DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6È*78'20È1<,.$5 KESZTHELY Növényvédelmi Intézet +HUEROyJLDLpV1 YpQ\YpG V]HU.pPLDL7DQV]pN Interdiszciplináris Doktori Iskola,VNRODYH]HW Dr. habil. VÁRNAGY LÁSZLÓ MTA doktora 7pPDYH]HW N g Dr. HUNYADI KÁROLY MTA doktora Dr. habil. BÉRES IMRE MTA doktora A GLIFOZÁT REZISZTENS TRANSZGÉNIKUS KUKORICAHIBRIDEK GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIÁJÁNAK KIDOLGOZÁSA Készítette: Dr. TARJÁNYI JÓZSEF KESZTHELY 2003
$NXWDWiVHO ]PpQ\HLFpONLW ]pv A delphoi jósda híres felirata: Gnóti seauton, azaz Ismerd meg tenmagadat! minden, az emberrel, környezetünkkel foglalkozó tudomány jelszava több mint két évezrede (VENETIANER, 1998). Ha a tudomány és a technológiai fejlesztések segítségével nem sikerült volna megháromszorozni az élelmiszertermelést 1960. és 1992. között, a lakosságnak további 26-31 millió négyzetkilométerrel több területet NHOOHWW YROQD HOYHQQLH D N UQ\H]HWpW O DODFVRQ\ V]LQW PH] JD]GDViJL termelés céljára (AVERY et al., 1997). 2040-re a jelenlegi élelmiszertermelést ismét meg kell háromszorozni, a rendelkezésre álló PH] JD]GDViJL WHUP WHU OHWHQ +D H] QHP VLNHU O WHUPpV]HWHV N UQ\H]HW QNW O NHOO HOYRQQL pv PH] JD]GDViJL P YHOpV DOi YRQQL W EE millió négyzetkilométert, és ezzeo D YDGRQ po ioodwyloij MHOHQW V UpV]H W QQH HO U NUH (QQHN WXGDWiEDQ N O Q V MHOHQW VpJJHO EtU D NiUWHY N kórokozók és gyomnövények által okozott veszteségek mérséklése. A biotechnológia segítségével, pl. bizonyos gyomirtó szerekkel szemben korábban éu]pnhq\ NXOW~UQ YpQ\HN HOOHQiOOyYi WHKHW N JOLIR]iW JOLIR]LQiW W U NXNRULFD V]yMD FXNRUUpSD VWE DPL OHKHW Yp teszi a már jól bevált, sok esetben évtizedek óta használt gyomirtó szerek alkalmazási területének kiterjesztését (TARJÁNYI ORAVECZ, 2001). $]HOV JHQHUiFLyVWUDQV]JpQLNXVQ YpQ\HNN ] ODKHUELFLGWROHUDQFLD WDOiQ D OHJMHOHQW VHEE OHJDOiEELV JD]GDViJL V]HPSRQWEyO '8',76 HESZKY, 2000). $ 0DJ\DU 2UV]iJJ\ OpV HOIRJDGWD D] pyl ;;9,, W UYpQ\W D JpQWHFKQROyJLDL WHYpNHQ\VpJU O DPHO\ 1999. január 1-jén lépett 1
hatályba, így törvényileg szigorúan szabályozott keretek között Magyarországon is elindulhattak a kísérletek glifozát és glufozinátammónium rezisztens transzgénikus (GM) kukoricafajták gyomszabályozásában. A dolgozat célja a transzgénikus (GM) kukoricanövény, különös WHNLQWHWWHO D] HVHWOHJHV J\RPUH]LV]WHQFLD PHJHO ]pvpuh V]ROJiOy gyomirtási technológiájának kidolgozása hazai körülmények között. A FpONLW N YHW ]pv PHJYDOyVtWiVD pughnpehq -2001 között, négy egymást pyehqv]deddföldi kísérleteket végeztünk. A szántóföldi kísérletek során J\RPPDJRNDW J\ MW WW QN D JOLIR]iW hatóanyagú és glifozát kombinációkkal, illetve a hagyományos készítményekkel kezelt parcellákról, hogy laboratóriumi csíráztatás során vizsgálhassuk a két terüohwu O V]iUPD]y PDJRN N ] WWL HVHWOHJHV különbséget a csírázási erélyben, csíráztató kamrában (sötétben; állandó PHJYLOiJtWiV PHOOHWW YDODPLQW YiOWR]y K PpUVpNOHW pv YiOWR]y fényviszonyok mellett) és üvegházi körülmények között (a kicsírázott növényszám, a zöldtömeg, a szárazanyag tömeg és a növénymagasság meghatározása céljából). 2
Kísérleti rész A szabadföldi vizsgálatok beállításának feltételeit az 1998. évi XXVII. törvény, a vonatkozó miniszteri rendeletek, valamint a Géntechnológiai Bizottság és a FölGP YHOpV J\L *pqwhfkqroyjldl +DWyViJ iowdo NLDGRWW Korlátozó Intézkedések határozzák meg. A Korlátozó Intézkedések általános célja annak megakadályozása, hogy a transzgénikus növények YDJ\ DQQDN UpV]HL HQJHGpO\ QpON O D PHJKDWiUR]RWW N UQ\H]HWE O kikerüljeqhnpvydj\eiuplo\hq PyGRQDN YHWNH] KDV]QiODWLIRNR]DWED léphessenek, azaz kereskedelmi forgalomba kerüljenek. Szabadföldi vizsgálatok beállítására a kibocsátási engedély birtokában kerülhet sor (a géntechnológiával módosított szervezet nem zárt rendszhuehqydoyihokdv]qioivdnlerfviwivqdnplq V O A szabadföldi gyomirtási kísérleteink az alábbi feltételek figyelembe YpWHOpYHONHU OWHNEHiOOtWiVUDPLQGHQOpSpVWMHJ\] N Q\YEHQU J]tWYH 500 m izolációs távolság 10 m köpenyvetés (pollencsapda), amit viuij]iv HO WW PHJ NHOO semmisíteni. )L]LNDL U]pVIRO\DPDWRVDQyUiQNHUHV]W O.tVpUOHW YpJpQ MHOHQHVHWEHQ FtPHUKiQ\iV HO WW PHJVHPPLVtWpV szántás (szükség esetén megismételve) Kísérlet végén, 1 hónapon belül jelentés az FVM-nek. A Korlátozó IntézkHGpVHNEHWDUWiViWD]200,HUUHNLMHO OWIHO J\HO - MH EiUPHO\LN LG SRQWEDQ HOOHQ UL]KHWL $ KD]DL HO tuivrn V]LJRUiUD MHOOHP] KRJ\ )UDQFLDRUV]iJEDQ D WUDQV]JpQLNXV NXNRULFD NtVpUOHWHN beállításánál az izolációs távolság csak 200 m, a köpenyvetés pedig 4 sor. 3
$ NtVpUOHWHN VDURNSRQWMDLW MHO] NDUyN OHYHUpVpYHO WDUWyVDQ PHJ NHOO jelölni oly módon, hogy a terület kontúrjai, a vetés betakarítása és a talaj HOPXQNiOiVDXWiQLVNLMHO OKHW NOHJ\HQHN $ NtVpUOHW HOKHO\H]pVpU O WpUNpSYi]ODWRW NHOO NpV]tWHQL RO\DQ méretarányokkal és pontossággal, hogy annak alapján a kísérlet helye ioodqgywhuhswiuj\dnkr]ljd]rgydqeiuplnru~mudnlw ]KHW OHJ\HQ $ FpONLW ]pv PHJYDOyVtWiVD pughnpehq -2001. között, négy HJ\PiVWN YHW pyehqv]dedgi OGLNtVpUOHWHNHWYpJH]W QNWáblázat). 1. táblázat: Kísérleti program (1998-2001 években beállított kezelések) Év Színhely Május Június 1998 1999 Hegyeshalom A: V.13. B: V.22. C: VI.02. Mosonmagyaróvár A: V.13. B: V.22. C: VI.02. ÒMUyQDI A: V.28. B: VI.01. Zsombolya 2000 Szabadszentkirály Szárazság miatt kiszántva 2001 Mosonmagyaróvár Szabadszentkirály Mosonmagyaróvár C: VI.04. C: VI.29. C: V.23. C: V.31. Színek: sárga hagyományos hibridek A: kukorica 2-3 leveles piros szárazság miatt kiszántva B: kukorica 3-4 leveles zöld transzgénikus hibridek C: kukorica 4-6 leveles Vizsgálatainkhoz a glifozát rezisztens kukoricát (NK 603 JpQNRQVWUXNFLyW KRUGR]y KLEULGHN '. '. YiODV]WRWWXN I kombinációs partnerként a glifozát hatóanyagú herbicid mellé az acetoklór és nikoszulfuron hatóanyagú herbicideket. 4
A kezeléseket PatR[ SDUFHOODSHUPHWH] YHO 96 ;5 7HH-HW szórófej; 2,2 bar nyomás, 400 l/ha vízmennyiség) állítottuk be. $ NtVpUOHWHNEHQ V]HUHSO KHUELFLGHNHW pv KHUELFLG NRPELQiFLyNDW D kultúrnövényre és a gyomnövényekre gyakorolt hatásuk alapján értékeltük. Értékeléskor az abszolút kontrollhoz viszonyítottuk a vizsgált készítmények hatását (UJVÁROSI, 1973a; REISINGER, 1977, 1979, 1987, 2001; TÖRÖK et al., 1985). A gyomirtó hatás kifejezésére 0-tól 100-LJ WHUMHG VNiOiW DONDOPD]WXQN $ VNiOiN -100-LJ WHUMHG puwpnhl kategóriába soroltak, amelyek a gyors elbírálást segítik, illetve az egyes %-os értéktartományok szöveges jellemzését adják meg. A kukoricára gyakorolt herbicidhatást az EWRS 1-9 skála szerint kívántuk meghatározni (REISINGER, 1977, TÖRÖK et al., 1985, NÉMETH SÁRFALVI, 1998). $ NtVpUOHWL HUHGPpQ\HN IHOGROJR]iVD VRUiQ D NpWWpQ\H] V YDULDQFLD- DQDOt]LVW DONDOPD]WXN D] HJ\HV NH]HOpVHN WpQ\H] N KDWiVD N ] WWL eltérések megbízhatóságának igazolása céljából, és az eredmények értékelésénél ábránként feltüntettük a varianciaanalízis alkalmazásával meghatározott SzD 5% értékét (SVÁB, 1981). A szántóföldi kísérletek során 2001. október 15-én Abutilon theophrasti, Echinochloa crus-galli, Polygonum lapathifolium, Chenopodium album, Amaranthus retroflexus J\RPPDJRNDWJ\ MW WW QNDJOLIR]iWKDtóanyagú és glifozát kombinációkkal, illetve a hagyományos készítményekkel kezelt parcellákról, hogy laboratóriumi csíráztatás során vizsgálhassuk a két WHU OHWU O V]iUPD]y PDJRN N ] WWL HVHWOHJHV N O QEVpJHW D FVtUi]iVL erélyben. A vizsgálatokat az MTA Me] Fitotronjában, Martonvásáron végeztük, az alábbiak szerint: JD]GDViJL.XWDWy,QWp]HWpQHN 5
o Csírázási erély vizsgálata csíráztató kamrában: 1. Sötétben, 20 C-on. 1. Állandó világítás mellett, 20 C-on. 9iOWR]yK PpUVpNOHWpVYiOWR]yIpQ\YLV]RQ\RNPHOOHWt: o 10 óra 10 C-on sötétben 14 óra 20 C-on megvilágítással. - Csírázási erély vizsgálata üvegházi körülmények között. 6
Eredmények pvpyhnehqv] UpVMHOOHJ PRGHOOYL]VJiODWRNDWiOOtWRWWXQN EH N O QE ] IHOWpWHOH]HWW J\RPV]DEiO\R]iVL HOMiUiVRNNDl, hagyományos (genetikailag nem módosított) kukoricában, Hegyeshalom, Újudvar, Mosonmagyaróvár, Martonvásár, Telekgerendás mellett (17 kezeléssel, két ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben). Cél az egyes készítmények és kombinációik hatásának vizsgálata és az optimális NLMXWWDWiVLLG SRQWRNPHJiOODStWiVDYROW$NpV]tWPpQ\HNN ] WWHJ\DUiQW szerepeltek totális és nem totális tartamhatás nélküli készítmények, WRYiEEi YROWDN WDUWDPKDWiVVDO UHQGHONH] NRPELQiFLyN LV $ J\RPRNUD gyakorolt hatást két, illetyh KiURP LG SRQWEDQ puwpnhow N KDWpNRQ\ViJL százalékot állapítottunk meg a kezeletlen kontrollhoz képest. Az értékelések több gyomfajra történtek, és rögzítettük az összes gyomosodást befolyásoló hatékonyságot is. A Géntechnológiai Bizottság a kísérletek beállításához szükséges pyhqnpqwl NLERFViWiVL HQJHGpO\ NLDGiViYDO NpVOHNHGHWW DPL NHGYH] WOHQ YROWDYL]VJiODWRNHUHGPpQ\HVVpJpUHËJ\DN YHWNH] KiURPHV]WHQG EHQ HO IRUGXOW KRJ\ D NXNRULFiW FVDN M~OLXV HOHMpQ WXGWXN HOYHWQL D] HOYHWHWW kukoricában nep IHMO G WW puwpnhokhw J\RPQ YpQ\ LOOHWYH PiU D NH]HOpVHN HO WW D] HO tuivrnqdn PHJIHOHO HQ D NtVpUOHWHW PHJ NHOOHWW VHPPLVtWHQL (O IRUGXOW KRJ\ D NtVpUOHWHNHW D] HQJHGpO\ NpVpVH PLDWW Zsombolyán, Romániában, közel a magyar határhoz (azonos ökológiai feltételek mellett) kellett beállítani (vagy ismételten hagyományos kukoricában). 7
Az 1998-DV HUHGPpQ\HN LV LJD]ROWiN FpONLW ]pv QNHW KRJ\ D] - 2001. évi vizsgálatainkhoz a glifozát rezisztens kukoricát (NK 603 génkonstrukciót hordozó hibridek: DK 391; DK YiODV]WRWWXN I kombinációs partnerként a glifozát hatóanyag mellé az acetoklór és nikoszulfuron herbicid hatóanyagokat. 1999- N ] WW N O QE ] KHO\HNHQ EHiOOtWRWW NtVpUOHWHNEHQ 6]DEDGV]HQWNLUiO\ 0RVRQPDJ\DUyYiU ÒMUyQDI HJ\pYHV pv pyho gyomokon elvégzett vizsgálatok azt igazolták, hogy a tartamhatás nélküli glifozát, bár kiváló gyomirtó hatással rendelkezik, több vizsgált gyomnövény esetében is igényli a kombinációs partnert. A glifozátot tartalmazó készítményt önmagában alkalmazva, minimum 3,0 liter 5RXQGXSNLMXWWDWiVDDMiQOKDWyeYHO HJ\V]LN HNNHOIHUW ] WWWHU OHWHQD] osztott kezelés szükséges. Adalékanyag alkalmazása segíti a hatóanyag gyorsabb felszívódását és gyorsítja a gyomnövények pusztulását. Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezések adatait vizsgálva PHJiOODStWRWWXN KRJ\ 0DJ\DURUV]iJRQ D] HOP~OW Wt] HV]WHQG EHQ D nehezen irtható egy- pv NpWV]LN J\RPRN KD]iQN WHUPHOpVL V]HUNH]HWpW meghatározó kukoricában nagyon elterjedtek, biztonságos szabályozásukhoz új technológiai elemek szükségesek. A transzgénikus NXNRULFDKLEULGHNYiUKDWyEHYH]HWpVHHUUHOHKHW VpJHWQ\~MW $] HOP~OW py QHP PHJIHOHO DJURWHFKQLNDL J\DNRUODWD következtében a Cirsium arvense a kukorica egyik nehezen irtható gyomnövénye lett. A kísérletek szerint az 1-3 leveles korban történt teljes 3,0 OKD Gy]LV~ 5RXQGXS JOLIR]iW NH]HOpV NLW Q HUHGPpQ\W DGRWW $ 2001. évi mosonmagyaróvári és szabadszentkirályi kísérletek eredményei LJD]ROWiN D JOLIR]iW pv QLNRV]XOIXURQ N ] V NLMXWWDWiVD HVHWpQ IHOOpS 8
szinergista hatást. Az 50 %-kal csökkentett 1,5 l/ha Roundup (glifozát) 0,5 l/ha Motivellel (nikoszulfuron) kiegészítve közel azonos hatású a teljes Roundup (glifozát) dózissal (3,0 l/ha). Ez két szempontból is MHOHQW V OHKHW HJ\LN D N UQ\H]HW KHUELFLGWHUKHOpVpQHN FV NNentése, a PiVLNDM Y EHQIRO\DPDWRVViYiOKDWyJOLIR]iWDONDOPD]iVN YHWNH]WpEHQ NLDODNXOKDWyUH]LV]WHQFLDYHV]pO\pQHNPHJHO ]pvh A Convolvulus arvensis visszaszorítására nem adott megnyugtató választ egyik vizsgált kombináció sem, a magas dózisú (3,0 l/ha) Roundup (glifozát) kijuttatása is csak 90 % körüli eredményt adott. $PHQQ\LEHQ D NH]HOpVUH NHU O WHU OHWHQ W~OV~O\EDQ YDQQDN D] egyéves, melegigényes T 4 -es gyomnövények (Echinochloa crus-galli, Panicum miliaceum, Chenopodium album, Chenopodium hybridum, Amaranthus retroflexus D] DFHWRNOyU JOLIR]iWWDO WDQNNHYHUpNEHQ W UWpQ kijuttatása csak a gyomnövények korai fejlettségi állapotában ad NLHOpJtW HUHGPpQ\W A szántóföldi kísérletek során 2001. október 15-én Abutilon theophrasti, Echinochloa crus-galli, Polygonum lapathifolium, Chenopodium album, Amaranthus retroflexus J\RPPDJRNDW J\ MW WW QN a glifozát hatóanyagú és glifozát kombinációkkal, illetve a hagyományos készítményekkel permetezett parcellákról, és laboratóriumi csíráztatás során vizsgáltuk a kpw WHU OHWU O V]iUPD]y PDJRN N ] WWL HVHWOHJHV különbséget a csírázási erélyben, csíráztató kamrában (sötétben; állandó PHJYLOiJtWiV PHOOHWW YDODPLQW YiOWR]y K PpUVpNOHW pv YiOWR]y fényviszonyok mellett) és üvegházi körülmények között (a kicsírázott növényszám, a zöldtömeg, a szárazanyag tömeg és a növénymagasság meghatározása céljából). 9
Megállapítottuk, hogy a kezelések hatása (glifozáttal, illetve glifozát NRPELQiFLyNNDO NH]HOW WHU OHWHNU O V]iUPD]y J\RPPDJYDNQiO tendenciájában csökkentette a gyom csíranövények zöld- és szárazanyag tömegét egyaránt, de statisztikailag nem bizonyítható különbség a glifozát kezelés hatására. A dolgozatban összefoglalt eredmények és tézisek az RR (glifozát rezisztens) kukorica engedélyezése után segíthetik a gyakorlatban alkalmazható gyomirtási technológiák összeállításánál a szakembereket. 10
Új tudományos eredmények 1. Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezések adatait vizsgálva megállapítottuk, hogy 0DJ\DURUV]iJRQ D] HOP~OW Wt] HV]WHQG EHQ D nehezen irtható egy-pvnpwv]ln J\RPRNKD]iQNWHUPHOpVLV]HUNH]HWpW meghatározó kukoricában nagyon elterjedtek, biztonságos szabályozásukhoz új technológiai elemek szükségesek. A transzgénikus kukoricahibridek váukdwy EHYH]HWpVH HUUH OHKHW VpJHW nyújt, ezért már 1998-ban elkezdtük a glifozát önmagában és NRPELQiFLyNEDQ W UWpQ YL]VJiODWiW HO V] U PRGHOO NtVpUOHWHNEHQ PDMG JOLIR]iW W U 55 NXNRULFiEDQ (UHGPpQ\HLQN DODSMiQ D YL]VJiOW kombinációk biztonságosan alkalmazhatók a transzgénikus, JOLIR]iWW U NXNRULFiEDQDQQDNHQJHGpO\H]pVHXWiQ 2. $] HOP~OW py QHP PHJIHOHO DJURWHFKQLNDL J\DNRUODWD következtében a Cirsium arvense a kukorica egyik nehezen irtható gyomnövénye lett. Vizsgálataink igazolták, hogy az 1-3 leveles NRUEDQ W UWpQW WHOMHV Gy]LV~ JOLIR]iW NLW Q HUHGPpQ\W DGRWW $ és 2001. évi mosonmagyaróvári, valamint a 2001. évi szabadszentkirályi értékelések igazolják a glifozát és nikoszulfuron N ] V NLMXWWDWiVD HVHWpQ IHOOpS V]LQHUJLVWD KDWiVW $] 50 %-kal csökkentett 1,5 l/ha glifozát 0,5 l/ha nikoszulfuronnal kiegészítve közel azonos hatású a teljes glifozát dózissal (3,0 l/ha). Ez két V]HPSRQWEyOLVMHOHQW VOHKHWHJ\LNDN UQ\H]HWKHUELFLG-terhelésének FV NNHQWpVH D PiVLN D M Y EHQ IRO\DPDWRVVá válható glifozát DONDOPD]iVUH]LV]WHQFLDYHV]pO\pQHNPHJHO ]pvh 11
3. A Convolvulus arvensis visszaszorítására nem adott megnyugtató választ egyik vizsgált kombináció sem, a magas dózisú (3,0 l/ha) glifozát kijuttatása is csak 90 % körüli pusztulást eredményezett. 4. $PHQQ\LEHQ D NH]HOpVUH NHU O WHU OHWHQ W~OV~O\EDQ YDQQDN D] egyéves T 4 -es gyomnövények (Echinochloa crus-galli, Panicum miliaceum, Chenopodium album, Chenopodium hybridum, Amaranthus retroflexus), az acetoklór glifozáttal tankkeverékben történ NLMXWWDWiVD FVDN D J\RPQ YpQ\HN NRUDL IHMOHWWVpJL ioodsrwiedq DGNLHOpJtW HUHGPpQ\W 5. gvv]hkdvrqotwy FVtUi]WDWiVL YL]VJiODWRW YpJH]W QN N O QE ] körülmények között (csíráztató kamrában és üvegházban), a kukoricában használt glifozát és glifozát kombinációkkal, illetve hagyományos kukorica gyomirtó szerekkel kezelt parcellákról V]iUPD]y J\RPPDJYDNNDO PLQGNpW WHU OHWU O D N YHWNH] J\RPPDJRNDW J\ MW WW N Abutilon theophrasti, Echinochloa crusgalli, Polygonum lapathifolium, Chenopodium album és Amaranthus retroflexus). Megállapítottuk, hogy a kezelések hatása (glifozáttal, LOOHWYH JOLIR]iW NRPELQiFLyNNDO NH]HOW WHU OHWHNU O V]iUPD]y gyommagvaknál) tendenciájában csökkentette mind a zöld-, mind a szárazanyag tömeget, de statisztikailag nem bizonyítható különbség a glifozátkezelés hátrányára. 12
Szakirodalom jegyzék Avery, D.T. Dennis, A.J. (1997): Environmentally Sustaining Agriculture, Choices, First Quarter, American Agricultural Economics Association, Ames, IA, pp.12-23. Dudits D. Heszky L. (2000): Növényi biotechnológia és géntechnológia. Agroinform Kiadó, Budapest, pp. 167-201., 234-236. Németh I. Sárfalvi B. (1998): A gyomfelvételezési módszerek értékelése összehasonlító vizsgálatok alapján. Növényvédelem, 34: 15-22. Reisinger P. (1977): A gyomfelvételezési módszerek összehasonlító vizsgálata. Növényvédelem, 13: 359-361. Reisinger P. (1979): Gyomvizsgálatok számítógéppel. XXI. Georgikon Napok. Keszthely, pp. 124 127. Reisinger P. (1987): Cönológiai felvételezésekre alapozott gyomirtás tervezés logikai rendszere búzában és kukoricában. Kandidátusi értekezés, Pécs, 126 pp. Reisinger, P. (2001): Weed surveys on farmland in Hungary (1947-2000) Magyar Gyomkutatás és Technológia, 2 (1): 3-13. Sváb J. (1981): Biometriai módszerek a kutatásban 0H] Kiadó, Budapest. JD]GDViJL Tarjányi J. 2UDYHF] 6 $ J\RPLUWy V]HU W U Q YpQ\HN termesztésének térhódítása és jogszabályozása. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 2 (2.): 3-16. Török, T. Madarász, J. Németh, I. Hunyadi, K. Kovács, I. Szautner, S. 6] MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, Budapest, pp. 1-39. 8MYiURVL 0 D *\RPLUWiV 0H] 25-33.; 136-142.; 183.; 288; NH / +HUELFLG YL]VJiODWL PyGV]HUWDQ JD]GDViJL.LDGy %XGDSHVW SS Venetianer P. (2000): A génsebészet két háborúja. Magyar Tudomány, XLV (5): 532. 13
$]puwhnh]pvwppdn UpE OtUWWXGRPiQ\RVN ]OHPpQ\HNSXEOLNiFLyN HO DGiVRN Lektorált szakfolyóiratban megjelent: Tarjányi J. (1990): Biztonságos védekezés az egyéves egy- pv NpWV]LN gyomok ellen egy új gyomirtó szer családdal. Növényvédelem, 26 (7): 313-314. Kovács I. Tarjányi J. (2000): Egy szulfonilurea hatóanyagú, felszívódó levélherbicid hatásának fokozása Frigate adalékanyaggal. Magyar Gyomkutatás és technológia, 1 (1): 53-63. Tarjányi J. Oravecz S. (2001): $ J\RPLUWy V]HU W U Q YpQ\HN termesztésének térhódítása és jogszabályozása. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 2 (2): 3-16. Tarjányi J. 1DJ\, *OLIR]iWW U NXNRULFD KLEULGHN posztemergens gyomirtásának vizsgálata hazai körülmények között. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 4 (1): 71-80. Tarjányi, J. (2003): Study of post-emergent weed control of acetochlor tankmixes in glyphosate-tolerant maize hybrid under Hungarian conditions. Hungarian Weed Research and Technology. 4 (2): (in print) Konferencia összefoglalókban megjelent, konferenciákon elhangzott: Tarjányi, J. Mikulás, J. (1982): The control of Cynodon dactilon in vines with fluazifop-butil. The 1982 Brighton Crop Protection Conference: pp. 907-912. Tarjányi J. (1991): Vetésforgó alkalmaziviqdnmhohqw gyomirtó szerek alkalmazása esetén. IOR Conference, Poznan, Lengyelország. VpJHLPLGD]ROLQRQ Tarjányi J. (1991): Géntechnikai kutatási eredmények alkalmazása a növényvédelmi technológiák fejlesztésénél. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság, Nyíregyháza. 14
Tarjányi J. (1995): Sorghum halepense mentesítés Nicosulfuron osztott kezeléssel. Proplant, Calimanesty, Románia. Tarjányi J. (1996): Kukorica gyomirtása Sorghum halepense és Solanum nigrumihuw ]pvhvhwpq3ursodqw&dolpdqhvw\5rpiqld Tarjányi J. (1998): Genetikailag módosított organizmusok: transzgénikus növények védelme. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság, Balatonfüred. Lajos M. Kovács K. Tarjányi J. (1998): Modell kísérletek genetikailag módosított kukorica fajták (glifozát, glufozinátammónium rezisztens) kémiai gyomszabályozási eljárásaira. Növényvédelmi Tanácskozás, Debrecen. Kovács K. Lajos M. Tarjányi J. (1999): Modell kísérletek Rounduppal és Motivellel genetikailag módosított kukoricában, állománykezelés formájában ével J\RPRN HOOHQ 1 YpQ\YpGHOPL Fórum, Keszthely. Tarjányi J. Lajos M. Kovács K. Horváth A.(1999): Transzgénikus kukoricafajták kémiai gyomszabályozási technológiájának kidolgozására irányuló modell kísérletek. 45. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 163. Tarjányi J. (1999): Transzgénikus növények befolyása a XXI század gyomirtási technológiájára. III. Nemzetközi EWRS-HU Tanácskozás, Martonvásár, p. 7. Tarjányi J. Nagy I. Ódor Sz. (2000): A transzgénikus kukorica kelés utáni gyomszabályozás vizsgálata 1999-ben. X. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely. Tarjányi J. (2000): A nikoszulfuron hatóanyagú Motivell kombinációk hatékonysága a kukorica fontosabb gyomnövényei ellen. X. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, p. 80. Tarjányi J. Béres I. Czepó M. Nagy I. (2000): A transzgénikus Roundup Ready kukorica gyomirtásának fejlesztése. IV. Nemzetközi EWRS-HU Tanácskozás, Martonvásár, p. 12. Tarjányi J. Kovács I. (2001): Frigate Adalékanyag a Motivell hatékonyság fokozására. 47. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 135. 15
Tarjányi J. Nagy I. (2003): A környezeti terhelés csökkentésének OHKHW VpJH V] O EHQ $/6 JiWOy KHUELFLGGHO ;,,,.HV]WKHO\L Növényvédelmi Fórum, p. 85. Tarjányi J. (2003): A herbicidek periodikus táblázata. 49. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, p. 151. Tarjányi J. Nagy I. (2003): Transzgénikus kukorica fajták herbicidterhelésének csökkentésére irányuló vizsgálatok. III. 1 YpQ\WHUPHV]WpVL7XGRPiQ\RV1DS* G OO Nem lektorált szakfolyóiratban megjelent: Tarjányi J. (1998): Természetes anyagok a növényvédelemben. Növényvédelmi Tanácsok, Mosonmagyaróvár, 7 (8): 14. Tarjányi J. (1998): A transzgénikus növények termesztésének térhódítása. Növényvédelmi Tanácsok, Mosonmagyaróvár, 7 (9): 11-12. Tarjányi J. 3iOIDL *,0, NXNRULFD D] HOV gyomirtószer ellenálló kultúrnövény. Növényvédelmi Tanácsok, Mosonmagyaróvár, 7 (10): 14-15. HQJHGpO\H]HWW Tarjányi J. (1999): Fekete üröm (Artemisia vulgaris). Gyakorlati Agrofórum, 10 (9): 54-56. Tarjányi, J. (2000): A transzgénikus kukorica termesztésének térhódítása. Gyakorlati Agrofórum, 11 (3): 24-25. 16