Bánk Község Önkormányzata 2653 Bánk, Hősök tere 11. /Fax: 35/342-804, 35/342-806 www.bank-falu.hu e-mail: hivatal@bank-falu.hu

Bánk Község Önkormányzata 2653 Bánk, Hősök tere 11. /Fax: 35/342-804, 35/342-806 www.bank-falu.hu e-mail: hivatal@bank-falu.hu Iktatószám: 50-2/2016/B. Tárgy: Bánk község településrendezési eszközeinek módosítása HIRDETMÉNY Tisztelt Lakosság! A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint, valamint Bánk Község Önkormányzata képviselő-testületének 55/2015. (VI.3.) határozatával elfogadott településrendezési eszközök módosításának partnerségi egyeztetési rendjének megfelelően közzé teszem Bánk Község településrendezési eszközeinek folyamatban lévő módosítására vonatkozó véleményezési dokumentációt. Az érintettek a közzététel ideje alatt a településrendezési eszközök módosításával kapcsolatban észrevételt tehetnek 2016. március 1-jétől - 2016. március 31-ig. A terv kinyomtatott formában megtekinthető a Borsosberényi Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélszolgálati irodájában, munkaidőben. E hirdetmény a tervdokumentációval együtt Bánk község honlapján, a www.bank-falu.hu honlapon is közzétételre kerül. A tervezett módosítással kapcsolatos írásos vélemény a Borsosberényi Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélszolgálati irodájában adható le, vagy elektronikus úton a hivatal@bank-falu.hu e-mail címre küldhető. Bánk, 2015. március 1. Tisztelettel: Ivanics András polgármester

Munkaszám: BánkM2/2015. Ikt. szám: 58/2015. BÁNK község TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI I. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSA Módosítás szabályozási elemek megváltoztatása céljából ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Tiszafüred, 2016. február

BÁNK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (2015. ÉVI I. MÓDOSÍTÁS) ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ ALÁÍRÓLAP JOGOSULTSÁGGAL RENDELKEZŐ TERVEZŐ(K): Szakág: Településtervező: Településtervezési munkatárs: Név, jogosultság:.. KISS GYÖRGY CSABA TT 16-0251/2007, SZTR 16-0251, településrendezési igazságügyi szakértő ig. sz.: 009936 (településmérnök, városépítési-városgazdálkodási szakmérnök, építési jogi szakokleveles mérnök).. ÁTS TÍMEA településmérnök A 2003-ban jóváhagyott településrendezési eszközök alátámasztó munkarészeinek felhasználásával és kiegészítésével, szaktervezők közreműködése nélkül készült. 2

BÁNK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (2015. ÉVI I. MÓDOSÍTÁS) ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ TARTALOMJEGYZÉK 1. Előzmények...4 1.1. Bevezetés...4 1.2. Településrendezési eszközök módosításának célja...4 1.3. Normativitás vizsgálata...11 2. Biológiai aktivitásérték számítás...11 3. Magasabb rendű tervekkel való összhang...11 4. Környezeti, társadalmi, gazdasági vizsgálat...12 4.1. Az egyes területek vizsgálata...12 4.2 Településrendezési terv céljainak biztosítása...12 5. Alátámasztó munkarészek...13 5.1. Közlekedési vizsgálat és javaslat...13 5.2. Közművesítési vizsgálat és javaslat...16 5.3. Hírközlési vizsgálat és javaslat...25 5.4. Tájrendezési, táji-természeti értékvédelmi vizsgálat és javaslat...26 5.5. Környezetalakítási vizsgálat és javaslat...28 5.6. Környezeti vizsgálat...30 5.7. Örökségvédelmi hatástanulmány...31 3

1. Előzmények 1.1. Bevezetés Bánk Község jelenleg hatályos településrendezési tervét a REGIONÁL Tervező és Fővállalkozó Kft. készítette, melyet 2003-ben hagytak jóvá. Bánk Község hatályos településszerkezeti tervét 37/2003. (IV. 23.) számú önkormányzati határozattal, a helyi építési szabályzatot pedig a 7/2003. (IV. 24.) számú önkormányzati rendelettel hagyta jóvá Bánk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. A településrendezési tervet Bánk Község önkormányzata több alkalommal módosította, a helyi építési szabályzatot a 2/2006. (II. 14.) sz., a 11/2007. (XI. 23.), 4/2008. (II. 18.), 15/2012. (VIII. 27.), és a 9/2014. (X. 1.) számú önkormányzati rendelettel, a településszerkezeti tervet a 85/2014. (X. 1.) számú határozattal. Jelen tervmódosításról a 48/2015. (IV. 30.), 56/2015. (VI. 3.) képviselő-testületi határozattal (településfejlesztési döntés) döntött újból az Önkormányzat az alábbiak szerint. 1.2. Településrendezési eszközök módosításának célja Bánk Község Önkormányzat Képviselő-testülete az általa elfogadott hatályos településrendezési eszközök módosítását, az alább megjelölt fejlesztési igények településrendezési eszközökben történő szabályozását, területfelhasználási pontosítását kívánja elkészíttetni. A településrendezési eszközök módosításával érintett beavatkozási területek (a testületi döntések szerint): 1. 2. 3. 4. 5. A 101/2014. (XI. 17.) képviselő-testületi határozatban foglaltakkal összhangban: az állattartási jogszabályok változásából fakadó jogalkotási kötelezettségének eleget téve a helyi építési szabályzatban található, állattartási vonatkozású rendelkezések felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása, illetve hatályon kívül helyezése, a központi jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében. A helyi építési szabályzatban rögzítésre kerül, hogy a 043/23 helyrajzi számú terület tekintetében (jelenleg M jelű mezőgazdasági terület) a HÉSZ 38. (5) bekezdésben szereplő tiltó rendelkezés - a területen építés nem engedélyezhető - alól kivételt képez a HÉSZ 2012. évi módosításának hatályba lépésekor jogerős építési engedéllyel rendelkező építés. A 37/2015. (IV. 23.) képviselő-testületi határozattal összhangban: a jelenlegi Vt. besorolású 121-122, 150-151 helyrajzi számú ingatlanok helyi előírásainak, szükség esetén övezeti besorolásának módosítása, strandterület bővítésének, gépjármű parkoló kialakításának, vagy egyéb települési fejlesztéseknek lehetőséget adva, valamint ezen ingatlanokat a településrendezési eszközökben kisajátításra kijelölni. A Bánk 088 helyrajzi számú terület parkoló területként történő besorolása. A külterületi mezőgazdasági földterületeken történő kerítés építésének szabályozása úgy, hogy a földutak menti kerítés nem akadályozhatja a mezőgazdasági gépek úton 4

történő zavartalan közlekedését. Településrendezési eszközök módosításának célja Bánk Község Önkormányzat képviselő-testülete az elkészült és a képviselő-testület által elfogadott hatályos településrendezési eszközök módosítását, a fent megjelölt fejlesztési igények településrendezési eszközökben történő átvezetést kívánja elkészíteni. Beavatkozási pontok tételes ismertetése: 1. A 101/2014. (XI. 17.) képviselő-testületi határozatban foglaltakkal összhangban az állattartási jogszabályok változásából fakadó jogalkotási kötelezettségének kíván eleget tenni az Önkormányzat, úgy, hogy a helyi építési szabályzatban található állattartási vonatkozású rendelkezéseket felülvizsgálja és szükség szerint módosítja, illetve hatályon kívül helyezi, a központi jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében. E beavatkozással kizárólag a helyi építési szabályzat módosítása történik meg. 2. A jelenleg M jelű mezőgazdasági övezeti besorolású 043/23 helyrajzi számú terület a HÉSZ 38. (5) bekezdésben szereplő tiltó rendelkezés miatt nem beépíthető ( Az M jelű mezőgazdasági területen csak mezőgazdasági művelés folytatható, épület nem helyezhető el, építés nem engedélyezhető. ). Ezt kívánja az Önkormányzat feloldani (a tulajdonos kezdeményezésére) úgy, hogy a HÉSZ tartalmazzon felmentést a HÉSZ 2012. évi módosításának hatályba lépésekor már jogerős építési engedéllyel rendelkező beruházásokra. Ezáltal beépíthetővé válna az ingatlan, illetve a korábban kiadott építési engedéllyel engedélyezett építési terv módosíthatóvá válna. E módosítással a helyi építési szabályzat módosítása történik meg. Területi adatok: - 043/23 hrsz.: megnevezés: szántó; terület: 13 ha 5913 m2, vezetékjog: ÉMÁSZ. Fotó a helyszínről 5

Térkép a helyszínről Kivonat a szabályozási tervből 3. A jelenlegi Vt besorolású 121-122, 150-151 helyrajzi számú ingatlanokon a település fejlesztése a cél, tekintettel az ingatlanok településközponti elhelyezkedésére, úgy, hogy a 121 helyrajzi számú ingatlanon a strandterület bővítése, valamint parkoló, a 122, 150-151 helyrajzi számú területeken kellő számú gépjármű parkoló kialakítható legyen. A területek jelenleg magánkézben vannak, így a kisajátításuk szükséges. Területi adatok: - 121 hrsz.: megnevezés: lakóház, udvar, garázs, terület: 881 m2, vezetékjog: ÉMÁSZ; - 122 hrsz.: megnevezés: lakóház, udvar, garázs, terület: 1084 m2, vezetékjog: ÉMÁSZ; - 150 hrsz.: megnevezés: lakóház, udvar, garázs, terület: 430 m2, vezetékjog: TIGÁZ; 6

- 151 hrsz.: megnevezés: lakóház, udvar, garázs, terület: 938 m2, vezetékjog: -. Kép a 121 hrsz.-ú ingatlanról Kép a 122 hrsz.-ú ingatlanról Kép a 121 ingatlanról Térkép a helyszínről (121, 122 hrsz.) 7 hrsz.-ú

Kivonat a szabályozási tervből Kép a 150 hrsz.-ú ingatlanról Kép a 151 hrsz.-ú ingatlanról 8

Térkép a helyszínről (150, 151 hrsz.) Kivonat a szabályozási tervből 4. A Bánk 088 helyrajzi számú területen parkoló területet kíván az Önkormányzat kijelölni, amely érinti a településszerkezeti és a szabályozási tervet is. Területi adatok: - 088 hrsz.: megnevezés: legelő, terület: 3339 m2, vezetékjog: TIGÁZ-DSO 9

Kép a 088 hrsz.-ú ingatlanról Térkép a helyszínről Kivonat a szabályozási tervből 5. A külterületi mezőgazdasági földterületeken történő kerítés építésének 10

szabályozását látja szükségesnek az Önkormányzat külterületi dűlőutak mentén, mert több helyen problémát jelent a külterületi dűlőutak menti kerítés, illetve azok szabályozatlansága, mivel a kerítések elhelyezése veszélyezteti és akadályozza a mezőgazdasági gépek közlekedéséhez szükséges megfelelő szélességű út meglétét, így ez megoldást kér a helyi építési szabályzatban egy elfogadható előírás beiktatásával. 1.3. Normativitás vizsgálata A településrendezési terv módosítása során vizsgálatra kerültek a település közigazgatási területén belüli azonos szerepű területfelhasználások, azonban jelen módosítás során nem történik területfelhasználási változás. 2. Biológiai aktivitásérték számítás A biológiai aktivitásérték számítása a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet szerint nem készül, mert egyik módosítási terület területfelhasználása sem változik. 3. Magasabb rendű tervekkel való összhang Területfelhasználási változás hiányában a magasabb rendű jogszabályoknak való megfelelés nem szükséges. Tiszafüred, 2016. február.. KISS GYÖRGY CSABA TT 16-0251/2007, SZTR 16-0251, településrendezési igazságügyi szakértő ig. sz.: 009936 (településmérnök, városépítési-városgazdálkodási szakmérnök, építési jogi szakokleveles mérnök) 11

4. Környezeti, társadalmi, gazdasági vizsgálat 4.1. Az egyes területek vizsgálata 1. Állattartási előírások rendezése: - A magasabb szintű jogszabályoknak megfelel majd a HÉSZ. 2. A 043/23 helyrajzi számú terület tekintetében tiltó rendelkezés törlése: - az adott ingatlan egy jogerős építési engedélynek megfelelően beépíthetővé válik, amelyre eddig a HÉSZ nem adott felmentést, a beépítés által majd: - közműhálózat bővül, - infrastruktúra fejlődik, - munkahelyteremtés várható, - településgazdasági szempontból pozitív változást eredményez. 3. A jelenlegi Vt besorolású 121 helyrajzi számú ingatlanon a strandterület bővítése, a 122, 150-151 helyrajzi számú ingatlanokon parkoló létesítése, településfejlesztés: - a település turisztikai vonzereje növekszik, - közműhálózat bővül, korszerűsödik, - infrastruktúra fejlődik, - parkolóterület növekszik, - közlekedésbiztonsági szempontból megfelelő parkolási lehetőség, - munkahelyteremtés várható, - településgazdasági szempontból pozitív változást eredményez, - helyi közösség erősödik. 4. A Bánk 088 helyrajzi számú területen parkoló terület kialakítás: - várható beruházások jobb kiszolgálása, - infrastruktúra fejlesztése, - idegenforgalomból adódó és a rendezvényekhez kapcsolódó parkoló hiány megszüntetése, - közlekedési szempontból biztonságos gépjármű-parkolás lehetőségének kialakítása. 5. A külterületi mezőgazdasági földterületeken szabályozása: - a kerítésépítés megfelelő szabályok közé terelhető, - a mezőgazdasági gépek közlekedése biztosítható. történő kerítés építésének 4.2 Településrendezési terv céljainak biztosítása Jelen tervmódosításnál területfelhasználási változás nem történik. 12

5. Alátámasztó munkarészek 5.1. Közlekedési vizsgálat és javaslat A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nógrád Megyei Igazgatóságának véleményezése: A tervdokumentációban szereplő helyszínek közül az alábbiak érintik az országos közúthálózatot: Bánk 121, 122, 150, 150 és 088 hrsz. A településrendezési eszközök felsorolt ingatlanokat érintő, tervezett módosítása ellen kifogást nem emel. Az eljárás további szakaszaiban részt kíván venni. Az egyes ingatlanokat érintő módosítások a településrendezési terv módosítása során további egyeztetést igényelnek. Az egyeztetések alkalmával lehet véglegesíteni az ingatlanokon elhelyezni kívánt létesítmények (strandterület bővítés, parkolóhelyek) közúti kapcsolatát, műszaki paramétereit, gyalogos közlekedési felületeket, autóbusz-megállóhelyek járdakapcsolatát, egyéb észrevételeket. A fentiek szerint véglegesített településrendezési tervdokumentációt közútkezelői hozzájárulás kiadása érdekében a Társasághoz be kell nyújtani. A Nemzeti Közlekedési Hatóság előzetes véleményezése a következő: A tervezés során figyelembe kell venni az országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) előírásait, valamint összhangban kell lenni az elfogadott Nógrád Megyei Területrendezési Tervvel. A településrendezési tervek kötelező alátámasztó közúti munkarészeinek tartalmi követelményeit az e-ut 02.01.41 számú Útügyi Műszaki Előírás határozza meg. A közlekedési javaslat készítése során a közutak tervezésére vonatkozó e-ut 03.01.11 számú Útügyi Műszaki Előírást is be kell tartani. A rendezési tervben a közúthálózati elemeket, azok tervezési osztályba sorolását úgy kell meghatározni, hogy azok megfeleljenek a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V./31.) KHVM rendeletben és a Közutak terezése e-ut 03.01.11 számú Útügyi Műszaki Előírásban foglaltaknak, valamint összhangban legyenek a kiszolgálandó területi igényekkel, a védett vagy védelemre javasolt területekre vonatkozó szabályozásokkal, a térségre vonatkoztatott környezetvédelmi előírásokkal. A tervezés során az utak és csomópontok helyigényét a távlati forgalmi sávok, parkolósávok, járdák, gyalogút,padkák, rézsűk, kerékpársávok, kerékpárút, elválasztó sáv, zöldsáv, forgalom elöl elzárt terület stb.), a közművek elhelyezését, valamint a vízelvezetés és az esetlegesen szükséges környezetvédelmi berendezések helyigényét is. A keresztmetszeti méretezést azon meglévő utak esetében is el kell végezni, melyeket magasabb kategóriába sorolnak, vagy új funkciókat terveznek (új kerékpárút vagy 13

kerékpársávok, várakozósáv, párhuzamos szervízút kialakítása, zöldsávok vagy fasorok telepítése stb.) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tevezésekor figyelembe kell venni a Szintbeni közúti csomópontok méretezése és tervezése eút 03.03.21 számú és a Közutak melletti ingatlanok, kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása e-út 03.02.21 számú Útügyi Műszaki Előírásban foglaltakat. A közúti közlekedésről szóló, 1998. évi I. törvény (Kkt.) 42/A. (1) bekezdése szerint: A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a) a külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen- a közút mellett- ipari kereskedelmi, vendéglátói-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltozásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő, közlekedési, közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, c) amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. A Kkt. 12. (3) bekezdése szerint: A gépjárművek közeledésére szolgáló közút területén, a felett és mellett- a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott területen belül- nem lehet olyan jel, jelzés, egyéb tárgy és berendezés, amely a közúti jelzésekkel- azok alakjával, színével- összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti. (3a) Nem lehet továbbá reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés lakott területen a) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a közút úttesten kívüli burkolatlan területe kivételével. b) a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút felett, annak műtárgyán, tartozékán, a járda, a gyalogút valamint a kerékpárút kivételével. (3b) Nem lehet továbbá reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés a közvilágítási-, villany-, telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy a közvilágítási-, villany-, és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el. (3c) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés. A tilalom nem vonatkozik a 2010. december 31-éig a nem gyorsforgalmi utak mentén 14

kihelyezett 12A/0-s ív méretű reklámfelülettel rendelkező reklámtábla, az özemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogrammját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a- közvetlenül a közút mellett elhelyezettberendezésekre, amelyek közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület által engedélyezett a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak. A tervezés során a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 38. -ában rögzített védősávot (biztonsági övezetet) biztosítani kell. Kiemelt figyelmet kell fordítani a terület környezetvédelmi kérdéseire. A környezetvédelmi jogszabályokban foglalt előírásokat, valamint az érintett környezetvédelmi szervek előírásait be kell tartani. A Nemzeti Közlekedési Hivatal Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal az eljárás további szakaszában részt kíván venni. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. bekezdése, illetve annak 3. számú melléklete a terv, illetve a program megvalósítása során várható környezeti hatás jelentőségének eldöntése kérdésében a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasútügyi és Hajózási Hivatal részére hatáskört nem állapít meg. Érintett államigazgatási szervként a fenti véleményt a települfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 37. (4) bekezdése alapján, a rendelet 9. melléklet 9. pontja szerinti véleményezési jogkörében adta. A közlekedési javaslat célja az, hogy a közlekedési létesítményekre vonatkozó tervezett műszaki paraméterek (pl. a közutak, vasutak elhelyezésére biztosítandó terület szélessége) beépítésre kerüljenek a szerkezeti tervbe, a szabályozási tervbe és a helyi építési szabályzatba. Az NKH Légügyi Hivatal (1675 Budapest PF. 41.) 2015. július 02-án Bánk község településrendezési eszközeinek módosítása tárgyban érkezett megkeresésével kapcsolatban tájékoztatja, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.) 8. alapján a településrendezési eszközei módosításához hozzájárul, és a további egyeztetési eljárásban nem kíván részt venni. Jelen tervmódosítás a meglévő közúti közlekedési hálózatokat nem változtatja meg. 15

Az országos közútra történő rácsatlakozás helyét és paramétereit az országos közútkezelővel előzetesen egyeztetni szükséges. Az érintett területek víztelenítését / vízelvezetését a befogadóig saját telken belül kell megoldani, országos közút területére víz nem folyhat ki. Az országos és helyi és egyéb közutak melletti területek besorolásának megváltoztatásánál figyelembe kell venni a közúti közlekedésről szóló, többször módosított 1988. évi I. törvény 42/A. bekezdéseit. 5.2. Közművesítési vizsgálat és javaslat A tervezett módosítás nem teszi szükségessé új, településszerkezeti jelentőségű közműlétesítmények megvalósítását. A tervezési területet a meglévő közműhálózatokról kiépített új vezetékszakaszok megépítésével kell ellátni. A település közműhálózata illetve a hatályos településrendezési terveinek közművesítési alátámasztó munkarésze ezáltal nem kerül módosításra. Gázközművesítés tekintetében Bánk község Helyi Építési Szabályzatának (HÉSZ) mellékletét képező szabályozási tervlap és nyilvántartási adatainak alapján az FGSZ Zrt. megállapította, hogy Bánk község településrendezési eszközeinek 2015. évi I. számú módosítása: Állattartási előírások rendezése. A 043/23 hrsz.-ú ingatlan tekintetében tiltó rendelkezések törlése. A jelenlegi Vt besorolási 102 hrsz-ú ingatlanon a strandterület bővítése, a 122, 150, 151 hrsz.-ú ingatlanokon parkoló létesítése, településfejlesztés. A 088 hrsz.-ú területen parkoló terület kialakítása. A külterületi mezőgazdasági földterületeken történő kerítés építésének szabályozása; az FGSZ Zrt. tulajdonában és üzemeltetésében lévő gázipari létesítményt illetve annak biztonsági övezetét nem érinti. A Társaság a településrendezési eszközök I. számú módosításához hozzájárul, de az eljárás további szakaszaiban részt kíván venni a lentiek figyelembe vétele mellett. Bánk község közigazgatási területét továbbra is érinti a Társaság tulajdonában és a Vecsési Földgázszállító Üzem üzemeltetésében lévő: Vác- Romhány DN300-as nagynyomású földgázszállító vezetékek és annak biztonsági övezete (20-20 m); a fenti gázvezeték biztonsági övezetében, azzal közel párhuzamosan húzódó bányaüzemi hírközlő kábel és annak biztonsági övezete (1-1 m); Bánk gázátadó állomás és annak biztonsági övezete, valamint zajvédelmi hatásterülete; valamint a Bánki gázadó állomáshoz tartozó DN80-as leágazó nagynyomású földszállító vezeték. 16

Ezen gázipari létesítmények biztonsági övezeteit illetve zajvédelmi hatásterületét az érvényben lévő Külterületi Szabályozási tervlap jelenleg nem tartalmazza. Az üzemeltetésükben lévő gázipari létesítmények (gázvezetékek, hírközlő kábel, stb.) nyomvonalainak illetve biztonsági övezetének digitális adatai (.dwg) elektronikus úton továbbítva van a hivatal@bank-falu.hu e-mail címre. Zajterhelés szempontjából a 284/2007 (X.29.) Korm. rendelet 5 -a alapján a gázátadó állomások vélelmezett hatásterülete min. 100 méter a zajforrást magába foglaló telekingatlan határától, mely szintén fel lett véve a digitális adatállományba. A digitális adatállomány alapján kell kiegészíteni, aktualizálni a Külterületi Szabályozási tervlapot a létesítmények övezeteivel. A településrendezési eszközök, esetlegesen a településrendezési terv további (későbbi) módosítása új út kialakításánál az új út határvonalát oly módon kell meghatározni, hogy a fenti gázipari létesítmények biztonsági övezetei és az út területe ne essen egybe. A két nyomvonalas létesítmény (pl. út- gázvezetékek biztonsági övezete) csupán keresztezheti egymást (79/2005 HKM rendelet II. fejezet 1.). A keresztezés szögének 30 foknál nagyobbnak kell lennie. A gázvezetékek biztonsági övezetére az 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) számú Korm. rendelet Vhr 19/A. -a, tiltásokat és korlátozásokat ír elő, melyeket a 79/2005. (X.11.) GKM rendelettel együtt kell figyelembe venni. A gázipari létesítmények fent megadott biztonsági övezeteinek teljes terjedelmére vonatkoznak a Vhr. 19/A -ának tiltásai és korlátozásai függetlenül attól, hogy a létesítmények belterületen, külterületen illetve zártkerten halad-e keresztül. Ezeket a tiltásokat és korlátozásokat kell majd rögzíteni, megjeleníteni a HÉSZ- ben. Mivel a biztonsági övezeten mindennemű építési tevékenység folytatása tilos, ezért a biztonsági övezettel érintett területek beépítésre szánt területté történő kijelölését /besorolását az FGSZ Zrt. nem javasolja. A községben kiépült a gázhálózat, a lakóterületen a lakások 73 %-a vezetékes gázzal ellátott. Az esetlegesen felmerülő gázenergia igény - a belterületi fekvés okán - vezetékes gázzal megoldható, de lehetőség van tartályos gázellátás biztosítására is. Minden tervezett fejlesztést a gázigény alapján egyedileg kell vizsgálni és csak ezt követően határozható meg a gázellátás módja. Bánk község területén a TIGÁZ DSO Kft. Salgótarjáni Üzemegysége az illetékes gázszolgáltató. Amennyiben a településrendezéssel összefüggésben a társaság tulajdonában l é v ő gázelosztó vezetékhálózat területi e l h e l y e z k e d é s é b e n j o g i v á l t o z á s k ö v e t k e z i k b e, úgy annak átvezetéséről a terület tulajdoni lapján egyeztetett módon gondoskodni szükséges. 17

Amennyiben a gázelosztó vezeték védőövezetén belül bármilyen építmény kerül utólag elhelyezésre és amiatt kell a gázelosztó vezeték nyomvonalát megváltoztatni, vagy pedig a gázelosztó vezetéket emiatt utólag védelembe kell helyezni, annak költsége azt terheli, akinek az érdekkörében az átalakítás felmerül. A Tigáz véleményezése a településrendezési eszközök módosítására a következő: A 088. hrsz. földrészlet gázvezetékkel érintett (NA 90 PE/ 3 bar). A területen tervezett építési munkálatok terveit a hatósági engedélyezési szakaszban Társaságunkkal egyeztetni szükséges. A 121., 122., 150., 151. hrsz. ingatlanok gázzal ellátottak. Az itt tervezett bontási/ építési munkálatok terveit a hatósági engedélyezési szakaszban Társaságunkkal egyeztetni szükséges. A 043/23. hrsz. földrészlet hasznosítása gázvezetéket nem érint. Az esetlegesen itt jelentkező gázigény kielégítésére Táraságuk kérelem alapján, külön eljárásban nyilatkozik. Épülettől, vasúttól (és villamosvágánytól) védőtávolságokat kell biztosítani: az alábbi táblázat szerinti A gázelosztó vezetéknél épülettel, vasúttól (és villamosvágánytól) a védőtávolságokat biztonsági övezetként kell alkalmazni, a biztonsági övezetre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat be kell tartani. A biztonsági övezeten belül tilos, illetve korlátozás alá esik olyan épületet vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényzetet (fát) ültetni, illetve olyan tevékenységet folytatni, amely a vezeték biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti. A tilalmakat és a korlátozások részletes szabályait a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, és módosítással, valamint annak végrehajtási rendelete, a 203/1999. (XII. 19.) Korm. rendelet állapítja meg. Új utcanyitás, telekkiosztás, építési engedély kiadásánál, ill. egyéb közmű létesítésénél figyelembe kell venni az MSZ 7048/3-83. és az MSZ 7487/20-80. szabványokban foglaltakat, Ill. az MSZ 7048/3-83. szabványt módosító Szabványügyi Közlöny 2002. augusztus 01. (Sz.K.8.) számában közzétetteket. Villamos energia ellátás tekintetében: Bánk község közigazgatási területének villamos energiaellátását az ÉMÁSZ Hálózati Kft. (Miskolc) biztosítja a saját tulajdonában lévő elosztó hálózaton keresztül. 18

Az ÉMÁSZ véleményének beépítése: Az ÉMÁSZ a nekik megküldött anyaggal kapcsolatban nem emel kifogást, amennyiben azokban módosítás történik, az alábbiakat kell figyelembe venni: A tervezett településrendezés, a kiszabályozásra kerülő utak szélesítésénél, esetlegesen a csökkentésénél kérjük figyelembe venni az érvényben lévő szabvány szerinti közműelhelyezést és a biztonsági övezet távolsága miatti változásokat. Ha ezek a változások a meglévő közép- vagy a kisfeszültségű hálózatok kiváltását, közterületre helyezését vonják maguk után, akkor azok kiváltásának, átépítésének teljes beruházásának költsége a kezdeményezőt, a beruházót vagy az Önkormányzatot terheli. A kiváltandó, átépítendő hálózatokra vonatkozó konkrét megvalósítási lehetőséget a tényleges átépítési feladatok és az esetleges új energiaigények a kezdeményező részéről történő megadása után tudja meghatározni. A közüzemi hálózat elhelyezése csak közterületen vagy a közforgalom számára a nap 24 órájában megnyitott magánúton vezetékjog, illetve szorgalmi jog bejegyzése mellett lehetséges. A tervezett úthálózatoknál figyelembe kell venni a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet A villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről előírásait, a keresztezésekre vonatkozó szabványossági feltételeket (MSZ151-1, és -8), az erősáramú kábelek szabványossági feltételeinek biztosítását (MSZ 13207) és a meglévő kisfeszültségű hálózatot (MSZ 1), továbbá a létesítésnél a 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról rendelkezéseit, és a közmű elrendezésekről szóló MSZ 7487 előírásait. Az esetlegesen új villamosenergia igények kielégítésére amennyiben új transzformátor állomás megépítése szükséges, akkor annak az elhelyezéséhez vagy a Beruházónak vagy az Önkormányzatnak helyet kell biztosítania szükség esetén a köztük lévő megállapodás alapján. Az új transzformátor állomás illetve elosztó szekrény önálló földalatti létesítmény nem lehet, csak föld feletti vagy épületben elhelyezett megoldású. A kivitelezési munkákat térítésmentes átadás keretében tudjuk átvenni, azonban ehhez előzetes megállapodás megkötése szükséges. Kiemelten vonatkozik ez a pályázati úton megszerzett források esetén, ez esetben feltétlenül javasoljuk az osztályunkkal történő egyeztetést a pályázatok beadása előtt a zökkenőmentes lebonyolítás érdekében. A fejlesztési terület villamosenergia ellátása a meglévő hálózatról biztosítható. Az érintet ingatlanokon tervezett épületek, egybefüggő fém kerítés, közlekedési célt szolgáló utak, fák telepítése során figyelembe kell venni a vonatkozó szabványok (MSZ 13207/2000, MSZ 151-1/2000, MSZ 7487/2-80, MSZ 7487/3-80) és a villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) és a 9/l986. (X.30.) számon módosított IpM rendelet, továbbá a 9004/1982. (Közl. Ért.) KPM-IpM. sz. együttes közlemény előírásait. 19

Védőtávolságok: A közigazgatási területen és a belterületen a meglévő létesítményektől az alábbi védőtávolságokat kell biztosítani. 20 kv/0,4 kv transzformátor állomás esetén a belterületen 0,4 kv-os csupasz szabadvezeték külterületen és belterületen 0,4 kv-os szigetelt szabadvezeték külterületen és belterületen 0,4 kv-os földkábel külterületen és belterületen 2,5 m 1,0 m 0,5 m 1,0 m A munkavégzések során a munkagépekkel a feszültség alatti szabadvezetékes hálózatokra vonatkozó 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről szóló, előírt biztonsági előírásokat, megközelítéseket b.e kell tartani. A tervezés és munkavégzés során a szabadvezetékes hálózat földtől mért szabványos magasságát minden esetben biztosítani kell, amennyiben ez nem tartható be akkor az érintet szakaszon a hálózat szabványosítása, kiváltása szükséges. A hálózatok kiváltásának (tervezés, kivitelezés) költségei 100% -ban a megrendelőt (beruházót) terhelik. Viziközművek tekintetében A tervezési terület vízilétesítményt nem érint. A tervezési terület nem mély fekvésű és nem vízjárta terület. Az élővizek tisztaságának megőrzésére különös gondot kell fordítani. Élő vízfolyásba szennyezett víz nem kerülhet. A 21/2006. (I. 31.) Korm. rend. szerint a vízgazdálkodási létesítmények mellett a parti sávot szabadon kell hagyni, azon belül végleges építmény nem helyezhető el, tilos olyan növényzet ültetése, amely a fenntartási munkát akadályozza, külterületen csak gyepgazdálkodás folytatható. A vízilétesítmények melletti területet, ingatlant a tulajdonos vagy használó csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy ezáltal azok állapotát, üzemeltetését nem veszélyezteti, a víz természetes lefolyását nem akadályozza, a víz minőségét nem károsítja. Vízellátás, csatornázás Vízellátási szempontok: A település teljes területe közüzemi vízzel ellátott, és a szolgáltatott víz minősége megfelel a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet alapján a rendeletben előírt vízminőségi 20

előírásoknak. A tervezési terület közüzemi ivóvíz ellátása a települési kiépült ivóvízhálózatról biztosítható a meglévő gerincvezetékre történő rácsatlakozással. A meglévő lakóutcák vezetékes vízellátással rendelkeznek. Amennyiben a tervezési terület közüzemi vízellátása biztosítható, gondoskodni kell hálózatfejlesztés esetén az előírt vízminőség biztosításáról. A létesítmények ivóvízellátására a 201/2001. (X. 21.) Korm. rendeletben meghatározott határértékek az irányadók. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint Bánk érzékeny területen lévő település. Szennyvízelvezetési szempontok: A községben szennyvízcsatorna hálózat a lakóterületekre már korábban kiépítésre került. A rendelkezésre álló adatok alapján a szennyvíz agglomerációs átsorolása jelenleg tervezési fázisban van (a szomszédos Rétság település szennyvíztisztító telepére). Jelenleg Bánkon természet közeli, tavas technológiájú szennyvíztelep üzemel, nem kielégítő hatásfokkal, ezért merült fel az átvezetés tervezése. A Víziközmű szolgáltató - Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., Vác - tájékoztatása szerint a 1018/1 hrsz-ú terület mentén, esetleg azt érintve halad a Ø 100 KM-PVC szennyvíz nyomóvezeték - ami az Alsópetényi úti leágazás tó felőli oldalán meglévő átemelő aknától továbbítja a szennyvizet a kazettás kihelyezésű szennyvíztisztító telep felé. (Az említett vezeték feltárással való nyomvonal pontosítása szükséges.) A tervezési terület keletkező szennyvizeit a meglévő hálózatra történő rákötéssel javasolt megoldani, amennyiben ez nem kivitelezhető, úgy saját szennyvízgyűjtőt kell kialakítani és az elvezetéséről gondoskodni kell. Csapadékvíz elvezetés, belvízrendezés: A tervezéssel érintett terület csatornázatlan részeinek belvízelvezetését, annak megoldását, a meglévő rendszerek folyamatos karbantartását kiemelt feladatként kell kezelni. A község területének természetes vízgyűjtője a Bánki- patak valamint ennek nevezetlen mellékágai. Az utcák nyílt árkos kiépítéssel készültek, melyek befogadója Bánki- patak. Belterületen a patak mederélei mellett 6-6 m széles sávot kell biztosítani karbantartás számára. 21

A tervezési terület kialakítása során gondoskodni kell a csapadékvíz megfelelő elvezetéséről. Az épített környezet alakításáról és védelméről rendelkező 1997. évi LXXVIII. törvény 8. (2) bekezdés a) pontja alapján: a települések rendezése során a település közigazgatási területét érintő árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését, vagy részbeni összegyűjtését és helyben tartását az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével, a belterületi és külterületi vízrendezés összehangolásával biztosítani kell. A belvízcsatornába történő bel- és csapadékvíz bevezetésre vonatkozó előírásokat, illetve a fenntartói feladatokat a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, valamint a 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló jogszabályok tartalmazzák. A településrendezési terv jelen módosítása mezőgazdasági vízszolgáltatási létesítményt, öntözőtelepet, halastavat nem érint, mezőgazdasági vízszolgáltatási érdekeket nem sért. - A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet előírásait be kell tartani. a) Felszínalatti vízkészletek védelme vonatkozásában: Bánk község érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekvő település a felszín alatti vizek védelméről alkotott 219/2004. (VII.21.) számú Korm. rendelet, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete alapján. A Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló 1042/2012. (II.23.) Korm. határozat mellékletei alapján Bánk területét az alábbi felszín alatti víztestek érintik: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestekre meghatározott környezeti célkitűzés a jó állapot fenntartása. A hivatkozott 219/2004. (VII.21.) számú Korm. rendelet 4. -a szerint: 22

1) Alapvető célkitűzésként legkésőbb a Ktv.-ben meghatározott időpontig el is kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minőségi állapot követelményeinek. 2) Az (1) bekezdésben foglaltak települése érdekében úgy kell eljárni, hogy a felszín alatti vizek, illetve víztestek esetében: a) azok állapota ne romoljon; b) a tevékenység következtében kialakult jelentős és tartósan kedvezőtlen irányú állapotváltozás megforduljon; A fenti jogszabályi előírások teljesülésének feltétele a szennyezőanyagok talajba és felszín alatti vizekbe való bejutásának megakadályozása, a keletkező szennyvizek és tisztított szennyvizek ártalommentes, nem szikkasztással történő elhelyezésének megoldása, melyhez szükséges a beépített és beépítésre szánt területek közműves vízellátásának a közműves szennyvízelvezetésének megoldása. A szennyvízcsatornával még nem rendelkező, de már beépített területeken szorgalmazni kell a szennyvízcsatorna hálózat mielőbbi megvalósulását és az ingatlanok rácsatlakozását. A település felszín alatti víz állapota szempontjából való érzékenysége miatt a szennyvízcsatorna kiépítéséig ideiglenes megoldásként a keletkező szennyvizeket szigorúan ellenőrzött, zárt szennyvíztárolóban kell gyűjteni és gondoskodni kell ártalommentes elhelyezésükről, azaz szennyvíztisztító telepre való elszállításukról. A burkolt felületekről összegyűjtött szennyezett csapadékvizek tisztításáról gondoskodni kell (pl. olajfogó műtárgy beépítésével). megfelelő Továbbá állattartás esetén gondoskodni kell a keletkező trágya és trágyalé ártalommentes, a felszíni és felszín alatti vizeket nem szennyező módon történő gyűjtéséről, tárolásáról és elhelyezéséről. - A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29). Korm. rendelet előírásait be kell tartani. - A terület fejlesztése, az építési munkálatok, valamint az üzemeltetés folyamán a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet az irányadó a földtani közeg és felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről. - A kialakításra kerülő létesítmények, utak, a környező mezőgazdasági területek meglévő terep és vízlefolyás viszonyait, valamint azok megközelíthetőségét kedvezőtlenül nem befolyásolhatják, illetve nem módosíthatják. - A csapadékvíz elvezetésének nem lehet kedvezőtlen hatása a mezőgazdasági területekre. 23

A vízigény számításánál az oltóvíz igényt figyelembe kell venni. Az 1996. évi XXXI. törvény 29. (l) bekezdés szerint a településen az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. A kijelölt területen a legnagyobb (mértékadó) tűzszakasz alapján az OTSZ. 438. (1) bekezdésben előírt oltóvíz intenzitást kell biztosítani. Az oltóvízszükséglet tervezésénél figyelembe kell venni továbbá az OTSZ 441., 442. - 448. szakaszokat is. Az OTSZ 442. (3) bekezdés értelmében vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani az oltóvizet. A tűztávolságok tekintetében az OTSZ XXVII. Fejezetének 171. pontjában és az OTÉK 36. -ban előírtakat, továbbá tűzoltási út tekintetében az OTSZ 428. (1) bekezdés előírásait kell betartani a terület-felhasználások során. Az 1996. évi XXXI. törvény 28. (2) bekezdés c) pontját érvényesítve biztosítani kell a tűzoltásra és műszaki mentésre vonatkozó közszolgálati feladat ellátásának feltételeit. Vízrendezés- és felszíni vízgazdálkodási szempontjából: A településen található Bánk-patak az Önkormányzat kezelésében van, míg a Jenőiés Lókos-patak a KDV-VIZIG kezelésében van, azért az utóbbi két vízfolyást érintő beavatkozás esetén az Igazgatóságtól vagyonkezelői hozzájárulását meg kell kérni. A módosítások folyamán figyelembe kell venni, hogy Bánk község közigazgatási területe érinti a Lókos-patak (AEP765), Lókos-patak felső és Jenő patak (AEP764) felszíni víztesteket, ezért a tervezett beavatkozásoknak összhangban kell lenniük a Magyarország vízgyűjtő-vízgazdálkodási tervéről szóló 1042/2012. (II.23.) Korm. határozat mellékletében szereplő, erre a víztestre vonatkozó intézkedési tervekkel, melyek az Európai Unió Víz Keretirányelvében (2000/60/EK) megfogalmazott célkitűzések elérését teszik lehetővé. A víztestként nem kijelölt vízfolyásokra és állóvizekre Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervének általános részei vonatkoznak. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VTG) felülvizsgálata jelenleg folyamatban van, így a hivatkozott Korm. határozat tartalma két éven belül módosulni fog. Így előfordulhat, hogy a víztestek kijelölése, illetve a víztestekre jelenleg megfogalmazott intézkedések is változni fognak a VTG lezárását követően keletkezett mérések, monitoring adatok és információk feldolgozásának függvényében. Bánk közigazgatási területe nagyvízi mederrel nem érintett belvízzel sem veszélyeztetett, azonban az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény Országos Területrendezési Terv 3/7. melléklete alapján Országos vízvédelmi területet érint. Víziközművek vonatkozásában: 24

A Bánkon jelenleg üzemelő kazettás szennyvíztisztító tisztítási hatásfoka nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, minden további szennyvízhálózatot érintő fejlesztés kapcsán ezt kell figyelembe venni. A 043/23 hrsz. terület módosítása során a területre tervezett létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni. A strand terület bővítése és a parkolók kialakítása során figyelembe kell venni a területen keletkezett, burkolt felületekről elfolyó olajjal szennyeződő csapadékvizek előtisztítást követően vezethetők a befogadóba. A befogadóba vezetett tisztított csapadékvíz minőségének meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben foglaltaknak. Az olajfogóban kiszűrt olaj veszélyes hulladéknak minősül. Az üzemeltetés során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésénél, ártalmatlanításánál a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól" szóló 225/2015.(VIII. 7.) Korm. rendelet előírásaiban foglaltakat be kell tartani. A tervezési területekre vonatkozó módosításokkal kapcsolatosan A vízgazdálkodásról " szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint,,a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról " szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján a következő előírást kell betartani: - El kell készíteni a felszíni vízrendezési tervet. - A felszíni vizeket a befogadóig el kell vezetni. - A befogadó vízfolyás, befogadó képességét ellenőrizni kell, és amennyiben nem megfelelő, a rendezését be kell tervezni. - Amennyiben a befogadó vízfolyás a beépítéstől származó többletvizek befogadására nem képes, a beépítésre kerülő területen belül meg kell oldani a többlet csapadékvíz időszakos tározását. - A kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás esetében (Lókos-patak) 6-6 m parti sáv, egyéb vízfolyások esetén 3-3 m nem építhető be. A partéltől számított 6-6 m (Lókospatak) valamint 3-3 m távolságon belül építményt, fát, kerítést, bármilyen a fenntartást, esetleges védekezést akadályozó létesítményt elhelyezni tilos. A fentiekben már említett jogszabályokon kívül a vízgazdálkodási érdekek érvényesítése céljából az alábbiakban felsorolt jogszabályok előírásainak betartására hívjuk fel a figyelmet: - - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi törvény; A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény; A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet; A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) KOrm. rendelet; 25

- - - A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet; A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esteében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III.14.) Korm. rendelet; A földtani közeg és felszínalatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet. 5.3. Hírközlési vizsgálat és javaslat A tervezett módosítás nem érinti a meglévő hírközlési létesítményeket, nem teszik szükségessé új, településszerkezeti jelentőségű hírközlési létesítmények megvalósítását. A jelenleg hatályos településrendezési tervek hírközlési alátámasztó munkarészének elkészítése óta nem történt lényeges (a tervezett fejlesztést érintő) változás. Azon ingatlanok esetében, amelyek más övezeti besorolás alá kerülnek és nyomvonalas távközlési létesítmény található rajtuk, úgy, a Magyar Telekom Nyrt. arra kéri az Önkormányzatot, hogy szolgalmi, ill. vezeték jog bejegyzéséhez a későbbiekben - de legkésőbb az adott ingatlan elidegenítéséig - járuljon hozzá. A nem önkormányzati tulajdonú érintett ingatlanok esetén a rendezési tervet elfogadó döntésbe a Magyar Telekom Nyrt. szolgalmi jog bejegyzés iránti kérelmének belefoglalását kéri. A Magyar Telekom Nyrt. által üzemeltetett nyomvonal vagy alépítmények esetén, ha ezen létesítmények a területen tervezett építmények, műtárgyak területére, ill. a tervezett út nyomvonalába esnek, a távközlési nyomvonalat ki kell váltani és biztonságba kell helyezni. A kiváltást a közműegyeztetési eljárás során az út, vagy terület beruházójának szükséges kezdeményeznie és a kiváltáshoz szükséges költségek fedezetét biztosítania. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság), mint tárgy szerinti településrendezési terv véleményezésébe bevont államigazgatási szerv az alábbi tájékoztatást adja az elektronikus hírközlési szolgáltatókról, szolgáltatásokról, akik, amelyek a rendezés alá volt területtel érintettek, valamint a hatáskörébe tartozó kérdésekben a jogszabályokon alapuló követelményekről. Az elektronikus hírközlési építmények vonatkozásában, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 94. (1) bekezdése szerint: A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál - a külön jogszabályban meghatározott módon biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét. 26

A postai létesítmények vonatkozásában a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 40. (1) bekezdése alapján: A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb létesítmények megvalósításánál, felújításánál - a külön jogszabályban meghatározott módon - biztosítani kell a postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét. Az elhelyezés területét a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 26. (1) bekezdése szabályozza, további műszaki iránymutatást az MSZ 7487 számú szabvány ad, míg az elhelyezés engedélyezésének feltételeit a 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet határozza meg. A Hatóság tevékenységének - jogszabályban meghatározott célja az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban. A távközlés, a távközlési infrastruktúra fejlődése településrendezési eszközökkel befolyásolható, támogatható vagy korlátozható, ezért a Hatóság indokoltnak tartja, hogy az érintett hírközlési szolgáltatók az előkészítésben részt vegyenek úgy, hogy ismertethessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából terveiket, és ezek várható lefolyását. A Hatóság az eljárás további szakaszaiban részt kíván venni, a terv elkészültét követően a Hatóság részére meg kell küldeni! 5.4. Tájrendezési, táji-természeti értékvédelmi vizsgálat és javaslat A tervezett módosítás az országos illetve helyi védelem alatt álló vagy védelemre tervezett területeket, objektumokat nem érinti. Ezért a hatályos településrendezési terv ezen fejezete nem kerül kiegészítésre, módosításra. A módosítással érintett tervezési területet déli oldalról határolja a Lókos-patak (069 hrsz), amely az országos ökológiai hálózat részeként ökológiai folyosó. Az ökológiai folyosó övezete a szerkezeti- és szabályozási tervlapokon ábrázolásra került. A patak, illetve a patakmeder szélétől mért 10 méteres part sáv védelme érdekében építési hely, burkolt felület nem jelölhető ki a vonatkozó jogszabály által védett növény- és állatfajok élőhelyének védelme érdekében. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályának beépített véleménye: A tervmódosítással kapcsolatban javasolják figyelembe venni a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Tfvt.) 11. (1) bekezdése értelmében termőföldet más (nem termelési célra) csak kivételesen, elsősorban a 27

gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni. A Tfvt. 11. (2) bekezdése alapján az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A Tfvt. 11. (4) bekezdésében foglaltak szerint az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A 088 helyrajzi számú ingatlan egésze, továbbá a 043/23 helyrajzi számú ingatlan egy része (3713 m2)- a községben található azonos művelési ágú földrészleteket figyelembe véve- az átlagosnál jobb minőségű termőföld, így azokon termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése csak helyhez kötött beruházás esetén lehetséges. A helyhez kötöttséget indokolni szükséges. A Tfvt. 9. (1) bekezdése alapján a termőföld végleges más célú hasznosítását amennyiben ez még nem történt meg- az ingatlanügyi hatóság, jelen esetben a NMKH Rétsági Járási Hivatalának Földhivatali Osztálya- engedélyezi. Mivel a tervezett módosítás többi része termőföldként nyilvántartott ingatlant nem érint, ezért termőföld mennyiségi védelme szempontjából- azzal kapcsolatosan kifogás, előírás illetve észrevétel megfogalmazását nem tartják szükségesnek. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 8. -a előírja az állami térképi adatbázisok kötelező használatát. E szerint a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához szükséges tevékenység térképi megalapozásához az állami ingatlan nyilvántartási térképi adatbázist kötelező alkalmazni. Hasonlóképpen rendelkezik a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 13. (1) bekezdése is. Az Fttv. 16. (4) bekezdése szerint hatósági eljárásban csak az adatbázisokat kezelő szervek által szolgáltatott állami alapadatok használható fel. A fentiek alapján a településrendezési eszközök módosításához az érvényben lévő ingatlan-nyilvántartási térkép adatbázis állami alapadatait kell felhasználni. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya a megalapozó környezeti vizsgálat elkészítését nem tartja szükségesnek, és az eljárás további szakaszaiban részt kíván venni. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága az alábbi véleményének beépítése: Bánk község településrendezési eszközeinek 2015. évi. számú módosítása jogszabályok alapján védett természeti területet, Natura 2000 területet nem érint, védett természeti emléket, természeti értékeket nem veszélyeztet. Az Országos 28