A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKEMBEREK KOMPETENCIAMÁTRIXÁNAK KIALAKÍTÁSA

A PÁLYAORIENTÁCIÓS SZAKEMBEREK KOMPETENCIAMÁTRIXÁNAK KIALAKÍTÁSA Készítette: Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Készült az FKA-KT-68/2008 NSZFT támogatási szerződés keretében 2009. december

TARTALOM JEGYZÉK 1 BEVEZETÉS...3 2 KUTATÁSUNK CÉLJA...6 3 KUTATÁSI EREDMÉNYEK... 11 3.1 KÉPZÉS... 11 3.2 EREDMÉNYEK... 12 3.3 TANÁCSADÓ PROFIL... 13 3.3.1 A tanácsadás célkitűzései... 13 3.3.2 A fentiek jegyében, a tanácsadók küldetése az alábbiakban adható meg:... 13 3.3.3 A tanácsadás etikai szabályozása... 14 3.3.4 Etikai szabályok... 15 3.3.4.1 Etikai kötelezettségek az kliensek irányában... 15 3.3.4.2 A pályaválasztási tanácsadók kollégákhoz és a szakmai partnerekhez való viszonyulás... 17 3.3.4.3 A kormányhoz és a Közösségi Ügynökségekhez való viszonyulás... 18 3.4 AJÁNLÁS... 18 3.4.1 Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) szintjeit meghatározó jellemzők... 22 4 KOMPETENCIÁK SZAKOK SZERINT... 37 4.1 PSZICHOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK (BA)... 37 4.2 PSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK... 40 4.3 DIÁKTANÁCSADÁS... 49 4.4 ISKOLAI TANÁCSADÓ ÉS KONZULTÁNS PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK... 50 4.5 TANÁCSADÓ SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYE... 52 4.6 DIÁKTANÁCSADÁS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK... 55 4.7 AZ ANDRAGÓGIA BA SZAK... 59 4.8 A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK ÁTTEKINTÉSE... 70 5 FELHASZNÁLT IRODALOM... 88 2

1 Bevezetés A tanácsadás egy nagyon széles ívű tevékenységkör, ebből kifolyólag sokféle jelentéssel is felruházható, különböző típusai és szintje léteznek, és természetesen számos definíciója elfogadott a szakirodalomban, ezek közül kiemelnék néhányat: A Pedagógiai Lexikon szerint egy viszonylag rövid távú, interperszonális, elméleti alapú, etikai és jogi normák által irányított szakmai tevékenység, melynek fő célja az alapvetően egészséges, személyeknek segíteni fejlődési és szituációs problémáik megoldásában, életszerepeik optimalizálásában és kibontakozásában, segítséget nyújt a döntésekben, változásokban, problémahelyzetekben, krízisekben. Az Európai Tanácsadási Társaság (European Association for Counselling) megfogalmazásában egy interaktív tanulási folyamat, amely az egymással szerződő tanácsadó(k) és kliens(ek) közt jön létre, és amely a szociális, kulturális, gazdasági és /vagy érzelmi kérdésekben holisztikus megközelítést alkalmaz. Amíg a köznyelv a tanácsadást a tanácsot adni kifejezéssel azonosítja, illetve mindenfajta emberek közti, segítő szándékú interakciót magába foglal, addig a szakmai felfogás szerint a konzultáció egy olyan strukturált szakmai tevékenység, amely a módszerek egy jól körülhatárolt rendszerével rendelkezik, és kifejezetten tartózkodik a direkt tanácsok adásától, ehelyett a döntési képességet fejleszti, információt ad, támaszt nyújt, lehetővé teszi, hogy mindkét fél aktívan, és egyenrangú félként vegyen részt az interakcióban. A tanácsadó szakma formáit, szintjeit és működésmódját rendszerezi Wiegersma (1976), és jelöli ki egyúttal a határait. A tanácsadás öt szintjét írja le, minden szinthez rendel egy probléma nehézségi fokot, és kijelöli a beavatkozás módját és módszerét is. Elképzelése szerint ezeket a szinteket piramisként kell elképzelni, érzékeltetve ezzel a kliensek, az igénybe vevők egyre szűkülő körét is. A széles körben alkalmazandó információszolgáltatástól, a tanácsadáson keresztül jut el a pszichoterápiáig. 3

A tanácsadás keretein belül alakult ki a pszichológiai tanácsadás fogalma, mely kizárólag pszichológusok által végezhető tevékenység a tanácsadás különböző területein, mivel folytatása különleges felkészültséget igényel, melyet Magyarországon csakúgy, mint a világ más tájain, a pszichológusképzésen (a kétszintű képzés esetében a mesterképzésben) belül meglévő specializáció biztosítja. Ezt a különbséget, szintbeli ugrást szemlélteti az előző táblázat utolsó oszlopa: míg a tanácsadás 1. és 2. szintjén bármilyen segítő foglalkozású, tanácsadási képzésben részesült szakember tevékenykedhet, a 3. szinttől felfelé csak pszichológusok folytathatnak konzultációt, hiszen itt már olyan mérvű problémamegoldásán dolgoznak, ahol az egyszerű tájékoztatásnál többre van szükség, mivel a döntés nem egyszerű racionális mérlegelés alapján történik. Jelen témában e különbség a pályaorientáló tanácsadás (orientáló tanácsadó végzi) és pályaválasztási szaktanácsadás (tanácsadó pszichológus végzi) elkülönítésén érhető tetten. A tanácsadásra, mint foglalkozásra, avagy szakmára jellemző az alkalmazási területek nagy száma, az egész élet hosszára kiterjedő figyelem, a társadalmi, gazdasági változások okozta problémák, igényekre való gyors reakció. Fontos megjegyezni, hogy a tanácsadás célkitűzéseinek megvalósítása különböző szakterületek szakembereinek együttműködésével lehetséges, hiszen a tanácsadás egyik fő jellegzetessége annak interdiszciplinaritása és komplexitása. Super szerint az életpálya azoknak a szerepeknek az együttese, amiket az egyén az élete folyamán betölt. Ezeket a különböző életszerepeket rendszerben mutatja be, életútszivárványban ábrázolja azokat, minden életszerephez (gyermek, szülő, tanuló, házastárs, nyugdíjas stb.) társít valamilyen jellemző feladatot (növekedés, exploráció, megállapodás, fenntartás stb.), illetve tanácsadási területet. A pszichológiai tanácsadáson belül számos speciális terület jött létre, e fő működési területek a következők: életvezetési tanácsadás krízis tanácsadás párkapcsolati tanácsadás családsegítő tanácsadás szervezetfejlesztési és emberi erőforrás tanácsadás rehabilitációs tanácsadás 4

felsőoktatási tanácsadás munka- és pályatanácsadás Országonként más ágak bírnak nagyobb súllyal, Magyarországon (Kanadához és USA-hoz hasonlóan) a felsőoktatási tanácsadás jelentette az intézményesülésének egyik jelentős területét. Az alkalmazási területek tovább finomodtak, diverzifikálódtak, számos alrendszer és specializáció jött létre 5

2 Kutatásunk célja A pályaválasztási folyamatok speciális komplexitást mutatnak mind az egyén, mind a társadalom szempontjából. A személyes életvitelben a komplexitás az interdiszciplináris ismeretek feldolgozásában jelentkezik, amelyek magukba foglalják az önismeret minőségén kívül a pályák meghatározott körének tartalmi ismeretét, valamint azokat a lehetőségeket, amelyeket a társadalom biztosítani képes. Ezek az ismeretek, információk részben kívül estek az iskola diszciplináris ismeretanyagán, ezért személyes erőfeszítéseket követelt az egyénektől ennek megszerzése. Tekintve, hogy ezek a személyes ambíciók nem jellemzik a teljes korosztályokat, így ezeknek az információknak az eljuttatásához szükség volt tanácsadásra vagy/és iskolai pályaválasztási döntés-előkészítő munkára. A társadalom szempontjából a komplexitás elsősorban az irányítás együttműködésére vonatkozna, amely sem a rendszerváltozás előtt sem utána, nem valósult meg. A Munkaügyi Minisztérium irányítása alá eső szakaszokban a pályaválasztási folyamatokat társadalmi méretekben a munkaerő-piaci igények befolyásolták. Az Oktatási Minisztérium által irányított periódusokban nagyobb hangsúly tevődött a diákok tanulási képességének kibontakoztatására, mint a tényleges gazdasági lehetőségek figyelembevételére. A kutatások azonban azt bizonyítják, hogy a pálya-szakmaválasztást elsősorban a családok hatása determinálja, amelyben természetesen beleértendő a szociokulturális háttér mellett a családok értékrendje is. Az önállóan irányító Munkaügyi, illetve Oktatási Minisztérium nehezen talált utat a családok információval történő ellátásához és különösen fontossá vált ez azokban a családokban, ahol a gyermekek egészségi állapota szűkítette a pályaválasztási lehetőségeket. Az elmúlt 50 évben hazánkban az irányítási periódusok váltakoztak a munkaügyi és oktatási irányítás között, a koordinálás és a komplexitás igen kis mértékben volt jelen, közben az állam magatartása érvényesült. Új szempontként jelentkezett a rendszerváltozás után a munkanélküliség és a pályaválasztás kapcsolata. Ez átértékelte mind a szakiskolák, mind az általánosan képző iskolák pályamunkaválasztáshoz való viszonyát. Minden iskolatípusnak célkitűzései között szerepelt a prevenció kérdésköre, amelyben a munkanélküliség elkerülésére kívánták felkészíteni a 6

fiatalokat. Az ifjúsági munkanélküliség azonban, részarányát tekintve, jelentősen nem csökkent a munkanélküliek körében, így ezt a célkitűzést is újra kell értelmezni. Érdemes néhány gondolatban megfogalmazni a pályaválasztási tanácsadás, pályaválasztási szaktanácsadás és pályaorientáció fogalomkörének tartalmát az új gazdasági és társadalmi követelmények tükrében. A pályaválasztási tanácsadás és a pályaválasztási szaktanácsadás individuális támogatást sugall. A szaktanácsadást elsősorban a pszichológiai tanácsadási munkára vonatkoztatjuk és 1995-ig ez hazánkban is így volt, hogy tanácsot csak pszichológusok adhattak. A pályaválasztási tanácsadás vagy pályaválasztási pedagógiai tanácsadás már az 1967-es kormányhatározat óta sokszínűbb tevékenységet takar (ez adja természetesen megítélésének nehézségét is). E tevékenység-sorozatba a pedagógusok beleértették a felvilágosítást, az osztályfőnöki órákat, a tanórákat, az üzemlátogatást, valamint a tanulók és szüleik számára nyújtott egyéni támogatást, konkrét tanácsadást, amely azonban többnyire iskolaválasztásra korlátozódott (vagy a felvételi lapok kitöltésében nyújtott segítséget). Az 1995-ben bevezetett NAT, mint műveltségterületet emeli be a pedagógiai közgondolkodásba a pályaorientációt. A pályaorientáció nemzetközileg elfogadott szakterminológia, amelynek magyarra fordítása sikertelennek bizonyult és így évekbe tellett míg tartalmát definiálni lehetett. Az ellentmondásos folyamat eredménye volt, hogy a szakközépiskolák az új típusú szakképzési modell kialakítása során eltávolodtak e műveltségterülettől és a 2000-es kerettantervek csak a szakiskolák számára írták elő kötelezően a pályaorientáció, mint műveltségterület oktatását (A és B kerettanterv). A rendszerváltozás óta eltelt 18 év tapasztalatait összegezve azt fogalmazhatjuk meg, hogy a hazai pedagógiai kultúrától idegen maradt a pályaorientáció, mint műveltségterület. A megváltozott iskolaszerkezet lehetővé tette az általánosan képző intézmények számára, hogy feladatuknak elsősorban az iskolaválasztás tekintsék, míg a szakképzésben oktató tanárok a szakmai információkban látták a döntés befolyásolásának lehetőségét. Az Oktatási Minisztérium 2000-ben kiadott egy kézikönyvet pedagógusoknak, mely Életpálya-építés címet viselte. Összeállították a Karrier és Elhelyezkedési Tanácsadó Munkabizottság tagjai, akik e könyvben mindvégig a középiskolai tanácsadásról beszélnek (Hámoriné Váczy Zsuzsa, 2000.). 7

Az életpálya-építési kompetenciák mátrixa összegzi az önálló pályaalakításhoz szükséges képességeket, ismereteket, attitűdöket, törekvéseket, és jelöli ki egyben a fejlesztés útját. Kompetenciák összetevői Részkompetenciák Szükséges ismeretek Attitűdök, motivációk, viselkedés önmeghatározás Önellenőrzés standardok Önkontroll igénye Helyzetelemzés helyzetelemek A másokhoz való odafordulás igénye Szerep- és Pozíció meghatározás szerepismeret A szereppel való viszony deklarálása Kooperáció Cél- és feladatismeret Szolidaritás, segítőkészség, együttműködési Saját A követelmények ké é Kudarctűrés tt d t teljesítménybecslése eléréséhez szükséges kompetenciák, tudások ismerete Kitartás Próbálkozási hajlandóság Normakövetés normaismeret Normatudatos magatartás: a normaés helyzetismereten alapuló Alkalmazkodás A körülményekhez és/vagy a partnerekhez való igazodás következményeinek ismerete adott Szolidaritás, segítőkészség, együttműködési készség, csoporttudat, saját szükségletek és információkezelés Adatgyűjtés (tapasztalatgyűjtés) Adatkezelés: adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok Önállóság igénye Kíváncsiság Okkeresés igénye 8

megteremtése és/vagy elemzése Feltételek és viszonyok összefüggése Információalkotás és átadás Szöveges információ esetén: lényegkiemelés, Koherenciateremtés Az információszerzés és átadás elektronikus eszköztárának alkalmazása önbemutatás Szóbeli és írásbeli Önismeret Önérdek-érvényesítés szövegalkotás: közlő, Az elbeszélő, leíró, Megnyilvánulási elbeszélő, leíró, kapcsolatápoló igény kapcsolatápoló szövegtípusok ismerete szövegtípusokban Adott helyzet normáinak ismerete Adott helyzetben a saját pozíció ismerete Önbemutatás céljának ismerete Stratégia alkotás Tervezés: A tervkészítés Céltudatosság célmeghatározás, elemei,módja Pontosság útkeresés az utak Időérzék közötti választás és a haladás módjának meghatározása a tevékenységek tartalmának tervezése a tevékenységek ütemezése 9

Stratégia A terveknek megfelelő A tervben szereplő Céltudatosság megvalósítás haladás célok, utak, eljárások Pontosság Szükség esetén ismerete Időérzék tervmódosítás Kontrolligény Elemzés, értékelés Az életpálya-építés további specifikus kompetenciái Pályaorientáció pályaismeret önismeret Munkaerő-piaci ismeretek álláskeresési technikák munkaerő-piaci intézményrendszer munkajog Célunk egy olyan egy kompetenciamátrix megalkotása, amit megismerve a képzőszervezetek a megfelelő ismeretek oktatásával olyan szakembereket bocsátanak a munkaerőpiacra, akik a munkáltatók által támasztott igényeknek leginkább megfelelnek, és aminek a segítségével a munkaadók a szakterületnek megfelelő kompetenciákkal rendelkező tanácsadókat tudják alkalmazni a klienseknek legjobb minőségű kiszolgálásának érdekében. 10

3 Kutatási eredmények 3.1 Képzés 1990 óta a hagyományoknak megfelelően a pszichológusok folyamatosan részt vettek a pályaválasztási tanácsadás újragondolásában, ennek kapcsán az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pálya-munkatanácsadó szakpszichológus képzés indult, majd szakirányú továbbképzés keretében felsőoktatási tanácsadó képzés is. (Jelenleg a képzések elnevezése már korszerűsödött.) 1992-ben indult meg Gödöllőn a munkavállalási tanácsadó képzés. 1999-ben megindult a pályaorientációs tanárképzés, amely pedagógus szakvizsgával kiegészített képzési forma, 60 hallgató végzett, két kurzusban, a szak iránt nem jelentős az érdeklődés. Az andragógia szakon és a különböző szakirányokban végző hallgatóknak átfogó képpel kell rendelkezniük a személyiség fejlődéséről ehhez járulnak hozzá a pedagógia és a pszichológia különböző, a tantárgyi rendszerben megjelenő szakterületei. A felnőttkori tanulás-tanítás és az azt megalapozó támogató rendszer működésének megértését a pedagógiai modulban történő alapozás után a szakmai törzsanyagban található andragógiai és emberi erőforrás-fejlesztési modulokban, illetve a felnőttképzés intézményrendszerével és a munkaerőpiaci képzésekkel foglalkozó stúdiumokban szereplő elméleti és gyakorlati tudás elsajátítása segíti. A társadalom-ismereti modul, ezen belül a szociológiai, a közgazdaságtani, jogi ismeretek teszik alkalmassá a végzett hallgatókat a gazdasági-társadalmi folyamatok megértésére és elemzésére, a művelődéstörténet pedig a kultúra jelenségvilágát, annak fejlődését, változást segít elemezni. Tanárképző főiskolákon szociálpedagógus-képzésben lehet tanácsadáshoz szükséges ismeretet szerezni, valamint szakirányú továbbképzések és pedagógus-továbbképzés keretében lehet pályaorientációhoz, tanulási technikákhoz stb. kapcsolódó ismeretekhez jutni. Úgy tűnik a képzési paletta szélesebb, mint a pedagógusok igénye, míg a konkrét tanácsadói megnevezést adó képzések iránt igen jelentős és állandónak tűnő érdeklődés van. A képzett 11

szakemberek kis része dolgozik a rendszerben, akár a munkaügyi, akár az oktatási területet elemezzük, többségük szakértelmére nem tartott igényt a társadalom. A Pécsi Tudományegyetem az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel és a Szent István Egyetemmel együttműködve alakítják ki a CEDEFOP (európai egyetemeken oktatott tanácsadó szakok képzési követelményeinek vizsgálata) és a IAVEG (terepen dolgozó tanácsadó kompetenciáinak vizsgálata interjú módszerével) kompetencia jegyzékeivel összhangban a hazai pályaorientációs szakemberek kompetencia-mátrixát. Fontosnak tartottuk a munkacsoporttal, hogy nem csak az európai standardokat vegyük figyelembe, így a vizsgálat során Canadian Standards for Career Development Practitoners kompetencia jegyzékét is összehangoltuk a magyar tanácsadó képzéssel. 3.2 Eredmények A kutatás során az alábbi eredményeket kaptuk: az Emberi Erőforrás Tanácsadó szakos képzés (SZIE GTK Pályatervezési és Tanárképző Intézet) kevés figyelmet szentel az IKT ismeretek elsajátítására, az irodai adminisztráció elsajátítására, ellenben mélyebb tudást nyújt a tanácsadás munkaerőpiac vonatkozásairól, több elméleti ismertet ad a pályák világáról, szakképzési és továbbképzési lehetőségekről. Az Andragógia alapszak, Munkavállalási Tanácsadó szakirányon (SZIE GTK Pályatervezési és Tanárképző Intézet) végzettek rendelkeznek munkaerőpiaci ismeretekkel, a másokhoz való alkalmazkodás és a másokkal való együttműködés képességével. Alkalmasak a tanácsadásra jelentkezők öndefiníciójának kialakításában segítséget nyújtani, a munkavállalási lehetőségekről tájékoztatni; az individuális igények támogatására, egyéni és csoportos formában történő fejlesztő tevékenységek vezetésére, komplex munkaerő-piaci programok szervezésére. Ismerik a pályaorientáció és a pályaválasztás interdiszciplináris összefüggéseit, elméleti és gyakorlati alapjait, de nem rendelkeznek elegendő a munkavállaláshoz kapcsolódó komolyabb belső konfliktusok, karrierkérdések tisztázásához szükséges ismerettel, valamint a munkájukhoz kapcsolódó irodai adminisztrációs és IKT ismerettel sem. A PTE FEEK-en kialakított taniroda az irodai adminisztráció megismerésében nagy segítség a hallgatóknak. A Pályaorientációs Tanár (SZIE GTK Pályatervezési és Tanárképző Intézet) az interdiszciplináris szemlélet birtokában, megfelelő szociális kompetenciákkal rendelkezve, az iskolaválasztás, a pályaválasztás, valamint a későbbi munkavállalás hátterében álló döntési 12

mechanizmusok birtokában segítik a tanulókat. Rendelkeznek az oktatási rendszer, a továbbtanulási lehetőségek, a munkaerő- piac, valamint a különböző speciális igényekkel bíró célcsoportokról szóló ismeretekkel, szociális kapcsolatrendszerük működtetésére kiválóan alkalmasak, elkötelezettek a pályaorientáció, valamint az élethosszig tartó tanulás filozófiájának és módszertanának átadásában. A szociálpedagógus szak tanácsadó szakirányon (Eszterházy Károly Főiskola) végzettek rendelkeznek a szükséges munkaerőpiaci ismeretekkel és a pályák világához kapcsolódó szakképzési és továbbképzési lehetőségekről. Elsajátították a tanácsadás, pályaválasztás, életúttervezés módszertanához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. A képzés keretein belül összefüggő tanácsadási gyakorlat és szupervízió állt a hallgató rendelkezésére. A pszichológia szakon (ELTE) végzettek, és a diáktanácsadók nem rendelkeznek pályaismerettel és a munkaerőpiachoz szükséges tudással. 3.3 Tanácsadó profil 3.3.1 A tanácsadás célkitűzései Annak érdekében, hogy az egyén olyan választásokat tegyen és olyan döntéseket hozzon, amelyek számára értelmes tevékenységek és foglalkozás lehetőségét biztosítják a képzési és pályaválasztási tanácsadás célja annak elősegítése, hogy: a tanulók és a felnőttek megértsék és értékeljék egymást a tanulók és a felnőttek másokhoz való kapcsolódása hatékony legyen a tanulók és a felnőttek megfelelő oktatási és szakképzési terveket készítsenek a tanulók és a felnőttek felmérjék a pályaválasztási lehetőségeket az egyének sikeres társadalmi és munkaerő-piaci integrációja életkortól függetlenül megvalósuljon. 3.3.2 A fentiek jegyében, a tanácsadók küldetése az alábbiakban adható meg: annak előmozdítása, hogy minden olyan állampolgár, aki önmaga számára oktatási és képzési tanácsadást, útmutatást igényel, egy hozzáértő, elismert szakember segítségével mindezt megkaphassa egy olyan szolgáltatás alapstruktúráját és minőségét ajánlani, amely a tanulóknak és a felnőtteknek biztosítandó szolgáltatást kell, hogy jellemezze 13

olyan alapvető képzést és egyéb képesítési lehetőségeket ajánlani, amelyekkel minden egyes oktatási és szakképzési tanácsadónak rendelkeznie kell arra ösztökélni a kormányokat, hogy egy olyan intézményt, hivatalt hozzanak létre vagy erősítsenek meg, amely a következők fenntartásáért és fejlesztéséért felelős: irányelvek, amelyek meghatározzák az oktatási és szakképzési tanácsadással kapcsolatos szolgáltatásokat biztosítania kell a képzési és továbbtanulási programokat a gyakorló pályaválasztási tanácsadóknak a tanácsadáshoz szükséges, megfelelő és hatékony módszerek és anyagok kidolgozása és rendelkezésre bocsátása kutatások és fejlesztések végzése annak érdekében, hogy megtaláljuk az oktatási és képzési útmutatás korszerűbb, átfogóbb és megalapozottabb módszereit megfelelő módszerek kifejlesztése a tanácsadás és az útmutatás értékeléséhez a lakosság tudatosságának fokozása az egyéni integritás megőrzésével kapcsolatban, amikor az oktatási és pályaválasztási tanácsadók által nyújtott szolgáltatásokat igénybe veszik: olyan szakemberekkel találkoznak, akik egy nyilvánosan elismert etikai kódrendszert követnek egy független és megtámadhatatlan testülethez kapcsolódva, amelyhez a lakosság bármikor panasszal fordulhat. 3.3.3 A tanácsadás etikai szabályozása A pá lyaválasztási tanácsadó elkötelezett a globális képzési és pályaválasztási útmutatás olyan folyamatai iránt, amelyek magas színvonalon, hozzáértő és elismert szakemberek bevonásával történnek. Annak jegyében jöttek létre, hogy életkortól függetlenül segítsék az egyén választásait és döntéseit, miközben a munkahely és a munkaerőpiac dinamikáját felméri, felkészül rá és belép, majd szembenéz és megbirkózik vele. Hasonlóképpen felelősséget vállal olyan módszerek és anyagok kidolgozása, közzé tétele iránt, amelyek alkalmasak arra, hogy életkortól és lakóhelytől függetlenül tanácsot adjanak oktatási és szakképzési kérdésekben. Ezen túlmenően felelősséget vállal kutatások és fejlesztések lefolytatásáért, továbbá azért, hogy a kormányok és az illetékes intézmények felé tolmácsolja az ügyfél igényeit az oktatási és szakképzési útmutatásra. 14

Küldetésének jegyében, a tagok által vállalt kötelezettségek megkívánják egy olyan nyilvános etikai kódex követését, amely a tevékenységet gyakorlók cselekedeteit vezérli. Egy olyan kritériumrendszert biztosít, amely mind az egyén önértékelését, mind a kollégák megfelelő értékelését lehetővé teszi, figyelembe véve a szerepkör által megszabott kvalitásokat, továbbá tájékoztatja a lakosságot a professzionális gyakorlat és magatartás által megkívánt sztenderdekről. Ezek az etikai kívánalmak lényegében megfelelnek azoknak az erkölcsi szabályoknak, amelyeket a hasonló szakmai területen dolgozó kollégák magukénak vallanak, miközben szintén azon fáradoznak, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akik valamilyen képzésben, oktatásban vagy munkában való részvételre készülnek vagy már részesei a folyamatnak. Így az etikai szabályok - csakúgy, mint azok, amelyeket az oktatási, a tudományos és a szakmai szervezetek magukénak vallanak a támogatott személyek értékességét, méltóságát, lehetőségeit és egyediségét hangsúlyozzák. Az alábbiakban felsorolt etikai kívánalmak olyan alapkövetelmények, amelyek a megfelelő erkölcsi magatartás követését célozzák meg. Ezért az Etikai Szabályok inkább arra szolgálnak, hogy a szervezet tagjainak személyes fejlődését az erkölcsi magatartást illetően ösztönözzék, továbbá, hogy elősegítsék az etikai sztenderdek mint fő irányvonalak regionális és helyi szinten történő elterjedését. 3.3.4 Etikai szabályok 3.3.4.1 Etikai kötelezettségek az kliensek irányában 1. A pályaválasztási tanácsadók elsőrendű kötelezettségként fogadják el azt, hogy az oktatási és szakképzési tanácsadást, mint szolgáltatást igénylő, minden egyes személy emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. Ez a kívánalom magában foglalja az egyén jogainak elismerését arra vonatkozóan, hogy önálló döntéseket hozhasson, a meghozott döntésekért felelősséget vállaljon, hogy saját személyiségének fejlődésére, alakulására törekedjen, és mindezeket bizalmasan kezelhesse. A szabályok értelmében a tanácsadók felelősek azért, hogy az ügyfelek jogainak tekintetében a vonatkozó törvényekkel és szabályokkal tisztában legyenek. 2. Társadalmi helyzettől, iskolázottsági szinttől, nemtől, származástól, etnikai helyzettől, vallási felfogástól, szexuális beállítódástól és a fogyatékosság tényétől függetlenül, mindenféle előítélettől mentesen, egyenlő esélyt és hozzáférést biztosítsanak az oktatási és szakképzési tanácsadáshoz. 15

3. Az egyén igényeit egészében, minden részletre kiterjedően (oktatási, szakképzési, személyes, társadalmi vonatkozások) kell, hogy lássák, miközben segítő módon hatást gyakorolnak arra a tervezési, illeszkedési folyamatra, amely az egyén karrierépítésére, képzésére, oktatására, munkavállalására irányul. Abban az esetben, ha a szervezet tagjai úgy látják, az ügyfelek igényei meghaladják személyes kompetenciájukat, a megfelelő szakemberekhez fordulnak. 4. Tájékoztatják ügyfeleiket azokról a célkitűzésekről, elvekről, eljárásokról, irányvonalakról és erkölcsi normákról, amelyek keretében magát az oktatási és szakképzési tanácsadást végzik. Ismertetik továbbá azokat a feltételeket, körülményeket, amelyek a további szakemberekkel való konzultáció során adódnak. A szolgáltatás biztosításához kapcsolódó jogi és politikai háttérről is tájékoztatást adnak. Minden olyan tényezőt egyeztetés tárgyává kell tenni, amely adott esetben akadályozza az ügyfél információinak bizalmasan történő kezelését. A kliens ennek fényében hoz döntést az adott korlátozásokkal kapcsolatban. Bármilyen bizalmas információ közzé tétele szükségessé teszi, hogy az ügyfél kinyilvánítsa beleegyezését. 5. Az ügyfelek önálló döntéseit szorgalmazzák, ezért tartózkodnak attól, hogy szándékosan korlátozzák, behatárolják választásaikat, megváltoztassák értékrendjüket, életmódjukat, terveiket vagy meggyőződésüket (pl. a gazdasági élettel kapcsolatos általános felfogás), mert ezek nem az ügyfél, csupán a tanácsadó személy vagy más emberek látásmódját tükrözik. Ugyanakkor, abban az esetben, ha az ügyfelek olyan antiszociális értékeket vallanak magukénak, amelyek önmaga vagy mások számára veszélyesek lehetnek, szükséges, hogy a tanácsadó felfedje az általa képviselt szakmai értékeket, valamint a társadalmi konvenciók követéséről vallott nézeteit. 6. Olyan nyelven ismertetik, magyarázzák el a tesztek tartalmát, céljait, eredményeit, amelyet az ügyfelek képesek megérteni. A tesztelési eljárások kiválasztásához, alkalmazásához és értelmezéséhez megfelelő szabványokat használnak. Tisztában vannak vele, hogy az új technikák, mint például a számítógép-alapú tesztelés vagy a pályaorientációs programok folyamatos felkészülést igényelnek, ahogy a pontozás, az értelmezés és az alkalmazás szakirodalmában is folyamatos tájékozódás szükséges. 7. Az ügyfelek érdekében hasznosítják az új technikák és a megfelelő számítógépes alkalmazások által felkínált lehetőségeket, amennyiben a kutatások vagy az értékelés 16

maga ennek szükségességét igazolják vissza. A tanácsadónak biztosan kell tudnia, hogy a számítógép vagy egyéb technikák alkalmazása pontosan az ügyfél egyéni igényeinek megfelelő-e. Arról is meg kell győződnie, hogy az ügyfél tudja, hogyan kell az adott technikát használni valamint, hogy utólagos tanácsadást, segítségnyújtást igényelhet. 8. Szakmai kompetenciájuk, képzettségük és tanácsadást igénylő személyekhez vagy egész szervezetekhez kapcsolódó tapasztalataik birtokában csakis olyan információkat biztosítanak, amelyek pontosak, érthetőek, egyértelműek, relevánsak és nem tartalmaznak félrevezető, megtévesztő anyagokat. 9. Kerülik azokat az érdekkonfliktusokat, amelyek veszélyeztetik az ügyfelek érdekeit. Ez akkor jellemző, amikor a tagok egyidejűleg folytatnak pályaorientációs tevékenységet és munkaerő-toborzást vagy képzési lehetőségek közvetítését. Az esetlegesen kialakult érdekellentétekről tájékoztatni kell az ügyfelet. 10. Megfelelő módon biztosítják a szakember pótlását, amennyiben a szakmai segítségnyújtást nem tudják vállalni vagy a továbbiakban nem tudják folytatni. 3.3.4.2 A pályaválasztási tanácsadók kollégákhoz és a szakmai partnerekhez való viszonyulás 1. Arra törekszenek, hogy fenntartsák és fejlesszék a kollégákkal való együttműködésen alapuló kapcsolatrendszert, legyen szó professzionális szakemberekről vagy ügyintézőkről. Ezzel az oktatási és képzési tanácsadás optimális színvonalát kívánják biztosítani. 2. Felelősek azért, hogy kollégáikat tájékoztassák a megfelelő képzési és pályaválasztási tanácsadás biztosításának aspektusairól, mint például a bizalmas ügykezelés, a titoktartás irányelveit illetően. 3. Értékelési vagy egyéb célokból, mind professzionális, mind ügyintéző kollégáik számára pontos, tömör, lényegre törő, objektív és releváns információkat adnak a szakmai tanácsadás nehézségeiről, kimeneteléről, eredményeiről. 4. Együttműködnek kollegáikkal abban, hogy az Etikai Szabályok megszilárduljanak a munkahelyi folyamatok és gyakorlat során. Amint megbízható információ birtokában valaki arra jut, hogy kollegája viselkedése etikailag kifogásolható, alapvető elvárás, 17

hogy azonnal megbeszélje az esetet az adott kollégával, szükség esetén az intézményi csatornákat vegye igénybe az ügy rendezése érdekében. 3.3.4.3 A kormányhoz és a Közösségi Ügynökségekhez való viszonyulás 1. Ha szükséges, vezető politikusokkal, törvényhozókkal és a kormány tagjaival együttműködésben támogatják és elősegítik azoknak az oktatási és képzési tanácsadói szolgáltatásoknak a fejlesztését, amelyek mind etikai szempontból, mind az ügyfél igényeit tekintve megfelelőek. 2. Tájékozottak a tanácsadói szolgálatot ellátó, kompetens szakemberektől elvárható, elfogadott minősítések, képzési elvárások tekintetében és ezekről törvényhozókat, ügyintézőket és másokat is tájékoztatnak. 3. Együttműködnek ügynökségekkel, szervezetekkel és más intézmények vagy a közösség tagjaival, annak érdekében, hogy az ügyfelek igényeit kielégítsék és számukra megfelelő szolgáltatást biztosítsanak. 3.4 Ajánlás Az elemzés alapján a munkacsoport a következő ajánlást teszi. A tanácsadási tevékenységre felkészítésének folyamatában a Wiegersma féle koncepcionális modellt fogadjuk el, amely a tanácsadási tevékenységben öt szintet határoz meg. A hazai graduális képzés az első három szintre jogosít: I. szint informáló tanácsadás II. szint összetett döntési helyzet (nagyobb mennyiségű információ átadás III. szint komoly belső konfliktussal járó döntés A következő szintekhez már a posztgraduális képzésekben elsajátítható ismeretek szükségesek. IV. szint fokális tanácsadás V. szint Pszichoterápia 18

A nemzetközi összehasonlítás alapján megfogalmazhatjuk, hogy az adminisztrációs tevékenységre történő felkészítés és az IKT kompetenciák kialakítása kevésbé hangsúlyozott a hazai felsőoktatási képzésben. A tanulási eredményekben való gondolkodás és szabályozás Európa egyre több országában kezd terjedni. Számos oktatási és képzési rendszerben e tanulási eredmények teljesítése alapján döntenek a képesítések kiadásáról. Az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére a Tanács és az Európai Parlament több éves európai szintű előkészítő munka után 2008 áprilisában ajánlást fogadott el. Az ajánlás az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítései Keretrendszeréről (EKKR). Az ajánlás célja, hogy a legkülönbözőbb nemzeti és ágazati képesítési rendszerek, illetve képesítési keretrendszerek közötti jobb átjárhatóság, átválthatóság és hordozhatóság megteremtése révén ösztönzőleg hasson az egész életen át tartó tanulásra, továbbá biztosítsa a tanuló és munkavállaló egyén Unión belüli jobb mobilitását. Az EKKR (EQF) tulajdonképpen egy ún. meta-keretrendszer, amelynek révén lehetővé válik a nemzeti keretrendszerek s a rendszerekben keletkezett képesítések összehasonlítása, egymásnak való megfeleltetése. Az oktatási és képzési rendszer teljes vertikumában a formális és nem-formális tanulás keretei között megszerezhető képesítéseket - függetlenül azok konkrét tartalmától - tanulási eredmény alapú kimenetek alapján összesen nyolc hierarchikus un. referencia szintbe sorolja. Tanulási eredmények azon ismeretek, készségek, képességek és kompetenciák összessége, amelyeket az egyén egy meghatározott tanulási folyamat végére elsajátít. Ily módon a nemzeti képesítési rendszerekben született képesítések ténylegesen egymással is összehasonlíthatóvá válnak. Az objektív alapokon történő összehasonlításnak elengedhetetlen előfeltétele, hogy az oktatás és a képzés különböző szintjein hatékony és megbízható minőségbiztosítási rendszerek létezzenek és működjenek. Csakis ez kínál megfelelő garanciát arra nézve, hogy a szóban forgó képesítés valóban biztosítja az adott szintre definiált ismeretet, kompetenciákat és készségeket. 19

Az EKKR-hez történő csatlakozás leginkább abban az esetben lehet akadálymentes és sikeres, ha az egyes oktatási szinteken és ágakban megszerezhető képesítések meghatározása egységesen definiált tanulási eredmények (ún. deskriptorok) formájában történik. Néhány európai országban (Írország, Skócia, stb.) több éve tanulási eredmény alapú kimenetekre építő nemzeti képesítési keretrendszer működik. Az EKKR a képesítések egyes szintjeihez rendelt tanulási eredményeket három szempontból írja le: ismeretek, készségek és képességek, tágabb értelemben vett - személyes és szakmai tanulási eredményként leírt - kompetenciák. Az EKKR három fő elemből áll: Központi elemét a tanulási eredmények nyolc hierarchikus szintjéhez rendelt közös referenciapontok/deskriptorok képezik. E szinteket az EKKR kellő rugalmassággal állapítja meg, ami biztosítja a képesítések megfeleltetését - bármilyen, bárhol megvalósított oktatási program, vagy önálló tanulás keretei között szerezte meg azokat az egyén. A referenciaszinteket az egyén (tanuló, munkavállaló, munkáltató) igényeihez igazodó európai eszköztárak támogatják: az egész életen át tartó tanulást elősegítő európai kreditátváltás/beszámítási rendszerek (ECTS, ECVET), az Europass portfolió, a tanulási lehetőségeket tartalmazó Ploteus adatbázis. Az EKKR magában foglalja azokat a közös elveket és eljárásokat is, amelyek iránymutatást adnak a különböző szinteken működő partnerek közötti együttműködéshez - különösen a minőségbiztosításra (ENQA, ENQA-VET, a nem formális tanulás beszámítására, a pályaorientációra és a kulcskompetenciákra összpontosítva. A képesítések tanulási eredmény alapú megközelítése gyakorlatilag azt vizsgálja, hogy a tanuló egy meghatározott képzési/tanulási szakasz befejezésekor milyen szintű ismeretekkel rendelkezik, mennyire érti, s milyen mértékben képes értelmezni ezeket az ismereteket, miként tudja a megszerzett tudást alkalmazni, illetve, hogy szert tett-e egy adott szakterület eredményes és autonóm műveléséhez szükséges általános kompetenciákra. 20

A tanulási eredményekben való gondolkodás és szabályozás Európa egyre több országában kezd terjedni. Számos oktatási és képzési rendszerben e tanulási eredmények teljesítése alapján döntenek a képesítések kiadásáról. Az EKKR-hez történő csatlakozás leginkább abban az esetben lehet akadálymentes és sikeres, ha az egyes oktatási szinteken és ágakban megszerezhető képesítések meghatározása egységesen definiált tanulási eredmények (ún. deskriptorok) formájában történik. Néhány európai országban (Írország, Skócia, stb.) több éve tanulási eredmény alapú kimenetekre építő nemzeti képesítési keretrendszer működik. A tanulási eredményekre vonatkozó nyolc szint Az EKKR a képesítések egyes szintjeihez rendelt tanulási eredményeket három szempontból írja le: ismeretek, készségek és képességek, tágabb értelemben vett - személyes és szakmai tanulási eredményként leírt - kompetenciák. Az egyes szintekhez rendelt tanulási eredmények leírása olyan jellegzetes deskriptorok alapján történik, amelyek révén lehetővé válik egy-egy adott képesítésnek az európai képesítésekhez, képesítési rendszerekhez és képesítési keretrendszerekhez való viszonyítása. Az EKKR szerint definiált tanulási eredmények nem tartalmazzák az egyedi szakképesítések tartalmi leírását, s nem érintik a szakképesítések egyenértékűségének a kérdését. Ez a szakképesítések elismerésével, illetve kölcsönös elismerésével foglalkozó nemzeti vagy közösségi szabályozás körébe tartozik. A fent említett ajánlás a következőképpen definiálja a jelen tanulmány szempontjából releváns fogalmakat: 21

tanulási eredmény : tudás, készségek és kompetencia szempontjából meghatározott megállapítások arra vonatkozóan, hogy a tanuló egy tanulási folyamat befejezésekor mit tud, ért és képes elvégezni; tudás : az információk tanulással történő feldolgozásának eredménye. A tudás egy munkaterülethez vagy tanulmányi területhez kapcsolódó tények, elvek, elméletek és gyakorlatok összessége. Az Európai Képesítési Keretrendszer a tudást elméleti és/vagy tárgyi (tényszerű) szempontból írja le; készségek : a tudás alkalmazásának és a know-how használatának a képessége feladatok elvégzése és problémamegoldás céljából. Az Európai Képesítési Keretrendszer a készségeket kognitív (logikai, intuitív és kreatív gondolkodás használata) és gyakorlati (kézügyesség és módszerek, anyagok, eszközök és műszerek használata) szempontból írja le; kompetencia : a tudás, készségek és személyes, szociális és/vagy módszertani képességek használatának bizonyított képessége munkahelyi vagy tanulási helyzetekben a szakmai és személyes fejlődés érdekében. Az Európai Képesítési Keretrendszer a kompetenciát a felelősség és az autonómia szempontjából írja le. 3.4.1 Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) szintjeit meghatározó jellemzők Mind a 8 szintet egy-egy jellemzőcsoport határoz meg, amely az adott szintű képesítésekre vonatkozó tanulási eredményeket jelzi valamennyi képesítési rendszerben Tudás Készségek Kompetencia Az EKKR-ben a tudást elméleti és/vagy tárgyi (faktuális) szempontból írja le Az EKKR-ben a készségeket kognitív (logikai, intuitív és kreatív gondolkodás használata) és gyakorlati (kézügyesség valamint módszerek, anyagok, eszközök és Az EKKR a kompetenciát a felelősség és az autonómia szempontjából írja le 22

1. szint Az 1. szintre vonatkozó tanulási eredmények műszerek használata) szempontból írja le alapvető általános tudás egyszerű feladatok elvégzéséhez szükséges alapvető készségek közvetlen felügyelet mellett, szervezett körülmények között végzett tanulás vagy munka 2. szint alapvető tárgyi tudás egyszerű szabályok és felügyelet mellett A 2. szintre vonatkozó valamely munka- vagy eszközök használatával korlátozott mértékű tanulási eredmények tanulmányi történő autonómiával területen feladatvégzéshez és végzett tanulás vagy rutin probléma munka megoldáshoz, releváns információk alkalmazását igénylő alapvető kognitív és gyakorlati készségek 3. szint tények, elvek, egy sor kognitív és felelősség vállalása A 3. szintre vonatkozó folyamatok és általános gyakorlati készség feladatok elvégzéséért a tanulási eredmények fogalmak alapvető munka ismerete valamely módszerek, eszközök, vagy tanulás során munka- vagy anyagok és információk a saját viselkedés tanulmányi területen kiválasztásával és körülményekhez való alkalmazásával járó igazítása feladatok problémamegoldáskor elvégzéséhez és problémák megoldásához 4. szint tárgyi és elméleti tudás egy sor kognitív és önálló A 4. szintre vonatkozó széles gyakorlati készség egy tevékenységszervezés az tanulási eredmények összefüggésekben, munkavágy általában előre 23

valamely munka- vagy tanulmányi terület látható, ám adott esetben tanulmányi területen specifikus problémáinak változó munka- vagy belül megoldásához tanulmányi környezet iránymutatása szerint mások rutinmunkájának felügyelete korlátozott felelősségvállalással a munka- vagy tanulmányi tevékenységek értékeléséért és javításáért 5 (*) szint átfogó, specializált egy sor olyan átfogó vezetés és felügyelet Az 5. szintre vonatkozó tárgyi és elméleti tudás kognitív és gyakorlati gyakorlása olyan tanulási eredmények valamely készség, amely elvont munka- vagy munka- vagy problémák kreatív tanulmányi tanulmányi területen, megoldásainak tevékenységek illetve e kidolgozásához kontextusában, ahol tudás határainak szükséges előre ismerete nem látható változások lépnek fel önmaga és mások teljesítményének értékelése és fejlesztése 6 (**) szint valamely munka- vagy szakmai összetett technikai vagy A 6. szintre vonatkozó tanulmányi terület magabiztosságot és az szakmai tevékenységek tanulási eredmények magas innovációt bizonyító vagy szintű ismerete, magas szintű készségek, projektek vezetése, elméletek és elvek amelyek egy felelősség vállalása a kritikai megértésével specializálódott döntéshozatalért munka- vagy előre nem látható tanulmányi területen munka- vagy összetett és előre nem tanulmányi látható problémák helyzetekben 24

megoldásához felelősség vállalása szükségesek egyének vagy csoportok szakmai fejlődésének irányításáért 7 (***) szint kiemelten szakosodott a kutatásban és/vagy az összetett, előre nem A 7. szintre vonatkozó tudás, részben valamely innovációban új tudás látható és új stratégiai tanulási eredmények munka- vagy és megközelítéseket tanulmányi terület eljárások igénylő munka- vagy legfrissebb kifejlesztéséhez, tanulási kontextusok fejleményeinek valamint a különböző vezetése és átalakítása ismeretével, amely területekhez tartozó felelősség vállalása a eredeti megközelítések tudás integrálásához csoport szakmai és/vagy kutatások szükséges, tudásához alapjául szolgálhat szakosodott vagy gyakorlatához való kritikus tudatosság a problémamegoldási hozzájárulásért és/vagy tudáshoz kapcsolódó készségek stratégiai kérdésekben teljesítményének valamely munka- vagy értékeléséért tanulmányi területen, valamint különböző területek kapcsolódásainál 8 (****) szint a tudás jelenlegi határait a kutatás és/vagy az a munka- vagy A 8. szintre vonatkozó feszegető ismeretek innováció kritikus tanulmányi kontextus tanulási eredmények valamely problémáinak beleértve a munka- vagy megoldásához, valamint kutatást élvonalában tanulmányi területen és a létező tudás új elképzelések vagy a területek vagy szakmai gyakorlat folyamatok kapcsolódásainál kiterjesztéséhez és kifejlesztésénél mutatott újradefiniálásához kiemelkedő tekintély, szükséges legmagasabb innovációs képesség, szintű és autonómia, tudományos 25

legspecializáltabb készségek és technikák, többek között a szintetizálás és az értékelés képessége és szakmai feddhetetlenség és folyamatos elkötelezettség Az Európai Felsőoktatási Térség képesítési keretrendszerének való megfelelés Az Európai Felsőoktatási Térség képesítési keretrendszere ciklusokra (képzési szintekre) szolgál szintleírással. Valamennyi ciklus jellemzője egy általános állítást tesz az adott ciklus végét jelentő képesítéshez kötődő eredmények és képességek tipikus követelményeiről. (*) A rövid (az első ciklus részét képező vagy ahhoz kötődő) felsőoktatási ciklus leírása amelyet a bolognai folyamat részeként a Közös Minőségi Kezdeményezés (Joint Quality Initiative) alakított ki az EKK 5. szintű tanulási eredményeinek felel meg. (**) Az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszerében az első ciklus jellemzése amelyet a bolognai folyamat keretében a felsőoktatásért felelős miniszterek 2005. májusi bergeni ülésükön elfogadtak az EKK 6. szintű tanulási eredményeinek felel meg. (***) Az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszerében a második ciklus jellemzése amelyet a bolognai folyamat keretében a felsőoktatásért felelős miniszterek 2005. májusi bergeni ülésükön elfogadtak az EKK 7. szintű tanulási eredményeinek felel meg. (****) Az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszerében a harmadik ciklus jellemzése amelyet a bolognai folyamat keretében a felsőoktatásért felelős miniszterek 2005. májusi bergeni ülésükön elfogadtak az EKK 8. szintű tanulási eredményeinek felel meg. 26

Az alábbi táblázat összefoglalja a pályatanácsadó képzések kompetencia alapú besorolását, ami megmutatja, hogy milyen végzettséggel, munkahelyen és munkakörben milyen szintű pálya-tanácsadási folyamatban vehet részt a tanácsadó. Az elrendezés hierarchikus, tehát a magasabb végzettségű szakember kompetens módon képes nemcsak a saját szintjének megfelelő tevékenység végzésére, hanem az alacsonyabb szintű tanácsadási folyamatokban is részt tud venni. A tanácsadási folyamatok klasszifikációjához a Wiegersma modell (1976) nyújtja a keretet. Wiegersma Probléma jellege Végzettség Munkahely - munkakör tanácsadás szintjei I. szint Információs tanácsadás Ba_andragógus_MVTA szakirány Pályaorientációs tanár Szociálpedagógus TA szakirány Iskolai tanácsadás és konzultáns pedagógus Munkaügyi Központ tanácsadó, Támop programok, Alapítványok Iskola - tanár Iskola, Gyermekjóléti Szolgálat, CSSK (csg) Iskola szakszolgálati munkatárs Iskolai tanácsadás és konzultáns pedagógus 120 órás akkreditált képzés pályaorientációs konzulens: pedagógusoknak, szociális területen dolgozóknak II. szint Bonyolultabb döntési helyzet Nagyobb mennyiségű információs hiány Ba_andragógus_MVTA szakirány Pályaorientációs tanár Szociálpedagógus TA szakirány Iskolai tanácsadás és konzultáns pedagógus Iskolai tanácsadás és konzultáns pedagógus Diáktanácsadó szakirányú továbbképzés Ma_Emberi Erőforrás Tanácsadó M.K - tanácsadó, Támop programok, Alapítványok Iskola, Gyermekjóléti Szolgálat, CSSK (csg) Iskola szakszolgálati munkatárs Egyetem, Főiskola diáktanácsadó, középiskola (szakképzés, közoktatás, felsőoktatás) 27

Ma_ Pszichológus Tanácsadó szakirány Karrierirodák, III. szint Komoly belső konfliktus Ma_Emberi Erőforrás Tanácsadó Ma_Pszichológus Tanácsadó szakirány Diáktanácsadó szakirányú továbbképzés IV. szint Fokális tanácsadás Tanácsadó szakpszichológus, munka-pálya probléma fókuszba helyezése és szakirány (specializáció) a pszichológiai tanácsadás Állami szervezetek, Multicégek - HR Közigazgatás (rendészet, tűzoltóság, katonaság) V. szint Pszichoterápia Pszichoterapeuta Nevelőotthon, Kórház, Rehabilitációs Intézet 28

A továbbiakban bemutatunk néhány pályatanácsadó-kompetenciarendszert, melyek közül több megjelenik a mátrixban is. Hiebert a karrierfejlesztő szakemberek kompetenciáival kapcsolatos vizsgálatában megalkotott egy modellt, melyben koncentrikus körökként ábrázolta a kulcskompetenciákat, a speciális területeket és a közös kompetenciákat. A modellben az összes kompetencia három ugyanolyan fontos részből áll: a tudásból, a képességekből és az attitűdökből. SZAKTERÜLETEK (AREAS OF SPECIALIZATION) - álláskeresési stratégiák - közösségépítés - munkakörfejlesztés - információ- és erőforrás menedzsment - karriertanácsadás tudás Kulcskompetenciák képességek attitűdök KÖZÖS KÉPESSÉGEK ÉS TUDÁSOK - álláskeresési stratégiák - csoport facilitáció KULCSKOMPETENCIÁK - szakmai hozzáállás - interperszonális kompetencia - karrierfejlesztéssel kapcsolatos tudás - szükségletek megítélése 29

Watts (1992) 19 feladatot (task) 7 csoportra osztva szerepeltetett. A hét csoport az alábbi volt: információk menedzselése a munkaerőpiac, oktatási rendszer, foglalkozások vonatkozásában, egyéni tanácsadás (individual counselling) csoportos tanácsadás (valamint önsegítő csoportok támogatása) munkába (képzésbe) helyezés (tartás) támogatása (pl. coaching, mentorálás) utánkövetés kapcsolat- és hálózatépítés: visszajelzés nyújtása a felhasználóknak, karrier információs források feltöltése, menedzsment, a szolgáltatás tervezése, értékelése, fejlesztése A CEDEFOP-NICEC kézirat jelenlegi változatában három kompetencia körre épít. A kompetenciák egymást feltételezik és támogatják meg, amelyben az egyes területeken az adott gyakorlati szakember különböző szinteket érhet el. 30

1. a tanácskérővel folytatott interakcióhoz/ kommunikációhoz kapcsolódó kompetenciák (client-interaction competences) 1. 1. karriermenedzseléshez kapcsolódó tanácskérői készségek (skills) fejlesztése egyéni, csoportos és telefonos, vagy on-line 1. 2. a tanácskérő képessé tétele az információkhoz való 1. 3. a tanácskérő korábbi kompetenciáinak feltárása, az én-leltár elkészítésének támogatása 1. 4. karrier-, pálya-, munka tanácsadási programok kialakítása és 1. 5. a tanácskérő támogatása 1. 6. a tanulás és munka világába történő belépések facilitálása 2. 1. a tanácskérőket lehetőségeikről tájékoztató információs rendszerek működtetése (munkapiac, vállalkozás, képzés, utazás, hozzájutás az ellátásokhoz, önkéntes munkák ) 2. támogató kompetenciák (supporting competences) 3. alapvető kompetenciák (foundation competences) 2. 2. hálózatban tevékenykedés és saját hálózat kialakítása 2. 3. a saját esetmunkák dokumentálása (tanácsadó napló) a saját esetmunka beosztása 2. 4. a tanácskérők karrier kompetenciáinak fejlesztését szolgáló saját stratégiák kialakítása 2. 5. kapcsolat kiépítése az érintettekkel 2. 6. kapcsolat kiépítése a tanácsadás kutatói irodalmával, feladataival (Önálló kutatások indítása MA szinten és felette.), a 2. 7. önképzés (szupervízió és folyamatos szakképzés) 3. 1. IKT készség szintű használata a tanácsadási folyamat és a dokumentálás, önképzés során 3. 2. Kommunikációs készségek 3. 3. A saját tanácsadói képességek és terhelhetőség meg- és felismerése és elfogadása 3. 4. A tanácsadási elmélet(ek) gyakorlatba történő integrálása 3. 5. A tanácskérők egyéni igényeinek felismerése és annak megfelelő tanácsadási folyamat kialakítása (megfelelő módszer és 3. 6. Etikus gyakorlat/ praxisvezetés 31

A nemzetközi szervezetek között az IAVEG (International Competencies for Educational and Vocational Guidance Practitioners) volt az első, amely 2003-ban az átfogó és elterjedt kompetencia definíciók megjelenése előtt elkészítette több száz gyakorló szakember által véleményezett karrier tanácsadó kompetencia rendszerét. Az IAVEG 2003. szeptember 4.-én berni ülésén fogadta el a karrier tanácsadók minősítését szolgáló nemzetközi kompetencia rendszerét, amelyet azonban a mai napig sem használnak a tagok, leginkább más nemzeti szintű rendszerek kialakításához szolgál alapul. Az International Counsellor Qualification Standards kialakítása 1999-től 2003-ig tartott és több száz gyakorló szakember véleményén alapul az eredmény. Az ICQS megkülönbözteti a tanácsadó alap, vagy kulcskompetenciáit és összesen tíz speciális területet ír le, amelynek következtében a gyakorlatban nehezen kezelhető és hosszú lista jött létre. Az alap/ kulcs kompetenciák az alábbiak: C1 C2 C3 C4 C5 C6 C7 C8 C9 C10 C11 Megfelelően etikus és szakmai hozzáállás tanúsítása a gyakorlati munka során Támogató környezet kialakítása a klienssel folytatott munka során, amely lehetővé teszi a kliens önálló tanulását karrierje és személyes életútja tekintetében egyaránt Képesség a kliens miliőjének, kulturális környezetének a megértésére és a tanácsadási folyamat során a kliensnek leginkább megfelelő módszer kiválasztására való képesség A tanácsadási elméletek és kutatások felhasználásának a képessége a gyakorlati munkában Képesség a tanácsadási programok kialakítására, kivitelezésére és értékelésére Képesség a tanácsadói énhatárok, személyes stílus és kapacitás felismerésére és tiszteletben tartásuk Képesség a hatékony kommunikációra a kliensekkel és munkatársakkal, a befogadónak megfelelő nyelvezett, kommunikációs szint kiválasztása Folyamatos önképzésre való képesség a munkaerőpiac, képzési rendszerek, társadalmi kérdések vonatkozásában Társadalmi és kultúrák közötti megértés, érzékenység Hatékony csapatmunkára való képesség Az LLG folyamatának megértése 32