-- 1998. 8. szám FÓRUM 403 J...,. ~ Dr. Kovács Kázmér ÜGYVÉD. A BUDAPEST ÜGYVÉD KAMARA ALELNÖKE A Pk. 201. (2) bekezdése védelmében. (Feluno arányalanság és az auópálya-használai szerzodések) Vékás Lajos szv. egyeemi anár, az MTA rendes agja ekinélye eljes súlyával ve rész az eddig folyamaban vol "auópálya díj perekben", amikor mind a Dabasi Városi Bíróságon, mind a Fovárosi Bíróságon perel alperesi koncessziós ársaságok részére készíe, illeve rendelkezésre bocsáo anulmányában végkövekezeéskén leszögeze: "a Pk. 201. (2) bekezdésében bizosío megámadási jog az auópálya-használai szerzodések díj viáiban fogalmilag kizár". A Dabasi Városi Bíróság - ez ido szerin nem jogeros - íéleében meghajol az érvek és a ekinély súlya ala, míg a Budapesi -ll. kerülei és a Fovárosi Bíróság az ellenées álláspono ámogaó indoklás éreze erosebbnek, és a szolgálaás-ellenszolgálaás feluno arányalanságá megállapíó jogeros keresenek hely adó íélee hozo. Tekineel arra, hogy Vékás Lajos feni anulmánya jelen folyóira korábbi számában megjelen, leheosége kérem a Szerkeszoségol észrevéeleim összefoglalására, hogy az ellenées álláspono ámogaó nézeeke is módjuk legyen az érdeklodó'knek megismerni. Természeesen elismerem a polgári jog köziszeleben álló anárának nálam szélesebb köru udományos ájékozoságá, a nemzeközi összefüggések mélyebb ismereé, mégis azzal a - jóllehe szerényelen - felevéssel élek, hogy (noha udom, hogy Vékás Lajos a róla is elneveze ügyvédi irodának alapíó agja) a mindennapos jogalkalmazás során alkalmazhaó és alkalmazandó eszközök és szemléle ekineében az ado kérdéskörben kövekezeései viahaóak, so viani valóak. Ez kíséri em meg az alábbiakban kifejeni. Szerzo mind a szóban forgó örvényhely álalános érékeléséból (1.), mind az auópálya-használai szerzodések sajáosságaiból (.) arra a kövekezeésre ju, hogy ez uóbbi ekineében az ado megámadási leheoség fogalmilag kizár, mer - álalában is nehezen egyezeheo össze a piacgazdaság köveelményeivel, - különösen megnehezíi alkalmazásá, ha a köeleze szabad árképzésé állami beavakozás (min az auópályakoncessziók körében) korláozza, - egyenesen abszurdnak ekinheo olyan körben (így az auópálya-használai szerzodések eseében), ahol kello piaci alernaívák és megfelelo összehasonlíó adaok hiányában a megámadási jog megíéléséhez a örvény és a bírói gyakorla álal megkíván forgalmi éréke nem lehe megállapí aní. 1. A Pk. 201. (2) bekezdésének álalános érékelése A. Szerzo véleménye szerin a Pk. árgyi szabálya a magánauonómiába páralanul ág bírói beavakozás engedo norma, amely jelenlegi formájában a piacgazdaság elveivel szine összeegyezeheelen. Nem viaom, hogy a piacgazdaság álalános elveihez képes a árgyal norma kivéel jelen. Axiomaikusnak unik viszon számomra az a éel is, hogy a feluno érékarányalanság, illeve a laesió enormis éele régóa megoszja a jogászársadalma. Nem viahaó ugyanakkor, hogy ké rendkívül fonos alapelv kollíziója nyomán kerülhe sor alkalmazására. Hiányolom ezér Szerzo anulmányából annak a riviális alapveésnek a megjeleníésé, mely szerin ehá a 201. (2) bekezdés fennarása elleni érvek a forgalombizonság szemponjai, az ellenées álláspon pedig az érékarányos'ság alapelvé részesíi elonyben. Az Alkománybíróság gyakorlaában rendszeresen eloforduló dilemma az egymásnak vél, vagy valós okból ellenmondó alapelvek összeegyezeés ének problemaikája. is hasonló kollízióról van szó, azonban a mérlegelés a jogalkoó már elvégeze és meghaározo eseekben az érékarányosság köveelményé súlyosabbnak íéle a forgalombizonság köveelményénél. Nem érdekelen ény, hogya leguóbbi Pk. módosíás során ugyan felmerül a Pk. 201. (2) bekezdése örlés ének szükségessége, azonban végül is elmarad. A konkréjogviá konkré felek viszonylaában a bíróság elé áró feleknek viszon (az eseleges jogalkoói kéelyekol függelenül) olyan dönésre lehe és kell számíaniuk a bíróságól, amely a haályos jog alapján végzi el az érdekek üközeésé. Ezér nem láom meghaározó jelenoségunek az elmélyülés az 1959. évi V. örvény megalkoása körüli szemponok mérlegelésében, fonosabbnak arom helyee a norma álalános érékelése szemponjából annak jelenre gyakorol haásá és jövóoeni esélyei. A feluno arányalanság miai megámadási jog hívei az a nézee képviselik, hogy kivéeles eseekben módo kell kapnia a durva jogsérelme szenvede félnek arra, hogy önmagában a (a jogalkoó álal eljes köruen elozeesen fel nem mérheo, ezálal axációba nem szoríhaó körülmények folyán kialakul) szélsoséges érékarányalanság mia is a szerzodés érvényességének kérdésé bíróság elo viahassa. Az ellenées álláspon szerin akármilyen méréku az érékarányalanság, a szerzodésköéskori akara és az üzlei bizonság szemponjai meg kell, hogy elozzék a szolgálaásokellenszolgálaások viszonylagos egyenérékuségéhez fuzodo érdekeke. Szerzo anulmánya összefoglalásában kinyilváníja, hogy a jelenlegi auópálya-használai díjak szerine sem reálisak, még kevésbé igazságosak, de ual rá, hogy az e éren jelenkezo ársadalmi feszülségek és konflikusok feloldására a Pk. 201. (2) bekezdése nem megfelelo jogi eszköz, mer nem alkalmazhaó. Adós marad azonban a helyee helyesen alkalmazhaó eszköz megjelölésével. ~ 1
404 MAGYAR JOG 1998. 7. szám Természeesen feniekkel nem az mondom, hogy az üdvös cél elérése érdekében jogellenes eszközöke is fel szabad használni, és az sem, hogy csak akkor lehe egy ado jogalkalmazás kifogásolni, ha van helyee jobb. Tágíani kívánom viszon azok poziív szemléleé, akik ugyan kriikusan ekinenek a Pk. 201. (2) bekezdésének, min jogi normának hibáira, de erényei is keresik. Éppen az M- auópálya konkré díjviája is bizonyíja az ado árgyú szerzodés megámadás leheosége ovábbéleésének szükségességé, és a öbb ezer éves joginézmény élerevalóságá. A Fovárosi Bíróság dönése nemcsak a felhívo jogi norma szövegének, de a felén úli sérelem miai megámadási leheoség mellei mindenkori szemponoknak is megfelel, so ökéleesen konform a LB. 267. PK. Állásfoglalásával is. Min ualam rá, a norma megszüleésének és ovábbélésének meghaározó indoka, hogy lehenek olyan eseek, amikor olyan súlyos sérelme szenved az érékarányosság köveelménye, hogya reparációhoz fuzodo érdekek megelozheik a forgalombizonsághoz és az üzlei éle bizonságához fuzodo meghaározó fonosságú szemponoka. Nem udom, hogy az ellenées néze képviseloi az is elfogadhaónak aranák-e, ha a Gyor-Hegyeshalom auópálya 43 km-es szakaszán nem a jelenlegi 1300, hanem 13 000 F lenne a díj, vagy annál is öbb. Lehenek - és amin a példák igazolják, vannak is - olyan eseek, amikor a körülmények alakulása folyán (melyeknek akárcsak közelío ponosságú körülírása sem leheséges) anélkül szenved az érékarányosság köveelménye súlyos sérelme, hogy az egyéb szerzodésmegámadási kaegóriák bármelyikébe az ado ényállás beilleszheo lenne. Ezek és kifejezeen ezek azok a ényállások, amelyek specifikusan a Pk. 201. (2) bekezdésének körébe vonhaóak. Ha megvizsgáljuk, hogy milyen kövekezményekkel jár a konkré eseben a norma léezése és annak kövekezees alkalmazása, és ha megvizsgáljuk, hogy annak hiánya vagy szú1cío érelmezése mire vezee volna, nyilvánvalóan lánunk kell, hogy Vékás Lajos állásponjá az összehasonlíás eredménye nem ámogaja. Számolnia lehee és kelle volna a koncesszoroknak azzal, hogy amikor Magyarországon a ermékek árai és a szolgálaások díjai kialakíása során legfeljebb a nyugaeurópai vagy az az némileg meghaladó összegekkel kalkulálnak a ermeló1cés a szolgálaók álalában, akkor ó1csem függeleníheik maguka sem a gazdasági, sem a jogi köveelményekó1 azzal, hogya nyuga-európai áraka is jelenosen meghaladó áraka kísérelnek meg érvényesíeni. Különösen igaz ez, ha - amin ez nem kizárhaó, so a konkré eseben lefolyao bizonyíási eljárás ez igazola - egyérelmu szakéroi vélemények szerin a konc ess zor üzlei evékenysége háerében a ényleges kockázavállalás súlya a szokásosól lefelé lényeges mérékben ér el. B. Túl azonban azon, hogya Pk. 201. (2) bekezdése a haályos magyar polgári anyagi jog része, és min ilyen a jogalkalmazókra nézve és jogalanyokra nézve is köelezo, kiemelendo, hogy még az EU Magyarországra vonakozó jogközelíési és a agállamokra vonakozó jogharmonizációs köveelmények melle sem vonhaó abba a körbe, melyek rövidebb-hosszabb ávon haályon kívül helyezésé kell, hogy eredményezzék. lyenre Szerzo sem hivakozik, holo, ha ilyen köveelmény lenne, akkor - min állásponjá aláámaszó érve - nyilván szerepelené. Még a anulmány is elismeri, hogy a jelenlegi, és a hazai jogfejlodés mindig is jelenosen befolyásoló oszrák haályos jogban akuálisan is jelen van a szerzodések uólagos bíróság eloi megámadás ának leheosége a szolgálaás árviszonyaira alapíoan. Ugyanakkor a megengede részlekérdések körébe arozó - még az EU jogharmonizáció szemponjából is - hogy a magyar haályos jog a megámadás szubjekív feléelé nem elozeesen, hanem uólagosan ámaszja csak a Pk. 236. (4) bekezdésében ír körben. C. Szerzo szerin a norma bírói alkalmazása a 80-as évekol kezdve megszoríó jellegu, ami mind az alkalmazás körének szú1cíésében és a megámadás feléelének szigorodásában, mind pedig a kövekezmények levonásánál megnyilvánul. Téves projekálás azonban a PK. 267. állásfoglalás egészen más korábbi bírói gyakorlaal szemben más célból és más körülmények közö hangsúlyozo, az alkalmazás szukíése irányába haó szemléleé a viao helyzere úgy adapálni, melynek során figyelmen kívül marad az ado jogviszony sajáos jellege. Félrevezeo a feléelek szigoríás ára álalánosságban hivakozni, hiszen az alkalmazási kör szú1cíése meghaározo feléelek mellei meghaározo okokból örén, melyek nem vonhaók egybe valamennyi felmerülheo jogvia árgyával és céljával. Az a körülmény, hogyaörvényszöveg szerkeszésekor az auópálya díjakra nem gondolhao ajogalkoó, ermészeesen önmagában nem zárja ki annak alkalmazásá. A jó kodifikáció és az inuiív bírói jogalkalmazás együesen képes rá - jó eseben öbb száz éven kereszül is - hogy válozó, áalakuló körülmények közö is válozalan norma jusson érvényre. A bíróságnak az ilyen perekben nemhogy az alperes, vagy a felperes, hanem együesen a peres felekre gyakorol, ezen kereszül a ársadalomra gyakorol összhaásában kell megíélnie a perbevi jogo, ennek kereében ehá az a szabály is, hogy "az ese összes körülményé mérlegelni kell". A ársadalomra gyakorol haás ala ermészeesen nem valamilyen populisa szólamo érek, hanem az, hogy - nem felunoen arányalan-e egy szolgálaás Magyarországon, ha jelenosebben drágább, min bárhol másu Európában - nem indokolalan-e ez a drágaság és nem mérsékelendo-e, ha a háerében - rosszul megbecsül forgalom, ugyanakkor - az elvárhaónállényegesen alacsonyabb sajá vállalkozói kockázavállalás - az alapíói okében indokolalanul úlérékel alapíói szellemi appor, sb. áll.
,1:, r'-' 1998. 7. szám FÓRUM 405 '-~ j-.;!, i. r -1* f, D. A bírói gyakorla eloreláásá muaja az a kövekezees kiarás, mellyel a kezdeekol nem engede annak a gyakran elég szoríó nyomásnak, hogy meghaározza a Pk. 201. (2) bekezdés alkalmazásához szükséges, álalánosságban irányadó %-os méréke. Ahogya %-os mérékre nézve nincs és nem lehe eleve kizárhaó, vagy bizos méréke megjelölni, ugyanígy nem lehe a súlyos érékarányalanságra vezeheo és ennélfogva indokolan bíróság elo megámadhaó ényállásoka eljes köruen máskén, min magára az érékarányalanságra ualással kodifikálni. E. A anulmány szerin a Pk. 4. (4) bek. analógalkalmazása(ehányilván ezena címen az ilyen kereseekeluasíása) úján, "módo lehe alálni arra, hogy ez ne öszönözze a szerzodofele gondalan, felelolen eljárásra a szerzodésköésnél". Ezzel szemben a véleményem az, hogy ez az öszönzés nem a megámadó félnek, hanem a másiknak kellene megkapniaaz érékarányosságiköveelmény kivéelesensúlyos sérelme eseén az kövekezeesen számonkéro dönésekkel. (A konkré veszély ugyanis a perbeli és az ahhoz hasonló jogviszonyok eseén nem az, hogya megfelelo versengoalernaívanélküli- ilyen érelembenaényleges válaszás jogával nem rendelkezo - használók fognak "felelolenül" szerzodéseke köni, hanem például inkább az, hogy egyes vállalkozók Magyarországo a másu megengedheelen és elfogadhaalan "leheoségek" hazájának ekinve úgy kísérelnek meg "vállalkozni", hogy szine kizárólag hielból finanszíroznak, ami azán szolgálaásuk árá minden összehasonlíásban arányalanul drágíja.) F. A anulmány bemuaja - koncepciójá aláámaszandó - a PK. 267. állásfoglalás egyes ézisei. Lévén az állásfoglalás öbb min 10 éves, annak részleeire, indokaira, a korábbi bírói gyakorlao indokolan megválozaó haására ezér i nincs okom kiérni. Miuán azonban a anulmány kiemeli a PK. állásfoglalás 1.ponja indoklás ának uolsó bekezdésében foglalaka, legyen szabad nekem azzal szemben kiemelnem a PK. állásfoglalás 1. ponjának indoklásából az 1. bekezdésben foglalaka: "E rendelkezés a szolgálaás és ellenszolgálaás egyenérékuségének kirívó (felunój megsérése eseén leheosége bizosí a szerzodési nyilakoza megámadására akkor is, ha a szerzodésköési akara hibája eseére bizosío megámadási okokra alapío jogérvényesíéssel a sérelem nem orvosolhaó". A PK. 267 eloi úlburjánzo szerzodésmegámadási gyakorla háerébenaz a ipikus ényállásáll, hogya vevo - részlefizeés vállalása melle - nemhogy alkudo, de ráigér az eladó álal kér véelárra olyan mérékben, hogy amikor a háralék esedékessé vál, fizeés helye szerzodésmegámadási kifogásá erjeszee elo. Emlékezees, hogy ilyenkor az éppen álala kialakío magas ár kövekezében a korábbi joggyakorla szerin a bíróság a szakéroi leg megállapío arányos középárra és nem annak felso küszöbérékére, szállíoa le a véelára. A PK. 267. szerini szú1áés ehá ez a gyakorlao szigoríoa - még egyszer hangsúlyozom, eljesen indokolan - (indoklás harmadik bek~zdése). Mindezek a szemponok i nem merülnek fel, ugyanakkor viszon ado egy jól-rosszul szabályozo jogerüle (koncessziós jog), ami elozmények hiányában kiforralansága és a jogalkoói, jogalkalmazói gyakorla hiánya folyán és ovábbi okokból (ikos szerzodések sb.) is, melynek inkább vonzania, min aszíania kellene a klasszikus és kiérlel jogi echnikáka, alapelvi szinu köveelményeke. Összefoglalólag: A 201. (2) bekezdése korábbi visszaélésszeru alkalmazási köré a PK 267. állásfoglalása korábban már úlnyomórész helyre ee. A hazai jogirodalomban ugyan viao a joginézmény szükségessége, azonban az áalakuló ársadalmi viszonyok közö véleményem szerin öbb érv szól az alapelvi szinu uólagos bírói konroll fennarásának leheosége melle, min ellene. Egye lehe éreni minden visszaélésszeru alkalmazás szigorú visszauasíásával, de csak igazol rosszhiszemuség eseén. Nem lehe rosszhiszemuségrol, visszaélésszeru joggyakorlásról beszélni, amikorajoggyakorlás célja aközfelfogásszerinársadalmi igény elégí ki.. A Pk. 201. (2) bekezdésének alkalmazhaósága az auópálya-használai szerzodésekre. Nincs viám Vékás Lajossal mindabban, ami az auópálya-használai szerzodések és a koncessziós szerzodések viszonyáról ír bevezeéskén. Tudomásom szerin nem merül fel a konkré jogviákban nézeelérés a felek közö a ké jogviszony különválaszásának szükségességére nézve, vagy ha mégis, az csak abban áll, hogy az államól szerze jogo a koncesszor megkísérele - megkísérli - olyan abszolú jogosíványkén érékelni, ami minegy,jogon kívüliségi" állapoo erem a részére. Le kell szögezni, hogy a használai díj perben eloerjeszheo keresei kérelem eljesíése nem szükségszeruen ellenées a koncessziós szerzodéssel, és az Ml-es ügyében a keresenekhely adójogeros bírósági íéle semvol az. Sem a koncessziós ender, sem a benyújo pályáza, sem a megköö szerzodés nem ír elo köelezoen alkalmazandó vagy alkalmazhaó díja, hanem az alsó-felso haárokkal haároza meg, a kerese és a helyadó íéle is a konkré eseben ezen haárok közö marad. A bírósági konroll ehá nem a koncessziós szerzodésre, hanem a koncessúós szerzodés álal felállío kereen belül a koncesszor álal mérlegeléssel megállapío díj felülvizsgálaára irányul. Közismer hivakozása az auópálya ársaságoknak,hogy nem is meríikki a koncessziósszerzodésszerini leheséges díjmaximumo.feniek szerinehá aársaság diszkrécionális jogkörben állapíja meg a díja a koncessziós szerzodésben meghaározo alsó és felso kereösszegek közö. A keresenek helyadó íéle ehá nem kell ellenées legyen (az Ml-es ügyébenhozo dönés nem is az) a koncessziós szerzodéssel, hanem k i egé szí i, a bíróság álal megállapío díjmérék is megfelel a versenykörülmények közö elnyer koncessziós szerzodés feléeleinek.
406 MAGYAR JOG 1998. 7. szám A koncesszió a örvény miniszeri indokolása szerin részleges piaci monopólium. Ez az jeleni, hogya konceszszor is a piacon vesz rész, ugyanakkor jogo nyer olyan privilegizál evékenység folyaására, melyre külön jogosívány hiányában nem lenne jogosul. Nem jelen ehá a koncesszió felélenjogosíványoka, a haályos magyar jogi környeze figyelmen kívül hagyásának leheoségé. Tévesnek Cfnik a anulmány azon levezeése, ami a koncessziós evékenység árképzési szabályaira ual és kifej-. i, hogy az auópálya használaba adója nem felélenül és nem mindenben szabadon haározza meg az auópályahasználai díja, hiszen erre vonakozóan a koncessziós szerzodés már számos vonakozásban megköhei a kezé. Azér éves ez a néze, mer a ényleges koncessziós szerzodések il,yen,megköés nem aralmaznak és ilye a koncessziós s~~ sem ír elo. A koncessziós evékenységról szóló 1991. évi XV. örvény 8. (3) bekezdése c. és f. ponja szerin a pályázai kiírásnak csak szükség eseén kell aralmaznia a koncesszióba ado evékenység árképzési szabályai, ideérve a díj meghaározásának elvei és módszerei, és a közúi közlekedésról szóló ágazai konceszsziós örvény, az 1988. évi J. örvény csak a menerend alapján auóbusszal végze közúi közforgalmi személyszállíásra vonakozó koncessziós pályáza eseében írja elo köelezo aralmi elemkén a szolgálaás díjának megállapíására vonakozó közléseke. Ezen jogszabályok együes érelmezésébol kövekezik, hogy sem a pályázai kiírásnak, sem a koncessziós szerzodésnek nem köelezo eleme az auópálya díj meghaározása. Amennyiben a jogalkoói szándék ki kívánná zárni az auópálya díj ekineében az ado árgyú szerzodés megámadás leheoségé, semmi akadálya nem lenne, hogya haósági áras körbe bevonva (hasonlóan a fen emlíe személyszállíási ömegközlekedési koncesszióhoz) ez megegye. Az árörvény, az 1990. évi LXXXV. örvény preambuluma egyérelmcfen fogalmaz, amikor leszögezi, hogya kormányzai árszabályozás korláainak kijelölése céljából kívánja a legmagasabb jogalkoói szinen meghaározni a örvény elfogadásával a haósági áras és a szabadáras ennékeke és szolgálaásoka. Az árörvény filozófiájából kövekezik, hogy kvázi szabad ár nincs, ez fogalmilag kizár. A koncessziós jog, min a viszonylag újabb jogfejlodés ennéke, nem nyújha az állam számára sem öbbleleheosége a klasszikus alapelvek megkerülésére. Ha az állam csak örvényben meghaározo körben jogosul az adójogszabályoka módosíani, és csak örvényben jogosul a haósági áras ennékkör meghaározni, akkor mindazok az érvek, melyek emelle szólnak, válozalanok akkor is, ha a evékenysége az állam származékos módon, koncesszorok úján gyakorolja. Fogalmazhaok ehá úgy is: a nemo plus iuris elvébe is üközik minden olyanjogérelmezés, melynek az a végkövekezeése, hogy a koncesszor öbblejogosíványokhoz juo a polgárjogi szerzodéses kapcsolaai alakíásai során. Az állam ugyanis csak annyiban gyakorol közhaalmi jogosívány, hogya privilégizál evékenységi kör beláása szerini mérékben és díj ellenében engedi á. A koncessziós evékenység folyaására egyébkén a polgári jog szabályai az irány adók ugyanúgy, min ahogy az állam eljárására is, amennyiben nem a közhaalom képviselojekén, hanem polgári jogi jogalanykén kö szerzodés. Szerzo az is felvei, hogy az auópálya-használai szerzodésnél a szolgálaások egyensúlyának mérlegelése szemponjából elengedheelen (piaci) forgalmi érék a legnagyobb igyekezeel sem állapíhaó meg. Uóbb kiérek a LegfelsoDb Bíróság az ilyen helyzere nézve korábban közzée dönésére, mos azonban ualnék arra a megállapíásra, miszerin a külföldi összehasonlíások árgyra nézve hiányos és ezér mindenképpen orz adaoka szolgálanak. Ez a nézee a anulmány azzal folyaja, hogya koncessziós szerzodés feléeleiból nem a piaci forgalmi éréke lehe megállapíani, hanem csupán az auópálya használaba adójának díjkalkulációs módszerébe néminemcf beekinés nyerni. Egyeérek a anulmánnyal abban a részében, hogya koncessziós szerzodés vizsgálaa a szolgálaás-ellenszolgálaás arányosságának vizsgálaakor elsodleges szemponkén nem jöhe figyelembe. Ez azonban nem jeleni az, hogy egyálalán nem. Amennyiben az elsodleges szempon - az összehasonlíó adaok - olyan szélsoséges elérés muanak minden nemzeközi összehasonlíásban, min az elso hazai fizeo auópálya eseében, akkor el lehe és el kell végezni - ilyen irányú keresei kérelem eseén - az a konroll, mely szóba sem jöhene, ha a kiköö ellenszolgálaás a szokásos és elfogadhaó mérékcfáringadozás körébe lenne sorolhaó. Miuán a legöbb európai auópálya díjnak az elso fizeo auópálya díjak öbbszöröse, ezér - és csak ezér - jöhe szóba, hogy mi az a szolgálaás (idóden és üzemanyagban, kényelemben közlekedésbizonságban, környezevédelemben), ami az auópálya igénybevéele nyúj, és lehe-e az auópálya-használai szerzodés háeré képezo koncessziós szerzodés vizsgálaa úján olyan kimenési szemponoka alálni, melyek mégis magyarázao adnának aszokoól jelenosen eléro méréku díjakra. A koncessziós szerzodés vizsgálaa ehá nem a felperesi, hanem az alperesi, azaz a koncesszori érdekkörben merülfel ilyen eseben, ezér örén azuán a konkré ügyben, hogy a szakéroi díj elólegezésére a bíróság nem is a felperes, hanem az alperes köeleze, az alperes pedig ennek elege e. Ha ilyen eseben a köelezésnek az alperes nem esz elege, akkor maradnak - kello indok és magyaráza nélkül- az összehasonlíó adaok, melyek szerin az ado auópályadíj arányalanul magasabb, min az alföldi körülmények közö épül és szinén állami ámogaás nélküli külföldi auópályák díjai. Az auópályahasznála álal elérheo megakaríások öbbé-kevésbé számszercfsíheoek meghaározo uréshaárokkal. A konkré perben egy muegyeemi anár ez el is végeze és ezekkel az adaokkal kiegészíee a bíróság álal kirendel közgazdász egyeemi anár szakvéleményé. (Ezeke a számíásoka az auópálya ársaság is helyesnek aroa és elfogada.) Téves ehá, hogy az auópálya-használanak ne lenne éréke, és hogy az ne lenne összehasonlíhaó megnyugaóan.
1998. 7. szám FÓRUM 407 } o Nagyon valószínu egyébkén, hogy az auópálya ársaságok is a kalkuláció elozményei nek hiányában, eseleg elvégezheelenségében bízva feléelezék, hogy nem kell a bíróság eloi konrollal számolniuk, és hogy a ikos koncessziós szerzodés háeré képezo közgazdasági aralom rejve maradha. A anulmány azon hivakozás ára, miszerin összehasonlíó adaok hiányában piaci árról, ennek nyomán árgyi szerzodés megámadás leheoségérol beszélni fogalmilag kizár, hivakozom arra, hogy ez ellenées a Legfelsóob Bíróság Bírósági Haározaokban is közzée esei dönésébol kövekezo gyakorlaal is, de egyébkén sem helyes. Egy szolgálaás nemcsak akkor lehe a kiköö ellenszolgálaáshoz képes súlyosan arányalan, ha annak már piaca van, és különösen jogosnak unik a megállapíásom annak függvényében, hogy a ermékskála válozásával mindig lesznek olyan új ermékek és szolgálaások, melyeknek nincsen elozménye, ezálal kialakul hazai paici ára sem. smé visszakanyarodunk az alapkérdéshez: Mennyire kívánjuk a lovak közé vágni a gyeplo, azaz kívánaos-e, hogy áalakuló viszonyaink közö kiugró szélsoségeken kereszül jussunk el a kívánaos piaci állapohoz, vagy inkább úgy, hogya szélsoségeke leheoleg nyesegejük. ' Le kell szögezni, hogy felélenül érékelni kell a korszeru, új ermékek, a fokozo piaci kockáza, sb. indokol árnövelo haásá, ennek jogos igényé ermészeesen én is elismerem. A kérdés azonban az, hogy ez korlálan lehe-e, vagy sem. Szerinem nem, és így foglal állás a Legfelsóob Bíróság is az 1989. évi 450. szám ala közzée esei dönésében, amikor úgy dönö, hogy ha egy ado ermék belföldön csak egy forgalmazóól szerezheo be, vagyis ha a ermék ára nem a kereslei-kínálai (piaci) érékíéle alapján alakul ki, a bíróság akkor is vizsgálhaja a szolgálaás-ellenszolgálaás feluno arányalanságának kérdésé, ennek kereében figyelembe vehei a forgalmazó ráfordíásai és a külföldi beszerzési ára is. Az Ml-es ügyében indío per háerében nem egyszeruen elmélei megfonolás áll, hanem olyan gyakorlai közösségi érdek, amelye a perben lefolyao bizonyíási eljárás azzal az adaal ámaszo alá (a bíróság álal kirendel közgazdász egyeemi anár 80 oldalas angol és magyar nyelvu lábjegyzeekkel és irodalomjegyzékkel elláo anulmányában), hogy a konkré eseben az auópályadíj háromszorosa a közgazdaságilag indokolhaó méréknek. A felén úli sérelem összegszeruségi feléelei is adoak lehenek, nemhogy a 20-30%-os érékdifferencia. Ez az a helyze, ami jogi megoldás igényel a kényszerhelyzeben lévo fogyaszók részérol. Vékás Lajos ugyan az írja, hogy az auópálya használójának van válaszási leheosége, ezzel szemben én az mondom, hogy igazi versengo alemaívakén az auópályahasználahoz képes hazai álagos minoségu országos foúvonalaink nem jönnek figyelembe. A Közlekedésudományi néze kimuaa, hogy közlekedésbizonsági szemponból mind a baleseek gyakorisága, mind az egy balesere juó halálos eredmények száma ekineében (ez uóbbi kb. háromszoros az országos foúon az auópályához képes) az auópálya összehasonlíhaalanul kedvezobb leheosége jelen. Természee'sen nem köelezo az auópályá igénybe venni, de az auópálya ebben az eseben ermészees monopóliumo jelen. Az USA versenyszabályozási irányelvei öbbek közö az ésszeru helyeesíés problémái is definiálják. Eszerin egy ermék, vagy szolgálaás akkor ésszeru helyeesíoje a másiknak, ha csekély árválozás eseén a fogyaszó áér a másikra. Eme csekély árválozás sávjá 5%-banjelölik ki. A hazai fizeo auópályáink eseében a szóba jöheo válaszási leheoségek nem aroznak abba a körbe, ahol egy maximum 5%-os árválozaás áerel né a fogyaszóka egy másik uazási módra. (Dr. llés Mária egyeemi anár: Az Ml auópálya díjrendszerének alapveo összefüggései.) A jogi irodalomnak és a bíróságoknak döneniük kelle ehá, hogy van-e válaszuk a kialakío háromszoros díj mellei helyzere, vagy sincs. Szerzonek ez ideig nem udunk más válaszáról, min ami a koncessziós ársaságoknak a perek folyamaban lée ala rendelkezésre bocsáo. Ezek szerin - a Magyar Jogban megjelen anulmánnyal egyezoen az feji ki, hogy a Magyar Auóklub válaszkísérlee (és az az respekáló bírósági dönés) szerine éves. Jelen anulmányban az kísérelem meg igazolni, hogy miér nem az.