Svájci tapasztalatok az idős munkaerő foglalkoztatásáról/ tanulmányút A tanulmányút időpontja: 2013 111.25-2013.11.29 A tanulmányút helyszínei: Svájc Bern, Olten, Sion, Schafhausen Az emlékeztetőt készítette: Vanicsek Mária, 2013.12.2. A tanulmányút résztvevői: A svájci kapcsolattartó partner: Denis Torche Membre du bureau exécutif A MOSZ nemzetközi ügyekért felelős munkatársa:németh Katalin A delegáció tagjai: MOSZ: Vanicsek Mária, Potykiewicz Tamás VOSZ: Varga Júlia, Vida Péter a VOSZ Emberi Erőforrás Szekciójának elnöke. Bemutatkozás és eszmecsere a Travail Suisse szakszervezet vezetőivel és szakreferenseivel A Travail Suisse szakszervezeti szövetség elnöke Martin Flügel üdvözölte a delegációt és ismertette a szakszervezeti szerveződés felépítését Svájcban, főbb céljait és törekvéseit. A jelenlegi konföderáció 2003- ban jött létre, 10 szakszervezetből áll, mintegy 150 ezer fős tagságot tömörítnek. Svájcban két szakszervezeti konföderáció van, a Travail Suisse a kissebbek. Az elnök úr befolyásosnak ítéli meg szervezetüket. Klasszikus lobbi tevékenységet folytatnak
és így próbálják meg befolyásolni a politikai döntéseket. Direkt kapcsolatuk van a parlamenti bizottságokkal, ahol tagok is. Az közelmúltban és jelenleg két nagyobb kezdeményezést említettek: a gyermekgondozás és a több fizetett szabadság ügyét. Ez utóbbiban már megvolt a népszavazás, de elutasították a javaslatot, hogy öt hétről hatra emeljék a fizetett szabadság időtartamát. A tanulmányút témáját az idősek munkavállalásának segítését a szakszervezet fontosnak tartja elsősorban a társadalom elöregedése miatt. A jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy az időseket nem bocsátják el diszkriminatív módon, de ha elveszítik a munkahelyüket nehezen találnak újat. Az idős munkavállalók helyzete Svájcban Tények, trendek, kihívások, javaslatok és megvalósult jó gyakorlatok 1. Tények Az idősek körében (55-64 évesek) magas foglalkoztatási aránya (2010-ben 70,5,1%). Az EU átlag 49.7, Svédországé a legmagasabb 74,5%, Máltában a legalacsonyabb (31,6%). Ez az arány az időben nő. 2001-ben 67,3% volt, 2005-ben 65,1% 2011-ben 69,5%. Ennek okai: a nők fokozott foglalkoztatása (2000:51,3), 2011- ben 69,6%) 1. 2. 3. több az állás a szolgáltatási szektorban, több a részmunkaidős állás: 39,2%, szemben a korábbi 33,2%-kal (25-54 év közöttiek) a női nyugdíjkorhatár felemelése 62-ről 64 évre. Az idősek növekvő száma a teljes munkaképes lakosságon belül: 2000-ben 15,2%, 2010-ben 17,5%, 2020-ban 20%, 2025-re az
előrejelzés 22%. Több az önfoglalkoztató (kényszervállalkozó) Önfoglalkoztatók aránya 21,1%, szemben a korábbi 11%-kal (55 év felettieknél). A kor kérdés szektoronként különbözik A z egészségügyi, oktatási, közalkalmazotti és energiatermelési szektor az átlagnál jobban érintett. Az építőipar, szállodaipar és az IT szektor átlag alatt. Az idős munkavállalók és a munkanélküliség A munkanélküliségi ráta alacsony (3% alatti) de amikor az idős munkavállalók lesznek munkanélküliek, nehezebben találnak újra munkát. A várható nyugdíj korhatár Azoknak az aránya, akik a hivatalos idő előtt mentek nyugdíjba 2010-ben 17,1%, 2000-ben 17,55% volt. Itt a szektorok közötti differencia nagy, a legmagasabb a pénzügyi és biztosítási területen (45,8%), a legalacsonyabb a mezőgazdaságban (6,9%) és a szállodaiparban és vendéglátásban (10%) 2. Trendek Demográfiai öregedés és személyes elszegényedés Több mint egy évtizeddel ezelőtt kezdődött a tárgyalás Svájcban a demográfiai öregedésről. Mostanra a viták középpontjában a demográfiai öregedés pénzügyi és társadalombiztosítási kérdései állnak. Most, hogy a viták már a munkaerőpiacot is érintik a Travail.Suisse 2011-es kongresszusán nyilatkozatot tett közzé Tíz tétel a demográfiáról Manifesztum a jobb munka érdekében címmel. Ebben az összefüggésben a svájci állam is kibocsátott egy kezdeményezést, bevonva a szociális partnereket is a
demográfiai öregedés miatti elszegényedés elleni harcba. Az kezdeményezés célja, intézkedések megtétele a munkaerő felhasználás optimalizálása érdekében. Két fő csoportot céloztak meg: a nőket és az idősebb munkásokat. 3. Ellentmondásos trendek Jelenleg a svájci munkaerőpiac és a vállalatok szintjén ellentmondásos trendeket figyelhetünk meg az idősebb munkások foglalkoztatásávalkal kapcsolatban. Egyik oldalról az idős munkavállalók száma emelkedett. Ez köszönhető volt a svájci állam fentebb említett kezdeményezésének, a szakszervezeteknek, akik javították az idős munkavállalók munkakörülményeit és a tényleges nyugdíjba vonulás idejét kitolták, a munkáltatók szervezeteinek, akik különböző fórumokon fogékonyabbá tették a közvéleményt a kérdés iránt. Néhány vállalatnál a vezetés jó példával járt elől a megoldás keresésében. De ez még mindig a kisebbség. Más részről viszont ellenállást lehet tapasztalni és még rosszabbodott is az idős munkavállalókkal kapcsolatos helyzet. Ilyen romló tendenciák tapasztalhatóak: 1. 2. 3. Az élethosszig tartó továbbképzés esetében. Diszkrimináció és előítélet él az idős munkavállalók alacsony teljesítményével kapcsolatban, ugyanakkor a nagyobb rutint, tapasztalatot kevéssé veszik figyelembe. A munkanélküli idősek nehezen találnak új munkát. Egy tanulmány, amelyet 5 vállalatnál folytattak 2009-2010-ben 1000 ember bevonásával kimutatta, hogy a legnegatívabb kapcsolat az idősebb életkor és az az új munkahely megtalálása között van, itt rosszabb a helyzet, mint a nemi hovatartozás, vagy a képzettségi szint és az elhelyezkedés esetében. 4. Kihívások és javaslatok A Travail.Suisse számára az idős munkavállalók jobb integrálása a munkaerő-piacba a demográfiai öregedés nyomán
bekövetkező életszínvonal romlás miatt fontos. Ezért szükséges fejleszteni a munkafeltételeket és harcolni a diszkrimináció ellen. Nem hiszik, hogy Svájc számára megoldás lenne a bevándorlás növelése. A kihívásra válaszul fokozni kell az idős emberek munkaerőpiaci jelenlétét és ennek érdekében intézkedéseket kell tenni a munkaerő-piaci-, társadalombiztosítási, képzési politikában. 4.1 Képzési politika Az idős munkavállalók jelenleg kimaradnak a képzést befolyásoló jogszabályokból. Sem a szakképzési, sem a folyamatos képzést szabályozó törvényekben nincsenek benne. A legtöbb képzési programból hiányzik az idősek képzése. A Szövetségi Tanács és a Parlament ratifikálta az idős munkavállalókról szóló alapelveket. A Szövetségi Tanácsnak felül kell vizsgálni, hogy milyen képzési politikával lehet az idős munkavállalók diszkriminációjával kapcsolatos kockázatot minimalizálni. A Travail.Suisse támogatta ezt az alapelvet. 4.2 Munkaerő-piaci politika Az idős személyek kb. egy harmada (55-64 év közötti korosztály) már nem dolgozik. Felük egészségi problémák, a korai (kényszer) nyugdíj miatt, és felük önkéntes döntés alapján. Ez potenciálisan 420 000 teljes munkaidős munkavállalót jelent. Azt jelenti, hogy 20%-uk bevonása a munkába a teljes svájci foglalkoztatást 8%-kal emelné. Az idősebb munkások foglalkoztatási rátája emelésének felelőssége a munkaadókon nyugszik. Speciális munkaerő politikát igényel, ami figyelembe veszi az idősebb munkavállalók igényeit a munkafeltételekkel, egészségügyi helyzetükkel kapcsolatban. A részmunkaidő lehetőségének kiterjesztése is javítana a helyzeten.
A munkanélküli biztosítást (segélyt) az idősebb munkavállalók nehezebb helyzetére kell alkalmazni. Az időtartamát meg kell növelni úgy, mint visszailleszkedési támogatást. Ki kell terjeszteni az idősebb munkavállalók pénzügyi támogatását. 4.3 Társadalombiztosítás A nyugdíjrendszer reformja A jelenlegi nyugdíjkorhatár: 64/65 év. A kormányzat fel kívánja emelni a nők nyugdíjkorhatárát 65 év felé. A munkáltatók szervezetei további emelést követelnek. Tanulmányok alapján a munkaerőpiac jelenleg nem képes több idős munkaerőt felvenni. A nyugdíjkorhatár emelése helyett azt javasolja a szakszervezeti szövetség, hogy a jelenlegi 55-65 évesekkel kellene jobban gazdálkodni. A nyugdíjkorhatár általános emelését a népesség nem támogatná. Svájcban jelenleg három pilléres nyugdíjrendszer van érvényben: Első pillér az állami nyugdíj (kötelező) 50-50%-os hozzájárulással, a munkavállalók és a munkáltatók részéről. Második pillér: vállalati biztosítás (kötelező 20 000 frank fizetés fölött) hozzájárulás itt is 50-50%-os arányú. Harmadik pillér: önkéntes nyugdíjbiztosítás (ez választható) A korai nyugdíjat lehetővé tevő biztosítási díj megemelése az idősek számára. Korábban a korai nyugdíjba menetel lehetősége a gazdasági válság idején volt menekülési út a munkások számára. Pár éve nagyon nehéz hozzájutni a korai nyugdíjhoz. (Erről a későbbiekben még részletesen hallottunk) Ennek a valószínűsége 50-54 év között 8%. 55-59 év között 12% +60 évnél 15% a nők, 18% a férfiak esetében.
Látogatás a Seco-nál, a Svájci állam gazdasági, munkaerő-piaci és képzési irodájánál Svájcban (Ausztriával együtt) hagyományosan alacsony a munkanélküliség, jelenleg 4,2%-os. Az európai fejlett gazdaságokban is ennél magasabb 10-12 % körüli munkanélküliséget értek el, bár Németország 2009 után csökkentette munkanélküliségi rátáját, jelenleg 5,5% körül van. A svájci ( és osztrák) munkanélküliséget sokkal kisebb hullámzás jellemzi, mint a magas munkanélküliségű ország csoportot. Az idős munkavállalók foglalkoztatási rátája magas 78%-os. Az EU 25-ök közül csak Svédország és Izland előzi meg ezt a rátát. Az 55-64 éves férfiak munkaerő-piaci részvétele 85%-os volt 1993-ban, majd 2013-ra kicsit csökkent (82%-ra) aminek fő oka a korai nyugdíj lehetősége. A nőknél ugyanez a foglalkoztatási ráta 48%, illetve 67%-os. Náluk a munkaerőpiacon tartást ösztönző elemek jobban hatottak. A pozitív eredmények magyarázata: Jó gazdasági-piaci helyzet, a kedvező növekedési ütem. Magas szakmai képzettség a magas életkorban is. Kevesebb egészségi probléma a munkahelyeken. Nem támogatják a korai nyugdíj intézményét. Relatíve erős biztosítási szabályok a nyugdíjrendszerben: Az első pillér demokratikus kontrolja. A második pillér kontrolja a társadalmi partnerek által. A harmadik pillér rugalmas nyugdíj lehetőséget biztosít. A svájci munkaerő-piaci intézmények (munka erőpiaci szolgáltatók) hatékony működése a munkanélküliek újraelhelyezkedésének támogatásában.
Megfelelő jogi szabályozás a munkaerő piacon. A kihívások Az idősek újrafoglalkoztatásának korlátai. 2009 és 2011 között egyre több volt a hosszú ideje munkanélküli az idősek között, 2011-ben 34,5%, 2012-ben ez az érték visszaesett 28%-ra. A tartós munkanélküliség kockázatai Tipikus kockázati tényezők Alacsonyabb képzettségi szint. A vállalat specifikus munkaerő elértéktelenedik a munkanélküliség alatt. Egészségi problémák A meggondolatlan kilépések. A munkáltatók korlátai Előítéletek az idős munkavállalókkal szemben. Esetenként magasabb a munkaerő költség az idősek esetében. Munkanélküli biztosítás (segély). A maximális időtartamot és az újra elhelyezkedési segély mértékét két tényező együttesen határozza meg: a fizetett hozzájárulás ideje, az eltartott gyermekek. Ezektől függően 9,2 hónaptól 24 hónapig tart a segélyezés. Az újra elhelyezkedési segély 70% általában, gyermekkel rendelkezőknél 80%, a maximális biztosított bér 10 500 CHF/ hó. Az állami munkaügyi szolgálat általi ösztönzést is fontosnak tartják. Itt a fő cél a gyors és tartós állásba helyezés. Ezt a következőkkel mérik: Az álláskeresés időtartama. A tartós munkanélküliség elkerülése. A segélyezési időszak lejártának elkerülése. Az újra bejelentkezés százaléka.
A munkaerő-piaci eszközök szabad választása a területi irodák által. A kantoni költségvetés csökkentése az álláskeresők számának növekedésével. Külön intézkedések az 50 év feletti álláskeresők támogatására. Munkába állási támogatás (AIT) azok részére, akiket a tartós munkanélküliség fenyeget. a munkaadó kapja, az 50 feletti álláskeresők számára 12 hónapig AIT (egyébként 6 hónap), az idősebbek fizetésének 50%-a a támogatás (egyébként 40%). Az öregségi nyugdíjrendszer fenntarthatósága A társadalom öregedése miatt változtatni kell a jelenlegi szabályokon. magasabb nyugdíjjárulékkal? hosszabb munkaviszonnyal? alacsonyabb nyugdíjszinttel? Svájcban magas a külföldi munkavállalók aránya, a népességnek az 1%-a. Arányuk a magasan kvalifikált szakemberek között a legmagasabb, de sokan dolgoznak a kereskedelemben és a szolgáltatásban is. A z utóbbi 10-20 évben erős volt a magasan képzett munkaerő beáramlása. Kérdés, hogyan lehetne a hazai munkaerő potenciált jobban kihasználni. Az idős munkavállalók adják az egyik elemét ennek a munkaerő potenciálnak. A negyedik pillér a Svájci képzési stratégia Magasabb képzettség a gazdaság kihívásainak megfelelően. Válasz a képzettségi hiányosságokra.
Az otthoni és a munkahelyi élet összeegyeztetése. Megfelelő feltételek biztosítása azok részére, akik a hivatalos nyugdíjkorhatárig, vagy azon felül is dolgoznak. Munkaerő-piaci kérdések az idős munkavállalók foglalkoztatásánál: Hogy tudják a munkaerő-piaci intézmények elérni az idősek magas munkaerő piaci részvételét? Hogy adhatnak a munkásoknak új ismereteket és tartós egészséget? Hogyan lehet lebontani az idősek foglalkoztatását gátló akadályokat? Mi a megfelelő képviseleti aránya a munkavállalóknak és munkaadóknak a munkaerőpiac intézményeiben? A képzési stratégia elemei A képzési politikák a szokásos üzleti és munkaerő piaci képzésre irányulnak. Kantoni szinten a k készségek fejlesztése történik. A szakszervezeti konföderáció szerepet játszhat az információ áramlásban, koordinálásban (jó gyakorlatok terjesztésével, kezdeményezéssel (pilot programok finanszírozásával), kommunikációval (a főszereplők érzékenyítésével). Látogatás a Svájci munkaadók egyesületének berni irodájában A munkaerő-piaci helyzet a munkaadók szerint a jelen állapotában még kielégítő, de az elkövetkező években már rosszabbra lehet számítani, elsősorban a demográfiai helyzet miatt. A második világháború után Svájcban is baby boom volt. Az akkor születettek, ma az 50-65 éves korosztály tagjai és még dolgoznak, de már nem sokáig. Várhatóan munkaerőhiány fog fellépni és ez erősödni fog, tehát már ma ki kell dolgozni a
stratégiát arra nézve, hogy hogyan kezeljék a problémát. Beszélt az elveszett generációkról, amely alatt azt értette, hogy aki ma elvégzi az egyetemet és a gazdaságnak csak 5 év múlva lesz szüksége olyan szakértelemre, amelyre felkészítették, akkor az ő tudása addigra már elavul. Legfontosabbnak azt látja, hogy fogékonnyá kell tenni a társadalmat a problémára, hogy felkészüljenek a megoldásokkal. Először itt került említésre az a kampány, amelyet később többször láttunk, és amelynek kezdeményezésében a szakszervezetek is élenjártak. Egy újságban egy középkorú hölgy és egy úr látható nagy számokkal kiemelve mellettük, 26, 32 év, kisbetűkkel pedig az, hogy ennyi év munkatapasztalatuk van. A cikkben leírva az szerepel, hogy hogyan veszítették el az állásukat. A kampány a társadalom figyelmét akarja felhívni az idős munkavállalók fontosságára. Új részleget hoztak létre a munkaerő-piacon a 45 év felettiek problémáinak kezelésére. Kiemelt témaként kezelik a bevándorlókat, a nőket (itt kiemelten a részmunkaidős foglalkoztatással foglalkoznak), valamint az idős munkavállalókat. Látogatás a Svájci Posta logisztikai központjában A Svájci Posta Berni logisztikai központjába látogattunk és a postánál működő szociális rendszerrel ismerkedtünk meg. A Svájci Posta részvénytársaság 100 százalékos állami tulajdonban van. A 62 ezer postai dolgozó 140 nemzetet képvisel. Számos postához tartozó egyéb szervezetük van, többek között a Post Bus, a Posta Pénzintézet, a Posta Nyugdíj Alap. A berni logisztikai központban 55 fő dolgozik, ennek egy harmada idősebb munkavállaló. Elhangzott, hogy a
posta nem tudna működni a bevándorlók nélkül. Egyébként mindenütt hangoztatták, hogy a bevándorlók jelentik a svájci gazdasági növekedés zálogát. A logisztikai rendszer igazgatója mutatta be a vállalati működést és az idősebb munkavállalókkal való kiemelt foglalkozást. A munkafeltételeket és a munkaidőt igyekeznek az idősebb dolgozók igényeihez alakítani, megadni nekik a rugalmas munkaidő lehetőségét, és ha a nyugdíjkorhatár elérése után tovább kívánnak dolgozni, nem küldik el őket! Látogatás az Olteni Egyetem Emberi Erőforrás-fejlesztési Intézetében Olten ipari központ, főként acélgyártása jellemző. A nehézipar túlsúlya miatt is erős szakszervezeti szerveződés tapasztalható a városban, amely kb. 30 ezer lakosú. A város egyeteme új és mint a neve is mutatja, főként alkalmazott társadalomtudományokat oktatnak. Az Olteni Egyetemen Emberi erőforrás- és Szervezetfejlesztés Intézetében (FHNW) Noemi Swoboda kutató két projektet mutatott be részletesen. A Prime Time projektet, amelyben a 2005-2007 közötti időszak munkaerő piaci folyamatait elemezték. Sok fontos megállapítás mellett kiemelkedően érdekes volt az, hogy a vállalatok nincsenek tisztában a demográfiai változásokkal. Ez annyira igaz, hogy saját jövőképük estében sem számolnak azzal, hogy hányan és milyen szakmákból mennek majd nyugdíjba és ennek milyen következményei lesznek a munkaerő utánpótlás biztosításában. A második program az Életkor menedzsment program volt, amely a szervezet szintjén megteendő lépésekkel foglalkozott. Az időskori karrier építés szervezése is fontos feladat. Ennek során a következőket kell megvalósítani: -a karrier tervezés,
-elmozdulás a termelői funkcióktól a szolgáltatói funkciók felé, -a munkahely mobillá tétele, a támogató munkahely kialakítása. Országos szinten is figyelembe kell venni a demográfiai helyzetet, mert különben ellátatlanul maradnak feladatok. Pl. a nuklearis erőművek nem tudják megújítani a személyzetüket, mert Svájcban leállították a képzést, miután az ország döntött a nukleáris energiatermelés leállításáról. Szintén leállították a pilóta képzést és emiatt a légiközlekedés létszámhiánnyal küzd. Ezt követően a Demográfiai hálózatépítési programról hallottunk, amelynek a leginkább érdekes része a gyakorlati emberi erőforrás tanácsadás volt, amely a személyiségből és annak szükségleteiből indult ki. Az intézet vállalati tanácsadással is foglalkozik. Évente kiadják az előrejelzéseiket, a Demográfiai barométert, a várható technológiai változásokról, és jelzik a várható tudás transzfer jellemzőit is. Látogatás a Sion-ban a munkaaadói szövetségnél A munkaadók területi szervezetet látogattuk meg ( Le bureau des métiers a Sion), ahol bemutatták a Kollektív szerződések rendszerét. Területi ágazati Kollektív Szerződések vannak, a cégek szintjén nem kötnek külön KSZ-t. A Sion-i Építőipari KSZ került bemutatásra. Ez minden építőipari szakmára vonatkozik (amelyek fel is vannak sorolva a KSZ-ben), kivéve a kőműveseket. Két nagy munkaadói szervezet és két szakszervezet írja alá. Az aláírást követően kiterjed az összes e területen működő vállalatra. Három része van: normatív rész, szerződési rész, szabályok. 2011-2016 között érvényes, de időközben is változtathatók egyes részei, az aláírók közös megegyezésével. A KSZ 10 ezer munkavállalóra vonatkozik. Az adminisztratív foglalkoztatottaknak nincs
kollektív szerződése. A KSZ betartására közös ellenőrző szervezetet hoznak létre, amely itt Sionban a második figyelmeztetéskor már büntetést is kiszabhat. Vannak kantonok, ahol már az első rendellenességet büntetés követ. A KSZ-t a hivatalos lapban való közzététellel ismertetik, de egyéb fórumokon is terjesztik. Bemutatták továbbá a szociális kasszák közül az előnyugdíj kassza (RESOR) működését. A 90-es évek elejei gazdasági válság idején a menekülés útja a munka nélkül maradottak számára az előnyugdíj lehetőségének megteremtése maradt. Erről a KSZ 39. paragrafusa szól. A KSZ VI. sz. melléklete az előrehozott nyugdíj alapját teremti meg. Ez egy szolidaritási alap, amelynek befizetései a mai előnyugdíjasokat finanszírozzák. A munkabér 0,9%-a az előnyugdíj alap befizetése, amelyhez a munkaadó ugyanennyivel járul hozzá. Az előnyugdíjhoz nagyon szigorú feltételek alapján lehet hozzájutni. 10 éves munkaviszonyra van szükség az ágazatban, melyből leszámítódik a munkanélküliség és betegség ideje, továbbá számít a betöltött életkor is. Az előnyugdíj mértéke az utolsó három év átlag fizetésének a 80%-a, jelenleg 3 800-4 800 CHF között van. Ma sokkal többen fizetnek be, mint ahányan igénybe veszik az előnyugdíjat. Látogatás a Schafhausen-ben a munkanélkülieket segélyező szervezetnél Schafhausen Svájc legészakibb kantonja, beékelődve Németországba. Nagy a jólét, még a svájci átlagnál is nagyobb. A munkanélküliség 2%- alatt van. A kantonban kiterjedten és folyamatosan foglalkoznak a munkanélküliek problémáival, sok az önkéntes munkás ezen a területen is. Egy a szakszervezetek helyi kezdeményezésére alakult munkanélkülieket segítő szervezetet látogattunk meg (VETS). A VETS mintegy évi 1 500 alkalommal ad tanácsot és segítséget
a munkát keresőknek. Ez a segítség kiterjed az internetes álláskeresés technikájának a megtanítására, megfelelő formátumú életrajz készítésére, állás interjúra való felkészítésre. Magyar tolmácsot hívtak a beszélgetéshez, és ő is elmondta, hogy őt is segítették az álláskeresésben. Sok az idősebb álláskereső, 30-40%-ot is eléri a számuk. Oktatásokat is szerveznek az álláskeresők számára. A szakmai tanfolyamok ingyenesek a résztvevőknek. Ezek között fontos a nyelvoktatás, mert az idefordulók 2/3-a, főként az emigránsok erre rászorulnak. Az irodát 5 önkéntes alkalmazott működteti. Meglátogattuk a helyi munkaügyi irodát, ahol az irodavezető mutatta be az iroda működését és beszélt a kapcsolatról is, a VETS-el. A munkaügyi hivatalnak 20 alkalmazottja van, egy főre havonta 120 ember ügyeinek intézése jut. Feladataik: tartózkodási engedélyek kiadása, a feketemunkát ellenőrző szervezet működtetése, a munkavédelem. A munkanélküli segély kifizetését kivéve (amelyet a biztosító folyósít), minden egyéb, a munkaügyi szolgáltatások körébe tartozó ügyet intéznek. Különböző programjaik vannak a speciális programok arra épülnek, hogy más-más ember csoportoknak eltérőek az igényeik is. Pl. a Horizont programban vannak továbbképzések, van un. Tandem program, ahol az önkéntesek mentorálásával személyre szabott segítséget nyújtanak. Összefoglalás Svájc nagyon sokat tesz azért, hogy a szorgalmas munkával megteremtett jólétből visszajuttasson a társadalom kevésbé szerencsés tagjainak is. Működik a szolidaritás, de ez nem feltétel nélküli adakozást jelent. Mindennek meg kell fizetni az árát. A nyugdíj magas, de terheli adó és fizetni kell az egészségbiztosítást is. Kiterjedt a munkaügyi szervezetrendszer, és konszenzusos alapon működő érdekképviselet épült ki, ahol egymás véleményének a meghallgatása és tisztelete általános. Belátják, hogy a
társadalom szétszakadása hosszútávon gátolná a gazdasági és társadalmi fejlődést is. Ha hosszabban élünk, tovább kell dolgozni is mondják, de erre inkább ösztönözni, mint kényszeríteni próbálják az embereket a kedvezőbb anyagi és szociális feltételek megteremtésével. Régóta folynak a viták a nyugdíjrendszer reformjáról, mindenki elmondja a véleményét, újabb és újabb változatok látnak napvilágot, az egész társadalom fogékony a kérdést illetően és mire kialakul egy végső változat, az legalábbis ismerős lesz a társadalom többsége számára, annyira hogy a közvetlen demokrácia szabályai szerint állást tudnak foglalni a kérdésben.