MISKOLCI EGYETEM - EGÉSZSÉGÜGYI KAR SZAKMAI -ÉS MARKETING KOMMUNIKÁCIÓ A SEGÍTŐK MUNKÁJÁBAN A LORÁNTFFY ZSUZSANNA REFORMÁTUS KISMAMAHÁZ MŰKÖDÉSÉNEK BEMUTATÁSÁN KERESZTÜL LORÁNTFFY ZSUZSANNA REFORMÁTUS KISMAMAHÁZ CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONA MISKOLC Konzulens: Simon Nóra gyakorlati oktató Kulcsár Natália ESZL végzős hallgató2013.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés.... 3-7 1.1. A kutatás alapproblémája......4 1.2. Célok és feltételezések......4 1.3. A kutatás módszere, felhasznált anyag.5 1.4. Indokoltság 6 1.5. Egyéb információk 6-7 2. Téma kifejtése.... 8-21 2.1. A Kismamaház szakmai kapcsolatrendszere.8 2.2. Segítők kommunikációja.10 2.3. A Kismamaházba történő jelentkezés,felvétel folyamata... 14 2.4. Bekerülés oka..15 2.5. Az intézmény kapocs szerepe kliens és segítő között.16 2.6. A Kismamaház marketing-tevékenysége 16 2.7. Összegzés....21 3. Módszer, felhasznált anyag.....22-23 3.1. Módszer...22 3.2. Mennyiségi elemzés minta..22 3.3. Megfigyelés minta...23 3.4. Adatfelvétel.23 4. Eredmények..... 24-35 5. Összefoglalás, következtetés..........36 6. Széljegyzet....37 7. Irodalomjegyzék...38 8. Mellékletek........39 9. Köszönetnyilvánítás.... 39 2
1. Bevezetés Mindannyian rendszerek részei vagyunk, magunk - és mások által irányított rendszerekben, attól függetlenül, hogy hova tartozunk, megmondjuk, vagy megmondják, mit tegyünk. Elfogadunk, lázadunk, érvényesítünk, dolgozunk, jobb esetben a dolgok jobbá tételén. Nem mindegy, hogy milyen rendszerhez tartozunk, egy nemesi családfa oldalhajtásaként van az egyén nyilvántartva, vagy a hajléktalan ellátás statisztikai adataiból név nélküli számként nyújt információt az aktuális szociális helyzetről egy adott helyen és időben egy család. A segítő szakma teszi az adatokat személyekké, a számokat érzésekké, az eseteket megmentett életekké. A különböző területeken végzett segítő munka összekapcsolása, a szakmai együttműködés teszi kerekké a hatékony segítségnyújtást. Orvos, ápoló, szociális munkás, rendőr, pedagógus együttműködése a segítők egészsége. Ezen komplex feladatok rendszerébe tartozó, különböző tudományterületeket felölelő szakmai együttműködésének tárházából kerül bemutatásra egy olyan rész, mely speciálisan egy adott hely és intézmény, szociális ellátási forma 16 éves működésére alapozott adatok, és tények vonatkozásában elemzi a segítők közötti kapcsolat fejlődését, annak egyre égetőbb szükségességét. Az intézmény a Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaház Családok Átmeneti Otthona / továbbiakban: Kismamaház/, Miskolc, Maros u. 7. Az intézmény 1997. évi XXXI. törvény / a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, továbbiakban: Gyvt./ alapján alapellátást nyújtó családok átmeneti otthona (továbbiakban: CSÁO), mely az ország egész területéről fogad és teljes ellátást nyújt a törvény adta kereteken belül a krízishelyzetbe került anyáknak és gyermekeiknek. A kutatás a törvény adta kötelezettségek pontos szakmai bemutatására nem tér ki, az aktuálisan hatályban levő, vonatkozó jogszabályokat veszi alapul. [5.] Továbbá nem tér ki a kliensek rendszerkihasználó magatartásának társadalmi problémájára. 3
1.1. A kutatás alapproblémája A Kismamaház felé megnyilvánuló kereslet 1996-tól mindmáig a különböző szakterületek segítőinek ajánlása alapján történik. Főként a párkapcsolatok felbomlásából adódóan, elsősorban szegénység, szenvedélybetegség és bántalmazás miatt, hajléktalanná válás /anya-gyermek/ teszi szükségessé az intézmény működését. Az elmúlt 16 évben a segítők szerepe ugyanaz maradt a bekerülési folyamatban, ám a közöttük levő szakmai együttműködés/információ átadás szerepe jelentősen nőtt, mely az évek folyamán átalakult gyermekvédelmi/gyermekjóléti szolgálat célkitűzéseinek megvalósulását segíti elő. A szakmai együttműködésre egyre több területen van szükség, hogy kiküszöbölhetőek legyenek a duplikált ügyintézések, a szociális, egészségügyi, pedagógiai ügymeneti átfedések, jobb legyen az információ-áramlás, hatékonyabb és személyre szabottabb a segítségnyújtás. 1.2. Célok és feltételezések Az elmúlt 16 évben az intézménybe kerülés folyamatában a segítők szerepének bemutatása, a segítők közötti kapcsolatok, együttműködés, a bekerülő anyák krízishelyzetének okai, és segítőjük ajánlása. Segítők kommunikációjának szerepe az intézmény megismerési folyamatában, szakmai körökben. A Kismamaház ösztönös marketing kommunikációja a segítők felé az elmúlt 16 év távlatában. SWOT elemzés készítése a kezdeti és a jelenlegi marketing kommunikációról. Az intézmény kapocs szerepe kliens és segítő között. Kinek is létszükséglet a kereslet? Az érem két oldala. Feltételezzük, hogy az intézmény az elmúlt években marketing tevékenységével, segítők közötti kommunikációval a gyermekvédelmi/gyermekjóléti szolgáltatás célkitűzéseinek megvalósulását segítette elő. Magas színvonalú működésének, fejlődésének egyik alappillére a segítők közötti kommunikáció támogatása, információ áramlás elősegítése. 4
A kapott eredmények figyelembe vehetőek a Kismamaház marketing tevékenyégében. A gyermekjóléti jelzőrendszer szakmai tanácskozásain, szakmai műhelyein, problémafelvetéskor téma, az esetleges segítő szakmák szorosabb együttműködése, egymás munkájának segítése. 1.3. A kutatás módszere, felhasznált anyag Induktív és deduktív módon történik. Az eredmények feldolgozása számszerűsítés és elemzés, megfigyelések alapján általánosságok megfogalmazása. A kutatás adatai a Kismamaház számszerűsített havi és éves KSH jelentéseiből, valamint a fenntartónak készített éves jelentésből, saját gyűjtésből kerültnek bemutatásra, feldolgozásra, diagramban történő ábrázolásra. Az elmúlt 16 évben a kutatás készítője, jómagam is folyamatos résztvevője voltam az adatgyűjtésnek. A Kismamaházba történt minden jelentkezés, megkeresés, írásos ajánlás, konkrét jelzőrendszeri jelzés, és a felvett családok regisztrációja szolgáltatja az adatokat a KSH - és éves jelentésekhez. Az adatok felvételi lap segítségével kerülnek rögzítésre, az írásos ajánlások iktatásba kerülnek és a felvett családok a Törzskönyven foglaltak alapján összesíthetőek. /Az intézmény eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségeinek a KSH felé, ellenőrző szervez a Magyar Államkincstár és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala./ Továbbá a Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ adatai, kiadvány 2009-2011., és jelzőrendszeri együttműködési konferenciák megfogalmazott eredményei szolgálnak alapul a számszerűsített eredmények bemutatásához. 5
1.4. Indokoltság A 2012-évtől bevezetett TAJ alapú nyilvántartási rendszer (TEVADMIN) már annak a folyamatnak az eredménye, melyben felismerésre került, hogy a különböző szociális, egészségügyi segítségnyújtási formákat, a más-más intézményekben, intézményrendszerekben levő szolgáltatásokat, ellátási formákat igénybe vevő kliensek nyilvántartásán keresztül átláthatóbbá, összehangoltabbá lehet tenni. Elkerülhetőek a rendszer kihasználásából eredő duplikált támogatások, mind kliens, mind a szolgáltató részéről. Egy napon egy kliens egy szociális, vagy egészségügyi szolgáltatást tud igénybe venni, vagy legalább is állami normatívát egy szolgáltató kaphat majd arra a napra. Szociális területeken már működik a rendszer, az egészségüggyel, oktatással való összekapcsolás már csak idő kérdése. (Pl.: gyermekétkeztetés támogatása, ha a gyermek CSÁO - ban lakik, de kórházba kerül, és nem mondják le az iskolai étkeztetést, hiszen úgyis ingyenes a család számára. Ebben az esetben háromszor támogat az állam.) A jövőben csak akkor járható ez az út, ha a hivatalos szakmai együttműködés nem csupán évi 1-2 alkalommal meghallgatott előadás a másik segítő szakmától, hogy ki mikor kérte a másik segítségét és munkája során mikor szorult egy kollégájának együttműködésére, bár ez is rendkívül hasznos, hanem mindennapos az együttmunkálkodás. Törvényalkotás szintjén több kapcsolódási pontra lenne szükség. 1.5. Egyéb információk A Kismamaház 1996 novemberében nyitotta meg kapuit, a krízishelyzetbe került anyák és gyermekeik előtt, lakhatást és teljes ellátást nyújtó átmeneti otthon. 1996- ban működési engedélyében ez állt: Törvényi szabályozás hiányában a szükségre való tekintettel, majd az1997. évi Gyvt. megfogalmazásakor az intézmény megálmodója akkori és jelenlegi vezetője, Gálné Ács Mária, a Kismamaházban szerzett tapasztalatai és javaslatai is megfogalmazódtak a törvényben. 6
A Kismamaház fenntartásáról kezdetben a Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány) gondoskodott, majd 1998- tól a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálata (továbbiakban: MRSZ) a fenntartó. 2003. év augusztusáig Miskolcon a Színva úton egy önkormányzati épületben működött, eztán az Alapítvány tulajdonában lévő Maros utcai épületbe költözött, ahol jelenleg is működik. Állami normatívából, pályázatokból és támogatók segítségével biztosított működése. Harminc férőhelyre van működési engedélye [9.]. Jómagam 1997-től vagyok alkalmazott, és érzem hivatásomnak a segítést családgondozó és intézményvezető helyettesként. Az évek során az adatok gyűjtésének részese, a szakmai kapcsolat tartásnap pedig résztvevője voltam/vagyok. Kulcsszavak: segítők, kommunikáció, kereslet, együttműködés 7
2. Téma kifejtése 2.1. A Kismamaház szakmai kapcsolatrendszere Bevezetés: 1996. novemberében az országban elsők között, B.-A.-Z megyében elsőként kezdte meg működését a Kismamaház. A korábbi politikai helyzet, a rendszerváltást követő szociális változások tették szükségessé azt, hogy olyan intézmények jöjjenek létre, melyek otthont és átmeneti ellátást tudnak nyújtani azon anyák és gyermekeik számára, akiknek lakhatása nem megoldott. Az addig ismeretlen munkanélküliség óriási méreteket öltött, a munkásszállások megszűntek családok kerültek az utcára, a gazdasági nehézségek egyre súlyosabb szociális problémákat idéztek elő. A bizonytalan anyagi háttérrel rendelkező családokban egyre nőtt a feszültség, a családon belüli erőszak, a bántalmazások napvilágra kerültek, elkezdődött egy új szociális rendszer, ellátási forma kialakulása. Az abortusz kérdés óriási vitákat generált, a Bokros-csomag megszorításai újabb szociálisan rászorulókat teremtett (pl: családi pótlék megvonása), éppen abba a társadalmi rétegben, ahol a munkából éppen megélhetés és nincstelenség határán éltek. Az országban elsők között Gödöllőn kezdte el működését egy anyaotthon [7.], még ez évben nyitotta meg kapuit a Kismamaház [8.]. Alapítványi fenntartásban a két intézmény egymástól függetlenül, szinte ugyanazon célokat fogalmazta meg, ez is bizonyítja, hogy mekkora méreteket öltött akkor az addig ismeretlen családi hajléktalanság. A nem kívánt terhességek száma is többszörösére nőtt, az addigi állami segítségbe burkolt jövőkép megszűnt, és nem volt helyette semmi más, amibe kapaszkodhattak volna a reményvesztettek. Nőtt az öngyilkosságok száma és egyre több gyermek került állami gondoskodásba. 8
Szakmai kapcsolatrendszer és működése (történeti áttekintés): A Kismamaház szakmai kapcsolatrendszerébe elsősorban a jelzőrendszer tagjai tartoznak. A működés kezdetén, még nem volt Gyvt., ezért a szociális törvény szabályozásába próbálták beilleszteni az anyaotthonok működését. A kliensek felvétele mindenesetre, már a kezdetektől egy szakember ajánlása alapján történt, ekkor csupán ennyi volt a szakmai kapocs a segítők között. Az Alapítvány abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a vezetőnő kapcsolatai révén segítséget kapott az akkori ÁNTSZ és védőnői szolgálat vezetőitől (a városi vezető védőnő ma is az Alapítvány kuratóriumának tagja). A védőnők napi szinten találkoztak azokkal a családokkal, ahol az anya és gyermek együtt maradásának legfőbb akadálya, hogy otthonuk nincs. A kiforratlan módszertanú új szociális szolgáltatás alapjait kellett lefektetni. Ekkor a szakmai ajánlások szinte kizárólag védőnői hálózaton keresztül érkeztek, és a hír, hogy az otthon működik védőnők és református egyháztagok közvetítésével terjedt. 1997-ben a Gyvt. hatályba lépését követően egy új szolgáltatási forma létrejötte kezdett kibontakozni, ez a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások rendszere. Megkezdődött a szakemberképzés, kialakultak a szolgáltatások és egy új irányt vett a gyermekvédelem Magyarországon. Miután lehetett szociális alapellátásban szakemberhez fordulni, a jelzőrendszer tagjai immár: védőnők, szociális szakemberek, pedagógusok, rendőrök, orvosok, egészségügyi szakemberek, esetleg lelkészek lettek. A Kismamaház az esetei kapcsán minden segítő szakterületen dolgozó kollégával kapcsolatba került. Ezek a kapcsolatok azonban kizárólag az esetek ajánlásai révén jöttek létre, a további együttműködés csupán abban az esetben volt, ha a felek önszorgalomból szükségesnek érezték. Az évek során elsősorban a védőnői hálózattal történő kapcsolattartás volt jelentős, a szociális szféra gyermekvédelemmel kapcsolatos átalakulása azonban megváltoztatta ezt, a védőnők egyre kevésbé, a gyermekjóléti szolgálatok egyre gyakrabban küldték a Kismamaházba a családokat. Ennek magyarázata, hogy a feladatot átvette a gyermekjólét, a védőnők is a problémás esetekkel a gyermekjóléthez fordulnak. 9
Az esetek néhány százalékát teszi ki az egyéb jelzőrendszeri tagok bekapcsolódása, főleg a súlyos, azonnal intézkedést igénylő krízisesetek kapcsán. A CSÁO - k szerepet kaptak a gyermekvédelemben, mint otthont nyújtó szolgáltatások, egyre több CSÁO, anyaotthon jött létre, melyek országos, vagy területi kötelezettséget ellátó szinten fogadták, fogadják az arra rászorulókat. Ezen intézmények bekapcsolódtak a Kismamaház kapcsolatrendszerébe. A családokkal egyéni esetkezelés folytán egy - egy családgondozó foglalkozik a probléma megoldásának érdekében. Az egyéni esetkezelések kapcsán elengedhetetlenné vált, hogy a jelzőrendszer tagjai, a szociális ügyintézések munkatársai, egészségügy alkalmazottai együttműködve dolgozzanak. A segítők közötti szakmai kapcsolatokat a szükség generálta, korábbi módszertan és tapasztalat hiányában szükségletekre épülve alakult ki. A különböző segítő szakmák mind saját feladataik ellátására törekedtek és a közös módszertan nem került kidolgozásra, így sok az átfedés és gyakran a kliens kihasználja a rendszert. 2.2. Segítők kommunikációja Bevezetés: Kezdetben a kliens a szó szoros értelmében az utcáról került be a Kismamaházba, egy telefon, vagy üzenet, esetleg egy kísérő segítségével. A Gyvt. hatályba lépését követően a segítők közötti kommunikáció a szakmai ajánlásokkal vette kezdetét. Akkor postán kézbesített, főleg kézzel írt ajánlás volt jellemző, telefonon kértek segítséget, információt a kollégák. Néhány esetben kíváncsiságból ellátogattak, hogy megismerjék az anyaotthont. A gyermekvédelem egyre kiforrottabbá vált, de főleg a telefonos egyezetés és levelezés maradt a legfőbb kommunikatív eszköz, de már a kliensek gondozása során is kapcsolatfelvétel volt, valamint létrejött az együttműködés segítő és segítő között egy egy eset kapcsán. Az információáramlás korának beköszöntével pedig megnyíltak a határok mobiltelefon, e-mail, internet, teszi könnyebbé a segítők közötti kommunikációt. 10
Segítők kapcsolattartása: Az esetkezelések révén a családgondozók feladata lett az, hogy kapcsolatot tartsanak minden olyan szakemberrel, aki a család életébe, a vele történő munka során bekapcsolódott. Ismeretségek köttettek, igény merült fel egymás munkájának, kompetenciáinak megismerésére, a személyes kontaktusra. A gyors és sikeres eredmények érdekében minden segítőnek érdeke az együttműködés. A Kismamaház már a kezdetektől gyakran invitálta a látóterébe került szakembereket egy-egy intézménylátogatásra, ezt többnyire elfogadták a kollégák. A gyermekjóléti rendszer kialakulását követően, a feladat ellátási kötelezettségekből adódóan létrejött a gyermekjólét módszertana. Megyénkben a Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, Megyei Módszertani Központ. Az 1996-os nincs -hez képest a mai szervezeti felépítése a következő (1. ábra): 1.ábra [6.] (Az intézmény a 2000. évtől kezdődően rendelkezik elfogadott szakmai programmal valamint Szervezeti és Működési Szabályzattal.) [6.] 11
Az elmúlt hónapokban további monopolizálódási folyamat valósult meg a gyermekjólét összevonásra került egészségügyi szolgáltató rendszerrel a védőnői hálózat is immár a részét képezi. Miskolc Megyei Jogú Város 2012. szeptember 27. napján tartott Közgyűlésének IX- 262/3443/2012. számú határozata alapján az önkormányzat fenntartásában működő Iránytű Szociális Szolgálat, az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat és a Miskolci Gyermekvédelmi Központ mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek 2012. december 31. napjával az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései alapján beolvadással egyetemleges jogutódlással megszűntek. Miskolci MJV Közgyűlése jogutódként a Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központot jelölte ki, melynek elnevezése 2013. január 1-jétől megváltozott. Az átalakulással létrejött jogutód intézmény új neve a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ. [6.] Jelenleg a Kismamaház kapcsolattartása elsősorban a gyermekjóléti segítőkkel a legszorosabb, szakmai tanácskozásokon találkoznak, közös műhelymunkákon vesznek részt, jelzőrendszeri konferenciák részeseként informálódnak egymás munkájáról. A képzések segítenek az összehangolt munkához közös alapokat teremteni. Mindezek elsősorban a gyermekjóléti szolgálat szervezésében és lebonyolításával történnek, ők hivatottak a szakmai együttműködést koordinálni az ellátórendszerben. Az elmúlt években nőtt az együttműködések száma, lehetőség nyílik a közös problémák megvitatására [1.]. Három éve létrejött a CSÁO - k közös módszertana, mely egybehangolni hivatott az ország egész területén működő családok számára átmeneti ellátást nyújtó intézményeket. Az intézmény kapcsolattartása az egészségüggyel igen fontos. A Kismamaház gyermekorvos munkáját veszi igénybe, aki rendszeresen rendel a Kismamaházban. Ellenőrzi a gyermekek egészségügyi állapotát, az élősködők, fertőző betegségek, felismerésében, fertőzések megelőzésében nagy segítséget nyújt. A munkatársaknak, anyáknak előadásokat tart. Bár a Gyvt. nem tér ki kötelező 12
jelleggel orvos alkalmazására, az intézményvezető fontosnak tartja ezt, mivel már számos esetben azonnali segítséget nyújtott, elkerülve egy lehetséges tragédiát. A körzetben levő háziorvos az anyák egészségügyi problémáira figyel, az intézménnyel gyakran felveszi a kapcsolatot. Sok esetben a családgondozó nyújt felvilágosítást számára és a kezelésekről tájékozódik. A kórházi szociális munkásokkal és egészségügyi alkalmazottakkal a fekvőbetegek, szülések során veszi fel a Kismamaház a kapcsolatot. Ekkor az információcsere sorsdöntő lehet. Olykor tapasztalható, hogy egy anya nem képes felmérni saját egészségügyi állapotának súlyosságát, a családgondozónak kell jeleznie (pl.: családgondozó által észlelt kizáródott sérv, vakbélgyulladás, infarktus). A kórházakkal, orvosokkal való kapcsolat életmentő lehet. A szociális szakembernek szüksége van egészségügyi ismeretekre, vagy közvetlen segítségre a gondozottak kapcsán, hogy egy adott esetben mihamarabb felfedezze a problémát, és eljárhasson. A védőnők korábbi szerepe háttérbe szorult, és főleg az egészségügyi feladatok ellátására koncentrálódik. Főleg az utóbbi években kialakult új klienskör, a vándorló családok egészségügyi ellátásainak feltérképezése nehéz. A védőnők ebben rendkívül sokat segítenek az intézménynek, védőoltások megléte, örökletes, vagy szerzett betegségek, fogyatékosságokra hívják fel a figyelmet, utánanéznek, és minden esetben visszajeleznek. A Kismamaházban a védőnői ellátást 14 éven keresztül ugyanazon személy látta el, rendkívül nagy segítség volt, ismerte az intézmény profilját, álláspontját, hetente akár több alkalommal is meglátogatta a lakókat és tájékoztatta észrevételeiről a munkatársakat. Jelenleg a szabályozás változása miatt a körzethez tartozó védőnő van segítségükre, javarészt ő az összekötő kapocs a szociális és egészségügyi segítők között. Az intézmény egyre szorosabb kapcsolatban áll az iskolákkal, a gyermekek hiányzásai, a hiányosságok kiküszöbölése, korrepetálás szükségessége miatt. Olykor keresi az intézményt a rendőrség, információt, segítséget kérnek. Jelenleg egy esetben van lehetőség a segítő szakmák hivatalos eszmecserjére, a minden évben megrendezett megyei jelzőrendszeri szakmai tanácskozáson, ahol 13
bemutatásra kerül az egészségügy, rendőrség, igazságügy, oktatás, szociális szféra intézményrendszere, közös problémái és az esetleges megoldások. Az elmúlt 3 évben minderről kiadvány is készült [4.]. A Kismamaháznak nemzetközi szakmai kapcsolatai is vannak, intézménylátogatásokra jönnek főleg Svájcból, Németországból és Hollandiából, de koreai látogatók is érkeztek már, hogy megismerjék működését. 2.3. A Kismamaházba történő jelentkezés, felvétel folyamata A fent bemutatott jelzőrendszeri tagok, lelkészek ajánlásai alapján kerülnek felvételre a családok a Kismamaházba. Az ország egész területéről fogadja a rászoruló, bántalmazott, hajléktalanná vált anyákat, várandós nőket és gyermekeiket. A 16. éve tartó működés során a 30 férőhely kihasználtsága a költözésekből adódó 1-2 napos férőhely felszabadulásoktól eltekintve maximális volt. A három - négyszeres túljelentkezés a kezdetektől jellemző. Mint az országban számos CSÁO ban, itt is várólista vezetésére van szükség. Bár számos intézmény nyújt ma már átmeneti ellátást a családok számára, mégis a Kismamaház iránti kereslet nőtt. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jelentkezők sok esetben az intézményről közzétett ismertető anyagok alapján kérik felvételüket. Jelen esetben telefonos megkeresést követően, írásos, esetleg e-mail-ben, ajánlást kér az intézmény a jelzőrendszeri kollégától. Az ajánlás magában foglalja az anya és gyermekei személyi adatait, a krízis okát, valamint az anya alkalmasságát (az anyának alkalmasnak kell lennie gyermekei nevelésére, az intézményben a segítségnyújtás életvezetési, szociális problémák megoldására, nem pedig az anya feladatainak átvállalására irányul). A család személyes jelentkezése estén jelentkezési lapot tölt ki a munkatárs, majd a családot szakemberhez küldi, aki alá tudja támasztani a krízishelyzetet (gyermekjóléti szolgálat, védőnő ), ezt követően a szakember megküldi az ajánlást az intézménynek. A jelentkezők adatai várólistára kerülnek, üresedést követően pedig szakmai team megbeszélését követően az intézményvezető jelöli ki a várólistáról azt a családot, akinek leginkább szükséges 14
az elhelyezés [2.]. Majd értesítik az ajánlást küldő kollégát, aki jelzi, hogy szükség van-e még az elhelyezésre, ha igen a költözés időpontját egyeztetik. Mára már bevett szokás, hogy egy család több intézmény várólistáján szerepel, hogy minél hamarabb helyet találhassanak számukra. 2.4. Bekerülés oka Az Alapítvány a kezdetekkor alapító okiratában a bántalmazott, hajlék nélkül maradt anyák és gyermekeik, valamint a magzatok védelmében a leányanyák számára kívánt segítséget nyújtani. A célok jelenleg is hasonlóak, bár a leányanyaság ma már a szingli élet és a válások népszerűsége miatt aktualitását veszítette. A társadalom néhány évtized alatt elfelejtette diszkriminatív magatartását a megesett nőkkel szemben. Ma sokkal inkább a bántalmazás, szegénység, hajléktalanság, kölcsönök miatti családi anyagi csőd az ok, mely az ellátást szükségessé teszi. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami gondoskodásból kikerült, rokoni támasz nélkül maradt anyák azok, akik leginkább segítségre szorulnak, főleg megélhetési és életvezetési szempontból. A szeretetre vágyó fiatal lány bekerül a párja családjába, teljesen kiszolgáltatott helyzetében sokáig mindent eltűr, hogy gyermekével lehessen és fedél legyen a feje fölött. Ezen nők gyakran súlyosan bántalmazva testi, lelki sérülésekkel kerülnek az intézménybe, sok esetben már a gyermek is sérült, fejlődésében elmaradott. Jövőképük nincs, a férfi néhány kedves szavára visszamegy, a jutalom általában nem marad el [3.]. Ezek a nők akár 2-3 alkalommal is visszamennek bántalmazójukhoz, majd újra jelentkeznek valamelyik anyaotthonba. Megjelentek a vándorló családok, akik a rendszer eddigi hiányosságából (közös nyilvántartás) adódóan életvitelszerűen CSÁO ban éltek. Eltitkolták, hogy hány helyen kaptak már menedéket, gyermekeiket is erre az életformára szocializálják (ez az új 2012-ben bevezetésre került TEVADMIN rendszer segítségével kiküszöbölhetővé válik). 15
2.5. Az intézmény kapocs szerepe kliens és segítő között A CSÁO - k abban a speciális szerepben vannak, hogy átmenetet képeznek szociális és gyermekvédelem között. A Gyvt. szabályozza működésüket, mégis a munkatársaknak ismerniük kell az anya ügyeinek intézésével kapcsolatosan a szociális - egészségügyi ellátást, igazságügyi ügyintézést, rendőrségi ügymenetet. A gyermek ügyeinek intézésével kapcsolatosan a gyermekjóléti - és gyermekvédelmi alap és szakellátást, az egészségügyi, oktatásügyi lehetőségeket, kötelezettségeket. Itt a legszembetűnőbb, hogy mennyire szükség van az alap és szakellátások, egészségügyi és szociális, oktatási és igazságügyi segítő szerep összehangolására. A jelzőrendszer tagjainak szempontjából nézve sem egyszerű a feladat, gyakran a már elkezdett ügyintézési folyamatok az iskola, kórház, egyéb szociális segítők feladatkörébe is tartoznak, így lassul az ügymenet, olykor duplikálódik a feladat, amit a kliens gyakran, remélhetőleg nem szándékosan, nem jelez, esetleg nem is ért, csak teszi, amit az aktuális segítő tanácsol neki. 2.6. A Kismamaház marketing-tevékenysége A Kismamaházban, mint általában az otthont nyújtó ellátásokban, nincsenek marketing szakemberek, akik az intézmény marketing kommunikációját irányítanák, éppen ezért már a bevezetésben is ösztönös marketing kommunikációja - ként került megemlítésre ezen tevékenység. 1996-ban még a szó is távolinak tűnt, nemhogy realizálódott volna, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek ide tartoznak. A szükségletek, fenntarthatóság és a problémamegoldás miatti fejlődési vágy késztette a vezetést arra, hogy önmagát kommunikálja, menedzselje. Ez a kommunikáció kétirányú, egyrészt a kliensek felé tájékoztat a lehetőségről, hogy minél több család számára tudjon segítséget nyújtani, másrészt adakozók felé az anyagi fedezet biztosítása miatt, az ideális működéshez. 16
Fenntarthatóság: A kezdeti alapítványi fenntartás forrásai nagyon labilisak voltak, a nyugat-európai segélyszervezetek, elsősorban Svájc, adományai tartották életben az intézményt. Az EPER nemzetközi segélyszervezet egyedülálló módon 12 éven keresztül támogatta az Alapítványt ( 1. melléklet). Ez csak úgy valósulhatott meg, hogy szakmai beszámolók, statisztikák bizonyították számukra, hogy az intézmény céljainak megfelelően működik. Mivel az intézmény teljes ellátást nyújt magasak a költségei. A költségek rendezése sok esetben bejelentés nélkül érkezett adakozókon keresztül oldódott meg, akik külföldön a beszámolóinkból tájékozódtak az itt folyó segítő munkáról. Már 1998-tól PHARE Lien, PHARE Access pályázatot írt az alapítvány, az elsők között volt, aki nyert támogatást céljai megvalósítására. Az új iránti nyitottság jellemezte és jellemzi ma is az intézményt, mindazonáltal a törvény adta kereteken belül keresztyén konzervatív gondolkodásmódú. A fenntartást miután az MRSZ átvette, az Alapítvány a legfőbb támogatója lett a Kismamaháznak. Első sorban állami normatívából biztosítja a fenntartást. Az Alapítvány továbbra is támogatja, ingatlanjait rendelkezésére bocsátja a Kismamaháznak. A normatíva mellett szükséges, hogy pályázatok, adományok segítségével egészítse ki a fenntartást. Az eszköz - és ingatlan amortizációja miatt működési pályázatokra van szükség. A szakma és a környezet tájékoztatására, az intézmény leporellókat (2. melléklet) nyomtattat, az adakozóknak rendszeresen köszönőleveleket küld, 2009-ben könyvet jelentetett meg Szilánkok címmel, valamint egy ismertető rövidfilm készült az intézmény életéről [8.] Képeslapok, könyvjelzők, naptárok segítségével és 2005-től internetes oldal működtetésével ismerteti tevékenységét segítők, adakozók, kliensek, érdeklődők számára. Ellátottak: A rászorulók segítése a legfőbb cél, a hozzájuk való eljutás kezdetben főként a védőnőkön keresztül történt. Mára már szakmai listákon, krízisvonalak adatbázisában, gyermekjóléti szolgálatok weboldalain megismerhető a Kismamaház működése. Az intézmény adta lehetőségek, és szolgáltatásról a tájékoztatás számtalan irányból elérhető. Szükségessé vált a segítők közötti személyes 17
kontaktus. Az Alapítvány és a Kismamaház azon túlmenően, hogy részt vesz meghívottként a szakmai összejöveteleken, maga is rendez tanácskozásokat, konferenciákat. 2010-2011-ben két alkalommal nemzetközi konferenciákat is szervezett. (5. melléklet). Iskoláknak monitorozásra biztosít lehetőséget, gyakorlati helyként szolgál szociális, egyetemi és teológiai hallgatók számára. Fejlődés: Már az első családok beköltözését követően nyilvánvalóvá vált, hogy az átmeneti elhelyezés rövid időtartama miatt nem tud minden estben megoldást találni azok számára, akik tartós krízisbe kerültek. A szakmai team megoldásokat keresett és jelenleg is keres ezeknek a családok sorsának rendezésére. 2004-ben és 2006-ban lehetőség nyílt egy korábban kidolgozott alternatíva megvalósítására. Az Alapítvány az országban elsőként beindíthatta Továbbléptető Programját. Vásárolt Miskolc városában (külföldi segítséggel) két lakást. A lakásokban 2-2 anya és gyermekeik önálló életvezetést folytatnak. Az Alapítvány bérlemény fizetése nélkül szívességi lakáshasználatra rendelkezésükre bocsátja a lakásokat rezsi fizetése mellett. A szabályozást és a működtetést az intézmény vezetője, jogásza és munkatársai dolgozták ki tapasztalataikra és elképzelésekre alapozva. A rendszer önfenntartó, azóta is működik. Bár az anyák dolgoznak és takarékoskodnak, ismét felmerült a kérdés, hogyan lehetne megvalósítani a teljes reintegrációt. 2010-től elkezdődött egy olyan program kidolgozása, mely legfőbb célja a családok vidéki életvitelre, gazdálkodásra való oktatása, hogy önfenntartásukat mezőgazdasági termelésen keresztül valósíthassák meg a kormány Darányi Ignác tervéhez igazodva [10.]. Nagyszabású Európai Unió által kiírt pályázat került benyújtásra, melyet az intézmény vezetője és munkatársai írtak. Jelenleg a bírálás utolsó fázisában van a pályázat. Az intézmény vezetése fontosnak tartja a nyitottságot, a folytonos megújulást, új lehetőségek felkutatását, a tájékoztatást, és a médiában (megkeresésekkor) szerepvállalást. A legfontosabb azonban a szereteten alapuló segítségnyújtás, melynek megvalósulása a felsoroltak alapján teljesíthető. 18
SWOT elemzés 1996. tekintetében: Erősségek: - új szolgáltatás, nincs konkurencia - meglévő infrastruktúra (intézmény) - nemzetközi kapcsolatok, támogatók megléte - Alapítványi fenntartás könnyű pályázási lehetőség - meglévő kapcsolatrendszer (védőnők, hatóságok, Ref. egyház) - önkéntesek munkája, szakmai tapasztalatok átadása - törvényi háttér hiánya miatt saját jó gyakorlatok kialakítása Gyengeségek: - ismeretlen szolgáltatással szembeni bizalmatlanság - nincs jó gyakorlat a kríziskezelésre (szakmai gyakorlat hiánya) - alapítványi fenntartás létbizonytalanság hosszú távon - kliensek bizalmatlansága, az újtól való félelem - ismeretlenség, nem tudnak az intézményről és szolgáltatásairól Lehetőségek: - hiányos országos ellátó rendszer (rászorulók száma nagy) - gyermekvédelmi törvénytervezet elkészült - további támogatók felkutatása, nemzetközi segélyszervezetek megjelenése, munkája Magyarországon - média érdeklődése az új szolgáltató rendszer iránt - országos szemléletváltás a marketing és fenntarthatóság területén (pályázatok, reklám lehetőségek) - szakmai és kliens igény nő a szolgáltatás irányába - empátia megléte az adakozókba - önkéntesség megjelenése Veszélyek: - még nincs törvényi háttér, engedélyeztetés nehézkes, nincs normatíva - nincs kialakult országos gyermekvédelmi hálózat, és a klienskör számára szükséges ellátó rendszer - egyáltalán nincs módszertan - mint példa értékű gyakorlat, nincs összehasonlítási alap - bizonytalan a segélyszervezetektől várt anyagi és szakmai segítség 19
SWOT elemzés 2012. tekintetében: Erősségek: - 17 éves szakmai tapasztalat, sikeres működés - meglévő infrastruktúra, új Uniós normáknak megfelelő intézmény, további ingatlanok - és állami normatíva is) - meglévő kapcsolatrendszer - nemzetközi kapcsolatok, támogatók megléte, új támogatók megjelenése - alapítványi tulajdon, de egyházi fenntartás (pályázhatóság kiteljesedése (védőnők, hatóságok, Református Egyház, gyermekjólét, módszertan, önkormányzat, civilek) - szakmai team megléte, önkéntesek munkája - saját jó gyakorlatok publikálása, átadása - honlap, könyv, leporelló, sajtóból ismertség Gyengeségek: - a teljes ellátás nyújtásának anyagi nehézségei, törvény nem írja elő a teljes ellátást - több lábon állásból adódó működési nehézségek, plusz teendők - Alapítvány egyéb programjainak működtetése, pályázati vállalások több terhet rónak a szakmai teamre - kliensek összetételének, krízis okok változása (egyre több pszichiátriai eset) Lehetőségek: - gyermekvédelmi törvény egyértelműsíti a feladatokat, módosításai pótolták a 1997-évi. Gyvt. hiányosságait - ismertségből adódóan önkéntesen megjelenő adakozók - médiában való szereplés folyamatos, interneten keresztül bárki elérhető - országos hatókörű működésből adódó pályázási lehetőségek - a szakma és kliens elérése egyszerűbb, kialakult rutinok alapján - jó gyakorlatok alkalmazása, átadása - empátia megléte az adakozókba, kollégákba - önkéntesség országos támogatottsága - szakmai műhelyek, konferenciák megléte ország szerte, szakmai együttműködés Veszélyek: - vélhetően a gazdasági válság miatti normatíva stagnálás - a pszichésen sérült klienskör számára nincs ellátórendszer, módszer, eljárási séma az ellátó rendszerek között - a szerteágazó feladatokat ellátó rendszerben megjelennek a rendszert kihasználó kliensek, az intézménynek nincs információja ezekről, duplikált ügyintézések - bizonytalan a segélyszervezetektől várt anyagi segítség (Uniós tagság) - ingadozó a jelentkező esetszáma (intézményrendszer) 20
2.7. Összegzés: A Kismamaház felé megnyilvánuló kereslet a segítők kommunikációjának és az intézmény marketing tevékenységének függvényében. A Kismamaház marketing-kommunikációja és 16. éve folyamatos működésének következtében egyre ismertebb és a jelenlegi összetett ellátó rendszerben is teltházzal, magas színvonalon tudja szolgáltatásait biztosítani. A Menhely Alapítvány diszpécser szolgálata 111 CSÁO - t tartott nyilván az országban 2012. első negyedévében (az adatok csak szociális körökben hozzáférhetőek). Az egyre bővülő, családok számára átmeneti lakhatást biztosító, szolgáltatók köre mellett a kezdetekhez hasonlóan jelentős a túljelentkezés a Kismamaházba, mely vélhetően ismertsége és elismertsége, szolgáltatása színvonala miatt van, és nem a kliensszám megtöbbszöröződésének következménye. Feltételezzük, hogy az intézmény az elmúlt években marketing tevékenységével, segítők közötti kommunikációval a gyermekvédelmi/gyermekjóléti szolgáltatás célkitűzéseinek megvalósulását segítette elő. Magas színvonalú működésének, fejlődésének egyik alappillére a segítők közötti kommunikáció támogatása, információ áramlás elősegítése. A kapott eredmények figyelembe vehetőek a Kismamaház marketing tevékenyégében. A gyermekjóléti jelzőrendszer szakmai tanácskozásain, szakmai műhelyein, problémafelvetéskor téma, az esetleges segítő szakmák szorosabb együttműködése, egymás munkájának segítése. 21
3. Módszer, felhasznált anyag 3.1. Módszer Induktív tapasztalatokból leszűrt törvényszerűségek alapján, feltáró módszere a megfigyelés, feldolgozó módszere a mennyiségi elemzés. az eredmények statisztikai számadatok és diagramok segítségével ábrázoltam. Deduktív az elméletből kiindulva levezetett következtetések alapján történt. Személyes tapasztalataim és ismeretanyagom segítségével, melyek 1997-évtől való munkaviszonyomból adódik. Az intézmény statisztikai adatainak gyűjtésében és azok feldolgozásaiban személyesen részt vettem, szakmai konferenciák résztvevője, az intézményben konferenciák szervezésének, lebonyolításának részese, kapcsolattartó személy vagyok. 3.2. Mennyiségi elemzés minta Kliensek: A Kismamaházba jelentkező és felvételre került kliensek. Krízishelyzetben levő anyák és gyermekeik adatai 16 év statisztikája alapján. Az adatok az intézmény éves statisztikai adataira alapozott szakmai beszámolóiból származnak, valamint a KSH-nak küldött jelentésekből, jelentkezők és felvételt nyertek nyilvántartásából, szakmai ajánlásokból, külföldre küldött beszámolókból. Segítők: A segítők együttműködése megyei szinten, az elmúlt 3 év távlatában a Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ adatai alapján. 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben kiadott szakmai tanácskozásokról készült kiadvány adataira támaszkodik, mely magába foglalja a gyermekjóléti alapellátás áttekintését, a jelzőrendszer működésének átfogó értékelését. Hatékonyabb együttműködés a szakellátásban Országos konferencia 2009. Miskolc, szakmai kiadvány adatai felhasználásával egy országos statisztikára 22
támaszkodó értékelés szolgál még összehasonlítási alapul a segítők mennyiségi elemzési mintájához. 3.3. Megfigyelés minta Hiteles, szakemberrel, a Kismamaház intézményvezetőjével történt interjú, az intézmény alapítója, működése óta vezetője, alapítvány kuratóriumi elnöke, 2009- ben az év térségi és város szociális szakembere Gálné Ács Mária. Személyes tapasztalat munkaviszonyból eredően, szakmai tanácskozásokon való részvétel, segítők közötti információ és tapasztalatcsere. Családgondozói munkakörből adódó feladatok ellátása során szerzett információk, szakmai team által feltárt problémák és következtetések, probléma megoldási javaslatok. Szakmai beszámolók szöveges elemeire támaszkodik, a Kismamaház és a jelzőrendszerek találkozóinak dokumentációja alapján. 3.4. Adatfelvétel A Kismamaház intézményvezetőjével történt egyeztetést követően, az Ő tudtával és engedélyével kerülnek bemutatásra a Kismamaház statisztikai adatai. Az adatfelvétel ideje a statisztika alapján az aktuális év. Az adatok gyűjtése, elemzése az adatgyűjtő részéről a közelmúltban történt. Az adatok kiválasztásánál, elemzésénél a személyiségi jogok érvényesültek (anonimitás). Mellékletként bemutatásra kerül az intézmény jelentkezési lapja (4. melléklet). A szakmai adatok nyilvánosak, a Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ felé jelzés történt azok felhasználásáról. 23
1996 év 1997 év 1998 év 1999 év 2000 év 2001 év 2001 év 2003 év 2004 év 2005 év 2006 év 2007 év 2008 év 2009 év 2010 év 2011 év 2012 év 4. Eredmények A Kismamaházban a gondozott családok száma 1996. novembertől 2012. novemberig: 399 család. A beköltöző családok aránya évenként az alábbiak szerint alakult (2. ábra): 1996-novembertől 4 család 1997-ben 1998-ban 1999-ben 2000-ben 2001-ben 2002-ben 2003-ban 2004-ben 9 család 20 család 37 család 27 család 28 család 21 család 28 család 24 család 2005-ben 2006-ban 2007-ben 2008-ban 2009-ben 2010-ben 2011-ben 26 család 21 család 17 család 30 család 28 család 21 család 27 család 2012-novemberig 31 család Összesen: 399 család A Kismamaházba 1996 nov.-2012.nov.-ig felvett családok számának évek szerinti megoszlása 40 35 30 25 20 15 10 5 0 családok 2.ábra /Kismamaház KSH-nak szolgáltatott éves összesítő adataiból/ 24
Az intézmény 1997-től maximális kihasználtsággal működik, így a felvételre került családok számának eltérése az intézményben eltöltött idő különbözőségével magyarázható. A CSÁO k száma 1996-tól, az első intézmény megnyitása óta 111- re nőtt a Kismamaház férőhelyeinek kihasználtsága mindemellett (törzskönyve alapján) maximális (3.melléklet). A Kismamaház értékelhetően adminisztrált adatai főleg a 2005-től kötelezően evezetett adatszolgáltatások eredményei, a korábbi adatok a törzskönyvből és a külföldre készült beszámolókból kerültek felhasználásra. A bizonyítás pontossága miatt egy-egy időszak adatai kerülnek bemutatásra, valamint az adatok nagy terjedelme miatt néhány év kerül összehasonlításra annak érdekében, hogy bemutatható legyen, hogy a kereslet nem csökkent a működés során. Statisztikai adatok a Kismamaház lakóiról a megnyitástól 1999. december 31.-ig. (3-6.ábrák) /forrás: Kismamaház fenntartójának és külföldi támogatójának szolgáltatott éves összesítő adataiból/ Lakók létszáma: Anya Gyerek 87 126 3.ábra Területi megoszlás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Más megye 56 31 4.ábra 25
Bekerülés oka szerinti megoszlás: Anyagi Helytelen életmód Rendezetlen családi körülmények 27 14 46 5.ábra Bekerülés módja: Önként Hozzátartozó kérésére Szakember segítségével 19 6 62 6.ábra Az intézmény felé megnyilvánuló kereslet 2003-2007-ig (7.ábra) 7.ábra /forrás: Kismamaház KSH-nak szolgáltatott éves összesítő adataiból 2008 évben (8-10.ábrák) 118 család kérte felvételét a Kismamaház várólistájára segítőszolgálaton keresztül és ebből 87 családról érkezett környezettanulmány. Felvételt nyert a Kismamaházba 30 család. 26
8.ábra /forrás: Kismamaház fenntartójának szolgáltatott éves összesítő adataiból/ Jelzés szerinti jelentkezés: Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat 13% 7% 4% Segélyszervezetek 76% Védőnői szolgálat Más anyaotthon vagy CSÁO 9.ábra /forrás: Kismamaház KSH-nak szolgáltatott éves összesítő adataiból/ 27
Intézménybe kerülés oka szerint: Bántalmazás 2% Súlyos szociális helyzet 25% 9% 37% Hajléktalanság 27% Párkapcsolat megromlása Más intézményben lejárt tartózkodási engedély 10.ábra /forrás: Kismamaház KSH-nak szolgáltatott éves összesítő adataiból/ 2010 évben (11-13.ábrák) 97 család kérte várólistára való felvételét valamilyen segítőszolgálaton keresztül, és ebből 88 családról érkezett környezettanulmány. Felvételt nyert a Kismamaházba 21 család. Összehasonlító ábra: 2008. 2009. 2010. évek 120 118 112 100 80 87 92 88 97 Család 60 40 20 30 28 Felvételét kérte 0 2008 Év 2009 21 2010 Környezettanulmány érkezett Felvételt nyert 11.ábra /forrás: Kismamaház fenntartónak szolgáltatott éves összesítő adataiból/ 28
2010. jelzés szerint: 12.ábra /forrás: Kismamaház KSH-nak szolgáltatott éves összesítő adataiból/ 2010. területi megoszlás szerint: B.A.Z megye, kivéve Miskolc 28% 40% 32% Miskolc Más megye 13.ábra /forrás: Kismamaház KSH-nak szolgáltatott éves összesítő adataiból/ 29
2011 évben (14-18.ábrák) 106család kérte várólistára való felvételét valamilyen segítőszolgálaton keresztül, és ebből 93 családról érkezett környezettanulmány. Felvételt nyert a Kismamaházba 27 család Összehasonlító ábra: 2009. 2010. 2011. évek 120 112 100 92 97 88 93 106 80 Család 60 40 20 0 28 2009 Év 2010 21 27 2011 Környezettanulmány érkezett Felvételt nyert Felvételét kérte 14.ábra /forrás: Kismamaház fenntartónak és KSH-nak szolgáltatott éves összesítő adataiból/ 30
2011. jelzés szerint: Gyermekjóléti- és Családsegítő Szolgálat 7% 9% 9% Személyes megkeresés 75% Védőnői szolgálat Más intézmény 15.ábra /forrás: Kismamaház KSH-nak szolgáltatott éves összesítő adataiból/ 2011.területi megoszlás szerint: B.A.Z megye, kivéve Miskolc 37% 24% 39% Miskolc Más megye 16.ábra /forrás: Kismamaház fenntartónak szolgáltatott éves összesítő adataiból/ 31
Ellátottak száma és fluktuációja: Összehasonlító ábra: 2009. 2010. 2011. évek 140 128 120 94 94 102 100 94 Fő 80 60 55 63 69 72 40 20 33 34 31 Ellátott Kiköltözött 0 2009 Év 1 2010 5 2011 2 Érkezett 01. 01-én Kmh-ban lakott Kismamaházban született 17.ábra /forrás: Kismamaház KSH-nak és fenntartónak szolgáltatott éves összesítő adataiból/ Gondozási rászorultság szerint: Összehasonlító ábra: 2009. 2010. 2011. évek 100 90 80 41 41 51 70 % 60 50 40 30 20 10 0 8 13 14 31 28 30 21 19 5 2009 2010 2011 Év Bántalmazás Más intézményből jött Hajléktalan Súlyos szociális helyzet 18.ábra /forrás: Kismamaház KSH-nak szolgáltatott éves összesítő adataiból/ 32
Az adatok alapján kiderül, hogy a kereslet nem csökkent az intézmény szolgáltatásai iránt. A jelentkező családok száma 149 és 97-közötti, a felvételt nyertek száma 1997. január 01. és 2011.december 31. között éves szinten 9 és 37 között mozog. Az átlagos túljelentkezés éves szinten 5,3-szoros. Az adatokból kiderül, hogy 1999-ig nem kerültek elkülönítésre a gyermekvédelemből érkező ajánlások adatai, szakemberekként kerültek jelzésre, ezek azonban a védőnők ajánlásai. Az elmúlt évek adataiban, a gyermekjóléti ajánlások száma a legtöbb, a védőnői ajánlások egyre kevésbé jellemzőek. A bekerülési okok közül a legjellemzőbbek a bántalmazás, szociális okok és a hajléktalanság. A kliensek közel azonos arányban érkeznek Miskolc városból, a megyéből és más megyékből, ez alátámasztja az intézmény ismertségét az egész országban. 33
Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, Megyei Módszertani Központ adataira támaszkodott tények (a szolgálat 2012-es megnevezés). Esetszámok : (19. ábra) 2008-ban az esetszámuk összesen 2.785, az összes forgalmuk 39.949. 2009-ben az esetszámuk összesen 2.883 az összes forgalmuk 41.137. 2010-ben az esetszámuk összesen 3.079 az összes forgalmuk 38.089. Összehasonlító ábra: 2008. 2009. 2010. évek 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 2008. év 2009. év 2010. év esetszám összes forgalom 19.ábra /forrás: Gyermekvédelmi Központ kiadványa/ A 2008-ra a gyermekjólét már az 1.ábrán bemutatott szervezeti felépítéssel működött és látta el Gyvt. adta kötelezettségeit, az esetszámok még ez évtől kezdődően is növekedést mutatnak. 2010-re az érdeklődés csökkent, az esetszám ennek ellenére továbbra is nőtt, hasonlóan a Kismamaház felé megnyilvánul gyermekjólét jelzéséből adódó kereslethez. 34
Szakmai konferenciák, műhelyek szervezése megyei szinten : (20.ábra) 2008-ban konferencia 2 alkalommal műhelytalálkozó 6 alkalommal 2009-ben konferencia 7 alkalommal műhelytalálkozó 24 alkalommal 2010-ben konferencia 11 alkalommal műhelytalálkozó 26 alkalommal Összehasonlító ábra: 2008. 2009. 2010. évek 30 25 20 15 10 konferencia műhelytalálkozó 5 0 2008. év 2009. év 2010. év 20.ábra /forrás: Gyermekvédelmi Központ kiadványa/ / A gyermekjóléti szolgálat által segítőknek szervezett szakmai konferenciák száma nőtt, az együttműködés, ezáltal nagyobb mértékű, több információhoz jutnak egymás munkájáról a jelzőrendszer tagjai. 35
5. Összefoglalás, következtetés A vizsgálatok célja megismertetni a segítés folyamatát egy adott intézményen keresztül, annak szerteágazó és együttműködésre ösztönző feladatrendszerét, a segítők közötti információ átadás fontosságát. Felhívni a figyelmet arra, hogy a különböző segítő szakmák számára egymás munkájának és céljainak megismerése, alapfokú ismerete nélkülözhetetlen a rászorulók hatékony segítésében. A túlterhelt ellátórendszerekben a segítőknek egymás megismerése, a személyes kontaktus, intézménylátogatás nem csupán szakmaiságukat teszi színesebbé, hanem felfrissülést, kikapcsolódást, új kapcsolatok kiépítésének lehetőségét adja, szupervíziós hatást gyakorolva a résztvevőkre. A gyermekjóléti szolgálatok szerepvállalásának és kapocs szerepének növekedése figyelhető meg, ezáltal a szakmai együttműködés fejlődik, egyre több közös probléma megoldásra nyílik lehetőség. Elsősorban a szociális ellátórendszer problémái kerülnek előtérbe, ugyanakkor a védőnők, mint korábban elsődlegesen az intézmény felé jelzéssel élő szakemberek szerepvállalása lecsökkent. A Kismamaház felé megnyilvánuló országos kereslet továbbra is lehetőséget biztosít arra, teljes kapacitással végezhesse segítő munkáját, ennek és marketing tevékenységének köszönhetően színvonala alapellátást tud biztosítani a rászoruló családok számára. 36
6. Széljegyzet Az ellátást igénylő klienskör változott, a szociális, egészségügyi ellátásból megélni vágyók száma nőtt, feketekereskedelem (gyógyszer), egy ember több TAJ azonosítóval rendelkezik, több helyen igénybevett ugyanazon szolgáltatások, segélyezések. Az egészségügyben, oktatásban is fellelhető jelenségek ezek, a szociális terület kapcsolódásával sok esetben felfedhetővé válnának a csalások. A törvény adta lehetőségek összehangolásával közös módszertan kidolgozásával, esetleg hazai és külföldi jó példák bevezetésével hatékonyabbá és kevésbé költségessé válhatna a segítés folyamata. A hazai jó példa pedig a világon szinte egyedülálló védőnői szolgálat, szervezettségük, sok éves tapasztalatuk, tudásuk, társadalmi elfogadottságuk részben kiaknázatlan lehetőség volt 2013-ig egy közös egészségügyi, szociális rendszerhez, azóta a gyermekjólét és védőnői hálózat összeolvadása lehetőséget biztosít egy hatékonyabb együttműködésre. Kinek is létszükséglet az intézmény felé magnyilvánuló kereslet? Az intézmény létrejöttét a rászorulók megjelenése tette szükségessé, a fenntartás az oktatáshoz hasonlóan létszám alapján normatív támogatásra épül. Míg az oktatásban az egyre több tanuló pozitív értékeket hordoz a társadalom számára, addig az egyre több rászoruló nem a siker jele. A fenntartáshoz kliens kell, és ezzel máris meghasonlik önmagával a rendszer, hiszen célja a reintegráció, vagy gyógyulás. Az egészségügyben is a finanszírozás javarészt az esetszám függvényében történik, egyre több beteg kell a színvonalas szolgáltatás-nyújtáshoz. Kérdés: legyenek egyre többen a rászorulók, hogy segítséget kaphassanak? A hatékony segítés célja nem az esetszám csökkenése lenne? Az intézmények belekényszerülnek abba, hogy a maximális kihasználtságra törekedjenek és ez az érem másik oldala. 37
7. Irodalomjegyzék [1.] Szerkesztette: Bihariné Kalászdi Beáta: Hatékonyabb együttműködés a szakellátásban Országos Konferencia (2009.) Kiadó: B-A-Z Megyei Gyermekvédelmi Központ, kiadásért felel: Lukácsné Juhász Mária [2.] Kismamaház: Szakmai beszámolók (1996-2011-ig) jóváhagyta: Gálné Ács Mária intézményvezető [3.] Szerkesztette: Lenke Anita, Kozákné Kulcsár Natália: Szilánkok (2008.) Kiadó: Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaház, kiadásért felel: Gálné Ács Mária intézményvezető, [4.] Szerkesztette: Miskolci Családsegítő Központ szerkesztésében: Szakmai tanácskozás (2009. 2010. 2011.) Kiadó: Miskolci Családsegítő Központ, kiadásért felel: Földessy Judit igazgató [5.] http://net.jogtar.hu, Complex Kiadó, letöltve: 2012. 10. 20. - 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, vállalkozói engedélyről [6.] http://www.mcssk.hu/, miskolci családsegítő szolgálat honlapja, letöltve: 2012. 10. 20. [7.] www.anyaotthon.hu, gödöllői CSAO honlapja, letöltve: 2012. 10. 20. [8.] www.diakonia.reformatus.hu, Kosmamaház, Video, letöltve: 2012. 10. 22. [9.] www.kismamahaz.t-online.hu, Kismamaház honlapja, letöltve: 2012. 10. 20. [10.] www.kormany.hu, Kormányoldal, Darányi Ignác terv, letöltve:2012. 10. 20. 38