Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok... 7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 8 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 8 2. Stratégiai környezet bemutatása... 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 9 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 24 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei... A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... A beavatkozások megvalósítói... Jövőképünk... Az intézkedési területek részletes kifejtése... 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 3. Megvalósítás... A megvalósítás előkészítése... A megvalósítás folyamata... Monitoring és visszacsatolás... Nyilvánosság... Érvényesülés, módosítás... 4. Elfogadás módja és dátuma... 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: törvén), a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendeletrendelkezéseivel, Ozmánbük község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. A Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét,mely az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Ozmánbük község Önkormányzatának célja, hogy Ozmánbük olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen, vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása A település Zala és Vas megye határán, az ország DNy-i részén fekszik, területe a Vasi-Hegyhát kistájba sorolható. Az országos és megyei területfejlesztési koncepció szerint a község a Zalaegerszegi kistérségen belül helyezkedik el. A terület központjának elsősorban a kistérség központja Zalaegerszeg tekinthető. A Vasi-Hegyhát központja Vasvár. A község a megyeszékhelytől (Zalaegerszeg) 20 kmre fekszik. Két Vas megyei város is található a közelben. Körmend 13 km, Vasvar 28 km. A település fővárostól mért távolsága 238 km. A község helyzete szempontjából fontos, hogy két megye határánál helyezkedik el. A mai Ozmánbük két részből tevődött össze. A középkorban egyik részét temploma miatt Egyházasbüknek, a másik részét Ozmán- vagy Túlsóbük néven említik. A nevét bizonyára bükkös erdejéről kaphatta. A falu első birtokosa bizonyára a Bykicsalád volt, akik birtokukról kaphatták nevüket. A család köznemesi rangon kisebbnagyobb részeket bírt különböző más Zala megyei településen is. Bük első említése a 14. századból származik. A későbbi említéseknél a falu két része azt is mutatja, hogy két birtokosa lehetett, a birtokok között pedig talán a Bükpatak lehetett a határ. Erre mutat az egyik Bük nevében a Túlsó előtag is. A Byki-család tagjai már 1531-ben a török pusztításaira hivatkozva adják el itteni két nemesi kúriájukat, majd a folyamat a század közepén felgyorsul, amikor a maradék földjeiket is eladják vagy zálogba adják. A falu a török háborúk idején, a 17. században elnéptelenedett, de hamarosan újratelepült. Birtokosai egy átlagos zalai falu szintjén 3
tartották, nem különösebben fejlesztették, amiben a megyehatár közelsége is szerepet játszhatott. 1690-ben, a faluban elhagyott, puszta templom állt, amelynek tornya is volt. Ezt a templomot 1748-ra építették fel romjaiból. Emiatt valószínű, hogy a mai templom is őrizhet középkori részleteket, amit régészeti kutatással bizonyítani lehetne. Ozmánbükhöz tartozik, de Halastóhoz van közelebb a valaha önálló kicsi Márkus település. Műemlékileg nem védett, de érdekes színfolt a kétoszlopos, négyszer két párhuzamos gerendával kitámasztott római katolikus harangláb. Ozmánbük Községi Közös Tanácsi, majd körjegyzőségi szempontból 2012-ig a Vaspör székhelyű hivatalhoz tartozott. 2013-tól közös hivatal székhelye Ozmánbük. A rendszerváltás után a falu első megválasztott polgármestere Mészáros Imre kettő, Benedek László három cikluson át irányította a falut. A jelenlegi első ciklusát töltő polgármester Kovács Anikó Lívia. A település infrastruktúrája a 2008 2013- ban kiépült szennyvízcsatornával vált teljessé. Közösségi szolgáltatás jelentős része helyben nem érhető el. Bölcsőde, óvoda, iskola fix posta Ozmánbükban ill. Zalalövőn érhető el. Könyvtár helyben biztosított. Ozmánbük Zala megyei és országos viszonylatban is a kis települések közé tartozik. A faluban a 2011. évi népszámlálás adatai alapján 198 fő él az 1990 évi 241 fővel szemben A település belterülete jelentős, melyet tovább bővített a 2002-ben elfogadott HÉSZ. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év égén Fő Változás 2007 194 2008 186 96% 2009 185 99% 2010 187 101% 2011 192 103% 2012 Nincs adat 0% 4
2. számú táblázat - Állandó népesség (2011. év) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 102 93 195 52% 48% 0-2 évesek 3 0-14 éves 10 11 21 48% 52% 15-17 éves 5 1 6 83% 17% 18-59 éves 56 65 121 46% 54% 60-64 éves 4 2 6 67% 33% 65 év feletti 27 14 41 66% 34% 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 #ZÉRÓOSZTÓ! 2008 39 20 195,0% 2009 41 24 170,8% 2010 41 19 215,8% 2011 41 21 195,2% 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 0 7-7 2009 5 5 0 2010 3 2 1 2011 5 5 0 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 2 3-1 2009 2 4-2 2010 0 4-4 2011 1 1 0 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6
Értékeink, küldetésünk Ozmánbük település értékeit a település rendezési terve részletesen számba veszi, azokat az érdeklődők ezen dokumentumban megtekinthetik. A település értékeit az alábbi nagy csoportokba sorolhatjuk: Természeti értékek Történelmi értékek Építészeti értékek Társadalmi, kulturális értékek Küldetésünk, hogy Ozmánbük település minden múltbéli és jelenkori értékét megőrizzük, és új értékeket hozzunk létre a jövő nemzedéke számára, úgy, hogy azokat minden társadalmi csoport azonos eséllyel tudja hasznosítani. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Ozmánbük település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP IT tartalmazza. AHEP IT célja Célunka helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrételmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 7
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat helyi szabályozás szintjén leginkább az önkormányzat helyi szociális rendelete érinti. Az ebben foglalt szabályok elsősorban a szegénységben élőkre, a munkanélküliekre és a fogyatékkal élőkre terjednek ki. A helyi gyermekvédelmi rendelet főként a gyermekeket (az esetleges anyagi támogatáson keresztül természetesen a szülőket is) érinti. Segít abban, hogy a hátrányos helyzetben élő gyermekek pozitív diszkriminációban részesüljenek. Az említett rendeleteken kívül konkrét jogi szabályozás igazából nincsen, de az önkormányzat az egyes egyedi döntései során is figyelembe veszi az esélyegyenlőségi szempontokat. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A helyi esélyegyenlőségi program kapcsolódik a település településfejlesztési koncepciójához, a gazdasági programhoz az önkormányzat és az önkormányzat intézményeinek szervezeti és működési szabályzataihoz. 8
Az önkormányzat egyes koncepcióinak és terveinek kidolgozása során a lehetőségekhez mérten minden esetben igyekszik figyelembe venni, hogy a hátrányos helyzetű csoportok kiemelt figyelmet és lehetőségeket kapjanak. A helyi esélyegyenlőségi program szorosan kapcsolódik a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Közoktatási Intézkedési Tervéhez, Szociális Koncepciójához és Egészségtervéhez. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Az oktatás területén az önkormányzat szorosan együttműködik az óvodai és általános iskolai ellátást biztosító bagodi önkormányzattal és együttműködik középiskolai ellátás döntő részben biztosító zalaegerszegi önkormányzattal. A felsőoktatás területén az együttműködés esetleges, általában csak valamely konkrét probléma esetén jelenik meg. Az egészségügy területén nagyon hasonló a helyzet, mert az alapellátást szintén a bagodi székhellyel működő háziorvosi szolgálat biztosítja, a szak és kórházi ellátását, pedig szintén Zalaegerszegen veszi igénybe a lakosság nagy része. E két területhez szorosan kapcsolódik a helyi esélyegyenlőségi program, mert az önkormányzatnak fontos feladata, hogy segítse és biztosítsa azt, hogy a fent említett (köz)szolgáltatásokhoz a település minden lakója egyformán hozzájuthasson. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából az alábbi adatok állnak az önkormányzat rendelkezésére: Népességi adatok, korcsoportok szerinti bontásban is Munkanélküliségi adatok, többfajta (kor, végzettség, stb.) megosztásban is Népszámlálási adatok, amelyek az élet számos területére kiterjednek Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adathiányok: Adatok a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű emberekről Adatok a fogyatékosokról 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A település átlagos jövedelmi és vagyoni helyzete megfelel a megyei átlagnak. A 2008. évi gazdasági válságot követően ez a jövedelmi és vagyoni helyzet lényegesen romlott. Ozmánbük községben szerencsére nincsenek nagy számban, mélyszegénységben élő emberek. A településen nem jelenleg nem él magát romának valló lakos. 9
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 65 75 140 6 9,2% 7 9,3% 13 9,3% 2009 62 52 114 3 4,8% 11 21,2% 14 12,3% 2010 62 70 132 8 12,9% 3 4,3% 11 8,3% 2011 63 68 131 10 15,9% 11 16,2% 21 16,0% 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 10
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő fő 13 14 11 20 éves és fiatalabb fő 0 0 0 2 % 0,0% 0,0% 0,0% 9,5% 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő 0 2 6 2 % 0,0% 14,3% 54,5% 9,5% fő 0 1 0 1 % 0,0% 7,1% 0,0% 4,8% fő 4 2 2 3 % 30,8% 14,3% 18,2% 14,3% fő 2 2 0 2 % 15,4% 14,3% 0,0% 9,5% fő 1 1 0 2 % 7,7% 7,1% 0,0% 9,5% fő 3 1 1 1 % 23,1% 7,1% 9,1% 4,8% fő 3 5 1 5 % 23,1% 35,7% 9,1% 23,8% fő 0 0 1 3 % 0,0% 0,0% 9,1% 14,3% fő 0 0 0 0 % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% N i n c s a d a t A településen a munkanélküliek aránya jobb, mint az országos, vagy mint a megyei átlag. Megfigyelhető, hogy a 2008. évi gazdasági válságot követően megnőtt az álláskeresők aránya, főként azért, mert 2009-ben megszűnt a legnagyobb helyi foglalkoztató, mely hatása 2010-től tapasztalható. 11
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 6 7 13 2 0 2 33,3% 0,0% 15,4% 2009 3 11 14 3 4 7 100,0% 36,4% 50,0% 2010 8 3 11 3 3 6 37,5% 100,0% 54,5% 2011 10 11 21 3 5 8 30,0% 45,5% 38,1% 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A tartósan munkanélküliek száma és aránya 2010-től többé-kevésbé állandó, sajnálatos módon az országos átlagnál magasabb. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 16 12 28 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2009 14 13 27 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2010 17 16 33 1 5,9% 1 6,3% 2 6,1% 2011 16 16 32 0 0,0% 1 6,3% 1 3,1% 2012 Nincs adat 12
A pályakezdő munkanélküliségről a településünkön szerencsére csak 2010-től beszélhetünk. Szerencsére ez a probléma csak 1-2 embert érint, de a kis létszám miatt ez viszonylag magas arányt jelent. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az alacsony iskolai végzettségűek száma és aránya az álláskeresők között szinte állandó, az álláskeresők több mint ¾-t teszi ki. 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x lakosság száma általános iskolát évesek száma év összesen végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 192 106 86 42 21 21 150 78,1% 85 80,2% 65 75,6% 2011 2012 Nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 13
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 13 0 0,0% 4 30,8% 9 69,2% 2009 14 0 0,0% 3 21,4% 11 78,6% 2010 11 0 0,0% 4 36,4% 7 63,6% 2011 21 0 0,0% 6 28,6% 15 71,4% 2012 0 na na na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők Nem áll rendelkezésre adat 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában Nem áll rendelkezésre adat c) közfoglalkoztatás Az önkormányzat közfoglalkoztatás keretében lehetőségeit maximálisan kihasználja. A biztosított munka, általában összhangban van a munkaerőpiacról kiszorulók végzettségével. A munkaerőpiacon jobb kondíciókkal bírók számára általában helyben, közfoglalkoztatás keretében nehezen biztosítható végzettségüknek megfelelő munka. A jellemzően alacsonyvégzettségűek nyílt munkaerő piaci helyzete lényegesen eltér, sokkal rosszabbnak mondható, mint a végzettséggel rendelkezőké. Helyben nem tapasztalható, az a tendencia, mely az ország más területén vált jellemzővé: nem, vagy csak alacsonyabb végzettséget igénylő álláshelyeket tudnak betölteni a magasan kvalifikált munkavállalók. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 13 0 0,0% 4 30,8% 9 69,2% 2009 14 0 0,0% 3 21,4% 11 78,6% 2010 11 0 0,0% 4 36,4% 7 63,6% 2011 21 0 0,0% 6 28,6% 15 71,4% 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 14
d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Ozmánbük település Zalaegerszeghez és Körmendhez való viszonylagos közelsége miatt e kérdésben jó helyzetűnek minősül, mivel tömegközlekedése autóbusszal megoldott, a járatsűrűség kielégítőnek mondható. Az önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmény keretei közt elérhető a családsegítés, a helyi hivatalban nyilvános internet hozzáférést tudnak igénybe venni az ügyfelek. A településen sajnos nem jelentős a vállalkozói szféra, így a lakosság kis része jut helyben munkához. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük. A fiatalok munkaerőpiaci helyzete átlagos. A képzésekben, továbbképzésekben, való részvételük, a munkaerőpiaci egyéb aktív eszközökhöz való hozzáférésük közepesnek mondható. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)a képzésekben, továbbképzésekben, való részvételük, a munkaerőpiaci egyéb aktív eszközökhöz való hozzáférésük a megyeszékhely közelsége miatt - jónak mondható g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása. A mélyszegénységben élők alacsony képzettségük miatt elsősorban a közfoglalkoztatás keretében nyílik mód. A munkára való nevelés keretében a munkamorál, az előírások betartásának elvárása, hat a munkavállalókra, segíti a munkavilágába való visszavezetésüket. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről nem beszélhetünk. A munkához jutás feltétele a munkára alkalmas állapotban való megjelenés és munkavégzés. Az önkormányzat mindenki számára biztosítja a közmunkaprogramban való részvételt. (Az éves minimum 30 napos munkajogi jogviszony az Fht tovább.) A teljes ellátottság érdekében, a munkára estlegesen alkalmatlan személyek számára a szociális ellátó rendszer által biztosított a védőháló. 15
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Ozmánbük község Önkormányzata a helyi szociális rendeltében meghatározott szociális ellátásokat nyújtja a rászorulók részére. Az önkormányzat által nyújtott szociális ellátások: Pénzbeli szociális ellátások: - Foglalkoztatást helyettesítő támogatás - Rendszeres szociális segély - Lakásfenntartási támogatás - Ápolási díj - Átmeneti segély - Temetési segély Természetbeni szociális ellátások: - Köztemetés - Átmeneti segély (természetben nyújtott) - Közgyógyellátás 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma 2008 140 2 1,4% 2009 114 0 0,0% 2010 132 0 0,0% 2011 131 0 0,0% 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 16
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési járadékra nyilvántartott álláskeresők száma jogosultak év fő fő % 2008 13 4 30,8% 2009 14 6 42,9% 2010 11 3 27,3% 2011 21 4 19,0% 2012 Nincs adat - Nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az adatokat elemezve azt látjuk, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma a korábbi évek szinte állandó száma után 2011-ben jelentős emelkedést mutat és az álláskeresési járadékra jogosultak száma pedig csökkent. Ha ez a folyamat folytatódik akkor az komoly problémát okozhat a település életében. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Foglalkoztatást helyettesítő szociális támogatás (álláskeresési segélyben támogatás) év részesülők f ő 15-64 évesek %- ában fő munkanélküliek %- ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 2008 0 0 4 30,7 0 0 2009 8 3,1 4 28,6 0 0 2010 1 0,75 4 36,36 0 0 2011 2 1,52 4 19,04 0 0 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 17
A rendszeres szociális segélyben részsülők száma a 2009. évi csúcs után állandó szinten van. Szintén évek óta állandó létszámú a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma is. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) 2008 93 0 0 0 0 2009 93 0 0 0 0 2010 93 0 0 0 0 2011 93 0 0 0 0 2012 na 0 0 0 0 ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 18
a) bérlakás-állomány Az önkormányzat nem rendelkezik bérlakás állománnyal. Az önkormányzat forrás hiányában sem rövid, sem pedig hosszabb távon nem tervezi bérlakások építését. b) szociális lakhatás Az önkormányzat nem rendelkezik szociális lakással. 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Nincs adat c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Információink szerint a településen nincs olyan nem lakás célú ingatlan, amelyet lakáscélra használnának. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság A településen az elégtelen lakhatási körülmények nem jellemzőek, problémát inkább a nem lakott elhanyagolt épületek okoznak. Veszélyeztetett lakhatási körülmények több minden miatt kialakulhatnak, de a legfőbb ok általában az alacsony jövedelem problémája. A legsúlyosabb problémák a jelentős hitellel (főként deviza hitellel) rendelkezők esetében merülnek fel, de ezen problémákról a legtöbb esetben már csak a végrehajtási szakaszban értesülünk. A településen a hajléktalanság nincs jelen. e) lakhatást segítő támogatások A településen általános lakhatást segítő támogatásként a lakásfenntartási támogatás található meg. Ezen felül az önkormányzat által működtetett általános támogatási rendszer nem működik. Egyedi kérelmek esetén az önkormányzat felméri a lehetséges támogatási módokat és mérlegelve a körülményeket egyedileg dönt az ügyekben. 19
3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 4 0 2012 na na Forrás: TeIR, KSH Tstar f) eladósodottság A település önkormányzata nincs eladósodva és véleményünk szerint a település lakossága sincs túlzott mértékben. Ugyanakkor erre vonatkozóan az önkormányzatnak nincs semmilyen adata. A problémás esetekkel csak akkor szoktunk találkozni, amikor már a végrehajtó keresi meg az önkormányzatot adó és értékbizonyítvány kiállítása céljából. E téren a gazdasági válság érezteti hatását, növekvő tendencia figyelhető meg. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A település külterületi lakott résszel nem rendelkezik, a Márkus nevű településrész elkülönül a falu központi belterületétől. A közműszolgáltatás a szennyvízcsatorna hálózat és a kábeltévé hálózat kivételével, ezen településrészen is elérhető. Tekintettel arra, hogy ezen falurészben kevés ember lakik, ezért az óriási fajlagos költségek miatt ezen szolgáltatások kiépülése nem magas valószínűségű. A közúti közösségi közlekedéshez való hozzáférés a településen egyformán biztosított. A vasúti közlekedés nem biztosított. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Ozmánbük községben telepek illetve szegregátummal érintett település részek nincsenek. A falunak nincs olyan része, amely szegregációval veszélyeztetett lenne. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi alapszolgáltatásokból a háziorvosi és védőnői szolgálat Bagodban, a fogorvosi szolgálat Zalaszentgyörgyön biztosított a lakosság számára. Szakellátások igénybevétele esetén a zalaegerszegi rendelőintézet biztosítja ezen ellátásokat. 20
3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére Csak felnőttek részére szervezett házi gyermekorvosok által év tervezett háziorvosi szolgálatok háziorvosi szolgáltatások száma ellátott szolgálatok száma száma 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 na na na Forrás: TeIR, KSH Tstar b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A gyermekek esetén kötelező szűréseket a védőnői szolgálat biztosítja. Ezen felül az önkormányzat a lehetőségeihez mérten megpróbál segítséget nyújtani a különböző szűrőprogramok sikerességéhez (pl: méhnyakrákszűrés, emlőszűrés). Kisebb szűréseket (pl: vérnyomásmérés, vércukormérés, koleszterinmérés) az önkormányzat saját maga is szervez a háziorvos és a védőnő segítségével. Ezekhez való hozzáférés, felhívásaink nyomán minden helyi lakos számára biztosított. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő ellátásokhoz szükség esetén a gyermekek ingyenesen hozzáférnek a Bagod településen működő intézményekben. A rehabilitációs ellátásokat a Zalaegerszegen működő szakrendeléseken vehetik igénybe az érintettek. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az intézményekben a közétkeztetést Bagod önkormányzattal szerződésben álló vállalkozó biztosítja. E szerződéses kapcsolat már több mint húsz éve fennáll, amely egyben azt is jelzi, hogy a vállalkozó munkájával elégedett az önkormányzat. A közétkeztetés minőségét és ennek keretében egészséges voltát a hatóságok folyamatosan ellenőrzik, de az üzemeltető is törekszik arra, hogy az általa biztosított étkezés megfeleljen minden előírásnak. Az idősek étkeztetése a vaspöri önkormányzat által fenntartott konyháról, a szociális intézmény beiktatásával biztosított. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Ozmánbükben sportegyesület nem működik, azonban Bagod településen, iskolai keretek között működik a diák sportkör. A szabadidős sport tevékenységekhez a településen viszonylag jók a feltételek, játszótér, füves focipálya, aszfaltos kézi, ill. kosárlabda pálya áll a sportolni vágyók rendelkezésére. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások közül a településen a falugondnoki szolgálat, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, és a szociális étkeztetés működik. Állandó bentlakásos gondozást nyújtó intézmény Ozmánbükben nincs, aki ilyen ellátásra szorul az a megyében található intézmények közül választhat. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor 21
Az önkormányzat az általa nyújtott szolgáltatások esetében mindig hangsúlyt fektet arra, hogy hátrányos megkülönböztetés ne fordulhasson elő és a falu lakói egyformán részesülhessenek a szolgáltatásokból. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az önkormányzatnak az egészségügyi ellátó rendszerben nem túl sok lehetősége van a beavatkozásra, mert az alapellátás vállalkozásban működik a szakellátások pedig nem önkormányzati fenntartásúak. A szociális területen főként a közfoglalkoztatás területén tud az önkormányzat pozitív diszkriminációt alkalmazni. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 13 2009 11 2010 12 2011 9 2012 Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar A közgyógyellátottak száma 2011-ig nagyjából állandó volt, de 2011-ben jelentős csökkenés volt megfigyelhető. Ez a csökkenés valószínűleg a jogosultsági feltételek szigorodásának köszönhető. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma 2008 5 2009 7 2010 8 2011 9 2012 Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar 22
Az ápolási díjban részesülők száma folyamatosan emelkedik, ennek oka talán az lehet, hogy néhányan a munkanélküliség elől megpróbálnak ápolási díj állátást igénybe venni. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A településen a közösségi élet fellendülőben van. Az elmúlt évek során közös disznótort, falunapot, idősek napját, karácsonyi ünnepséget, és szilveszteri évbúcsúztatót rendeztünk. Ugyanakkor a helyi közélet működésének feltételei adottak a településen, faluház és más közösségi épület az érdeklődők rendelkezésére áll. Programszervezésben a két egyesület Ifjúsági Klub és Polgárőr egyesület - is részt vesz. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Ozmánbükben a közösségi együttéléssel nincsenek problémák. Ha néha valamilyen elszigetelt eset előfordul, azt általában közvetlen környeztében élő lakók egymás között rendezik. A faluban etnikum híján, ilyen jellegű konfliktus sem történt. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A településen általában ruhaneműt szoktak rendszeresen adományozni, amelyet a szociális intézmény koordinálni. Egy adott célhoz (pl: árvízkárosultak megsegítése) kapcsolódóan a lakosság nagyobb része is bevonható. Az önkéntes munka sajnos nem jellemző a faluban, már többször próbáltunk például társadalmi munkát szervezni, - pld.: Föld Napja, KöZöd, TeSzed stb. de ezen eseményeken, jellemzően ugyanazon a kör vesz részt. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen roma nemzetiség nem él. 23
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Lakhatási körülmények javítása Élelmiszer ellátottság minőségi és mennyiségi problémái Foglalkoztatási problémák Gyermekvállalással kapcsolatos problémák Alul iskolázottsági problémák fejlesztési lehetőségek Pályázati források közös felkutatása, segítségnyújtás a pályázat elkészítésében Óvodai, iskolai étkezés támogatása Szociális földprogram Képzési támogatások közös felkutatása, nyílt munkaerő piaci elhelyezkedés segítése Családtervezési tanácsadás, felvilágosítás A felzárkóztató képzés megszervezése, a továbbtanulás ösztönzése 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A településen a veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek száma alacsony, 1 fő volt éveken át. Védelembevétele időközben - nagykorúvá válása miatt megszűnt. Ozmánbükben a szülők megfelelő figyelmet fordítanak gyermekeik nevelésére, az esetlegesen felmerülő problémákat általában sikerülmég a védelembevétel előtt kezelni. 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2008 1 2 2009 1 3 2010 1 1 3 2011 0 1 1 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat 24
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma évek óta szinte állandó, körülbelül a gyermekek 2-3 %-a részesül ilyen támogatásban. Ez az érték az ország egyes településeihez mérten kiváló, de ennek ellenére arra törekszünk, hogy ez a szám minél kisebb legyen. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év Ebből Ebből tartósan Kiegészítő Rendkívüli Rendszeres tartósan beteg gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg fogyatékos kedvezményben kedvezményben kedvezményben fogyatékos gyermekek részesítettek részesítettek részesítettek száma gyermekek száma száma száma száma 2008 6 2009 11 2010 19 2011 16 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 25
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A gyermek jogán járó juttatásnak minősül Ozmánbükben az újszülött támogatás. amely megilleti minden Ozmánbüki lakóhellyel rendelkező újszülött szülőjét. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A településen a központi szabályozóknak megfelelően a három vagy több gyermekes családok gyermekei 50 %-s, míg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek ingyenese étkeztetésben részesülnek, az e szolgáltatást biztosító intézményünkben. Az önkormányzat hosszú évek gyakorlatát követve minden év augusztus hónapjában beiskolázási segélyt nyújt az óvodába beíratott, valamint általános és középiskolás gyermekek részére. 4.1.3. számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma 2008 1 3 0 na 0 0 2009 1 4 1 na 0 0 2010 1 4 2 na 0 0 2011 1 6 1 na 0 0 2012 2 5 1 na 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 26
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A településen magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek nem élnek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Ozmánbük községben szegregált vagy telepszerű lakókörnyezetben nem élnek gyermekek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnői szolgálat Bagod székhellyel működik és a szolgálat ellátási területéhez tartozik még Hagyárosbörönd község is. A védőnő személye már hosszú évek óta változatlan, amely lehetőséget teremt a gyermekek fejlődésének figyelemmel kisérésére és az esetleges problémák könnyebb észlelésére. A védőnői körzetbe átlagosan 63 fő gyermek tartozik. 4.3.1. számú táblázat Védőnői álláshelyek száma év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 1 61 2009 1 66 2010 1 62 2011 1 62 2012 Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tsta 27
b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Bagodban a háziorvosi körzet vegyes körzetként működik, ezért a háziorvos gyermekeket is ellát. Aki jobban bízik egy gyermekorvosban az természetesen választhatja a zalalövői székhelyű gyermekorvost is. A gyermekek részére a szakorvosi ellátás a közeli zalaegerszegi rendelőintézetben áll rendelkezésre. 4.3.2. számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott személyek száma Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma Felnőtt háziorvos által ellátott gyerekek száma 2008 1 9693 0 2009 1 11859 0 2010 1 11194 0 2011 1 10879 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A kisgyermek korúak korai fejlesztése és rehabilitációja két csoportra osztható, a Ozmánbüki intézményi keretek között (bölcsőde, óvoda) biztosított ellátásra és a nevelési központban biztosított ellátásra. A bölcsődét és az óvodát fenntartó önkormányzat a saját intézményeiben megfelelő szakembert biztosít a korai fejlesztésre és az esetleges problémák kezelésére. 28
4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma bölcsődék bölcsődébe beírt (munkanélküli szülő, év száma gyermekek száma veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) Működő összes bölcsődei férőhelyek száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok A legközelebbi bölcsőde Bagodban található, igény esetén a gyermekek oda irathatók be. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátásokat az önkormányzat egy közösen, társulási formában működtetett intézmény útján látja el. A gyermekjóléti alapellátások helyben állnak rendelkezésre. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi A településen családi napközi nem működik. e) gyermekvédelem A gyermekek védelme érdekében az önkormányzati hivatal gyermekvédelemmel foglalkozó ügyintézője szorosan együttműködik a védőnővel és a gyámhivatallal. A felmerülő problémák megoldása közben folyamatosan arra törekszünk, hogy a lehetséges megoldások közül a gyermekek számára a legjobb megoldást válasszuk. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A krízis helyzetben lévő gyermekek és szüleik részére helyben a gyermekjóléti alapellátások állnak rendelkezésre. Az önkormányzat gyermekek átmenti vagy tartós elhelyezésére szolgáló otthonnal nem rendelkezik, szükség esetén ezek Zalaegerszegen állnak rendelkezésre. 29
g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A gyermekeket ellátó intézmények bölcsőde, óvoda, iskola melyek Bagod településen találhatóak - figyelmet fordítanak a gyermekek egészségfejlesztésére és ennek keretében például sport programokat szerveznek számukra. Az intézmények aktívan részt vesznek a település életében a gyermekeknek szóló szabadidős programok szervezésében. Az iskolai szünetekben az iskola szünidős táborokkal próbál segítséget nyújtani a szülőknek a gyermekek nyári felügyeletében. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek száma 0 Hány településről járnak be a gyermekek 0 Óvodai férőhelyek száma 0 Óvodai csoportok száma 0 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): 0 A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 0 Személyi feltételek 0 Óvodapedagógusok száma 0 Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 0 Gyógypedagógusok létszáma 0 Dajka/gondozónő 0 Kisegítő személyzet 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év 3-6 éves korú gyermekek száma óvodai gyermekcsoportok száma óvodai férőhelyek száma óvodai feladatellátási helyek száma óvodába beírt gyermekek száma óvodai gyógypedagógiai csoportok száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat A településen óvoda nem működik, ezért a táblázatot nem tudjuk kitölteni. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az gyermekeket ellátó intézményekben az intézményi étkeztetés folyamatosan biztosított. Hétvégi és szünidei étkeztetést csak akkor tud biztosítani az önkormányzat ha annak anyagi fedezetét biztosítják részére. Az iskolában a jogszabályban előírt körben biztosított az ingyenes tankönyv, főként tartós tankönyv formájában. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A rendelkezésre álló információk szerint Ozmánbük községben hátrányos megkülönböztetés vagy az egyenlő bánásmód megsértése miatt semmilyen eljárás nem indult. 30
j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Az ellátórendszer keretein belül a bölcsődei és az óvodai felvétel során pozitív diszkriminációban tudjuk részesíteni a hátrányos helyzetű gyermekeket. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a)a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az óvodai ellátás és az iskolai oktatás során az intézmények kiemelt figyelmet fordítanak hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, tanulókra. A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátása az óvodában és az iskolában saját szakemberrel (alkalmazotti vagy vállalkozói jogviszonyban) biztosított. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma tanév Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma általános iskolások száma napközis tanulók száma fő fő fő fő % 2010/2011 50 66 116 48 41,4% 2011/2012 55 66 121 52 43,0% b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) 31
Az intézményben gyógypedagógus működik, szükségesetén a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve a Zalaegerszegen működő mentálhigiéniás szolgáltatás biztosított, elérhetőségében a helyi szolgálatok segítséget nyújtanak. 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban általános iskolai feladat-ellátási helyek száma általános iskolai osztályok száma tanév 1-4 5-8 1-4 5-8 összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon összesen db 2010/2011 4 4 8 0 0 0 1 2011/2012 4 4 8 0 0 0 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs A bagodi székhelyű intézményekből (óvoda, iskola) csak egyetlen intézménnyel rendelkezik, ezért az intézmények közötti szegregáció szóba sem jöhet. Általában az intézményeken belül is csak egyetlen csoport vagy osztály indul egy évfolyamon, ezért a szegregáció megvalósítása nem is lenne lehetséges, de természetesen az önkormányzatnak semmilyen erre irányuló szándéka nincs. Az intézmények nagyságára tekintettel az ott ellátott gyermekekkel és szüleikkel közvetlen a kapcsolat, így a szegregáció esetleges belső megjelenése azonnal ismertté válna. Munkánk során igyekszünk egyre öntudatosabbá tenni az igénybevevőket, így az esetleges belső szegregációt egyrészt e tudatosság megakadályozza, ill. azonnal ismertté válna. Jelzés e kérdésben sem az intézmény, sem az önkormányzat vezetése fele nem érkezett. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A településen intézmény nem működik. Bagod településen található intézmény, az egyetlen, így e kérdés nem releváns. 32
4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban tanév 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma /aránya a nappali rendszerű oktatásban fő % 2010/2011 24 2011/2012 17 70,83 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A hátrányok kompenzálása érdekében az iskolában külön korrepetáló foglalkozásokat szerveznek a rászoruló gyermekek részére. A mentális gondok kezelésében a védőnői szolgálat nyújt segítséget. Az esetleges ismerethiány miatti élettér beszűkülése érdekében, a saját probléma felismerése érdekében, eseti tájékoztató, felvilágosító előadások tartásával tudatosabbá tehetők a helyi polgárok. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A saját hátrányos helyzet fel nem ismerése A problémamegoldó képesség növelése fejlesztési lehetőségek Tájékoztató, felvilágosító előadások tartásával Tájékoztató, felvilágosító előadások tartásával 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A munkanélküliségi és a foglalkoztatási ráták, összességében, az országos szinthez viszonyítva kedvezőbb képet mutatnak az országos átlagnál. A nők foglalkoztatottsága országos szintnek megfelelő. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők 2008 63 54 56 48 7 6 2009 46 54 35 51 11 3 2010 65 56 62 48 3 8 2011 67 60 56 50 11 10 2012 na na na na na na Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 33
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A foglalkoztatást segítő képzési programokat az önkormányzat saját maga nem szervez, de részt vesz a mások által (pl: többcélú társulás, munkaügyi központ) szervezett képzésre történő toborzásban, a lehetséges érintettek felmérésében. A képzések általában nem nemek szerint tagozódnak, hanem szakmák szerint, amely általában egyben azt is maghatározza, hogy férfiak vagy nők jelentkezését várják. A tapasztalataink szerint a férfiak és a nők részvételének arányában nincs különbség. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Mint azt az országos statisztikák is mutatják az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési esélyei sokkal rosszabbak, mint azoké, akik rendelkeznek valamilyen szakképesítéssel. Ezek az adatok természetesen igazak településünk esetében is, hiszen például az aktív korúak ellátásában részesülők esetében is megfigyelhető, hogy az ellátottak többsége az alacsony iskolázottságúak közül kerül ki. 34