A koleszterin A koleszterin A koleszterin egy zsírfajta, amely majdnem minden állati eredetû élelmiszerben megtalálható. Az emberi szervezet számára a hormonok és az új szövetek elõállításához nélkülözhetetlen, a máj epesav termelésénél is jelentõs mennyiség kerül belõle felhasználásra. Sok embernek mégis szigorúan kell ügyelnie a táplálékkal felvett koleszterin mennyiségére, hiszen a máj maga is eléget termel ahhoz, hogy az fedezze a test szükségleteit. hirdetés A koleszterin vízben rosszul oldódik, ezért a vérben csak nehezen továbbítható. A vérben történõ továbbjutást a koleszterinszemcsét körülvevõ fehérjeburok segíti elõ, amit lipoproteinnek neveznek. A különbözõ lipoproteineket a sûrûségük alapján osztályozzák: különösen fontos az alacsony denzitású (low density lipoprotein: LDL) és a nagy denzitású (high density lipoprotein: HDL). A rossz koleszterin: LDL A vérben az LDL tartalmazza a koleszterin nagy részét, és szállítja azt a májtól a test különbözõ szerveihez, ahol felhasználálódik. Ha a véráramban túl sok az LDL, könnyen létrejöhet ateroszklerotikus lerakódás az érfalakon, mivel a vérben keringõ felesleges LDL-szemcséket felveszik a falósejtek, majd beépülnek az erek falába. Így idõvel kis párnácskák képzõdnek, melyek az ereket beszûkítik, és akadályozzák a szövetek vérellátását. A sok koleszterin legtöbbször sok veszélyes LDL-koleszterint is jelent. A jó koleszterin: HDL A HDL kisméretû, koleszterintartalmú szemcséket jelent, amik - ellentétben az LDL-lel -, hasznosak. Különleges tulajdonságuk, hogy az érfalban már lerakódott koleszterint is képesek felvenni, és azt a májhoz szállítani. A máj ezután kiválasztja, így a szervezet megszabadul káros hatásától. Nemzetközi klinikai vizsgálatok igazolták, hogy az alacsonyabb HDL koleszterinszinttel rendelkezõ betegek esetében magasabb a szív- és érrendszeri szövõdmények, így a szívinfarktus elõfordulásának gyakorisága, tehát a HDL védi az ereket az ateroszklerotikus károsodástól. Ezért nem elég csupán az össz-koleszterinszintet, vagy az LDL koleszterinszintet befolyásolni, hanem a megelõzés szempontjából
elengedhetetlen a HDL koleszterinszint növelése is. A trigliceridek Van még egy fontos zsírfajta a vérben, ami szintén szerepet játszhat az ateroszklerózis kialakulásában: a triglicerid. A táplálékkal felvett zsírok legfõbb alkotórészei a trigliceridek, a test zsírszövetei is legnagyobbrészt ezekbõl állnak. Elégtelen utánpótlás esetén tartalék zsírként elraktározva a test legfontosabb energiaforrását jelentik. A trigliceridek egy része a táplálékkal felvett zsírokból származik, de az emberi szervezet más élelmiszerekbõl (pl. cukrok, illetve szénhidrátok) is tud zsírt elõállítani. A zsírdús étkezés és a nagymennyiségû alkoholfogyasztás eredményeként is megemelkedhet a vérben a trigliceridszint. A trigliceridérték ismerete segít az orvosnak a test zsíranyagcsere állapotának a megítélésében. Koleszterinszint csökkentõ diéta Táplálkozástudományi szakemberek az egyes országok statisztikai adatait (táplálkozási szokások, megbetegedési, halálozási statisztikák) értékelve arra a következtetésre jutottak, hogy ahol magas az állati eredetû, túlnyomórészt telített zsírsavakat tartalmazó zsírok fogyasztása, ott magasabbak a vér koleszterinszintjének értékei. Ennek következtében, mivel a koleszterin lerakódva az érfalakba érelmeszesedést okoz, gyakoribb a szívkoszorúérmeszesedés és a szívinfarktus is. Az elmúlt évtizedekben az is bizonyítható volt, hogyha a koleszterinszintet diétával és szükség szerint gyógyszerrel csökkentették, akkor a szívinfarktus kockázata is csökkent.10%-os koleszterinszint-csökkenés 20-50%-kal csökkentette az infarktus kialakulásának kockázatát. A legújabb vizsgálatok szerint a koleszterinszint drasztikus, 25-30%-os csökkentése nemcsak az infarktuskockázatot mérsékelte, hanem a túlélést is növelte. Az életkilátások 5-9 évvel hosszabbodhatnak meg. Ilyen mértékû koleszterinszint-csökkentéssel a már kialakult szívbetegségben a szívkoszorúér-meszesedés folyamata nemcsak lassítható, hanem bizonyos esetekben még az érelmeszesedés is visszafordítható. A vér magas koleszterinszintje elsõsorban táplálkozással, illetve az esetek egy részében a szervezet belsõ koleszterintermelésének fokozódásával függ össze. A zsírsavak hatása a vér koleszterinszintjére Zsírsav Hatása a vér koleszterinszintjére többszörösen telítetlen csökkenti egyszeresen telítetlen csökkentheti telített telített A táplálkozás során különbözõ zsírféleségeket fogyasztunk. E zsiradékok különbözõ zsírsavakból állnak, amelyeknek más
és más hatásuk van a vér koleszterinszintjére. A legártalmasabbak az úgynevezett telített zsírsavak, amelyek kétszer olyan mértékben emelik a koleszterinszintet, mint maga a táplálék koleszterintartalma. Ezek fõleg állati eredetû zsírokban találhatók nagy mennyiségben, nemcsak látható, hanem úgynevezett rejtett zsírok formájában is, például a húskészítményekben. A növényi eredetû táplálékok is tartalmaznak zsírt, ezek azonban fõleg úgynevezett telítetlen zsírsavakat, amelyek közül a többszörösen telítetlenek csökkentik, de még az egyszeresen telítetlenek is mérsékelhetik a koleszterinszintet. A növényi eredetû táplálékok - szemben az állati eredetûekkel - egyáltalán nem tartalmaznak koleszterint. Hazánkban évtizedeken át jellemzõ volt a sertészsír túlfogyasztása, az utóbbi években azonban kedvezõ fordulat történt. Felmérések szerint ma már fõleg a telítetlen zsírokat tartalmazó, így egészségesebb margarin és olaj fogyasztása megelõzi a sertészsírét és a vajét. Ugyanakkor a konyha-, illetve gyártási technikának is szerepe van abban, hogy a növényi zsiradékok egészségmegõrzõ hatásukat kifejthessék. Az olajok ismételt felhevítését, felhasználását kerülni kell. A margaringyártásban modern technológiai eljárásokkal kell biztosítani a legoptimálisabb zsírsavösszetételt. Hazánkban is forgalomba került a Flora margarin, amelynek zsírsavösszetétele a legkedvezõbb a margarinok közül és csökkenti a vér koleszterinszintjét is. Hazánk lakossága kétharmadának az ideális, 5,2 mmol/1 felett van a koleszterinszintje, egynegyedének pedig a már kórosnak mondható, 6,5 mmol/1 felett. A túlzott zsírfogyasztás következtében a másik szintén fontos vérzsírféleség, a triglicerid szintje is emelkedett értékeket mutat a lakosság 20%-ánál. A trigliceridszint 2,3 mmol/1- ig elfogadható. A helyes táplálkozás segít az ideális koleszterinszint elérésében és megtartásában. A túlzottan magas koleszterinszint az esetek nagy többségében diéta segítségével 10-20%-kal csökkenthetõ. Már kialakult szívkoszorúérbetegség esetén ez a csökkenés hatékony gyógyszeres kezeléssel tovább fokozható. Néhány táplálék koleszterintartalma (mg/100g) sertésvelõ 3000 rostonsültek sertéscomb csirkecomb (bõrrel) marhacomb pulykacomb (bõrrel) 94 88 84 79 libamáj borjúmáj marhamáj sertésmáj csirkemáj 300-900 370 270
260 200 fõzõkolbász téliszalámi sertéssonka sertés- és marhavirsli, párizsi, krinolin olasz felvágott pulykafelvágott 150 47 75 83 82 100 csontvelõ császárhús disznósajt vaj sertészsír csirkeszárny csirkecomb csirkemell pulykacomb pulykamell 240 140 132 230 86 98 92 80 89 82 tejszín tejföl (22%-os) tojás (l db) csak a sárgájában van koleszterin krémtúró étkezési túró étkezési túró (sovány) 40 250 77 25 9 75 Hosszútávú vérzsírszint- és testsúlycsökkentõ, energiaszegény étrendhez ajánlott élelmianyagok és élelmiszerek
A diéta idején ehetõ ételek: - Húsok és húsféleségek: marha-, baromfi-, vad-, borjú-, bárányhús sovány része, a húson látható összes zsír eltávolítása után, sovány sertéshús, párizsi, krinolin, szafaládé, virsli, fehérpecsenye, gépsonka, zalai felvágott, baromfi- és pulykafelvágott, diétás kenõmájas és sonkaszalámi, mindenfajta hal, makréla halkonzerv - Tojás: heti 1-2 tojás - Zsírok, olajok: margarin (Flora), növényi olajok - Tej és tejtermékek: 0,51 tej (1,5% zsírtartalmú), joghurt vagy kefir, félzsíros túró, 20% zsírtartalom alatti sovány sajtok - Kenyér, tésztafélék, édességek: barna kenyérbõl, rozs- vagy korpás kenyérbõl, szójás kenyérbõl 1 vékony szelet (kb. 50 gramm) naponta - Zöldségek és fõzelékek: minden fajtájuk nyersen vagy fõzve, párolva vagy salátának, burgonyából maximum 10 dkg - Gyümölcsök: alma, citrom, egres, eper, görögdinnye, grapefruit, körte, málna, meggy, narancs, ribizli és az ezekbõl készített, nem cukrozott vagy édesítõszerrel készített kompótok - Italféleségek: kávé, tea, ásványvizek, csapvíz, édesítõszerrel készített limonádé, energiamentes, mesterséges édesítõszerrel (szacharin, ciklamat, aceszulfam, aszpartam) készült "light" italok
A diéta idején nem ehetõ ételek - Húsok és húsféleségek: zsíros húsok, liba, kacsa, kolbász, hurka, belsõségek, húskonzervek, szalámik, felvágottak Az elkészítési eljárások közül a rántás és a zsírban sütés helyett a fõzés, a párolás, a grillezés, a teflon, az alufólia ajánlott. - Tojás: zsíros tojásrántotta és majonéz, tojással készült ételek - Zsírok, olajok: állati eredetû (sertés-, liba-, kacsa-) zsírok, szalonna, tepertõ, vaj, vajkrém - Tej és tejtermékek: több, mint 0,5 l tej, tejföl, tejszín, tejszínhab, sûrített tej, zsíros tej, zsíros (20-25%-nál nagyobb zsírtartalmú) sajtfélék - Kenyér, tésztafélék, édességek: fehér kenyér, zsemle, pékáruk, kalács, liszt, tésztafélék, rizs, cukor, lekvár, méz, glukonon, marcipán, bonbon, csokoládé, kakaó, fagylalt, rántással készült leves és mártás Az úgynevezett diabetikus édességek is tilosak! - Zöldségek és fõzelékfélék: szárazbab, zöldborsó, lencse, kukorica, sütõtök - Gyümölcsök: ananász, banán, cseresznye, datolya, dió, füge, gesztenye, mazsola, mogyoró, õszibarack, ringló, szárított gyümölcsök, szilva, szõlõ - Italféleségek:
alkoholos italok (bor, sör, pálinka), a kereskedelemben kapható üdítõitalok (pl. kóla, tonik, szörpök, gyümölcslevek) - Étvágycsökkentõként fogyasztható: búza- vagy zabkorpa, zabpehely 3x1-2 evõkanállal, zabalapanyagú rostos italok A lakosságnak csökkentenie kellene az összes zsír, ezen belül fõleg az állati eredetû, telített zsírsavak fogyasztását, amelytõl önmagában is lényegesen csökkenne a magas koleszterinszint kialakulásának esélye. Szerzõ: Dr. Pados Gyula (Forrás: home.hu.inter.net/~hvince, euuzlet.hu)