A közúti közlekedés szabályozása Gaál Bertalan

A közúti közlekedés szabályozása Gaál Bertalan 1

Közlekedéspolitikai alapok Amerika XX. sz. eleje Európa II. vh. után EGK közlekedésszabályozása az egyes ágazatokra csak részoptimumokhoz vezetett nem a fuvarozási feladatot a legkisebb társadalmi ráfordítással ellátni képes mód, hanem a konkrét piaci környezetben leginkább versenyképes mód 2

Előtérbe került a horizontális összefüggések középpontba állítása 1990-es évektől egységes piac, egységes, az általános versenyszabályokhoz közelítő szabályozás Az integrált szemlélet érvényesítésének központi eleme az a célkitűzés, hogy az infrastrukturális költségek valamennyi szállítási mód árában hasonló módon, versenysemleges megoldással jelenjen meg 3

Első Fehér Könyv Piacnyitás, negatív hatások, szolgáltatás minőségének javítása, verseny erősítésével az árak csökkentése Továbbra is növekvő részarány Közlekedési torlódásokkal romlik a versenyképesség 4

2001-es Fehér Könyv Fő célkitűzés a közlekedési munkamegosztás átrendezése, minőség javítása, elsősorban a biztonság javításával Félidős értékelés megállapítja, hogy a közúti teljesítmények növekedésével a továbbiakban is számolni kell, ezen a tendencián nem lehet és nem is kell adminisztratív beavatkozással változtatni 5

Két fő összetevője a folyamatnak Az áruszállításban az igénybe vevő termelő ágazatok által mind inkább elvárt, egyedi hatékonyságukat jelentősen befolyásoló időbeni és térbeli rugalmasság követelményeinek leginkább a közúti közlekedés képes megfelelni, ami az alágazat teljesítményeinek jelentős növekedését eredményezi A személyszállításban a személygépkocsik számának további emelkedése a tömegközlekedést preferáló intézkedések ellenére is az egyéni közlekedés előretörését eredményezi 6

Összességében a közlekedéspolitikának egyidejűleg kell megoldania a növekvő mobilitási igények kielégítésének és a fenntartható fejlődés biztosításának való megfelelést 7

Hazai közlekedéspolitikai előzmények Hazai fronton is az európaihoz hasonló tendenciák érvényesülnek A közúti közlekedés fejlődése az 1968-as közlekedéspolitika nyomán gyorsult fel Negatív hatások következményeként az 1996-os közlekedéspolitika stratégiai fő irányai között feltűnik a biztonság, az emberélet, a természeti és épített környezet védelme 8

Részsikerek elérése mellett az előrelépés nem megfelelő A 2004-es közlekedéspolitika megismétli ezen stratégiai célokat, a fenntartható fejlődés kontextusában 9

Közút ágazati sajátosságai A közúti közlekedésben kezdettől fogva fennáll a forgalmat lebonyolító üzem és a pálya szervezeti és technológiai elkülönülése. (A szervezeti elkülönülés a vasútnál a legutolsó évtizedben következett be.) A közúti közlekedésben nemcsak hivatásszerűen működő szakmai szervezetek vannak jelen, hanem a tevékenységet kiegészítő jelleggel, a főtevékenység szállítási igényeit kielégítő céllal végző szervezetek, sőt, az egyéni közlekedés révén túlnyomórészt magánszemélyek is. A különböző piaci szereplők azonban ugyanazt a pályát, hálózati infrastruktúrát veszik igénybe. Fentiekből következik, hogy itt a szűkebben értelmezett ágazati szabályozás szükségszerűen kiegészül külső, társadalmi hatású szabályozóelemekkel pl. az oktatás, biztonság, környezetvédelem terén. Szabályozástechnikai, de ugyanakkor tartalmi kérdéseket felvető jogalkotási kérdés is, hogy a közúti alágazati szabályozás felső szintű, átfogó elemei egységesen vagy különválasztva kezeljék-e az üzemre (szolgáltatási tevékenységre és annak elemeire) és az infrastruktúrára (pályára) vonatkozó szabályozási célokat, eszközöket és eljárásokat. (A nemzetközi gyakorlatban mindkét megoldásra vannak példák.) 10

A közúti közlekedési tevékenység végzésének szabályozása Az Európai Közösségben a közúti közlekedés szabályozását alapvetően meghatározta, hogy hagyományosan kisvállalkozók által végzett tevékenység lévén a formális szabályozási feladatok nagy részét a piacra bízták; az egységes, az alágazat egészére kiterjedő szabályozók helyett inkább az egyes részterületek (árufuvarozás, illetőleg személyszállítás) elkülönülő szabályozására került sor az elsődleges jogból (verseny, támogatás, közszolgáltatás szabályozása az alapszerződésekben) következő kereteken belül; a közlekedési munkamegosztáson belül rohamosan növekvő részarány ugyanakkor megkövetelte a szabályozók kiterjesztését a szociális és környezeti szempontokra is. 11

Általános szabályok A szabályozás jelenlegi szerkezetét a szakmához jutás feltételeinek meghatározásából kell levezetni. Az Európai Unióban ezt átfogóan a Tanács 96/26/EGK irányelve a belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozói és személyszállítói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e személyek szabad letelepedéshez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szabályozza jelenleg is, amit a későbbiekben a 98/76/EK irányelv, majd az 1071/2009/EK rendelet módosított 12

Tevékenység végzésének engedélyezését könnyíteni, egyszerűsíteni, egységesíteni Irányelv hatálya: 3,5 t össztömeget meghaladó, ill. a vezetőt is beleértve 9-nél több személy szállítására alkalmas gépjárművet üzemeltető társaságok Hármas követelmény (jó hírnév, pénzügyi helyzet, szakképzettség) Diplomák és bizonyítványok kölcsönös elismerése 13

Hazai szabályozás A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII.20.) MT rendelet, mely kiterjed A közlekedési szolgáltatások fajtáira és azok végzésének feltételeire A tevékenység végzéséhez szükséges okmányokra A használható járművek jellemzőire és azok üzemeltetésének feltételeire A járművezetési és az ahhoz szükséges képesítési követelményekre 14

Rendelet hatálya: természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, ország területén közúti közlekedési szolgáltatást végez, közúti járművet üzemeltet, ország területén kívül magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel közúti szolgáltatást végeznek Közúti közlekedési szolgáltatás: járművel díj ellenében végzett személyszállítás, árufuvarozás és autómentés Árufuvarozáson és autóbuszos személyszállításon túl szabályozza a személygépkocsival végzett személyszállítást is (+tehertaxi) 15

Személytaxi-szolgáltatás és személygépkocsis személyszállító szolgáltatás Csak hatósági engedéllyel végezhetők Itt is meg kell felelni a hármas követelményeknek Szolgáltatás keretén belül járművet vezetni csak arra jogosító, a közlekedési hatóság által kiállított igazolvány birtokában szabad, mely tartalmazza a személyi adatokat és a működési területet is 16

Árufuvarozás Tanács 881/92/EGK rendelete a tagállamok területére vagy területéről történő, illetve a tagállamok területén áthaladó, Közösségen belüli közúti árufuvarozási piacra való bejutásról (1072/2009/EK rendelet) Különválasztja a bér és díj ellenében történő fuvarozást a saját számlás áruszállítástól, és ez utóbbit mentesíti a közösségi engedély és minden egyéb fuvarengedély alól 17

A rendeleti szabályok a Közösség fuvarozói által bér és díj ellenében végzett nemzetközi fuvarozásokra vonatkoznak (ki és berakodás más-más országban). A közösségi fuvarozók közösségi engedélyre jogosultak, mely korlátlan hozzáférést biztosít számukra a tagállamok közötti nemzetközi piachoz Ez érvényes a bilateriális utakra (a gépjárművet ugyanott rakják meg v. ürítik, ahol nyilvántartják, és onnan szállít egy másik országba), illetve azon esetben is, ha a szállítás két ország között történik, de egyik sem az, amelyikbe a járművet nyilvántartásba vették 18

A közösségi engedélyt a szállítási vállalkozás alapításának helye szerinti tagállamban állítják ki, amennyiben a vállalkozás eleget tesz az előírásoknak. Az engedély 5 évre szól, névre szóló, át nem ruházható, érvényes másolati példányát a járművön kell tartani és ellenőrzéskor bemutatni A rendelet hatályát kiterjesztették az Európai Gazdasági Térség területére is, tehát az EU tagállamain kívül (Sw., Lie., Nor., Izl.) 19

Kiegészítette a járművezetői igazolvány létrehozása érdekében létrehozott 484/2002/EK rendelet Amennyiben a gépkocsivezető nem tagállamból származik, rendelkeznie kell gépkocsivezetői igazolással is, mely csak akkor adható ki, ha a foglalkoztatás jogszerűen történik 20

Kabotázs szabályozása a 3118/93/EGK (1072/2009/EK )rendelet a nem honos fuvarozók valamely tagállamban nyújtott belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatásai feltételeinek meghatározásáról, melyet kiterjeszt a 792/1994/EK rendelet a saját számlás közúti árufuvarozókra 1998. júl.-ig a kabotázsforgalomban engedélyrendszer működött, azóta a kiadott közösségi engedélyek a kabotázs-szállításokra is érvényesek 21

Az uniós szabályozás kiterjed a szokásostól eltérő piaci körülmények között való működés egyes eseteire is. Ezek közül fontosabb: A közúti fuvarpiacon fellépő válság megelőzése és az esetleges súlyos piaci zavarok megszüntetése érdekében védelmi rendszer, válságkezelő intézkedések kialakítását célozza a 3916/90/EGK rendelet a közúti árufuvarozási piacon fellépő válság esetén teendő intézkedésekről. Az igények hatékonyabb kielégítése, a szolgáltatások minőségének javítása, rugalmasabb fuvarszervezés érdekében született meg a 2006/1/EK irányelv a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról 22

Hazai árufuvarozási szabályozás 261/2011. Korm. rend. váltotta fel a 14/2001. (IV.20.) KöViM rendeletet a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról Engedély kiadása NKH regionális igazgatóságai max. 10 évre 23

Személyszállítás Menetrend szerinti és menetrenden kívüli; nemzetközi és belföldi Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás nem liberalizált, külön engedélyhez kötött 1370/2007/EK rendelet a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról 24

Autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás közös szabályairól szóló 684/92/EGK rendelet (1073/2009/EK rendelet) Forgalom-kategóriák: Menetrend szerinti járatok, amelyeket bárki igénybe vehet. Különcélú menetrend szerinti járatok, amelyek meghatározott kategóriába tartozó utasok (tanulók, dolgozók, katonák, stb.) vehetnek igénybe. Különjáratok, amelyek nem tartoznak a menetrend szerinti járatok közé és a megrendelő vagy a fuvarozó által szervezett utasokat szállítják. Saját számlás személyszállítás általában a vállalkozás saját dolgozói szállítására, nem főtevékenységben, saját tulajdonában lévő járművel végzett tevékenysége. 25

12/98/EK rendelet valamely tagállamban nem honos fuvarozók számára a belföldi közúti személyszállítási szolgáltatás feltételeinek megállapításáról (1073/2009/EK) A kabotázsszolgáltatás megengedett külön célú menetrend szerinti járatra, amelyet a szervező és a fuvarozó közötti szerződés szabályoz; különjáratokra ellenőrzési okmány (menetlevél) birtokában; menetrend szerinti járatok esetében nemzetközi menetrend szerinti járat részeként 2121/98/EGK rendelet az autóbusszal végzett személyszállítás okmányairól 26

2003 INTERBUS megállapodás Nemzetközi, nem menetrend szerinti személyszállítás tagállamokon kívüli és belüli országokkal való szabályozására 5 éves hatály, automatikusan meghosszabbítódik 5 évente, ha nem rendelkeznek másképp 27

Magyar jogszabályok 261/2011. (XII.7.) Korm. rendelet a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról [14/2001. (IV.20.) KöViM rendelet (árufuvarozás) 49/2001. (XII.22.) KöViM rendelet (autóbuszos személyszállítás)] 28

2004. évi XXXIII. tv. Az autóbusszal történő menetrend szerinti személyszállításról (2012. évi XLI. tv. A személyszállítási szolgáltatásokról) A törvény kidolgozása és hatályba lépése egybeesett EUtaggá válásunkkal, így ebből adódóan is számos külső politikai, gazdasági és ágazati szempontra tekintettel kellett lenni. Ezek közül a legfontosabbak: Az itt szabályozott terület nagyrészt közszolgáltatás, tehát alapját az Unió közszolgáltatási szabályozása képezi. A törvény azonban egyaránt kiterjed a belföldi és a nemzetközi tevékenységre, s emellett a nem szerződésen alapuló különcélú menetrend szerinti személyszállításra, a kötöttpályás közlekedést időlegesen helyettesítő autóbuszjáratokra, valamint a kabotázs személyszállításra 29

A menetrend szerinti autóbuszközlekedés meghatározó fontosságú a személyszállítási helyváltoztatási igények kielégítésében. Tevékenysége több, mint háromezer településre terjed ki, szolgáltatásait évente több százmillió utas veszi igénybe. A menetrend szerinti autóbuszközlekedésben is az ellátási kötelezettségből kiinduló koncessziós rendszert a pályázatos eljárásban versenyeztetéssel kiválasztott szolgáltató és az ellátásért felelős (kormány, önkormányzat) között megkötött szerződés váltja fel. A közlekedési munkamegosztásban tovább nő az egyéni közlekedés szerepe, miközben közlekedéspolitikánk értelemszerűen a közösségi közlekedési arányok megtartását tűzi ki célul. A törvénynek elő kell segíteni e célkitűzés elérését segítő, attraktív, versenyképes szolgáltatási mód biztosítását. 30

A kialakítandó szabályozásnak tekintettel kellett lennie az állam tulajdonosi funkciójára is. A tevékenység döntő hányadát végző Volán társaságok zavartalan működése és várható privatizációjukhoz megfelelő piaci érték biztosítása indokolttá tette átmeneti időszakra a piaci pozíció törvényi alapon álló védelmét Járati engedélyek: NKH, települési önkormányzat jegyzője max. 5 évre Közszolgáltatási szerződés: busz max. 10 év, kötöttpálya max. 15 év Unióson túl (menetrend szerinti, különcélú menetrend szerinti, kabotázs) még a közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő (vonatpótló) autóbuszjáratok szabályozásával is foglalkozik 31

Közúti közlekedés szabályozásának egyes speciális területei 32

Szociális feltételek Unióban a közlekedési ágazat szociális, munkajogi szabályozása szoros összefüggésben van az AETR nemzetközi megállapodás tartalmával, de annál helyenként szigorúbb Kiindulási alap a Tanács 3820/85/EGK rendelete a közúti fuvarozásra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról A Tanács 3821/85/EGK rendelet a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről 561/2006/EK rendelet, majd az 1073/2009/EK rendelet módosította vagy felülírta őket 33

Nem kötelező a rendelet alkalmazása menetrend szerinti személyszállításban, ha a szolgáltatás 50 km-t meg nem haladó útszakaszon történik; 40 km/óra megengedett legnagyobb sebesség alatt közlekedő járművek esetében; fegyveres erők, tűzoltóság, polgári védelem, stb tulajdonában lévő járművekkel, általuk végzett és ellenőrzött tevékenység esetén; különleges helyzetekben (mentés, orvosi cél, üzemzavarelhárítás, stb.); 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó járművek és veterán gépjárművek forgalmában nem kereskedelmi áruszállítás végzése esetén 34

A hatályos szabályozás rögzíti a járművezetők minimális életkorát, ami a következő: személyszállítók esetében 21 év; árufuvarozók esetében legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb tömegű járművek esetén 18 év; egyéb járművek esetén 21 év; a közösségi követelményeknek megfelelő képzésnek a tagállam által igazolt teljesítése esetén 18 év. A rendelet azt is meghatározza, hogy kalauz és kocsikísérő 18. életévét, meghatározott feltételek fennállása esetén 16. életévét betöltött személy lehet. 35

A rendelet szerint a napi vezetési idő nem haladhatja meg a 9 órát, ez azonban heti két alkalommal 10 órára meghosszabbítható. A heti vezetési idő nem haladhatja meg az 56 órát, és nem vezethet a külön irányelvben meghatározott maximális heti 48-60 óra túllépéséhez. Az összes vezetési idő egymást követő két hét alatt nem haladhatja meg a 90 órát. A járművezetőnek egyéb munkaként be kell jegyeznie minden, a munka kezdetétől annak befejezéséig tartó időt, amikor a vezetést kivéve a munkaadó rendelkezésére áll, továbbá a készenléti időt az utolsó napi vagy heti pihenőideje óta. A járművezetőnek legalább 45 perces megszakítás nélküli szünetet kell tartania 4,5 óra vezetési idő eltelte után 36

Pihenőidőre vonatkozó legfontosabb szabályok A járművezetőnek napi és heti pihenőidőket kell tartania. Az előző napi vagy heti pihenőidő vége után minden 24 órás időszakon belül újabb napi pihenőidőt kell tartania. Amennyiben a napi pihenőidő 24 órás időtartamra eső része legalább 9, de kevesebb, mint 11 óra, úgy azt csökkentett napi pihenőidőnek kell tekinteni. Bármely két, egymást követő héten a járművezetőnek tartania kell legalább két rendszeres heti pihenőidőt, vagy egy rendszeres és egy legalább 24 órás csökkentett pihenőidőt. A napi és a csökkentett heti pihenőidők a járművezető választása szerint a járműben is tarthatók, amennyiben az megfelelő hálóvagy fekvőhellyel rendelkezik. A több fős személyzet tagjaként működő, valamint a komppal vagy vonattal szállított járművet kísérő járművezető pihenőidejére külön szabályok vonatkoznak 37

A tagállamok saját területükön meghatározott esetekben mentességet adhatnak a rendelet alkalmazása alól pl. a hatóságok tulajdonában lévő járművek használata, mezőgazdasági, erdőgazdasági vállalkozások járműveivel saját tevékenységi körükkel kapcsolatos, vagy vontatókkal végzett szállítása a telephelyüktől számított 100 km-es körön belül, 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó járművek használata bizonyos tevékenységekben, a telephelytől számított 50 km-es körben, gépjárművezetők oktatására és vizsgáztatására használt járművek, pénz és/vagy értékek szállítására használt járművek, kizárólag olyan csomópont jellegű helyeken, mint kikötőkben, vasútállomásokon, kombinált fuvarozási terminálokon használt járművek, stb. 38

2002/15/EK irányelv a közúti szállításban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről Kiegészíti az előbb tárgyalt rendeletet Heti munkaidő max. 48 óra, indokolt esetben 60 óra, de 4 hónapos átlagban ki kell jönnie a heti 48 órának 6 óra munkaidő után 30, 9 óra után 45 perc pihenő jár, mely felosztható 2 legalább 15 perces szünetre is Éjszakai munka esetén 24 óra időtartam alatt a munkaidő nem haladhatja meg a 10 órát 39

2006/22/EK irányelv a közúti szállításra vonatkozó egyes speciális jogszabályokkal kapcsolatos rendeletek végrehajtásának minimumfeltételeiről Tagállami ellenőrző rendszer kialakítása 2010-től az ellenőrzéseknek az érintett járművezetők összes munkanapjának 3%-ára kell kiterjednie Az ellenőrzött munkanapok 30%-át közúti, 50%-át telephelyi ellenőrzés keretében kell végrehajtani 40

Hazai szabályozás 2001. évi IX. tv. az AETR megállapodás kihirdetéséről Az azzal összhangban lévő EU jogszabály a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 2005. évi módosításába formálisan is bekerült 41

Végrehajtás ellenőrzés 124/2005. (XII.29.) GKM rendelet a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról 66/2007. (IV.4.) Korm. rend. A közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről 43/2007. (IV.4.) GKM rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenőrzés részletes szabályairól 42

Gépjárművezető-képzés szabályozása 2003/59/EK irányelv az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről Az irányelv célja, hogy valamennyi gépjárművezető meg tudjon felelni a közúti szállítási piac fejlődése következtében megjelenő új követelményeknek; az előírt képesítés a járművezetőknek megfelelő szintű szakértelmet biztosítson; a képesítés hozzájáruljon a közúti közlekedés és a gépjárművezető biztonságának javításához; vonzóvá tegye a gépjárművezetői szakmát, ezzel is hozzájárulva az utánpótlás biztosításához, a munkaerőhiány enyhítéséhez 2006/126/EK irányelv a vezetői engedélyekről 43

Magyar szabályozás 54/2007. (III.28.) Korm. rend. A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/88. (XII.20.) MT rendelet módosításáról Kétszintű képzés meghonosítása, differenciált képesítési követelmények 24/2005. (IV.21.) GKM rendelet a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól (módosította a 38/2007. (III.28.) GKM rendelet) Szakoktató, vizsgabiztos, szakemberek képzésére is 44

Műszaki feltételek Alap a Tanács 96/53/EK irányelve a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról 45

Az irányelvben járműkategóriánként előírt fő adatok: Megengedett maximális méretek, így legnagyobb hosszúság, szélesség, magasság, fordulási kör minimális külső és belső sugara; Megengedett legnagyobb súly különböző járművek, szerelvények esetében; Megengedett maximális tengelyterhelés különféle tengelyelrendezések mellett; Kapcsolódó tulajdonságok (pl. hajtótengelyre nehezedő súly, tengelytávolság, stb.) 46

Konkrét műszaki elemekre kidolgozott szabályok 92/6/EK irányelv a Közösségben egyes gépjárműkategóriákra sebességkorlátozó készülékek felszereléséről és használatáról 89/459/EGK irányelv a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriái esetében a gumiabroncsok futófelületmintázatának mélységére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről 91/671/EGK irányelv a járművekben a biztonsági övek és gyermekbiztonsági rendszerek kötelező használatáról 96/96/EK irányelv a gépkocsik és pótkocsik műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról 47

Magyar szabályozás 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről 13/2010. (X.5.) NFM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről 48

Pénzügyi szabályozás 4058/89/EGK rendelet a tagállamok közötti közúti árufuvarozás díjainak kialakításáról Célja a közösségi árufuvarozási piacon a díjak kialakításának elősegítése a szabad díjmegállapítás elvének érvényesítése mellet Gépjárműadó a közút rendelkezésre állásának állandó költségeit hivatott fedezni (független a tényleges úthasználattól) (2003. évi CX. tv. A regisztrációs adóról) 49

1999/62/EK irányelv a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról (2006-os alapvető módosítás) Célja a verseny torzulásának megszüntetése az adózási rendszer harmonizálásával A melléklet szerinti minimális adótétel (euró/év) gépjárművek esetében a tengelyek száma, az egy tengelyre jutó megengedett legnagyobb össztömeg és a tengelyfelfüggesztés (légrugós vagy egyéb) módja alapján változik. Lényegében ugyanilyen alapon, de külön határozza meg a járműszerelvények, csuklós járművek és vontatók adótételeit is. 50

51 Az irányelv szerint a tagállamok csökkentett mértékű adókulcsokat vagy adómentességet alkalmazhatnak. Így mentesülnek vagy csökkentett adómérték alá esnek a nemzeti vagy polgári védelmi célokat szolgáló, a tűzoltósági vagy egyéb segélyszolgálati, rendőrségi, útkarbantartó, valamint a kombinált fuvarozásban részt vevő gépjárművek; a Bizottság beleegyezésével hasonló kedvezményben részesülhetnek a közutakon alkalmi jelleggel, illetve nem főtevékenységű fuvarozásban használt gépjárművek, valamint azok az üzemeltetők, akiknek a tevékenysége kizárólag valamely tagállam területének egy részére korlátozódik (regionális szociális, kulturális, gazdasági megfontolások alapján)

Hazai szabályozás 1991. évi LXXXII. tv. a gépjárműadóról Belföldi gépjárművek esetében az adó alanya az a személy, aki a járműnyilvántartásban az év első napján, újonnan üzembe helyezett járműnél az üzembe helyezés hónapjának utolsó napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Mentes az adó alól a költségvetési szerv, az egyház, a nyereségadó-fizetési kötelezettséggel nem rendelkező társadalmi szervezet és alapítvány, a súlyos mozgáskorlátozott személy vagy közeli hozzátartozója tulajdonában lévő gépjármű, a helyi és a helyközi tömegközlekedést lebonyolító, valamint a nemzetközi egyezmény alapján mentesített gépjármű. 52

Az adó alapja a személygépkocsi motorteljesítménye kilowattban kifejezve, az autóbusz, a nyergesvontató, a lakópótkocsi saját tömege (önsúlya), a tehergépjármű saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával. Az adó mértéke a fenti adóalapok szerinti díjtételekből, személygépkocsinál a jármű korát is figyelembe véve határozandó meg. 53

Jövedéki adóztatási rendszer összehangolása 2003/96/EK irányelv (92/81/EGK irányelv az ásványi olajok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról 92/82/EGK irányelv az ásványolajok jövedékiadó-mértékének közelítéséről) 54

Magyar szabályozás 2003. évi CXXVII. tv. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 55

A közúti infrastruktúra használatának szabályozása Már a gépjárműadónál tárgyalt 1999/62/EK rendelet Kifejezetten autópályákra, hidakra, alagutakra, hágókra, több sávos utakra, ill. ahol ilyen nincs, a legmagasabb osztályba sorolt utak használóira írta elő a díjszedés lehetőségét A díjak tételeit a használati idő és a használat által okozott költségek szerint megkülönböztetve kell meghozni Tengelyszám és motor környezetvédelmi besorolása szerinti kategóriákra éves, havi, heti és napi maximális díjtételek meghatározása Díjak kivetésének és beszedésének eljárásai tagállami hatáskörben 56

Egyértelmű megkülönböztetés Használati díj = adott infrastruktúra-rész meghatározott időszakra történő igénybevételét teszi lehetővé Útdíj/autópályadíj = két pont közötti távolság megtételéért fizetendő díj, a megtett távolság és a gépjármű kategóriája alapján Használati díj és autópályadíj nem vethető ki egyidejűleg adott járműkategóriára ugyanazon útszakasz használatáért 57

Módosította a 2006/38/EK irányelv Határozott továbblépés a szennyező fizet és a használó fizet elv érvényesítése, a használatarányos díjszedés fokozatos elterjesztése irányába A fenntartható közlekedéspolitika egyik feladata a társadalmi és környezeti költségek internalizálása, melynek egyik fő eszköze a teljesítményarányos úthasználati díj Hatály elsősorban a transzeurópai hálózatra, de a tagállamok kiterjeszthetik más utakra is, ha nem akadályozza a nemzetközi forgalmat 58

A díjfizetési kötelezettség alá tartozó utak elsőbbséget kell élvezzenek a karbantartások ütemezése során A díj mértékének megállapítása során figyelembe vehető az alacsony forgalmú időszakok és útvonalak használatára való ösztönzés 59

Az irányelv hatálya 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű, közúti árufuvarozásra használt járműre és csuklós járműszerelvényekre terjed ki A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy csak a 12 t össztömeg feletti járművekre vetnek ki díjakat Dönthetnek úgy is, hogy minden motoros járműre kivetnek díjat, amennyiben az nem jár versenytorzító hatással 2012 óta minden járműre alkalmazni kell a használati vagy autópálya díjakat, néhány kivételtől eltekintve 60

Környezeti hatások fontossága 7 járműkategória (EURO 0 EE V) öt tényezőre kiterjedő kibocsátási határértékeinek részletes rögzítése A díjak megállapításához a károkozás fokozottabb egzakt figyelembe vétele érdekében a súly, a tengelyszám, méret, felfüggesztés alapján járműtípusokat határoz meg, ami alapján ún. károsodási osztályokat (I- III.) képez 61

62 Az autópályadíj-tételeket kizárólag az infrastrukturális költségek megtérülésének elvére kell alapozni (építés, fejlesztés, fenntartás, üzemeltetés ktg.) A díjak tartalmazhatják a tőkehozamot, de az uniós források felhasználása nem számítható be a díjakból megtéríteni kívánt költségek összegébe Tagállamok díjtételei között eltérés a járművek kibocsátási jellemzői, napszak, nap, évszak szerint lehet (magas szintű európai érdekeket érintő egyedi projekt esetén más eltérések is alkalmazhatók a pénzügyi életképesség biztosítása érdekében)

Gyakori használók számára kedvezmény adható (max. 13%) Lehetőség van felárak alkalmazására (hegyi régiók, torlódások kiküszöbölése) Ezekről a Bizottságot tájékoztatni kell, mely vizsgálja a versenyelőírásoknak való megfelelést Változásokat 4 hónappal előbb be kell jelenteni 63

Az irányelv más terhek kivetésére nem vonatkozik, de nem akadályozza azt, hogy a tagállamok (megkülönböztetés nélkül) különleges adókat vessenek ki (gépjármű nyilvántartásba vételre, különleges súlyra, méretre, városi forgalomra, parkolásra) Bizottság kötelezettsége új, a külső költségeket is fedező díjak kiszámítására kiterjedő modell kialakítására 64

Technikai fejlődés 2004/52/EK irányelv a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról (mód. 2009/219/EK) Elektronikus útdíjszedési rendszerek elterjedésének segítése, közösségi szinten átjárható rendszer kialakítása 65

Nem kompatibilis rendszerek az irányelv meghatározza az átjárhatóság szükséges feltételeit Műholdas helymeghatározó (GNSS) és mobilkommunikációs eszközök (GSM/GPRS) technológiák 2007-től új e-díjszedési rendszerek Műholdas helymeghatározás GSM-GPRS szabványt használó mobilkommunikáció 5,8 GHz-es mikrohullámú technológia 66

Magyar díjszedési rendszer fejlődése Közút közjószág jelleg autópálya díjfizetős Díj a használati jogosultsághoz, s csak másodsorban a használattal okozott költségekhez kapcsolódik Nem használat-arányos 67

Díjfizetési kötelezettség a magánfinanszírozású koncessziós autópályák megjelenésével (1996) A megállapított díjszint alacsony hazai (fizetőképes) keresletet eredményezett A kapus díjszedési technikát bevezették az állami finanszírozású autópályák egy részének esetében is Kialakult feszültségek oldása érdekében a koncessziós autópályák egy része államosítva lett, az állami kezelésű szakaszokon lebontásra kerültek a kapuk (2000) Kétféle rendszer egyidejű működése két árszinten tovább élezte a feszültségeket, a koncessziós autópályákon új finanszírozási rendszert vezettek be, ezek a hálózatrészek is bekapcsolódtak a matricás díjszedési rendszerbe (2004) 68

A használati díjszedés ezen formája igazságtalan, szakmailag nem támogatható, mert nem versenysemleges. Előnyben részesíti az autópályákat rendszeresen és nagy távolságon használókat Piactorzító az ingyenes szakaszok használata is A fentiek mellett a tehergépjárművek egyes főútvonal szakaszokon kell fizetni (szintén nem kellően megalapozott elvek szerint) 69

37/2007. (III.26.) GKM rendelet a díjfizetés ellenében használható autópályákról, autóutakról és főutakról Nevével ellentétben már csak a nem fizetős szakaszokat sorolja fel 25/2013 (V.31.) NFM rendelet Meghatározza az útdíjak mértékét és felsorolja a fizetős szakaszokat (2075) 70

Használatarányos díjfizetés 25/2013. (V.31.) NFM rendelet 2013. évi LXVII. tv. az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról 209/2013. (VI.18.) Korm. rendelet a 2013. évi LXVII. tv. megvalósításáról 71

Útdíjköteles gépjármű kategóriák J2 díjkategória: a kéttengelyes útdíjköteles gépjárművek, J3 díjkategória: a háromtengelyes útdíjköteles gépjárművek, J4 díjkategória: a négy vagy több tengelyes útdíjköteles gépjárművek Használati díj köteles kategóriák D1 díjkategória: motorkerékpár, valamint a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű bármilyen vontatmánnyal is B2 díjkategória: a 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok, lakóautók és személygépkocsik bármilyen vontatmánnyal is 72

73 36/2007. (III.26.) GKM rendelet az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról Meghatározza a díjakat és a járműkategóriákat Díjszedéssel az Állami Autópályakezelőt bízza meg Jelenleg heti, havi és éves úthasználati jogosultság váltható meg előre történő megfizetéssel 2008 óta csak elektronikus értékesítés és nyilvántartás (megszűnt a matrica)

47/2007. (IV.17.) GKM rendelet a hazai közutakon használható elektronikus útdíjszedő rendszerekről Teljes összhangban van a 2004/52/EK rendelettel Előírja, hogy olyan fedélzeti eszközt kell telepíteni a járműre, amellyel lehetővé válik az Európai Gazdasági Térség államaiban üzemelő rendszerek használata A fedélzeti rendszert lehetőleg csatlakoztatni kell a digitális tachográfhoz 74

69/2007. (VI.28.) OGY határozat az úthasználattal arányos elektronikus díjfizetési rendszer bevezetéséről 2137/2007. (VII.17.) Kormányhatározat 75

Közúti közlekedési tevékenység hazai szabályozása 1988. évi I. tv. A közúti közlekedésről 30/1988. (IV.21.) MT rendelet a végrehajtásáról A közúti törvény egyes elemeit konkretizálja Hatály Alapvető jogok és kötelezettségek 76

Rögzíti a törvény a közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat, amelyek közül legfontosabbak a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése, szervezeti és működési feltételeinek meghatározása, hatósági feladatainak ellátása; a tömegközlekedés működtetésének biztosítása; az alágazat biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda, a szakemberek és járművezetők vizsgáztatása; a biztonságos eszközfeltételek biztosítása, a járművek műszaki vizsgálata és a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése 77

Rögzíti a közúti forgalom szervezésének elveit az igények, a közlekedési gyakorlat és a nemzetközi szabályok figyelembevételével Ebbe a kérdéskörbe tartozik pl. a közúti csomópontok, vasúti átjárók, gyalogos átkelőhelyek kialakításának, reklámhordozók elhelyezésének, a forgalom lezárásának vagy korlátozásának, a közúton való várakozásnak, különleges járművek közlekedésének, úthasználati díjfizetés lehetővé tételének szabályozása Korábban tárgyalt részek (nevelés, oktatás, szakképzés, munkaidő, eszközfeltételek, üzemeltetés műszaki feltételei) 78

Kiemelkedő jelentőségű a törvény 2007-es módosításával bekerülő rész a gépjármű üzemben tartásának felelősségéről objektív felelősség 79

Fontos és terjedelmesen tárgyalt része a törvénynek a közút építését, kezelését, fenntartását, megszüntetését, elbontását szabályozó rész. Az egyes tevékenységek engedélykötelessé minősítése, és ehhez kapcsolódóan a központi, helyi hatósági feladatok, jog-és hatáskörök kijelölése törvényi szinten valósul meg Minden (magántőke bevonása nélkül megvalósuló) országos közút építtetője a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., mely az állam nevében jár el, és a létrehozott eszközöket átadja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő részére 80

A törvény meghatározza az úthálózat szerkezetét is Közutak + közforgalom elől el nem zárt magánutak = úthálózat A közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen. A közút forgalmi rendjét a közút kezelője alakítja ki 81

Közút nem közlekedési célú igénybevételéhez a kezelő hozzájárulása szükséges, annak felbontásáról általában a kezelő hozzájárulásával építési engedélyezési eljárásban kell határozni. Az ilyen tevékenységek után igénybevételi díjat kell fizetni Kezelői hozzájárulás nélkül csak halasztást nem tűrő közműjavítási, árvíz-vagy belvízvédekezési, kárelhárítási munkák végezhetők Közúthoz csatlakozás létesítése is csak kezelői engedéllyel lehetséges, megtagadása esetén a közlekedési hatósághoz lehet fordulni 82

A közúti közlekedés ellenőrzése, kiemelten annak veszélyes üzem jellege miatt folyamatos ellenőrzést igényel, aminek ki kell terjednie a közúti közlekedés rendjére, a forgalom szabályozására; a közúti szolgáltatások szabályszerűségére, a járművek és a közutak üzemeltetésére; a járművek műszaki állapotára, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségére, a járműfenntartási tevékenységre; a közutak állapotára, tisztaságára, nem közlekedési célú igénybevételére, azokon engedélyhez kötött járművek közlekedésére. Az ellenőrzési feladatok ellátására a rendőrség és/vagy a közlekedési hatóság, szükség szerint más hatóságok (vámhatóság, munkaügyi hatóság) bevonásával jogosult. Ellenőrzések a közúton, vagy a jármű telephelyén is végezhetők. 83

84 Speciális feladat a díjfizetés ellenőrzése A feladat ellátásához az illetékes közútkezelő, illetve az általuk megbízás alapján meghatározott gazdálkodó szervezet elektronikus ellenőrzési rendszer működtetésére jogosult. A 2007. évi módosítással a közút kezelője, a díjszedésre, illetve a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv a gépjárműről felvételt készíthet a szabályszegések bizonyításához Ilyen feltételek csak jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő eszközzel készíthetők

A közutakon lebonyolított tevékenységeknek, valamint azok személyi és jármű feltételeinek a közúti törvényhez kapcsolódó rendeleti szabályozásának néhány fontosabb eleméről az előzőekben már volt szó. Hasonlóan fontos azonban az eszközfeltételek másik összetevőjének, a közúti pályának is a törvényhez kapcsolódó második szinten megvalósuló rendeleti szabályozása 85

19/1994. (V.31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról Közutak struktúrájának rögzítése Fő szerkezeti útosztályok: Gyorsforgalmi utak, főutak, mellékutak Belterületi utak, külterületi utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák Mellékletben ezek belső részletes bontása Szintén mellékletben rögzíti az országos közutak számozási rendszerét, melynek alapja a földrajzi elhelyezkedés Részletesen szabályozza a közút nem közlekedési célú igénybevételével összefüggő közútkezelői feladatokat 86

93/2012. (V.10.) Korm. Rend. Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről Engedélyező a közlekedési hatóság a megfelelő szakhatóságok, közútkezelők, közművek és úttulajdonosok közreműködésével Engedélyfajták: elvi építési engedély, építési engedély, (ideiglenes) forgalomba helyezési engedély, fennmaradási engedély, megszüntetési engedély 87

29/2010. (IV.7.) KHEM rendelet az országos közutak építésével kapcsolatos minőségi követelmények megvalósulásának ellenőrzéséről Üzemeltetésre, építésre szolgáló anyagok, szerkezetek, berendezések megfelelőségének igazolása 88

13/2010. (X.5.) NFM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről Már említésre került a járművek műszaki szabályozásánál A címben megjelölt járművek csak az illetékes közútkezelő hozzájárulásával, az általa kijelölt útvonalon közlekedhetnek Az engedély kérelemre, díjfizetés ellenében adható meg, és indokolt esetben előírható rendőri vagy egyéb szakkíséret is Díjfizetés alóli felmentés (közforgalmú személyszállító, kommunális feladatot ellátó, katasztrófa-elhárítást vagy megelőzést végző, kombinált fuvarozásban meghatározott feltételek mellet résztvevő járművek) 89

40/2012. (VII. 10.) NFM rendelet a közlekedési infrastruktúrával összefüggő egyes állami feladatok végrehajtásáról, valamint a feladatok végrehajtásához szükséges források felhasználásának szabályairól Évente aktualizálják a feladatokat az éves költségvetési törvény előirányzataihoz kapcsolódva Közutakkal kapcsolatos egyes feladatok ellátásának legfontosabb szereplőit és azok feladatait tartalmazza 90

Közúthálózat finanszírozása 1989-1999 Útalap = gépjárműadó + üzemanyagok árában realizált fogyasztási, majd jövedéki adó Azóta központi költségvetésbe beillesztett útfejlesztési és fenntartási célelőirányzat PPP Kohéziós Alap, ERFA 91

Autópálya-építés közvetlen szabályozása 1222/2011. (VI.29.) Korm. hat. A gyorsforgalmi-és főúthálózat hosszútávú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről 2027-ig megvalósítandó új és fejlesztendő hálózati elemeket nevezi meg, valamint ütemezésüket határozza meg 92

2003. évi CXXVIII. tv. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről A gyorsforgalmi utak létesítésének felelőse a Kormány, mely a megépítéshez szükséges pénzeszközökről gondoskodni köteles a költségvetés terhére (magántőke bevonható) A gyorsforgalmi utak vagyonkezelője (a magántőke bevonásával épült utak kivételével) a KKK, mely vagyonkezelési szerződést köt a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel (NVK Zrt). A gyorsforgalmi utak építtetője a NIF Zrt. 93

Gyorsforgalmi út tervezése és építése a miniszter kezdeményezése alapján indul meg Fontos a lehetséges nyomvonalváltozatok meghatározása, (együttműködés a környezetvédelmi hatósággal, érintett önkormányzatokkal közmeghallgatás) A környezetvédelmi hatósággal való egyeztetést követően a Kormány rendelettel határozza meg a nyomvonalat 94

95 A nyomvonalon szükséges területeket az állam megvásárolja, ill. csereingatlant ajánlhat fel érte. Amennyiben egyik sem vezet eredményre akkor kisajátíthatja a területet. A gyorsítás érdekében az esetleges bírósági eljárások hosszát maximalizálja a törvény Szintén a közérdek szempontjából szabályozza a törvény a közműszolgáltatók részvételét is Szükséges közműkiváltás, vagy fejlesztés megtagadása esetén azt az éppíttető megfelelő képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetheti, melyet a közműszolgáltató tűrni köteles, valamint a költségek polgári peres úton követelhetők

Részletesen szabályozza a kapcsolódó hatósági eljárások egyes szabályait (környezetvédelmi, közlekedési, ingatlanügyi) Külön fejezet szól az építéshez szükséges nyersanyagok biztosítása érdekében a bányászati törvény előírásaitól eltérően célkitermelőhelyek létesítésének, üzemeltetésének és hatósági felügyeletének szabályozásáról 96

Az átláthatóság, ellenőrizhetőség érdekében a koncessziós szerződés keretében, illetve magántőke bevonásával történő fejlesztések megvalósításához a közbeszerzési eljárás megindításához a felhatalmazást, majd az eredményének jóváhagyását Országgyűlési határozathoz köti Ennek célja a gondosabb előkészítés és költségtakarékosabb megvalósítás, az építés hatékonyságának emelése 97