Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA. Stratégia Pécs város fejlesztésére. Összefoglaló Pécs, 2005. november

Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA Stratégia Pécs város fejlesztésére Összefoglaló Pécs, 2005. november

1 BEVEZETÉS ÉS AJÁNLÁS A Pólus, tág értelemben egy olyan koncentrált stratégiai akció-együttes, amelyik a város, és ezen keresztül lokális-regionális környezetének kitörési lehetıségét fogalmazza meg. (Kezdetben versenyképességi, késıbb növekedési jelzıvel illettük, újabban fejlesztési pólusnak hívjuk.) Magának a Pécs Pólusnak a gondolata lassan már egy éve kezdett el érlelıdni. Elıször szőkebb körben (a város, a kamara, a közgazdasági kar, az RKK vezetıinek, szakértıinek keretében) formálódott, majd mind szélesebb kör vett részt a stratégia, illetve az egyes projektek kidolgozásában. A szellemi mőhely késıbb kifejezetten a PTE Közgazdaságtudományi Karára koncentrálódott, a Kar nyerte el a Pólus írásos anyagai kidolgozásának feladatát. Ezzel együtt is a Pólus mára közügy lett. Számtalan pécsi, baranyai, dél-dunántúli vállalkozás és intézmény vett részt a Pólus kidolgozásában, kisebb vagy nagyobb mértékben mindenki a Pólus alkotójának tekinti magát. Szerintünk ez így jó. Bevezetıként rögtön elıre kell bocsátanunk, hogy a Pécs Pólus már eddig is siker-történet, országos mintaként emlegetik sokan, mert abban nem egy szők szakértıi csoport gondolatai fogalmazódnak meg, hanem a város széles szakmai közösségének elképzelése, a termelést és szolgáltatást, a gazdasági és intézményi szférát, az oktatást, kutatást és regionális fejlesztést egyaránt átfogó szakmai partnerség teszi megalapozottá és elfogadottá. Ugyanez vonatkozik a különbözı fejlesztési elképzelésekre is. A Pécs Pólus forintban nehezen meghatározható, de nagyon sokat érı hozama már eddig is az, hogy egy stratégiai koncepció mentén üzleti ötletek, fejlesztési projektek sokaságát indukálta. Vagyis kiváltott egy korábban nem igazán létezı aktivitást, kezdeményezı készséget, és ezzel párhuzamosan kialakította annak alapjait, hogy e fejlesztési szándékok többé-kevésbé egységes stratégiai vonulatba illeszkedjenek. Külön öröm, hogy ez a folyamat nem zárult le a stratégia megfogalmazásával, mert a különbözı üzleti stratégiák alkotói ma is, azóta is a Pólusba integrálják, vagy legalábbis a pólushoz kapcsolják saját törekvéseiket. Mindez pedig magával hozza a Pécs Pólus, mint fejlesztési fókusz alapvetı erejét: az ágazatokat és térségeket átfogó szinergikus hatások elérésének lehetıségét. A stratégia a Pécs Pólus elnevezést viseli, de messze nem csupán a város fejlesztésérıl szól. Egyrészt már eddig is megjelentek benne területileg messzebb megvalósuló fejlesztési ötletek, másrészt a Pólus lényegébıl következıen olyan fejlesztéseket valósít meg, amelyek húzzák majd maguk után a régió fejlıdését, illetve amelyekre ráépülhetnek régiós fejlesztési együttmőködések is. A Pólus nemcsak Pécs, hanem Baranya (a Dél-Dunántúl) Pólusa is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy Pólus szükségszerően térben, funkcionális és iparági szempontból is fókuszált, nem várható el, hogy kidolgozza és tartalmazza a régió egészének fejlesztési tervét. A következıkben részletezett Pólus-stratégiát már stabil, sok vitán át folyamatosan csiszolódott, ennek eredményeként mára már kiforrott koncepciónak tartjuk. Az egyes iparágak is adottak, de tartalmukat, belsı struktúrájukat tekintve nyitottak Az iparok részét alkotó projekt-ötletek még folyamatosan alakulnak, újakkal egészülhetnek /egészülnek ki. Végleges formájukat és megvalósítási módjukat majd a Pécs Pólus menedzsmentjének szerepét betölteni hivatott szervezet felállítása, mőködtetése során nyerik el. A Pólus-stratégia hivatalos/végleges elfogadása mellett ezért a következı alapvetı fontosságú feladat a Pécs-Pólus menedzsmentjének, a szervezeti kereteket biztosító Kht-nak a felállítása a köz-partnerek részvételével, és annak a helynek a kijelölése/megépítése, ahonnan a Pólus irányítása, menedzselése a következıkben hatékonyan biztosítható.

2 A PÉCS PÓLUS STRATÉGIÁJA 1. A pólus missziója A stratégiai cél a közösségi és vállalkozási fejlesztések egységes irányba és integrált rendszerbe foglalása, - a város és térsége adottságai alapján, - a rendelkezésre álló természeti, technikai, technológiai, infrastrukturális és szellemi kapacitások komplex hasznosításával, - a terület gazdaságára jellemzı kis- és középvállalatokra, oktatási-kutatási-kulturális intézményekre, hivatalokra és civil szervezetekre, kezdeményezésekre alapozva - olyan fejlıdés elindítása, amely új, vonzó, innovatív és nemzetközi dimenzióban is látható kínálatot teremt a városban és környezetében. Ennek a kínálatnak kellıképpen vonzónak és racionálisnak kell lennie, olyannak, amely biztosítja a pólus hosszú távú versenyképességét és tartós növekedését. A fentieket három standard profilt képviselı, de tartalmában rugalmas módon változtatható és fejlıdı szakterületen kívánjuk realizálni, nevezetesen az egészségiparban, a környezetiparban és a kulturális iparban Mindhárom szakirányban kiemelt szempont a regionális, klaszterszerő mőködés, amely magába foglalja a kutatástól a techológia fejlesztésén át a termék-, és szolgáltatásfejlesztést, a hazai-, és export-értékesítés teljes láncolatát. A fentiek alapján Pécs, mint fejlesztési/versenyképességi pólus «hívószava» a következı : P É C S A Z É L E T M I N İ S É G P Ó L U S A, az egészségipar, a környezetipar és a kulturális ipar bázisán A fejlesztések során horizontális követelmény az innováció-orientáltság, a korszerő informatika alkalmazása, és a fejlesztési célokat támogató képzés. Pécs generálója kíván lenni a Dél-Dunántúl új fejlıdési pályára állításának, amelynek keretében - egészséges és kényelmesen lakható környezetben, - növekvı átlagéletkorú, - magas kulturális-, és környezeti szolgáltatási igényekkel rendelkezı, mindezekbıl következıen igényes, jómódú, az átlagosnál nagyobb fogyasztói kereslettel rendelkezı népesség választja célterületnek vagy lakóhelynek a várost és a régiót.

3 2. A misszió megvalósítása, a stratégia belsı összefüggés-rendszere és indoklása P É C S, A Z É L E T M I N İ S É G P Ó L U S A a tartósan jól élhetı/jól érezhetı város és régió tartósan jól élhetı/jól érezhetı város és régió fenntartható: etikus környezetbarát gazdaságos (hozzáadott értéket biztosít, megtérül) fejlıdıképes horizontális stratégiai célok: innováció (K+F) informatika képzés, tanulás célközönség: letelepülık - az ezüst korosztály - fiatalok, tanulók látogatók az életminıség szolgáltatásai a fogyasztók igényei alapján: városkép (városrehabilitáció) természet, környezet, táj turizmus, programok lakás, szállás egészségügyi szolgáltatások kulturális szolgáltatások képzési szolgáltatások stratégiai elvek, kritériumok: partnerség közös tervezés és irányítás hozzáadott érték klaszterbe szervezıdés 100-150 km-es körzetben tovagyőrőzı hatás nemzetközi láthatóság dinamizmus stratégiai iparágak: egészségipar környezetipar kulturális ipar

4 (1) A Nemzeti Fejlesztési Terv második periódusa, illetve részben ezzel párhuzamosan az újonnan megnyíló Európai Uniós források számbavétele után a Kormány mintegy 15 ezer milliárdos fejlesztési program végrehajtását tervezi. Ennek szerves részét alkotják a fejlesztési pólusok, amelyek egyszerre ellenpontjai az ország fıváros-centrikusságának és indukálói egy-egy megyei jogú városból, mint régió-központból kiindulva saját környezetük, régiójuk fejlıdésének. Az elınyök és hátrányok számbavétele után kézenfekvı, hogy olyan fejlesztési stratégiát kell megvalósítani, amely erısen támaszkodik a meglevı értékekre, ugyanakkor megpróbál tıkét kovácsolni a vitathatatlan negatívumokból. (2) A mérvadó elméleti munkákban és az európai gyakorlatban jól körülhatárolt, adott technológiai és/vagy ipari jellegő versenyképességi pólusok szerepelnek. A pécsi/baranyai sajátosságok viszont ilyent nem tesznek lehetıvé: nem rendelkezünk olyan nyersanyaggal, iparral, ipari kultúrával és K+F-fel, nincs olyan ipari ötlet, lehetıség, vonzerı (részben ilyen munkaerı sem), amelyre a város hosszú távú versenyképességét fel lehetne építeni. Vannak innovációs, fejlesztési potenciáljaink, vannak üzleti sikerek is, de ezek mérete nem alkalmas arra, hogy láthatóvá tegye a várost, és versenyképességével dinamizálni lenne képes a várost és tovagyőrőzı hatásként az egész régiót. Ugyanakkor a régióban jelentıs hagyománya van a hálózatszerően összekapcsolódó, szektoriális és horizontális együttmőködéseknek. Ezért mi egy szolgáltatás jellegő versenyképességi pólust képzelünk el. A technológiai és ipari jellegő versenyképességi pólusokhoz képest ez a modell kifejezetten és közvetlen a piacon kell, hogy megjelenjen és bizonyítson, a piac igényeihez kell illeszkednie. Másrészt a szolgáltatást itt leszőkítve értelmezzük: nem a termelı, gazdasági tevékenységek ellátásához (vagyis lényegében a technológiai és ipari versenyképességi pólusokhoz) kapcsolódó, hanem az emberhez, az emberi élethez, a tágan értelmezett egészséghez kapcsolódó szolgáltatások jelentik a pólus alapjait. Az elızıekbıl adódó harmadik lényeges különbség, hogy az emberbıl kiinduló és következı társadalmi/szociális/mentális igények sokszínőek, összetettek. Ezért ez a szolgáltatás jellegő (nem ipari, gazdasági, hanem emberi szolgáltatás jellegő) növekedési pólus nem egyetlen termékre vagy funkcióra koncentrál, hanem az ilyen szolgáltatásokkal szembeni sokféle igény legfontosabb elemeire de mindenképpen több elemre, több iparra kénytelen fókuszálni. (Ezek egyike, bármelyike is, egyedül nem lenne képes versenyképessé tenni a pólust.) (3) A pólus központi gondolata tehát az emberhez, az emberi élethez, a tágan értelmezett egészséghez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. (4) Az egészség kínálatához ugyanakkor bár ez tagadhatatlanul fontos kiinduló pontunk nemcsak a regenerálódást elısegítı szolgáltatásokat soroljuk. A város és a régió emberi szolgáltatásait ennél sokkal tágabban, komplexebben értelmezzük akkor, amikor a versenyképességi pólusunk üzenetét az életminıség fogalmában jelöltük meg. A WHO szervezete az egészség fogalmát úgy definiálja, hogy az a fizikai, a szellemi és a szociális jólét egy olyan komplexuma, amely nemcsak pusztán a betegség vagy a gyengélkedés hiányára utal. Egy életminıségi pólus tehát lényegében nem más, mint a fenti három kategóriát vertikális stratégiai szövetséggel támogató ipari együttmőködés, ahol a fizikai állapot megırzéséhez az egészségipart, a szellemi állapot megırzéséhez a kulturális ipart, valamint a szociális állapot megırzéséhez a környezetipart rendeli hozzá.

5 Szolgáltató jellegő versenyképességi pólusunk csak úgy lesz nemzetközi mércével mérve is látható és valóban vonzó, ha komplett és komplex. Ezért emeltük ki ezt a három ipart, mert ezek összefüggenek, és együtt biztosítják a szükséges kínálatot. Az aktív kor vége felé járó emberek igényesek a környezet, a természet iránt. Számukra a kínálatunk és üzenetünk az, hogy jöjjenek ide, települjenek le és élvezzék a már kevesebb munkát igénylı, több szabadidıt biztosító életet. Ehhez a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a város-rehabilitáció és a környezet (a környezetipar) biztosítja a feltételeket. Teret kell nyitni a ház/lakás-építéshez is, Pécsett vagy környékén Koruknál fogva adódnak esetenként jelentıs egészségügyi problémáik: erre szervezıdhetnek speciális egészségügyi kutatások és az egészségipar. Ez az ágazat azoknak is megfelelı kínálatot nyújthat, akik csak a korábban vázolt köztes állapotot érzékelve keresnek megfelelı megoldást. Akár tartósan, akár ideiglenesen érkeznek hozzánk, állandó és folyamatosan is megújuló, minden esetben igényes, színvonalas programokat kell biztosítanunk számukra. A kikapcsolódást, a szórakozás és szellemi élményszerzés lehetıségét az idegenforgalmi termék-kínálat és a kulturális ipar teremti meg. Szeretnénk, ha ez a korosztály itt letelepedve magával hozná legalább idılegesen a család fiatalabb tagjait is, akár a hosszabb szabadidı eltöltésére, akár továbbképzésre, közép- és felsıfokú tanulmányok végzésére. Ennek érdekében programokat kell kínálnunk a fiatal korosztály, a gyermekeik számára: kulturális, idegenforgalmi, és idegen nyelvő képzési kínálatot az egyetemen. Ehhez természetesen nekünk magunknak is fejlıdnünk kell. Ez vonatkozik az infrastruktúrára, a városra és környékére, a három iparra, de a társadalmi közegre, a munkaerıpiaci szereplıkre is. Nekünk belül is vendégfogadókká, profi vendéglátókká, ellátókká kell válnunk, amihez elengedhetetlen a piacképesség és piaci készség, a szolgálatkészség, a nyelvismeret, a különbözı kultúrák ismerete és befogadása stb. (5) Versenyképességi pólusunk egyrészt a lehetséges saját mozgástér kihasználására meglévı erısségeinkre és lehetıségeinkre, feloldható gyengeségeinkre épül. Másrészt arra alapoz, hogy a XXI. század Európájában sajátos társadalmi elvárások és demográfiai változások zajlanak. Már említettük az egészség kiterjesztett értelmét és tartalmát, de hozzá tehetjük a fenntartható fejlıdést és a környezet-tudatosságot, vagy a tanulás fontosságát. Látnunk kell a korstruktúra változását itthon és külföldön egyaránt, amelyben az életkor határa nı, az idısebb korosztályok aránya folyamatosan emelkedik. Bízunk továbbá az európai gazdaság megerısödésében, a jóléti válságok feloldásában és ennek következtében abban is, hogy emelkedik az életszínvonal, megvan, megmarad és nı a fizetıképes kereslet az emberi/jóléti ellátások, szolgáltatások iránt. Ennek alapján versenyképességi pólusunk célközönségét elsısorban a következı társadalmi szegmensek alkotják: a letelepülık - az ezüst (az aktív munkavállalói kor vége felé közeledı, vagy azt elérı) korosztály - az érett (érettségizett) korosztály: fiatalok, tanulók a látogatók.

6 A Pólus keretében egy átfogó, közel egy évtized folyamatos munkájával megvalósítható, regionális projekt eredményeképpen létrejöhetne egy új életminıséget biztosító, infrastrukturálisan jól felszerelt, elsısorban az ezüst években járó korosztály számára vonzó Dél-Dunántúl! Felsorolt célok érdekében a Dél-Dunántúlnak fel kellene vállalnia, hogy az aktív koron túl lévı, idısebb magyar, illetve hosszabb távon környezı országokból érkezı európai (a mai többséget nézve német, osztrák, holland, de akár olasz, horvát, szlovén stb.) állampolgárok telepedjenek le a régióban. A várhatóan meginduló belsı (hosszabb távon országok közötti) migrációt elısegíthetik a nyomott ingatlanárak, a kellemes klíma, a magas gyógyfürdıkapacitás, a Balaton-part reaktiválása. Noha jelen pillanatban a fenti korosztály Magyarországon nem jelent túlzottan magas vásárlóerıt, ám éppen a fogyasztás rendszeressége, valamint a kereslet jellegének könnyő behatárolhatósága okán volumenében, illetve jövedelmezıségében biztos piac kiépülését teszi lehetıvé. A felsorolt projektelemek egy jó része esetében láthatóan jelentıs mérető magántıkebevonással lehet kalkulálni, valamint az országon belüli migráció vélelmezhetıen kedvezıbb összetételő vagyontartást eredményezne (elsısorban a lakóingatlan-tulajdonok panzió-bérletté konvertálására gondolunk!) így ezzel további források keletkezhetnének; így a szükséges projektköltségvetésnek csak egy részét kellene az NFT-bıl megvalósítani. Ugyanakkor az állami (európai uniós, önkormányzati) szerepvállalás fontosabb területe lehetne a koncepciók kidolgoztatása, az egységes infrastrukturális-építészeti elvek betartatása, a megnövelt szolgáltató-kapacitáshoz szükséges munkaerı átképzésének biztosítása. (6) A Pólus három dimenziója A Versenyképességi pólus egyes az alábbi ábrában körökkel szimbolizált projektjét három dimenzióban kell mérlegelnünk, vagyis minden projekt hármas követelményrendszernek kell, hogy megfeleljen. a) Pólus terve három iparra épít: egészségipar; környezetipar; kulturális ipar. A Pólusba ezeken és csak ezeken az iparokon keresztül lehet kapcsolódni, mert ezeket tekintjük olyanoknak, amelyek a stratégiai célt a leginkább szolgálják és egymásra vonatkozóan is szinergikus hatást képesek kifejteni. b) A három ipar minden egyes projektje meg kell, hogy feleljen a fenntarthatóság követelményének. Ennek stratégiai eszköze az innováció (K+F); az informatika; a képzés, tanulás. Ezeket minden projektnek tartalmaznia kell. Az a projekt, amelyiknek nincs innovációs tartalma (kutatás/fejlesztés vagy K+F eredmény hasznosítása), nem lesz versenyképes. A hatékonyság és a láthatóság megvalósításához és növeléséhez nélkülözhetetlen az infokommunikációs technikák alkalmazása, az innovációt támogató info-kommunikációs szolgáltatások létrehozása és mőködtetése. A képzési elem szükséges a szolgáltatást nyújtó és/vagy a szolgáltatást fogadó felkészítésére, a kultúra és paradigma-váltás támogatására, illetve az életen át tartó tanulás feltételeinek biztosításához. Ezeknek az eszközöknek az alkalmazása célszerően önmagában is rendszert kell hogy alkosson. Nem elég önmagában az innováció és az informatikai támogatás, valódi Pólussá akkor válunk, ha az innovatív tudás nem marad elszigetelt, hanem közös vagyonként mőködik, és újabb innovációkat inspirál, generál más területeken. Fontos és közös stratégiai

7 feladat ezért az innovatív tudás megosztása, az innovatív tudásmenedzsment: az innovációhoz kapcsolódó információk megosztása, a Pólus-szintő tanulás. c) A korábbiakban már megfogalmaztunk stratégiai elveket, kritériumokat: partnerség; közös tervezés és irányítás; hozzáadott érték; klaszterbe szervezıdés; tovagyőrőzı hatás; nemzetközi láthatóság; dinamizmus. Ezekkel a jellemzıkkel minden projektnek rendelkeznie kell. A Pólus megteremtése a város és a régió összes meghatározó, érintett szervezetének partneri kapcsolataitól, együttmőködésétıl függ. Összefogásuk nélkül nem érhetı el érdemi eredmény. A közös tervezés és irányítás egyrészt a Pólus egységes koncepciójának érvényesítése, a rendszerbe illesztés miatt szükséges, másrészt különösen azért, mert a Pólus több iparra, sok projektre épül ugyanez elengedhetetlen a rendszer-szerő mőködtetés, a szükséges egyeztetések elvégzése és a folyamatos elırehaladás mérése, a monitorozás megoldása érdekében. Minden projekttıl mérhetı és érzékelhetı új, hozzáadott értéket kell elvárni. (Külön mérlegelést igényel, ha a hozam nem közvetlen a projektben, hanem közvetve, más társadalmi-gazdasági szférában realizálódik, pl. költségvetési támogatás intenzitásának csökkenésében.) Az egyes önmagukban fontos, de esetleg nem jelentıs nagyságrendő projekteket klaszterekbe, együttmőködési hálózatokba kell szervezni. (Ez vonatkozik az azonos profilok, piacok összehangolására és az egyes iparok és eszközök összekapcsolására is, pl. a kutatás és gyártás, a képzés és szolgáltatás szervezeteinek együttmőködésével.) A versenyképességi pólus ugyan Pécs lesz, de ez nem lehet elszigetelt jelenség. A versenyképességi pólust eleve egy szélesebb térségre tervezzük, amelynek 100-150 km-es körzetben jelenik meg a hatása. Olyannak kell lennie továbbá, amelyik tovagyőrőzı hatásként javítja a környezete versenyképességét, indukálja azok fejlıdését is, illetve saját fejlesztési programjaiba bevonja környezetének a pólus stratégiájába illeszkedı fejlesztési projektjeit is. Továbbá a város és a régió versenyképessége csak akkor erısíthetı, ha az egyes projektek és/vagy klaszterek azok méreteit, piaci kiterjedését, vonzerejét tekintve nemzetközi mércével mérve is láthatóak, mert csak így képesek kellı vonzerıt felmutatni, keresletet indukálni. Végül a Versenyképességi pólus kialakítása csak akkor tekinthetı majd sikeresnek, ha az összességében egyes projektjei és azok hatásai által dinamizálják a város és a régió társadalmát és gazdaságát, kiváltják a változást és folyamatosan fenntartható növekedési pályát alakítanak ki. 3. A Pólus három ipari területe A következıkben a három ipar legfontosabb fejlesztési irányait mutatjuk be, azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem tekinthetı teljesnek és véglegesnek (csak néhány fontosabb irányt jelöl ki, és a rendszerbe illesztés, illetve a megvalósíthatóság vizsgálata alapján azok is még formálódnak, változhatnak). Ezek részleteit majd az egyes konkrét projektek tartalmazzák. A) Az egészségipar Az egészségipar alapvetı, és a Póluson belül is kiemelkedı jelentıségét többek között a következık határozzák meg:

8 Az egészség az életminıségnek is alfája és omegája. A kiemelten is megcélzott piaci szegmens, az ezüst korosztály életkori sajátosságaiból adódóan külön és fokozottan is igényli az egészségipar szolgáltatásait. A régió és a város egyedüli személyi és intézményi, szellemi és infrastrukturális feltételekkel, alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy az egészségipari innováció, az erre épülı termelés és szolgáltatás valóban nemzetközi láthatósági szintre fejlıdjön. A meglévı adottságainkra építve az egészségipar speciális gyógyítási területek Európahírő szolgáltatásainak kiépítésére képes. Dél-Dunántúl, Baranya és Pécs kiváló természeti adottságokkal is rendelkezik az egészségipari szolgáltatások nyújtásához. Az egészségipar igényli a másik két ipar támogatását és egyúttal húzza magával azokat, saját kereslete egyúttal keresletet támaszt a másik két ipar számára is. Fentiek alapján a Pólus egészségiparának legfontosabb fejlesztési irányai: Élettani, mozgásszervi, gyógyszeripari, orvosi biotechnológiai profilú Kutatóintézet és Innovációs Központ alapítása, amelynek személyi feltételei adottak. A régió élettudományi kutatási eredményeire alapozott, a kutatói és kisvállalkozói szféra együttmőködésével végrehajtott termékfejlesztés, diagnosztikumok, implantátumok, gyógyszeralapanyagok, ill. táplálék-kiegészítık gyártása és forgalmazása. Az élettudományi kutatások folyamatos technológiai fejlesztéssé érlelése és ehhez a megfelelı intézményi struktúra (spin off cégek hálózatának) kialakítása. Klaszter kiépítése a helyi ipari bázis (fémipar, szilikát ipar, mőanyagipar, biotechnológiai ipar), ill. az ezeken a szakterületen (pl. implantátum gyártás, diagnosztikum ipar) már nemzetközi tapasztalattal bíró cégek áttelepítése, és köréjük helyi beszállítói rendszer szervezése révén. A mozgásszervi betegségek ellátási bázisának minıségi és mennyiségi fejlesztése az egyetemen, beleértve a szaktekintélyek köré építendı iskolák kiépülését is. A rehabilitáció klinikai bázisának megerısítése, kórházi funkcióváltás a fejlıdési pólusirányhoz kapcsolódóan. Az akut ellátás koncentrálása, meglévı kórházakból járóbeteg szakrendelésre és a krónikus betegségek kezelésére alkalmas egységek létrehozása (pl. reumatológia, ortopédia, pszichiátria). További kórházakból, intézményekbıl idısgondozók kialakítása és mindezen szolgáltatások környezetében «panziós» ellátást biztosító lakóparkok létrehozása. Megoldandó az egészség-ipar informatikai támogatása, fogyasztó-barát rendszerek kialakítása, valamint a képzés. A klaszterhez kötendı a rehabilitációs folyamat révén a régió egészség-turisztikai bázisainak fejlesztése, gyógykórház, termálfürdık (Harkány, Siklós, Szigetvár stb. stb.). Speciális a régiók közti együttmőködést segítı komplex fejlesztések és szolgáltatások létrehozása (pl. a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karával együttmőködve és a Dél-Dunántúli Régió gyógyvíz adottságait kihasználva a psoriasis európai gyógyítási centruma alakítható ki). Az egészségiparhoz kapcsolódik a tradicionális élelmiszeripar az egészséges táplálkozáshoz kötött termékfejlesztéssel. Minıségi termékek kutatása-fejlesztése a tejés húsiparban (Drávatej, Délhús, Pikker), valamint az egészséges tészta termékek fejlesztése és gyártása (Rosenberger Kft). A nemzetközi hírő borászati kultúra (villánysiklósi, szekszárdi, balatoni borvidék) bekapcsolása a szılıbıl elıállítható biológiailag aktív vegyületek, mint gyógyszeralapanyagok, illetve táplálék kiegészítık kutatására és elıállítására.

9 A biotermesztés, gyógynövénytermesztés-, és feldolgozás természeti feltételei adottak, ennek kultúrája meghonosodott, méretarányai bıvíthetık. A pólus-stratégia szempontjából fontos feladat az élelmiszeripari fejlesztések beépítése a betegségmegelızı programokba, esetleg a terápiába (A gyógykészítmények esetén a Pannonpharma és a Pannonmedicina alkothat bázist). A parasport speciális követelményeinek megfelelı edzıtáborok, egészségügyi ellátórendszerek kiépítése, a mozgás lehetıségét biztosító akadálymentesítés, nemzetközi parasport-rendezvények megpályázása, fogyatékkal élık segítését szolgáló kutatóbázis kiépítése. Az egészségipar fontos kiegészítı eleme lehet az egészségipari/szociális szolgáltatások (az ún. szociális gazdaság) kiterjesztése Pécsett és a letelepítési vonzáskörzetnek számító kistérségekben. Szükséges feltétel a közlekedési infrastruktúra kiépítése, a beutaztató idegenforgalmi bázisok megduplázása, a meglévı szállás és vendéglátó kapacitások minıségi fejlesztése (humán szempontból is!) regionális kapcsolódási pontokat is figyelembe véve. B) A környezetipar Nem igényel különösebb részletezést az sem, hogy a környezetipar szerves, és a másik kettıvel összefüggı része az életminıségre koncentráló Pólusnak. Alapelveink között szerepelt a fenntartható fejlıdés kritériuma; a Pólus leendı fogyasztóinak élvezhetı környezetet és tájat, egészséges életfeltételeket kell biztosítanunk. A fejlesztési pólus és környezete jelenleg kutatói és szakértıi bázissal is rendelkezik. Kutatási, technológia-fejlesztési és gyártókapacitása más irányban is fejlesztendı. A Pólus környezetiparának legfontosabb fejlesztési irányai: Az Öko-város és öko-régió program megvalósításának támogatása. A városban (a térségben) erıteljes a környezetvédelmi technológia tervezésével és szakértésével (hatástanulmányok készítésével) kapcsolatos mérnökirodai kapacitás. A fenntartható fejlıdés környezeti feltételeinek kielégítése céljából a régió vállalatainak további technológiai fejlesztéseket, beruházásokat kell végrehajtaniuk, amelyekhez ez jó alapokat biztosít. A környezettel kapcsolatos primer kutatási eredmények technológiai transzferálása, alkalmazott kutatások és gyakorlati megvalósítások know-how-jának kidolgozása. Cél a környezetipari tudás exportja. Külön kihívást jelent a térség jelentıs termál- és gyógyvíz vagyon víztechnológiai (hasznosítás/visszasajtolás) kezelése. Környezetvédelmi kutató központ alapításával alkalmassá tehetı a térség a technológia átvételére és adaptációjára. Telepítési céllal a másodlagos nyersanyag feldolgozó technológiák közül a környezetbarát, tiszta technológiák jöhetnek szóba pilóta-projektként. Erıs a szakmai kapcsolat a táj rehabilitációt végzı ipari partnerek között. A PTE, mint kutató bázis 9 gazdasági társasággal alkotott konzorciummal nyert pályázati forrással kezdte meg a bányabezárások után szükségessé váló rekultivációs technológiák kifejlesztését. Erre épül az életminıséghez közvetlenül kapcsolódó természeti ipar (a táj ırzése, újjászervezése, rehabilitációja ld. külfejtési bánya-gödör, zagytavak stb. élvezhetıvé tétele az ide települık, ide látogatók számára), a környezeti ipar Szelektív hulladékgyőjtés és feldolgozás. Erre külön, nagyszabású projekt indult, a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program: itt a törekvéseink egyértelmővé tétele és komplexitásának bizonyítása, a Pólust kiegészítı jellege miatt említjük meg. A Mecsek-

10 Dráva Program révén az egész Dél-dunántúli régió integrálódott Pécshez, ennek megfelelıen tervezi a saját jövıképét is. Az újabb energetikai jellegő technológiai kutatás a biomassza további hasznosítására irányul, különös tekintettel annak területfejlesztési, és társadalompolitikai hatására. Ez szintén konzorcium, csak más összetételben. Célja, hogy az elmaradott térségekben biztosítsa a foglalkoztatást, a másként kevésbé hasznosítható földterületeken az energetikai növénytermesztést. Ezzel párhuzamos az a technológiai kutatás, amely a megújítható főtıanyag háztartási méretekben való felhasználhatóságát bıvíti új típusú tüzelıberendezések kifejlesztésével. Ezzel a kisszériás termék-szortimenttel a mikro-, és kisvállalkozások piaci lehetıségeit javítva, új, innovatív gyártókapacitások segíthetik a foglalkoztatási színvonal emelését. Ökotérségre alapozott regionális biofolyosó kialakítása (ökogazdálkodást folytató kistérségek együttmőködése a régióban, termıterület növelés, korszerő tárolók és feldolgozók építése). A környezetipar kifejlesztése, a kutató helyek és a reálgazdaság együttmőködése távlatilag a régió határán túllépve, a tipikus Kelet-európai problémákra is választ keres, környezetvédelmi technológiák piacképes kifejlesztését, azok alkalmazásának menedzselését és felügyeletét, valamint a berendezések gyártását és exportját is célozza. Cél a környezetipari tudás exportja. A szervezeti partnerség részben az egyetemi kutatásokhoz és a felsıoktatáshoz kapcsolódva, részben a reálgazdaság piaci kezdeményezésire alapozva jön létre, illetve fejleszthetı tovább a kritikus tömeg elérése érdekében. C) A kulturális ipar A kultúra: az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak állapota egy adott korszakban. Kulturális iparról akkor beszélhetünk, ha az anyagi javak jelentısége és a létrehozott produktum piacképessége a dominánsabb a szellemiekkel szemben. A még szerény mértékben «iparosodott» kultúra is jelentıs többletforrásokat hozott Pécsre. Ez bizonyítja a keresleti piac meglétét és a kínálat piacképességét, a szellemi tıke és a társadalmi környezet kölcsönös érdekeltségen alapuló harmóniáját. A kulturális ipar megteremtésének és fejlıdésének alapelve a tıketulajdonosok, a fogyasztók rövid és hosszú távú érdekeinek (a teljesítmény- és profit-orientált elvárásainak) egyeztetése a kulturális érték-teremtéssel, olyan színvonalú produkciók kiválasztása, amelyeket európai mércével mérve is igényelnek és befogadhatnak a szponzorok, illetve önmagukban is piaci sikert jelentenek a közönség (a nézık, hallgatók, olvasók fogyasztók) számára. A kulturális ipar a fejlesztési pólus rendkívül kedvezı stratégiai eleme, de számolni kell azzal, hogy ebben a vetületben jelenleg elsısorban a turizmusra, szakképzésre és alkotói tevékenységre gyakorolt hatása jelenik meg. A lehetıségek teljes körő kiaknázása érdekében a turizmus fejlesztésével kapcsolatos törekvéseket ötvözni kell a kulturális ipar tárgyszerő és programszerő megjelenésével. Ennek olyan keretek között kell megvalósulnia, amely elısegíti a kulturális szféra piachoz történı közelítését, felkészülését a teljesítményelvő megmérettetésre, a piacképtelen aktivitások mérsékeltebb támogatását. A legfontosabb stratégiai elemek: A pólus projektjeinek megvalósítását össze kell hangolni az Európa Kulturális Fıvárosa 2010 fejlesztési projektjeivel! Szelektív és permanens (periodikus) kulturális kínálat kialakítása, amely folyamatosan ellátja az itt tanulók, üdülık, gyógyulók, az idısként idetelepülık, a beutazó turisták és a pólus regionális vonzáskörzete lakosságának kulturális igényét

Mővészeti alap- és alkalmazott kutatások, a mővészet innovációs tartalmát biztosító kísérleti és kutatási központ. Ez hiánypótló lenne (a színház- és filmmővészeti kutatások még nem rendelkeznek akadémiai intézettel) és alkalmas lenne a kulturális ipar igényeinek kiszolgálására. A képzımővészethez tartozik az építımővészet, és az iparmővészet is (a népi iparmővészettıl az ipari formatervezésig). Digitális média kutatóintézet és minta (pilot ) project: Az Európai Unió direktívája szerint legkésıbb 2012-re az Unió területén mőködı televíziós és rádiós mősorszolgáltatásoknak digitális úton kell eljutniuk a fogyasztókhoz. A médiaportálok nemcsak egyszerő televíziós mősorok, hanem távirányítóval mőködtethetı interaktív kommunikációs rendszerek is, amelyek már most alkalmasak interaktív szolgáltatásokra, mint például a digitális ügyintézés, ügyfélszolgálat, vagy D- önkormányzat, D-közönségszolgálat mőködtetésére (vagy pl. a fogadásokra, egy labdarúgó mérkızés közben). A meglévı ingatlan-, és természeti háttér funkcionális újragondolása, szelektív, harmonizált fejlesztése, pl. a film háttér-ipari ágazatainak letelepítésével, egy filmalap létrehozásával. Az Európai Unióban mőködı filmalapok lehetıséget kínálnak az európai alkotóknak, hogy filmjeikkel az európai kultúra hagyományait és konvergenciáját erısítsék a nemzeti kulturális identitás megırzésével. A regionális alapok összefogása lehetıvé teszi, hogy a rendelkezésre álló források bıvüljenek és esetleg több régión is átívelı produkciók jöjjenek létre Egy-egy kiemelkedı mővészhez köthetı, annak nevével fémjelzett iskolák megteremtése számos mővészeti területen, ha szükséges, személyi import révén. A Világörökség életterének kiterjesztésére olyan kutatási projektet kell beindítani, amelyik a dél-dunántúli régió nemzetiségi, illetve kisebbségi kulturális örökség, múzeumi keretek között történı győjtése, megóvása, megmentése, valamint ezek korszerő technikai eszközök, és módszerek felhasználásával történı közkinccsé tételét szolgálja. A Világörökség bemutathatóságának biztosítása, a fejlesztési területhez kapcsolódó mőemlékek rehabilitációja, az örökségre és kultúrára alapozott idegenforgalmi termékkínálat bıvítése. A múzeum-business beindítása. A jelentıs múzeumi kínálathoz kapcsolni kell a tradicionális piacgazdaságokra jellemzı kiegészítı piaci szolgáltatásokat. Mőtárgyak, reprodukciók kereskedelme, könyvkiadás. A célközönség a kulturális nevelés terén a régió lakossága, a gazdasági hasznosítás terén a beutazó turizmus, és a kiállítás export. Racionalizálni kell a rendezvény kínálatot, határozott elmozdulás szükséges a minıségi fesztiválok felé. Ennek keretében : A POSZT nemzetközivé fejlesztése. Közép-európai Filmszemle rendezése a hagyományteremtés igényével. Közép-európai komoly zenei fesztivál felvállalása. Pécs a kultúrák találkozása, ezért a folklór, a népi/nemzetiségi zene, képzımővészet és költészet Közép-európai bázisává kell és lehet fejleszteni (pl. Balkán zenei fesztiválok, rendezvények). A Zsolnay Porcelángyár, a Balokány városrész, a külfejtéses bányaterület rehabilitációja és fejlesztése, A nyomdaipar, könyvkiadás fejlesztése. Kulturális inkubátor: a Pécsett élı és tanuló mővészek, kreatív vállalkozók számára nyújt segítséget vállalkozások beindításához és piacra jutásuk megkönnyítéséhez 11

12 A kulturális ipar és kulturális turizmus alapfeltétele a város átfogó (közlekedést, közmőveket, tereket egyaránt magába foglaló) rehabilitációja, a történelmi belváros egyedi arculatot erısítı további felújítása, a színvonalas városüzemeltetés. A képzésnek nemcsak a kulturális szolgáltatásokat végzık felkészítését kell biztosítania, hanem elı kell segíteni a lakók, a tanulók és hallgatók, az ide látogatók nevelését, a kulturális értékek tiszteletét és szolgálatát. Az informatika hasznosítása elengedhetetlen a kulturális ipar és a hozzá kötıdı idegenforgalom terén. A fejlesztések a virtuális (digitalizált) múzeumtól az on-line szállás, vendéglátás és programfoglalásig terjednek. D) Az infrastrukturális (környezeti) feltételek megteremtése, biztosítása A Pólusnak, a Pólus három iparának nem része közvetlen, azok mőködésének, fogyaszthatóvá és elérhetıvé tételének mégis alapvetı, feltétlen szükséges elıfeltétele az infrastruktúra állapotának lényeges javítása. Ezek körében különösen a következıket kell kiemelni: a Pólus kht. méltó elhelyezése, minden érintett szervezettel egyeztetve, lehetıség szerint kialakítva a városi és regionális fejlesztések koncentrált menedzsment-központját, úgy, hogy az hosszú távon fenntartható legyen, a történelmi belváros egyedi arculatot erısítı további felújítása, a belváros funkcionális rekonstrukciója, a város átfogó (közlekedést, közmőveket, tereket egyaránt magába foglaló) rehabilitációja, a város jelenlegi kettéosztottságának megszüntetése, közvetlen és élı kapcsolat teremtése a vasút által elválasztott északi és déli városrész között a meglévı szállás- és vendéglátó kapacitások minıségi fejlesztése a regionális kapcsolódási pontokat is figyelembe véve ennek érdekében építési területek létesítése, felszabadítása. 4. Köz-partnerség, ipari partnerség, térbeli partnerség A Pólus alapvetı stratégiai értékei (kritériumai) közé vettük fel a partnerséget. Elsısorban a város, de tágabb értelemben a megye és a régió közösségi szereplıinek közös stratégiaalkotása, egyeztetett és meghatározó erejő feladat-vállalása kiegészítve a kölcsönös felelısséggel és érdekeltséggel alapvetı feltétele a versenyképességi pólus sikerének. A Pólus kidolgozásának legfontosabb köz-szereplıi: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baranya megyei Önkormányzat Pécsi Tudományegyetem MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet A Pólus stratégiájának kialakításában ezek a szervezetek kezdettıl fogva szorosan együttmőködnek. Másrészt a Pólus stratégiája az említett közszereplık legfontosabb stratégiai dokumentumaira épül. Ebbıl következik, hogy a fenti köz-szereplık a Pólus megvalósításában is felelıs és aktív partnerként vesznek részt. A Pólus stratégiájának megvalósulása a belsı kapcsolatok intézményes kiépülése után már együttes külsı piacra lépést jelenthet. A Pólus filozófiája alapján ez alapvetı elvárás a projektekkel szemben. A célrendszer része a meglévı ipari partnerségek erısítése klaszterbe rendezéssel, együttmőködési megállapodásokkal, illetve a hiányzó kapcsolatok/hálózatok

13 kialakítása, valamint a hiányzó láncszemek (vertikumok, partnerségek) kiépítése. Az egyes iparok korábban vázolt logikai láncolata, illetve az iparok közötti funkcionális/piaci kapcsolat természetszerően igényli a mőködésbeli partnerséget, és kínálja ezen keresztül a szinergikus hatást. Továbbá a potenciális interregionális hálózatosodás szempontjából természetes partnerség alakulhat ki a szegedi és debreceni pólusokkal, illetıleg az Alpok- Adria régió tagjaival, esetenként más európai városok formálta téregységekkel is. A Pécs Pólus alapvetı elemét alkotja a partnerség, együttmőködés harmadik dimenziója, a térbeli partnerség is. A Pólus Pécs nevét viseli, nyilvánvaló ez a kiinduló pont, de megvalósulása igényli a város egészének, a város környezetének, a megyének és a régiónak a támogatását, mint ahogy más dimenzióban a Pólus nemcsak a kiemelt iparok, hanem a város egészének fejlıdését szolgálja, a kapcsolódó fejlesztésekkel viszi magával a megye más területeken megvalósuló beruházásait. A Pólus innovációs és indukciós hatása segíti a megye egészének növekedését, a Pólussal egyébként is összhangban álló régiós projektek a régió fejlıdését, a Pólus kiemelkedı projektjeinek nemzetközi láthatósága, a kutatás, innováció nyomán kialakuló és hasznosuló nemzetközi együttmőködések pedig globális, világ-mérető partneri kapcsolatokat teremtenek. 5. A Pólus szervezete és irányítása A fejlesztési program összehangolt, kiegyensúlyozott irányítását elısegíti, ha: a program kezdeményezésében szerepet vállaló kulcsszereplık közvetlen érdekeltsége fenntartható, az irányítás szakmai alapú munkamegosztásra épül, biztosítható a közösségi kontroll, alsó és felsı szinten egyaránt megvalósuló interface funkciók ellátásával, és a program eredményességét támogató koordinációs mechanizmus a gyakorlatban mőködtethetı. Fenti elvek érvényesítéséhez a Pólus szervezetének és irányításának háromszintő modelljét javasoljuk létrehozni és mőködtetni. 1. SZINT: Az irányítás szintje: Az Irányító Testület és a Stratégiai Tanácsok 2. SZINT: A program mőködtetésének és koordinálásának szintje: A Pécs az Életminıség Pólusa Közhasznú Társaság 3. SZINT: A projektek megvalósításához szükséges mechanizmusok mőködtetésének szintje: Projektgazdák, Projekt-teamek, a stratégiai láncok menedzserei, valamint az érintett vállalkozások. 1. Az Irányító Testület a program legfontosabb szakmai szerve. Az IT-ben képviseltetik magukat a programban érintett legfontosabb közszereplık, a Pólus három iparágának és a vezérprojektek képviselıi (összesen 15-19 fı). Az IT alapvetıen stratégiai döntéselıkészítı és interface szervezet, amely képviseli a Pólus egészének érdekeit, és szakmai felügyeletet gyakorol az iparágak Stratégiai Tanácsai felett. A Stratégiai Tanácsok az adott iparág szakmai szervezetei. Tagjai az iparág stratégiai láncainak, klasztereinek, a hálózatos együttmőködésnek a képviselıi. 2. A Pécs az Életminıség Pólusa Közhasznú Társaság formálisan nevesített szervezet, amelynek kizárólagos feladata a Pólus program megvalósulásának biztosítása. A Kht. alapító tagjai

14 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara, mint a Pólus kidolgozásában és irányításában legfontosabb szerepet játszó intézmények. A Kht. a Pólus programjával összefüggı közhasznú és üzletszerő gazdasági tevékenységet folytat. A Kht. társasági szerzıdése rögzíti a Közgyőlés, a Felügyelı Bizottság és a Munkaszervezet feladat- és hatásköreit, döntési jogosítványait és a döntéshozatal módját, amely alapvetıen a forrásfelhasználás és allokáció optimalizálására irányul. A Kht. Munkaszervezete (kezdetben néhány fıfoglalkozású alkalmazott), a stratégiai láncok menedzsereivel együttmőködve látja el az operatív irányítási és ügyvezetési feladatokat. 3. A megvalósító szervezet többszereplıs, sokszínő közösséget alkot. Ezen szereplık (érdekhordozók) tevékenységének eredményeképpen valósulnak meg a Pólus projektjei. Minden projekthez projektgazda vagy projekt-team, és legalább egy üzleti vállalkozás (vagy konzorcium) tartozik. A projektek stratégiai láncokat, klasztereket, hálózatokat alkotnak, amelyeknek további formalizált vagy informális (virtuális) szervezıdése jöhet létre. A program további szereplıi lehetnek a spin-off típusú szervezetek, amelyek a Kht. Munkaszervezete által mőködtetett koordinációs mechanizmusok révén épülnek be a Pólus szervezetébe. Bár a Pécs - Kulturális Fıváros és a Pécs Pólus két különbözı projekt, mégis sok szálon összefügg. Mindkettı professzionális menedzsmentet igényel, és ezek között értelemszerően szoros együttmőködés kell, hogy kialakuljon. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának már korábban tervbe vett épület- és infrastrukturális fejlesztése révén lehetıség nyílna a két nagy program irányító- és munkaszervezetének egy tömbben való elhelyezésére. Ezzel maximálisan kihasználhatóvá válna az egyetemi karok tudástıkéje, mobilizálhatóak szellemi kapacitásai, könyvtára, oktatástechnikája és magas színvonalú info-kommunikációs infrastruktúrája. Végül: A kivitelezési idı alatt, és az üzemeltetés során mindenképpen szükség lesz egy független szakértıkbıl álló pénzügyi monitoring tevékenységet végzı szervezetre, amely a Pólus projektjeinek megvalósulását pénzügyi szempontból ellenırzi, s biztosítja azt, hogy a vegyes finanszírozási források mindegyike megfelelı szakmai színvonalú áttekintési és beszámoltatási lehetıséget kapjon a projektek felelıseitıl. Ugyanez a szervezet kell, hogy elvégezze azt a felsıszintő tanácsadási munkát is, amit az adott projekt(halmaz) finanszírozásához szükséges pénzügyi konstrukció kiválasztása és menedzselése jelent (EU, kormányzati, önkormányzati, egyetemi, vállalkozói, kockázati tıke-befektetıi és egyéb források). Az átláthatóság, a fenntarthatóság és a sikeres végrehajtás érdekében a sikerkritériumokat elıre kell definiálni, mind a) a célállapotra, mind pedig b) a projekt-megvalósulás folyamatára.

15 A sikerkritériumoknak és a monitoring gazdasági szakmai szempontjainak tükrözniük kell a Pólus szellemiségét. Ebbıl következıen ennek elemeket kell tartalmaznia a pénzügyi megvalósulásra, a K+F-re, a kompetenciafejlesztésre, illetve a megvalósuló szinergikus hatásokra. 6. A Pólus projektjei A Pólus-tervezetünkben szereplı projektek többirányú aktivitás és szőrés, kiegészítés, korrekciós lépések nyomán fogalmazódtak meg. Az elsıdleges kezdeményezık maguk a Pólus köz-szereplıi voltak, majd a három ipar mögé egy-egy szakértıi csoport is szervezıdött. Ezzel párhuzamosan ahogy a pécsi/baranyai köznyelv részévé kezdett válni a Pólus terve és lényege, egyedi vállalkozási ötletek, kezdeményezések is születtek. Elsı körben így mintegy száz projekt-javaslat született (beleértve természetesen a városon kívüli, megyei projekt-ötleteket is). A Pólus-kezdeményezés ezzel máris felbecsülhetetlen jelentıségő eredményt hozott a város és a megye számára. Korábban is születtek tervek, programok, szakértıi dokumentumokban megfogalmazódtak konkrétabb klaszterek is, de ezek nem váltak igazi gazdaságpolitikai, gazdaságfejlesztési integráló erıkké. A Pólussal viszont más helyzet alakult ki. Ez nem utolsó sorban annak köszönhetı, hogy a Pólus egy átfogó hívó szó köré szervezıdik az életminıség kihangsúlyozásával, valamint abban nem egyetlen egy projekt, hanem három, egymással szoros szimbiózisban lévı, és a városban komoly gyökerekkel, bázissal rendelkezı ipar jelenhetett meg. A Pólus valóban fogalommá, általánosan elfogadott és elismert fejlesztési iránnyá vált. Ennek eredményeként olyan kezdeményezések, ötletek születtek, amelyek léte, felmerülése, már önmagában is hallatlanul jelentıs eredmény, dinamizáló és összefogást teremtı erı a Város társadalma és gazdasága számára. A projektek végsı rangsorolását majd a politikai döntéshozók, illetve a Pólusmenedzsment szintjén kell megtenni, az NFT prioritásai és struktúrája, a részletes megvalósíthatósági tanulmányok, a projektek illeszkedése, a forrás-lehetıségek alakulása, és végül a benyújtott pályázatok alapján. A magunk részérıl tisztán szakmai szempontok alapján igyekeztünk összeállítani a Pólus három iparának, illetve horizontális dimenziójának logikai láncolatát és ennek alapján a projektek elsıdleges térképét. További részletes minısítésre és rangsorolásra majd a projektek további kidolgozása, a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése és a finanszírozási forrás-lehetıségek mérlegelése alapján a Pólus Irányító Testületének szintjén kerülhet sor. Mindhárom iparra egyaránt érvényes, hogy az egyes projektek egymást erısítı logikai láncolatot kell, hogy alkossanak, mert csak így biztosítható a rendszer-mőködés és a szinergikus hatás. A logikai láncolat alapelemei: Kutatás, innováció (a következı ábrában K): elméleti válasz a gyakorlat által felvetett problémák megoldására, illetve az elméleti eredmények, innovációs ötletek megvalósíthatóságának kidolgozása Inkubálás, támogatás (T): a K+F és a gazdaság kapcsolatának megteremtése, a kutatási eredmények, termékek és innovációk alkalmazhatóságának vizsgálata, közvetlen gyakorlati hasznosításának elıkészítése, illetve a Pólusba illeszkedı kezdı vállalkozások megerısödésének elısegítése

16 A kutatási eredmények alkalmazása (A): az életképes kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása, a bevezetés támogatása, spin off cégek beléptetése, A fogyasztói kereslet kielégítése (F): a kutatás és fejlesztés eredményeinek gazdasági alkalmazása, átültetése a termelı, szolgáltató tevékenységi körbe az erre irányuló piaci igények kiváltásával, illetve kielégítésével A szükséges feltételek biztosítása (horizontális elıfeltételeknek nevezzük, mert ezek mindhárom ipar mőködtetésének feltételeit képezik - H): az elızı folyamat minden láncszemét végigkövetve az azok megvalósításához szükséges elı-feltételek, háttér-feltételek biztosítása (városüzemeltetés, infrastruktúra-fejlesztés, hogy valóban élni és mőködni tudjon a város egy magasabb fordulatszámon is, HVi); a szükséges információs és infokommunikációs technológiai támogató rendszerek kiépítése (HIk); a Pólus által igényelt tudás-bázis, képzett munkaerı biztosítása képzéssel, humán fejlesztéssel (HKf); vállalkozások fejlesztési és finanszírozási támogatása (HTf). A következı oldalon lévı ábra, majd az azt követı tábla az ennek megfelelıen rendszerezett (a korábbi nagy tanulmányhoz képest átstrukturált, néhány újabb javaslattal kiegészített) projekt-struktúrát mutatja be. 7. Folytatás: a következı feladatok A Pólus felépítésének elsı nagy, stratégia-alkotó és program-szervezı szakasza ezzel lezárolt. Bár a megvalósítás már a Pólus új menedzsmentjének feladata lesz, megítélésünk szerint a közeljövı sürgetı feladatai lesznek minimum a következık: 1) A Pécs Pólus Kht. (irányító testület és menedzsment) létrehozása, fenntartható infrastruktúrájának megépítése a köz-partnerek közötti megállapodás alapján 2) A projektek komplex értékesítési rendszerének kidolgozása 3) A projektek megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítése Egyeztetés a Kulturális Fıváros stratégiával Az azonnal indítandó elıfeltételi projektek, valamint a kutatási- és az iparági vezérprojektek részletes kidolgozása A további (nem magántıkébıl megvalósítandó) Pólus-projektek nagyvonalú elıtanulmányainak elkészítése 4) A Pólus mőködési feltételeinek megteremtése A partnerségi rendszerek kialakítása, mőködtetése lokális és regionális szinteken A folyamatos monitoring rendszerének kidolgozása A kommunikációs rendszer kialakítása, mőködtetése A forrástérkép elkészítése, finanszírozási források optimalizálása

17 Menedzsment és finanszírozás Élhetı ÉlhetıVáros Pécs, Pécs, az az Életminıség Életminıség Pólusa Pólusa Láthatóság, összefogás Egészségipar KEg KEg Dél-dunántúli Dél-dunántúli Egészségipari Egészségipari Tudásközpont Tudásközpont Környezetipar Kutatás, innováció KKö KKö Alkalmazott Alkalmazott Versenyképességi Versenyképességi Kutatóközpont Kutatóközpont Kulturális ipar KEg KEg Kreatív Kreatív Kutatási Kutatási Központ Központ P é c s P ó l u s K h t Egyetemi inkubációs hálózat TEg TKö TKu Egészségipari Környezetipari Kultúraipari inkubálás, inkubálás, inkubálás, támogatás támogatás támogatás AEg AKö AKu Egészségipari Környezetipari Kultúraipari alkalmazás alkalmazás alkalmazás P a r t n e r s é g, s z i n e r g i a FEg FKö FKu Egészségipari Környezetipari Kultúraipari fogyasztás fogyasztás fogyasztás HVi HVi Városüzemeltetés, Városüzemeltetés, infrastruktúra infrastruktúra HIk HIk Informatika, Informatika, IKT IKT HKf HKf Képzés, Képzés, humán humán fejlesztés fejlesztés HTf HTf Vállalkozások Vállalkozások támogatása, támogatása, finanszírozása finanszírozása Horizontális elıfeltételek

18 Egészségipar TEg Egészségipari inkubálás, támogatás TEg 1. Pannon Inkubátor-ház TEg 2. Biotechnológiai Innovációs Bázis TEg 3. β-program AEg Egészségipari alkalmazás AEg 1. Mozgászervi Klinikai Központ AEg 2. Meddıségi Centrum AEg 3. Parasport Centrum AEg 4. Ultrahang Centrum FEg Egészségipari fogyasztás FEg 1. Egészségipari termékek gyártása FEg 2. Baldauf Szeretetotthon Eg-Kö Gyógyturizmus, wellness FEg 3. Harkányi Aquapark FEg 4. Abaligeti Gyógyszálló FEg 5. Orfői Wellness Eg-Ku Idegenforgalom FEg. 6. Szigetvár Strandfürdı FEg 7. Mohácsi Termálfürdı FEg 8. Ormánsági Ökofürdı FEg 9. Helesfai Szabadidı Központ

19 Környezetipar TKö Környezetipari inkubálás, támogatás TKö 1. Mecseki szén metán-hasznosítási lehetısége AKö Környezetipari alkalmazás AKö 1. Biomassza termelése és energetikai hasznosítása AKö 2. Hulladék, szennyvíz energetikai hasznosítása AKö 3. Depógáz hasznosítás AKö 4. Kökényi biogáz-üzem AKö 5. Komplex környezeti monitoring FKö Környezetipari fogyasztás FKö 1. Tüzelıanyag cellák gyártása Kö-Eg FKö 2. Alsó-Dunavölgyi ökoturizmus FKö 3. Mohács víziturisztika FKö 4. Mohács sziget zátonyköz rehabilitáció Kö-Ku FKö. 5. Karolina Öko-park FKö 6. Szafari Park