Gondozási tevékenységek az irányelveknek megfelelően: alapés emelt szintű gyógyszerészi gondozás Vida Róbert György Pécsi Tudományegyetem, Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár Gyógyszerészet, Gyógyszerellátás kulcskérdései A gyakorló gyógyszerészet aktualitásai: Az elmélettől a gyakorlatig Budapest, 2016. február 19-21. Továbbképző tanfolyam gyakorló gyógyszerészek és gyógyszerellátásban dolgozó szakemberek részére
A gyógyszerészi gondozás meghatározásának fejlődése Hepler és Strand (1990) A gyógyszeres terápiával kapcsolatos felelősségteljes tevékenység azzal a céllal, hogy meghatározott eredményeket érjünk el a beteg életminőségének javítása érdekében. Europharm Forum (1993) A gyógyszerészi gondozás célja a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítése, együttműködésben az orvossal, továbbá a beteg egészségtudatos életmódra nevelése, gyógyszerhasználatának irányítása, együttműködésének növelése, életminőségének javítása, minőségileg kontrollált körülmények között. FIP (1998) A beteg gyógyszerelésével kapcsolatos felelősségteljes tevékenység azzal a céllal, hogy javítsa, vagy fenntartsa a beteg életminőségét, olyan együttműködésben mely megelőzi, felismeri, megoldja, a gyógyszereléssel, egészséggel kapcsolatos problémákat. Folyamatos minőségbiztosítási tevékenység a gyógyszerhasználat javítása érdekében. PCNE (2013) A gyógyszerész hozzájárulása az egyének ellátáshoz, melynek célja a gyógyszeralkalmazás optimalizálása és az egészségügyi kimenetek javítása. Hepler CD, Strand LM. Opportunities and responsibilities in pharmaceutical care. Am J Hosp Pharm. 1990 Mar;47(3):533-43. World Health Organization and International Pharmaceutical Federation. Developing pharmacy practice. A focus on patient care HANDBOOK 2006 EDITION Allemann SS, van Mil JW, Botermann L, Berger K, Griese N, Hersberger KE. Pharmaceutical care: the PCNE definition 2013. Int J Clin Pharm. 2014 Jun;36(3):544-55.
A gyógyszerészi gondozás meghatározásának kibontása Prevenciós szintek - Feladatok Primer prevenció egészségtudatos életmódra nevelés; gyógyszerhasználat javítása Szekunder prevenció betegségek korai felismerése Tercier prevenció Életminőség javítása, gyógyszereléssel kapcsolatos problémák megelőzése, együttműködés növelése Feltételek: minőségileg kontrollált körülmények között, minőségbiztosított tevékenységként, együttműködésben az orvossal Cél: Gyógyszeralkalmazás és kimenetek optimalizálása (hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia) Individuális és EBM gyógyszeres terápiát megvalósító. III. II. I. Hepler CD, Strand LM. Opportunities and responsibilities in pharmaceutical care. Am J Hosp Pharm. 1990 Mar;47(3):533-43. World Health Organization and International Pharmaceutical Federation. Developing pharmacy practice. A focus on patient care HANDBOOK 2006 EDITION Allemann SS, van Mil JW, Botermann L, Berger K, Griese N, Hersberger KE. Pharmaceutical care: the PCNE definition 2013. Int J Clin Pharm. 2014 Jun;36(3):544-55.
PCNE V5.01 (2006.) PCNE V6.2 (2010.) Probléma: Probléma: P1 Gyógyszermellékhatás Farmakovigilancia P1 Hatékonyság P2 Gyógyszer-kiválasztási probléma - P2 Nem kívánatos gyógyszerhatás Párhuzamos gyógyszerszedés P3 Kezelési költségek P3 Dozírozási probléma - antibiotikus terápia P4 Egyéb időtartama P4 Gyógyszerhasználati probléma - Betegegyüttműködés P5 Interakciók P6 Egyéb Oka: O1 Gyógyszerválasztás O2 Gyógyszerhasználat O3 Információhiány, félreértés O4 Pszichés okok O5 Logisztika O6 Egyéb Gyógyszerészi intervenció Végeredmény Oka: O1 Gyógyszerválasztás O2 Gyógyszerforma O3 Dózis kiválasztás O4 Kezelés időtartama O5 Gyógyszeralkalmazás/beadás O6 Gyógyszerrendelés menete (logisztika) O7 Beteghez kapcsolódó O8 Egyéb Gyógyszerészi intervenció Végeredmény Hepler CD, Strand LM. Opportunities and responsibilities in pharmaceutical care. Am J Hosp Pharm. 1990 Mar;47(3):533-43. PCNE Classification for drug related problems. PCNE V5.01 (2006.); PCNE V6.2 (2010.)
A gyógyszerészi gondozás hazai meghatározása Gyógyszerészi gondozás: a gyógyszerész által önként vállalt, felelősen végzett dokumentált tevékenység, melynek célja együttműködésben az orvossal a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl, a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása, minőségileg kontrollált körülmények között. 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól
A gyógyszerészi gondozás hazai eredményei Kezdetek és előkészületek 2000. Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) Gyógyszerészi Diabetes Prevenció Program (2005) Gyógyszerészi Dislipidémia Prevenció Program (2007) Informatikai fejlesztés - SZÉP (Szív-Érrendszeri Prevenciós) program - IQ Medicina (2008) Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) Gyógyszerészi Hipertónia Program (PIPACH, 2006) Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógyszerészi gondozási programok fejfájás és napégés (2007) Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság (2007. - ) Metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozási program (2008) Kérdezze meg gyógyszerészét program (2009) A túlsúlyos/elhízott betegeknek ajánlható orlisztát hatóanyag-tartalmú vénynélküli készítmény expediálásának gyógyszerész-szakmai irányelvei (2009) Krónikus légúti betegségek gyógyszerészi gondozási program (2010) Gyógyszertárban előforduló bőrpanaszok gyógyszerészi gondozási program (2012) A jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) kezelésének gyógyszerészi és háziorvosi irányelve (2012) Alapszintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés irányelv (2013) www.gyogygond.hu
Gyógyszerészek részvétele a népegészségügyi programokban 12. Országos Patika Nap (2015. június 1.) 1 éven keresztül kiemelt témák: allergia és racionális vitamin, nyomelem és ásványi anyag használat Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) együttműködési megállapodása Cél: a gyógyszerészek hatékonyan részt vehessenek az egészségfejlesztési tevékenységekben. A gyógyszertárak (2400 közforgalmú gyógyszertár hazánkban) kiemelten fontos népegészségügyi találkozóhelyek, mert hazánkban évente 60 millió (naponta 160 ezer) gyógyszerész-beteg találkozás történik, 3,3 millióan pedig rendszeresen, legalább kéthavonta váltanak ki vényköteles készítményt. a lakosság egészségének védelme és fejlesztése, egészséges életmódjának elősegítése, a tudatos és biztonságos gyógyszerfelhasználás javítása, a közvetlen lakossági gyógyszerellátásnak a népegészségügyi, egészségfejlesztési aktivitásokba, a helyes, eredményes és biztonságos gyógyszeralkalmazást elősegítő szakmai folyamatokba történő bevonása. www.mgyk.hu http://www.oefi.hu/
EDQM. Pharmaceutical care. Policies and Prac tices for a Safer, More Responsible and Cost-effective Health System. 2012. Austrian Federal Ministry of Health. Understanding the Pharmaceutical Care Concept and Applying it in Practice. Vienna, May 2010. Ssz. Indikátor megnevezése Jellemező 1. Teljesítmény indikátor Pl.: Interakciót vagy nem kívánatos eseményt megakadályozó beavatkozás. 2. Kórházi felvétel gyakoriság és Betegség specifikus és jól dokumentált időtartam gondozás esetén. 3. Gyógyszerészi beavatkozások száma; Gyógyszerészi gondozási beavatkozások száma 1000 Könnyen mérhető. vénykezelésenként/1000 betegenként 4. Gyógyszerelési probléma és/vagy Az adott ország Farmakovigilancia Gyógyszerelési hiba; Nem kívánatos rendszerétől függ. Betegség specifikus és jól események bejelentésének száma dokumentált gondozás esetén. évenként 5. Betegelégedettség Szubjektív és nehezen mérhető. 6. Beteg-gyógyszerész kapcsolat Szubjektív és nehezen mérhető. 7. 8. 9. (visszatérő betegek aránya) Folyamat indikátorok; Gyógyszerészi tanácsadások száma 1000 vénykezelésenként/1000 betegenként Egészségügyi állapotot jelző indikátorok (pl.: morbiditás) A gyógyszeres terápiához kapcsolódó egészségügyi műveltséget felmérő betegvisszajelzések száma 1000 vénykezelésenként/1000 betegenként Pl.: tanácsadások száma, dokumentáció. Standardizált és könnyen mérhető. A gondozás hozzájárulása az indikátorok javulásához nehezen elválasztható, csak klinikai vizsgálati elrendezéssel mérhető. Standardizált módszerrel mérhető.
A gyógyszerészi gondozás pillanatképe - SWOT analízis Erősségek A gyógyszerész magas szintű szakértelme Személyes kapcsolat a beteggel A gyógyszerész felelősségtudata (megbízhatóság) A gyógyszerész erkölcsi elkötelezettsége Megalapozott marketing-háttér Gondozási igény a betegek oldaláról Lehetőségek - Továbblépés A gyógyszerészet profilbővülése Szakmai továbbfejlődési út Új szolgáltatások Informatikai fejlesztések Gyengeségek - Fő barrierek Gyógyszerész (még) alacsony diagnosztikai ismeretei/klinikai és terápiás ismeretek hiányossága Termékellátás orientált szemlélet Önbizalom és motiváció hiánya Kommunikációs készség hiánya Marketing ismeretek hiánya (és félelem) Szakmai konzervativizmus Forráshiány és anyagi érdek Orvosi (és ápolónői) ellenállás Veszélyek A gyógyszerészek nem kívánnak élni a lehetőséggel A gyógyszerész szakmai hitelességének elvesztése A szakma iránti bizalom megrendülése Más szakmák aktivizálódása (verseny a bizalomért és a finanszírozásért) Gazdasági bizonytalanság a kereskedelmi főprofil elvesztése miatt Jogi környezet változása esetén bizonytalan jövőkép SWOT analysis of Pharmaceutical Care: http://europharm.pbworks.com/ 2010.
A lehetséges hazai akadályok a gondozás megvalósulásának útjában Orvos 1. Gyógyszertári környezethez kapcsolható tényezők Időhiány Gyógyszerészi expediálás mint feltétel Betegadatok elérhetősége Hiteles gyógyszer és egyéb termék információk elérhetősége Finanszírozási kihívások 2. Betegekhez kapcsolódó tényezők Betegigények A szolgáltatásokról való tájékozottság 3. Egészségügyi ellátórendszerhez kapcsolható tényezők Orvosi fogadtatás Kompetencia határok Egészségügyi személyzet közötti együttműködés hiánya Egészségügyi képzésben résztvevők kapcsolatának hiánya Képzési hiányosságok Eltérő terminológia (pl.: gyógyszerelési hibák) Beteg Gyógyszerész Roberts AS, Benrimoj SI, Chen TF, Williams KA, Hopp TR, Aslani P. Understanding practice change in community pharmacy: a qualitative study in Australia. Res Social Adm Pharm. 2005 Dec;1(4):546-64. Mohamed SS, Mahmoud AA, Ali AA. Sudanese community pharmacy practice and its readiness for change to patient care. Int J Pharm Pract. 2014 Nov 5. Foppe van Mil JW, Westerlund T, Brown L, Chen TF, Henman M, Hersberger K, McElnay J, Schulz M. Medical care and drug-related problems: Do doctors and pharmacists speak the same language? Int J Clin Pharm. 2016 Jan 21. J. W. Foppe van Mil, PhD, Martin Schulz, PhD. A Review of Pharmaceutical Care in Community Pharmacy in Europe. Harvard Health Policy Review. Vol. 7, No. 1, Spring 2006 155.
BetegELLátók Akkreditációja a biztonságos betegellátásért (BELLA) program és a gyógyszerészi gondozás kapcsolata Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációs rendszere A veszélyforrások, betegbiztonsági kockázatok kezelését célzó működési szabályokat, ún. standardokat fejlesztése. A standardok szerinti működés megítélésére egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása. 2012. december 1. és 2014. november 30. TÁMOP 6.2.5/A/12/1 azonosító számú A Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben - Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg ellátásban, valamint gyógyszertári ellátásban 2015. TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 azonosító számú Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben Területi együttműködések kialakítása http://bella-akkreditacio.hu/ www.mgyk.hu
Gyógyszerészi gondozás további fejlesztési irányai, megvalósítandó elemek Gyengeségek kiküszöbölése és a lehetőségek megragadása szükséges a veszélyek elkerülésére. Kulcsszerep: Személyi és tárgyi feltételek fejlesztése Informatikai fejlesztések Graduális, posztgraduális képzés és továbbképzési rendszer Példaként szolgáló gyógyszertárak, gyógyszerészek Eredmények Hazai barrierek vizsgálatokkal történő azonosítása és kiküszöbölési stratégiák kidolgozása Gondozás hatásai (indikátorok) Szemlélet Szolgáltatás orientált szemlélet és szolgáltatás finanszírozás, mint új elem a gyógyszertárban Marketing szerepe