, mint a környezetszennyezés, a globális klímaváltozás, a fajok kihalása, a világméretű szegényég és éhínség, az emberi társadalmakban végbemenő kizsákmányolás és egyenlőtlenségek fokozódása, a korrupció és az üzleti életben felmerülő etikai és erkölcsi dilemmák (Széchy, 2006 p. 10.). A mai tudatos ember a jó minőségű és megfelelő ár-érték arányban álló termékek és szolgáltatások előállításán, a profitabilitáson és a munkahelyteremtésen túl azt is elvárja a vállalatoktól, hogy etikus üzleti magatartást folytatva szociálisan érzékenyek legyenek, törődjenek érintetteikkel, és részt vállaljanak a társadalom és a természeti környezet problémáinak megoldásában. A felelős vállalatok önkéntes felelősségvállalásukon keresztül, tisztességes úton kívánják növelni jó hírnevüket, társadalmi megítélésüket, versenyképességüket és nem utolsó sorban jövedelmezőségüket, miközben egyaránt megfelelnek a társadalom velük szemben támasztott etikai és környezeti elvárásainak. Egyre több példa igazolja, hogy a felelős vállalati működés 1 Új típusú makromutatók (Szlávik, 2005 p. 132-142.): NEW Net Economic Welfare mutató, Nordhaus és Tobin nevéhez fűződik: A nettó gazdasági jólét mutatója, amely a szabadidő, az otthon elvégzett munka és a társadalmi munka értékével növeli, az új technológiák környezetszennyező hatásával pedig csökkenti az éves bruttó hazai termék, a GDP értékét. ISEW Index of Sustainable Economic Welfare (Daly Cobb in 1989): A fenntartható gazdasági jólét indexe, amely a NEW mutató értékét korrigálja a fogyasztási egyenlőtlenségek jólétre gyakorolt hatásával és a hosszú távú környezeti károsodások jelenértékével. GPI Genuine Progress Indicator mutató kifejlesztése Cobb, Halstead és Rowe munkája volt: A valódi fejlődés mutatója, amely az ISEW-mutatót korrigálja a felmerülő társadalmi költségekkel és hasznokkal. 2 Ökológiai lábnyom: segítségével felbecsülhetővé válik egy meghatározott emberi népesség vagy gazdaság erőforrás-fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükséglete termékeny földterületben mérve (Wackernagel Rees, 1996). 3 HDI Human Development Index, amelyet az ENSZ dolgozott ki 1990-ben: A humán fejlődés indexe, amelynek célja, hogy a GDP által nem mért, de a jólétet befolyásoló, fontos értékek alapján rangsorolhatóvá tegye az egyes gazdaságokat (Szlávik, 2005. p. 149.). 4 Komplex környezeti indikátorok: PSR- és DPSIR-modell, valamint az ECO-21 (Szlávik 2005. p. 151 164.). 12

hosszú távon az egyik elengedhetetlen feltétele a profitabilitás biztosításának, de emellett alkalmas új vevőkör megnyerésére és a vállalat presztízsének javítására is (Szlávik, 2005). A társadalom és a környezet iránt elkötelezett felelős vállalat úgy törekszik az üzleti siker elérésére, hogy közben nem éli fel a jövő lehetőségeit, és a szociális, környezeti és üzleti szempontokat egymástól elválaszthatatlannak tekinti (Ligeti, 2007). A fenntarthatóság megvalósítása az egyik alapvető kérdése a társadalmi felelősségvállalásnak, vagyis úgy végezni az üzleti tevékenységünket a jelenben, hogy az a jövő generációk számára biztosítsa az erőforrások, a természeti környezet és a társadalom által nyújtott szolgáltatások jelenbeli szintjének elérhetőségét. Egy olyan világban, ahol a nagyvállalatok gazdasági ereje sok esetben még az egyes nemzetállamokét is meghaladja, felmerül a fentiek szerinti új vállalatirányítási szemlélet kialakulásának az igénye. A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának koncepciója az Amerikai Egyesült Államokban keletkezett. A koncepció megszületését Howard Bowen 1953-ban megjelent, Az üzletember társadalmi felelőssége 5 című könyvéhez kötik 6. Bowen úgy vélte, hogy a legnagyobb üzleti szervezetek a hatalom fontos központjai, döntéseik és tetteik nagy mértékben kihatnak az állampolgárok életére (Bowen, 1953). A vállalatok működésének etikai kérdéseivel, társadalmi és környezeti hatásaival azonban az 1970-es évektől kezdve kezdenek el intenzíven foglalkozni az amerikai szervezetkutatók. Az általuk képviselt interdiszciplináris irányzatot egységesen Üzleti vállalkozások és Társadalom (Business and Society) összefoglaló név alatt említhetjük 7. A CSR-koncepció 8 a 90-es évek elejétől egyre nagyobb figyelmet kapott Európában is, ahol olyan gazdasági és társadalmi környezet kialakítására törekszenek, amelyben a vállalkozókat nem csak aszerint értékelik, hogy nyereségesen működtetik-e a vállalkozásukat, hanem aszerint is, hogy tevékenységük során mennyire képesek megfelelni a társadalom és a környezet kihívásainak. Ezen állítást és a téma egyre növekvő jelentőségét igazolja az Európai Bizottság 2006-os állásfoglalása is: Az Európai Közösség szilárd meggyőződése, hogy a 5 A könyv angol címe: Social Responsibility of the Businessman (Bowen, 1953). 6 Számos irodalom E. Merrick Dodd For Whom are Corporate Managers Trustees? című, 1932-ben a Harvard Law Review-ban megjelent cikkéhez kapcsolja a CSR-koncepció kialakulásának kezdetét (Dodd, 1932). 7 Az irányzathoz tarozó kutatók, mint Sturdivant, Carroll, Wood és Post számos neves szakmai folyóiratban (Academy of Management Review, Journal of Management, Busines Ethics Quarterly, Journal of Business Ethics) publikálták a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos nézeteiket. Kutatásaik eredményeiből számos tanulmánykötet és tankönyv is született, melynek eredményeképpen ma már a társadalmi felelősségvállalás oktatása szerves részét képezi a közgazdászkurzusoknak az Amerikai Egyesült Államokban. 8 Az USA-beli és az európai CSR-koncepciók közötti különbségekről még a későbbiekben szólok. 13

CSR minden egyes európai polgárt érintő ügy, mivel az európai szociális modell egyik aspektusát jelenti. A CSR hozzájárul a fenntartható fejlődés megvalósításához, miközben növeli Európa innovációs képességét és versenyképességét, valamint hozzájárul a foglalkoztathatósághoz és munkahelyteremtéshez is (European Commission, 2006 p.1.). A fokozódó igény a felelős vállalati működésre tehát Európában is mind szélesebb körben érzékelhető, és nincs ez másként hazánkban sem. A társadalmi felelősségvállalás mint a fenntarthatóság és egyben uniós viszonylatban a Lisszaboni Stratégia megvalósításának fontos eszköze, egyre számottevőbb tényezőként jelenik meg a magyar gazdaság versenyképességének javításában is. A koncepció Magyarországon ugyan még nem kapott akkora szerepet a vállalati irányításban, mint az Egyesült Államokban, vagy az Európai Unió korábban csatlakozott országaiban, azonban a multinacionális vállalatok magyarországi képviseletei és a nagyobb hazai vállalatok már fontosnak tartják, hogy felelős tevékenységgel érjék el a megcélzott gazdasági profitot, és ezek azok, amelyek már sok esetben átvették anyavállalataik felelős vállalatirányítási módszereit és teljesítményindikátorait (UNDP, 2007 p. 49.). Habár a felelős tevékenységet fogyasztói döntéseikkel mintegy kikényszerítő tudatos vásárlók magyarországi tábora még igen kicsi, a gondolatkör elterjedését támogató civil szervezetek száma növekszik, sőt a kormányzat is tervezi olyan ösztönzők bevezetését, amelyek a vállalatokat felelős tevékenységre sarkallhatják. 1.3. A disszertáció célja, felépítése Disszertációmban azt vizsgálom, hogy milyen sajátosságai vannak a társadalmi felelősségvállalásnak az Észak-magyarországi régióban, továbbá azt, hogy milyen jellemzői vannak a régió vállalatai, vállalkozásai felelős üzleti tevékenységének. Vizsgálom az üzleti szféra hozzáállását és elkötelezettségét, a kialakult CSR- gyakorlatot, valamint azt, hogy a régió vállalatainak társadalmi felelősségvállalása, mint a régió versenyképessége biztosításának egyik fontos eleme, milyen szerepet tölt be a regionális gazdaságfejlesztésben. Fel kívánom tárni, hogy tesznek-e és ha igen, mit, miért és hogyan a régió vállalatai és vállalkozásai azért, hogy kezdeményezéseik valóban társadalmi haszonnal járjanak, és hogy vannak-e olyan eszközök, amelyekkel a regionális sajátosságokat figyelembe véve a vállalatokat felelős tevékenység folytatására lehetne ösztönözni, illetve vannak-e olyan tényezők, amelyek a felelős vállalati magatartást korlátozó tényezőként jelennek meg. 14

Regionális kutatási eredményeimet hazai és hasonló gazdasági, politikai, és társadalmi háttérrel rendelkező európai országok tapasztalataival összevetve, választ kívánok kapni arra, hogy mennyire régióspecifikus az észak-magyarországi vállalatok társadalmi felelősségvállalása. A CSR-gondolatkör tekintetében magamat a porteri 9 iskolához közelebb állónak tartom. Disszertációmban abból indulok ki, hogy pozitív kapcsolat van a vállalatok önként vállalt társadalmi felelősségének mértéke és az üzleti siker között, valamint a jól megválasztott CSR-stratégia hozzásegítheti a vállalatokat ahhoz, hogy hosszú távon biztosítsák versenyképességüket (Porter Kramer, 2006). A legfontosabb ideológiai irányzatok vizsgálata azonban döntően fontos a porteri szemlélet elfogadásához, ezért dolgozatomban teret adok a fenti megállapításokat cáfoló nézeteknek 10 is, és azokat a megközelítéseket is bemutatom, amelyek nem csupán a mindenki nyer megoldások egyoldalú bemutatására szorítkoznak. A versenyképesség és a társadalmi felelősségvállalás szervesen és a vállalatok lényegéből adódóan összetartoznak (Chikán, 2008 p. 12.). Mivel a regionális versenyképesség növelésének alapvető feltétele, hogy az egyes a régióban tevékenykedő vállalatok a piaci versenyben minél sikeresebbek legyenek, elmondhatjuk, hogy a CSR egyik fontos tényezője a regionális versenyképesség növelésének is. Az értekezés elméleti alapjainak megfogalmazása során a nemzetközi és a hazai szakirodalom felhasználásával áttekintem a CSR-koncepció fejlődésének legfontosabb állomásait egészen a fogalom létrejöttétől a mai, XXI. századi modern stratégiai megközelítés kialakulásáig. E történeti áttekintés nem csak az elméleti megalapozást célozza, de egyben rámutat a társadalmi felelősségvállalás természetére is. A CSR-rel kapcsolatos legfontosabb ideológiai irányzatok vizsgálata ugyanis döntően fontos annak megértéséhez, hogy miért szükséges új megközelítést alkalmazni, ha a társadalmi megfontolásokat eredményesen kívánjuk beépíteni a vállalatok alapvető üzleti működésébe és stratégiájába. 9 Michael E. PORTER a Harvard Egyetem egyetemi tanára Bostonban, a Harvard Business School-on. Vezető nemzetközi szaktekintély a versenyképességi stratégia kutatásának és a nemzetek versenyképessége és gazdasági fejlődése kutatásának területén, amihez kapcsolódóan számos cikket és tanulmányt publikált a társadalmi felelősségvállalás versenyképességre gyakorolt pozitív hatásáról is. Pl: Harvard Business Review: The Competitive Advantage of Corporate Philanthropy (2002), magyarul: A vállalati filantrópiából származó versenyelőny, ill. Harvard Business Review: The Link Between Competitive Advantage and Corporate Social Responsibility (2006), magyarul: Stratégia és társadalom A versenyelőny és a vállalatok társadalmi felelőssége. 10 Itt meg kell jegyeznünk, hogy magát a koncepció alapvetését igen kevés kutató és üzletember vonja kétségbe. A viták inkább a CSR fajtáiról és fokozatiról szólnak, mintsem hogy azt vonnák kétségbe, hogy kell-e egy vállalatnak felelősen tevékenykednie (Carroll, 1996 p. 41.). 15

A hangsúlyt a gondolatkör tartalmi elemeinek folyamatos változására kívánom helyezni, a koncepció létjogosultságát cáfoló legfontosabb nézeteket 11 is felvonultatva, a kezdeti jótékonykodástól elindulva egészen a mai és általam is elfogadott stratégiai CSRkoncepció bemutatásáig, amely szerint a társadalmi felelősség már a vállalati versenyképesség egyik legfontosabb tényezője (Porter Kramer 2006). Úgy gondolom, hogy ez a kronologikus áttekintés a koncepció mai értelmezésének megértéséhez, és elfogadásához igen hasznos összefoglalást nyújt, és megalapozza azt a feltételezést, hogy a CSR komoly versenyképességi tényező 12, így a regionális versenyképesség növelésében is fontos szerepet játszik. Mivel dolgozatomban európai vállalatok felelős tevékenységét vizsgálom részletesen, és mivel saját empirikus kutatásomban is egy uniós ország, Magyarország egyik régiójának részletes CSR-vizsgálatát tűztem ki célul, úgy érzem, hogy a társadalmi felelősségvállalás európai koncepciójának bemutatása nélkülözhetetlen, ezért külön fejezetet érdemel. Itt tárgyalni kívánom a gondolatkör európai értelmezését rámutatva az eredeti, Amerikában kialakult koncepció és az uniós elvek eltéréseire, dimenzióit és eszköztárát, valamint a koncepció terjedésének legfontosabb európai mérföldköveit, amelyek a regionális empirikus kutatás összeállításához és eredményeinek megértéséhez szükségesek. Szintén ebben a fejezetben kívánok kitérni a régiók kialakulásának módjára és azok szerepére az Európai Unióban, valamint arra, hogy milyen összefüggések lelhetők fel az uniós területfejlesztés kiemelt területei és a társadalmi felelősségvállalás között. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása nem csak az adott kortól, de az adott ország társadalmi, politikai hagyományaitól, normáitól és elvárásaitól is függ, fontosnak tartom azt is, hogy az uniós ajánlások és a mára már számos hazai kutatás tükrében összefoglaljam a társadalmi felelősségvállalás magyarországi hátterét és sajátosságait is, amit majd saját regionális kutatásom eredményeivel is össze kívánok vetni. A teljes és részletes magyarországi CSR-helyzetkép egyéni felmérése túllépné egy PhD-értekezés kereteit, így saját kutatási tevékenységem kereteit figyelembe véve, a társadalmi felelősségvállalást 11 Azt kijelenthetjük, hogy a kutatók és az üzletemberek körében is igen kis számban találkozhatunk olyanokkal, akik a társadalmi felelősségvállalás alapeszméjét elutasítanák. Az üzletemberek a CSR fokozatait érintő apró etikai kérdéseken vitatkoznak leginkább, és fel sem merül bennük, hogy a társadalmi felelősségvállalás létjogosultságát kérdőjelezzék meg. Néhányan közülük pedig csak a filantropikus felelősség kategóriáját kérdőjelezik meg (Carroll, 1996 p. 41.). 12 A társadalmi felelősségvállalás és a vállalati profit, valamint a versenyképesség közötti pozitív összefüggés bizonyítását számos kutatás tűzte már ki célul, azonban a pozitív összefüggést mindmáig nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani. A probléma alapvetően abból adódik, hogy nehéz a CSR-teljesítmény mérése, és az üzleti sem jelenti mindenkinek ugyanazt. A legtöbb vizsgálat egy-egy esettanulmánnyal alátámasztott, megérzéseken alapuló érvelés (Széchy, 2006 p. 13.). 16

regionális szinten kívánom bemutatni, és a lehetséges fejlesztési irányokra is alapvetően regionális szinten keresem a válaszokat. Empirikus kutatásom alanyai tehát az Észak-magyarországi régió vállalatai, melyeket az Európai Unió RARE kutatási projektjének 13 szempontrendszere alapján a saját magam által összeállított kérdőívvel kerestem meg. Az említett projekt által kialakított szempontrendszerhez való alkalmazkodás több szempontból is előnyös volt. Egyrészről a több éves kutatómunkában részt vevő nemzetközi szakembergárda amelynek munkáját én is tevékenyen segíthettem olyan kutatási kereteket határozott meg, amelyek harmonizálnak az Európai Unió CSR-koncepciójával, másrészről az így született kutatási eredmények a projekt több országban végzett empirikus kutatásainak eredményeivel is összevethetők. Meggyőződésem, hogy a régiós vizsgálatok további lehetőséget nyitnak a társadalmi felelősségvállalás vizsgálatában, hiszen várhatóan lehetővé teszik, hogy ne csak nemzeti, de regionális sajátosságokhoz is alkalmazkodni tudjunk a társadalmi felelősségvállalás fejlesztésére irányuló módszerek kialakításakor. Számos, hasonló adottságokkal és szocialista örökséggel rendelkező, környező keletközép-európai ország CSR-gyakorlatáról íródott tanulmány elolvasása után arra a következtésre jutottam, hogy érdekes és hasznos párhuzamok és különbségek feltárására számíthatok, ha a magyarországi, és külön az észak-magyarországi CSR-helyzetképet összehasonlítom néhány európai, szintén posztszocialista ország tapasztalataival. Összefoglaló következtetéseim és javaslataim megfogalmazása előtt, disszertációmban külön fejezetet szánok ennek az összehasonlításnak, ami azt is megmutatja majd, hogy hol áll Magyarország és az Észak-magyarországi régió CSR-tevékenysége a kelet-közép-európai térség országainak viszonylatában. Az Észak-magyarországi régió gazdasági és társadalmi helyzetének, valamint a felelős tevékenység jelenlegi helyzetének áttekintése, továbbá eredményeimnek az empirikus kutatásra vonatkozó hipotéziseimmel való összevetése, illetve megállapításaim (téziseim) megfogalmazása után javaslatokat kívánok tenni a CSR hazai és regionális fejlesztésére. Javaslataimban ki kívánok térni arra, hogy ehhez milyen koncepció, feltételrendszer szükséges, illetve hogy véleményem szerint hogyan nyerhető meg a helyi társadalom, a civil 13 RARE: az EU 6-os keretprogram keretében 2005 2007 között 6 ország (Németország, Norvégia, Svédország, Olaszország, Magyarország, Nagy-Britannia) részvételével folytatott CSR-kutatási projekt, amely a Rhetoric and Realities Analyzing Corporate Social Responsibility in Europe magyarul: Retorika és Valóság A társadalmi felelősségvállalás vizsgálata Európában címet viselte. A kutatásba magyar részről a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszéke vett részt, Szlávik János professzor vezetésével, akinek ajánlására a kutatásokba mint az egyetem levelező PhD hallgatója, én is bekapcsolódhattam. A projekt saját honlapja: www.rare-eu.net 17

szervezetek, az oktatási és kutatási intézmények és a média közreműködése, valamint az említettek együttműködése a felelős vállalati tevékenység megismertetésére és terjedésének elősegítésére. Az említett gondolatkörök képezik disszertációm középponti kérdéseit, és az empirikus kutatás során kapott válaszok, valamint az összehasonlító elemzések megállapításai jelentik majd a doktori értekezésem eredményeit összefoglaló téziseket. Eredményeim várhatóan más országok hasonló adottságokkal rendelkező régiói számára is hasznosíthatók lehetnek, illetve az alkalmazott módszerek szélesebb körű kiterjesztésével akár országos szinten is megfogalmazhatók. 1.4. A disszertáció hipotézisei Kutatómunkám megkezdésekor abból az alapfeltételezésből indultam ki, hogy a társadalmi felelősségvállalásnak vannak regionális sajátosságai. Saját empirikus kutatásom és az azt követő összehasonlító elemzések is ezen sajátosságok kimutatására irányulnak. Célkitűzések Az észak-magyarországi régió vállalataira vonatkozó empirikus kutatásom és az összehasonlító elemzések során vizsgálni kívánom: 1. a régió vállalatainak elkötelezettségét, 2. a vállalatok által ismert és alkalmazott CSR-eszköztárat, és a társadalmi felelősségvállalásra fordított és a jövőben fordítandó erőforrásokat, 3. a régióban tapasztalható a vállalatokra irányuló társadalmi nyomás mértékét, 4. a felelős tevékenység motivációit és korlátozó tényezőit, valamint a vállalatok igényeit felelős tevékenységük fejlesztésének támogatására, 5. a társadalmilag felelős vállalati tevékenység és az üzleti siker közötti kapcsolatot a régióban, 6. a régió vállalatai társadalmi felelősségvállalásának mértékét hazai és nemzetközi összehasonlításban. 18

A fenti célkitűzésekhez kapcsolódó hipotéziseimet a következőkben fogalmaztam meg: Hipotézis 1. A régió vállalataira jellemző ugyan a környezeti és társadalmi problémák iránti elkötelezettség, ez azonban inkább a szabályozásnak és a kötelező ajánlásoknak való megfelelést jelenti. Stratégiai jelentőséget azonban a régió vállalatai nem tulajdonítanak a CSR kiemelt területeinek. Hipotézis 2. Igen kevés azon vállalatok száma a régióban, amelyek nagyszámú CSR-eszközt alkalmaznak, inkább a közösségi tevékenységek folytatása jellemző. A vállalatok sok eszközt még csak nem is ismernek. Az alkalmazott eszközök körét leginkább szinten tartani kívánják a vállalatok, felelős tevékenységüket az eddigiekhez hasonló módon kívánják folytatni, és a jelenlegi gazdasági helyzetben az alkalmazásukra fordított kiadások növelését sem tervezik. Hipotézis 3. A régió vállalatainak többsége esetében a vevők, illetve az üzleti partnerek nem értékelik, és nem támogatják a felelős társadalmi és környezeti tevékenységet, ami a régióban élők és végső soron a magyar társadalom egésze társadalmi és környezeti tudatosságának alacsony szintjére utal. Hipotézis 4. A régió vállalatai azon tényezőket tekintik felelős tevékenységük legfontosabb céljainak és motiváló tényezőinek, amelyek elérése már rövid távon hozzájárulhat jövedelmezőségük emelkedéséhez. A felelős vállalati tevékenység legfontosabb korlátozó tényezői között a régióban a pénzügyi erőforrások hiánya és a kormányzat, valamint a szakmai támogatások hiánya szerepel. A szakmai szervezetektől és a döntéshozóktól aktívabb támogatást várnak a régió vállalatai. 19

Hipotézis 5. A régió vállalatainak profitabilitása és CSR-tevékenysége (társadalmi és környezeti aktivitása, a helyi közösségeknek nyújtott előnyök és a CSR stratégiai jelentőségének foka) között pozitív kapcsolat mutatható ki, és a profitabilitás az a tényező, amely a leginkább hatással van a cégek felelős tevékenységének mértékére. Hipotézis 6. A régió vállalatainak társadalmi felelősségvállalása némi lemaradást mutat a magyarországi vállalatok felelős tevékenységétől, de a környező, hasonló gazdasági, társadalmi és politikai háttérrel rendelkező országok gyakorlatától is. A regionális, empirikus kutatás eredményeire vonatkozó előrejelzéseim kissé pesszimistának tűnhetnek. Hipotéziseimet a társadalmi felelősségvállalásnak az általános magyarországi, és a szomszédos, volt szocialista országokban tapasztalható helyzetének ismeretében állítottam fel, és saját magam leszek a legboldogabb, ha a kutatási eredmények értékelését követően egyes feltevéseimet elvetni kényszerülök, mert a régiós helyzetkép a vártnál kedvezőbb képet mutat. 20